NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI

Átírás

1 Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Borsod-Abaúj-Zemplén Megye január március Létszámnövelési várakozások B.-A.-Z. megyében március végére Gönc Edelény Sátoraljaújhely Putnok Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Növekedés: Mezőkövesd Tiszaújváros Mezőcsát 5% alatt (12 körzet) 6-10% között (1 körzet) 10% felett (1 körzet) Csökkenés: 10% felett (1 körzet) MISKOLC, február 28.

2 TART ALOM JEGYZÉK 1. Bevezetés 3 2. A felmérés makro-, és mikrogazdasági környezete 4 3. A munkaerő-piaci helyzet bemutatása 5 4. A felmérés tapasztalatai 7 5. A munkaerő-kereslet várható alakulása I. negyedévben 9 6. A munkaerő-kereslet várható alakulása IV. negyedév végén Vélemények a pályakezdőkkel kapcsolatban Módszertan Mellékletek 17 2/16. oldal

3 1. BEVEZETÉS januárjában huszonharmadik alkalommal kerestük meg postai úton régiónk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű és naprakész információkhoz jussunk a munkaerőpiac folyamatairól. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, illetve területileg illetékes kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés országos elemszámát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés január között zajlott. A kérdőívben a munkáltatók a december 31-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül összességében 3,9%-os, míg egy év távlatában 2,8%-os mérsékelt létszámnövekedéssel számolnak a munkáltatók. 3/16. oldal

4 2. A FELMÉRÉS MAKRO-, ÉS MIKROGAZDASÁGI KÖRNYEZETE A KSH munkaerő-felmérése 1 szerint IV. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4.266,4 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 41,5 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 55,5%, amely 0,6%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3.804,3 ezer fő volt, 21,5 ezer fővel, 0,6%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, amíg a munkanélküliek száma 20 ezer fővel, 462,1 ezer főre emelkedett, így arányuk 10,8% lett, 0,4 százalékponttal magasabb az előző évinél. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3416,9 ezer fő volt, 42,2 ezer fővel mérséklődött negyedik negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség IV. negyedév Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarország Magyarország Megnevezés IV. negyedév Változás ezer főben %-ban, illetve %- pontban* IV. negyedév Változás ezer főben %-ban, illetve %- pontban* IV. negyedév Változás ezer főben %-ban, illetve %- pontban* Foglalkoztatottak ezer fő 221,1-1,3-0,6 395,8-2,1-0, ,3 21,5 0,6 Munkanélküliek ezer fő 44,8 1,9 4,4 73,2 3,0 4,3 462,1 20,0 4,5 Gazdaságilag aktívak ezer fő 265,9 0,6 0,2 469,0 0,9 0, ,4 41,5 1,0 Gazdaságilag inaktívak ezer fő 251,6-6,2-2,4 441,4-9,8-2, ,9-42,2-1,2 Aktivitási arány* % 51,4-0,7 51,5-0,6 55,5-0,6 Foglalkoztatási ráta* % 42,7-0,2 43,5-0,2 49,5-0,3 Munkanélküliségi ráta* % 16,9-0,8 15,6-0,6 10,8-0,4 *A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján Az észak-magyarországi régióban IV. negyedévében a gazdaságilag aktív éves népesség száma, 469,0 ezer fő, aránya 51,5% az egy évvel korábbihoz képest épphogy emelkedett, az inaktívak létszáma pedig 9,8 ezer fővel 441,4 ezer főre mérséklődött. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma a negyedévben átlagosan 395,8 ezer fő volt, 2,1 ezer fővel, 0,5%-kal alacsonyabb, mint a megelőző év azonos időszakában, arányuk 43,5%. A munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 73,2 ezer főt tett ki, aránya pedig 15,6%-nak felelt meg. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében IV. negyedévében a évesek 51,4%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 42,7%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 16,9% volt, ami magasabb az észak-magyarországi régió átlagánál (15,6%), s a megyék ragsorában a harmadik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az - uniós viszonylatban egyébként rendkívül alacsonynak számító - országos arányszámoktól is. 1 Gyorstájékoztató, Forrás: 4/16. oldal

