A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT

Átírás

1 Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA III. NEGYEDÉV 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Postacím: 8002 Székesfehérvár, Pf. 241 Telefon: (22) , Fax: (22) , http// FejerMMK@lab.hu

2 1. A régió gazdasági, foglalkoztatási jellemzői, a munkaerő-piaci helyzet bemutatása, a felmérés eredményei 1/1. A gazdasági szervezetek, a foglalkoztatottság jellemzői 1 A Közép-dunántúli régió Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyéket foglalja magába. 24 statisztikai kistérségre és foglalkoztatási körzetre oszlik, melyekben 401 település található, melyből 35 városi rangú, ezen belül is 4 megyei jogú. A települések felében a lakónépesség nem éri el az ezer t, sőt egynegyedükben az ötszáz t sem. A Közép-dunántúli régió lakónépessége január elején ezer volt, 0,1 -kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A lakosok 38,7 -a Fejér, 28,4 -a Komárom- Esztergom, 32,9 -a pedig Veszprém megye településein lakott. Az év elején 745,6 ezer, vagyis a lakosság 2/3-a (67,4 -a) tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző régiós mutatók kedvezőbbek az országosnál. A rendelkezésre álló legfrissebb KSH adatok szerint régiónkban a foglalkoztatás színvonala I. negyedévben 54,8 volt, ami 4,2 -kal haladja meg az országos átlagot. A KSH által számított munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban régiónkban 5,5 volt, míg országosan 7,5. A régióban a éves népesség legnagyobb hányada (58,0 - a) aktív volt január-márciusban, míg országosan 54,7 -ot képviseltek a munkaerőpiac aktív résztvevői. A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre), I. negyedév Megnevezés Fejér megye Közép-dunántúli régió Komárom- Veszprém Esztergom megye megye Összesen Országosan Népesség száma (ezer ) a) Foglalkoztatottak (ezer ) 178,8 136,2 153,3 468, ,5 Alkalmazásban állók (ezer ) b) 121,4 91,7 80,4 293, ,7 Munkanélküliek (ezer ) 9,3 10,3 7,3 27,0 316,3 Gazdaságilag aktívak (ezer ) 188,1 146,5 160,6 495, ,8 Gazdaságilag inaktívak (ezer ) 139,6 97,6 121,3 358, ,1 Aktivitási arány () 57,4 60,0 57,0 58,0 54,7 Foglalkoztatási arány () 54,6 55,8 54,4 54,8 50,6 Munkanélküliségi ráta () 5,4 4,9 7,1 5,5 7,5 a) január 1-én. - b) A 4 nél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. A KSH adatai szerint I. negyedév végén a foglalkoztatottból a legalább 5 t foglalkoztató régiós székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél volt az alkalmazásban állók száma, ami 2,2 -kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az alkalmazottak 77,4 -a a versenyszférában, 20,7 -a pedig költségvetési intézményeknél dolgozott. A KSH adatai szerint I. negyedév végén db régiós székhelyű gazdasági szervezetet regisztráltak a régióban, 3,1 -kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A gazdasági szervezetek közül (92,5 ) volt a vállalkozás, melyek 63,9 -a egyéni volt. Ezer lakosra a régióban 108 vállalkozás jut, mely az országos átlagnál (118 db/ezer lakos, a külföldiekkel együtt) alacsonyabb. 1 Forrás: KSH Veszprémi Igazgatóságának 2007/1. Fejér megye, Komárom-Esztergom megye illetve Veszprém megye című statisztikai tájékoztatói 2

