A negyedéves munkaerő-felmérés tapasztalatai Baranya megyében II. negyedév

Átírás

1 A negyedéves munkaerő-felmérés tapasztalatai Baranya megyében II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerőpiaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2011 második negyedévére vonatkozó adatfelvételre április 6. és április 22 között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a március 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői Baranya megyében a KSH adatai alapján A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint 2010 IV. negyedévében Baranya megyében 143,7 ezer főt foglalkoztattak, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,4%-os csökkenést jelent. A munkanélküliek száma IV. negyedévének átlagában 22,8 ezer volt, egy év alatt 12,3%-kal emelkedett. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 0,4%-ponttal csökkenve 47,4%-ra alakult, az aktivitási ráta 0,5%-ponttal emelkedve 54,9%-ra nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (Mindkét mutató lényegesen elmaradt az országos átlagtól.) Az ugyanezen adatforrás szerinti a megye munkanélküliségi rátája 13,7%- ot tett ki, ami 1,5%-ponttal magasabb az előző év azonos időszakinál, és az országos átlagnál is kedvezőtlenebb (2,9%-ponttal).

2 A megye legalább 5 főt foglalkoztató gazdasági szervezeteinél IV. negyedévében átlagosan 82,3 ezren álltak alkalmazásban, ez 1,3%-kal több az egy évvel korábbinál. Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai a dél-dunántúli régióban 1 Megnevezés 2009.IV IV IV IV. n.év n.év n.év n.év a régió népességének %-ában Népesség száma, (ezer fő) a) 393,8 391,0 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fő) a) 309,4 307,2 78,6 78,6 Gazdaságilag aktívak, (ezer fő) b) 166,1 166,5 42,2 42,6 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) b) 145,8 143,7 37,0 36,8 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) b) 20,3 22,8 5,2 5,8 Alkalmazásban állók száma (ezer fő) c) 81,2 82,3 20,6 21,0 Inaktívak száma (ezer fő) b) 138,8 136,6 35,2 34,9 A különböző gazdasági ágak létszámindexei differenciáltak voltak. Jelentősebb létszámnövekedést a KSH adatai szerint ebben az időszakban több gazdasági ágban is regisztráltak. A humán-egészségügyi ellátás területéről is jelentős 27,6%-os emelkedést jeleztek, ahol az összes alkalmazott 11,6%-a jelent meg. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a január elsejétől bevezetett új szakfeladatrend miatt ezen ágazat adatai a korábbi évekével, csak korlátozottan összehasonlíthatók. Az egy évvel korábbihoz képest az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység és az egyéb szolgáltatás területén (előbbi esetben 54%-kal, utóbbinál 67%-kal) is számottevő a létszámnövekedés a I.-IV. negyedévi átlagos adatok alapján, bár ezen a két területen az összlétszámnak csak kisebb hányada (4,3%-a) összpontosul. Az ipar után a legnagyobb súlyú ágazat oktatás, az alkalmazottak közel egy ötödét tömöríti (17,7%-át), ahol 6,4%-kal dolgoztak többen. Az ingatlanügyletek terén 2,6%-os, a szállítás, raktározás ágazatban pedig 1,5%-os a létszámnövekmény. A foglalkoztatottak száma jelentősebb arányban csökkent a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (14,7%-kal), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (18,1%) területén, mérsékeltebb a csökkenés a mezőgazdaság (6%-kal), a vízellátás, szennyvízkezelés, hulladékgazdálkodás (7%-kal) ágazatokban. A legnagyobb súlyú feldolgozóiparban 16,9 ezer főt alkalmaztak a tárgyidőszakban, kevesebbet (1,4%-kal), mint 2009-ben. 1 Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató, ill. Statisztikai tükör (2009. IV. n.év. és IV. n.év. a) 2010, ill január 1-jén. b) IV. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti IV. negyedéves adatai. 2

