Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ

Átírás

1 Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Tájékoztató NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS III. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző

2 TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET BEMUTATÁSA... 3 Foglalkoztatási adatok Csongrád megyében... 3 A korábbi jelzések realizálódása, az álláskeresők létszámadatai... 5 A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP VÁRHATÓ TENDENCIÁI... 6 Felvételek... 7 Leépítés... 7 Ellentétes irányú létszámmozgások... 8 AZ EGY ÉV MÚLVA VÁRHATÓ TRENDEK (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL)... 8 ÉV KÖZBEN VÁRHATÓ TRENDEK CSONGRÁD MEGYÉBEN... 9 EGYÉB INFORMÁCIÓK Szolgáltatások, eszközök igénybevételének gyakorisága MÓDSZERTAN FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK TÁBLÁZATOK

3 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási jelentés A munkaerő-piaci helyzet bemutatása Foglalkoztatási adatok Csongrád megyében Csongrád megye lakónépessége január 1-én 421,8 ezer fő volt, melyből aktív korú (15-74 év), a lakosság 77,3%-a, 326,1 ezer fő. A KSH munkaerő-felmérése alapján II negyedévében a megye éves népességének 54 %-a, mintegy 176 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak körébe. Közülük 160 ezren foglalkoztatottként, valamivel több, mint 16 ezren pedig munkanélküliként voltak jelen a munkaerőpiacon. Aktivitási adatok II. név Jelen negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben 464 munkáltató vett részt, illetve szolgáltatott adatot, melyek június 30-i foglalkoztatotti létszáma összességében 37,7 ezer fő volt. Ezen érintett cégek jellemzően (47%-ban) kisfoglalkoztatók. A foglalkoztatottak több mint fele ugyanakkor a nagy (249 fő feletti) létszám-kategóriájú cégeknél állnak alkalmazásban mintánkban, e cégek foglalkoztatják ugyanis az érintett munkavállalók 56%-át. 464 cég és 37,7 ezer fő foglalkoztatott adataival számoltunk felmérésünk során 3

4 A felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatotti létszámuk megoszlása Csongrád megyében Nagyfoglalkoztatóink legnagyobb számban feldolgozóipari cégek, de a humánegészségügy, szociális ellátás; oktatás; a szállítás, raktározás; kereskedelem, gépjárműjavítás ágazataiból is több nagyfoglalkoztató adataival számolhattunk, földrajzi elhelyezkedésüket tekintve legnagyobb számban (60 %-ban) Szegedről. Hódmezővásárhelyen hat, Makó és Szentes térségéből 2-3 nagyfoglalkoztató jelzéseivel találkoztunk, az egészségügy, illetve az ipar ágazatokból. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja 4

5 Ágazatokat tekintve a válaszadók legnagyobb számban a kereskedelem (111 cég) és a feldolgozóipar (90 cég) területéről kerültek ki. Létszámot tekintve a feldolgozóipar reprezentáltsága szinte megegyezik a megyei átlaggal. A felmérés adatai szerint legtöbb foglalkoztatott az oktatás területén dolgozik, e terület felülreprezentált. Túlreprezentáltnak tekinthető még a vízellátás, szennyvízgyűjtés, hulladékgazdálkodás; humán egészségügy; szakmai, tudományos tevékenység, ingatlanügyek területe is. Alulreprezentáltnak tűnik a villamos-energia-, gáz-, gőzellátás; kereskedelem, gépjárműjavítás; szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás is. A korábbi jelzések realizálódása, az álláskeresők létszámadatai II. negyedévének munkaerő-piaci folyamatai, s ezen belül is a foglalkoztatási tendenciák a várakozásoknál valamelyest kedvezőbben alakultak: egy negyedévvel korábban erre az időszakra 1,1 százalékos foglalkoztatotti létszámemelkedést jeleztek (akkor megkérdezett) munkáltatóink. Jelen megkérdezettjeinknél az elmúlt negyedévben bekövetkezett létszámváltozások összességében inkább pozitívak voltak, az előre jelzetteknél szemben 2 százalékos emelkedés következett be ténylegesen. Azon munkáltatóinknál, akik mindkét megkérdezésünkre válaszoltak, jelentősebb 4 %-os emelkedést mértünk az e körben jelzett 1 %-os növekedés helyett az elmúlt negyedévben. Az adatok természetesen tartalmazzák a közfoglalkoztatásban érintettek számát is. az elmúlt negyedévi jelzések a tényszámok tükrében Csongrád megyében, II. negyedév végén regisztrált fős álláskereső létszám 15,6 %-kal volt alacsonyabb az egy negyedévvel korábbinál és mindössze 77 fővel, 0,4 %-kal volt magasabb az egy évvel ezelőttinél II. negyedévében összességében fő kérte nyilvántartásba vételét a megye 7 munkaügyi kirendeltségének valamelyikében (regisztrációba lépők száma), közel kétezer-hatszáz fővel, 27 %-kal kevesebben a megelőző negyedévinél, illetve 421 fővel, 6,4%-kal többen, mint egy évvel korábban. A nyilvántartott álláskeresők főbb megoszlási adatai június 5