3 1/2. A munkaerő-piaci helyzet alakulása II. negyedévében Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által a régióban nyilvántartott álláskeresők állománya a március végi ről június végére re mérséklődött, mely 16,1 -os csökkenésnek felel meg. Számuk a negyedév során áprilisban tetőzött vel, utána minden hónapban csökkent, így átlagos számuk a II. negyedévben ( ) 12,3 -kal kevesebb volt, mint az előző három hónap átlaga. Mindezek ellenére a negyedév minden hónapjában többen voltak a nyilvántartásban, mint a megelőző év azonos időszakában, így a A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása a Közép-dunántúli régióban jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. Veszprém megye, Komárom-Eszt. megye, Fejér megye, Közép-dunántúl, második negyedév átlagánál a második negyedévi 2,2 -kal nagyobb. A negyedév végén a Közép-dunántúli régióban a gazdaságilag aktív népesség 6,4 -a szerepelt a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában. A pályakezdő fiatalok aránya a nyilvántartott álláskeresők között 6,7 (2.182 ) volt az év hatodik hónapjában. aug. szept. okt. nov. dec. 50 évesnél idősebb 22,4 A nyilvántartott álláskeresők összetételének életkor szerinti alakulása a Közép-dunántúli régióban, június 25 éves és fiatalabb 16,1 Általános iskola 32,2 A nyilvántartott álláskeresők összetételének iskolai végzettség szerinti alakulása a Közép-dunántúli régióban, június Szakmunkásképző, szakiskola 34, éves 12, éves 22, éves 25,9 8 általánosnál kevesebb 4,8 Főiskola, egyetem 4,9 Gimnázium 8,5 Szakközépiskola, technikum 15,3 1/3. A felmérés eredményei harmadik negyedévében kilencedik alkalommal került sor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legújabb adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés felvételére. Az állami munkaügyi szervezet átszervezéséből adódóan a korábbi alkalmakhoz képest a megyei munkaügyi központok helyett a regionális munkaügyi központok működnek közre az adatfelvételben és elemzésben. Ennek keretében a regionális munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján közel 30 -uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedéves adatfelvételére július között került sor, melynek során a foglalkoztatók 3, illetve 12 hónap múlva várható létszámadatai mellett arról is próbáltunk információkat szerezni, hogy az ÁFSZ szolgáltatásai és aktiváló eszközei közül melyeket ismerik, használják, milyen szívesen, illetve gyakran. 3

4 1/3.1. Reprezentativitás A II. negyedév végi bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérésbe a Közép-dunántúli régióban munkáltatót vontunk be. A felmérés adatlapját 895 munkáltató töltötte ki értékelhetően, amely 82,0 -os régiós válaszadási aránynak felel meg, s az előző felméréshez képest 1,5 -pontos visszaesést jelent. Fejér megye Komárom- Esztergom megye Veszprém megye Középdunántúli régió Megszólított munkaadók száma (db) Visszaérkezett adatlapok száma (db) Visszaérkezett adatlapok megoszlása a megyék között () 35,1 26,5 38,4 100,0 Visszaérkezési arány () 74,9 83,5 88,7 82,0 Érintett munkavállalói létszám (a felvétel időszakában, ) Érintett munkavállalói létszám megoszlása a megyék között () 26,9 40,0 33,1 100,0 A felkeresett cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség szem előtt tartása). A foglalkoztatottak megoszlása a vizsgált cégeknél II. n. év végén Az alkalmazásban állók megoszlása a régióban I. n. év végén (KSH) 4,9 Bányászat Egyéb szolgáltatás 1,5 0,2 6,4 Oktatás 2,3 5,3 1,0 Feldolgozóipar 60,2 Pénzügyi közvetítés 0,2 Szállítás 4,4 2,3 1,9 Bányászat 0,3 4,1 Egyéb szolgáltatás 2,1 Egészségügy 6,8 Oktatás 8,2 6,3 Feldolgozóipar 40,4 7,0 Pénzügyi közvetítés 0,4 2,3 Szállítás 3,7 Építőipar 4,4 11,5 Ingatlanügyletek 6,0 Szálláshelyszolgáltatás Közigazgatás Egészségügy Mezőgazdaság Kereskedelem 3,5 Építőipar Energiaellátás Energiaellátás Kereskedelem Mezőgazdaság Közigazgatás Ingatlanügyletek Szálláshelyszolgáltatás A felmérés során munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a régió foglalkoztatottainak 22,7 -át, az alkalmazásban állóknak 2 pedig 36,3 -át jelenti. (A KSH I. negyedév végi adatai alapján.) 2,6 A munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő munkáltatók méret szerinti megoszlása A munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő munkáltatóknál foglalkoztatottak megoszlása cégméret szerint Kisvállalat (378 db, 42,2) Közepes vállalat (298 db, 33,3) Mikrovállalkozás (132 db, 14,7) Nagyvállalat (87 db, 9,7) Közepes vállalat (32 842, 30,8) Nagyvállalat (63 507, 59,6) Kisvállalat (9 457, 8,9) Mikrovállalkozás (718, 0,7) 2 A 4 nél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai alapján 4

