Összefoglaló a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeiről I. negyedév

Átírás

1 Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Összefoglaló a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeiről I. negyedév 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Tel: (22) , fax: (22) kdrmk@lab.hu

2 1. A megye fő foglalkoztatási és munkaerőpiaci jellemzői Megyénk foglalkoztatási, munkaerőpiaci helyzete annak ellenére kedvezőbb maradt az országosnál, hogy évben megtört a feldolgozóipar teljesítményének több éve tartó növekedése. A gazdasági válság leginkább azokat az ágazatokat sújtotta, melyek megyénk gazdaságában és a foglalkoztatás alakulásában is kulcsszerepet töltenek be. Mindez a fő munkaerőpiaci mutatók alakulásában is tükröződött, bár márciusától lassú javulás kezdődött meg. A KSH lakossági munkaerő-felmérésének III. negyedévi adatai szerint a gazdaságilag aktívak száma 145,1 ezer fő, a foglalkoztatottaké 132,3 ezer fő volt. Az aktívak saját életkori csoportjukon belüli aránya 59,3 %-ot ért el, ami 3,5 százalékponttal meghaladta az országosan jellemző szintet. Ennél valamivel nagyobb különbség mutatkozott a foglalkoztatottak megyei (54,1 %) és országos aránya (49,7 %) között. Népességi és foglalkoztatási adatok a KSH adatai szerint Demográfiai adatok A népesség száma december 31-én (ezer fő) 312,4 Munkavállalási korú népesség száma december 31-én (ezer fő) 212,1 Lakossági munkaerő-felmérés adatai III. negyedév Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 145,1 Aktivitási arány (%) 59,3 Foglalkoztatottak (ezer fő) 132,3 Foglalkoztatási arány (%) 54,1 Munkanélküliek (ezer fő) 12,7 Munkanélküliségi ráta (%) 8,8 Intézményi statisztika I - III. negyedév Alkalmazásban állók száma (ezer fő) 80,0 A KSH I - III. negyedévre vonatkozó adatai szerint az általuk megfigyelt megyei munkáltatók 80,0 ezer főt alkalmaztak, akiknek száma 2,2 %-kal, mintegy 1,8 ezer fővel maradt el az egy évvel korábbitól. A versenyszférában, ahol a megfigyelt időszakban 63,1 ezer fő dolgozott, 3,7 %-kal (2,4 ezer fő) csökkent, a költségvetési szerveknél a közfoglalkoztatási programok hatására viszont 3,9 %-kal (0,6 ezer fő) emelkedett az átlagos statisztikai állományi létszám. A versenyszférán belül a fizikai dolgozók száma 5,1 %-kal, mintegy 2,5 ezer fővel visszaesett, míg a szellemi alkalmazottaké gyakorlatilag az egy évvel korábbi szinten maradt. Az egyes gazdasági ágakat tekintve a I - III. negyedévi adatok szerint a feldolgozóipari cégeknél alkalmazásban állók száma 5,7 %-kal, valamivel több mint 2,2 ezer fővel csökkent az előző évihez képest. E szerint a versenyszféra létszámvesztésének meghatározó része a megyei foglalkoztatási helyzet alakulását leginkább befolyásoló feldolgozóiparhoz köthető. Az e területen működő vállalkozások az év első három negyedévében 36,9 ezer főt, azaz a teljes létszám 46,1 %-át alkalmazták, míg egy évvel korábban ennek az ágazatnak a súlya még 47,9 %-ot ért el. A feldolgozóiparban tapasztaltnál nagyobb arányban csak az energiaszektorban alkalmazottak száma csökkent, ahol 25,9 %-os (0,6 ezer fő) visszaesés következett be. Ezen kívül a mezőgazdaság és a kereskedelem területén mutatkozott 4 %-ot kissé meghaladó arányú, együttvéve 0,4 ezer fős létszámmérséklődés. Az előzőekkel szemben a szállítási ágazatban 3,9 %-kal (0,1 ezer fő), a nem anyagi jellegű szolgáltatások szektorában 6,0 %-kal (1,3 ezer fő), azon belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területén több mint 30 %-kal (0,7 ezer fő) bővült a létszám, míg a többi ágazatban az előző évihez hasonló szinten maradt. 2

