Afoglalkoztatott létszám12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként

Átírás

1 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés tapasztalatai Baranya megyében III. negyedév Afoglalkoztatott létszám12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 2% 0%< X <2% +1,3% Komló -2%< X < 0% X < -2% Szigetvár -1,9% Sellye Szentlőrinc -4,7% -1,4% Pécs +5,6% Siklós -1,0% Mohács +1,6%

2 A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerőpiaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2012 harmadik negyedévére vonatkozó adatfelvételre július között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a június 30.-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői Baranya megyében a KSH adatai alapján A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint (a éves népesség körében) II. negyedévében Baranya megyében 139,8 ezer főt foglalkoztattak, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,2%-os csökkenést jelent. A munkanélküliek II. negyedévi átlagos száma 24,9 ezer volt, egy év alatt 23,3%-kal emelkedett. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 46,4%-ot tett ki, 0,6%-ponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az aktivitási ráta 1%-ponttal emelkedve 54,7%-ra nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (Mindkét mutató lényegesen elmaradt az országos átlagtól: előbbi 4,2%-ponttal, utóbbi 2,1%-ponttal). Ugyanezen adatforrás szerint a megye munkanélküliségi rátája 15,1%-ot tett ki, ami 2,7%-ponttal magasabb az előző év azonos időszakinál, az országos átlagnál viszont kedvezőtlenebb 4,2%-ponttal. A legalább 5 főt foglalkoztató Baranya megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma II. negyedévében 78,2 ezer főt tett ki, amely 1,8%-kal 2

3 kevesebb volt az előző évinél, miközben országos szinten csak 0,8%-os visszaesés volt tapasztalható. Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Baranya megyében 1 Megnevezés 2011.II II II II. n.év n.év n.év n.év a népesség %-ában Népesség száma, (ezer fő) a) 391,5 388 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fő) b) 303,8 301,2 77,6 77,6 Gazdaságilag aktívak, (ezer fő) b) 163,1 164,7 41,7 42,4 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) b) 142,9 139,8 36,5 36,0 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) b) 20,2 24,9 5,2 6,4 Alkalmazásban állók száma (ezer fő) c) 79,6 78,2 20,3 20,2 Inaktívak száma (ezer fő) b) 140,7 136,5 35,9 35,2 Baranya megyei székhellyel március végén gazdasági szervezet szerepelt a KSH nyilvántartásában, 1,6%-kal több mint egy évvel korábban. Ebből a vállalkozások száma volt, így ezer lakosra 147 vállalkozás jutott (ez a mutató alacsonyabb az országos átlagnál, amely 166). A regisztrált szervezetek 29,3%-a, (18 582) társas vállalkozásként volt bejegyezve, nagyobb hányaduk, 60,6%-uk (38 451) pedig egyéni vállalkozásként volt nyilvántartva. A regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti számát tekintve a legtöbb vállalkozás a mezőgazdaság (13,1 ezer) területén lett bejegyezve. Másodsorban legnépszerűbb az ingatlanügyek (7,9 ezer) ágazata. Hasonló nagyságrendű (6 ezer feletti) a vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ág területén. A felmérés eredményei A III. negyedévi adatfelvételbe a Baranyában működő munkaügyi kirendeltségeink összesen 371 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 40 és 75 között mozgott. A megkeresett szervezetek 88,9%-a, mintegy 330 munkáltató válaszolt kérdéseinkre. 1 Forrás: KSH Stadat táblák és II. negyedév a) 2011, ill január 1-jén. b) II. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti II. negyedéves évközi adatai. 3

