NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS II. negyedév

Átírás

1 Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS II. negyedév 9700 Szombathely, Hollán E. u. 1. Telefon: (94) , Fax: (94) ,

2 Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés országos, minden kirendeltségre kiterjedő bevezetésére júliusában került sor. A felmérés során, április elején egy rövid kérdőívet juttattunk el több mint ezer munkáltatóhoz. A kérdőíven elsősorban a létszámukkal illetve ennek rövidtávon várható változásaival kapcsolatos kérdések szerepeltek. A válaszadás döntően postai úton, levélben történt, kisebb részben a munkáltató általi közvetlen, interneten keresztüli rögzítéssel. Az adatfelvétel fő célja, hogy negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjtsünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről és segítsük elő az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A felmérés emellett a munkáltatói kapcsolattartás erősítését is szolgálja. E kiadványban előbb néhány gondolatban érintjük a régió munkaerőpiaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. Népesség, foglalkoztatás, munkanélküliség A régió lakónépessége január 1-jén 998 ezer fő volt, az egy évvel korábbinál kissé kevesebb. A munkavállalási korú népesség (15-60 éves nők, éves férfiak) száma 664 ezer fő, ami a lakónépesség mintegy 2/3-a. A lakosság korösszetétele a régióban csak kismértékben tér el az országostól, a 15 éven aluliak aránya 14,3%, a éveseké 69,7%, a 64 év felettieké 16,0%. (Utóbbi megegyezik az országossal, a 15 éven aluliak aránya viszont 1%-ponttal alacsonyabb a régióban.) A foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsősorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felméréséből rendelkezünk adatokkal. Ez alapján a nyugat-dunántúli régióban 2008.I. negyedévében a foglalkoztatottak száma 422,1 ezer, a munkanélkülieké 21,3 ezer fő volt, előbbi 4,9 ezer, utóbbi 3,5 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. A gazdasági aktivitás tehát mérséklődött, de arányaiban továbbra is jóval magasabb az országosnál. Az inaktívak száma a 2007.I. negyedévi 324,8 ezerről 330,5 ezerre emelkedett. A munkanélküliségi ráta e felmérés szerint - a két időszak között 5,5%-ról 4,8%-ra csökkent a nyugat-dunántúli régióban. Ez lényegesen alacsonyabb az országosnál, sőt valamennyi régiónál beleértve a Budapestet magában foglaló közép-magyarországit is kedvezőbb ez az érték. 2

3 A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) A régióban Országosan Megnevezés 2007.I I I I. Változás negyedév negyedév negyedév negyedév Változás Foglalkoztatottak (ezer fő) 427,0 422,1-4,9 3905,5 3844,2-61,3 Munkanélküliek (ezer fő) 24,8 21,3-3,5 316,3 332,6 + 16,3 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 451,8 443,4-8,4 4221,8 4176,8-45,0 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 324,8 330,5 + 5,7 3499,1 3538,5 + 39, éves népesség (ezer fő) 776,6 773,9-2,7 7720,9 7715,3-5,6 Aktivitási arány (%) 58,2 57,3-0,9 54,7 54,1-0,6 Foglalkoztatási ráta (%) 55,0 54,5-0,5 50,6 49,8-0,8 Munkanélküliségi ráta (%) 5,5 4,8-0,7 7,5 8,0 + 0,5 A nyilvántartott álláskeresők átlagos hó végi száma a régióban, 2008.I. negyedévében 32,6 ezer fő volt, több mint 300 fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. Győr-Moson-Sopron megyében 3% körüli volt a mérséklődés, míg Vasban és Zalában csak kissé változott a munkanélküliség nagyságrendje. A nyilvántartott álláskeresők aránya 2008.I. negyedévében átlagosan 7,0%-os volt a régióban, pontosan annyi, mint egy évvel korábban. Az elmúlt 2 évben a régiós átlagnál Győr-Moson-Sopronban alacsonyabb, Zalában jóval magasabb volt az arány, míg Vasban átlag körüli. A nyilvántartott álláskeresők átlagos száma és aránya a régióban Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők, fő Álláskeresők aránya, % Változás, % I. negyedév I. negyedév I. negyedév I. negyedév Változás, %-pont Győr-Moson-Sopron ,7 4,9 4,7-0,2 Vas ,3 6,7 6,9 + 0,2 Zala ,5 10,2 10,3 + 0,1 RÉGIÓ ÖSSZESEN ,0 7,0 7,0 - A régió gazdasági mutatói kedvezőbbek az országosnál végén a régióban a regisztrált vállalkozások száma 118,5 ezer volt, ezer lakosra jutóan 119, ami a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régió után a 2. legmagasabb. A külföldi érdekeltségű szervezetek száma is kiugróan magas a régióban. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a legutóbbi ismert, évi területi adatok szerint eft, a régiók közti rangsorban ezzel szintén a 2. Nyugat-Dunántúl. 3

