Afoglalkoztatott létszám12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként

Átírás

1 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés tapasztalatai Baranya megyében IV. negyedév Afoglalkoztatott létszám12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 4% 0%< X <= 4% -0,2% Komló -4%< X < 0% X < -4% Szigetvár 8,2% 1,6% Szentlőrinc Sellye 4,0% Pécs -8,6% Siklós -1,9% Mohács -6,8%

2 A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerőpiaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2012 negyedik negyedévére vonatkozó adatfelvételre október 30 november 23. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a szeptember 30.-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői Baranya megyében a KSH adatai alapján A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint (a éves népesség körében) III. negyedévében Baranya megyében 140,6 ezer főt foglalkoztattak, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,4%-os növekedést jelent. A munkanélküliek III. negyedévi átlagos száma 23,1 ezer volt, egy év alatt 5,3%-kal csökkent. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 46,8%-ot tett ki, 1,1%-ponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az aktivitási ráta 0,8%-ponttal emelkedve 54,5%-ra nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (Mindkét mutató országos átlagtól való elmaradása nőtt az előző negyedévihez viszonyítva előbbi 4,2-ről 4,7%-pontra, utóbbi 2,1-ről 2,9%-pontra). Ugyanezen adatforrás szerint a megye munkanélküliségi rátája 14,1%-ot tett ki, ami 0,1%- ponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál, az országos átlagnál viszont kedvezőtlenebb 3,7%-ponttal. A legalább 5 főt foglalkoztató Baranya megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma III. negyedévében 78,8 ezer főt tett ki, amely 1,4%-kal kevesebb volt az előző évinél, miközben országos szinten csak 0,7%-os visszaesés volt 2

3 tapasztalható. A versenyszféra létszáma 44,6 ezer fő, 6,5%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest, a közszférában foglalkoztatottak 30,9 ezer fős száma pedig 5,5%-kal emelkedett. A nemzetgazdasági ágakat tekintve a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén közel egy harmaddal nőtt a foglalkoztatás, kisebb mértékű (17%-os) az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység és az információ, kommunikáció ágazatokban bekövetkezett létszám növekedés. Ugyanakkor a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató feldolgozóiparban 7%-kal kisebb a létszám. Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Baranya megyében 1 Megnevezés 2011.III III III III. n.év n.év n.év n.év a népesség %-ában Népesség száma, (ezer fő) a) 391,5 388 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fő) b) 303,5 300,6 77,5 77,5 Gazdaságilag aktívak, (ezer fő) b) 163,1 163,7 41,7 42,2 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) b) 138,7 140,6 35,4 36,2 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) b) 24,4 23,1 6,2 6,0 Alkalmazásban állók száma (ezer fő) c) 80,0 78,8 20,4 20,3 Inaktívak száma (ezer fő) b) 140,4 136,9 35,9 35,3 Baranya megyei székhellyel szeptember végén gazdasági szervezet szerepelt a KSH nyilvántartásában, 0,5%-kal több mint egy évvel korábban. Ebből a vállalkozások száma volt, így ezer lakosra 147 vállalkozás jutott (ez a mutató alacsonyabb az országos átlagnál, amely 167). A regisztrált szervezetek 29,0%-a, (18 475) társas vállalkozásként volt bejegyezve, nagyobb hányaduk, 60,9%-uk (38 775) pedig egyéni vállalkozásként volt nyilvántartva. A regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti számát tekintve a legtöbb vállalkozás a mezőgazdaság (13,4 ezer) területén lett bejegyezve. Másodsorban legnépszerűbb az ingatlanügyek (8,0 ezer) ágazata. Kissé kevesebb a vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás (6,5 ezer), valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (6,1 ezer) nemzetgazdasági ág területén. 1 Forrás: KSH Stadat táblák és III. negyedév a) 2011, ill január 1-jén. b) III. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti III. negyedéves évközi adatai. 3