4 A megkérdezett cégek 75,1%-a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozott, ugyanakkor ezek a gazdálkodók az érintett munkavállalók mindössze 19,9%-át foglalkoztatták a felmérés időpontjában, június 30-án. A közepes létszámnagyságú vállalkozások a minta 21,5%-át tették ki, de az itt foglalkoztatottak az érintett létszám közel felét (45,3%-át) adták. A nagyvállalkozások a minta kis hányadát tették ki, 3,3%-át, ugyanakkor az érintett munkavállalók 34,8%-át foglalkoztatták. (Az adatok az összes létszámot, közfoglalkoztatással együtt tartalmazzák). A felmérésben résztvevő munkáltatók és az általuk foglalkoztatottak száma vállalati nagyság szerinti bontásban Vállalati méret Felmérésben résztvevő munkáltatók Foglalkoztatottak összesen száma (db ) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Mikro (0-9 fő) , ,9 Kis (10-49 fő) , ,0 Közép ( fő) 71 21, ,3 Nagy (250 fő felett) 11 3, ,8 Összesen , ,0 Az előző felméréshez képest összességében 7,6%-kal (27 cég) csökkent a választ adó munkáltatók száma. A 330 megkérdezett munkáltató június végén 17 ezer főt foglalkoztatott, ez 2,9%-kal kevesebb a II. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. Az előző negyedévi felméréshez képest a nagy (250 főnél többet foglalkoztató) szervezeteknél alkalmazottak aránya 1,4%-ponttal emelkedett, míg a közepes (1,1%-ponttal) és mikro kategóriájú (0,3%-ponttal) szervezeteknél dolgozók hányada csökkent. A válaszadó 330 gazdasági szervezet a I. negyedév végén regisztrált 2 gazdasági szervezet 0,5%-át képviseli. 63,4 ezer A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban a feldolgozóiparból (77 cég) kerültek ki, Baranya gazdaságában ez az ágazat a legmeghatározóbb. Emellett jelentős számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjárműjavítás (59 cég), az építőipar (36 cég), a szálláshely-szolg., vendéglátás (35 cég) és a mezőgazdaság (34 cég) területéről. A feldolgozóipart leginkább az élelmiszergyártás (14 cég), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (15 cég), a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (12 cég), a gumi, műanyag termékek gyártása (9 cég), valamint fafeldolg., papírtermék gyártása (9 cég) reprezentálja. 2 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató I. negyedév. 4

5 Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása Mikro (0-9 fő) Vállalati létszámnagyság-kategória Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (249 fő felett) db % db % db % db % Összesen =100% 12 3,6 13 3,9 8 2,4 1 0,3 34 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0,0 1 0,3 0 0,0 1 Feldolgozóipar 23 7,0 30 9,1 23 7,0 1 0,3 77 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 6 1,8 4 1,2 3 0,9 1 0,3 14 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 2 0,6 9 2,7 4 1,2 0 0,0 15 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 3 0,9 5 1,5 1 0,3 0 0,0 9 Vegyi anyag, termék gyártása 0 0,0 1 0,3 1 0,3 0 0,0 2 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2 0,6 4 1,2 3 0,9 0 0,0 9 Fémalapanyag és fémfeldolgozás 4 1,2 3 0,9 5 1,5 0 0,0 12 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0 0,0 0 0,0 1 0,3 0 0,0 1 Villamos berendezés gyártása 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 Gép, gépi berendezés gyártása 2 0,6 0 0,0 2 0,6 0 0,0 4 Járműgyártás 0 0,0 3 0,9 2 0,6 0 0,0 5 Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, berendezés javítása 4 1,2 1 0,3 1 0,3 0 0,0 6 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 0 0,0 1 0,3 3 0,9 1 0,3 5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 0 0,0 2 0,6 3 0,9 1 0,3 6 Építőipar 17 5,2 17 5,2 2 0,6 0 0,0 36 Kereskedelem, gépjárműjavítás 38 11,5 19 5,8 2 0,6 0 0,0 59 Szállítás, raktározás 2 0,6 1 0,3 0 0,0 2 0,6 5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 21 6,4 10 3,0 4 1,2 0 0,0 35 Információ, kommunikáció 2 0,6 2 0,6 0 0,0 0 0,0 4 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 1 0,3 1 0,3 2 0,6 0 0,0 4 Ingatlanügyletek 1 0,3 2 0,6 0 0,0 0 0,0 3 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 6 1,8 4 1,2 2 0,6 0 0,0 12 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 5 1,5 2 0,6 1 0,3 1 0,3 9 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. 0 0,0 2 0,6 4 1,2 1 0,3 7 Oktatás 0 0,0 0 0,0 8 2,4 1 0,3 9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2 0,6 4 1,2 5 1,5 2 0,6 13 Művészet, szórakoztatás 1 0,3 3 0,9 0 0,0 0 0,0 4 Egyéb szolgáltatás 3 0,9 1 0,3 3 0,9 0 0,0 7 Összesen , , ,5 11 3,3 330 A KSH I. negyedévi évközi ágazati statisztikája alapján Baranyában az alkalmazásban állók száma 76,2 ezer fő volt, így az NMF-ben szereplő cégek létszáma alapján 22,3%-os reprezentáltságot jelent. A felmérésben résztvevő cégeknél foglalkoztatott összlétszám többségét, 21,1%-át a feldolgozóipar adta, a szállítás, raktározás és a mezőgazdaság egyaránt 10,9%-os, az oktatás 8,9%-os hányaddal szerepel. Jelentősebb munkaadóként említhető még a humánegészségügyi, szociális ellátás területe (8,2%), valamint a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (7,3%). 5

