NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS I. negyedév

Átírás

1 Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS I. negyedév 9700 Szombathely, Hollán E. u. 1. Telefon: (94) , Fax: (94) ,

2 Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés országos, minden kirendeltségre kiterjedő bevezetésére júliusában került sor. A felmérés során, január elején egy rövid kérdőívet juttattunk el több mint ezer munkáltatóhoz. A kérdőíven elsősorban a létszámukkal illetve ennek rövidtávon várható változásaival kapcsolatos kérdések szerepeltek. A válaszadás döntően postai úton, levélben történt, kisebb részben a munkáltató általi közvetlen, interneten keresztüli rögzítéssel. Az adatfelvétel fő célja, hogy negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjtsünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről és segítsük elő az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A felmérés emellett a munkáltatói kapcsolattartás erősítését is szolgálja. E kiadványban előbb néhány gondolatban érintjük a régió munkaerőpiaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. Népesség, foglalkoztatás, munkanélküliség A régió lakónépessége január 1-jén 998 ezer fő volt, az egy évvel korábbinál 1,4 ezer fővel kevesebb. A munkavállalási korú népesség (15-60 éves nők, éves férfiak) száma 664 ezer fő, ami a lakónépesség mintegy 2/3-a. A lakosság korösszetétele a régióban csak kismértékben tér el az országostól, a 15 éven aluliak aránya 14,3%, a éveseké 69,7%, a 64 év felettieké 16,0%. (Utóbbi megegyezik az országossal, a 15 éven aluliak aránya viszont 1%-ponttal alacsonyabb a régióban.) A foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsősorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felméréséből rendelkezünk adatokkal. Ez alapján a nyugat-dunántúli régióban 2008-ban a foglalkoztatottak száma 424,7 ezer, a munkanélkülieké 22,1 ezer fő volt, előbbi 9,1 ezer, utóbbi 0,7 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. A gazdasági aktivitás tehát mérséklődött, de arányaiban továbbra is jóval magasabb az országosnál. Az inaktívak száma a évi 320,3 ezerről 326,8 ezerre emelkedett. A munkanélküliségi ráta e felmérés szerint - a két időszak között 5,0%-ról 4,9%-ra csökkent a nyugat-dunántúli régióban. Ez lényegesen alacsonyabb az országosnál és az egyes régiókat összehasonlítva a Budapestet magában foglaló közép-magyarországi után továbbra is a 2. legkedvezőbb érték. 2

3 A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) Megnevezés A régióban Országosan Változás Változás Foglalkoztatottak (ezer fő) 433,8 424,7-9,1 3926,2 3879,4-46,8 Munkanélküliek (ezer fő) 22,8 22,1-0,7 312,0 329,2 + 17,2 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 456,6 446,8-9,8 4238,2 4208,6-29,6 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 320,3 326,8 + 6,5 3481,2 3501,6 + 20, éves népesség (ezer fő) 776,9 773,6-3,3 7719,4 7710,2-9,2 Aktivitási arány (%) 58,8 57,8-1,0 54,9 54,6-0,3 Foglalkoztatási ráta (%) 55,8 54,9-0,9 50,9 50,3-0,6 Munkanélküliségi ráta (%) 5,0 4,9-0,1 7,4 7,8 + 0,4 A nyilvántartott álláskeresők átlagos hó végi száma a régióban, 2008-ban 29,2 ezer fő volt, csaknem 200 fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. Győr-Moson- Sopron és Zala megyében minimális volt az emelkedés, míg Vasban 3,5%-kal mérséklődött a munkanélküliség nagyságrendje. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy IV. negyedévében rendkívül erőteljes mértékű volt a nyilvántartottak számának növekedése, s így a év végi létszámuk (33,5 ezer fő) 10%-kal, több mint 3 ezer fővel magasabb az egy évvel korábbinál. A nyilvántartott álláskeresők aránya 2008-ban átlagosan 6,3%-os volt a régióban, pontosan annyi, mint egy illetve két évvel korábban. Az elmúlt 2 évben a régiós átlagnál Győr-Moson-Sopronban alacsonyabb, Zalában jóval magasabb volt az arány, míg Vasban átlag körüli. A nyilvántartott álláskeresők átlagos száma és aránya a régióban Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők, fő Álláskeresők aránya, % Változás, % Változás, %-pont Győr-Moson-Sopron ,5 4,1 4,1 - Vas ,5 6,2 6,1-0,1 Zala ,5 9,3 9,4 + 0,1 RÉGIÓ ÖSSZESEN ,5 6,3 6,3 - A régió gazdasági mutatói kedvezőbbek az országosnál végén a régióban a regisztrált társas vállalkozások száma 42,4 ezer volt, ezer lakosra jutóan 43, ami a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régió után a 2. legmagasabb. A külföldi érdekeltségű szervezetek száma is kiugróan magas a régióban. (Az egyéni s így az összes vállalkozások száma 2008-tól az őstermelők kötelező adószám kiváltása miatt rendkívül megugrott, ami torzítaná az idő- és térbeli összehasonlításokat) 3