4 A felmérés eredményei A IV. negyedévi adatfelvételbe a Baranyában működő munkaügyi kirendeltségeink összesen 404 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 40 és 106 között mozgott. A megkeresett szervezetek 90,6%-a, mintegy 366 munkáltató válaszolt kérdéseinkre. A megkérdezett cégek 72,2%-a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozott, ugyanakkor ezek a gazdálkodók az érintett munkavállalók mindössze 16,7%-át foglalkoztatták a felmérés időpontjában, szeptember 30-án. A közepes létszámnagyságú vállalkozások a minta 22,1%-át tették ki, de az itt foglalkoztatottak az érintett létszám 36,3%-át adták. A nagyvállalkozások a minta kis hányadát tették ki, 5,7%-át, ugyanakkor az érintett munkavállalók 46,9%-át foglalkoztatták. (Az adatok az összes létszámot, közfoglalkoztatással együtt tartalmazzák). A felmérésben résztvevő munkáltatók és az általuk foglalkoztatottak száma vállalati nagyság szerinti bontásban Vállalati méret Felmérésben résztvevő munkáltatók Foglalkoztatottak összesen száma (db ) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Mikro (0-9 fő) , ,9 Kis (10-49 fő) , ,8 Közép ( fő) 81 22, ,3 Nagy (250 fő felett) 21 5, ,9 Összesen ,0 Az előző felméréshez képest összességében 10,9%-kal (36 cég) emelkedett a választ adó munkáltatók száma. A 366 megkérdezett munkáltató szeptember végén 22 ezer főt foglalkoztatott, ez 31,3%-kal több a III. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. Az előző negyedévi felméréshez képest a nagy (250 főnél többet foglalkoztató) szervezeteknél alkalmazottak aránya 12,1%-ponttal emelkedett. Ugyanakkor csökkent a dolgozók hányada a közepes cégeknél (9%-ponttal), a kis szervezeteknél (2,1%-ponttal), a mikro kategóriájúaknál pedig (1%-ponttal). A válaszadó 366 gazdasági szervezet a III. negyedév végén regisztrált 2 gazdasági szervezet 0,6%-át képviseli. 63,6 ezer A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban a feldolgozóiparból (91 cég) kerültek ki, Baranya gazdaságában ez az ágazat a legmeghatározóbb. Emellett jelentős számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjárműjavítás (71 cég), a mezőgazdaság (35 cég), a szálláshely-szolg., vendéglátás (34 cég), az építőipar (29 2 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató III. negyedév. 4

5 cég) területéről. A feldolgozóipart leginkább a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (18 cég), az élelmiszergyártás (17 cég), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (14 cég), a gumi, műanyag termékek gyártása (11 cég), reprezentálja. Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása Mikro (0-9 fő) Vállalati létszámnagyság-kategória Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (249 fő felett) db % db % db % db % Összesen =100% 12 3,3 17 4,6 5 1,4 1 0,3 35 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 2 0,5 2 0,5 0 0,0 4 Feldolgozóipar 17 4, ,7 29 7,9 6 1,6 91 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 3 0,8 8 2,2 4 1,1 2 0,5 17 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 2 0,5 7 1,9 5 1,4 0 0,0 14 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 2 0,5 6 1,6 1 0,3 0 0,0 9 Vegyi anyag, termék gyártása 0 0,0 2 0,5 1 0,3 0 0,0 3 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 1 0,3 4 1,1 5 1,4 1 0,3 11 Fémalapanyag és fémfeldolgozás 4 1,1 8 2,2 6 1,6 0 0,0 18 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0 0,0 0 0,0 0 0,0 2 0,5 2 Villamos berendezés gyártása 0 0,0 0 0,0 1 0,3 0 0,0 1 Gép, gépi berendezés gyártása 1 0,3 1 0,3 3 0,8 1 0,3 6 Járműgyártás 1 0,3 2 0,5 2 0,5 0 0,0 5 Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, berendezés javítása 3 0,8 1 0,3 1 0,3 0 0,0 5 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 0 0,0 1 0,3 3 0,8 1 0,3 5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 1 0,3 1 0,3 3 0,8 2 0,5 7 Építőipar 15 4,1 11 3,0 3 0,8 0 0,0 29 Kereskedelem, gépjárműjavítás 40 10,9 23 6,3 7 1,9 1 0,3 71 Szállítás, raktározás 2 0,5 1 0,3 2 0,5 2 0,5 7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 19 5,2 12 3,3 3 0,8 0 0,0 34 Információ, kommunikáció 2 0,5 2 0,5 0 0,0 0 0,0 4 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 1 0,3 2 0,5 1 0,3 0 0,0 4 Ingatlanügyletek 2 0,5 3 0,8 1 0,3 0 0,0 6 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 8 2,2 4 1,1 1 0,3 1 0,3 14 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 5 1,4 3 0,8 2 0,5 2 0,5 12 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. 0 0,0 2 0,5 3 0,8 1 0,3 6 Oktatás 0 0,0 1 0,3 9 2,5 1 0,3 11 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 3 0,8 4 1,1 3 0,8 3 0,8 13 Művészet, szórakoztatás 1 0,3 2 0,5 0 0,0 0 0,0 3 Egyéb szolgáltatás 4 1,1 2 0,5 4 1,1 0 0,0 10 Összesen , , ,1 21 5,