6 Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó adatokat a KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a mezőgazdaság; a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás; a vízellátás, hulladékgazdálkodás; a szállítás, raktározás; az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a felkeresett mintában. Az építőipar; kereskedelem, gépjárműjavítás; az oktatás; a humán-egészségügyi ellátás; az információ, kommunkáció; a szálláshely-szolg vendéglátás; az ingatlanügyletetek; a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; a közigazgatás; az oktatási tevékenység területe az átlagosnál kisebb arányban szerepel a felmérésben. A III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma jún.30.-án (fő) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint I. név Reprezentációs arány (%) Mezőgazd., erdőgazd., halászat ,6 Bányászat, kőfejtés ,0 Feldolgozóipar ,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,4 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ,1 Építőipar ,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,1 Szállítás, raktározás ,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,7 Információ, kommunikáció ,8 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,5 Ingatlanügyletek ,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,2 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,4 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,4 Oktatás ,8 Humán-egészségügyi, szociális ell ,7 Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,9 Egyéb szolgáltatás ,4 Baranya megye összesen: ,3 A mintában érintett válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma Baranyában 51 főt tett ki. Ennél nagyobb átlagos létszám csak a megyeközpont körül, Pécs körzetében fordul elő (122 fő). A többi térségben szinte mindenhol ennél jóval alacsonyabb. Nagyobb létszámot foglalkoztató cégek a siklósi és szigetvári térségben fordulnak elő, itt a foglalkoztatotti létszám átlagosan fő, a szentlőrinci körzetben pedig már csak átlagosan 3 fős cégek vannak. Az átlagos létszám az előző negyedévi felméréshez képest a siklósi és sellyei 6

7 térségben emelkedett, a mohácsi körzetben egyharmaddal csökkent, a szentlőrinci térségben pedig felére esett vissza az átlagos foglalkoztatotti létszám. A megkeresett cégek és a foglalkoztatottak száma kirendeltségi bontásban Kirendeltségek A felmérésben résztvevő munkáltatók A felmérésben résztvevő munkáltatóknál foglalkoztatottak száma Átlagos foglalkoztatotti létszám száma (db ) megoszlása (%) száma (db ) megoszlása (%) (fő) Pécs 74 22, ,4 122 Komló 69 20, ,7 36 Mohács 18 5, ,5 14 Siklós 55 16, ,2 44 Sellye 38 11, ,8 30 Szigetvár 34 10, ,6 43 Szentlőrinc 42 12, ,8 3 Összesen , ,0 51 A válaszadásban leginkább Pécs és Komló területén gazdálkodó cégek voltak érintettek. E két kirendeltség munkáltatói tették ki a mintában szereplők közel felét, viszont e két térségben jelentkezett a foglalkoztattak kétharmada. Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adni a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A felmérésben résztvevő szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva db % db % Csökkenő 22 6, ,5 Stagnáló , ,5 Növekedő 53 16, ,0 Válaszadók száma , ,0 A vállalatok többsége, 77,3%-a, 3 hónap múlva is változatlan stagnáló létszámmal tervezi működését az előtte álló negyedévben. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a bizonytalan gazdasági és üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják előrebecsülni a változást. A változatlan létszámmal számolók hányada az előző negyedévi felméréshez képest emelkedett 6,2%-ponttal. 7

