NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS I. negyedév

Átírás

1 Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS I. negyedév Tolna megye január-március

2 A felmérés lényege A negyedéves munkaerő-felmérés tapasztalatai Tolna megyében I. negyedév I. negyedéve során a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja immár harmincegyedik alakalommal készítette el a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a Munkaügyi Központ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2013 első negyedévére vonatkozó adatfelvételre január 7. és január 22. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a december végi statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A rendelkezésünkre álló 438 db érvényes adatlap alapján a felmérésben résztvevő munkáltatók 3 hónapon belül összességében 2,5%-os növekedést, egy év távlatában pedig 3,3%-os emelkedést prognosztizáltak. Ebben a létszámmozgásban mindkét időtávban a közfoglalkoztatottak is benne vannak. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői Tolna megyében a KSH adatai alapján Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Tolna megyében 1 Megnevezés Népesség száma a) (ezer fő) 231,2 229,1 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma a) (ezer fő) 180,7 179,2 Gazdaságilag aktívak b) (ezer fő) 92,3 94,8 Foglalkoztatottak száma b) (ezer fő) 82,9 87,2 Munkanélküliek száma b) (KSH, ILO) (ezer fő) 9,4 7,5 Alkalmazásban állók száma c) (ezer fő) 45,8 44,8 Inaktívak száma b) (ezer fő) 84,7 80,2 Aktivitási arány b) (%) 52,1 54,2 Foglalkoztatási ráta b) (%) 46,8 49,9 Munkanélküliségi ráta b) (%) 10,2 7,9 1 a) 2011, ill január 1-jén. b) és 2012 IV. negyedévi adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti és I-III. negyedéves adatai. 2

3 A KSH legfrissebb intézményi munkaügyi statisztikái az alkalmazásban állók számának további mérséklődéséről tanúskodnak. A január szeptemberi adatok alapján Tolna megyében a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél valamint a megfigyelt nonprofit szervezeteknél átlagosan an álltak alkalmazásban, csaknem 2%-kal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenés mértéke meghaladta az e körben országosan regisztráltat (0,7%). A munkavállalók 63%-át foglalkoztató versenyszférában mind a fizikai, mind a szellemi munkakörben dolgozók száma mérséklődött, együttesen pedig 3,1%-os volt a létszámfogyás a vizsgált időszakban. A költségvetési területen mindkét foglalkozási főcsoportban némileg gyarapodott a létszám, így összességében 0,7%-kal bővült a munkaerő-kapacitás. Ez utóbbiban jelentős szerepe volt a növekvő közfoglalkoztatásnak. A jelentősebb létszámot foglalkoztató gazdasági ágakat tekintve a legnagyobb súlyú feldolgozóipar alkalmazottainak száma 5,8%-kal volt kevesebb a bázis időszakhoz képest. A mezőgazdaságban 7,9%-kal, a szállítás, raktározás területén 4%-kal, a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban 2,7%-kal, az oktatás területén 1,5%-kal csökkent a létszám. Az előbbiekkel ellentétben az egy évvel korábbi azonos időszaki adatokhoz viszonyítva az építőiparban 8,2%-kal, a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig 3,6%-kal emelkedett az alkalmazásban állók száma. Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás ágazat valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás esetében stagnálást mutatnak a I-III. negyedévi foglalkoztatási adatok. Tolna megyében szeptember 30-án az egy évvel korábbinál 0,7%-kal több, mintegy gazdasági szervezetet tartottak nyilván, amelyeknek 91%-a vállalkozás, fennmaradó része költségvetési és társadalombiztosítási, nonprofit, valamint egyéb szervezet volt. A megyei székhellyel regisztrált közel vállalkozás 77%-a egyéni formában működött, számuk minimálisan (0,2%-kal) bővült szeptember végéhez képest. Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban ez utóbbiak kevesebb, mint 36%-a szerepelt, e körben az elmúlt egy évben tovább folytatódott a szervezetszám mérséklődése (4,6%). A munkavégzés jellegét tekintve a regisztrációban szereplő egyéni vállalkozás kevesebb, mint egyharmada volt főállású, 43%-a mellékfoglalkozásban, további közel 26%-a nyugdíj mellett végezte tevékenységét. A társas vállalkozások száma 2,4%-kal bővült a 12 hónappal korábbihoz képest, a június 30-án regisztrálttól azonban némileg elmaradt a szeptember végi állomány. Gazdálkodási forma szerint a III. negyedév végén Tolna megyei székhellyel nyilvántartott közel társas vállalkozás 62%-át a korlátolt felelősségű, 33%-át a betéti társaságok képviselték. Szövetkezeti formában 131, részvénytársaságként 66 cég szerepelt a regiszterben. A kft-k és a részvénytársaságok száma számottevően bővült (7,3, illetve 11,9%-kal), míg az említett másik két gazdálkodási formában működő szervezeteké tovább mérséklődött. 3