6 A KSH III. negyedévi évközi ágazati statisztikája alapján Baranyában az alkalmazásban állók száma 78,8 ezer fő volt, így az NMF-ben szereplő cégek létszáma alapján 28,3%-os reprezentáltságot jelent. A felmérésben résztvevő cégeknél foglalkoztatott összlétszám többségét, 28,4%-át a feldolgozóipar adta, a kereskedelem, gépjárműjavítás (10,5%), a szállítás, raktározás (9%)-os hányaddal szerepel. Jelentősebb munkaadóként említhető még a mezőgazdaság, és az oktatás területe (7,4%, ill. 7%). Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó adatokat a KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a feldolgozóipar; a mezőgazdaság; a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás; a vízellátás, hulladékgazdálkodás; a szállítás, raktározás; a kereskedelem, gépjárműjavítás; az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a felkeresett mintában. Az építőipar; az oktatás; a humán-egészségügyi ellátás; az információ, kommunkáció; a szálláshely-szolg vendéglátás; a közigazgatás; területe az átlagosnál kisebb arányban szerepel a felmérésben. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma 2012.szept.30.-án (fő) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint III. név Reprezentációs arány (%) Mezőgazd., erdőgazd., halászat ,5 Bányászat, kőfejtés ,0 Feldolgozóipar ,9 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,7 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ,3 Építőipar ,7 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,1 Szállítás, raktározás ,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,8 Információ, kommunikáció ,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,8 Ingatlanügyletek ,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,5 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,0 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,4 Oktatás ,2 Humán-egészségügyi, szociális ell ,7 Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,8 Egyéb szolgáltatás ,2 Baranya megye összesen: ,3 6

7 A mintában érintett válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma Baranyában 61 főt tett ki. Ennél nagyobb átlagos létszám csak a megyeközpont körül, Pécs körzetében fordul elő (139 fő). A többi térségben szinte mindenhol ennél jóval alacsonyabb. Nagyobb létszámot foglalkoztató cégek a szigetvári és siklósi térségben fordulnak elő, itt a foglalkoztatotti létszám átlagosan fő, a szentlőrinci körzetben pedig már csak átlagosan 7 fős cégek vannak. Az átlagos létszám az előző negyedévi felméréshez képest emelkedett, 51-ről 61-főre. Legnagyobb az átlagos foglalkoztatotti létszám emelkedésének mértéke, a mohácsi, a szentlőrinci és szigetvári térségben. A megkeresett cégek és a foglalkoztatottak száma kirendeltségi bontásban Kirendeltségek A felmérésben résztvevő munkáltatók A felmérésben résztvevő munkáltatóknál foglalkoztatottak száma Átlagos foglalkoztatotti létszám száma (db ) megoszlása (%) száma (db ) megoszlása (%) (fő) Pécs 98 26, ,0 139 Komló 72 19, ,1 34 Mohács 18 4, ,8 22 Siklós 59 16, ,7 40 Sellye 40 10, ,8 27 Szigetvár 35 9, ,3 59 Szentlőrinc 44 12, ,4 7 Összesen , ,0 61 A válaszadásban leginkább Pécs és Komló területén gazdálkodó cégek voltak érintettek. E két kirendeltség munkáltatói tették ki a mintában szereplők közel felét, viszont e két térségben jelentkezett a foglalkoztatottak közel háromnegyede. Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adni a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A felmérésben résztvevő szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva db % db % Csökkenő 77 21, ,5 Stagnáló , ,3 Növekedő 71 19, ,2 Válaszadók száma , ,0 7