8 Az alkalmazott létszám szűkítését 3 hónapos távlatban prognosztizálók hányada 6,7%-ra csökkent (az előző felméréskor 11,8% volt arányuk). A létszám bővítését tervezők hányada 16,1%, 1%-ponttal kisebb, mint az előző felmérésnél volt. Egyéves időtávban az előrejelzés szerint létszámcsökkenésre a cégek 11,5%-a számít. Az előző II. negyedéves felméréskor a megkérdezettek nagyobb hányada, 14,6%-a számított létszámcsökkentésre. A létszámbővülést, növekvő tendenciát tervező munkáltatók aránya a jelen felmérés szerint 20%. Az előző felméréskor a bővíteni szándékozók aránya alacsonyabb volt (19,3%). A stagnálást becslők tábora az összes munkáltató többségét, kétharmadát teszi ki, 68,5%, arányuk nagyobb, mint az előző negyedévi felmérésünkkor volt. Mostani felmérésünk eredménye szerint, szeptember végére a megkérdezett munkaadók összességében a létszám 155 fős (0,9%) növekedésére számítanak a június 30.-i állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint 533 új belépés mellett 378 kilépés várható. A foglalkoztatottak létszáma a III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál Baranya megyében várható létszám egy év múlva várható létszám 3 hónap múlva aktuális létszám: 2012.jún. 30-án fő A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következő három hónapban a foglalkoztatotti létszám jelentősebb emelkedésére a feldolgozóipar (69 fő) a humán-egészségügyi, szociális ellátás (33 fő), a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (32 fő), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek (12 fő) területén lehet számítani. A többi ágazat területén várható létszámbővülés már nem éri el a 10 főt. Az alkalmazotti létszám kismértékű szűkülésére számítanak a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (9 fő), a szállítás, raktározás (3 fő) területén. A létszámalakulást vállalati méretkategóriánként tekintve elsősorban a nagyobb méretű foglalkoztatók jeleztek 3 hónapra előre létszámbővülést 1,2%-os mértékben, itt jelenik meg a többlet közel fele, 72 fő. Hasonló mértékű 1,2%-os (33 fő) létszámnövekedést terveztek a kisvállalkozások is. A közepes méretű cégeknél, 0,6%-os, 46 fős bővülés várható. A mikro vállalkozásoknál jelzett 0,6%-os növekedés, csak 4 fős bővülést jelent. 8

9 A három hónapos előrejelzés létszámadatait kirendeltségi körzetenként vizsgálva az összes 155 fős létszámnövekmény két harmada (92 fő) a Pécsi Kirendeltségi körzetben jelentkezik. Mintegy 30 fős létszámgyarapodást terveztek a komlói és szigetvári munkaadók. Ezzel ellentétben Mohács (4 fő) és Sellye (3 fő) térségében kissé csökken a foglalkoztatás, Szentlőrinc körzetében pedig stagnálásra lehet számítani. Afoglalkoztatott létszám3 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 1% 0%< X <= 1% +1,2% Komló -1%< X <=0% X < -1% Szigetvár +1,9% Sellye Szentlőrinc -0,3% 0% Pécs +1,0% Siklós +0,5% Mohács -1,6% A 12 hónapos előrejelzés adataiból kitűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az időintervallumban is kedvezően alakul. A megkérdezett cégek összesített tervei ugyanis, 435 fős, 2,6%-os létszám növekedési várakozásról tájékoztatnak az előttünk álló egy év vonatkozásában. Kirendeltségenként vizsgálva eltérő nagyságú, ellentétes irányú létszámmozgások tapasztalhatók a megye hét körzetében. Létszám csökkenés várható a sellyei (54 fő), siklósi (24 fő), szigetvári (28 fő) és szentlőrinci (23 fő) munkáltatók körében. Létszámgyarapodást valószínűsítenek a pécsi (506 fő), a komlói (33 fő) és a mohácsi (4 fő) körzet foglalkoztatói egy évre előre. 9