5 3. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET BEMUTATÁSA január végén országosan 684,3 ezer fő álláskeresőt tartottak nyilván a munkaügyi kirendeltségek. Az előző hónaphoz képest az álláskeresők létszáma 15,7%-kal (93 ezer fővel) nőtt, év első hónapjához hasonlítva ennél jóval mérsékeltebb ütemű, 4,8%-os (31,3 ezer fős) emelkedést figyelhetünk meg. Észak-Magyarországon január végén a nyilvántartott álláskeresők száma decemberhez képest 17,4%-kal (közel 19 ezer fővel) 128,2 ezer főre emelkedett. A régión belül Nógrádban volt a legerőteljesebb a bővülés (20,2%-os, 3,9 ezer fős), míg abszolút értékben B.-A.-Z. megyében (11,6 ezer fős, 16,9%-os). Hevesben a létszámemelkedés 3,4 ezer főt, 16,2%-ot tett ki. Az éves szinten mért változást tekintve, régiónkban az országos növekedés alatti értéken, 4,2%-kal (5,1 ezer fővel) több a nyilvántartott álláskereső, mint januárban. Borsodban 5%-kal (3,8 ezer fővel), Hevesben mindössze 0,7%-kal (179 fővel), Nógrádban 5,1%-kal (1,1 ezer fővel) nőtt éves összehasonlításban a nyilvántartott álláskeresők száma. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében január végén regisztrált álláskereső keresett munkát kirendeltségeink segítségével, mely az előző hónaphoz képest 16,9% (11620 fős) növekedést mutatott. A létszámemelkedés üteme a megyében alatta maradt a régiósnak (17,4%), ám meghaladta az országos (15,7%-os) hasonló jellegű arányszámot. Az álláskeresők számának lassú emelkedése októbertől kezdődött és elsősorban a nem pályakezdők beáramlásának volt tulajdonítható. A januári létszámnövekedéshez is döntően ez a kör járult hozzá 14,2 ezer fővel (létszámuk majdnem kétszeresére nőtt), míg a beáramló pályakezdők száma néhány fő híján ezer fő tett ki, 31%-kal többet, mint decemberben. Az előző hónapokhoz viszonyított jelentős létszámnövekmény most is élénk munkaerő-piaci mozgások eredőjeként jött létre január hónap folyamán 15,2 ezer álláskereső lépett be a nyilvántartásba, közel kétszer annyian (7,2 ezer fővel többen), mint az előző hónapban, és mint egy évvel korábban (7,4 ezer fővel). A belépők 98%-a már szerepelt korábban az álláskereső-nyilvántartásban, és alig 2%-nyi részt képviseltek az új (első ízben) belépők. A régióban beáramlók (24,9 ezer fő) 61%-a kérte B.-A.-Z. megyei kirendeltségeinken nyilvántartásba vételét. A nyilvántartásból egyelőre még kevesebben kerültek ki azzal együtt is, hogy közülük többen helyezkedtek el, mint egy hónappal korábban. Januárban 3,5 ezer fő léptek ki a nyilvántartott álláskeresők közül (a régióban 4,2 ezren), ami 14,2%-kal kevesebb az előző havi kiáramlástól, ám az egy évvel korábban kilépettek létszámát az átmeneti közhasznú támogatás, a leghátrányosabb helyzetű térségekben zajló téli és az országos közfoglalkoztatási programok révén 7,7%-kal meghaladta. 5/16. oldal