3 Az alkalmazásban állók 87,1%-át teljes munkaidőben foglalkoztatták, létszámuk 1,3%-kal emelkedett az előző évihez hasonlítva. A részmunkaidősök esetében viszont jelentősen, 6,7%- kal nőtt a létszám az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva I.-IV. negyedévének végén 62,1 ezer baranyai székhelyű gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 4,5%-kal többet az egy évvel korábbinál. Az egyéni vállalkozások száma az előző év azonos időszakához viszonyítva 5,2%-kal (1 878 vállalkozással) bővült, a társas vállalkozásoké 2,4%-kal (465 vállalkozással) nőtt. A vállalkozásokon belül az egyéni és társas vállalkozások aránya nem változott, 34%-ot tettek ki a társas, 66%-ot pedig az egyéni vállalkozások. A regisztrált társas vállalkozások fő tevékenység szerinti megoszlását tekintve legnagyobb hányaduk a kereskedelem, gépjárműjavítás (23,1%) nemzetgazdasági ágba volt bejegyezve. Ezen kívül meghatározó az építőipar és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 12,5%- kal, a feldolgozóipar (10%), az ingatlanügyletek (8,7%), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (5,8%) területén működő cégek részesedése is. A munkaerő-piaci helyzet alakulása Az elhelyezkedési lehetőségeket egy térség gazdasági helyzete mellett jelentősen befolyásolja a munkaerő-kínálat mennyisége és összetétele is. A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában I. negyedévében álláskereső szerepelt, az előző évihez képest a létszám fővel, vagyis 5,6%-kal emelkedett. A növekedés megyénkben jóval nagyobb, mint amit a régióban összességében tapasztaltunk (2,1%), s országosan is csak 2,6%-os mértékű többlet mutatható ki. A március 20-i zárónapon már kevesebb, álláskereső szerepelt a regisztrációban, a közfoglalkoztatás újraindulásának következtében. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 18,6% első negyedévében átlagosan, a régiós átlagnál alacsonyabb ugyan, de az országos átlagot 3,5%-ponttal haladja meg. A március havi ráta 18,2% volt Baranyában, amely a megyék sorában a nyolcadik legmagasabb. A megyén belül ugyanakkor jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes térségek munkaerő-piaci helyzetében. Az álláskeresők aránya a hét kirendeltség közül csak egyben, a pécsiben, mondható viszonylag kedvezőnek, 11,6%, amely az országos átlagnál is 3,1%-ponttal alacsonyabb. A sellyei körzet relatív helyzete a legkritikusabb, ahol 38,9%-os a nyilvántartott álláskeresők a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya, amely közel háromszorosa az országos átlagnak. A márciusi értékhez képest a pécsi komlói és szentlőrinci térségben csökkent az álláskeresési ráta, az egyébként legkedvezőtlenebb helyzetű sellyei körzetben és a mohácsi kirendeltség területén viszont magasabb lett. Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlására jellemző tendencia az alacsony iskolai végzettségűek számának és arányának növekedése. Az elhelyezkedési esélyek szempontjából továbbra is komoly problémát jelent, hogy megyénkben a legfeljebb 8 általánost végzettek teszik ki az álláskeresők zömét, létszámuk 2011 első negyedévében átlagosan fő, arányuk 43,7%-ra emelkedett. Az általános iskolát sem fejezte be fő, 5,2%-uk. Szakmunkás-bizonyítvánnyal az álláskeresők 31,2%-a rendelkezett, 3

