A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT

Átírás

1 Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA IV. NEGYEDÉV 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Postacím: 8002 Székesfehérvár, Pf. 241 Telefon: (22) , Fax: (22) , http// KDRMK@lab.hu

2 1. A régió gazdasági, foglalkoztatási jellemzői, a munkaerő-piaci helyzet bemutatása, a felmérés eredményei 1/1. A gazdasági szervezetek, a foglalkoztatottság jellemzői 1 A Közép-dunántúli régió a Dunántúl középső és északkeleti részén található a Balatontól majdnem a Dunakanyarig, déli irányban a Mezőföld jelentős területeivel. Területe km 2, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyéket foglalja magában, s 24 statisztikai kistérségre és foglalkoztatási körzetre oszlik. Településeinek száma meghaladja a 400-at, amiből a városi rangúak száma a július 1-től városi rangot elnyert két Fejér megyei településsel együtt - 37, ezen belül is 4 megyei jogú város. A községek több mint fele nél kisebb lélekszámú aprófalu, sőt egynegyedükben a lakónépesség nem éri el az ötszáz t sem, ami elsősorban Veszprém megyét jellemzi, míg Fejér és Komárom-Esztergom megyében nagyobb kiterjedésű, népesebb települések dominálnak. A Közép-dunántúli régió lakónépessége január elején 1.104,8 ezer volt, 0,2 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, s amely az ország lakosságának 11,0 %-át jelenti. A lakosok 38,8 %-a Fejér, 28,5 %-a Komárom-Esztergom, 32,7 %-a pedig Veszprém megye településein lakott. Az év elején 745,8 ezer, vagyis a lakosság 2/3-a (67,5 %-a) tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző régiós mutatók kedvezőbbek az országosnál. A rendelkezésre álló legfrissebb KSH adatok szerint régiónkban a foglalkoztatás színvonala II. negyedévben 53,6 % volt, amely az előző negyedévhez viszonyítva 0,5 %-ponttal nőtt, az országos átlagot így 3,4 %-kal meghaladja. A KSH által számított munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban régiónkban 5,2 % volt, míg országosan 7,6 %. A régióban a éves népesség legnagyobb hányada (56,5 %-a) aktív volt januárjúniusban, míg országosan 54,3 %-ot képviseltek a munkaerőpiac aktív résztvevői. Megnevezés A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre), II. negyedév Fejér megye Közép-dunántúli régió Komárom- Veszprém Esztergom megye megye Összesen Országosan Népesség száma (ezer ) a) 428,6 314,6 361, , Foglalkoztatottak (ezer ) 173,8 137,9 146,4 458, ,5 Alkalmazásban állók (ezer ) b) 118,5 93,8 79,2 291, ,9 Munkanélküliek (ezer ) 9,3 6,2 9,4 24,9 319,2 Gazdaságilag aktívak (ezer ) 183,1 144,1 155,8 483, ,7 Gazdaságilag inaktívak (ezer ) 145,9 101,4 125,0 372, ,5 Aktivitási arány (%) 55,7 58,7 55,5 56,5 54,3 Foglalkoztatási arány (%) 52,8 56,2 52,1 53,6 50,2 Munkanélküliségi ráta (%) 5,1 4,3 6,0 5,2 7,6 a) január 1-én. b) A 4 nél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 1 Forrás: KSH Veszprémi Igazgatóságának 2008/2. Fejér megye, Komárom-Esztergom megye illetve Veszprém megye című statisztikai tájékoztatói 2

3 A KSH legfrissebb adatai szerint II. negyedév végén a foglalkoztatottból a legalább 5 t foglalkoztató régiós székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél volt az alkalmazásban állók száma, háromötödük (61,9 %-uk) fizikai, míg kétötödük (38,1 %-uk) szellemi munkakörben. Az alkalmazottak 70,9 %-a a versenyszférában, 26,5 %-a pedig költségvetési intézményeknél dolgozott. A KSH adatai szerint II. negyedév végén db régiós székhelyű gazdasági szervezetet regisztráltak a Közép-Dunántúlon, melyek 93,4 %-a, db volt a vállalkozás, 16,2 %-kal több mint egy évvel korábban. A vállalkozások kétharmada (67,4 %- a) egyéni, harmada (32,6 %-a) pedig társas volt. A regisztrált társas vállalkozások köre ( db) 12 hónap alatt 4,7 %-kal, míg az egyéni vállalkozásoké ( db) 22,7 %-kal bővült, emiatt a bejegyzett vállalkozások kétharmadát kitevő egyéniek az egy évvel korábbinál (63,9 %) nagyobb arányt képviseltek. Ezer lakosra a régióban 126 vállalkozás jut, mely az országos átlagnál (152 db/ezer lakos a külföldön működőkkel együtt) alacsonyabb. 3