6 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés fő A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében január december Januárban a megye mind a 15 munkaügyi körzetében nőtt a regisztrált álláskeresők száma, a legnagyobb arányban azokban a térségekben, ahol a foglalkoztatáson belül a közösségi célú munkavégzés nagy súlyt jelent. Ilyen volt a sátoraljaújhelyi (38%-kal), a putnoki (29%-kal), a tokaji (26,2%), az encsi (26%-kal), a szerencsi (23%-kal), a mezőcsáti (21,3%) és a sárospataki (20%) körzet, ahol 20% feletti mértékben növekedett az állástalanok száma. Ettől kisebb ütemben ugyan, de számosságát tekintve lényeges megemlíteni még Miskolc és Kazincbarcika körzeteit, ahol a hónap végén álláskeresőként 1,3-1,3 ezer fővel (rendre 7, illetve 17%-kal) többen szerepeltek a regiszterben. Éves összehasonlításban 3 körzet kivételével (Miskolc, Tiszaújváros és Mezőkövesd) valamennyi munkaügyi körzetben kisebb-nagyobb mértékben emelkedett a nyilvántartottak száma, a legintenzívebben a mezőcsáti (18,5%), a gönci (17,7%), az encsi (16%) és a putnoki (15,7%) kirendeltségen. A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arányt tekintve a B.-A.-Z. megyei 27,1%-os, az országos átlagot 11,7%-ponttal meghaladó mutatójával az ország második legsúlyosabb munkaerő-piaci helyzetben lévő megyéje. Az egyes körzetek közti területi különbségek továbbra is jelentősek. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességre vetített aránya csak a tiszaújvárosi és a miskolci körzetben nem éri el a 20%-ot, ugyanakkor 11 körzetben a 30%-ot, ebből 6 körzetben pl. Encs,Gönc, Edelény - térségében az 40%-ot is meghaladja. A megyében nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma január végén főt tett ki, 6,2%-kal (454 fővel) többet, mint decemberben, míg az egy évvel korábbi létszámhoz képest az alig 1%-os (77 fős) növekedés gyakorlatilag stagnálást jelent, miközben országosan 7,1%-os emelkedés tapasztalható. A január végén nyilvántartott pályakezdő álláskeresők az összes regisztrált álláskereső 9,7%-át tették ki (országosan ugyanez az arány alacsonyabb, 8,8% volt). Egy év alatt a pályakezdő álláskeresők összetétele alig módosult. Változatlanul a legfeljebb 8 általánost végzettek teszik ki a pályakezdők közel felét, (47%-át, főt) és legtöbbjük (70%-uk, fő) 20 és 24 év közötti. 6/16. oldal

7 4. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI januárjában a megye 628 munkáltatóját kerestük meg, hogy tájékoztatást kérjünk az elmúlt negyedévi munkaerő-gazdálkodási adataikról, valamint az elkövetkező időszakra (2011. január - március, illetve december) vonatkozó terveikről. A postai úton, valamint esetenként ben kiküldött kérdőívünkre 519 cég, a megkeresett munkáltatók 82,6%-a válaszolt. A válaszadó munkáltatók megoszlása vállalati méret és nemzetgazdasági ágak szerint Gazdasági ág Mikro 1-9 fő Borsod-Abaúj-Zemplén megye Közép Összesen (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) mezőgazdaság 13 8, ,0 12 9,5 2 8, ,6 ipar 28 18, , ,7 6 25, ,2 építőipar 20 13,0 18 8,4 4 3,2 1 4,2 43 8,3 kereskedelem, javítás 42 27, ,2 10 7,9 3 12, ,7 vendéglátás 12 7,8 10 4,7 1 0,8 0 0,0 23 4,4 szállítás, posta, távközlés 3 1,9 6 2,8 2 1,6 2 8,3 13 2,5 p.ü. közvetítés, gazdasági szolgáltatás 19 12,3 12 5,6 2 1,6 0 0,0 33 6,4 közigazgatás 7 4,5 10 4,7 9 7,1 1 4,2 27 5,2 oktatás 2 1,3 3 1,4 10 7,9 1 4,2 16 3,1 egészségügyi, szociális ellátás 1 0,6 5 2, ,9 5 20,8 26 5,0 egyéb közösségi szolgáltatás 7 4,5 8 3,7 6 4,8 3 12,5 24 4,6 Összesen (db) , , , , ,0 Összesen (%) 29,7 41,4 24,3 4,6 100,0 Kis fő fő Nagy 249 fő felett A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, december 31-re vonatkozó létszáma fő volt. Ez a szám a KSH adatai alapján év IV. negyedévében a megyében alkalmazásban állók létszámának 26,6%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető. Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk ágazati hovatartozása szerint B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben Válaszadói kör B.-A.-Z. megye 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mezőgazdaság Építőipar Közigazgatás Egészségügy Ipar Kereskedelem, javítás Oktatás Egyéb ágak 2 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. Forrás: 7/16. oldal