4 középiskolában szerzett érettségit a regisztráltak 20,8%-a, míg a diplomával munkát keresők aránya 4,4%-os volt. Az alacsony iskolai végzettségűek hányadának növekedése azzal függ össze, hogy a közfoglalkoztatásnak jellemzően ez a réteg a résztvevője. Januárban mind visszakerültek a nyilvántartásba a régi rendszer lezárásával kapcsolatban. Az új közfoglalkoztatási rendszerre való áttérés hosszabb időt vesz igénybe, a közfoglalkoztatási igények kielégítése folyamatosan történik, március hóban már láthatjuk az álláskeresők számának csökkenését. A szakmunkások hányada csökkent az előző I negyedévi átlagos értékhez képest. A nyilvántartott álláskeresők 84,2%-a fizikai munkaerő volt, többségükben szakmunkás (37%), betanított munkát 21,8%-uk, segédmunkát 25,5%-uk keresett I. negyedévében a nyilvántartott álláskeresők 8,7%-a volt pályakezdő fiatal, létszámuk havonta átlagosan főt tett ki. Az álláskeresők 27,8%-a (9 087 fő) egy évnél hosszabb ideje szerepelt a regisztrációban. A megye kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetére utal, hogy ez mutató is magasabb az országos átlagnál. Tovább rontja a helyzetet, hogy közülük fő (44%-uk) már több, mint két éve megszakítás nélkül, folyamatosan regisztrált álláskereső. A nyilvántartottak több mint egyötöde (21,7%), havonta átlagosan fő, az 50 év feletti korosztályhoz tartozik, amely a munkavállalás szempontjából szintén hátrányt jelent számukra. Az előző évihez viszonyítva 14%-kal nőtt létszámuk első negyedévében a munkáltatók összesen 5,1 ezer főre vonatkozó új munkaerőigényt jelentettek be a Baranyában működő munkaügyi kirendeltségeken, 2010-ben 2,8 ezer fős állásigényt regisztráltunk. Az új ajánlatok többsége, 87%-a (4 450) támogatott munkahelyekre vonatkozott, támogatás nélkül csak 668 álláshely (13%) volt betölthető. Külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatására az ajánlatok töredéke, mindössze 21 álláshely vonatkozott. A támogatott álláshelyek 89%-a közfoglalkoztatást jelentett, a bértámogatás és járulékátvállalás pedig, 11%-ot tett ki es év első negyedévében Baranyából 4 leépítési döntésről érkezett bejelentés, és 223 dolgozó szerepelt az elbocsátásra várók listáján. A 4 cégtől érkezett bejelentés között 2 pécsi (50 fő) székhelyű vállalat, 1 komlói (143 fő), 1 szigetvári (30 fő) cég szerepelt. Az említett létszámcsökkentések leginkább a feldolgozóipar (173 fő), az oktatás (44 fő), valamint a közigazgatás (6 fő) területét érintették. A felmérés eredményei A II. negyedévi adatfelvételbe a Baranyában működő munkaügyi kirendeltségeink összesen 335 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 28 és 70 között mozgott. A megkeresett szervezetek 93,7%-a, mintegy 314 munkáltató válaszolt kérdéseinkre. A 314 munkáltató március végén 19,3 ezer főt foglalkoztatott, ez 4,1%-kal több a I. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. A KSH legfrissebb statisztikája alapján Baranyában I-IV. negyedévében az alkalmazásban állók száma 82,3 ezer fő volt, így ez 23,5%-os reprezentáltságot jelent. A válaszadó 314 gazdasági 4

5 szervezet a december végén regisztrált 2 képviseli. 62,1 ezer gazdasági szervezet 0,5%-át A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban a feldolgozóiparból (82 cég) kerültek ki, Baranya gazdaságában ez az ágazat a legmeghatározóbb. Emellett jelentős számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjárműjavítás (64 cég), a mezőgazdaság (37 cég), az építőipar (26 cég) és a szálláshely-szolg., vendéglátás (22 cég) területéről. A feldolgozóipart leginkább az élelmiszergyártás (16 cég), a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (14 cég), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (12 cég), a gumi, műanyag termékek gyártása (11 cég) reprezentálja. A felmérésben résztvevő cégeknél regisztrált összlétszám többségét, 33,1%-át a feldolgozóipar adta, a szállítás, raktározás 12,3%-os súllyal, az oktatás 8,9%-os, a mezőgazdaság 8,4%-os hányaddal szerepel. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazatban volt a legnagyobb a foglalkoztatott létszám, 10,7%. Jelentősebb foglalkoztatóként említhető még a kereskedelem, gépjárműjavítás területe (6,5%), a villamosenergia, gáz és gőzellátás (5,4%), valamint a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (4,1%) és az építőipar (4%). Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a mezőgazdaság; a feldolgozóipar; a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás; a vízellátás, hulladékgazdálkodás; a pénzügyi, biztosítási tevékenység; a szállítás, raktározás; az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a felkeresett mintában. Az építőipar; az oktatás; a humán-egészségügyi ellátás; az információ, kommunkáció; a szálláshely-szolg vendéglátás; a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; területe az átlagosnál kisebb arányban szerepel a felmérésben. A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma (fő) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint, dec. 30. (fő) Reprezentációs arány (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,8 Bányászat, kőfejtés ,0 Feldolgozóipar ,9 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,9 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ,3 Építőipar ,1 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,9 Szállítás, raktározás ,0 2 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató IV. n.év. 5