4 Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a legutóbbi ismert, évi területi adatok szerint eft, a régiók közti rangsorban ezzel szintén a 2. Nyugat-Dunántúl. A felmérés eredményei A felmérés során összesen 1045 munkáltatót kerestünk meg a kérdőívvel, közülük 833 válaszolt kérdéseinkre az alábbi területi megoszlásban: Megye Megkérdezett Értékelhető választ adó munkáltatók száma Győr-Moson-Sopron Vas Zala RÉGIÓ ÖSSZESEN A minta ágazati és létszámnagyság szerinti megoszlása az alábbi volt: Nemzetgazdasági ág 1-9 fő fő fő 249 fő felett Összesen Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 4 74 Bányászat Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz gőz-, vízellátás 5 11 Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés 6 30 Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 3 22 Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Egyéb szolgáltatás Kitöltetlen ÖSSZESEN Az értékelhető választ adó 833 munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma végén 104,0 ezer fő volt, ami az összes foglalkoztatottaknak mintegy negyede. 4

5 A megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak ágazati megoszlását mutatja a következő táblázat: Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, a/ A felmérésben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány, % b/ Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazd ,2 Bányászat ,4 Feldolgozóipar ,9 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás ,3 Építőipar ,4 Kereskedelem, javítás ,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,7 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,2 Pénzügyi közvetítés ,5 Ingatlanügyletek, gazdasági szolg ,4 Közigazgatás, védelem, társadalombizt ,6 Oktatás ,7 Egészségügy, szociális ellátás ,6 Egyéb szolgáltatás ,5 Kitöltetlen ÖSSZESEN ,9 a/. Tartalmilag a 4 főnél többet foglalkoztató adott- megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és nonprofit szervezetek adatai szerepelnek benne. b/ Az arány csak tájékoztató jellegű, több ok miatt sem pontos. Egyrészt a KSH adat a teljes foglalkoztatottaknak kevesebb, mint 60%-át öleli fel, másrészt a felmérésben szerepelnek nem megyei székhelyű, jelentős létszámot foglalkoztató, valamint 5 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek is. (Ebből adódóan több ágazatban is - pl. feldolgozóipar, szállítás - a valóságban a jelzettnél kisebb lehet a reprezentációs arány.) Emellett több mint 2 ezer főt nem tudtunk ágazatilag besorolni, ami kismértékben, de tovább torzít. A munkáltatók létszámnagyság szerinti összetétele a következő volt: Vállalat-méret A mintában szereplő cégek A foglalkoztatottak kategória száma megoszlása,% száma megoszlása,% 1-9 fő , , fő , , fő , ,2 249 fő felett 84 10, ,2 ÖSSZESEN , ,0 5