4 A munkaerő-piaci helyzet alakulása Az elhelyezkedési lehetőségeket egy térség gazdasági helyzete mellett jelentősen befolyásolja a munkaerő-kínálat összetétele is. A nyilvántartott álláskeresők évi átlagos száma Tolna megyében fő volt, ami 325 fővel, 2,3%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A létszám csökkenése egyértelműen a közfoglalkoztatás kiszélesítésével hozható összefüggésbe. (Országos szinten ugyanakkor az álláskeresők éves átlagos létszámának stagnálása volt a jellemző.) Tolna megyében 2012-ben átlagosan a gazdaságilag aktív népesség 13,7%-át tették ki a regisztrált álláskeresők, a mutató az országos átlagot 1,1%-ponttal meghaladta, az előző évi megyei adatnál ugyanakkor 0,5%-ponttal kedvezőbb volt. A évi Tolna megyei átlagos mutató az ország összes megyéjét tekintve, Bács-Kiskun megyével megegyezően a 9. legkisebb értéket jelentette. A Dél-Dunántúli régió megyéit tekintve Tolna mutatója volt a legkedvezőbb. Az álláskeresők összetétele Az álláskeresők elhelyezkedési esélyeit legnagyobb mértékben az iskolai végzettségük határozza meg. Komoly problémát jelent, hogy Tolna megyében év átlagában a regisztráltak 43,4%-a alacsony iskolázottságú, legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzett volt, ez az arány 0,5%-ponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A szakmunkás végzettségűek részaránya 30,9%-ot tett ki éves átlagban, ami 0,3%-ponttal kisebb az előző évi átlagos mutatónál, a legalább érettségivel rendelkezőké ugyanakkor 0,2%-ponttal 21,6%-ra emelkedett. Főiskolai, vagy egyetemi végzettséggel évben átlagosan a regisztráltak 4,2%-a rendelkezett, ez 0,2%-ponttal jelent alacsonyabb arányt az egy évvel korábbinál. A regisztráltak nemek szerinti megoszlása éves átlagban kiegyensúlyozott volt, a férfiak aránya 49,9%-ot, a nőké 50,1%-ot tett ki. Egy évvel korábban magasabb férfi arányt (51,2%) tapasztaltunk ben a regisztrációban szereplők közül havi átlagban álláskereső minősült pályakezdőnek, 284 fővel többen az egy évvel korábbinál. A teljes regisztrált állományon belüli arányuk 12,9%-ot tett ki, ami a évi átlagos értéket 2,2%-ponttal haladta meg, és magasabb volt a 11%-os országos átlagnál is. A legalább egy éve folyamatosan regisztrált álláskeresők tábora 2012-ben átlagosan főt számlált Tolna megyében, ami 5,4%-os csökkenést jelentett a évi adathoz képest. Ezzel a tartósan állástalanok éves átlagos részaránya az előző évi 25,1%-ról 24,2%-ra csökkent, és a tárgyévi országos átlagnál (25,7%) is 1,5%-ponttal kedvezőbb volt. A tartósan álláskeresők számának és arányának csökkenése egyértelműen az elmúlt 2 évben tapasztalt intenzív közfoglalkoztatásnak az eredménye ben a Tolna megyében nyilvántartott állástalan ügyfelek átlagosan 10,6%-a, fő volt jogosult valamely típusú munkaügyi ellátásra, ami az előző év azonos időszakihoz képest 58,1%-os csökkenést jelent. Az előző évhez viszonyított nagymértékű visszaesés javarészt az ellátási rendszer változására vezethető vissza. (2011. szeptembertől ugyanis álláskeresési támogatásként már csak álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítható, az álláskeresési segély első két formája (melyet a segélyesek túlnyomó többsége kapott) megszűnt, így a járadékot kimerítők, illetve a rövidebb munkaviszony után elbocsátottak már nem válhattak ellátottá, továbbá a járadékfolyósítási idő leghosszabb időtartama 270 napról 90 napra rövidült.) 4