4 1/2. A munkaerő-piaci helyzet alakulása III. negyedévében Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által a régióban nyilvántartott álláskeresők állománya a III. negyedév során a június végi ről szeptember végére re emelkedett, mely 4,9 %-os növekedésnek felel meg. Ennek ellenére negyedévi átlagos számuk ( ) 13 vel alacsonyabb, mint az előző három hónap átlaga. A negyedév első hónapjában a nyilvántartottak száma 982 vel volt több az előző év azonos időszaki adatánál, augusztusra ez 882 s többletre mérséklődött, majd szeptemberben megugorva már vel haladta meg a tavalyi értéket. Mindezek következtében a harmadik negyedév átlagánál a hasonló időszaki 3,4 %-kal (1.125 vel) nagyobbnak adódott. A negyedév végén a Közép-dunántúli régióban a gazdaságilag aktív népesség 6,9 %-a szerepelt a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában. A pályakezdő fiatalok aránya a nyilvántartott álláskeresők között 9,4 % (3.308 ) volt az év kilencedik hónapjában A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása a Közép-dunántúli régióban I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Fejér megye, Komárom-Eszt. megye, Veszprém megye, Közép-dunántúl, A nyilvántartott álláskeresők összetételének életkor szerinti alakulása a Közép-dunántúli régióban, szeptember A nyilvántartott álláskeresők összetételének iskolai végzettség szerinti alakulása a Közép-dunántúli régióban, szeptember 50 évesnél idősebb 21,1% 25 éves és fiatalabb 19,4% Általános iskola 32,7% Szakmunkásképző, szakiskola 32,6% éves 11,8% éves 22,1% éves 25,6% 8 általánosnál kevesebb 4,6% Főiskola, egyetem 5,2% Gimnázium 9,1% Szakközépiskola, technikum 15,7% 2. A felmérés eredményei októberében tizennegyedik alkalommal került sor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legújabb adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés felvételére. Ennek keretében a regionális munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján közel 30 %-uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés IV. negyedéves adatfelvételére október 8- november 3. között került sor. Ennek során a foglalkoztatók 3, illetve 12 hónap múlva várható létszámadatai mellett arról is próbáltunk információkat szerezni, hogy a megkérdezett szervezetek jellemzően mely forrásokból elégítik ki munkaerő-igényüket. 4

5 2.1. Reprezentativitás A III. negyedév végi bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérésbe a Közép-dunántúli régióban munkáltatót vontunk be. A felmérés adatlapját 850 munkáltató töltötte ki értékelhetően, amely 83,0 %-os régiós válaszadási aránynak felel meg. Az előző felméréshez képest a kitöltött adatlapok száma 3,2 %-kal (28 db-bal), a válaszadási arány pedig 2,6 %-ponttal csökkent. Fejér megye Komárom- Esztergom megye Veszprém megye Középdunántúli régió Megszólított munkaadók száma (db) Visszaérkezett adatlapok száma (db) Visszaérkezett adatlapok megoszlása a megyék között (%) 32,4 29,4 38,2 100,0 Visszaérkezési arány (%) 70,5 96,5 86,7 83,0 Érintett munkavállalói létszám (a felvétel időszakában, ) Érintett munkavállalói létszám megoszlása a megyék között (%) 22,8 45,2 32,1 100,0 A felkeresett cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség szem előtt tartása). A foglalkoztatottak megoszlása a vizsgált cégeknél III. n. év végén Az alkalmazásban állók megoszlása a régióban II. negyedév végén (KSH) Egyéb szolgáltatás Bányászat 0,1% Feldolgozóipar 61,8% Szállítás 4,3% 4,4% Bányászat 0,3% Egészségügy 6,7% Oktatás 8,5% Feldolgozóipar 41,7% Pénzügyi közvetítés 0,4% Szállítás 3,8% Ingatlanügyletek közvetítés Pénzügyi 0,9% 0,1% 5,1% Szálláshelyszolgáltatás Oktatás Közigazgatás 2,9% 2,5% 1,9% Egészségügy 5,9% Mezőgazdaság 4,8% Kereskedelem 3,4% Építőipar 1,9% Energiaellátás Energiaellátás 2,2% Építőipar 4,2% Kereskedelem 11,8% Mezőgazdaság 4,0% Egyéb szolgáltatás 2,1% Közigazgatás 5,5% Ingatlanügyletek 6,1% Szálláshelyszolgáltatás 2,7% A felmérés során munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a régió foglalkoztatottainak negyedét (24,9 %-át), az alkalmazásban állóknak 2 pedig csaknem kétötödét (39,2 %-át) jelenti. (A KSH II. negyedév végi adatai alapján.) A munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő munkáltatók méret szerinti megoszlása A munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő munkáltatóknál foglalkoztatottak megoszlása cégméret szerint Mikrovállalkozás (130 db, 15,3%) Kisvállalat (352 db, 41,4%) Nagyvállalat (96 db, 11,3%) Közepes vállalat (272 db, 32,0%) Nagyvállalat (74 302, 65,1 %) Közepes vállalat (30 271, 26,5 %) Mikrovállalkozás (713, 0,6 %) Kisvállalat (8 848, 7,8 %) 2 A 4 nél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai alapján 5