3 Jelentősebb létszámleépítés az elmúlt év utolsó negyedévében nem befolyásolta a nyilvántartott álláskeresők számának alakulását. Az októbertől decemberig terjedő időszakban 4 munkáltató jelzett bejelentési kötelezettség alá eső létszámleépítést, melyek összesen 177 fő elbocsátásával jártak. Nagy létszámú leépítésre csak egy feldolgozóipari munkáltatónál került sor, ahol 112 fő munkahelye szűnt meg. A dolgozók döntő többségének esetében azonban a felmondási idő letelte áthúzódott a évre. A korábban bejelentett létszámleépítéseket is figyelembe véve utolsó negyedévében alig több mint 90 elbocsátott dolgozó munkaviszonya szűnt meg. Ezzel szemben ugyanebben az időszakban két új, legalább 10 fő foglalkoztatását tervező vállalkozás kezdte meg működését megyénkben, melyek 30 fős létszámmal indultak. Emellett 7 olyan, már működő megyei vállalkozásról szereztünk tudomást, melyek legalább 10 fővel, együttvéve valamivel több mint 150 fővel növelték alkalmazottaik számát. A nyilvántartási adatok szerint megyénkben az álláskeresők száma a negyedik negyedév folyamán, azon belül december hónapban jelentősen emelkedett, ami a téli időszakra jellemző szezonális hatásokkal, az erre érzékeny ágazatokból jelentkezők, illetve a befejeződő, határozott idejű támogatott foglalkoztatási programokból visszatérők magas számával, továbbá a munkaerő-kereslet csökkenésével magyarázható. A nyilvántartott álláskeresők december végi létszáma főt mutatott, ami 6,3 %-kal (860 fő) haladta meg a szeptember végi adatot. A gazdaságilag aktív népességen belüli arányuk a negyedév során 0,6 százalékponttal emelkedett, s december végén 9,9 %-ot ért el. A növekedés kizárólag a munkaviszonyt vesztettként nyilvántartottak csoportját érintette, akiknek száma 8,8 %-kal (1.100 fő) lett magasabb. Létszámuk az év végén főt, míg a pályakezdőké, ami csaknem ötödével (240 fő) csökkent, főt mutatott. Bár a nyilvántartott álláskeresők száma megyénkben az országosan jellemzőnél (8,9 %) kevésbé emelkedett, megyénk relatív helyzete nem változott, a nyilvántartott álláskeresők aránya szerint felállított növekvő sorrendben a negyedév folyamán végig az 5. helyet foglaltuk el. A negyedik negyedév folyamán összesen állásbejelentés érkezett megyénk kirendeltségeire, melyek között úgynevezett normál álláshely (61,4 %), 779 támogatott munkalehetőség (29,0 %), valamint 257 külföldi munkavállalók foglalkoztatásának engedélyeztetése céljából benyújtott igény szerepelt. A támogatott munkahelyek meghatározó része, 565 főre vonatkozó bejelentés a határozott időre szóló, közfoglalkoztatási jellegű programokhoz kapcsolódott, bér- és járulékjellegű támogatások igénybe vétele mellett 214 nyilvántartott álláskeresőt kívántak felvenni a bejelentők. A beérkezett munkaerőigények 79,7 %-a (2.141 fő) fizikai dolgozók felvételére irányult, a szellemi munkakörűek iránt 545 fős igény mutatkozott. A fizikai állománycsoporton belül 998 munkahelyre betanított munkásokat, 801 állásra megfelelő képzettségű szakmunkásokat vártak. A legegyszerűbb, segédmunkások által betölthető munkahelyekre csupán 342 főt kívántak felvenni, akiknek elhelyezkedésére leginkább a támogatott munkahelyeken, azon belül a közcélú és közhasznú munkavégzés keretében nyílt lehetőség. A normál állásajánlatok között a legnagyobb, 36,4 %-os arányban (601 ajánlat) a feldolgozóipari igények jelentek meg, amit a munkaerő-kölcsönzést is magába foglaló, gazdasági szolgáltatások területéről benyújtott ajánlatok száma követett (533 bejelentés, 32,3 %). A negyedév során érkezett normál állásbejelentések ötödét a gyártósori összeszerelők, operátorok iránti igények fedték le (335 fő), az egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozásokra, illetve a vas- és fémipari szakmákra főt, a különböző mobilgép-, valamint csomagológép-kezelői munkahelyekre főt kerestek. Ez utóbbihoz hasonló, jelentősnek mondható kereslet mutatkozott a technikusok és a hasonló műszaki foglalkozásúak iránt is. 3