6 A munkáltatók várakozásai alapján a megkérdezés időpontjánál 3 illetve 12 hónappal később a következőképpen alakul a foglalkoztatott létszámuk: A megkérdezett munkáltatók létszámának várható alakulása Statisztikai állományi létszám, fő Várható változás, % Kirendeltség 2009.I. n. év végén 2009.I. n. év végén végén várható várható végéig végéig Csorna ,8 + 1,7 Győr ,6-1,0 Kapuvár ,5 + 1,1 Mosonmagyaróvár ,1 + 0,5 Sopron ,3-1,1 Győr-Moson-Sopron megye ,4-0,3 Celldömölk ,1 + 0,2 Körmend ,2-0,4 Kőszeg ,8 + 2,4 Sárvár ,3-3,8 Szentgotthárd ,8-0,5 Szombathely ,7-2,9 Vasvár ,0-5,6 Vas megye ,4-2,4 Keszthely ,1-2,3 Lenti ,7-11,7 Letenye ,4 + 1,0 Nagykanizsa ,8-1,8 Zalaegerszeg ,0-2,5 Zalaszentgrót ,2-1,1 Zala megye ,8-2,7 Régió összesen ,9-1, I. negyedévében tehát a megkérdezett körben a foglalkoztatottak számában régiós szinten 1% körüli visszaesés várható. Az elmúlt 2 évben a januári megkérdezésekkor 2%-os emelkedést terveztek az I. negyedévre a felmérésbe bevont cégek. A mostani szűkülés azért is figyelemre méltó, mert a szezonális hatások miatt az I. negyedévekre eddig egyértelműen a foglalkoztatás bővülése volt jellemző. A munkáltatók egy évre szóló előrejelzése szerint 2,0 ezer fővel, 2%-kal csökkenhet a létszámuk. A korábbi megkérdezésekkor kivétel nélkül mindig növelést jeleztek a munkáltatók egy évre előrevetítve. A pénzügyi és gazdasági válság foglalkoztatást érintő negatív hatásai tehát egyértelműen érződnek már a megkérdezett cégeknél. Régión belül az eddigi felmérésekkel ellentétben valamennyi megyében visszaesik várhatóan a létszám az I. negyedévben, illetve a végéig terjedő időszakban is. Az I. negyedév végéig szóló előrejelzés alapján Győr-Moson- 6

7 Sopron és Vas megyében mérsékelten, míg Zalában az átlagot meghaladóan csökkenhet a foglalkoztatottak száma első három hónapjában. Az egy évre szóló előrejelzések alapján végéig a létszámfogyás Vasban és Zalában 2-3% körüli lesz, ugyanakkor Győr-Moson-Sopronban gyakorlatilag szinten marad a foglalkoztatottak száma. A régió körzeteinek zömében is a foglalkoztatás mérséklődése várható az I. negyedévben és éves szinten is. 6-7 kirendeltség van a régión belül, ahol arányiban mérsékelt és létszámában is csekély mértékű bővülést jeleztek a munkáltatók mindkét időszakra. Hangsúlyozzuk, hogy a minta nem tekinthető reprezentatívnak, így valamennyi előrejelzés csak a megkérdezett és nem a teljes munkáltatói körre vonatkozik! Országosan a választ adó mintegy 7 ezer munkáltató összességében az I. negyedévre 0,8%-os, végéig 1,6%-os várható létszámcsökkenést jelzett, a régiós előrejelzés tehát nagyon hasonló az országoshoz. Erre a felmérésre ezúttal 15. alkalommal került sor. Az eddigi megkérdezéseket figyelembe véve régiós szinten megállapítható, hogy a negyedéves és éves előrejelzések is minden alkalommal létszámnövekedést vetítettek előre. (a következő táblázat is mutatja) A mostani felmérésben amint már jeleztük - a negyedéves és az éves erőjelzés is a foglalkoztatás várható visszaesését jelzi, összefüggésben a pénzügyi és gazdasági válsággal. (Az eddigi tapasztalatok alapján túlzottan optimisták voltak a létszámváltozást illetően az eddigi éves prognózisok, bár a tervek konkrét megvalósulását az időközben változó mintaösszetétel miatt nem tudjuk ellenőrizni.) A tervezett létszámváltozások az előző felmérésekkor Negyedév A tervezett létszámváltozás A tervezett létszámváltozás mértéke mértéke az adott negyedévben,% a következő 12 hónapban,% 2006.II. + 1,4 + 1, III. + 0,9 + 4, IV. + 0,3 + 2, I. + 1,7 + 1, II. + 1,7 + 2, III. + 1,1 + 2, IV. + 0,4 + 1, I. + 1,9 + 3, II. + 1,2 + 1, III. + 1,6 + 2, IV , I. - 0,9-1,9 7