6 A régió megyéiben tevékenykedő cégek közötti különbségeket jellemzi, hogy míg a visszaérkező adatlapoknak a legkisebb része (29,4 %-a) származik Komárom-Esztergom megyéből, addig ez a megye adja a régió vizsgált munkáltatóinál foglalkoztatottak legnagyobb hányadát (45,2 %-át). Ezen túlmenően Veszprém megye adja a válaszadó cégek közel kétötödét, s Fejér megye is csaknem egyharmadát, a náluk foglalkoztatott létszámnak viszont csupán alig egyharmadát, illetve kevesebb mint egynegyedét. 100% 80% 60% 40% 20% 0% A válaszadó cégek és a foglalkoztatottak számának megyék szerinti megoszlása 38,2 32,1 Komárom- 29,4 Esztergom 45,2 Fejér 32,4 válaszadó cégek Veszprém 22,8 foglalkoztatottak 2.2. Várható létszámváltozások A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek létszámát illetően IV. negyedév végére régiós szinten mindössze 45 s (0,0 %-os) növekedés várható a jelenlegi, s létszámhoz képest, ami s létszámcsökkenés és s felvétel eredője. A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása A következő negyedév végére a nemzetgazdasági ágak szerint megkérdezett munkáltatók 3000 létszámcsökkenés összlétszámában várható f elv étel s csökkenés csaknem 2000 egy enleg háromötöde (58,8 %-a, ) a feldolgozóiparban fog 500 végbe menni. Emellett a 0 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (11,6 %), a mező gazdaság (6,9 %), a kereskedelem (5,5 %) és a közigazgatás (5,2 %) veszi ki részét jelentősebb mértékben a létszám-mérséklődésekből, a többi gazdasági ág részesedése összesen 12,0 %. A feldolgozóiparon belül is elsősorban a gépipar területei (a villamosgép-, műszer-, illetve a járműgyártás) jelentősek e szempontból, t érintően várhatóan itt valósul meg a jelzett feldolgozóipari létszám-mérséklődés több mint hattizede (61,9 %-a), mely az összes létszámcsökkenésnek is több mint harmadát (36,4 %-át) jelenti. Emellett jelentősebb, 200 t megközelítő létszámkiáramlás várható a feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása területén (192 ) és a vegyiparban (173 ). Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Energia ellátás Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Szállítás Pénzügy, ingatlan Közigazgatás Oktatás A létszámcsökkenésekhez hasonlóan az összesen re prognosztizált felvétel zöme, több mint négyötöde (80,3 %-a, ) szintén a feldolgozóiparban foglalkoztatott létszámban fog megjelenni. Ezen kívül a kereskedelem (4,5 %) és az egészségügy (3,2 %) területén várható még 100 t meghaladó, a közigazgatásban (2,9 %) pedig azt megközelítő létszámbővülés. A többi ágazat összesen csupán 9,5 %-kal részesedik a felvételekből. A feldolgozóipar területei közül hasonlóan a létszámcsökkenések esetében leírtakhoz - elsősorban a gépipar munkáltatói aktívak a felvételekben, náluk jelenik meg a felvenni tervezett feldolgozóipari létszám közel kétharmada (64,7 %-a), ami az összes Egészségügy Egyéb 6

