NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS I. negyedév

Átírás

1 Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS I. negyedév 9700 Szombathely, Hollán E. u. 1. Telefon: (94) , Fax: (94) ,

2 Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés országos, minden kirendeltségre kiterjedő bevezetésére júliusában került sor. A felmérés során, január elején egy rövid kérdőívet juttattunk el több mint ezer munkáltatóhoz. A kérdőíven elsősorban a létszámukkal illetve ennek rövidtávon várható változásaival kapcsolatos kérdések szerepeltek. A válaszadás döntően postai úton, levélben történt, kisebb részben a munkáltató általi közvetlen, interneten keresztüli rögzítéssel. Az adatfelvétel fő célja, hogy negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjtsünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről és segítsük elő az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A felmérés emellett a munkáltatói kapcsolattartás erősítését is szolgálja. E kiadványban előbb néhány gondolatban érintjük a régió munkaerőpiaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. Népesség, foglalkoztatás, munkanélküliség A régió lakónépessége január 1-jén pontosan 1 millió fő volt, az egy illetve a két évvel korábbival is megegyező. A munkavállalási korú népesség (15-60 éves nők, éves férfiak) száma 664 ezer fő, ami a lakónépesség mintegy 2/3-a. A lakosság korösszetétele a régióban csak kismértékben tér el az országostól, a 15 éven aluliak aránya 14,5%, a éveseké 69,7%, a 64 év felettieké 15,8%. (utóbbi pontosan megegyezik az országossal) A foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsősorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felméréséből rendelkezünk adatokkal. Ez alapján a nyugat-dunántúli régióban 2007-ben a foglalkoztatottak száma 433,8 ezer, a munkanélkülieké 22,9 ezer fő volt, előbbi 5,8 ezer fővel több, utóbbi 3,2 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. A gazdasági aktivitás tehát nagyságrendjében kissé emelkedett és arányaiban továbbra is jóval magasabb az országosnál. Az inaktívak száma a évi 319,3 ezerről 320,1 ezerre emelkedett. A munkanélküliségi ráta e felmérés szerint - a két időszak között 5,7%-ról 5,0%-ra csökkent a nyugat-dunántúli régióban. Ez lényegesen alacsonyabb az országosnál és az egyes régiókat összehasonlítva a Budapestet magában foglaló közép-magyarországi után a közép-dunántúli régióval együtt a 2-3. legkedvezőbb érték. 2

3 A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) Megnevezés A régióban Országosan Változás Változás Foglalkoztatottak (ezer fő) 428,0 433,8 + 5,8 3930,1 3926,2-3,9 Munkanélküliek (ezer fő) 26,1 22,9-3,2 316,8 312,0-4,8 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 454,1 456,7 + 2,6 4246,9 4238,2-8,7 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 319,3 320,1 + 0,8 3474,9 3481,2 + 6, éves népesség (ezer fő) 773,4 776,8 + 3,4 7721,8 7719,4-2,4 Aktivitási arány (%) 58,7 58,8 + 0,1 55,0 54,9-0,1 Foglalkoztatási ráta (%) 55,3 55,8 + 0,5 50,9 50,9 - Munkanélküliségi ráta (%) 5,7 5,0-0,7 7,5 7,4-0,1 A nyilvántartott álláskeresők átlagos hó végi száma a régióban, 2007-ben 29,4 ezer fő volt, mintegy 100 fővel több az egy évvel korábbinál. Győr-Moson- Sopron megyében 10% körüli volt a mérséklődés, míg Vasban és Zalában 4-5%-kal emelkedett a munkanélküliség nagyságrendje. A nyilvántartott álláskeresők aránya 2007-ben átlagosan 6,3%-os volt a régióban, pontosan annyi, mint egy évvel korábban. Az elmúlt 2 évben a régiós átlagnál Győr-Moson-Sopronban alacsonyabb, Zalában jóval magasabb volt az arány, míg Vasban régiós átlag körüli. A nyilvántartott álláskeresők átlagos száma és aránya a régióban Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők, fő Álláskeresők aránya, % Változás, % Változás, %-pont Győr-Moson-Sopron ,6 4,6 4,1-0,5 Vas ,6 6,1 6,2 + 0,1 Zala ,5 9,0 9,3 + 0,3 RÉGIÓ ÖSSZESEN ,3 6,3 6,3 - A régió gazdasági mutatói kedvezőbbek az országosnál III. negyedév végén a régióban a regisztrált vállalkozások száma 116,7 ezer volt, ezer lakosra jutóan 117, ami a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régió után a 2. legmagasabb. A külföldi érdekeltségű szervezetek száma is kiugróan magas a régióban. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék (GDP) a legutóbbi ismert, évi területi adatok szerint eft, a régiók közti rangsorban ezzel szintén a 2. Nyugat-Dunántúl. 3

4 A felmérés eredményei A felmérés során összesen 1051 munkáltatót kerestünk meg a kérdőívvel, közülük 891 válaszolt kérdéseinkre az alábbi területi megoszlásban: Megye Megkérdezett Értékelhető választ adó munkáltatók száma Győr-Moson-Sopron Vas Zala RÉGIÓ ÖSSZESEN A minta ágazati és létszámnagyság szerinti megoszlása az alábbi volt: Nemzetgazdasági ág 1-9 fő fő fő 249 fő felett Összesen Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 3 77 Bányászat Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz gőz-, vízellátás 5 15 Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés 4 32 Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 1 20 Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Egyéb szolgáltatás ÖSSZESEN Az értékelhető választ adó 891 munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma végén 121,4 ezer fő volt, ami az összes foglalkoztatottaknak a 28%-a. 4

5 A megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak ágazati megoszlását mutatja a következő táblázat: Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, 2007.I-III.n.év a/ A felmérésben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány, % b/ Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazd ,5 Bányászat Feldolgozóipar ,1 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás ,9 Építőipar ,9 Kereskedelem, javítás ,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,2 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,2 Pénzügyi közvetítés ,6 Ingatlanügyletek, gazdasági szolg ,8 Közigazgatás, védelem, társadalombizt ,6 Oktatás ,1 Egészségügy, szociális ellátás ,8 Egyéb szolgáltatás ,8 ÖSSZESEN ,5 a/. Tartalmilag a 4 főnél többet foglalkoztató adott- megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és nonprofit szervezetek adatai szerepelnek benne. b/ Az arány csak tájékoztató jellegű, több ok miatt sem pontos. Egyrészt a KSH adat a teljes foglalkoztatottaknak kevesebb, mint 60%-át öleli fel, másrészt a felmérésben szerepelnek nem megyei székhelyű, jelentős létszámot foglalkoztató, valamint 5 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek is. (Ebből adódóan pl. a feldolgozóiparnál jelzett 80%-os arány a valóságban ennél alacsonyabb illetve ezért van a bányászatnál ez az ellentmondásos helyzet.) A munkáltatók létszámnagyság szerinti összetétele a következő volt: Vállalat-méret A mintában szereplő cégek A foglalkoztatottak kategória száma megoszlása,% száma megoszlása,% 1-9 fő , , fő , , fő , ,2 249 fő felett , ,9 ÖSSZESEN , ,0 5

6 A munkáltatók várakozásai alapján a megkérdezés időpontjánál 3 illetve 12 hónappal később a következőképpen alakul a foglalkoztatott létszámuk: A megkérdezett munkáltatók létszámának várható alakulása Statisztikai állományi létszám, fő Várható változás, % Kirendeltség 2008.I. n.év év végén 2008.I..n.év év év végén végén várható várható végéig végéig Csorna ,1 + 2,4 Győr ,9 + 1,5 Kapuvár ,6 + 1,5 Mosonmagyaróvár ,0 + 4,2 Sopron ,9 + 11,7 Győr-Moson-Sopron megye ,8 + 3,9 Celldömölk ,0 + 2,6 Körmend ,0 + 2,4 Kőszeg ,3 + 1,1 Sárvár ,1 + 5,3 Szentgotthárd ,6 + 2,4 Szombathely ,4 + 5,0 Vasvár ,2 + 2,8 Vas megye ,2 + 4,2 Keszthely ,4 + 5,9 Lenti ,7 + 10,2 Letenye ,9-0,5 Nagykanizsa ,8 + 1,5 Zalaegerszeg ,2 + 0,3 Zalaszentgrót ,1 + 2,4 Zala megye ,7 + 1,8 Régió összesen ,9 + 3, I. negyedévében tehát a megkérdezett körben a foglalkoztatottak számában régiós szinten 2,3 ezer fős emelkedés várható. Ez nagyjából megfelel az egy évvel korábbi felméréskor a 2007.I. negyedévre prognosztizált nagyságrendnek, attól nem sokkal marad el. A munkáltatók egy évre szóló előrejelzése szerint 3,5%-kal nőhet a létszámuk. (Azt ezúttal is meg kell jegyezni, hogy egy Győr-Moson-Sopronnál (soproni kirendeltség) jelzett 500 fő körüli létszámbővülés intézmények összevonása miatt következik be, tehát nem jár tényleges létszámfelvétellel. Ezt leszámítva is mintegy 3,0%-os a várható éves létszámbővülés régiós szinten.) A 2007 januári megkérdezéskor ennél jóval mérsékeltebb növelést jeleztek a munkáltatók egy évre előrevetítve. Régión belül az eddigi felmérésekhez hasonlóan - valamennyi megyében emelkedik várhatóan a létszám az I. negyedévben, illetve a végéig terjedő időszakban is. Az előrejelzések alapján az éves létszámbővülés Vasban és Győr-Moson-Sopronban 4, míg Zalában 2% körüli lehet. 6

7 A régió csaknem valamennyi körzetében a foglalkoztatottak számának bővülése várható negyedéves és éves szinten is. (Az egyedüli kivétel a letenyei körzet, ahol az egy éves előrejelzés gyakorlatilag stagnálást mutat.) (Hangsúlyozzuk, hogy a minta nem tekinthető reprezentatívnak, így valamennyi előrejelzés csak a megkérdezett és nem a teljes munkáltatói körre vonatkozik!) Országosan a választ adó 7,6 ezer munkáltató összességében az I. negyedévre 1,8%-os, végéig 2,2%-os várható létszámemelkedést jelzett, a régiós előrejelzés tehát ezúttal is kedvezőbb az országosnál. Erre a felmérésre ezúttal 11. alkalommal került sor. Az eddigi megkérdezéseket figyelembe véve régiós szinten megállapítható, hogy a negyedéves és éves előrejelzések is minden alkalommal létszámnövekedést vetítettek előre. (a következő táblázat is mutatja) A mostani felmérésben a negyedéves előrejelzés az eddigieknél erőteljesebb növekedést prognosztizál, ami nem meglepő, hiszen a szezonalítás miatt általában az I. negyedévben viszonylag jelentős számú létszámfelvételek vannak. Az éves előrejelzés is kedvezőbb, mint a korábbi felméréseknél volt. A tervek megvalósulását az időközben változó mintaösszetétel miatt nem tudjuk ellenőrizni. A tervezett létszámváltozások az előző felmérésekkor Negyedév A tervezett létszámváltozás A tervezett létszámváltozás mértéke mértéke az adott negyedévben,% a következő 12 hónapban,% 2006.II. + 1,4 + 1, III. + 0,9 + 4, IV. + 0,3 + 2, I. + 1,7 + 1, II. + 1,7 + 2, III. + 1,1 + 2, IV. + 0,4 + 1, I. + 1,9 + 3,5 Vállalat-méret kategória, nemzetgazdasági ág szerint természetesen lényeges különbségek vannak a munkáltatók jövőbeni létszámterveikben. Az eddigi felmérésekre általában az volt a jellemző, hogy minél kisebb létszámot foglalkoztattak a cégek, annál kedvezőbbek voltak a várható létszámváltozásokra vonatkozó előrejelzéseik. Ez most is így van, azzal az a kis eltéréssel, hogy a legnagyobb cégeknél is közel átlagos a várható éves létszámbővülés, de ebben az említett konkrét példa (intézmény összevonás) is 7

8 szerepet játszott. (Ezt leszámítva 2,6%-os lenne ebben a kategóriában a várt növekedés) A várható létszámváltozások mértéke a munkáltató nagyságrendje szerint Létszámuk A belépők A kilépők Várható Várható Vállalat-méret év várható várható változás, % változás, % kategória végén száma, fő száma, fő 2008.I.né év 2008.I.né I.né. végéig 1-9 fő ,3 + 17, fő ,7 + 6, fő ,0 + 3,0 249 fő felett ,1 + 3,2 ÖSSZESEN ,9 + 3,5 Az I. negyedévi változások tehát várhatóan mintegy 4,5 ezer fős belépés illetve 2,2 ezer fős kilépés eredőjeként alakulnak ki a megkérdezett körben. (2008. végéig nem ismerjük külön a várható be- és kilépések számát, csak a kettő eredőjét.) Nemzetgazdasági áganként természetesen eltérés van a megkérdezett munkáltatóknál a tervezett változások mértékében, sőt egyes ágazatokban a változás irányában is. Éves szinten az összességében várható 3,5%-os létszámemelkedés mellett, a mezőgazdaságban és az építőiparban mérsékelt csökkenést, míg az egészségügy, szociális ellátás valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén gyakorlatilag stagnálást jeleztek a munkáltatók. Átlag feletti bővülést prognosztizáltak a munkáltatók a pénzügyi közvetítés valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területén. (Utóbbi ágban egyetlen, ebbe az ágazatba sorolt munkáltató jelentős létszámfelvételéről van szó, de más jellegű tevékenységet érintően.) Az oktatásban jelzett rendkívül magas arányú várható létszámnövekedés intézmények összevonásából adódik, míg a közigazgatás, védelem létszámbővülése egy új intézmény (büntetés-végrehajtás) működésének következménye. A legnagyobb foglalkoztatási súlyú feldolgozóiparban ezúttal átlag körüli (3,7%-os) a tervezett létszámbővítés. A feldolgozóiparon belül az összességében jelzett mintegy 2,7 ezer fős bővülés több mint fele a villamosgép, műszer gyártása valamint a járműgyártás területén várható előbbiben 6, utóbbiban 3%- os a jelzett emelkedés -, de a feldolgozóipar ágazatai közül 5% körüli növekedést prognosztizáltak még a fafeldolgozás, a nemfém ásványi termékek-, valamint a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása területén is. 8

9 A várható létszámváltozások mértéke nemzetgazdasági ágak szerint Nemzetgazdasági ág Létszámuk év végén A belépők várható száma, fő 2008.I. né. A kilépők várható száma, fő 2008.I.né. Várható változás, % 2008.I.né. Várható változás, % év végéig Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás ,1-0, Bányászat ,7 + 2,8 Feldolgozóipar ,8 + 3,7 Villamos-energia, gáz gőz-, vízellátás ,9 + 1,8 Építőipar ,8-1,5 Kereskedelem, javítás ,7 + 3,1 Szálláshely-szolgáltatás, 1836 vendéglátás ,8 + 1,9 Szállítás, raktározás, 7863 posta, távközlés ,1-0,3 Pénzügyi közvetítés ,0 + 9,2 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,7 + 13,6 Közigazgatás, védelem, 1728 társadalombiztosítás ,5 + 10,9 Oktatás ,2 + 23,6 Egészségügy, szociális ellátás ,1 - Egyéb szolgáltatás ,7 + 3,0 ÖSSZESEN ,9 + 3,5 A felmérés során választ adó 891 munkáltató közül a korábbiakéhoz hasonlóan - a negyedéves időszakban, a létszámukban stagnálást várók vannak többségben. Először fordult elő, hogy az éves előrejelzések tekintetében a létszámnövelést végrehajtani szándékozók száma magasabb azokénál, akik stagnálást várnak. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint 2008.I. n. év végéig végéig Méret csökken stagnál nő csökken stagnál Nő Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN

10 A megkérdezett munkáltatóknál az I. negyedévi várható belépők munkakörönkénti összetétele a következő: Nyugat-Dunántúl Megnevezés a/ Győr-Moson- Sopron Vas Zala Régió összesen gyártósori összeszerelő szabó, varrónő, modellkészítő csomagológép-kezelő egyéb könnyűipari gépkezelők és gyártósor mellett dolg. egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munk.) gyógyszergyártó gépkezelő ruházatigép-kezelő és gyártósor mellett dolgozó kézi anyagmozgató, csomagoló büntetés-végrehajtási felügyelő egyéb faipari foglalkozások lakatos raktárkezelő olajbányász tehergépkocsi-vezető egyéb takarítók és hasonló jellegű foglalk forgácsoló minőségi, műszaki, biztonsági ellenőr bőrkikészítő,- feldolgozó gépkezelő, gyártósor mellett dolg. egyéb vas- és fémipari foglalkozások bútorasztalos hegesztő, lángvágó egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói eladó kárpitos kőműves kerámiaterméket gyártó gépkezelő egyéb technikusok egyéb őrök és hasonló jellegű foglalk fémmegmunkáló gépkezelő kubikos pénzintézeti fizetési és betétforgalmat lebonyolító villanyszerelő sütő-, tésztaipari munkás, pék lakás-, intézménytakarító gépészmérnök egyéb textilipari foglalkozások targoncavezető egyéb mélyépítő-ipari foglalkozások irodai adminisztrátor, írnok szemétgyűjtő, utcaseprő egyéb kereskedelmi foglalkozások a/ A régiós szinten legalább 25 fős létszámfelvétellel járó munkakörök. 10

11 A kilépők várható munkakörönkénti összetétele: Nyugat-Dunántúl Megnevezés a/ Győr-Moson- Sopron Vas Zala Régió összesen gyártósori összeszerelő szabó, varrónő, modellkészítő műanyag-feldolgozó kézi anyagmozgató, csomagoló egyéb takarítók és hasonló jellegű foglalk eladó ruházatigép-kezelő és gyártósor mellett dolgozó útépítő, útkarbantartó raktárkezelő egyéb technikusok gépjármű- és motorszerelő, - javító egyéb villamossági szerelők, műszerészek általános ápolónő, ápoló forgácsoló édesipari termékgyártó bőrkikészítő,- feldolgozó gépkezelő, gyártósor mellett dolg. egyéb építőipari gépek kezelői egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munk.) egyéb vas- és fémipari foglalkozások lakatos szakasszisztens (orvosi) sütő-, tésztaipari munkás, pék a/ A régiós szinten legalább 25 fős létszámcsökkenéssel járó munkakörök. A kérdőíven az állandó kérdések mellett egy rendszeresen változó kérdés is szerepel, ami egy-egy adott témában gyűjti össze a munkáltatói véleményeket. Ezúttal a pályakezdőkkel kapcsolatos megítélésükre, tapasztalataikra kérdeztünk rá. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a felsorolt állításokkal hány munkáltató értett egyet. Ugyanez a kérdés az egy évvel ezelőtti felmérésben is szerepelt, így a mostani válaszokat, az akkoriakkal is össze tudjuk hasonlítani. 11

12 Állítás Egyetértők száma egy évvel ezelőtt könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok 345 Egyetértők száma a mostani felméréskor 365 állam számos támogatást nyújt utánuk a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát betanításuk sok időt vesz el hosszú távon nem lehet rájuk számítani hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni tapasztalatlanságukból adódó lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza a bérük nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen A fentiekből látható, hogy a munkáltatók pályakezdőkkel kapcsolatos megítélése összességében kedvező, az egyes kérdéseket tekintve alig változott az egy évvel korábbihoz képest. Zalaegerszeg, február 22. Készítette: Marton György elemző Jóváhagyta: Kiss Ambrus főigazgató 12

13 MÓDSZERTAN 1. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. 13