4 2. A munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont gazdasági szervezetek jellemzői A 2011 januárjában lebonyolított munkaerő-gazdálkodási felmérés során az elmúlt év utolsó és az idei év első negyedévére, illetve az idei év egészére vonatkozóan gyűjtöttünk adatokat a válaszadók létszámgazdálkodásáról. A negyedéves időszakokról részletesebb, a munkaerőforgalom foglalkozások, munkakörök szerinti megbontását is magába foglaló adatokat kértünk, míg a távolabbi időszakra csak létszámuk várható alakulásáról kérdeztük meg őket. Felmérésünkhöz ezúttal 184 munkáltató szolgáltatott adatot, melyek december végén összesen főt foglalkoztattak. Az alkalmazottak meghatározó része, fő a legmagasabb létszámkategóriába tartozó gazdasági szervezeteknél dolgozott. A közepes, fő közötti munkáltatók főt, a főt foglalkoztatók főt alkalmaztak, míg az ennél kisebb, mikro-vállalkozások csupán 95 fős összlétszámmal működtek. A válaszadók megoszlása létszámkategóriák szerint A válaszadóknál foglalkoztatottak számának megoszlása létszámkategóriák szerint Nagy létszámú 15,8% Mikrovállalkozás 8,7% Mikrovállalkozás 0,3% Kis létszámú 5,7% Közepes létszámú 22,4% Közepes létszámú 34,8% Kis létszámú 40,7% Nagy létszámú 71,6% Az adatszolgáltatók tevékenységi körét tekintve a válaszadók között a legnagyobb, pontosan 50 %-os arányban a feldolgozóipari vállalkozások jelentek meg. Az általuk foglalkoztatottak fős létszáma a felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek összlétszámának még nagyobb hányadát, 71,8 %-át adta. Ennek oka, hogy a megye legtöbb nagy létszámú munkáltatója a feldolgozóiparban tevékenykedik, s mivel meghatározó szerepük van a foglalkoztatási és munkaerőpiaci helyzet alakulásában, ezúttal is igyekeztünk közülük minél többet bevonni felmérésünkbe. A munkaerő-gazdálkodási felméréshez adatot szolgáltató gazdasági szervezetek száma és december 31-i létszáma Válaszadók száma Válaszadók Nemzetgazdasági ág 10 fő fő Összesen létszáma alatt fő fő felett db % fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás , ,9 Bányászat ,5 2 0,0 Feldolgozóipar , ,8 Energiaellátás , ,9 Építőipar , ,8 Kereskedelem, javítás , ,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,5 Szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,2 Nem anyagi jellegű szolgáltatások , ,6 Összesen , ,0 4

5 A többi gazdasági ágból lényegesen kevesebb válaszadó került ki és az általuk foglalkoztatottak hányada is alacsony maradt. Különösen érvényes ez azokra a területekre, melyeken sok mikro- és kisvállalkozás működik, továbbá a költségvetési intézmények többségét magába foglaló nem anyagi jellegű szolgáltatási szférára. A válaszadói kör megoszlása így mind az adatszolgáltatók számát, mind az egyes nemzetgazdasági ágakban működő munkáltatók létszámát tekintve erősen eltér a megye foglalkoztatási szerkezetétől. 3. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei 3.1. Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodásának várható alakulása I. negyedévben A válaszadók I. negyedévre vonatkozó létszám-gazdálkodási tervei szerint az általuk foglalkoztatottak összlétszáma várhatóan 1,7 %-kal, azaz 538 fővel növekedni fog. A bővülés mögött 935 fős létszámfelvételi szándék és 397 főre tervezett kiáramlás áll. A válaszadók által alkalmazottak létszámában várható növekedés meghatározó része, 76,2 %-a a 249 főnél nagyobb létszámú szervezeteknél valósulhat meg, ahol a bővülés aránya 1,8 %-ot, ennek létszámvonzata 410 főt érhet el. Továbbra is ebben a létszámkategóriában mutatkozik a legerősebb létszámbővítési szándék, hiszen a cégek közel hattizede így nyilatkozott, míg csökkenést alig tizedük jelzett. A létszámukat növelni tervező válaszadók közül feltétlen ki kell emelni egy költségvetési szervezetet, melynek 181 fős bővítési szándéka a közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódik, így csak átmeneti időre szól. Emellett azonban 3 olyan vállalkozás is található a válaszadók között, melyeknél ugyancsak számottevő, fős létszámemelkedés várható március végéig. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása I. negyedévben A várható létszámváltozás iránya Változás Létszámnagyság-kategória növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadadó változik válasz- fő fő fő % 249 fő felett , fő , fő ,7 10 fő alatt ,1 Összesen ,7 A közepes létszámú szervezeteknél alkalmazottak száma az év első negyedévében csak mérsékelten, 0,7 %-kal (47 fő) emelkedik, ami a válaszadók közel felénél megvalósuló bővülés és csak a 17,2 %-uknál várható létszámmérséklődés egyenlege. A növekedést és a csökkenést tervező cégeknél is többnyire csak néhány fővel módosul az alkalmazottak száma, mindössze 5 cégnél várható legalább 10 fős változás. Ugyanúgy, mint a 249 főnél többet foglalkoztató válaszadók esetében, ebben a létszámkategóriában is egyharmadhoz közeli arányban fordultak elő a változatlan alkalmazotti létszámot tervezők, míg az ennél kisebb válaszadók között azok voltak határozott többségben. Ugyanakkor a kisvállalkozások által foglalkoztatottak összlétszámában viszonylag nagy arányú, 4,7 %-os, szám szerint 83 fős bővülés várható, ami nagyrészt néhány, a szezonális hatásokra érzékeny ágazatba tartozó cég létszámfelvételi szándékára vezethető vissza. A mikro-vállalkozások által foglalkoztatottak száma lényegében változatlan marad az idei év első negyedévében. 5

6 A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása I. negyedévben A létszámváltozás iránya Változás Nemzetgazdasági ág növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadziadó válto- válasz- fő fő fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás ,1 Bányászat ,0 Feldolgozóipar ,4 Energiaellátás ,6 Építőipar ,8 Kereskedelem, javítás ,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,1 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,8 Nem anyagi jellegű szolgáltatások ,5 Összesen ,7 Az idei év első negyedévére vonatkozó létszám-gazdálkodási terveket gazdasági ágazatok szerint tekintve a feldolgozóipar szerepe emelhető ki, ahol 317 fős (1,4 %) növekedés várható. Az e területen tevékenykedő válaszadók által jelzett létszámbővítés meghatározó része négy ágazathoz köthető, mivel a villamosgép- és műszergyártás ágazatában csaknem 100 fővel, a műanyag-feldolgozás területén 75 fővel, a vegyiparban és a gépgyártásban egyaránt 60 fővel nő a válaszadóknál alkalmazottak száma. A legnagyobb arányú létszámemelkedés az építőiparban várható, ahol a tavaszi időszak kezdetén a válaszadók csaknem tizedével (26 fő) növelik létszámukat. A gazdaság többi területén a létszám stagnálása jellemző leginkább, ahol jelentősebb változás mutatkozik, ott az szinte teljes egészében egy-egy válaszadó létszámgazdálkodási terveiből ered. Ráadásul a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ágazatában, valamint a nem anyagi jellegű szolgáltatási szektorban a közfoglalkoztatási programok hatására emelkedik a létszám. A létszám-forgalom várható egyenlege foglalkozások szerint I. negyedévben Felvételi többlet Kiáramlási többlet FEOR Megnevezés fő FEOR Megnevezés fő Fizikai foglalkozások 919 egyéb segédmunkások anyagmozgatók vegyipari gépkezelők szilárdásvány-kitermelő foglalk feldolgozóipari gépkezelők gépjavítók, -szerelők egyszerű erdészeti foglalkozások takarítók műszerészek könnyűipari gépkezelők járművezetők építési szakipari foglalkozások fémmegmunkálók, felületkezelők egyébvas- és fémipari foglalkozások 16 Szellemi foglalkozások 211 mérnökök 20 Az idei év első negyedévére jelzett munkaerő-forgalmat foglalkozások szerint vizsgálva csak három olyan munkakör található, melyben legalább 10 fős kiáramlási többlet mutatkozik. A létszámfelvételi szándékokat tekintve lényegesen szélesebb azoknak a foglalkozásoknak a köre, melyekben a határozott keresleti többlet a jellemző. A segédmunkásokra vonatkozó mintegy 280 fős igénytől eltekintve, aminek meghatározó része a támogatott foglalkoztatási 6