6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,0 Információ, kommunikáció ,9 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,2 Ingatlanügyletek ,3 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,4 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,3 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,2 Oktatás ,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,2 Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,1 Egyéb szolgáltatás ,8 Baranya megye összesen: ,5 A mintában érintett válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma Baranyában 62 főt tett ki. Ennél nagyobb átlagos létszám a megyeközpont körül, Pécs körzetében fordul elő (151 fő), a sellyei térségben 29 fő, a szentlőrinciben pedig már csak 14 fő az átlagos foglalkoztatotti létszám. A megkérdezett cégeknél dolgozók többsége, 41,8%-a közepes, 40,6%-a nagy, 14,6%-a kis, 3,1%-a pedig mikro-vállalkozásoknál állt alkalmazásban. Az előző felméréshez képest a nagy szervezeteknél foglalkoztatottak aránya 5,2%-ponttal emelkedett, a közepes szervezeteké pedig 4,4%-ponttal csökkent. A mikro és kis kategóriájú szervezeteknél foglalkoztatottak hányada kisebb mértékű visszaesést mutat (0,5-0,2%pont). A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro (0-9 fő) Vállalati létszámnagyság-kategória 6 Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (249 fő felett) db % db % db % db % Összesen =100% 14 4,5 14 4,5 8 2,5 1 0,3 37 Bányászat, kőfejtés 1 0,3 0 0,0 1 0,3 0 0,0 2 Feldolgozóipar 20 6, ,8 24 7,6 4 1,3 82 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 3 1,0 7 2,2 5 1,6 1 0,3 16 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 2 0,6 5 1,6 5 1,6 0 0,0 12 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 2 0,6 6 1,9 1 0,3 0 0,0 9 Vegyi anyag, termék gyártása 0 0,0 3 1,0 1 0,3 0 0,0 4 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi 2 0,6 4 1,3 3 1,0 2 0,6 11

7 termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozás 6 1,9 3 1,0 5 1,6 0 0,0 14 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 0,3 1 Villamos berendezés gyártása 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 Gép, gépi berendezés gyártása 0 0,0 3 1,0 1 0,3 0 0,0 4 Járműgyártás 1 0,3 2 0,6 2 0,6 0 0,0 5 Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, berendezés javítása 4 1,3 1 0,3 1 0,3 0 0,0 6 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 0 0,0 1 0,3 3 1,0 1 0,3 5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 0 0,0 1 0,3 4 1,3 1 0,3 6 Építőipar 8 2,5 15 4,8 3 1,0 0 0,0 26 Kereskedelem, gépjárműjavítás 33 10,5 25 8,0 6 1,9 0 0,0 64 Szállítás, raktározás 1 0,3 1 0,3 0 0,0 3 1,0 5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 12 3,8 8 2,5 2 0,6 0 0,0 22 Információ, kommunikáció 3 1,0 1 0,3 0 0,0 0 0,0 4 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 2 0,6 2 0,6 1 0,3 0 0,0 5 Ingatlanügyletek 1 0,3 2 0,6 1 0,3 0 0,0 4 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 5 1,6 2 0,6 2 0,6 0 0,0 9 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 5 1,6 1 0,3 1 0,3 0 0,0 7 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. 1 0,3 4 1,3 2 0,6 0 0,0 7 Oktatás 0 0,0 0 0,0 10 3,2 1 0,3 11 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 1 0,3 4 1,3 3 1,0 2 0,6 10 Művészet, szórakoztatás 0 0,0 1 0,3 0 0,0 0 0,0 1 Egyéb szolgáltatás 3 1,0 2 0,6 2 0,6 0 0,0 7 Összesen , , ,2 13 4,1 314 Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adnia a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A felmérésben résztvevő szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva db % db % Csökkenő 27 8, ,3 Stagnáló , ,3 Növekedő 72 22, ,4 Válaszadók száma A vállalatok 68,5%-a 3 hónap múlva is változatlan létszámmal tervezi működését, de egy év múlva a stagnálást előrejelzők hányada már jelentősen csökken 58,3%-ra. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a bizonytalan gazdasági és üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják előrebecsülni a változást. 7