8 A vállalatok többsége, 59,6%-a, 3 hónap múlva is változatlan stagnáló létszámmal tervezi működését az előtte álló negyedévben. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a bizonytalan gazdasági és üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják előrebecsülni a változást. A változatlan létszámmal számolók hányada az előző negyedévi felméréshez képest csökkent 17,7%-ponttal. Az alkalmazott létszám szűkítését 3 hónapos távlatban prognosztizálók hányada jelentősen emelkedett: 21%-ra (az előző felméréskor 6,7% volt arányuk). A létszám bővítését tervezők hányada 19,4%, 3,3%-ponttal nagyobb, mint az előző felmérésnél volt. Egyéves időtávban az előrejelzés szerint létszámcsökkenésre a cégek 17,5%-a számít. Az előző III. negyedéves felméréskor a megkérdezettek kisebb hányada, csak 11,5%-a számított létszámcsökkentésre. A létszámbővülést, növekvő tendenciát tervező munkáltatók aránya a jelen felmérés szerint 26,2%. Az előző felméréskor a bővíteni szándékozók aránya alacsonyabb volt (20%). A stagnálást becslők tábora az összes munkáltató több mint felét teszi ki, 56,3%, arányuk 12,2%-ponttal kisebb, mint az előző negyedévi felmérésünkkor volt. Mostani felmérésünk eredménye szerint, december végére a megkérdezett munkaadók összességében a létszám 794 fős (3,6%) csökkenésére számítanak a szeptember 30.-i állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint 676 új belépés mellett kilépés várható. A foglalkoztatottak létszáma a IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál Baranya megyében várható létszám egy év múlva várható létszám 3 hónap múlva aktuális létszám: 2012.szept. 30-án fő A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következő három hónapban a foglalkoztatotti létszám jelentős csökkenésére a mezőgazdaság területén számíthatunk (-473 fő). A foglalkoztatás szűkülése várható a feldolgozóipar (-218 fő) területén is, továbbá az építőipar (-56 fő) a humán-egészségügyi, szociális ellátás (-52 fő), a szállítás, raktározás (-46 fő) ágazatokban. Ugyanakkor az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek (58 fő), az oktatás (12 fő) és az egyéb szolgáltatások (17 fő) területén bővülésre lehet számítani 8

9 A létszámalakulást vállalati méretkategóriánként tekintve elsősorban a nagyobb méretű foglalkoztatók jeleztek 3 hónapra előre létszámszűkülést. Az összes csökkenés döntő többsége 83%-a itt jelenik meg, -662 fő. A kis és középméretű vállalkozások 7,1%-os (-56 fő), ill., 9,1%-os (-72 fő) létszámfogyást terveztek. A mikro vállalkozásoknál a foglalkoztatott létszám stagnálása várható. A három hónapos előrejelzés létszámadatait kirendeltségi körzetenként vizsgálva az összes 794 fős létszámcsökkenés négyötöde (665 fő) a Pécsi (390 fő) és Szigetvári (275 fő) Kirendeltség körzetében jelentkezik. Közel 50 fős létszámfogyás várható a siklósi és sellyei térség munkáltatóinál. Mohács (18 fő), Komló (10 fő), Szentlőrinc (9 fő) körzetében kisebb mértékű lesz várhatóan a foglalkoztatás csökkenése. Afoglalkoztatott létszám3 hónap múlva várható változása kirendeltségenként -2< X > 0% -4%< X < - 2% -0,4% Komló -6%< X < -4% X < -6% Szigetvár -2,8% -13,3% Szentlőrinc Sellye -4,6% Pécs -2,9% Siklós -1,8% Mohács -4,5% A 12 hónapos előrejelzés adataiból kitűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az időintervallumban is kedvezően alakul, a prognózis optimista várakozásokról tanúskodik. A megkérdezett cégek összesített tervei ugyanis, fős, 5,4%-os létszám növekedési szándékról tájékoztatnak az előttünk álló egy év vonatkozásában. 9

10 Kirendeltségenként vizsgálva eltérő nagyságú, ellentétes irányú létszámmozgások tapasztalhatók a megye hét körzetében. Létszámgyarapodást valószínűsítenek a pécsi (1 174 fő), a sellyei (42 fő) szigetvári (32 fő) és szentlőrinci (26 fő) munkáltatók körében. Létszám csökkenés várható a komlói (6 fő), a mohácsi (27 fő) siklósi (45 fő) körzet foglalkoztatóinál egy éves időtávlatban. Afoglalkoztatott létszám12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 4% 0%< X <= 4% -0,2% Komló -4%< X < 0% X < -4% Szigetvár 8,2% 1,6% Szentlőrinc Sellye 4,0% Pécs -8,6% Siklós -1,9% Mohács -6,8% Létszámnagyság alapján a vállalkozások létszámbővülést terveznek egy év távlatában, három kategóriában. Jelentős mérvű bővítésre számítanak a nagy létszámot foglalkoztató vállalkozások: 10,4%, fő. Kisebb mértékű gyarapodást prognosztizáltak a kis (94 fő 3%) és mikro (46 fő 7,1%) vállalkozások. A foglalkoztatás szűkülése jellemzi a közepes méretű cégeket, várhatóan (-28 fő) 0,3%-os mértékben. A 12 hónapra előre jelzett létszám növekedési várakozások ágazatok szerint bontva, elsősorban a feldolgozóiparban jelentkeznek (614 fő), nagyrészt a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás területén. Kiemelendő nagyságrendű bővülés várható még a humánegészségügyi, szociális ellátás (290 fő), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (97 fő), a kereskedelem, gépjárműjavítás (113 fő) ágazatokban. Létszámszűkülést prognosztizáltak egy évre előre a szálláshely-szolg., vendéglátás (-69 fő) területén, az egyéb ágazatokban jelentkező fogyás pedig nem éri el a tíz főt. Az egy évre előre jelzett fős létszám növekedés 44%-a, (523 fő) közfoglalkoztatást jelent. 10