7 létszámbővítéseknek is több mint felét (51,9 %-át) teszi ki. Emellett a feldolgozóiparon belül megemlítendő még a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása félezer t, valamint a vegyipar 300 t megközelítő bővítésével. A létszámváltozások egyenlege az ágazatokat tekintve vegyesen alakult. A legnagyobb mértékű, 800 t meghaladó bővülésre ez esetben is a feldolgozóipar cégeinél számíthatunk, ezen belül is 600 t megközelítően a gépiparban, 300 t megközelítően a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása, s 100 t elérőre a vegyiparban. A legnagyobb mértékű (372 s) negatív egyenleget a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás mondhatja magáénak, ezután a mezőgazdaság (210 s) és a közigazgatás (98 s) következnek, a többi negatív egyenlegű ágazat értékei 40 alattiak. A létszámváltozások nagysága a vállalati méretekkel továbbra is egyenesen arányos. Ennek megfelelően mindkét irányú létszám-mozgásban a nagyvállalatok érintettek a leginkább, náluk valósul meg a létszámcsökkenések háromötöde (59,6 %-a) és a felvételek közel négyötöde (77,9 %-a). A többi kategória létszámváltozásokban való részvétele a csökkenő vállalati mérettel csökken. Míg a közepes méretű cégek a leépítések 29,8, és a felvételek 15,9 %-át adják, addig a kis kategóriás munkáltatók már csak 9,5 illetve 5,1 %-át, a mikro vállalkozások pedig mindkettőnek csupán A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása vállalati méret szerint töredékét (1,1 %-át). Mindezek mellett a belépők száma egyedül a nagykategóriás cégeknél haladja meg a leépíteni tervezett munkaerő létszámát, a kettő eredője itt pozitív, 700 t megközelítő egyenleg. A mikro-vállalkozásoknál az egyenleg épp nulla, míg a kis és a közepes méretkategóriában 154 s, illetve 493 s negatív eredő adódik a felvételek és leépítések egyenlegeként. A létszámmozgások terén a régió megyéi közül a jelenlegi felmérés során is Komárom-Esztergom cégei a legaktívabbak, a létszámfelvételeknek több mint kétharmadát, a Közép-Dunántúl , ,0 45 csökkenéseknek pedig kétötödöt meghaladó részét ők adják. Veszprém megyéből való a belépők ötöde és a kilépők közel kétötöde. Fejér megye a létszámfelvételek közel tizedét és a kiáramlások csaknem egyötödét adja. A kétfajta létszámmozgás eredőjeként a régió két megyéjében csökkenés várható a vizsgált cégek létszámában a felmérést követő harmadik hónap végére. A legnagyobb mértékű (652 s) mérséklődést Veszprém megye cégei jelezték előre, emellett Fejérben is kisebb mértékű (332 s) csökkenést prognosztizálták a munkáltatók. Komárom-Esztergom megyében ezzel szemben t meghaladó nagyságú létszámbővülés várható létszámcsökkenés f elv étel egy enleg A 3 hónap múlva várható létszámváltozások területi megoszlása létszámfelvétecsökkenés létszám- Megyék egyenleg % % Fejér 345 9, ,9-333 Komárom-Esztergom , , Veszprém , , Mikro Kis Közép Nagy 692 7

8 A foglalkoztatottak létszámának várható változása a felmérésben résztvevő munkáltatóknál Megyék jelenlegi létszám 3 hónap múlva várható 12 hónap múlva várható () () (%) () (%) Fejér , ,1 Komárom-Esztergom , ,2 Veszprém , ,3 Közép-Dunántúl , ,5 A létszámváltozások mindkét irányában ugyanaz a két foglalkozás csoport játssza a szerepet: a gépkezelő, összeszerelő, járművezető foglalkozások 53,1 / 34,4 %-ban, az ipari és építőipari foglalkozások 26,4 / 23,8 %-ban érintettek a felvételekben / leépítésekben. Ezzel le is fedik a bővítések közel négyötödét, a létszámcsökkentéseknek pedig csaknem hattizedét A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb 12 foglalkozása létszámf elv étel létszámcsökkenés gyártósori összeszerelő vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelő egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők egyéb vas- és fémipari foglalkozások egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) műanyagfeldolgozó egyszerű erdészeti, vadászati, halászati foglalkozások kézi anyagmozgató, csomagoló A feldolgozóipar régióbeli meghatározó jelenlétének és ezzel együtt a felmérés során betöltött túlsúlyának köszönhetően a létszámváltozásokban is ez az ágazat, illetve ennek foglalkozásai voltak a legjellemzőbbek. Így a fentebb felsorolt foglalkozás-csoportokon belül is a feldolgozóipari szakmák a meghatározóak (pl. az első csoportból a feldolgozóipari gépek kezelői adták a felvenni, illetve leadni tervezett létszám több mint kilenctizedét, a második csoportban pedig a vas- és fémipari foglalkozások tették ki a bővítések és a létszámkiáramlások több mint kétharmadát). Az első tizenkét, a felvenni kívánt foglalkoztatottak létszáma szerint legjelentősebb munkakör szinte kivétel nélkül a feldolgozóiparhoz kapcsolódik, az esetükben tervezett bővítés meghaladja a teljes felvételre kerülő létszám kétharmadát (annak 68,5 %-a). A létszámcsökkenések esetében hasonló a helyzet, itt a teljes leépítendő létszám közel hattizedét (56,2 %-át) teszi ki az első 12 leggyakoribb szakmából leépítésre kerülők létszáma, melyek csaknem mindegyike szintén feldolgozóipari. Az első, legnagyobb létszámot érintő helyen most is a gyártósori összeszerelők szerepelnek mindkét irányú létszámmozgásnál ( illetve -732 vel). A szezonalitásnak megfelelően a leépítéseknél jelen van ezen kívül a kereskedelemhez kapcsolódó eladói szakma (-102 ), valamint a mezőgazdasági idényszakmák közül az egyszerű erdészeti, vadászati, halászati foglalkozások (-94 ). 8