8 A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik, mintánkban az ipari, a mezőgazdasági és az egyéb gazdasági ágakba tartozó munkáltatók felül, míg az építőipari, a közigazgatási, az oktatási és az egészségügyi tevékenységet folytató ágakhoz tartozók alul reprezentáltan szerepeltek, a kereskedelmi, javítási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a régió foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be mezőgazdasági munkáltatók. A válaszadók megoszlása vállalati méret szerint Magyaro. 24,7% 43,3% 26,2% 5,8% ÉM-régió 26,3% 42,9% 25,5% 5,3% B.-A.-Z. megye 29,7% 41,4% 24,3% 4,6% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép (50-249) Nagy (250 felett) Ahogyan azt a fenti diagramon is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 41,4% arányban a kisvállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 29,7%-a a mikro-, és 24,3%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 4,6%-os arányt képviselnek a mintában. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei-, régiós-, országos megoszlása statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro-, és kisvállalkozások a régiós és az országos megoszláshoz képest egyaránt nagyobb, míg a közép-, de még inkább a nagyvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 70%-ot is meghaladja, miközben ez az arány a régióban és az országban (előbbi 1,9 utóbbi 3,1%-kal) alacsonyabb. 8/16. oldal

9 5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA I. NEGYEDÉVBEN Három hónapon belüli létszámváltozás Gönc (2,2 Sátoraljaújhely Edelény Putnok Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Növekedés: Mezőkövesd Tiszaújváros Mezőcsát 5% alatt (12 körzet) 6-10% között (1 körzet) 10% felett (1 körzet) Csökkenés: 10% felett (1 körzet) A felmérésben résztvevő szervezetektől beérkezett válaszok összesítése alapján megállapítható, hogy a megyében ez év első negyedévében a foglalkoztatás terén 3,9%-os bővülésre lehet számítani, országosan mérsékeltebb 2,1%-os emelkedés várható. A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összesen fős növekedést jelent az időszak végére, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a foglalkoztatottak számának enyhe emelkedése prognosztizálható. Ez az egyenleg a válaszadó munkáltatóknál fő várható alkalmazása és fő elbocsátása révén fog kialakulni. A december 31-i létszámra, mint bázisra vetítve 7,0%-os felvétel és 3,1%-os elbocsátás mellett, a létszámváltozások a dolgozók 10,1%-át, mintegy főt fognak ily módon érinteni. Hat kirendeltség területén várható 100 fős létszámot meghaladó belépés, ezek közül a legjelentősebb: Ózd (682 fő), Kazincbarcika (571 fő), Miskolc (327 fő), Sárospatak és Tiszaújváros ( fő), valamint Edelény (129 fő) körzete. Ezzel párhuzamosan öt kirendeltség területén a munkáltatók 100 fő fölötti kilépést jeleztek Ózd (462 fő), Tiszaújváros (129 fő), Miskolc (107 fő), Kazincbarcika és Sárospatak (egyaránt 103 fő) vonatkozásában. Láthatjuk, hogy a következő időszak jelentősebb munkaerő mozgása (a be- és kilépők létszámát vizsgálva) egy kivételtől eltekintve ugyanazon körzetben valószínűsíthető. A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye szinte valamennyi kirendeltségén kisebb-nagyobb emelkedést várhatunk, ezek közül a legjelentősebb: Kazincbarcika (468 fő), Miskolc és Ózd (egyaránt 220 fő), Edelény (97 fő), Sárospatak (76 fő), Szerencs (66 fő), valamint Tiszaújváros (50 fő) térségében. Mindösszesen egy kirendeltség (Gönc) területéről jeleztek negatív mérleget, mely összesen 13 fő elbocsátását jelenti. 9/16. oldal

10 Vállalati méret szerint mindegyik csoport növekedést vár. A legnagyobb arányú bővülésre a mikrovállalkozások körében számítanak a válaszadóink, esetükben ugyanis a változás mértéke 49,4%, mely 376 fő alkalmazását jelenti. A középvállalkozások körében nagyságrenddel alacsonyabb elmozdulást rögzíthetünk, a növekedés még így is 445 főt jelent. A nagyvállalkozásoknál 327 fős, míg a kisvállalkozásoknál mérsékeltebb 171 fős bővülés várható. Munkaerő-felvétel és leépítés az elkövetkező 3 hónap során, ágazatok szerint január - március Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar összesen Villamos energia-, gáz- és vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-, szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás -3,3% -3,2% -1,0% -3,0% -1,3% -1,9% -0,7% -2,4% 15,4% 12,1% 7,4% 4,2% 3,8% 2,8% 3,8% 0,0% 3,8% 8,2% 5,2% 1,3% 0,0% 6,6% 4,6% 1,4% 0,7% 4,7% 2,4% 35,1% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi-, szociális ellátás Egyéb közösségi-, személyi szolgáltatás -17,5% -8,3% -5,1% -1,0% -2,8% 4,1% 3,4% 0,6% 7,1% 26,8% 24,7% -20% -15% -10% -5% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás Változatos képet mutatnak a létszámváltozási előrejelzések nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerint. Az adatok értékelése szempontjából meg kell jegyezni, hogy a felmérésben részt vevők nem reprezentálják a megyei gazdaság ágazati összetételét, valamint azt is, hogy szerepelnek benne a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó létszámmozgások is. Legnagyobb arányú bővülést a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (26,8%, 380 fő); a mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás (12,1%, 311 fő); valamint az egyéb közösség-, személyi szolgáltatás (7,1%, 138 fő) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A feldolgozóiparban összességében 436 fő belépése és 113 fő kilépése mellett 323 fős növekedést prognosztizáltak, ez a jelenleg foglalkoztatott létszám 2,8%-a. Az építőipar (5,2, 66 fő); a villamos energia-, gáz- és vízellátás (3,8%, 36 fő); illetve az egészségügyi-, szociális ellátás (0,6%. 29 fő) területén mérsékeltebb bővülésre lehet számítani. A be-, és kilépések egyenlege csak az oktatásban negatív, a felmérésben részt vett szervezetek együttesen 21 fős csökkenést jeleztek a negyedév végére. 10/16. oldal

11 Létszámmozgásra vonatkozó várakozások B.-A.-Z. megyében a válaszadók körében I. negyedév Foglalkoztatási főcsoport Belépő Kilépő Egyenleg fő szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások szolgáltatási jellegű foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások egyetemi, főisk. képz. önálló alkalmazását igénylő foglalkozások törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetői Összesen A táblázatból jól látható, hogy leginkább a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások; az ipari és építőipari foglalkozások; a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők; és a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások esetén nő jelentősen a létszám, ugyanakkor mindegyikük jelentős fluktuációt is takar. A legnagyobb létszámmozgást szintén a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások esetén figyelhetjük meg (esetükben az elmúlt negyedévben 426 fős negatív mérleget rögzítettünk), mivel ez a terület szorosan kapcsolódik a közfoglalkoztatáshoz. Az év első negyedévében az alábbi foglalkozásokban várható számottevő létszámmozgás (részletesen lásd a 3. számú mellékletben): A leginkább pozitív mérleggel záruló egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozások: 683 fő (érintett: fő) erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások: 111 fő (érintett: 111 fő) vas- és fémipari foglalkozások: 102 fő (érintett: 172 fő) feldolgozóipari gépek kezelői: 76 fő (érintett: 124 fő) egyéb helyhez kötött gépek kezelői: 65 fő (érintett: 91 fő) A leginkább negatív mérleggel záruló egészségügyi foglalkozások: -10 fő (érintett: 36 fő) szakképzett pedagógusok: -6 fő (érintett: 18 fő) mezőgazdasági foglalkozások: -2 fő (érintett: 186 fő) A fentieken túl, egyenlegét tekintve kevésbé jelentős, de nagyobb számú ki- és belépést előrejelző kereskedelmi-, vendéglátó-ipari foglalkozások: 13 fő (érintett: 63 fő) pedagógus foglalkozások: 4 fő (érintett: 64 fő) egyéb ügyintézők: 3 fő (érintett: 25 fő) A szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körében a közfoglalkoztatás, illetve az egyéb közösségi célú programokban lezajló változások okozzák a jelentős kiáramlást. 11/16. oldal

12 6. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA IV. NEGYEDÉV VÉGÉN A kérdőívünket kitöltő munkáltatók januári válaszai alapján megállapítható, hogy megyénkben a január - március között várható 3,9%-os bővülés, az év végére 2,8%-ra mérséklődik. Országosan ennél alacsonyabb, 1,6%-os növekedésre számítanak végére. A jelzett változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 946 fős bővülést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás Gönc (2,2 Sátoraljaújhely Edelény Putnok Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Mezőkövesd Tiszaújváros Mezőcsát Növekedés: 5% alatt (12 körzet) 6-10% között (3 körzet) áé Az éves létszámmozgás közel ezer munkahelybővítést vetít előre, ami 2,8%-os létszámbővülésnek felel meg a felmérésben résztvevő munkáltatók körében. Az egy évvel ezelőtti felmérésben csupán 1,3%-os emelkedést jeleztek a munkáltatók. Előremutató, hogy valamennyi vállalkozás esetében kisebb-nagyobb mértékű növekedésre számíthatunk. A legnagyobb létszámbővülést a miskolci (308 fő), a kazincbarcikai és az ózdi (egyaránt 167 fő), a tiszaújvárosi (75 fő), illetve a mezőcsáti (69 fő) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizálták. A fennmaradó tíz körzetben átlag 16 fős mérsékelt emelkedést jeleztek a megkérdezettek. Egy éves távlatban vállalati méret szerint minden csoport növekedést jelzett előre. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében több új munkahelyre 332 főt érintően a nagyvállalatok esetében számíthatunk az előrejelzések alapján. Kisebb létszámú, de ehhez mérten jelentősebb arányú (32,7%- os, 249 főt érintő) növekedést prognosztizáltak a 10 fő alatti létszámot foglalkoztató mikrovállalkozások. A felmérésben résztvevő kisvállalkozásoknál összesen 119 fős létszámtöbblet várható, míg a középvállalkozásoknál ennél nagyobb volumenű, 246 fővel nagyobb létszámú foglalkoztatást valószínűsítenek a megkérdezettek a január eleihez képest. A mikro- 32,7%-os, a nagy- és kisvállalkozások egyaránt 2,4%-os, míg a középvállalkozások 1,8%-os létszámemelkedést várnak éves távlatban. 12/16. oldal

13 A IV. negyedév végéig várható 50 fő fölötti létszámváltozások Nemzetgazdasági ág Várható változás IV. negyedév végéig (%) gép berendezés gyártása ,7 közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,9 villamosgép, műszer gyártása 175 7,3 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 85 3,2 bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása 69 21,2 építőipar 65 5,1 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 59 3,0 oktatás -89-4,2 egészségügyi, szociális ellátás -25-0,5 A fenti táblázatban közölt adatok szerint nagyobb mértékű felvételt több feldolgozóipari ágazat (gép, berendezés gyártása; villamosgép, műszer gyártása; fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása; bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása); a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás; az építőipar; valamint az egyéb közösségi, személyi szolgáltatással foglalkozó szervezetek várnak. Visszaesést negyedik negyedévének végére az oktatási és az egészségügyi, szociális területen tevékenykedő munkáltatók jeleztek. 13/16. oldal

14 7. VÉLEMÉNYEK A PÁLYAKEZDŐKKEL KAPCSOLATBAN Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók hogyan vélekednek a pályakezdők alkalmazásáról. Foglalkoztatásuk esetén milyen előnyök jelentkeznek, milyen ösztönző elemek hatnak, illetve milyen problémák felmerülésével kell számolni. A pályakezdőkkel kapcsolatban megfogalmazott attitűdök, illetve az azokra adott vélemények megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti Egyetért-e az alábbi állítással? azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk betanításuk sok időt vesz el olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb bérük a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát 9 hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni hosszú távon nem lehet rájuk számítani Terület Igen (%) Nem B.-A.-Z. 49,71 50,29 Ország 41,32 58,68 B.-A.-Z. 14,07 85,93 Ország 16,76 83,24 B.-A.-Z. 21,77 78,23 Ország 25,12 74,88 B.-A.-Z. 34,87 65,13 Ország 35,02 64,98 B.-A.-Z. 5,78 94,22 Ország 7,04 92,96 B.-A.-Z. 13,10 86,90 Ország 9,13 90,87 B.-A.-Z. 28,52 71,48 Ország 28,95 71,05 B.-A.-Z. 19,85 80,15 Ország 19,82 80,18 B.-A.-Z. 10,02 89,98 Ország 11,39 88,61 B.-A.-Z. 12,33 87,67 Ország 13,27 86,73 A táblázatban összefoglalt tíz állításból öt a pályakezdők pozitívumaira, öt pedig esetleges negatívumaira utal. A munkáltatók válaszaiból az derül ki, hogy leginkább a pozitív állításokkal - három ilyen szerepel a lista élén - értenek egyet. Régiónk nehéz gazdasági helyzetét jól példázza az a tény is, hogy az állami támogatás fontossága majdnem minden második válaszadó említette 8,4%- ponttal meghaladja az országos átlagot, és az egy évvel ezelőtti felméréshez képest is 2,4%-ponttal emelkedett. Szintén növekedés (2,6%-pont) figyelhető meg, egy másik, ugyancsak a gazdaságossági kérdések közé sorolható kérdés esetében is, miszerint a pályakezdők olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő. Sajnálatos azonban, hogy csak minden tízedik válaszadó gondolja úgy, hogy a pályakezdők képesek önállóan feladatokat ellátni. Egy évvel ezelőtt is feltettük ugyanezeket a kérdéseket a munkáltatóknak és megállapítható, hogy valamelyest javult azóta a pályakezdők szakmai felkészültségéről alkotott vélemény. Az állítások többségében ez minimális elmozdulást mutat, azonban két negatív kijelentés esetében tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb bérük; hosszú távon nem lehet rájuk számítani ez 3,7 és 1,2%-pont emelkedést jelent. 14/16. oldal

15 8. MÓDSZERTAN 1. Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) A PHARE TWINING (2004. február november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSZ) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, régiós szinten 27 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. KSH lakossági munkaerő-felmérés (KSH) A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 15/16. oldal

16 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult; 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; 5. maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; 6. a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; 7. akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. 16/16. oldal

17 9. MELLÉKLETEK Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 1. számú melléklet Kirendeltség/Megye/Régió/Ország válaszadók száma (db) jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva (%) Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ , ,0 Encsi Kirendeltség , ,0 Kazincbarcikai Kirendeltség , ,3 Tiszaújvárosi Kirendeltség , ,0 Mezőkövesdi Kirendeltség , ,6 Ózdi Kirendeltség , ,8 Sárospataki Kirendeltség , ,6 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség , ,4 Szerencsi Kirendeltség , ,9 Edelényi Kirendeltség , ,3 Szikszói Kirendeltség , ,9 Tokaji Kirendeltség , ,5 Putnoki Kirendeltség , ,8 Gönci Kirendeltség , ,0 Mezőcsáti Kirendeltség , ,2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,8 Észak-Magyarország , ,9 Magyarország , ,6 Vállalati méret Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRET SZERINT válaszadók száma (db) jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva (%) Mikrovállalkozás , ,7 Kisvállalkozás , ,4 Középvállalkozás , ,8 Nagyvállalkozás , ,4 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,8 Észak-Magyarország , ,9 Magyarország , ,6

18 2. számú melléklet Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK SZERINT válaszadók száma (db) jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva (%) mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás , ,6 egyéb ásványbányászat , ,2 élelmiszer, ital, dohány gyártása , ,5 textília, textiláru gyártása , ,7 bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása , ,2 fafeldolgozás , ,8 papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység , ,6 vegyi anyag, termékek gyártása , ,3 gumi műanyag termékek gyártása , ,1 nemfém ásványi termékek gyártása , ,6 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása , ,2 gép berendezés gyártása , ,7 villamosgép, műszer gyártása , ,3 járműgyártás , ,0 máshova nem sorolt feldolgozóipar , ,2 villamos energia, gáz és vízellátás , ,9 építőipar , ,1 kereskedelem, javítás , ,2 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,9 szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,9 pénzügyi közvetítés ,0 44 0,0 ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás , ,6 közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás , ,9 oktatás , ,2 egészségügyi, szociális ellátás , ,5 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás , ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,8 Észak-Magyarország , ,9 Magyarország , ,6

19 3. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Foglalkozási csoportok (FEOR) +3 hó múlva várható létszám belépő kilépő egyenleg egyszerű szolgált. jellegű foglalkozások erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások vas- és fémipari foglalkozások feldolgozóipari gépek kezelői egyéb helyhez kötött gépek kezelői építőipari foglalkozások mobil gépek kezelői könnyűipari foglalkozások szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások irodai jellegű foglalkozások gazdasági, pénzintézeti ügyintézők gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői műszaki és természettudományi foglalkozások egészségügyi - egyetemi, főiskolai. képzettséghez kapcsolódó foglalkozások technikusok és hasonló műszaki foglalkozások élelmiszeripari foglalkozások pedagógus foglalkozások egyéb ügyintézők gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások egyéb magasan képzett ügyintézők közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások területi, helyi önkormányzat, közigazgatás, igazságszolgáltatás, érdekképviselet kulturális, sport, művészeti és vallási foglalkozások gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetői kulturális, sport, művészeti, vallási - felsőfokú képzettséghez kapcsolódó foglalkozások mezőgazdasági foglalkozások szakképzett pedagógusok egészségügyi foglalkozások Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarország Magyarország