11 Szakmacsoportok szerinti előrejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A negyedik negyedévre a munkáltatók 676 belépést és kilépést prognosztizáltak különböző munkakörökben. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások nagy része szokás szerint a betanított-, illetve a segédmunkásokat takar, a negyedik negyedév folyamán belépők mintegy harmada a kilépők fele közülük kerülhet ki. Nagyobb létszámfelvétel várható a negyedik negyedévben a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúaknál (98 fő) az irodai ügyviteli, ügyfélkapcsolati foglalkozásokban (76 fő), a feldolgozó ipari gépkezelők (50 fő), az építőipari foglalkozásúak (48 fő), technikusok (39 fő), az egészségügy és szociális foglalkoztatottak (45 fő) körében. A várható kilépések nagyobb számban az élelmiszeripari foglalkozásúakat (127 fő), a feldolgozó ipari gépkezelőket (120 fő) érintik, továbbá az irodai, ügyviteli, ügyfélkapcsolati, adminisztrátori munkakörben dolgozók (99 fő), a járművezetők és mobil gépkezelők (86 fő), a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (66 fő), az építőipari foglalkozásúak (63 fő) körét fogja várhatóan jellemezni. A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások FEOR 2 számjegyű csoportokban járművez.mobil gépek kezelői feldolg.ip.gépkezelők építőip. fogl. fém és vill.ip.fogl. könnyűip.foglalk. élelm.ip.foglalk. ker.vendl.ip.fogl. irodai ügyviteli fogl. szoc.és egészségügyi fogl. oktatók technikusok kilépők belépők 120 fő 127 A következő három hónapra, a 2012-es év negyedik negyedévére prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve nagyobb létszámbővítési szándék fordul elő a következő munkakörökben: technikusok, műszaki foglalkozásúak (25 fő), kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (32 fő). Létszám csökkenésben érintettek leginkább az élelmiszeripari foglalkozásúak (112 fő), a feldolgozó ipari gépkezelők (70 fő), a járművezetők és mobil gépkezelők (69 fő). A 3 hónapra előre jelzett 794 fős létszám csökkenés több mint fele, 60%-a, (478 fő) közfoglalkoztatást takar. 11