9 A legnagyobb abszolút értékű egyenleggel bíró 12 foglalkozás legtöbbje szintén feldolgozóipari szakma, közülük négy pozitív egyenleget mutat, a többi nyolc negatív eredő létszámmal szerepel Eddig szinte csak pozitív egyenlegű munkakörök szerepeltek az első helyeken, az előző felmérésben jelent meg négy negatív a nyolc pozitívval szemben, s mostanra az arányuk megfordult. Többségük a feldolgozóiparhoz kapcsolódik, de a negatív eredőjűek között találhatunk gyártósori összeszerelő A 3 hónap múlva várható létszámváltozások egyenlege szerinti legjellemzőbb 12 foglalkozás mezőgazdasági, vendéglátó-ipari és építőipari foglalkozásokat ezen ágazatok szezonjának befejeződése miatt. A 12 hónapos előrevetített létszámvárakozások régiós szinten pesszimistábbak a 3 hónaposnál. A megkérdezett cégek összességében re becsülték az egy év múlva várható alkalmazotti létszámukat, amely 590 s (0,5 %-os) létszámmérséklődést jelent a jelenleg foglalkoztatott állományhoz képest. Ez a három hónap múlva várt létszámtól még ennél is nagyobb mértékben (635 vel, 0,6 %-kal) elmarad. Területileg Komárom-Esztergom megye kivételével létszám-mérséklődéssel számolnak a munkáltatók, de ezek mértéke megyénként eltérően alakul. Veszprém ebben is kiemelkedik, A 3 és 12 hónap múlva várható létszámváltozások megyénkénti mértéke cégei csaknem 900 s létszámcsökkenést jeleztek egy évre előre, mely több mint 200 vel felülmúlja a megye három hónapos előrejelzését is. Fejér megyében a három hónapos előrejelzéshez hasonló mértékű, 302 s mérséklődést vetítettek előre a megkérdezett cégek. Az egyedüli, bővülést prognosztizáló hónap múlv a 12 hónap múlv a Komárom-Esztergom megyében v árható létszám várható létszám az egy év múlva jósolt létszámbővülés a három hónap múlva várt növekedésnek alig haladja meg a felét, de még így is csaknem 600 t tesz ki. A vállalati méreteket tekintve elmondható, hogy a két legkisebb kategória létszámnövekedést, a másik két nagyobb méretű viszont létszámcsökkenést feltételez 12 hónapra előre. A mikrovállalkozások 43 s (6,0 %-os), a kisvállalatok pedig 130 s (1,5 %-os) létszámbővüléssel, a közepes méretű cégek 146 s (0,5 %-os), a nagyok pedig 617 s (0,8 %-os) létszámmérséklődéssel számolnak. Az ágazatok legtöbbje nem vár növekedést a jelenlegi létszámhoz képest egy év múlva. Számottevő, 200 t meghaladó, mostani állományuk 4,4 %-át jelentő mértékű csökkenésre számítanak a vendéglátóipar képviselői, emellett a mezőgazdaságban várnak még jelentősebb, 200 t megközelítő (3,5 %-os), a szállítás területén pedig 150 körüli (3,0 %-os) mérséklődést. 109 fémmegmunkáló gépkezelő 69 vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelő Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl hegesztő, lángvágó - 46 szakács - 49 papíripari gépkezelő - 49 útépítő, útkarbantartó - 54 szobalány felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (pl. pincér) egyszerű erdészeti, vadászati, halászati foglalkozások -102 egyéb vas- és fémipari foglalkozások -173 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) 9

