NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS II. negyedév

Átírás

1 Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS II. negyedév Tolna megye április-június

2 A felmérés lényege A negyedéves munkaerő-felmérés tapasztalatai Tolna megyében II. negyedév II. negyedéve során a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja immár 32. alkalommal készítette el a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a Munkaügyi Központ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2013 második negyedévére vonatkozó adatfelvételre április 3. és április 19. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a március végi statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A rendelkezésünkre álló 432 db érvényes adatlap alapján a felmérésben résztvevő munkáltatók 3 hónapon belül összességében 1,3%-os növekedést, egy év távlatában pedig 0,4%-os emelkedést prognosztizáltak. Ebben a létszámmozgásban mindkét időtávban a közfoglalkoztatottak is benne vannak. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői Tolna megyében a KSH adatai alapján Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Tolna megyében 1 Megnevezés Népesség száma a) (ezer fő) 231,2 229,1 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma a) (ezer fő) 176,5 175,1 Gazdaságilag aktívak b) (ezer fő) 89,7 92,3 Foglalkoztatottak száma b) (ezer fő) 79,6 85,0 Munkanélküliek száma b) (KSH, ILO) (ezer fő) 10,1 7,3 Alkalmazásban állók száma c) (ezer fő) 45,8 44,9 Inaktívak száma b) (ezer fő) 86,8 82,8 Aktivitási arány b) (%) 50,8 52,7 Foglalkoztatási ráta b) (%) 45,1 48,5 Munkanélküliségi ráta b) (%) 11,3 7,9 1 a) 2011, ill január 1-jén. b) és 2013 első. negyedéves adatok KSH stadat táblákból. c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti és I-IV. negyedéves adatai. 2

3 A KSH legfrissebb intézményi munkaügyi statisztikái az alkalmazásban állók számának további mérséklődéséről tanúskodnak. A I-IV. negyedéves adatok alapján Tolna megyében a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél valamint a megfigyelt nonprofit szervezeteknél átlagosan an álltak alkalmazásban, 2%-kal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenés mértéke meghaladta az e körben országosan regisztráltat (0,6%). A munkaerő-piaci helyzet alakulása Az elhelyezkedési lehetőségeket egy térség gazdasági helyzete mellett jelentősen befolyásolja a munkaerő-kínálat összetétele is. A nyilvántartott álláskeresők I. negyedévi átlagos száma Tolna megyében fő volt, ami 163 fővel, 1%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A létszám csökkenése egyértelműen a közfoglalkoztatás kiszélesítésével hozható összefüggésbe. (Országos szinten ugyanakkor az álláskeresők I. negyedévi átlagos létszámának 3,1%-os emelkedése volt a jellemző.) Tolna megyében január-márciusban átlagosan a gazdaságilag aktív népesség 16,5%-át tették ki a regisztrált álláskeresők, a mutató az országos átlagot 1,9%-ponttal meghaladta, az előző évi megyei adatnál pedig 0,9%-ponttal volt kedvezőtlenebb. A megyei mutató emelkedését jelentősen befolyásolta, hogy a kiszámításához nevezőként használt és a KSH által publikált január 1-ei gazdaságilag aktív népesség számában 6,4%-os csökkenés következett be. Az álláskeresők összetétele Az álláskeresők elhelyezkedési esélyeit legnagyobb mértékben az iskolai végzettségük határozza meg. Komoly problémát jelent, hogy Tolna megyében I. negyedév átlagában a regisztráltak 44,7%-a alacsony iskolázottságú, legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzett volt, ez az arány 0,6%-ponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A szakmunkás végzettségűek részaránya 31,2%-ot tett ki éves átlagban, ami megegyezik az előző évi átlagos mutatóval, az érettségivel rendelkezőké ugyanakkor 0,3%-ponttal 20,5%-ra emelkedett. Főiskolai, vagy egyetemi végzettséggel a vizsgált időszakban átlagosan a regisztráltak 3,6%-a rendelkezett, ez 0,3%-ponttal jelent alacsonyabb arányt az egy évvel korábbinál. A regisztráltak nemek szerinti megoszlását tekintve a tárgyidőszakban a férfiak voltak 54%-os többségben. A vizsgált időszakban a nyilvántartott álláskeresők 13,1%-a volt pályakezdő, havi átlagos létszámuk főt tett ki, ami 310 fővel (16,7%-kal) magasabb az előző év azonos időszakinál. Az álláskeresők 26,2%-a (4.162 fő) egy évnél hosszabb ideje szerepelt a regisztrációban, ez is jelzi Tolna megye kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetét. 3