5 A régió megyéiben tevékenykedő cégek közötti különbségeket jellemzi, hogy míg a visszaérkező adatlapoknak a legkisebb része (26,5 -a) származik Komárom- Esztergom megyéből, addig ez a megye adja a régió vizsgált munkáltatóinál foglalkoztatottak legnagyobb hányadát (40,0 -át). Ezen túlmenően a másik két megye csaknem azonos mértékben A válaszadó cégek és a foglalkoztatottak számának megyék szerinti alakulása 38,4 33,1 Komárom- 26,5 Esztergom 40,0 osztozik a válaszadó cégek számán, azonban a náluk foglalkoztatott létszámnak Fejér megye az egynegyedét, Veszprém pedig az egyharmadát adja. 35,1 válaszadók megoszlása Veszprém Fejér 26,9 létszám megoszlása 1/3.2. Várható létszámváltozások A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek létszámát illetően III. negyedév végére régiós szinten 1,3 -os (1.396 s) növekedés várható, mely s létszámcsökkenés és s felvétel eredője. A legnagyobb mértékű (2,3 -os) létszámbővülést Komárom-Esztergom megye cégei jelezték előre, emellett Fejérben is a régiós átlagnál nagyobb mértékű (2,0 -os) növekedést prognosztizáltak, ezzel szemben Veszprémben 0,5 -os mérséklődéssel számoltak a munkáltatók. A következő negyedév végére a megkérdezett munkáltatók összlétszámában várható s csökkenés csaknem 3/5 része (57,4 -a) a feldolgozóiparban fog végbe menni, emellett a közigazgatásban, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, valamint a kereskedelemben várható még jelentősebb mértékű (8,5, 8,3 illetve 6,9 -os) létszámmérséklődés, a többi gazdasági ág részesedése azonban 5 alatti. A feldolgozóiparon belül is elsősorban a gépipar területei (járműgyártás, illetve a Mezőgazdaság Bányászat A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Feldolgozóipar Energia ellátás Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Szállítás Pénzügyi közv. Ingatlanügyletek, gazd.-i szolg. Közigazgatás létszámcsökkenés f elv étel egy enleg Oktatás Egészségügy Egyéb villamosgép, műszer gyártás) jelentősek e szempontból, várhatóan itt valósul meg a jelzett feldolgozóipari létszámmérséklődés több mint fele (54,4 -a), az összes létszámcsökkenésnek pedig közel egyharmada (31,3 -a). Az összesen re prognosztizált felvétel csaknem háromnegyede (73,1 -a) szintén a feldolgozóiparban foglalkoztatott létszámban fog megjelenni, ezen kívül a kereskedelem területén várható még 5 feletti (6,1 -os) létszámbővülés, a többi ágazat csupán ez alatti felvételi arányt mondhat magáénak. A feldolgozóipar területei közül hasonlóan a létszámcsökkenések esetében leírtakhoz - elsősorban a gépipar munkáltatói aktívak a felvételekben, náluk jelenik meg a teljes felvett feldolgozóipari létszám csaknem kétharmada (64,8 -a), amely az összes létszámbővítések közel felét (47,6 -át) teszi ki. Emellett megemlítendő még a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása az 5 -ot meghaladó (5,9 -os) részesedésével. 5