4 A felmérés eredményei A felmérés során összesen 1063 munkáltatót kerestünk meg a kérdőívvel, közülük 906 válaszolt kérdéseinkre az alábbi területi megoszlásban: Megye Megkérdezett Értékelhető választ adó munkáltatók száma Győr-Moson-Sopron Vas Zala RÉGIÓ ÖSSZESEN A minta ágazati és létszámnagyság szerinti megoszlása az alábbi volt: Nemzetgazdasági ág 1-9 fő fő fő 249 fő felett Összesen Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 3 81 Bányászat Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz gőz-, vízellátás 5 12 Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés 8 32 Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 2 22 Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Egyéb szolgáltatás Kitöltetlen ÖSSZESEN Az értékelhető választ adó 906 munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma I. negyedév végén 118,9 ezer fő volt, ami az összes foglalkoztatottaknak a 28%-a. 4

5 A megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak ágazati megoszlását mutatja a következő táblázat: Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, a/ A felmérésben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány, % b/ Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazd ,5 Bányászat ,4 Feldolgozóipar ,9 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás ,1 Építőipar ,2 Kereskedelem, javítás ,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,9 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,2 Pénzügyi közvetítés ,0 Ingatlanügyletek, gazdasági szolg ,8 Közigazgatás, védelem, társadalombizt ,0 Oktatás ,0 Egészségügy, szociális ellátás ,6 Egyéb szolgáltatás ,1 Kitöltetlen ÖSSZESEN ,8 a/. Tartalmilag a 4 főnél többet foglalkoztató adott- megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és nonprofit szervezetek adatai szerepelnek benne. b/ Az arány csak tájékoztató jellegű, több ok miatt sem pontos. Egyrészt a KSH adat a teljes foglalkoztatottaknak kevesebb, mint 60%-át öleli fel, másrészt a felmérésben szerepelnek nem megyei székhelyű, jelentős létszámot foglalkoztató, valamint 5 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek is. (Ebből adódóan pl. több ágazatban is a valóságban a jelzettnél kisebb a reprezentációs arány.) Emellett közel 3 ezer főt nem tudtunk ágazatilag besorolni, ami kismértékben, de tovább torzít. A munkáltatók létszámnagyság szerinti összetétele a következő volt: Vállalat-méret A mintában szereplő cégek A foglalkoztatottak kategória száma megoszlása,% száma megoszlása,% 1-9 fő , , fő , , fő , ,5 249 fő felett , ,9 ÖSSZESEN , ,0 5