4 Tolna megyében I. negyedévben a munkáltatók összesen főre vonatkozó új munkaerőigényt jelentettek be a megyében működő munkaügyi kirendeltségeken, ez azonos időszakához képest 7%-os csökkenést jelent. Így a tárgyévben havonta átlagosan új állásajánlat állt rendelkezésre a munkát keresőknek az előző év azonos időszaki cal szemben. Az új ajánlatok többsége, 78,5%-a (2.780) támogatott munkahelyekre vonatkozott, támogatás nélkül 760 álláshely (21,5%) volt betölthető. Ez utóbbi kategórián belül külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatását 31 álláshely célozta. A támogatott álláshelyek 92,6%-a közfoglalkoztatást jelentett, 4%-os volt a bértámogatás, 3,4%-os pedig a többi támogatott állás aránya. A felmérés mintájának összetétele A II. negyedévi adatfelvételbe a Tolna megyében működő munkaügyi kirendeltségek összesen 432 munkáltatót vontak be, a körzetenként megadott mintanagyság 49 és 151 között mozgott. A megyei mintával érintett létszám 62,7%-a Paks és Szekszárd térségben megkérdezett gazdálkodóknál dolgozott. E térségekben a válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma sorrendben 82 illetve 60 fő volt, míg a második legtöbb céget bevonó Tamási esetében ez a mutató csak 25 főt tett ki. A felméréssel megszólított munkaadók és az általuk foglalkoztatottak kirendeltségenkénti megoszlása A felmérésben résztvevő gazdálkodóknál Kirendeltségek Kitöltött adatlapok száma foglalkoztatottak (közfoglalkoztatottakkal együtt) száma (db) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Bonyhád 61 14, ,6 Dombóvár 69 16, ,5 Paks 49 11, ,3 Tamási , ,2 Szekszárd , ,4 Összesen: , ,0 Vállalati méret alapján a 432 válaszadó szervezet legnagyobb része, 79,9%-a a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, azonban ezek az érintett munkavállalóknak mindössze 20,4%- át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 16,7%-át tették ki és az itt foglalkoztatottak jelentették az érintett létszám 36,9%-át. A minta csupán 3,5%-át alkották nagyvállalkozások, viszont a létszám mintegy 42,6%-ának voltak munkaadói. A felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatotti létszámuk vállalati méret szerint Vállalati méret Érvényes adatlapok A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma márc. 31-én száma megoszlása (fő) (%) Ebből: a közfoglalkoztatottak száma (db) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Mikro (0-9 fő) , ,2 0 0,0 Kis (10-49 fő) , ,2 11 2,6 Közép ( fő) 72 16, , ,9 Nagy (250 felett) 15 3, , ,5 Összesen: , , ,0 4

5 A felmérésbe vont 432 munkáltató március végén a közfoglalkoztatottak számával együtt főt foglalkoztatott. Ez a létszám csupán 2,4%-kal kevesebb a negyedévvel korábbi felvételben érintett 438 szervezet összlétszámánál. A KSH legfrissebb statisztikája alapján Tolna megyében I-IV. negyedévében az alkalmazásban állók átlagos száma 44,9 ezer fő volt, így a felmérésünkben szereplő foglalkoztatotti létszám 46,3%-os reprezentáltságot jelent. A válaszadó 432 gazdasági szervezet a december végén regisztrált 2 37,6 ezer gazdasági szervezet 1,2%-át képviselte. A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban most is a feldolgozóiparból (129 cég) kerültek ki, ahogy a megye gazdaságában is ezen ágazat szerepe a legmeghatározóbb. Emellett jelentős számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjárműjavítás (102 cég), az építőipar (41 cég), a mezőgazdaság (32 cég) és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területéről (26 cég). A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (43 cég), az élelmiszergyártás (20 cég), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (17 cég), és a fafeldolgozás, papírtermék gyártása ágazatoknak (14 cég) volt a legnagyobb az érintettsége. A jelen felmérésünkbe került regisztrált összlétszám 38,1%-át a feldolgozóipar adta, 13,5%-át a humán-egészségügyi, szociális ellátás, 12,7%-át a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, 9,8%-át a kereskedelem, gépjárműjavítás szolgáltatta, de jelentősebb foglalkoztatóként említendő a mezőgazdaság is, ahonnan az alkalmazotti létszám 6,5%-a származott. A felmérés főbb eredményei: Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. Három hónapon belüli létszámváltozás A felmérésben szereplő gazdálkodó szervezetek a korábbiakhoz képest kisebb mértékű változást jeleztek előre, mind három, mind pedig 12 hónap vonatkozásában. Ebben az óvatosság és az információhiány mellett valószínűleg az amúgy is stagnáló működés volt a döntő tényező. A felmérésben szereplő munkaadók 73,6%-a 3 hónap múlva a jelenlegihez képest változatlan létszámmal tervezi működését, 21,3%-uk növekedéssel, 5,1% pedig a létszám csökkenésével számol. A jelenlegi felmérésünk eredménye szerint, június végére a megkérdezett munkáltatói kör összességében létszámának 264 fős, 1,3%-os növekedésére számít a március 31-i állapothoz képest. 2 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 2012/4 5

6 A be- és kilépések egyenlegét tekintve vegyes a kép. Említésre méltó (10 főt meghaladó) csökkenést egyetlen gazdasági ágból sem prognosztizáltak a felmérésben résztvevő cégek. A foglalkoztatotti létszám legnagyobb, 116 fős emelkedését a feldolgozóiparból jelezték előre a megszólított munkáltatók. A mezőgazdaságból 27 fős létszámemelkedést prognosztizáltak, az építőiparból 34, az ingatlanügyletek területéről 28 főset. A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (41 fő) és a villamos berendezések gyártása ágazatban lehet számítani a legnagyobb létszámbővülésre (35 fő). Jelen adatok esetében fel kell hívnunk a figyelmet, hogy azok a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazzák! A három hónapos előrejelzést tekintve a foglalkoztatottak számában számottevő változás a Dombóvári és a Tamási kistérségben valószínű. Előbbi esetben 3,3%-kal, utóbbiban 2,3%-kal emelkedhet a létszám. (Ezekben a körzetekben a közfoglalkoztatás mozgatja pozitív irányba a foglalkoztatást.) A megye másik három kirendeltségi körzetében stagnálás valószínűsíthető. A június végéig várható létszámváltozásokat méretkategóriánként vizsgálva az előző negyedévhez hasonlóan minden cégméret esetében optimisták az előrejelzések. A mikrovállalkozások 6,5%-os, a kisvállalkozások 2,2%-os, a közepes méretűek 1%-os, a nagyméretű cégek 0,7%-os emelkedésre számítanak. A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A következő negyedévre összességében 492 belépést és 228 kilépést jeleztek a megkérdezett munkáltatók. (Lásd 3. sz. melléklet!) 6

7 A létszámmozgások legnagyobb része szokás szerint betanított-, illetve segédmunkásokat takar, a második negyedév folyamán belépők 48,8%-a (240 fő), a kilépők 35,5%-a (81 fő) közülük kerülhet ki. Ezen kívül 20 főnél nagyobb felvétel a fém- és villamosipari foglalkozásúak (50 fő), a kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozásúak (35 fő), az egyéb ipari és építőipari foglalkozásúak (31 fő), valamint az építőipari foglalkozásúak (30 fő) köréből várható. 20 főt meghaladó kilépésre a már említett betanított illetve segédmunkásokon kívül a kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozásúak (-24 fő), a fém- és villamosipari foglalkozásúak (-22 fő), és az egészségügyi foglalkozásúak (-21 fő) esetében lehet számítani. Az elkövetkező 3 hónapra jelzett létszámmozgások összesített egyenlegét foglalkozási csoportok szerint tekintve többségben emelkedést mutatnak az adatok. A legnagyobb bővülést az összeszerelők (52 fő), az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozásúak (38 fő), az egyéb ipari és építőipari foglalkozásúak (29 fő), a fém- és villamosipari foglalkozásúak (28 fő), a járművezetők és a mobil gépek kezelői (25 fő), a takarítók (25 fő), és az építőipari foglalkozásúak (21 fő) köréből prognosztizálták. Az előbbiekkel szemben 20 főt meghaladó létszámcsökkenést egyetlen foglalkozási főcsoportból sem jeleztek. A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások egyenlege FEOR 2 számjegyű csoportokban (20 fő vagy afelett) takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozásúak járművezetők és mobil gépek kezelői fém-és villamosipari foglalkozásúak egyéb ipari és építőipari foglalkozásúak egyszerű ipari, építőipari, mg-i foglalkozásúak összeszerelők Változás (fő) 12 hónap múlva várható létszámváltozás A 12 hónapra előrevetített létszámvárakozások megyei szinten leginkább stagnálásról (0,4%-os emelkedésről) tanúskodnak. A megkérdezett munkaadók 66,9%-a változatlan foglalkoztatotti létszámot feltételez 12 hónap vonatkozásában, 25,9%-uk növekedést jelzett előre, 7,2%-uk pedig csökkenést prognosztizált. Az összesített előrejelzések alapján egy év távlatában a felmérésben résztvevő cégek foglalkoztatotti létszáma fő lesz, ami a jelenlegihez képest 90 fős (0,4%-os) emelkedést jelent. 7