6 A létszámváltozások nagysága a vállalati méretekkel egyenesen arányos. Ennek megfelelően mindkét irányú létszámmozgásban a nagyvállalatok érintettek a leginkább, náluk valósul meg a létszámcsökkenések és felvételek közel kétharmada (64,1 illetve 62,7 -a). A többi kategória létszámváltozásokban való részvétele a csökkenő vállalati mérettel csökken. Emellett a belépők száma minden létszámnagyság kategóriában meghaladja a leépíteni tervezett munkaerő létszámát, a kettő eredője így mindenhol pozitív, s szintén egyenesen arányos a cégmérettel A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása vállalati méret szerint létszámcsökkenés f elv étel egy enleg Mikro Kis Közép Nagy A létszámmozgások terén a régió megyéi közül a jelenlegi felmérés során is Komárom- Esztergom cégei a legaktívabbak, a létszámfelvételek felét, s a csökkenéseknek is csaknem kétötödét ők adják. Veszprém megye a belépők számának alig több mint egyötödét adja, azonban a kilépők A 3 hónap múlva várható létszámváltozások területi megoszlása részaránya ennek közel Megyék létszámfelvétel létszámcsökkenés egyenleg Fejér , ,9 578 Komárom-Esztergom , ,2 977 Veszprém , ,9-159 Közép-Dunántúl , , kétszerese, csaknem azonos Komárom- Esztergoméval. Fejér megye a létszámfelvételek háromtizedét, míg a csökkentések egyötödét adja. A kétfajta létszámmozgás eredőjeként Komárom-Esztergom és Fejér megyében összességében növekedés várható a vizsgált cégek létszámában, ezzel szemben Veszprém megye felkeresett munkáltatóinál mérséklődés prognosztizálható a felmérést követő harmadik hónap végére. A létszámváltozások mindkét formájában ugyanaz a két foglalkozás csoport játssza a szerepet: a gépkezelő, összeszerelő, járművezető foglalkozások 39,1 / 29,9 -ban, az ipari és építőipari foglalkozások 31,5 / 25,7 -ban érintettek a felvételekben / leépítésekben hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb foglalkozásai létszámfelvétel létszámcsökkenés gyártósori összeszerelő lakatos egyéb vas- és fémipari foglalkozások egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők hegesztő, lángv ágó egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) gépjármű- és motorszerelő, -javító forgác s oló vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelő fémmegmunkáló gépkezelő kézi anyagmozgató, csomagoló eladó szakápoló felszolgáló, vendéglátóipari eladó (pl. pincér) konyhai kisegítő 6

7 A feldolgozóipar régióbeli meghatározó jelenlétének és ezzel együtt a felmérés során betöltött túlsúlyának köszönhetően a létszám-változásokban is ez a terület játszotta a szerepet. Ennek megfelelően a fentebb felsorolt foglalkozás-csoportokon belül is a feldolgozóipari szakmák a meghatározóak (pl. az első csoport 90 -át a feldolgozóipari gépek kezelői, a második csoport legjelentősebb részét pedig a vas- és fémipari foglalkozások tették ki). A tizenkét leggyakoribb, szinte kivétel nélkül a feldolgozóiparhoz kapcsolódó foglalkozás a létszámfelvételek és a létszámcsökkenések esetén egyaránt meghaladja a teljes felvenni illetve leépíteni kívánt létszám felét. Mindkét csoportban megjelenik ezen kívül a kereskedelemhez kapcsolódó eladói szakma, csaknem azonos felvételi és leépítési létszámmal. A létszámcsökkenések területén az idegenforgalmi szezon végére való tekintettel nagyobb tömegben megjelentek a vendéglátó-ipari szakmák képviselői (felszolgáló, konyhai kisegítő), emellett találhatunk az egészségügyre jellemző foglalkozást (szakápoló), ami az ágazat jelentős átrendeződésére utal. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a felmérésben résztvevő munkáltatóknál Megyék jelenlegi létszám 3 hónap múlva várható 12 hónap múlva várható () () () () () Fejér , ,1 Komárom-Esztergom , ,2 Veszprém , ,2 Közép-Dunántúl , ,4 A 12 hónapos előrevetített létszámváltozások régiós szinten bizakodóbbak a 3 hónaposnál. Egyrészt összességében mindhárom megyében létszámbővüléssel számolnak a munkáltatók, másrészt ezek mértéke megyénként is meghaladja a három hónapos előrejelzését. A régióra vonatkozóan összesen 3,4 -os A 3 és 12 hónap múlva várható létszámváltozások megyénkénti mértéke (3.666 s) növekedés várható a Fejér Komárom-Esztergom Veszprém hónap múlv a v árható létszám hónap múlv a várható létszám megkérdezett szervezetek összlétszámában. Ezen belül a három megye között viszonylag nagy eltérések tapasztalhatók. Míg Veszprém megyében 1, Fejérben pedig 2 -ot alig meghaladó létszámbővülést jeleztek a megkérdezett foglalkoztatók, addig Komárom-Esztergomban több mint 6 -os növekedést valószínűsítettek. 7