7 programokhoz kapcsolódott, a legnagyobb kereslet továbbra is a különféle feldolgozóipari gépkezelők iránt mutatkozik (179 fő). Bár messze elmarad ettől, ezt a műszerészek, majd a járművezetők, az építési szakipari foglalkozásúak, a fémmegmunkálók, valamint az egyéb vas- és fémipari szakmákkal rendelkezők által betölthető munkahelyek száma követi. A szellemi foglalkozásokat tekintve a válaszadóknak csak mérnökökre van szüksége jelentősebb számban Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodási tervei év végéig A munkaerő-gazdálkodási felmérés során a megkérdezett munkáltatók hosszabb távra, egy évre szóló előrejelzést is adtak az általuk foglalkoztatottak létszámának várható alakulásáról. Ezeket az információkat azonban csak jóval nagyobb bizonytalanság mellett lehet értékelni, mivel tapasztalataink szerint a munkáltatók távolabbi időszakra szóló előrejelzései mindig is óvatosak voltak, s ez a gazdasági válság óta még inkább fokozódott. Az előrejelzések szerint a válaszadók által foglalkoztatottak december 31-re várható összlétszáma szinte pontosan megegyezik az első negyedév végére jelzettel. A felmérésben résztvevő munkáltatók az év egészére vonatkozóan is 1,7 %-os, azaz 544 fős létszámnövekedést terveztek, de emögött nyilvánvalóan erősebb munkaerő-forgalom, 912 fős létszámfelvételi szándék és 368 fős kiáramlás áll. A különböző irányú változást jelzők száma és aránya is közel esett egymáshoz, az év végéig létszámnövekedést prognosztizálók 34,2 %-os hányada csak egy kissé haladta meg az első negyedévre bővítést jelzőkét, míg a kedvezőtlen változásra számítóké (16,3 %) valamivel alacsonyabb volt annál. Jelentősebb eltérés az egyes ágazatokból, illetve a különböző létszámkategóriákból érkezett negyedéves és éves előrejelzések között mutatkozott. A hosszabb távra szóló előrejelzés szerint is a 249 főnél nagyobb létszámú válaszadóknál várható bővítés szerepe lesz a meghatározó, bár ennek 1,3 %-os mértéke (297 fő) elmarad az első negyedévitől. Ennek nagyrészt a már többször említett határozott idejű, támogatott foglalkoztatási program befejeződése az oka, ami jelentősen csökkenti a tényleges létszámbővítési tervek hatását. Ettől eltekintve a nagyok körében az év áprilistól decemberéig tartó időszakára nagyobb mértékű létszámbővítésre lehet számítani, mint az első negyedévben. Ez jellemző az fős szervezetek létszám-gazdálkodási elképzeléseire is, ami egyértelműen látszik abból, hogy éves szinten várhatóan 2,2 %-kal (154 fő) növekszik az e csoportba tartozó válaszadóknál alkalmazottak összlétszáma. Az első negyedévi létszámemelkedést a következő három negyedévben így további, több mint 100 fős bővülés követheti. A kis- és mikro-vállalkozások éves előrejelzése is kedvezőbb valamivel az első negyedévinél, de létszámát tekintve ebben a válaszadói körben igen csekély a különbség. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása év végéig A várható létszámváltozás iránya Változás Létszámnagyság-kategória növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadadó változik válasz- fő fő fő % 249 fő felett , fő , fő ,2 10 fő alatt ,1 Összesen ,7 7