10 A növekedést jelző ágazatok közül az egyéb szolgáltatás emelendő ki, melynek munkáltatói a jelenleginél 3,5 %-kal (74 vel) nagyobb létszámmal számolnak 12 hónap múlva, emellett egy-két nem feldolgozóipari területen számolnak még növekedéssel, melyek közül a legjelentősebb az építőipar (40, 1,8 %) és az egészségügy (33, 0,5 %). A többi szektorból nem számoltak be jelentősebb létszámváltozásokról A munkaerő-igény kielégítésének jellemzői Jelen felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat, milyen forrásból elégítik ki munkaerőigényeiket, illetve az egyes módozatokat milyen gyakran használják. Mielőtt a válaszokat értékelnénk, meg kell jegyeznünk, hogy ebben a témában kérdésenként a cégek 28,5-88,7 %-a (átlagosan 44,1 %-uk) nem válaszolt, s további, kérdésenként legfeljebb 2,8 %-uk (átlagosan 1,6 %-uk) pedig nem értékelhető módon töltötte ki a kérdőív e részét. A munkaerő-igények kielégítésének gyakran használt forrásai között első helyen a hirdetés útján történő keresés áll a megkérdezett cégek csaknem egynegyedének (24,8 %-ának) választása alapján, ezen kívül további 30,8 %-uk alkalmanként él ezzel a lehetőséggel. A második leggyakoribb mód az első mögött nem sokkal lemaradva a munkaügyi kirendeltségek segítségével történő munkaerő-toborzás, a válaszadók 24,0 %-ának véleménye alapján, s további 45,2 %-uk alkalmanként folyamodik ehhez a választáshoz. Megjegyzendő, hogy egyúttal a soha nem használt létszámfelvételi módok között a munkaügyi szervezet kapta a legkevesebb szavazatot, a megkérdezett munkáltatóknak csupán 4,0 %-a sorolt bennünket e kategóriába. Dobogós helyen áll még a gyakran alkalmazott megoldások között az informális csatornákon keresztüli munkaerő-feltöltés 17,3 %-os gyakorisággal, ezen túlmenően alkalmanként él vele a munkáltatók 36,1 %-a. Fentieken túl megemlítendő még a válaszadó cégek belső meghirdetéssel, átcsoportosítással történő alkalmankénti létszámfelvétele (28,0 %). 10

11 Veszprém Komárom- Fejér Válaszadók száma Esztergom Közép-Dunántúl db db % kitöltetlen ,5 soha ,1 alkalmanként ,8 gyakran ,8 nem értékelhető ,8 Hirdetés útján ,0 kitöltetlen ,2 soha ,0 alkalmanként ,2 gyakran ,0 nem értékelhető ,6 Munkaügyi kirendeltségek segítségével ,0 kitöltetlen ,7 soha ,2 alkalmanként ,1 gyakran ,3 nem értékelhető ,6 Informális csatornákon keresztül (család, rokonok, kollégák) ,0 kitöltetlen ,8 soha ,1 alkalmanként ,8 gyakran ,6 nem értékelhető ,7 Pályázatokkal ,0 kitöltetlen ,1 soha ,4 alkalmanként ,0 gyakran ,2 nem értékelhető ,4 Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással ,0 kitöltetlen ,3 soha ,1 alkalmanként ,0 gyakran ,9 nem értékelhető ,8 Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül ,0 kitöltetlen ,1 soha ,1 alkalmanként ,6 gyakran ,7 nem értékelhető ,5 Interneten keresztül ,0 kitöltetlen ,7 soha ,6 alkalmanként ,9 gyakran ,6 nem értékelhető ,1 Egyéb forrásból ,0 11