6 A munkáltatók várakozásai alapján a megkérdezés időpontjánál 3 illetve 12 hónappal később a következőképpen alakul a foglalkoztatott létszámuk: A megkérdezett munkáltatók létszámának várható alakulása Statisztikai állományi létszám, fő Várható változás, % Kirendeltség 2008.I. n.év végén 2008.II. n.év végén várható 2009.I. n.év végén várható 2008.II. n.év végéig 2009.I. n.év végéig Csorna ,7 + 2,5 Győr ,1-0,1 Kapuvár ,3 + 1,1 Mosonmagyaróvár ,6 + 2,2 Sopron ,8 + 4,7 Győr-Moson-Sopron megye ,3 + 1,4 Celldömölk ,2 + 3,9 Körmend ,6 + 0,2 Kőszeg ,4 + 5,6 Sárvár ,2 + 3,8 Szentgotthárd ,3 + 5,8 Szombathely ,8 + 3,4 Vasvár ,9-2,0 Vas megye ,4 + 3,3 Keszthely ,0 + 1,4 Lenti ,3 + 6,1 Letenye ,2-0,9 Nagykanizsa ,1-0,7 Zalaegerszeg ,5 Zalaszentgrót ,0-1,0 Zala megye ,6 + 0,1 Régió összesen ,2 + 1, II. negyedévében tehát a megkérdezett körben a foglalkoztatottak számában régiós szinten 1,4 ezer fős, 1,2%-os emelkedés várható. Az elmúlt 2 évben az áprilisi megkérdezésekkor ennél kissé erőteljesebb bővülést terveztek a II. negyedévre a felmérésbe bevont cégek. A munkáltatók egy évre szóló előrejelzése szerint 2,1 ezer fővel, 2,5%-kal nőhet a létszámuk, ami a negyedéves várakozásaiknál azért is lényegesen kedvezőbbnek tekinthető, mert a szezonális hatások itt már nem játszanak szerepet. A áprilisi megkérdezéskor is pontosan ilyen arányú növelést jeleztek a munkáltatók egy évre előrevetítve. Régión belül az eddigi felmérésekhez hasonlóan - valamennyi megyében emelkedik várhatóan a létszám a II. negyedévben, illetve a 2009.I. negyedév végéig terjedő időszakban is. Az előrejelzések alapján az éves létszámbővülés Vasban lehet a legmagasabb, míg Zalában minimális gyakorlatilag inkább stagnálás lesz. 6

7 A régió csaknem valamennyi körzetében a foglalkoztatottak számának bővülése várható negyedéves szinten. Éves szinten már 6 körzet van, ahol összességében létszámcsökkenést jeleztek a munkáltatók, de ezek közül 5-ben 1% alattit. (Egyedül Vasvár térségében éri el a 2%-ot, de létszámnagyságát tekintve ez is minimális.) Hangsúlyozzuk, hogy a minta nem tekinthető reprezentatívnak, így valamennyi előrejelzés csak a megkérdezett és nem a teljes munkáltatói körre vonatkozik! Országosan a választ adó 7,6 ezer munkáltató összességében a II. negyedévre 1,9%-os, 2009.I. negyedév végéig 1,8%-os várható létszámemelkedést jelzett, az éves régiós előrejelzés tehát pontosan megegyezik az országossal. Erre a felmérésre ezúttal 12. alkalommal került sor. Az eddigi megkérdezéseket figyelembe véve régiós szinten megállapítható, hogy a negyedéves és éves előrejelzések is minden alkalommal létszámnövekedést vetítettek előre. (a következő táblázat is mutatja) A mostani felmérésben a negyedéves előrejelzés az eddigiekre leginkább jellemző 1-1,5%-os nagyságrendű bővülésnek megfelelő, de amint már jeleztük, kissé elmarad a II. negyedévekre jelzett mértéktől. Az éves előrejelzés mérsékeltebb létszámemelkedést prognosztizál, mint általában jellemző volt, azonban tényleges megvalósulása így is nagyon pozitív folyamat lenne. A tervek megvalósulását az időközben változó mintaösszetétel miatt nem tudjuk ellenőrizni. A tervezett létszámváltozások az előző felmérésekkor Negyedév A tervezett létszámváltozás A tervezett létszámváltozás mértéke mértéke az adott negyedévben,% a következő 12 hónapban,% 2006.II. + 1,4 + 1, III. + 0,9 + 4, IV. + 0,3 + 2, I. + 1,7 + 1, II. + 1,7 + 2, III. + 1,1 + 2, IV. + 0,4 + 1, I. + 1,9 + 3, II. + 1,2 + 1,8 Vállalat-méret kategória, nemzetgazdasági ág szerint természetesen lényeges különbségek vannak a munkáltatók jövőbeni létszámterveikben. Az eddigi felmérésekre általában az volt a jellemző, hogy minél kisebb létszámot foglalkoztattak a cégek, annál kedvezőbbek voltak a várható 7