12 Közfoglalkoztatás Megyénkben is jelentős szerepe van közfoglalkoztatásnak. A megkérdezett cégek jelenleg szeptember végén közel ezer főt (996 fő) alkalmaztak közfoglalkoztatási formában. A közfoglalkoztatás az össz létszámnak 4,5%-át teszi ki, és három gazdasági ágra összpontosul. Az összes közfoglalkoztatott mintegy fele (529 fő) a mezőgazdaságban dolgozik, de jelentős a humán-egészségügyi, szociális ellátás (271 fő) és a közigazgatás védelem, kötelező társadalombiztosítás (172 fő) ágazat területén alkalmazott létszám is. A vállalati méretkategória szerint elsősorban a nagy kategóriájú cégek foglakoztatják nagy többségüket (69%), de a kis (17%) és középméretű (14%) cégek is részt vesznek a közfoglalkoztatásban. Kirendeltségi bontás szerint a közfoglalkoztatottak nagy részét, 781 főt a pécsi kirendeltségi körzet cégei alkalmazták, ezen kívül a siklósi (109 fő) és sellyei (101 fő) munkáltatóknál álltak alkalmazásban szeptember 30-án. A közfoglalkoztatottak 3 hónap múlva várható létszáma összesen 518 főre csökken az előre jelzések szerint, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak év végi (téli) kiesése miatt. A három hónap múlva, december végére várható alkalmazotti létszám a közfoglalkoztatottak nélkül kevésbé csökken csak 1,5%-kal lesz kisebb a jelenlegi létszámnál. Az egy évre előre vetített várható létszám főre emelkedik. A jelenlegihez hasonlítva a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén tervezték a közfoglalkoztatás jelentős növekedését. A jövő év szeptemberére várható alkalmazotti létszám a közfoglalkoztatottak nélkül kevésbé emelkedik, 3,2%-kal lesz nagyobb a jelenlegi (szeptemberi) létszámnál. A munkaerő-igény kielégítésének forrásai A munkaerő-gazdálkodási adatlap 4. kérdésénél a munkáltatókat arra kértük, hogy jelöljék meg, mely forrásokból elégítik ki munkaerő-igényüket, és milyen az alkalmazott módszerek gyakorisága. Az elkészült összesítő táblázatból a következő legfontosabb információk olvashatók ki: A kérdésre választ adó munkáltatók legnagyobb része (81,7%), az új munkaerő forrásaként a munkaügyi központ és kirendeltségeinek szolgáltatásai által történő felvételt jelölte meg. Másodsorban fontos az informális csatornákon keresztül történő munkaerő-felvétel, család, rokonok, kollégák igénybevételével. A válaszadók szintén 73%-a keres ezen a módon új munkaerőt, a többségük ugyan csak alkalmanként (52%-uk), kisebb hányaduk (21%) pedig gyakran él ezzel a lehetőséggel. A munkáltatók nyilatkozata szerint harmadik helyen szerepel a fontossági sorrendben a hirdetés (48%) és a belső meghirdetést alkalmazta 40%-uk. A pályáztatást formájával élt 38%-uk, ez az arány jelentősen emelkedett az egy évvel előbbi felméréshez képest. 12

13 Kevésbé van jelentősége az interneten (13%) ill. közvetítő cégeken (9%) keresztül történő keresésnek. A munkaközvetítő cégek alkalmazásának fontossága viszont kétszeresére emelkedett jelen felmérésünk szerint. Tapasztalatok a 100 fő feletti gazdálkodókkal kapcsolatban Az augusztusi igazgatói értekezleten elhangzott utasítás szerint kiemelt figyelmet fordítottunk a 100 fő feletti foglalkoztatotti létszámmal gazdálkodó munkáltatókkal való kapcsolatfelvételre. Baranya megyében 40 céget keresett fel személyesen a Munkaügyi Központ valamely vezető munkatársa. Arra kértük a munkáltatókat ismertessék cégük jelenlegi helyzetét, létszámgazdálkodásukkal kapcsolatos várható tendenciákat, valamint felhívtuk figyelmüket az általunk nyújtható támogatások, szolgáltatások aktuális lehetőségeire. A kapcsolat felvételnek köszönhetően várható az együttműködés intenzívebbé válása. A felkeresett cégek többsége, 35%-a a feldolgozóipar valamely ágába ill. nagyobb arányban (17%) még a humán egészségügyi szociális ellátás területéhez tartoztak. Ezen kívül jellemzően a mezőgazdaság, a vízellátás, a szállítás, a vendéglátás területén szerepeltek a nagyobb foglalkoztatók. A gazdasági válság negatív hatása térségünkben még mindig érzékelhető. A közeljövőben nem várható nagyobb létszámmozgás egyik ágazatban sem. Általában stagnálást valószínűsítenek, néhány fős létszámbővülést 7 cég jelzett, egy pedig kb 30 fős bővítést tervez. 6 munkáltatónál létszámcsökkenés prognosztizálható. Megyénkben csupán néhány nagyobb jellemzően exportra termelő vállalkozás van. Az ő esetükben elmondható, hogy létszámukat nagymértékben befolyásolja a külföldi megrendelések nagysága. Az általunk kínált lehetőségekkel kevésbé élnek. Pécs, Jóváhagyta: Janovics László igazgató 13

14 Melléklet A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fő) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg 1 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális szolgáltatási foglalkozások Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jellegű foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Kulturális, sport-, művészeti foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézők Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Szakmai irányítók, felügyelők Egészségügyi foglalkozások Szociális gondozási és munkaerőpiaci szolgált. foglalk Üzleti jell. szolgált., ügyintézői, hatósági ügyint., ügynökök Egyéb ügyintézők Irodai ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kézműipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Összesen:

15 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból 15

16 származó létszámadataival korrigálták IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 16

17 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmi rendszere Nyilvántartott álláskeresők: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Nyilvántartott álláskeresők aránya: a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában 17