8 Kedvezőek az elképzelések 3 hónapos távlatban olyan tekintetben, hogy az alkalmazott létszám szűkítését prognosztizálók hányada csak 8,6%, csökkent az előző negyedévi 12%-hoz képest. A létszám bővítését tervezők hányada ugyanakkor 22,9%, 2,5%-ponttal nagyobb, mint az előző felmérésnél volt. Egyéves időtávban a megkérdezettek 14,3%-a számolt be létszámcsökkentési elképzelésről. Viszont a bővíteni szándékozók száma és aránya szinte kétszerese ennek, 27,4%, az előző felméréshez képest emelkedett a létszám felvételt tervezők hányada I. negyedévének munkaerő-piaci folyamatai, s ezen belül is a foglalkoztatási tendenciák mint már megszokhattuk másként alakultak, mint ahogy azt munkáltatóink várták. A válaszadók jelzése szerint az elmúlt három hónapban (2011. I. negyedévében) an léptek be új munkavállalóként és alkalmazott hagyta el a munkahelyét, tehát valójában 27 fővel csökkent a bevont cégek összlétszáma. Ezzel szemben a januárban lebonyolított előző felmérésünk alkalmával, ugyanerre az időszakra tehát I. negyedévére a bekövetkezettnél lényegesen kevesebb, 649 belépést és 486 fős kilépést prognosztizált az akkor megkérdezett 4 munkáltatóval több és 762 fővel kevesebb foglalkoztatottal bíró, de zömében a mostanival megegyező cégekből álló munkáltatói kör. Mostani felmérésünk eredménye szerint, június végére a megkérdezett munkaadók összességében a létszám minimális, 208 fős (+1,1%) növekedésére számítanak a március 31.-i állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint 509 új belépés mellett 301 kilépés várható. A foglalkoztatottak létszáma a II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál Baranya megyében várható létszám egy év múlva várható létszám 3 hónap múlva aktuális létszám: márc. 31-én fő A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következő három hónapban a foglalkoztatotti létszám jelentősebb csökkenését a vízellátás (-29 fő), szakmai tudományos tevékenység (-13 fő) területéről jelezték. Az előbbiekkel szemben a legnagyobb létszámnövekedés az egyéb szolgáltatások (52 fő), a feldolgozóipar (+46 fő), az adminisztratív szolgáltatást támogató tevékenység (43 fő) területén várható. Említésre méltó még a közigazgatás, a mezőgazdaság, az építőipar a kereskedelem gépjárműjavítás fő körül várható létszámemelkedése. A többi ágazat néhány fős változása jelentéktelen, nem számottevő. 8

9 A három hónapos előrejelzés létszámadatait kirendeltségi körzetenként vizsgálva az tapasztalható, hogy a foglalkoztatottak száma csak minimálisan változik a komlói (2 fő) és szentlőrinci kirendeltség (11 fő) körzetében. Legszámottevőbb a szigetvári körzet mintegy 122 fős létszámemelkedése, valamint a siklósi kirendeltségnél várható 76 fős létszámgyarapítási szándék. Ezzel ellentétben Pécs térségében a foglalkoztatás 23 fős csökkenését jelezték előre. A mohácsi térségben pedig a foglalkoztatás stagnálását prognosztizálták a munkaadók. Afoglalkoztatott létszám3 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > = 4% 2%<= X < 4% +0,1% Komló 0%< X < 2% X <= 0 % Szigetvár +6,7% Sellye +2,7% Szentlőrinc +1,9% Pécs -0,2% Siklós +3,9% Mohács 0% Méretkategóriánként tekintve 3 hónap távlatában a mikroszervezetek jelezték a foglakoztatás legnagyobb mértékű emelkedését. A kis és közép méretű vállalkozások is létszámemelkedést, prognosztizáltak. A nagycégek ezzel ellentétben inkább a létszám csökkenést várnak. A 12 hónapos előrejelzés adataiból úgy tűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az időintervallumban sem változik jelentősen. A megkérdezett cégek összesített előrejelzése ugyanis, minimális alig kétszáz fős (1,1%-os) létszámnövekedési várakozásról adott számot az előttünk álló egy év vonatkozásában. Ezen belül a jelentősebb létszámmozgások: Pécs (+80 fő), Szigetvár (+53 fő) és Mohács (+49 fő) területén növekedést valószínűsítenek. A Siklósi és Sellyei körzetben fős a létszámnövekedés, a szentlőrinci térségben a létszám szinte nem is változik (+8 fő). Ugyanakkor Komló körzetében (-6 fő) csökkenhet a foglalkoztatottak száma. 9