8 1/3.3. Az ÁFSz szolgáltatásainak, aktiváló eszközeinek ismertsége Jelen felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat, mennyire ismerik, illetve használják a szervezetünk által nyújtott szolgáltatásokat, aktiváló eszközöket. A különböző szolgáltatásokról nyilatkozó foglalkoztatók száma és aránya a táblázatban látható csökkenő sorrend szerint alakult, mely sorrend az adott szolgáltatás ismertségére utal. A legtöbb válaszadás a munkaközvetítéssel kapcsolatban érkezett, a munkáltatók kétharmadától. Ezt a szolgáltatást a nyilatkozók 7,1 -a sorolta fontosságát tekintve az első helyre, emellett 26,4 -uk még soha nem élt e lehetőséggel. A legkevesebb válasz az Uniós munkaközvetítéssel kapcsolatban érkezett, de a válaszadók 7,5 -a ítélte sorrendben a legfontosabbnak, megelőzve ezzel az aránnyal más, szélesebb körben ismert szolgáltatásainkat. ÁFSz szolgáltatások / aktiváló eszközök Munkaközvetítés Bértámogatás, járulék átvállalása Alkalmi Munkavállalói Kiskönyv START kártya Tájékoztatás a munkaerő-piacról Foglalkoztatási jogszabályok ismertetése Munka melletti képzést támogató lehetőségek Közhasznú munka támogatása Tájékoztatás a munkanélküliek összetételéről Létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás Uniós munkaközvetítés (EURES) Egyéb Fejér Veszprém Válaszadók száma / aránya db Komárom- Esztergom Közép- Dunántúl összes ,3 legfontosabb ,1 egyáltalán nem ,4 összes ,6 legfontosabb ,3 egyáltalán nem ,2 összes ,4 legfontosabb ,8 egyáltalán nem ,2 összes ,1 legfontosabb ,8 egyáltalán nem ,5 összes ,4 legfontosabb ,9 egyáltalán nem ,9 összes ,4 legfontosabb ,7 egyáltalán nem ,6 összes ,6 legfontosabb ,8 egyáltalán nem ,1 összes ,6 legfontosabb ,1 egyáltalán nem ,7 összes ,0 legfontosabb ,0 egyáltalán nem ,9 összes ,8 legfontosabb ,3 egyáltalán nem ,7 összes ,7 legfontosabb ,5 egyáltalán nem ,6 összes ,5 legfontosabb ,7 egyáltalán nem ,5 Összességében elmondhatjuk, hogy a felsorolt szolgáltatásokról a felmérésben részt vevő munkáltatók több mint fele (egyenként 50,7-67,3 -a) mondott véleményt, s a felsoroltakon kívül 12,5 -uk még egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatban is választ adott. A területi megoszlás alapján Veszprém megye kitűnik a régióban az erre a kérdésre válaszoló munkáltatóinak számával, mely jóval nagyobb mértékben haladja meg a másik két megyéét, mint azt az összes foglalkoztatóinak száma indokolná. 8

9 3. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első héttől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet héttől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két csoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. 9

10 A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. negyedévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybevevők adatai alapján); - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); - a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. 10

11 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. ÁFSZ fogalmak: Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. Székesfehérvár, augusztus

12 MELLÉKLETEK

13 1. sz. melléklet A évi III. munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a Közép-dunántúli régióban Nemzetgazdasági ág A KSH intézményi adatai szerint I. n.év végén alkalmazásban állók száma megoszlása A felmérésben szereplő szervezeteknél II. n. év végén foglalkoztatottak száma megoszlása Reprezentációs arány, A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás ,8 B Halászat } } 4,1 64 0,1 } 43,4 C Bányászat 909 0, ,2 22,2 D Feldolgozóipar , ,2 54,1 E Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás , ,5 54,3 F Építőipar , ,3 18,6 G Kereskedelem, járműjavítás , ,0 19,0 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,9 26,3 I Szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,4 43,3 J Pénzügyi közvetítés , ,2 16,8 K Ingatlanügyletek, gazdasági , ,0 5,1 szolgáltatás L Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,3 30,6 M Oktatás , ,3 10,4 N Egészségügyi, szociális ellátás , ,4 33,9 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás , ,5 26,2 Területen kívüli szervezet 58 0,1 - Összesen , ,0 36,3 A évi III. munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatottak száma és megoszlása létszámnagyság kategóriák szerint a Közép-dunántúli régióban Létszámnagyság kategória Válaszoló szervezetek Foglalkoztatottak száma megoszlása, száma megoszlása, Mikro (0 9 ) , ,7 Kis (10 49 ) , ,9 Közepes ( ) , ,8 Nagy (249 felett) 87 9, ,6 Összesen , ,0