8 Ágazatonként tekintve jelentősebb létszámbővülés a feldolgozóiparban (331 fő), a kereskedelem, gépjárműjavítás (35 fő), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (30 fő) és az építőipar (21 fő) gazdasági ágakban várható. A feldolgozóiparon belül a villamos berendezés gyártása (125 fő) és a textília, ruházat gyártás (103 fő) ágazatokban bővülhet leginkább a munkavállalók száma. Ezzel szemben a foglalkoztatottak számának jelentősebb csökkenését jelezték előre a mezőgazdaság (-216 fő) és az oktatás területéről (-164 fő). A cégek méretei alapján tekintve a 12 hónapos előrejelzéseket, gyakorlatilag minden kategóriában stagnálást prognosztizáltak. A mikro vállalkozások összességében 39 fős (4,5%- os) létszámbővülést jeleztek előre, a többi kategóriában nem éri el a várható növekedés mértéke az 1%-ot. Területi aspektusban vizsgálva a 12 hónapos prognózisokat, csak a Tamási körzetben számítanak a foglalkoztatottak számának (7,6%-os) csökkenésére, ezen belül is nem az alkalmazotti hanem a közfoglalkoztatásban résztvevők számában várható a visszaesés. A többi körzetben mérsékelt növekedéssel illetve stagnálással számolnak. 8

9 Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás jelentős szereppel bír megyénk foglalkoztatásában ban március végéig megyei szinten sikeres közvetítés történt a közfoglalkoztatás különböző formáira. Sajnos a feldolgozott adatokból látszik, hogy a negyedéves felmérésünk a közfoglalkoztatásról nem ad hiteles információt, hiszen a felvétel időszakában április elején a megszólított munkáltatóknál mindössze 426-an dolgoztak közfoglalkoztatás keretében. A közfoglalkoztatottak létszáma június végére 504 főre emelkedhet a felmérésben résztvevő munkáltatóknál előrejelzéseik alapján. A munkáltatók és az atipikus foglalkoztatás A felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat, hogy az elkövetkező negyedévben mely atipikus foglalkoztatási formát alkalmaznák. Háromféle választ jelölhettek: 1. biztosan, 2. talán, 3. biztosan nem alkalmaznák az adott foglalkoztatási típust. A válaszokból látható, hogy míg egyes foglalkoztatási formák továbbra sem jellemzőek, néhány költségkímélő forma az utóbbi években egyre nagyobb teret hódít a vállalati munkaerőgazdálkodásban. A határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatást, illetve az állami támogatással létrejött határozott idejű munkaviszonyt a cégek 42,6%-a tervezi alkalmazni az év II. negyedévében. A felméréssel megszólított cégek 17,4%-a biztosan foglalkoztatna ebben a jogviszonyban, negyed részük pedig talán. E cégek többsége a feldolgozóiparból, a kereskedelemből, illetve az építőiparból került ki. Ez a foglalkoztatási forma a munkaadók számára rugalmasabb munkaerőgazdálkodást biztosít, gyorsabban és olcsóbban tudják kielégíteni a rövidtávú munkaerőigényüket, ugyanakkor elbocsátás nélkül, könnyen és különösebb költség nélkül meg tudnak válni az időszakosan feleslegessé váló munkaerőtől. A részmunkaidős foglalkoztatás manapság már a gazdaság szinte minden területén előfordul. A választ adók 40,9%-a azt nyilatkozta, hogy az elkövetkező negyedévben alkalmazná ezt a foglalkoztatási formát, 16,4% határozottan tervezi, 24,5%-uk még bizonytalan e tekintetben és csak 22,7% volt azon cégek aránya, akik egyáltalán nem dolgoztatnának részmunkaidőben. A részmunkaidős alkalmazást preferáló munkáltatók zömében a kereskedelemből és a feldolgozóiparból kerültek ki. Az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás is gyakran használt foglalkoztatási forma a megyében. A cégek 36,6%-a tervezi hogy a II. negyedévben alkalmazna majd ebben a formában munkavállalót, 17,6%-uk biztosan, ötöd részük még bizonytalan benne. Ez esetben is a feldolgozóiparból, a kereskedelemből és az építőiparból érkezett a legtöbb pozitív válasz. Megbízási szerződéssel a munkáltatók 18,5%-a élne, bár a biztosan alkalmazók aránya ez esetben csupán 4,9% volt. 9