6 Munkaerő-gazdálkodási felmérésünk többéves múltra tekint vissza, így lehetőségünk van az egy évvel korábbi jelzések tényszámokkal való összevetésére is. A második negyedévének végén a felmérésben résztvevők egy évre szóló előrejelzésükben nem prognosztizáltak létszámnövekedést, de létszámcsökkenést sem. Ezzel szemben egy év távlatában 5,5%-os létszámtöbblet, mintegy kétezer fős látszik. Az akkori és a jelenleg is válaszoló munkáltatóink az akkori gazdasági állapotoknak megfelelően kismértékű, 0,2 százalékos emelkedést prognosztizáltak egy évre előre. A bázis időszakinál 0,9 százalékkal magasabb foglalkoztatotti létszám realizálódott a megyében. A bekövetkezett változások tehát kedvezőbbnek bizonyultak az előre jelzetteknél. az elmúlt évi jelzések a tényszámok tükrében A következő három hónap várható tendenciái Felmérésünk eredménye szerint 2011 szeptemberének végére Csongrád megye foglalkoztatotti létszáma várhatóan nem változik: munkáltatóink a negyedév végére az egy évvel korábbinál valamelyest kisebb mértékű, minimális 0,1%-os létszámcsökkenéssel számolnak a június 30-i állapothoz képest. A kirendeltségek eltérően nyilatkoztak: Makón 2,4 %-os emelkedést jeleztek a válaszadók, Szentesen 1,2 %-os, Hódmezővásárhelyen és Csongrádon 0,4-0,6 %-os növekedéssel számolnak; míg Szegeden és Kisteleken 0,9-1,5 %-os csökkenés várható. Ha a közfoglalkoztatásban lévők létszáma nélkül tekintjük át a várható tendenciákat, akkor három hónap múlva 0,5 %-os létszámbővülés látszik a megyében. Ezen adatok szerint a térségekben nem csökken a foglalkoztatottak létszáma, Csongrádon nem változik, a többi térségben a létszámnövekedés mértéke 0,1-2,0 % között szóródik. Összességében a korábbi negyedévinél mérsékeltebb kiáramlást: 498 fős kilépő létszámot (munkaviszony megszűnést); és mérsékeltebb beáramlást is: 692 fős belépő létszámot (munkaviszony létesítést) jeleztek a vizsgált cégek Csongrád megyében. Igazán jelentősebb pozitív irányú létszámváltozást nem jeleztek a munkáltatók. A feldolgozóipar által jelzett 1 %-os létszámbővülés 90 fős foglalkoztatotti létszámnövekedést takar a válaszadói körben. Ennél jelentősebb mértékű (3-4 %-os) létszámbővítési szándékot jeleztek az ingatlanügyek, adminisztratív tevékenységek, a foglalkoztatottak számának minimális csökkenése várható 6

7 ágazatokból, de itt összesen 27 fő a várható létszámemelkedés. Közel hasonló (30 fő) az oktatás területéről jelentkező várható létszámtöbblet. A nemzetgazdasági ágazatok többsége nem számol létszámcsökkenéssel a harmadik negyedévben. Kisebb létszámot érintő munkaviszony megszűnéseket a pénzügy területéről jeleztek. Az ágazatok többségére a stagnálás a jellemző. A mikroszervezetek továbbra is optimisták, de a cégek méretének emelkedésével jellemzően az optimizmus is mérséklődik. Míg a mikroszervezetek közel 10 %-os létszámemelkedést irányoztak elő, ami összességében megyei szinten 62 fős bővítést takar e körben, addig az ennél nagyobb szervezetek már ennél jóval kisebb mértékű növekedéssel számolnak. A kis cégek 1,2 %-os szándéka várhatóan 59 főt érint az előrejelzések szerint. A közepes méretű szervezetek megkérdezettjei nem kalkulálnak létszámemelkedéssel, de csökkenéssel sem. A nagycégek 0,4 százalékos létszám emelkedési elképzelése pedig abszolút értékében kevesebb, mint 80 fős tervet takar. A megye nemzetgazdasági ágankénti struktúrájának 1 figyelembevételével korrigált munkáltatói előrejelzések szerint a megye foglalkoztatotti létszáma III. negyedév végére 0,1 százalékkal csökken a júniusi adatokhoz képest, ami azonos mértékű a megkérdezetti körünk ilyen irányú előrejelzésével összehasonlítva. Felvételek 2 Jelen felmérésünkkor felkeresett és választ is adó 464 munkaadó 24 %-a tervez létszámbővítést a megkérdezést követő három hónapon belül. Egy évvel korábban ez a hányad 23 %-os volt. Felvételek legnagyobb számban fémmegmunkálók (+70 fő), egyéb, egyszerű szolgáltatások (+68 fő), bolti eladó (+28 fő) munkakörben viszonylag nagyobb számú felvételi szándékot jeleztek. Javuló pozíciójúnak tekinthetők a jelzések szerint a zenetanár, mezőgazdasági gépkezelő, lakatos, szabó, varrónő foglalkozások is, bár létszámában kisebb kört érintve, mint a korábban említettek. Leépítés 2 A felkeresett és számunkra adatokat szolgáltató szervezetek 12 százaléka számol létszámcsökkenéssel az elkövetkező három hónapban. (Egy évvel ezelőtt a megkérdezett cégek közel hasonló arányban, 14 % nyilatkoztak ekként.) I. negyedévben a 4 főnél többet foglalkoztató cégeknél alkalmazásban állók számának nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 2 Közfoglalkoztatás nélküli létszámok az adott munkaköröknél 7