5 Az álláskeresési járadékosok évi átlagos száma fő volt, amely 42,6%-os csökkenést jelentett a évihez képest, így arányuk az előző évi 16,4%-kal szemben 2012-ben már csak 9,6%-ot tett ki. A segélyesek éves átlagos létszáma 88,6%-kal esett vissza az előző évhez hasonlítva, 2012-ben mindössze 137 fő volt, tehát a regisztráltak 1%-a részesült ebben az ellátási formában, míg egy évvel korábban fő. (Ez az ellátás a korábbi nyugdíj előtti segélynek felel meg, amelynek érintettjei a korábbi években is hasonló nagyságrendet képviseltek.) A nyilvántartott álláskeresők körében 2012-ben átlagosan csupán 85 fő (0,6%) rendszeres szociális segélyes szerepelt, a szociális ellátásban részesülők túlnyomó többsége ugyanis már nem áll kapcsolatban a munkaügyi szervezettel. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (2011. szeptember előtt még bérpótló juttatásnak nevezték) a tárgyévben havonta átlagosan fő volt jogosult, ez az előző évinél 15,2%-kal több támogatottat jelentett, arányuk pedig 31,5%ot tett ki ben átlagosan ügyfél, az összes álláskereső 57,3%-a sem munkaügyi, sem szociális ellátásra nem volt jogosult évben a munkáltatók Tolna megyében összesen főre vonatkozó új munkaerőigényt jelentettek be a kirendeltségeken. Ez a megelőző évihez képest 16,4%-os csökkenést jelent. Az időszak folyamán bejelentett állások 83,9%-ához igényeltek a munkáltatók támogatást, ez a mutató az egy évvel korábbihoz viszonyítva 0,7%-ponttal növekedett. A támogatott álláshelyek zöme közfoglalkoztatással függött össze, így a különféle közmunkákra együttesen főt kerestek Tolna megyében, ami az összes bejelentett álláshely 73,7%-át fedte le. Az előző évhez képest 15,2%-kal csökkent a közfoglalkoztatottakra vonatkozó igény, melynek oka, hogy az önkormányzatok rövid idejű, napi 4 órás munkavégzési lehetősége megszűnt ben összesen egyéb támogatott álláslehetőség állt a munkát keresők rendelkezésére. Ennek többsége 716 fő a TÁMOP program keretében kínált bérjellegű támogatásokhoz kapcsolódott. Munkahelyteremtő beruházás támogatásához 205 fős, az Első Munkahely Garancia elnevezésű, 2012 szeptemberétől bevezetett és december végéig tartó, pályakezdő munkavállalók elhelyezkedését támogató program keretében pedig 165 fős igényt jelentettek be a munkáltatók. A támogatási igény nélkül bejelentett állásajánlatok száma volt a vizsgált időszakban, 443-mal kevesebb az egy évvel korábban bejelentetteknél év folyamán a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának 5 kirendeltségéhez 6 bejelentés érkezett, amely csoportos létszámleépítésről szóló munkáltatói döntésről adott tájékoztatást. Ezen nyilatkozatok összesen 126 munkavállaló várható elbocsátását jelezték előre hivatalos formában. A bejelentések egyik fele a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban tevékenykedő cégektől érkezett, és 60 fő elbocsátásáról adott számot. A bejelentések másik csoportja a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területét érintette és 66 fő szerepelt az elbocsátásra várók listáján. 5