8 Vállalat-méret kategória, nemzetgazdasági ág szerint ezúttal is lényeges különbségek vannak a munkáltatók jövőbeni létszámterveikben. Az eddigi felmérésekre általában az volt a jellemző, hogy minél kisebb létszámot foglalkoztattak a cégek, annál kedvezőbbek voltak a várható létszámváltozásokra vonatkozó előrejelzéseik. Most is hasonló a helyzet, egyértelmű összefüggés látható a méret és a létszám-változtatási szándék mértéke között. Az 50 fő alatti cégek mindkét időszakra bővítést, míg az ennél nagyobbak mérséklődést jeleztek. A várható létszámváltozások mértéke a munkáltató nagyságrendje szerint Létszámuk A belépők A kilépők Várható Várható Vállalat-méret végén várható várható változás, % változás, % kategória száma, fő száma, fő 2009.I. n I. n. év 2009.I. n. év év végéig 1-9 fő ,5 + 15, fő ,2 + 0, fő ,4-2,5 249 fő felett ,5-2,1 ÖSSZESEN ,9-1,9 Az I. negyedévi változások tehát várhatóan mintegy 1,9 ezer fős belépés, illetve 2,7 főt érintő kilépés eredőjeként alakulnak ki a megkérdezett körben. Az egy évvel korábbi megkérdezésnél 4,5 ezer fős be- és 2,2 ezer fős kilépést terveztek a munkáltatók az I. negyedévre, tehát most nagyságrendekkel kevesebb belépő mellett fog nőni a kilépők száma. (2009. végéig nem ismerjük külön a várható be- és kilépések számát, csak a kettő eredőjét.) Nemzetgazdasági áganként természetesen eltérés van a megkérdezett munkáltatóknál a tervezett változások mértékében és irányában. Mintegy fele-fele arányban vannak az éves viszonylatban a foglalkoztatottak számának csökkenésével számoló, illetve a bővítést tervező ágazatok. Az éves szinten összességében várható 2%-os létszámfogyással szemben a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás; az egészségügy, szociális ellátás; valamint az egyéb szolgáltatás területéről jeleztek legalább 1%-ot elérő bővülési szándékot a munkáltatók. Ugyanakkor az átlagnál erőteljesebben csökkenhet a foglalkoztatás a bányászatban, a feldolgozóiparban, és az építőiparban. A legnagyobb foglalkoztatási súlyú feldolgozóiparban ezúttal mintegy 4%-os, közel 2 ezer fős a tervezett létszámcsökkentés. A feldolgozóiparon belüli legnagyobb foglalkoztatási súlyú villamosgép, műszer gyártása területén csaknem ezer fős, 5-6%-os fogyás várható. A feldolgozóipar ágazati közül még a bőrtermékek, lábbeli gyártása; a fafeldolgozás; a gép, berendezés gyártása; 8

9 valamint a járműgyártás területén várható 4% feletti visszaesés a foglalkoztatott létszámban. Csupán a nemfém ásványi termékek gyártása területén lehet létszámnövekedés a feldolgozóiparon belül. A várható létszámváltozások mértéke nemzetgazdasági ágak szerint Nemzetgazdasági ág Létszámuk végén A belépők várható száma, fő 2009.I. n. év A kilépők várható száma, fő 2009.I. n. év Várható változás, % 2009.I. n. év Várható változás, % végéig Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás , Bányászat ,5-15,0 Feldolgozóipar ,6-3,7 Villamos-energia, gáz- gőz-, 2745 vízellátás ,2 + 0,3 Építőipar ,8-3,6 Kereskedelem, javítás ,4-0,8 Szálláshely-szolgáltatás, 1024 vendéglátás ,4-1,0 Szállítás, raktározás, posta, 9783 távközlés ,4 - Pénzügyi közvetítés ,7 + 0,3 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,1 + 0,9 Közigazgatás, védelem, 2213 társadalombiztosítás ,9 + 1,4 Oktatás ,4 - Egészségügy, szociális ellátás ,8 + 1,1 Egyéb szolgáltatás ,5 + 2,8 Kitöltetlen ,2 - ÖSSZESEN ,9-1,9 A felmérés során választ adó 833 munkáltató közül a létszámukban stagnálást várók vannak többségben mindkét időszakban, s kissé magasabb a létszámnövelést szándékozók száma azokénál, akik várhatóan csökkenteni fognak. Ez utóbbi nem ellentmondás az összességébeni negatív várakozásokkal, hiszen amint már jeleztük, a mintában jelentős számban szereplő 50 fő alatti cégeknél bővítést terveznek. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint 2009.I. n. év végéig végéig Méret csökken stagnál nő csökken stagnál nő Mikro Kis Közép