10 Afoglalkoztatott létszám12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > = 4% 2%<= X < 4% -0,2% Komló 0%< X < 2% X <= 0 % Szigetvár +2,9% Sellye +2,0% Szentlőrinc +1,9% Pécs +0,8% Siklós +0,9% Mohács +4,0% Létszámnagyság alapján a legnagyobb mértékű növekedés a mikro-cégeknél 13,9%-os (83 fős) várható, a kis és közép méretű vállalkozásoknál 1,1-1,7%-os ( fős) bővülést várnak. A nagyfoglalkoztatóknál ezzel ellentétben 0,5%-os (42 fős) létszámcsökkenést jeleztek előre a megszólított munkáltatók az elkövetkezendő egy év távlatában. Szakmacsoportok szerinti előrejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A második negyedévre jelzett 509 belépés és 301 kilépés több, mint hatszáz munkakört érint várhatóan. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások legnagyobb része szokás szerint a betanított-, illetve a segédmunkásokat takar, a második negyedév folyamán belépők 44%-a (223 fő), a kilépők 42%-a (127 fő) közülük kerülhet ki. Ezen kívül nagyobb felvétel az élelmiszeripari foglalkozásúak, (87 fő), a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (32 fő) és a könnyűipari foglalkozásúak (28 fő) körében várható. Jelentősebb kilépésre is ugyanebben a körben kerül sor, a szezonális jellegük miatt. A következő három hónapra prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve a létszám bővüléséről leginkább élelmiszeripar területén (szezonális 10

11 jellegű) beszélhetünk, s ehhez kapcsolódó a mobil gépkezelők foglalkoztatásának növekedése a szigetvári kirendeltség területén. Kisebb növekedés a kereskedelem vendéglátás területén fordul elő várhatóan. A gépi összeszerelésben foglalkoztatottak létszáma várhatóan csökkenni fog a negyedév végére, amely egy pécsi nagyvállalathoz köthető. A foglalkozási csoportok zömében csak néhány fős pozitív ill. negatív eltérés ill. stagnálás jelenik meg a megszólított munkáltatók részéről. Az egyenlegét tekintve legnagyobb létszámnövekedés az élelmiszeripari foglalkozásúakat valamint a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozásúakat érinti. A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások egyenlege FEOR 2 számjegyű csoportokban (10 fő felett) járművez. mobil gépkezelők összeszerelők élelm.ip fogl. 68 keresk. vendégl fő A munkáltatók és az atipikus foglalkoztatás A felmérés során ismét megkérdeztük a munkáltatókat az atipikus foglalkoztatási formákról is. A következő táblázatban a munkáltatóktól kapott válaszok összesített adatai szerepelnek. Az adott formában foglalkoztatottak Atipikus foglalkoztatási forma Száma (fő) Aránya (%) Részmunkaidő ,8 Távmunka 16 0,1 Bedolgozói munkaviszony 22 0,1 Alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás 239 1,2 Határozott idejű munkaszerződés 767 4,0 Munkaerő-kölcsönzés 910 4,7 Önfoglalkoztatás 4 0,0 Megbízási szerződés 92 0,5 Látható, hogy míg egyes foglalkoztatási formák továbbra sem jellemzőek (önfoglalkoztatás, távmunka és a bedolgozói jogviszony). A legnagyobb létszámot érintő atipikus foglalkoztatási forma mint a fenti táblázatból is látszik a részmunkaidős foglalkoztatás, fő, a mintában szereplő foglalkoztatotti létszám 6,8%-át érinti. A feldolgozóipar, a kereskedelem, gépjárműjavítás és a szállítás, raktározás ágazat területén jelentős foglalkoztatási forma. Aránya az előző évi felméréshez 11