6 A felmérés mintájának összetétele A I. negyedévi adatfelvételbe a Tolna megyében működő munkaügyi kirendeltségek összesen 438 munkáltatót vontak be, a körzetenként megadott mintanagyság 53 és 147 között mozgott. A megyei mintával érintett létszám 60,3%-a Paks és Szekszárd térségben megkérdezett gazdálkodóknál dolgozott. E térségekben a válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma sorrendben 86 illetve 57 fő volt, míg a második legtöbb céget bevonó Tamási esetében ez a mutató csak 23 főt tett ki. A felméréssel megszólított munkaadók és az általuk foglalkoztatottak kirendeltségenkénti megoszlása A felmérésben résztvevő gazdálkodóknál Kirendeltségek Kitöltött adatlapok száma foglalkoztatottak (közfoglalkoztatottakkal együtt) száma (db) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Bonyhád 61 13, ,4 Dombóvár 69 15, ,6 Paks 51 11, ,5 Tamási , ,8 Szekszárd , ,7 Összesen: , ,0 Vállalati méret alapján a 438 válaszadó szervezet legnagyobb része, 79,5%-a a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, azonban ezek az érintett munkavállalóknak mindössze 20,6%- át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 17,4%-át tették ki és az itt foglalkoztatottak jelentették az érintett létszám 38,6%-át. A minta csupán 3,2%-át alkották nagyvállalkozások, viszont a létszám mintegy 40,8%-ának voltak munkaadói. A felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatotti létszámuk vállalati méret szerint Vállalati méret Érvényes adatlapok A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma szept. 30-án száma megoszlása Ebből: a közfoglalkoztatottak száma (db) megoszlása (%) (fő) (%) száma (fő) megoszlása (%) Mikro (0-9 fő) , ,8 0 0,0 Kis (10-49 fő) , ,8 16 9,3 Közép ( fő) 76 17, , ,2 Nagy (250 felett) 14 3, , ,5 Összesen: , , ,0 A felmérésbe vont 438 munkáltató december végén a közfoglalkoztatottak számával együtt főt foglalkoztatott. Ez a létszám csupán 1,8%-kal kevesebb a negyedévvel korábbi felvételben érintett 433 szervezet összlétszámánál. A KSH legfrissebb statisztikája alapján Tolna megyében I-III. negyedévében az alkalmazásban állók átlagos száma 44,8 ezer fő volt, így a felmérésünkben szereplő foglalkoztatotti létszám 47,5%-os reprezentáltságot jelent. A válaszadó 438 gazdasági szervezet a szeptember végén regisztrált 2 37,7 ezer gazdasági szervezet 1,2%-át képviselte. 2 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 2012/3 6

7 A I. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók Az NMF-ben száma a KSH Reprezentációs szereplő cégeknél intézményi foglalkoztatottak statisztikája szerint, arány (%) száma (fő) III. név 3 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,1 Feldolgozóipar ,7 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,1 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, ,0 szennyeződésmentesítés Építőipar ,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,2 Szállítás, raktározás ,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,1 Információ, kommunikáció ,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,9 Ingatlanügyletek ,5 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,9 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,5 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,6 Oktatás ,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,3 Művészet, szórakoztatás, szabadidő ,8 Egyéb szolgáltatás ,3 Tolna megye összesen: ,5 A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban most is a feldolgozóiparból (130 cég) kerültek ki, ahogy a megye gazdaságában is ezen ágazat szerepe a legmeghatározóbb. Emellett jelentős számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjárműjavítás (105 cég), az építőipar (43 cég), a mezőgazdaság (32 cég) és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területéről (23 cég). A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatnak (43 cég), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (19 cég), az élelmiszergyártás (21 cég), és a fafeldolgozás, papírtermék gyártása ágazatoknak (14 cég) volt a legnagyobb az érintettsége. A jelen felmérésünkbe került regisztrált összlétszám 34,9%-át a feldolgozóipar adta, 13,1%-át a kereskedelem, gépjárműjavítás, 12,8%-át a humán-egészségügyi, szociális ellátás, 12,1%-át a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás szolgáltatta, de jelentősebb foglalkoztatóként említendő a mezőgazdaság is, ahonnan az alkalmazotti létszám 6,5%-a származott. 3 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 2012/3 7

8 Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a villamosenergia ágazat, az egyéb szolgáltatás, az információ, kommunikáció, a feldolgozóipar, a kereskedelem, gépjárműjavítás, az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás felülreprezentáltak a mintában. Ugyanakkor a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás és a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén dolgozók csak minimális mértékben kerültek felmérésünkbe. A felmérés főbb eredményei: Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. Három hónapon belüli létszámváltozás A felmérésben szereplő munkaadók 65,3%-a 3 hónap múlva a jelenlegihez képest változatlan létszámmal tervezi működését, 21,7%-uk növekedéssel, 13% pedig a létszám csökkenésével számol. A jelenlegi felmérésünk eredménye szerint, március végére a megkérdezett munkáltatói kör összességében létszámának 530 fős, 2,5%-os növekedésére számít a december 31-i állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint új belépés mellett 552 kilépés várható. (Lásd: melléklet!) A be- és kilépések egyenlegét tekintve vegyes a kép. A foglalkoztatotti létszám legnagyobb, 208 fős emelkedését a mezőgazdaságból jelezték előre a megszólított munkáltatók. Éledezik a feldolgozóipar is, ebből az ágazatból összességében 166 fős létszámemelkedést prognosztizáltak a válaszadó gazdálkodó szervezetek, a szállítás, raktározás területéről pedig 95 főset. A feldolgozóiparon belül a villamos berendezések gyártása ágazatban lehet számítani a legnagyobb létszámbővülésre (99 fő). A foglalkoztatottak számának említésre méltó csökkenését csak az ingatlanügyletek és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek ágazatból jelezték előre, itt is csak 20 fős nagyságrendben. (lásd 2.sz. melléklet!) Jelen adatok esetében fel kell hívnunk a figyelmet, hogy azok a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazzák! A három hónapos előrejelzést tekintve a foglalkoztatottak számában számottevő változás a Tamási és a Szekszárdi kistérségben valószínű. Előbbi esetben 8,3%-kal, utóbbiban 3,2%-kal emelkedhet a létszám. A megye másik három kirendeltségi körzetében stagnálás valószínűsíthető. 8

9 A március végéig várható létszámváltozásokat méretkategóriánként vizsgálva minden cégméret esetében optimisták az előrejelzések. A közepes méretű szervezetek a 4,1%-os (336 fős), a kisvállalkozások 2,2%-os (18 fős), a kicsi és a nagyméretű cégek 1,4-1,4%-os (51, illetve 125 fős) emelkedésre számítanak. A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A következő negyedévre összességében belépést és 552 kilépést jeleztek a megkérdezett munkáltatók. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások legnagyobb része szokás szerint betanított-, illetve segédmunkásokat takar, a első negyedév folyamán belépők 66,5%-a (720 fő), a kilépők 63,2%-a (349 fő) közülük kerülhet ki. Ezen kívül 20 főnél nagyobb felvétel a műszaki, informatikai és természettudományos foglalkozásúak (50 fő), a kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozásúak (50 fő), az építőipari foglalkozásúak (45 fő), a fém- és villamosipari foglalkozásúak (33 fő), a termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői, valamint az irodai ügyviteli foglalkozásúak (21-21 fő) köréből várható. 20 főt meghaladó kilépésre a már említett betanított illetve segédmunkásokon kívül a kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozásúak (-50 fő), a fém- és villamosipari foglalkozásúak (-29 fő), az építőipari foglalkozásúak (-22 fő) és az irodai ügyviteli foglalkozásúak (-20 fő) esetében lehet számítani. 9

10 Az elkövetkező 3 hónapra jelzett létszámmozgások összesített egyenlegét foglalkozási csoportok szerint tekintve túlnyomó többségben emelkedést mutatnak az adatok. A legnagyobb bővülést az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozásúak (152 fő), a járművezetők és a mobil gépek kezelői (82 fő), az összeszerelők (81 fő), a műszaki, informatikai és természettudományos foglalkozásúak (48 fő), az egyszerű szolgáltatási, szállítási foglalkozásúak és az erdő- és vadgazdálkodási foglalkozásúak (21 fő) köréből prognosztizálták. Az előbbiekkel szemben 20 főt meghaladó létszámcsökkenést egyetlen foglalkozási főcsoportból sem jeleztek. A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások egyenlege FEOR 2 számjegyű csoportokban (20 fő vagy afelett) erdő- és vadgazdálkodási foglalkozásúak egyszerű szolgáltatási, szállítási foglalkozásúak műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozásúak összeszerelők járművezetők és mobil gépek kezelői egyszerű ipari, építőipari, mg-i foglalkozásúak Változás (fő) 12 hónap múlva várható létszámváltozás A 12 hónapra előrevetített létszám-várakozások bizakodóak és kedvezőbbek a három hónapos előrejelzésnél. A megkérdezett munkaadók 58,2%-a egy éven belül létszámának stagnálásával számol, 27,6%- uk növekedést jelez előre, 14,2%-uk pedig csökkenést prognosztizál. Az összesített előrejelzések alapján egy év távlatában a felmérésben résztvevő cégek foglalkoztatotti létszáma fő lesz, ami a jelenlegihez képest 3,3%-os, 711 fős emelkedést jelent. Ágazatonként tekintve jelentősebb létszámbővülés a feldolgozóiparban (368 fő), a szállítás, raktározás (95 fő), a kereskedelem, gépjárműjavítás (92 fő), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (52 fő) és az ingatlanügyek (50 fő) gazdasági ágakban várható. A feldolgozóiparon belül a textília, ruházat gyártás (118 fő) és a villamos berendezés gyártása (117 fő) ágazatokban bővülhet leginkább a munkavállalók száma. Ezzel szemben a foglalkoztatottak számának jelentősebb csökkenésére egyik ágazatban sem számítanak. A cégek méretei alapján tekintve az előrejelzéseket, gyakorlatilag minden kategóriában optimisták a várakozások. A mikro vállalkozások összességében 10,7%-os (27 fős) létszámbővülést jeleztek előre, a kis- és középvállalkozások 3,1-3,1%-os, a nagyvállalatok 2,9%-os létszámemelkedéssel számolnak egy éves távlatban. 10

11 Területi aspektusban vizsgálva a 12 hónapos prognózisokat, csak a tamási körzetben számolnak stagnálással, a többi körzetben létszámbővülést prognosztizáltak a válaszadók év végére a szekszárdi térségben 5%-kal, a dombóváriban 4,4%-kal, a bonyhádiban 2,4%-kal, Paks körzetében pedig 1,5%-kal emelkedhet a foglalkoztatottak száma. Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás jelentős szereppel bír megyénk foglalkoztatásában évben megyei szinten sikeres közvetítés történ a közfoglalkoztatás különböző formáira. Sajnos a feldolgozott adatokból látszik, hogy a negyedéves felmérésünk a közfoglalkoztatásról nem ad hiteles információt, hiszen a felvétel időszakában december végén a megszólított munkáltatóknál mindössze 172-en dolgoztak közfoglalkoztatás keretében. Ez köszönhető annak is, hogy az év vége fele több Start mintaprogram alprojektje is kifutott. A közfoglalkoztatottak létszáma a közfoglalkoztatás újbóli megindításának köszönhetően március végére 400 fő közelébe emelkedhet a felmérésben résztvevő munkáltatóknál előrejelzéseik alapján. Felmérésünkben a közfoglalkoztatásban jelenleg résztvevők (172 fő) négy gazdasági ágban koncentrálódtak. Mintegy 78 közfoglalkoztatott az ingatlanügyletek ágazatban, 35 fő a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás területén, 32 fő a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazatban, 17 fő a mezőgazdaságban állt alkalmazásban. 11

12 Tapasztalataink a 100 fő feletti gazdálkodókkal kapcsolatban Tolna megyében elenyésző számban vannak jelen 100 főt foglalkoztató cégek. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 50 ilyen méretű munkáltató működik a megyében, ami piaci szereplők 0, 65%-át teszi ki. A 100 fő feletti létszámot foglalkoztató cégeknél tett látogatások kirendeltségi tapasztalatait az alábbiakban foglaljuk össze: Az elmúlt évek kedvezőtlen gazdasági hatásai még mindig intenzíven érezhetőek, a munkáltatók jelentős részének stagnál a munkaerő-piaci pozíciója, de vannak már kedvező és előremutató jelek. Mindenképpen pozitívumnak tekinthető, hogy csoportos létszámleépítésről még csak szóbeszéd szintű tudomásunk sincs. Az ágazatokat tekintve a mezőgazdaságban a szinten tartásra való törekvés a jellemző, a könnyűiparban a megrendelések hiánya miatt szintén erre törekszenek. A feldolgozó ipar más ágazatiban folyamatos a munkaerő-felvétel, de sajnos itt elsősorban a távozók pótlásáról van szó, a munkáltatók által támasztott szigorú feltételek miatt. Az üres álláshelyek esetében továbbra is jellemző, hogy pl. a hegesztő, lakatos munkakörökben nagyon nehezen találnak megfelelő munkaerőt a cégek. Egyedül az energia szektorról mondható el, hogy kiegyensúlyozott és biztos foglalkoztatója a térségnek. (főként a Paksi Atomerőmű). Az egyértelműen látszik, hogy az NFA munkahelyteremtő támogatásának és a különböző Új Széchenyi Terves pályázatoknak köszönhetően a cégek képesek előrébb lépni, fejlődni vagy esetlegesen megtartani aktuális piaci helyzetüket. Szekszárd, március 11. Készítette: Bartha Viktória Jóváhagyta: Szűcsné dr. Füredi Szilvia mb. igazgató 12

13 1.sz. melléklet A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása, Tolna megyében Nemzetgazdasági ág Mikro (0-9 fő) Vállalati létszámnagyság-kategória Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (249 fő felett) Összesen =100% db % db % db % db % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 8 1,8 13 3,0 10 2,3 1 0,2 32 Feldolgozóipar 38 8, ,3 31 7,1 7 1,6 130 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 5 1,1 14 3,2 2 0,5 0 0,0 21 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 2 0,5 7 1,6 9 2,1 1 0,2 19 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, 6 1,4 7 1,6 1 0,2 0 0,0 14 nyomdai tevékenység Gumi-, műanyag és nemfém ásványi 3 0,7 3 0,7 2 0,5 0 0,0 8 termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozás 15 3,4 18 4,1 7 1,6 3 0,7 43 Villamos berendezés gyártása 0 0,0 2 0,5 5 1,1 1 0,2 8 Gép, gépi berendezés gyártása 2 0,5 0 0,0 1 0,2 0 0,0 3 Járműgyártás 0 0,0 1 0,2 1 0,2 2 0,5 4 Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, berendezés javítása 5 1,1 2 0,5 3 0,7 0 0,0 10 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 2 0,5 1 0,2 1 0,2 1 0,2 5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 2 0,5 4 0,9 4 0,9 0 0,0 10 Építőipar 19 4,3 22 5,0 2 0,5 0 0,0 43 Kereskedelem, gépjárműjavítás 56 12,8 38 8,7 9 2,1 2 0,5 105 Szállítás, raktározás 4 0,9 4 0,9 1 0,2 1 0,2 10 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 14 3,2 9 2,1 0 0,0 0 0,0 23 Információ, kommunikáció 7 1,6 1 0,2 2 0,5 0 0,0 10 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 3 0,7 3 0,7 1 0,2 0 0,0 7 Ingatlanügyletek 0 0,0 2 0,5 2 0,5 0 0,0 4 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 14 3,2 4 0,9 1 0,2 0 0,0 19 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 7 1,6 4 0,9 2 0,5 0 0,0 13 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. 0 0,0 0 0,0 1 0,2 0 0,0 1 Oktatás 3 0,7 2 0,5 4 0,9 0 0,0 9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 0 0,0 4 0,9 3 0,7 2 0,5 9 Művészet, szórakoztatás 0 0,0 1 0,2 0 0,0 0 0,0 1 Egyéb szolgáltatás 3 0,7 2 0,5 2 0,5 0 0,0 7 Összesen , , ,4 14 3,

14 2. sz. melléklet A évi I. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (közfoglalkoztatottakkal együtt) (fő) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg 13 Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Szociális szolgáltatási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jellegű foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézők Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Szakmai irányítók, felügyelők Egészségügyi foglalkozások Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások Üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági ügyintézők, ügynökök Egyéb ügyintézők Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kézműipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Összesen:

15 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg 15

16 az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a szociális gondozottak. a közületi eltartottak; 16