10 Nagy ÖSSZESEN A megkérdezett munkáltatóknál az I. negyedévi várható belépők munkakörönkénti összetétele a következő: Nyugat-Dunántúl Megnevezés a/ Győr-Moson- Sopron Vas Zala Régió összesen tehergépkocsi-vezető csomagológép-kezelő laboráns (minősítés nélkül) gyógyszergyártó gépkezelő egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munk.) egyéb faipari foglalkozások szabó, varrónő, modellkészítő gyártósori összeszerelő kőműves kubikos húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és baromfifeldolgozó autóbusz-vezető lakatos eladó raktárkezelő kézi anyagmozgató, csomagoló egyéb textilipari foglalkozások erdészeti mag- és csemetenevelő szakápoló kárpitos egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők ruházatigép-kezelő és gyártósor mellett dolgozó egyéb takarítók és hasonló jellegű foglalk szociális ápoló, gondozó hegesztő, lángvágó nehézföldmunkagép-kezelő büntetés-végrehajtási felügyelő irodai adminisztrátor, írnok egyéb ügyintézők egyéb szociális foglalkozások festő és mázoló édesipari termékgyártó kohászati gépkezelő általános ápolónő, ápoló szemétgyűjtő, utcaseprő a/ A régiós szinten 10 főt meghaladó létszámfelvétellel járó munkakörök. 10

11 A kilépők várható munkakörönkénti összetétele: Nyugat-Dunántúl Megnevezés a/ Győr-Moson- Sopron Vas Zala Régió összesen gyártósori összeszerelő egyéb feldolgozóip. gépek kezelői, gyártósori összeszerelők egyéb vas- és fémipari foglalkozások raktárkezelő egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munk.) olajbányász egyéb nyomdaipari foglalkozások egyéb könnyűipari gépkezelők elektroműszerész forgácsoló fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó eladó szabó, varrónő, modellkészítő kézi anyagmozgató, csomagoló egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói minőségi, műszaki, biztonsági ellenőr finommechanikai műszerész egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők irodai adminisztrátor, írnok húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és baromfifeldolgozó egyéb mélyépítő-ipari foglalkozások egyéb faipari foglalkozások egyéb boripari foglalkozások ruházatigép-kezelő és gyártósor mellett dolgozó hegesztő, lángvágó lakatos műanyag-feldolgozó egyéb irodai jellegű foglalkozások egyéb takarítók és hasonló jellegű foglalk mechanikai műszerész egyéb mérnökök egyéb műszaki ügyintézők tehergépkocsi-vezető fürdőüzemeltetési foglalkozású egyéb kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyi targoncavezető szakápoló kubikos egyéb, magasan képzett ügyintézők gépjármű- és motorszerelő, - javító egyéb textilipari foglalkozások lakás-, intézménytakarító

12 a/ A régiós szinten 15 főt meghaladó létszámcsökkenéssel járó munkakörök. A kérdőíven az állandó kérdések mellett egy rendszeresen változó kérdés is szerepel, ami egy-egy adott témában gyűjti össze a munkáltatói véleményeket. Ezúttal a pályakezdőkkel kapcsolatos megítélésükre, tapasztalataikra kérdeztünk rá. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a felsorolt állításokkal hány munkáltató értett egyet. Ugyanez a kérdés az egy évvel ezelőtti felmérésben is szerepelt, így a mostani válaszokat, az akkoriakkal is össze tudjuk hasonlítani. Állítás könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek Egyetértők száma egy évvel ezelőtt Egyetértők száma a mostani felméréskor olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát betanításuk sok időt vesz el hosszú távon nem lehet rájuk számítani hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni tapasztalatlanságukból adódó lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza a bérük nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen A fentiekből látható, hogy a munkáltatók pályakezdőkkel kapcsolatos megítélése összességében kedvező, az egyes kérdéseket tekintve nem sokat változott az egy évvel korábbihoz képest. Zalaegerszeg, február 27. Készítette: Marton György elemző Jóváhagyta: Kiss Ambrus főigazgató 12

13 MÓDSZERTAN 1. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. 13