8 létszámváltozásokra vonatkozó előrejelzéseik. Ezúttal is hasonló a helyzet mindkét időszakra vonatkozóan. A várható létszámváltozások mértéke a munkáltató nagyságrendje szerint Létszámuk A belépők A kilépők Várható Várható Vállalat-méret 2008.I. n.év várható várható változás, % változás, % kategória végén száma, fő száma, fő 2008.II. n.év 2009.I. n.év 2008.II. n.év 2008.II. n.év végéig 1-9 fő ,0 + 8, fő ,9 + 5, fő ,5 + 1,8 249 fő felett ,7 + 1,3 ÖSSZESEN ,2 + 1,8 A II. negyedévi változások tehát várhatóan mintegy 3,2 ezer fős belépés illetve 1,8 ezer fős kilépés eredőjeként alakulnak ki a megkérdezett körben. (2009.I. negyedév végéig nem ismerjük külön a várható be- és kilépések számát, csak a kettő eredőjét.) Nemzetgazdasági áganként természetesen eltérés van a megkérdezett munkáltatóknál a tervezett változások mértékében, sőt egyes ágazatokban a változás irányában is. Éves szinten az összességében várható 1,8%-os létszámemelkedés mellett, a bányászatban és az oktatásban mérsékelt csökkenést, míg a villamos-energia, gáz-, gőz-, vízellátás; a szállítás, raktározás, posta, távközlés; az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; az egészségügy, szociális ellátás valamint az egyéb szolgáltatás területén 1%-on belüli létszámváltozást, gyakorlatilag stagnálást jeleztek a munkáltatók. Átlag feletti bővülést prognosztizáltak a munkáltatók a mezőgazdaság, az építőipar, a kereskedelem, a pénzügyi közvetítés területéről. A közigazgatás, védelem létszámbővülése egy új intézmény (büntetés-végrehajtás) működésének következménye. A legnagyobb foglalkoztatási súlyú feldolgozóiparban ezúttal átlag körüli (1,7%-os, 1,1 ezer fős) a tervezett létszámbővítés. A feldolgozóiparon belül a textília, textiláru gyártása; a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása; valamint a villamosgép, műszer gyártása területén várható arányában és nagyságrendjében is jelentős létszámemelkedés. 8

9 A várható létszámváltozások mértéke nemzetgazdasági ágak szerint Nemzetgazdasági ág Létszámuk 2008.I. n.év végén A belépők várható száma, fő 2008.II. n.év A kilépők várható száma, fő 2008.II. n.év Várható változás, % 2008.II. n.év Várható változás, % 2009.I. n.év végéig Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás ,4 + 5, Bányászat ,7-2,7 Feldolgozóipar ,1 + 1,7 Villamos-energia, gáz gőz-, vízellátás ,6 + 0,9 Építőipar ,5 + 4,5 Kereskedelem, javítás ,5 + 7,5 Szálláshely-szolgáltatás, 992 vendéglátás ,9 + 1,3 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,0 - Pénzügyi közvetítés ,6 + 3,7 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,2-1,0 Közigazgatás, védelem, 1953 társadalombiztosítás ,9 + 5,8 Oktatás ,4-1,3 Egészségügy, szociális ellátás ,5 + 0,6 Egyéb szolgáltatás ,2-0,1 Kitöltetlen ,1 + 1,6 ÖSSZESEN ,2 + 1,8 A felmérés során választ adó 906 munkáltató közül a létszámukban stagnálást várók vannak többségben mindkét időszakban, s ezúttal is lényegesen magasabb a létszámnövelést szándékozók száma azokénál, akik várhatóan csökkenteni fognak. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint 2008.II. n. év végéig 2009.I. n. év végéig Méret csökken stagnál nő csökken stagnál Nő Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN

10 A megkérdezett munkáltatóknál az II. negyedévi várható belépők munkakörönkénti összetétele a következő: Nyugat-Dunántúl Megnevezés a/ Győr-Moson- Sopron Vas Zala Régió összesen gyártósori összeszerelő szabó, varrónő, modellkészítő egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munk.) ruházatigép-kezelő és gyártósor mellett dolgozó kézi anyagmozgató, csomagoló erdészeti mag- és csemetenevelő édesipari termékgyártó egyéb feldolgozóip. gépek kezelői egyéb vas- és fémipari foglalkozások lakatos eladó büntetés-végrehajtási felügyelő egyéb takarítók és hasonló jellegű foglalk fürdőüzemeltetési foglalkozású targoncavezető egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói autóbusz-vezető sütő-, tésztaipari munkás, pék tehergépkocsi-vezető kárpitos egyéb textilipari foglalkozások egyéb mérnökök egyéb faipari foglalkozások egyszerű erdészeti,vadászati,halászati foglalkozás egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők csomagológép-kezelő gépészmérnök szociális ápoló, gondozó forgácsoló szemétgyűjtő, utcaseprő egyéb könnyűipari gépkezelők felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó lakás-, intézménytakarító hegesztő, lángvágó fémmegmunkáló gépkezelő konyhai kisegítő raktárkezelő szakács irodai adminisztrátor, írnok műanyag-feldolgozó bőrkikészítő, - feldolgozó gépkezelő a/ A régiós szinten legalább 20 fős létszámfelvétellel járó munkakörök. 10

11 A kilépők várható munkakörönkénti összetétele: Nyugat-Dunántúl Megnevezés a/ Győr-Moson- Sopron Vas Zala Régió összesen gyártósori összeszerelő gyógyszergyártó gépkezelő egyéb őrök és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások eladó kárpitos egyéb takarítók és hasonló jellegű foglalk szabó, varrónő, modellkészítő konyhai kisegítő egyéb feldolgozóip. gépek kezelői kézi anyagmozgató, csomagoló raktárkezelő egyéb villamossági szerelők, műszerészek laboráns (minősítés nélkül) szemétgyűjtő, utcaseprő bőrkikészítő, - feldolgozó gépkezelő fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó mechanikai műszerész műanyag-feldolgozó egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munk.) csomagológép-kezelő gépjármű- és motorszerelő, - javító egyéb faipari foglalkozások olajbányász a/ A régiós szinten legalább 20 fős létszámcsökkenéssel járó munkakörök. A kérdőíven az állandó kérdések mellett egy rendszeresen változó kérdés is szerepel, ami egy-egy adott témában gyűjti össze a munkáltatói véleményeket. Ezúttal az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásáról, annak nagyságrendjéről gyűjtöttünk információkat. A lenti táblázatokból látható, hogy az egyes foglalkoztatási formákban, munkáltatói mérettől függően hány főt alkalmaznak a felmérésben szereplő cégek, valamint az is, hogy ez az adott létszám-kategóriába tartozó munkáltatók összes foglalkoztatottjának mekkora arányát teszi ki. 11

12 A foglalkoztatottak száma az atipikus foglalkoztatási formák szerint (fő) Foglalkoztatási forma Mikro Kis Közép Nagy Összesen Részmunkaidő Távmunka Bedolgozói munkaviszony EKHO Megbízási szerződés Munkaerő-kölcsönzés Önfoglalkoztatás GYES,GYED-ről 8 órában visszavett munkaerő Határozott munkaidejű munkaszerződéses AM-könyvvel foglalk A foglalkoztatottak aránya az adott létszám-kategóriába tartozó összes foglalkoztatotthoz viszonyítva (%) Foglalkoztatási forma Mikro Kis Közép Nagy Összesen Részmunkaidő 46,4 0,3 3,9 1,6 2,5 Távmunka 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 Bedolgozói munkaviszony 0,2 0,0 0,2 0,0 0,1 EKHO 0,7 0,0 0,1 0,0 0,0 Megbízási szerződés 10,7 0,1 1,0 0,5 0,7 Munkaerő-kölcsönzés 3,6 0,1 1,5 4,2 3,1 Önfoglalkoztatás 6,6 0,0 0,6 0,0 0,2 GYES,GYED-ről 8 órában 24,7 0,9 0,9 0,0 0,5 visszavett munkaerő Határozott munkaidejű 48,6 0,9 5,6 5,0 5,2 munkaszerződéses AM-könyvvel foglalk. 3,4 0,0 0,3 0,4 0,3 Zalaegerszeg, május 21. Készítette: Marton György elemző Jóváhagyta: Kiss Ambrus főigazgató 12

13 MÓDSZERTAN 1. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. 13