8 A gazdaság egyes területei közül az egy évre szóló előrejelzést tekintve is a feldolgozóipar emelkedik ki, ahol összességében 530 fővel, arányát tekintve 2,3 %-kal bővülhet a foglalkoztatottak száma. E szerint ebben a gazdasági ágban az idei év első negyedévére tervezettet további, együttvéve 213 fős létszámnövelési szándék követi. A hátralévő három negyedévre két gépgyártási tevékenységet végző jelzett igazán jelentős, együttvéve 172 fős növekedést, ami az időszakra eső feldolgozóipari bővítésnek valamivel több mint a 80 %-át fedi le. A létszámcsökkentési szándék ebben az ágazatban nem mondható jellemzőnek, bár egy nagynál az első negyedévi 30 fős mérséklődés után, az év hátralévő részében ennek a háromszorosát kitevő csökkenésre kell számítani. A válaszadóknál foglalkoztatottak számának várható alakulása év végéig A létszámváltozás iránya Változás Nemzetgazdasági ág növekedés nem csökkenés egyenlege válaszadziadó válto- válasz- fő fő fő % Mezőgazdaság, erdő-, halgazdálkodás ,6 Bányászat ,0 Feldolgozóipar ,3 Energiaellátás ,6 Építőipar ,8 Kereskedelem, javítás ,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,7 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,8 Nem anyagi jellegű szolgáltatások ,6 Összesen ,7 A december 31-ig szóló előrejelzés a feldolgozóiparon kívül csak a szállítási ágazatban kedvezőbb egy kissé az első negyedévre vonatkozónál. Az energiaszektorban folytatódik a létszámmérséklődés és a kereskedelemből is a foglalkoztatottak számának csökkenését jelezték. A válaszok alapján úgy tűnik, hogy a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, valamint az építőipar területén működő válaszadók az év végén is tartják első negyedév végi létszámukat, míg a többi ágazatban az év elejihez hasonló, azt csak egy kissé meghaladó összlétszámot terveztek. A felmérés során kapott előrejelzések szerint a válaszadók által foglalkoztatottak összlétszáma mind az idei év első negyedévét, mind a teljes évet tekintve megyénk két kistérségében fog csak mérséklődni, a többi körzetben növekedésre lehet számítani. Ugyanakkor az egyes kistérségeket tekintve jelentős eltérések mutatkoznak mind az ott várható létszámbővítés mértékében, mind annak időbeli megvalósulásában. A válaszadók létszám-gazdálkodási tervei szerint a náluk foglalkoztattak száma Tata körzetében fog a legkedvezőbben alakulni, ahonnan az első negyedévre vonatkozóan 32 fős, arányát tekintve 1,9 %-os növekedést jeleztek. Mivel ezt további, immár 78 fős létszámbővítés követi, éves szinten a válaszadók összlétszáma 6,5 %-kal (110 fő) nőhet. Dorog körzetében kisebb mértékű, az év egészét tekintve 1,8 %-os (66 fő) növekedés várható, ami szinte pontosan egyenlő arányban oszlik meg az első negyedév és az év azt követő időszaka között. Oroszlány körzetében egy folyamatban lévő létszámleépítés miatt az első negyedévben még enyhe létszámmérséklődésre (13 fő), a továbbiakban azonban már kedvező változásokra lehet számítani. Az év végéig ugyanis 74 fős létszámbővítést terveztek a válaszadók, aminek hatására összlétszámuk az egy évvel korábbit 2,0 %-kal (61 fő) fogja meghaladni. 8

9 Tatabánya térségében a évre vonatkozóan 256 fős, azaz 2,2 %-os létszámbővülést jeleztek a válaszadók. Ebben a körzetben az első negyedévben ennél nagyobb arányban, 3,2 %-kal (363 fő) nő a létszám, amit később, szinte teljes egészében a közfoglalkoztatási program befejeződéséből eredő csökkenés követ. Mivel ez esetben kis híján 200 fő határozott idejű foglalkoztatása ér véget az év végén, ennek hatása elfedi a versenyszférából jelzett létszámbővítés hatását. Az esztergomi körzet válaszadói szintén az első negyedévre terveztek nagyobb arányú, 1,7 %-os, létszámát tekintve 137 fős bővítést, amit az év további hónapjaiban azonban minimális létszámmérséklődés követ (24 fő). Ez utóbbi változás mögött egy cég jelentősebb létszámcsökkentési szándéka és több válaszadó, kisebb mértékű bővítése áll. A válaszadók által foglalkoztatottak létszámának