10 Atipikus foglalkoztatási forma Atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása Az adott foglalkoztatási formát II. negyedévében biztosan alkalmazó talán alkalmazó biztosan nem alkalmazó cégek aránya a felmérésben résztvett összes cég %-ában Részmunkaidő 16,4 24,5 22,7 Távmunka 0,2 2,3 56,0 Bedolgozói munkaviszony 0,9 3,5 54,2 Alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás 17,6 19,0 25,9 Határozott idejű munkaszerződés 17,4 25,2 23,1 Munkaerő-kölcsönzés 1,9 5,1 52,1 Önfoglalkoztatás 2,8 4,2 51,6 Megbízási szerződés 4,9 13,7 40,5 A fenti táblázatból látható, hogy a megkérdezett munkáltatók körében egyes foglalkoztatási formák továbbra sem jellemzőek, ilyen pl. a távmunka, a bedolgozói jogviszony, a munkaerőkölcsönzés és az önfoglalkoztatás. Szekszárd, május 27. Készítette: Bartha Viktória Jóváhagyta: Szűcsné dr. Füredi Szilvia mb. igazgató 10

11 1.sz.melléklet A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma (fő) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint, I-IV. név 3 Reprezentációs arány (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,0 Feldolgozóipar ,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés , ,8 Építőipar ,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,8 Szállítás, raktározás ,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,0 Információ, kommunikáció ,6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,4 Ingatlanügyletek ,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , , ,2 Oktatás ,5 Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,8 Művészet, szórakoztatás, szabadidő ,2 Egyéb szolgáltatás ,7 Tolna megye összesen: ,3 3 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 2012/4 11

12 2.sz. melléklet A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása, Tolna megyében Nemzetgazdasági ág Mikro (0-9 fő) Vállalati létszámnagyság-kategória Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (249 fő felett) Összesen =100% db % db % db % db % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 9 2,1 12 2,8 9 2,1 2 0,5 32 Feldolgozóipar 38 8, ,0 30 6,9 9 2,1 129 Élelmiszer, ital, dohánytermék 6 1,4 11 2,5 3 0,7 0 0,0 20 gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 2 0,5 6 1,4 7 1,6 2 0,5 17 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, 6 1,4 7 1,6 1 0,2 0 0,0 14 nyomdai tevékenység Gumi-, műanyag és nemfém ásványi 3 0,7 3 0,7 2 0,5 0 0,0 8 termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozás 13 3,0 21 4,9 6 1,4 3 0,7 43 Villamos berendezés gyártása 0 0,0 1 0,2 6 1,4 2 0,5 9 Gép, gépi berendezés gyártása 3 0,7 0 0,0 1 0,2 0 0,0 4 Járműgyártás 0 0,0 1 0,2 2 0,5 2 0,5 5 Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, berendezés javítása 5 1,2 2 0,5 2 0,5 0 0,0 9 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 2 0,5 1 0,2 1 0,2 1 0,2 5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 1 0,2 5 1,2 4 0,9 0 0,0 10 Építőipar 17 3,9 22 5,1 2 0,5 0 0,0 41 Kereskedelem, gépjárműjavítás 55 12,7 38 8,8 9 2,1 0 0,0 102 Szállítás, raktározás 3 0,7 3 0,7 2 0,5 1 0,2 9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 16 3,7 9 2,1 1 0,2 0 0,0 26 Információ, kommunikáció 7 1,6 2 0,5 1 0,2 0 0,0 10 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 3 0,7 1 0,2 0 0,0 0 0,0 4 Ingatlanügyletek 2 0,5 0 0,0 2 0,5 0 0,0 4 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 15 3,5 4 0,9 1 0,2 0 0,0 20 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 9 2,1 4 0,9 1 0,2 0 0,0 14 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. 1 0,2 0 0,0 1 0,2 0 0,0 2 Oktatás 3 0,7 2 0,5 3 0,7 0 0,0 8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 0 0,0 4 0,9 4 0,9 2 0,5 10 Művészet, szórakoztatás 0 0,0 1 0,2 0 0,0 0 0,0 1 Egyéb szolgáltatás 2 0,5 2 0,5 1 0,2 0 0,0 5 Összesen , , ,7 15 3,

13 3. sz. melléklet A évi II. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (közfoglalkoztatottakkal együtt) (fő) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg 12 Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Szociális szolgáltatási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Oktatók, pedagógusok Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások Üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági ügyintézők, ügynökök Egyéb ügyintézők Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Összesen:

14 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. 14

15 Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a szociális gondozottak. a közületi eltartottak; 15