8 Munkaviszony megszűnésekre legnagyobb számban egyszerű szolgáltatások (-62 fő), egyszerű ipari foglalkozások (-24 fő), egyszerű mezőgazdasági foglalkozások esetében számíthatunk. Összességében véve a felvételi várakozások mérsékeltebbek, az elbocsátási várakozások kissé intenzívebbek az egy évvel korábbiaknál, a nettó egyenlegük (+194 fő) 286 fővel magasabb egy évvel ezelőttinél. Ellentétes irányú létszámmozgások Pozitív és negatív irányú létszámmozgást jeleztek több munkakörből is, ahol a felvételek és elbocsátások egyenlege ugyan szerényebb, de a fluktuáció a cserélődő létszám, esetleg a lejárt határozott idejű szerződések meghosszabbítása már említést érdemelő létszámot érint. Ilyen foglalkozásúként említhetők az egyszerű szolgáltatások, ahol a 68 fő felvétel és a 62 fő negatív irányú mozgás egyenlege +6 fős. Ellentétes létszámmozgások figyelhetők meg még többek között a tanítók, takarítók, konyhai kisegítők, ruházati gépkezelők esetében. Az egy év múlva várható trendek (közfoglalkoztatás nélkül) Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésünk alapján Csongrád megye munkáltatói a távlati tervek tekintetében 2,5 %-os emelkedéssel számolnak: a megye foglalkoztatotti állományát II. negyedév végére a jelenleginél 2,5 százalékkal magasabbra prognosztizálták. Ágazatokat tekintve az építőipar várhatóan 50 százalékkal növeli egy év távlatában alkalmazottai létszámát, ez 260 fős többletet jelent. A kereskedelem területéről 5,3 %-os, a művészet, szórakoztatás ágazatából 20 %-os emelkedést prognosztizálnak a megkérdezett munkáltatók. A kereskedelemben ez 158 fős, a művészet, szórakoztatás területéről 60 fős +létszámfelvételt jelent megyei szinten. A feldolgozóipar várható létszámfelvétele +1,1%, mely 95 fő létszámtöbbletet jelent. A megkérdezett cégeink közül minden negyedik növekvő foglalkoztatotti létszámot jelzett első félévének végére, s 18%-uk csökkenéssel számol. Az általuk prognosztizált létszámnövekedés és csökkenés pozitív egyenlege 892 fős. A cégek méreteit tekintve a mikroszervezetek továbbra is lényegesen optimistábbak, mint a nagyobb cégek. A mikroszervezetek átlagosan 14,5 %-os növekedésben bíznak az elkövetkezendő 1 év során, míg a kis és közepes cégek 6 %-os, illetve 2,7 %-os emelkedést irányoztak elő. A nagyméretű cégek foglalkoztatotti létszáma várhatóan 1,1 %-kal nőhet, ez +226 fős létszámot takar. a foglalkoztatottak számának 2,5 %-os emelkedése várható 8

9 Megyén belül minden térségben foglalkoztatotti létszám emelkedéssel számolhatunk. A kirendeltségi területek között Mórahalmon 8,6 százalékos, Hódmezővásárhelyen 6,8 %-os, Kisteleken 6,4 százalékos Csongrádon 5 százalékos növekedést prognosztizálnak egy év alatt, első félévének végére. Év közben várható trendek Csongrád megyében 9