12 képest emelkedett, nagyrészt az utóbbi idők gazdasági válsága hozta magával azt, hogy a dolgozók elbocsátása helyett inkább a részmunkaidős foglalkoztatást részesítették előnyben. Kölcsönzött munkaerőként összességében 910 főt foglalkoztatnak a megkérdezett munkáltatók. Ez a forma különösen egy cégnél (a feldolgozóipar területén működő) jelentős, a pécsi kirendeltségi körzetben. Az előző évi felméréshez képest aránya csaknem a felére csökkent. A határozott időre szóló szerződés alkalmazása a munkaadók számára rugalmasabb munkaerő-gazdálkodást biztosít. Ezáltal gyorsabban és olcsóbban tudják kielégíteni a rövidtávú munkaerő-igényüket, ugyanakkor elbocsátás nélkül, könnyen és különösebb költség nélkül meg tudnak válni a feleslegessé váló munkaerőtől. Ugyanakkor az alkalmi munkavállalás rendszerének átalakítása következtében is sokan ezt a foglalkoztatási formát választják második negyedévi felmérésnél foglalkoztatottak 5,3%-a, 923 fő rendelkezett határozott idejű munkaszerződéssel II. negyedévi aktuális felmérésünkben a megkérdezett cégek 767 főt alkalmaznak ilyen formában, amely az érintett létszám 4%-át teszi ki. Főként a feldolgozóipar, a vízellátás és hulladékkezelés, építőipar, humánegészségügyben működő szervezetek alkalmazzák. Az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás továbbra is bevált atipikus foglalkoztatási forma megyénkben, 239 fő, a foglalkoztatottak 1,2%-a érintett ebben a formában. Javarészt a mezőgazdaság területén dolgoznak. Az egy évvel korábbiakhoz képest a megkérdezett körön belül csak a részmunkaidős foglalkoztatás aránya emelkedett, a többi atipikus foglalkoztatási forma jelentősége csökkent. Pécs, Készítette: Schleer Lászlóné Jóváhagyta: Janovics László igazgató 12

13 Melléklet A évi II. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint 12 Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg Területi, helyi önkormányzati, közig-i, ig.szolg-i. érdekképv-i. vezetők Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetői Műszaki és természettudományi foglalkozások Egészségügyi - egyetemi, főiskolai képzettséghez 22 kapcsolódó foglalkozások Szociális - egyetemi, főiskolai képzettséghez kapcsolódó foglalkozások Szakképzett pedagógusok Gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozás Kulturális, művészeti és vallási - egyetemi, főisk. végz. 26 kapcsolódó - foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézők Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások Igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi ügyintézők Gazdasági, pénzintézeti ügyintézők Kulturális, sport-, művészeti és vallási foglalkozások Egyéb ügyintézők Irodai jellegű foglalkozások Ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások Közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások Nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Vas- és fémipari foglalkozások Háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások, 75 laboránsok Építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Egyéb helyhez kötött gépek kezelői Mobil gépek kezelői Egyszerű szolgált. jellegű foglalkozások Egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási 92 foglalkozások Összesen: (fő)

14 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból 14

15 származó létszámadataival korrigálták IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; 15

16 a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat új fogalma Nyilvántartott álláskereső: Az Flt november 1-jei módosításával összefüggésben azok a személyek, akik a korábban alkalmazott regisztrált munkanélküli fogalomnak megfelelnek, és a munkaügyi szervezet illetékes kirendeltségével új típusú álláskeresési megállapodást kötöttek. (Az átmeneti időszakban ide értjük azokat a regisztrált munkanélkülieket is, aki esetében ez a megállapodás még nem köttetett meg.) 16