14 2. sz. melléklet A évi III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása ágazat és létszámnagyság kategóriák szerint a Közép-dunántúli régióban Ágazati kód mikro 4 0,4 1 0,1 1 0,1 40 4,5 0 0,0 14 1,6 31 3,5 9 1,0 3 0,3 1 0,1 15 1,7 4 0,4 1 0,1 1 0,1 7 0,8 0 0, ,7 kis 37 4,1 0 0,0 3 0, ,7 3 0,3 53 5,9 48 5,4 29 3,2 13 1,5 1 0,1 11 1,2 21 2,3 9 1,0 11 1,2 16 1,8 0 0, ,2 közép 26 2,9 1 0,1 1 0, ,3 7 0,8 15 1,7 24 2,7 10 1,1 8 0,9 2 0,2 8 0,9 24 2,7 17 1,9 15 1,7 11 1,2 1 0, ,3 nagy 3 0,3 0 0,0 0 0,0 59 6,6 4 0,4 0 0,0 3 0,3 1 0,1 4 0,4 0 0,0 0 0,0 2 0,2 2 0,2 9 1,0 0 0,0 0 0,0 87 9,7 össz.: 70 7,8 2 0,2 5 0, ,1 14 1,6 82 9, ,8 49 5,5 28 3,1 4 0,4 34 3,8 51 5,7 29 3,2 36 4,0 34 3,8 1 0, ,0 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások ágazatonkénti megoszlása a felmérésben résztvevő vállalatoknál Ágazat létszámméret Területen A B C D E F G H I J K L M N O össz. kívüli db db db db db db db db db db db db db db db db db csökk. növek. egyenleg csökk. növek. Mezőgazdaság ,9 2,9 Bányászat ,1 0,0 Feldolgozóipar ,4 73,1 Energia ellátás ,0 0,3 Építőipar ,6 1,8 Kereskedelem ,9 6,1 Vendéglátás ,3 2,2 Szállítás ,7 3,0 Pénzügyi közv ,1 0,0 Ingatlanügyletek, gazd.-i szolg ,6 1,1 Közigazgatás ,5 3,9 Oktatás ,2 1,2 Egészségügy ,6 2,2 Egyéb ,1 2,3 Összesen ,0 100,0 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások létszámnagyság kategóriánkénti megoszlása a felmérésben résztvevő vállalatoknál Vállalati méret csökk. növek. egyenleg csökk. növek. Mikro ,3 2,2 Kis ,2 9,6 Közép ,5 25,5 Nagy ,1 62,7 Összesen ,0 100,0

15 3. sz. melléklet A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb munkakörei a felmérésben résztvevő vállalatoknál A létszámmozgásokban érintett legjellemzőbb foglalkozások a 3 hónapos előrejelzés szerint LÉTSZÁMFELVÉTEL LÉTSZÁMCSÖKKENÉS EGYENLEG gyártósori összeszerelő ,0 gyártósori összeszerelő ,7 gyártósori összeszerelő 529 lakatos 193 4,7 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) ,0 egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők 124 egyéb vas- és fémipari foglalkozások 178 4,4 egyéb vas- és fémipari foglalkozások ,8 lakatos 120 egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők 171 4,2 hegesztő, lángvágó 164 4,0 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) gépjármű- és motorszerelő, -javító vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelő gépjármű- és motorszerelő, -javító ,8 hegesztő, lángvágó ,1 forgácsoló ,8 lakatos -73 2,7 szakápoló ,9 kézi anyagmozgató, csomagoló -68 2,5 egyéb vas- és fémipari foglalkozások 50 forgácsoló 114 2,8 hegesztő, lángvágó -65 2,4 villamossági szerelő 47 vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelő 100 2,5 eladó -65 2,4 fémmegmunkáló gépkezelő 38 fémmegmunkáló gépkezelő 83 2,0 szakápoló -64 2,4 kézi anyagmozgató, csomagoló 83 2,0 felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (pl. pincér) -55 2,1 eladó 77 1,9 konyhai kisegítő -51 1,9 Összesen , ,0 gépjármű- és motorszerelő, -javító egyéb könnyűipari gépkezelők és gyártósor mellett dolgozók egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás)