NEGYEDÉVES MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE I. negyedév

Átírás

1 Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE I. negyedév 8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja Telefon: (36 92) , (36 92) Fax: (36 92) Honlap:

2 Bevezetés A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés országos, minden kirendeltségre kiterjedı bevezetésére 2005 júliusában került sor. A felmérés során januárban egy rövid kérdıívet juttattunk el több mint 500 munkáltatóhoz. A kérdıíven elsısorban a létszámukkal illetve ennek rövidtávon várható változásaival kapcsolatos kérdések szerepeltek. A válaszadás részben postai úton, levélben történt, de a munkáltatók egyre nagyobb számban élnek a közvetlen, interneten keresztüli rögzítéssel. Az adatfelvétel fı célja, hogy negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat győjtsünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervérıl és segítsük elı az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A felmérés emellett a munkáltatói kapcsolattartás erısítését is szolgálja. E kiadványban elıbb néhány gondolatban érintjük a megye munkaerı-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. Népesség, foglalkoztatás, munkanélküliség A megye lakónépessége - az országoshoz hasonlóan - hosszú évek óta folyamatosan csökken, január 1-jén 282 ezer fı volt. A munkavállalási korú népesség száma 191,4 ezer fı, ami a lakónépesség 68%-a. A lakosság korösszetétele a megyében kissé eltér az országostól, a 15 éven aluliak aránya 13%, a éveseké 69%, a 64 év felettieké 18%. (A évesek aránya nagyjából az országossal megegyezı, a 15 éven aluliak aránya viszont 2%-ponttal alacsonyabb, a 64 év felettieké közel ugyanennyivel magasabb a megyében.) A foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsısorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerı-felmérésébıl rendelkezünk adatokkal. Ez alapján Zala megyében, 2013.IV. negyedévében a foglalkoztatottak átlagos száma 115,0 ezer, a munkanélkülieké 14,9 ezer fı volt, elıbbi 1,5 ezerrel, utóbbi 2,4 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A gazdasági aktivitás tehát mérséklıdött 2013.IV. negyedévében, miközben az inaktívak száma emelkedett. Ennek ellenére a 67,9%-os aktivitási ráta továbbra is jóval magasabb az országosnál, és a 60,1%-os foglalkoztatási ráta is kissé meghaladja azt. Csupán a közép-magyarországi, a közép-dunántúli, valamint a nyugat-dunántúli régió megyéiben volt magasabb a foglalkoztatás aránya a zalainál, a többi megyében 60% alatti volt. A munkanélküliségi ráta e felmérés szerint jelentısen csökkent az elızı évihez képest, 2013.IV. negyedévében 11,5% volt a megyében. 2

3 A KSH munkaerı-felmérés adatai (15-64 éves népességre) A megyében Országosan Megnevezés IV IV IV IV. Változás negyedév negyedév negyedév negyedév Változás Foglalkoztatottak (ezer fı) 116,5 115,0-1,5 3873,9 3982, ,2 Munkanélküliek (ezer fı) 17,3 14,9-2,4 467,9 402,9-65,0 Gazdaságilag aktívak (ezer fı) 133,8 129,9-3,9 4341,8 4385,0 + 43,2 Gazdaságilag inaktívak (ezer fı) 57,4 61,5 + 4,1 2357,8 2284,6-73, éves népesség (ezer fı) 191,2 191,4 + 0,2 6699,7 6669,7-30,0 Aktivitási arány (%) 70,0 67,9-2,1 64,8 65,7 + 0,9 Foglalkoztatási ráta (%) 60,9 60,1-0,8 57,8 59,7 + 1,9 Munkanélküliségi ráta (%) 13,0 11,5-1,5 10,8 9,2-1,6 A nyilvántartott álláskeresık átlagos hó végi száma a megyében, 2013-ban 16,3 ezer fı volt, ami 1,2 ezer fıvel (8%-kal) magasabb az egy évvel korábbi értéknél. A kirendeltségeink közül Nagykanizsa és Letenye körzetében mérséklıdött kissé az álláskeresık átlagos száma, másutt emelkedést tapasztaltunk. A legerıteljesebben Lenti térségében nıtt a számuk (27%), de Zalaegerszeg (19%) és Zalaszentgrót (11%) térségében is 10% feletti volt a bıvülés végén 13,9 ezer álláskeresı volt a nyilvántartásunkban, 2,4 ezerrel kevesebb az elızı évinél. Az álláskeresık átlagos aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva a évi 11,6%-ról 12,3%-ra nıtt. Nagykanizsa, Zalaszentgrót és Letenye térségében tartósan magasabb ez az arány a megyei átlagnál. A letenyei 16% 2013-ban a megyén belül a legmagasabb. Keszthely Lenti A nyilvántartott álláskeresık átlagos száma és aránya a megyében Megnevezés Nyilvántartott álláskeresık, fı Álláskeresık aránya, % Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye Zala összesen Változás, % Változás, %-pont ,5 10,7 10,3-0, ,4 8,0 10,7 + 2, ,5 14,2 13,9-0, ,8 9,9 11,4 + 1, ,3 12,2 13,9 + 1, ,1 15,7 16,0 + 0, ,8 11,6 12,3 + 0,7 Zala a gazdasági mutatókat tekintve a többi megyéhez viszonyítva a középmezınyben helyezkedik el III. negyedév végén a megyében a regisztrált vállalkozások száma 48,9 ezer volt, ebbıl 11,6 ezer volt a társas és 37,3 ezer az egyéni vállalkozás. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 173, ami a 8. legmagasabb a megyék között. 3

4 Az ipari termelés a megyében 2010-ben 9, 2011-ben 4%-al haladta meg az egy évvel korábbit ben a termelés volumene 9%-kal maradt el a 2011.évitıl, miközben országosan 2%-os volt a visszaesés ban az ipari termelés Zalában 8%-kal volt alacsonyabb az elızı év azonos idıszakinál, miközben országosan 1,4%-os volt az emelkedés. Az egy fıre jutó bruttó hazai termék (GDP) a legutóbbi ismert, évi területi adatok szerint eft, a évit kissé meghaladó. A megyék közti rangsorban ezzel a 7. Zala. A felmérés eredményei A felmérés során 529 munkáltatót kerestünk meg a kérdıívvel, közülük 502 adott értékelhetı választ a kérdéseinkre. Kirendeltség Megkérdezett Értékelhetı választ adó munkáltatók száma Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye MEGYE ÖSSZESEN A válaszadási arány a felmérés kezdetétıl fogva kiemelkedıen magas Zala megyében. A csaknem teljes körő válaszadással szemben országosan általában 70-75%-os a kérdıívet kitöltı munkáltatók aránya. A minta ágazati és létszámnagyság szerinti megoszlása az alábbi volt: Nemzetgazdasági ág 1-9 fı fı fı 249 fı felett Összesen Mezıgazdaság, erdıgazd., halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz-, gızellátás Vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése Építıipar Kereskedelem, gépjármőjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tev Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, mőszaki tev Adminisztratív és szolg.-t támogató tev Oktatás Humán-egészségügyi-, szociális ellátás Mővészet, szórakoztatás Egyéb szolgáltatás ÖSSZESEN A választ adó 502 munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma 2013 végén 35,0 ezer fı volt, ami az összes foglalkoztatottaknak 30%-a. 4

5 A munkáltatók létszámnagyság szerinti összetétele a következı volt: Vállalat-méret A mintában szereplı cégek A foglalkoztatottak kategória száma megoszlása,% száma megoszlása,% 1-9 fı , , fı , , fı , ,1 249 fı felett 30 6, ,3 ÖSSZESEN , ,0 A munkáltatók várakozásai alapján a megkérdezés idıpontjánál 3 illetve 12 hónappal késıbb a következıképpen alakul a foglalkoztatott létszámuk: A megkérdezett munkáltatók létszámának várható alakulása a/ Statisztikai állományi létszám, fı Várható változás, % Kirendeltség I. n.év végén I. n.év végén végén várható várható végéig végéig Keszthely ,2 1,0 Lenti ,3 1,3 Nagykanizsa ,4 0,2 Zalaegerszeg ,2 6,9 Zalaszentgrót ,7 1,2 Letenye ,3 3,5 Zala megye ,4 3,7 a/ A táblázatban nem szerepel a közfoglalkoztatottak száma. A megkérdezett cégeknél végén 425 fı dolgozott közfoglalkoztatásban, míg 2014.I. negyedév végére várhatóan 647 fıt, végére 207 fıt jeleztek I. negyedévében tehát a megkérdezett körben a foglalkoztatottak számában megyei szinten több mint 800 fıs, 2,4%-os emelkedés várható. Az elmúlt évben a januári megkérdezéskor - egy nagy létszámot foglalkoztató munkáltató mintegy 400 fıt érintı tervezett leépítése miatt 1% feletti visszaesést terveztek az I. negyedévre a felmérésbe bevont cégek. Az azt megelızı években erre az idıszakra általában a bıvítési szándék volt jellemzı, több alkalommal is a mostanihoz hasonló 2-3% körüli létszámnövelést jeleztek a munkáltatók. Az egy évre szóló elırejelzések szerint 1,3 ezer fıs mértékben, 3,7%-kal növekedhet a foglalkoztatott létszám a megkérdezett körben. Ez az eddigi legoptimistább éves szintő várakozás ebben az idıszakban. A 2009-es felmérésekkor tapasztalt egy évre szóló negatív várakozások után 2010-ben ismét bizakodóbbak lettek a munkáltatók a létszámváltozásukat illetıen, és évi felmérésekben is összességében a foglalkoztatott létszám bıvülésére számítottak. A 2012-es 4 felmérés közül ugyanakkor 3-ban is éves szinten a csökkentési szándék volt jellemzı I. negyedévében stagnálást vártak éves szinten a cégek, a II. negyedévtıl azonban folyamatosan bizakodóbbak a létszámhelyzetüket illetıen. 5

6 Megyén belül negyedéves szinten valamennyi körzetben bıvülés várható, aminek mértéke a legtöbb kirendeltségnél legfeljebb 1%-os lehet. Kivétel Zalaegerszeg térsége, ahol elsısorban egy munkaerı-kölcsönzı cég több száz fıs növelési szándéka miatt a 4%-ot is elérheti a foglalkoztatás bıvülése. Éves szinten is hasonló a helyzet, de 2014 végéig a Letenye körzetébe tartozó munkáltatók is arányában átlag feletti, létszámában mintegy 30 fıs növekedéssel számolnak. Zalaegerszeg térségében az említett cég újabb felvételi szándéka, illetve a szállítás ágazatba tartozó munkáltatók tervezett létszámfelvétele miatt a negyedévre jelzettnél is nagyobb lehet az éves szintő bıvülés. Hangsúlyozzuk, hogy a minta nem tekinthetı reprezentatívnak, így valamennyi elırejelzés csak a megkérdezett és nem a teljes munkáltatói körre vonatkozik! Országosan a választ adó 10,8 ezer munkáltató összességében az I. negyedévre 1,3%-os, míg 2014 végéig 1,7%-os várható létszámemelkedést jelzett. Az eddigi megkérdezéseket figyelembe véve megyei szinten megállapítható, hogy a negyedéves és éves elırejelzések is 2008 végéig minden alkalommal létszámnövekedést vetítettek elıre. Ezzel szemben a 2009.évi felmérésekben az éves elırejelzés a foglalkoztatás várható visszaesését jelezte, összefüggésben a pénzügyi és gazdasági válsággal. A évi felmérésekben már ismét pozitív irányúak voltak a várakozások és a évi felmérések alapján is optimisták maradtak a munkáltatók. A évi 4 felmérés közül 3-ban is kedvezıtlen irányú volt az éves elırejelzés, ez a folyamat azonban 2013-ban megfordult, és ismét bizakodóbbak a cégek. A tervezett létszámváltozások az elızı felmérésekkor Negyedév A tervezett létszámváltozás mértéke az adott negyedévben,% A tervezett létszámváltozás mértéke a következı 12 hónapban,% 2008.III. + 1,2 + 1, IV. + 0,1 + 0, I. - 1,8-2, II. + 1,0 + 0, III. + 2, IV. - 0,2-1, I. + 2,9 + 1, II. + 8,3 + 9, III. + 2,6 + 3, IV. + 0,6-0, I. + 2,3 + 1, II. + 3,8 + 1, III. + 1,8 + 3, IV. - 0,6 + 0, I. + 0,3-1, II. + 1,6-1, III. - 0,6 + 1, IV. - 3,5-2, I. - 1,3-0, II. + 1,1 + 1, III. + 0,3 + 1, IV. - 0,2 + 0, I. + 2,4 + 3,7 6

7 A cég mérete szerint ezúttal is lényeges különbségek vannak a munkáltatók jövıbeni létszámterveiben. Az eddigi felmérésekre általában az volt a jellemzı, hogy minél kisebb létszámot foglalkoztattak a munkáltatók, annál kedvezıbbek voltak a várható létszámváltozásokra vonatkozó elırejelzéseik. Ez részben így van most is, a 10 fı alattiak 10, a fıt foglalkoztatók 4-5, az fı közöttiek 2-3%-os bıvítést terveznek éves szinten. A legkisebb cégek eddig szinte mindig irreálisan magas, gyakran 10% körüli növelést terveztek, ami nem szokott megvalósulni. A már említett munkaerı-kölcsönzı munkáltató miatt most a legnagyobb létszám-kategóriában is az eddigiekkel ellentétben - összességében több %-os lehet a bıvülés. Vállalat-méret kategória A várható létszámváltozások mértéke a munkáltató nagyságrendje szerint Létszámuk végén A belépık várható száma, fı A kilépık várható száma, fı Várható változás, % Várható változás, % végéig 1-9 fı ,7 9, fı ,6 4, fı ,0 2,5 249 fı felett ,3 4,0 ÖSSZESEN ,4 3,7 Az I. negyedévi változások tehát várhatóan mintegy 1,4 fıs belépés, illetve ennél több mint 800 fıvel kevesebbet érintı kilépés eredıjeként alakulnak ki a megkérdezett körben. (2014 végéig nem ismerjük külön a várható be- és kilépések számát, csak a kettı eredıjét.) Nemzetgazdasági áganként is természetesen eltérés van a megkérdezett munkáltatóknál a tervezett változások mértékében. Eddig általában az volt jellemzı, hogy kissé magasabb volt negyedéves és éves szinten is a létszámnövelést tervezı ágazatok száma a csökkenteni szándékozókénál. Ezúttal viszont az ágazatok zömében kisebb-nagyobb mértékő bıvülés várható. Éves szinten tehát közel 4%-kal is emelkedhet a foglalkoztatottak száma megyei szinten. Az átlagot lényegesen meghaladó lehet a bıvülés az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (elsısorban munkaerı-kölcsönzés) területén, de a nagyobb létszámot foglalkoztató ágazatok közül a szállítás, raktározás területén is elérheti az 5%-ot. Kissé csökkenhet ugyanakkor a létszám a bányászat, a vízellátás, valamint az információ, kommunikáció ágazatokban. A legnagyobb foglalkoztatási súlyú feldolgozóiparban éves szinten 1%-kal emelkedhet a létszám. A feldolgozóiparon belül legtöbbeket a gép, gépi berendezések gyártása területén alkalmaznak a megkérdezett körben, itt stagnálás, legfeljebb minimális visszaesés várható. 7

8 A fémfeldolgozási termékek gyártása illetve az elektronikai termékek gyártása szintén jelentıs súllyal szerepel, elıbbiben 3%-kal nıhet, utóbbiban 4%-kal visszaeshet a foglalkoztatottak száma. A feldolgozóiparon belül az összes többi ágazatban a foglalkoztatás bıvülését jelezték a cégek, ennek mértéke átlag feletti lehet a ruházati termékek gyártása, a fémfeldolgozási termékek gyártása, valamint a fafeldolgozás területén is. A várható létszámváltozások mértéke nemzetgazdasági ágak szerint Létszámuk végén Nemzetgazdasági ág A belépık várható száma, fı A kilépık várható száma, fı Várható változás, % Várható változás, % végéig Mezıgazd., erdıgazd., halászat ,7 1,7 Bányászat ,2-4,2 Feldolgozóipar ,9 1,1 Villamos-energia, gáz-, gızellátás ,0 2,0 Vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése ,6-2,6 Építıipar ,0 2,0 Kereskedelem, gépjármőjavítás ,9 1,7 Szállítás, raktározás ,6 5,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,6 2,0 Információ, kommunikáció ,4-4,8 Pénzügyi, biztosítási tev ,3 6,6 Ingatlanügyletek ,3 1,4 Szakmai, tudományos, mőszaki tev ,5 6,4 Adminisztratív és szolg.-t támogató tev ,7 72,9 Oktatás ,6 8,5 Humán-egészségügyi-, szociális ellátás ,5 3,4 Mővészet, szórakoztatás ,5-1,5 Egyéb szolgáltatás ,7 0,0 Összesen ,4 3,7 A felmérés során választ adó 502 munkáltató közül az eddigi felmérésekhez hasonlóan - a létszámukban stagnálást várók vannak többségben mindkét idıszakban, s negyedéves és éves szinten is jóval magasabb a létszámnövelést szándékozók száma azokénál, akik várhatóan csökkenteni fognak. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint 2014.I. negyedév végéig végéig Méret csökken nı stagnál csökken nı stagnál Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN

9 A megkérdezett munkáltatóknál az I. negyedévi várható belépık munkakörönkénti összetétele a következı: Megnevezés a/ Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye Zala Egyszerő ipari foglalkozású Tehergépkocsi-vezetı, kamionsofır Egyéb termék-összeszerelı Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelıje Bolti eladó Forgácsoló Szabó, varró Kárpitos Fémmegmunkáló, felületkezelı gép kezelıje Villamosberendezés-összeszerelı Kımőves Lakatos Mechanikai-gép karbantartó, - javító (mőszerész) Pénzügyi ügyintézı a/ A megyei szinten 10 fıt meghaladó létszámfelvétellel járó munkakörök A kilépık várható munkakörönkénti összetétele: Megnevezés a/ Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye Zala Egyszerő ipari foglalkozású Tehergépkocsi-vezetı, kamionsofır Egyéb termék-összeszerelı Bolti eladó Kútfúró, mélyfúró gép kezelıje (kıolaj, földgáz, víz) Szabó, varró Vezeték- és csıhálózat-szerelı (víz, gáz, főtés) Ápoló, szakápoló Rakodómunkás a/ A megyei szinten 10 fıt meghaladó létszámcsökkenéssel járó munkakörök. A kérdıíven az állandó kérdések mellett egy rendszeresen változó kérdés is szerepel, ami egy-egy adott témában győjti össze a munkáltatói véleményeket. Ezúttal a munkáltatók pályakezdıkkel kapcsolatos megítélésükre, tapasztalataikra kérdeztünk rá. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a felsorolt állításokkal hány foglalkoztató értett egyet. Ugyanez a kérdés az egy évvel ezelıtti felmérésben is szerepelt, így a mostani válaszokat az akkoriakkal is össze tudjuk hasonlítani. 9

10 Állítás Egyetértık Egyetértık száma aránya,% száma aránya,% most egy évvel ezelıtt azért éri meg ıket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk , ,5 könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok , ,9 a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek , ,5 olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerı , ,0 betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát 87 17, ,4 hosszú távon nem lehet rájuk számítani 86 17, ,5 betanításuk sok idıt vesz el 75 14, ,0 hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 51 10,2 32 6,7 nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 22 4,4 41 8,6 tapasztalatlanságukból adódó lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza a bérük 14 2,8 38 8,0 A munkáltatók a pályakezdıkkel kapcsolatos kérdéseket érintıen legnagyobb arányban azzal értettek egyet, hogy megéri ıket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk, könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok, friss szakmai tudással rendelkeznek, valamint olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerı. Zalaegerszeg, február