12 2.4. Az eddigi előrejelzések realizálódásának mértéke A mostani felmérés során is próbáltuk vizsgálni azt, hogy a októberi felmérésben egy évre, illetve a júliusi felmérésben három hónapra előre jelzett foglalkoztatási létszámok mennyiben realizálódtak a mostani, októberi felmérésben tényként mért munkavállalói létszámokban. Régiónkban a legnagyobb akaratunk ellenére is - a három felmérésben (2007. októberi, júliusi, októberi) közel kilencszáz, de eltérő számú (904, 878 illetve 850), emellett ágazat és méret szerint is különböző összetételű munkáltatói állomány vett részt, ezért az előre jelzett adatok összevetése a mostani tényekkel nagy körültekintést és statisztikai korrekciót igényel. Létszámmegoszlás Korrigált változás Ágazat III IV. csökk. növek. % % Mezőgazdaság , , Bányászat 179 0, ,1-1 0 Feldolgozóipar , , Energia ellátás , , Építőipar , , Kereskedelem , , Vendéglátás , , Szállítás , , Pénzügyi közv ,2 93 0,1 0 0 Ingatlanügyletek, gazd.-i szolg , , Közigazgatás , , Oktatás , , Egészségügy , , Egyéb , , Összesen , , Ha az előző, júliusi felmérés három hónapra előre jelzett s létszámcsökkenését és s növekedését (összességében 808 s létszámbővülését) korrigáljuk a mostani felmérés érintett létszámának ágazati megoszlása szerint, akkor s csökkenést és s növekedést, vagyis 867 s létszámbővülést kapunk. Ha ezt adjuk hozzá a három hónappal ezelőtti felmérésben érintett létszámhoz ( ), akkor a szeptember 30-ra jelzett korrigált létszám lenne. Ezzel szemben a jelenlegi felmérés szeptember 30-i tényleges érintett létszáma ( ) ettől vel, 1,3 %-kal elmarad. Vagyis az előző felmérésben becsült létszámbővülést régiós szinten ennyivel teljesítették alul a megkérdezett munkáltatók. Az egy évvel ezelőtti (2007. IV. negyedéves) felmérésben régiós szinten 904 cég vett részt, s foglalkoztatott létszámmal Akkor 12 hónapra előre vetítve ezek a cégek munkavállalót jeleztek szeptember 30-ra. Ez esetben csak nagyon óvatos, a válaszadó cégek számának akkori és mostani megyénkénti megoszlása szerinti korrekcióval élve s foglalkoztatott létszám adódna a jelenlegi felmérés érintett 0 létszámára. Ezt a jelen felmérés tényleges létszáma vel (1,5 %-kal) meghaladja. A foglalkoztatottak jelenlegi és a mostanra előre jelzett korrigált létszámának alakulása megyék szerint 12 hónapja jelzett 3 hónapja jelzett jelenlegi létszám Fejér Komárom-Esztergom Veszprém

13 A három megyében IV IV. a létszámváltozások 12 hó cégek cégek korrigált tényleges Eltérés Megyék jelenlegi múlva realizálódása a száma száma várható várható táblázat adatai db létszám, db létszám, % szerint különböző Fejér ,0 mértékű, és még Kom.-Eszt ,4 csak nem is azonos Veszprém ,7 irányú. Komárom- Közép ,5 Dunántúl Esztergomban közelíti meg leginkább az egy évvel ezelőtt becsült értéket, alig 200 vel meghaladva azt. Ezalatt Fejérben csaknem vel kevesebb, míg Veszprémben közel 4 és félezer vel több foglalkoztatott áll jelenleg alkalmazásban a felmérésben résztvevő cégeknél, mint azt egy éve jósolták. 13

14 3. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első héttől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet héttől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két csoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. 14

15 A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. negyedévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybevevők adatai alapján); - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); - a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. 15

16 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. ÁFSZ fogalmak: Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. Székesfehérvár, november

17 MELLÉKLETEK

18 1. sz. melléklet A évi IV. munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a Közép-dunántúli régióban Nemzetgazdasági ág A KSH intézményi adatai szerint II. n. év végén alkalmazásban állók száma megoszlása % A felmérésben szereplő szervezeteknél III. n. év végén foglalkoztatottak száma megoszlása % Reprezentációs arány, % A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás B Halászat } } 4,0 } } 4,8 } 47,3 C Bányászat 804 0, ,1 15,2 D Feldolgozóipar , ,8 58,1 E Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás , ,4 59,7 F Építőipar , ,9 18,2 G Kereskedelem, járműjavítás , ,1 16,9 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,3 63,2 I Szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,4 44,7 J Pénzügyi közvetítés ,4 93 0,1 8,0 K Ingatlanügyletek, gazdasági , ,9 5,7 szolgáltatás L Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,5 17,9 M Oktatás , ,9 13,3 N Egészségügyi, szociális ellátás , ,9 34,3 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás , ,9 34,8 Összesen , ,0 39,2 A évi IV. munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatottak száma és megoszlása létszámnagyság kategóriák szerint a Közép-dunántúli régióban Létszámnagyság kategória Válaszoló szervezetek Foglalkoztatottak száma megoszlása, % száma megoszlása, % Mikro (0 9 ) , ,6 Kis (10 49 ) , ,8 Közepes ( ) , ,5 Nagy (249 felett) 96 11, ,1 Összesen , ,0