10 A megye álláskínálatának bemutatása április-június időszakban munkaügyi szervezetünkhöz megyei szinten főre vonatkozó állásajánlat érkezett, így az időszak elején meglévő 1586 álláshellyel együtt álláshelyet tudtunk felkínálni a negyedév során, 36 %-kal többet, mint egy negyedévvel korábban. Az időszaki álláshelyek 48 %-a szegedi munkavégzésre irányult, 13 %-a hódmezővásárhelyi, 11 %-a makói munkahely volt. Közel 8 és félezer felkínált álláshely a negyedév során Az állások több mint feléhez, 55 %-ához támogatást is igényeltek munkáltatóink (jellemzően közfoglalkoztatás támogatását célozva). A támogatásra irányuló igények 35%-a a szegedi, %-a a makói, és a hódmezővásárhelyi térségekben jelentkezett. A bejelentett állások között a közigazgatás munkaerőigénye volt a legmagasabb több mint 20 %-os részaránnyal a közfoglalkoztatás bonyolítása kapcsán, de közel azonos az ipar területéről beérkezett állásbejelentések is. A feldolgozóipar létszámigénye 1060, az építőiparé meghaladta az hétszázat, a kereskedelem munkaerőigénye közel nyolcszáz volt az év második negyedévében, Csongrád megyében. A leggyakrabban keresett foglalkozások a segédmunkás, a lakás-, intézménytakarító, eladó, kőműves, lakatos, irodai adminisztrátor, egyéb gépek berendezések szerelői, festő, mázoló, konyhai kisegítő munkakörök voltak. 10

11 Egyéb információk Szolgáltatások, eszközök igénybevételének gyakorisága Jelen felmérésünk során megkérdeztük munkáltatóinkat arról is, hogy melyek azok az NFSZ szolgáltatások és támogatási formák, amelyek legfontosabbak számukra, rangsorolva azokat. A válaszadó cégek legfontosabbnak a bérjellegű támogatásaink igénybevételének lehetőségét tartják, második legnagyobb jelentőségű a munkaközvetítést és a STARTkártya család által nyújtott lehetőségeket. Leggyakrabban bér jellegű támogatások miatt keresik szervezetünket a megkérdezett munkáltatók Fontosabb kategória még a foglalkozatási jogszabályok ismertetése, 17 %-uk rangsorolta első helyre, illetve a munkahelymegőrző/válságkezelő programok ismeretét is az érintettek 8 %-a tartja a legfontosabbnak. A legkisebb fajsúllyal az Uniós munkaközvetítés bír a kérdéshez tartozó szolgáltatások közül. 11

12 Módszertan A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Magyar Köztársaság munkaügyi szervezete, amely az elmúlt években jelentős modernizáción ment keresztül. A modernizációs folyamat során olyan eszközöket kísérleteztünk ki és vezettünk be, amelyek több információval szolgálnak partnereinkről, és több hasznos információt adnak vissza számukra a környező munkaerőpiacról. Ezen eszközeink közül az egyik meghatározó a negyedévente elvégzett, gyorsan kitölthető, egy oldalas felmérés, a munkaerő-gazdálkodási adatlap, mely ez alkalommal a június 30-i, valamint az egy negyedévvel, illetve az egy évvel későbbi foglalkoztatotti állományra kérdez rá. Az adatfelvétel időszaka: 2011.július 4-július 20. A felmérésben kirendeltségeinkkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, így a mérés eredménye és az itt bemutatott adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak, azaz nem jellemzik megyénk munkaerőpiacának egészét. Elemzésünk a válaszadó szervezetek válaszain alapul. Célja az Önök tájékoztatása és partneri kapcsolatunk fejlesztése. Fogalmi meghatározások Munkaerő-felmérés fogalmai (KSH fogalmi rendszere) A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést, a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; azok a nyugdíjasok, járadékosok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő 12

13 családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. ÁFSZ fogalmi rendszerében: Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 13

14 Táblázatok A mintavételi kör megoszlása nemzetgazdasági áganként és cégméret szerint A mintavételi kör munkaerő-piaci körzetenként (létszám - közfoglalkozatással együtt) 14

15 A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként (létszám - közfoglalkoztatással együtt) A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként (létszám - közfoglalkoztatással együtt) A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai cégméret szerint (létszám - közfoglalkoztatással együtt) 15

16 A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként (létszám közfoglalkoztatás nélkül) A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként (létszám - közfoglalkoztatás nélkül) A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai cégméret szerint (létszám - közfoglalkoztatás nélkül) 16

17 A mintavételi körben várható létszámmozgások Csongrád megyében III. negyedévében FEOR-onként 17

18 18

19 19