várható alakulása Komárom-Esztergom megyében ,7% 101,4% 100,0% 103,2% 102,2% ,0% 101,8% 102,0% 100,9% 98,4% 98,0% 106,5% 100,0% 99,3% 99,6% 100,0% 101,9% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Dorog Esztergom Komárom Oroszlány Tata Tatabánya Kisbér A komáromi és a kisbéri körzetben évben enyhén mérséklődik a válaszadóknál alkalmazásban állók száma, aminek mértéke nem haladja meg a 2 %-ot. Az elsőként említett, komáromi térség válaszadóinál március végéig 15 fős, majd azt követően további 22 fős csökkenés várható. A megye legkisebb, kisbéri körzetében az első negyedévben még változatlan marad a létszám, amit később 2,0 %-os (25 fő) csökkenés követ. 4. A pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos vélemények A negyedéves felmérés kérdőívének utolsó blokkjában, mely minden alkalommal más-más témát dolgoz fel, ezúttal a munkáltatók pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos véleményét kérdeztük meg. A fiatalok foglalkoztatásának lehetséges előnyeire, illetve nehézségeire, hátrányaira vonatkozóan a kérdőíven 5-5 állítás volt feltüntetve, melyek közül, ha azzal egyetértettek, többet is megjelölhettek az adatszolgáltatók. A felmérés során kapott válaszokból egyértelműen kiderült, hogy a munkáltatók számára több előnnyel jár a pályakezdők alkalmazása, mint amennyi nehézséget, hátrányt látnak benne. A válaszlehetőségek közül leggyakrabban, 33 % körüli arányban a pályakezdők foglalkoztatásának két előnyét, nevezetesen az alkalmazásuk esetén igénybe vehető állami támogatásokat, 9

10 illetve a fiatalok könnyebb betaníthatóságát említették. Részben kapcsolódik ezekhez az a másik két kijelentés is, amivel a megkérdezett munkáltatók mintegy negyede értett egyet. Szerintük a pályakezdők friss szakmai tudással rendelkeznek és alkalmazásuk olcsóbb, mint a tapasztalt munkavállalóké. A pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos vélemények A pályakezdők alkalmazásának előnyei Arány a válaszadók számán belül (%) A pályakezdők alkalmazásának nehézségei, hátrányai Arány a válaszadók számán belül (%) Az állam számos támogatást nyújt utánuk 34,2 Hosszú távon nem lehet rájuk számítani 15,8 Könnyebben betaníthatóak, mint az idősebbek 32,6 Betanítások sok időt vesz igénybe 14,7 Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 9,2 Betanításuk lefoglal egy szakképzett dolgozót 20,1 Alkalmazásuk olcsóbb, mint a tapasztalt munkavállalóké 25,0 Lassúbb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb bérük 5,4 A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek 26,1 Nehezen alkalmazkodnak 3,3 Az előzőekben ismertetett előnyöknek az ellenpontját jelentő vélemények jóval ritkábban fordultak elő a válaszok között. Az adatszolgáltatók ötöde számolt be arról, hogy a pályakezdők betanítása lefoglal egy gyakorlattal rendelkező, szakképzett munkatársat, további 14,7 %- uk szerint pedig a betanulási folyamat sok időt vesz igénybe. Ez nyilvánvalóan összefüggésben áll azzal, hogy a válaszadók kevesebb, mint tizede tartotta alkalmasnak feladatai önálló ellátására a pályakezdőket. Ugyanakkor a pályakezdők alacsonyabb bére az esetek meghatározó részében ellensúlyozza a lassúbb munkavégzésükből fakadó hátrányokat, hiszen ezzel ellentétes véleményt a válaszadók töredéke fogalmazott csak meg (5,4 %). A foglalkoztatásukkal járó problémák, hátrányok közül meglehetősen magas arányban említették a munkáltatók azt, hogy a fiatalokra hosszú távon nem vagy csak kevésbé lehet számítani, mint az idősebb munkatársakra. Ez nyilvánvalóan kapcsolatban áll a fiatalok életkori sajátosságaival, nagyobb mobilitásukkal, de amennyiben ez hosszú időt igénybe vevő és sok esetben költséges betanítással párosul, már akadálya lehet a pályakezdők alkalmazásának. Tatabánya, február