19 2. sz. melléklet A válaszoló munkáltatók száma és megoszlása ágazat és létszámnagyság-kategórák szerint Ágazati kód A,B C D E F G H I J K L M N O össz. db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % mikro 5 0,6 1 0,1 30 3,5 0 0,0 19 2,2 27 3,2 9 1,1 7 0,8 0 0,0 14 1,6 7 0,8 2 0,2 2 0,2 7 0, ,3 kis 39 4,6 3 0, ,8 2 0,2 47 5,5 41 4,8 24 2,8 10 1,2 1 0,1 17 2,0 23 2,7 8 0,9 7 0,8 13 1, ,4 közép 24 2,8 0 0, ,5 4 0,5 14 1,6 23 2,7 9 1,1 10 1,2 1 0,1 7 0,8 19 2,2 15 1,8 15 1,8 16 1, ,0 nagy 4 0,5 0 0,0 64 7,5 5 0,6 0 0,0 4 0,5 1 0,1 5 0,6 0 0,0 0 0,0 1 0,1 3 0,4 8 0,9 1 0, ,3 össz.: 72 8,5 4 0, ,4 11 1,3 80 9, ,2 43 5,1 32 3,8 2 0,2 38 4,5 50 5,9 28 3,3 32 3,8 37 4, ,0 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások ágazatonkénti megoszlása a felmérésben résztvevő vállalatoknál Ágazat létszámméret létsz.- csökk. létsz.- növek. egyenleg létsz.- csökk. % létsz.- növek. % Mezőgazdaság ,9 1,0 Bányászat ,1 0,0 Feldolgozóipar ,8 80,3 Energia ellátás ,8 1,7 Építőipar ,9 1,4 Kereskedelem ,5 4,5 Vendéglátás ,6 1,2 Szállítás ,1 1,9 Pénzügy, ingatlan ,5 0,8 Közigazgatás ,2 2,5 Oktatás ,4 0,5 Egészségügy ,0 3,2 Egyéb ,3 1,0 Összesen ,0 100,0 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások létszámnagyság kategóriánkénti megoszlása a felmérésben résztvevő vállalatoknál Vállalati méret létsz.- csökk. létsz.- növek. egyenleg létsz.- csökk. % létsz.- növek. % Mikro ,1 1,1 Kis ,5 5,1 Közép ,8 15,9 Nagy ,6 77,9 Összesen ,0 100,0

20 3. sz. melléklet A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb munkakörei a felmérésben résztvevő vállalatoknál LÉTSZÁMFELVÉTEL % LÉTSZÁMCSÖKKENÉS % EGYENLEG gyártósori összeszerelő ,7 gyártósori összeszerelő ,4 gyártósori összeszerelő 526 hegesztő, lángvágó 186 5,1 vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelő A létszámmozgásokban érintett legjellemzőbb foglalkozások a 3 hónapos előrejelzés szerint egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) 176 4,9 egyéb vas- és fémipari foglalkozások , ,1 fémmegmunkáló gépkezelő 109 vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelő fémmegmunkáló gépkezelő 143 3,9 hegesztő, lángvágó ,4 hegesztő, lángvágó egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) 118 3,3 vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelő ,0 szakács - 46 lakatos 115 3,2 eladó ,8 papíripari gépkezelő - 49 egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők gépjármű- és motorszerelő, -javító 106 2,9 92 2,5 egyéb vas- és fémipari foglalkozások 77 2,1 egyszerű erdészeti, vadászati, halászati foglalkozások gépjármű- és motorszerelő, -javító felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (pl. pincér) -94 2,6 útépítő, útkarbantartó ,5 szobalány ,4 eladó 74 2,0 lakatos -72 2,0 felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (pl. pincér) egyszerű erdészeti, vadászati, halászati foglalkozások műanyag-feldolgozó 72 2,0 kézi anyagmozgató, csomagoló -71 2,0 egyéb vas- és fémipari foglalkozások egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők 68 1,9 egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők -67 1,9 Összesen , ,2 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) -173