10 Afoglalkoztatott létszám12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 2% 0%< X <2% +1,3% Komló -2%< X < 0% X < -2% Szigetvár -1,9% Sellye Szentlőrinc -4,7% -1,4% Pécs +5,6% Siklós -1,0% Mohács +1,6% Létszámnagyság alapján a vállalkozások létszámbővülést terveznek egy év távlatában, minden méret kategóriában. Jelentős mérvű bővítésre számítanak a közepes méretű vállalkozások: 5,3%, 410 fő. Kisebb mértékű (19 fő 0,7%) gyarapodást prognosztizáltak a főt foglalkoztató kisvállalkozások. Minimális létszámgyarapodás várható a legkisebb és legnagyobb méretű cégek körében. A 12 hónapra előre jelzett létszám növekedési várakozások ágazatok szerint bontva, elsősorban a feldolgozóiparban jelentkeznek (663 fő), nagyrészt a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás területén. Kisebb mértékű bővülés várható az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (29 fő) ágazatban. Létszámszűkülést prognosztizáltak egy évre előre a mezőgazdaságban (73 fő), az egyéb szolgáltatások (69 fő) terén, a közigazgatásban (48 fő), a vízellátás (32 fő), a szálláshely-szolg., vendéglátás (30 fő) területén. Szakmacsoportok szerinti előrejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A harmadik negyedévre a munkáltatók 533 belépést és 378 kilépést prognosztizáltak különböző munkakörökben. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások nagy része szokás szerint a betanított-, illetve a segédmunkásokat takar, a harmadik negyedév folyamán belépők mintegy harmada közülük kerülhet ki. 10

11 Nagyobb létszámfelvétel várható a harmadik negyedévben az irodai ügyviteli, ügyfélkapcsolati foglalkozásokban (126 fő), a technikusok körében (28 fő), az egészségügy és szociális foglalkoztatottak (31 fő) körében, valamint a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúaknál (29 fő) és a könnyűipari (31 fő), a fém- és villamosipari foglalkozásokban (23 fő). A várható kilépések nagyobb számban az irodai, ügyviteli, ügyfélkapcsolati, adminisztrátori munkakörben dolgozókat (87 fő), a fém- és villamosipari foglakozásúakat (18 fő), a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúakat (22 fő), a technikusokat (19 fő) érintik. A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások FEOR 2 számjegyű csoportokban járművez.mobil gépek kezlői feldolg.ip.gépkezelők építőip. fogl. fém és vill.ip.fogl. könnyűip.foglalk. élelm.ip.foglalk. ker.vendl.ip.fogl. irodai ügyviteli fogl. szoc.és egészségügyi fogl. oktatók technikusok kilépők belépők 87 fő A következő három hónapra, a 2012-es év harmadik negyedévére prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve nagyobb (10 fő feletti) létszámbővítési szándék fordul elő a következő munkakörökben: az irodai ügyviteli, ügyfélkapcsolati foglalkozásokban (39 fő), az egészségügyi fogl., szociális gondozók (20 fő), a könnyűipari dolgozók (24 fő) körében. 11

12 A 3 hónapra előre jelzett 155 fős létszám bővülés 40%-a, (62 fő) közfoglalkoztatást takar. Várható tendenciák a közfoglalkoztatás adatai nélkül A megkérdezett cégek jelenlegi március végi zárólétszáma a közfoglalkoztatottak nélkül összesen fő. A közfoglalkoztatás az össz létszámnak csak alig több mint 5,9%-át (1 005 fő) teszi ki. Az összes közfoglalkoztatott mintegy fele a mezőgazdaságban dolgozik, 44%-uk a közigazgatás védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazat területén tevékenykedik. A vállalati méretkategória szerint elsősorban a nagy kategóriájú cégek foglakoztatják nagy többségüket (65%), de a kis (17%) és középméretű (18%) cégek is részt vesznek a közfoglalkoztatásban. Kirendeltségi bontás szerint a közfoglalkoztatottak nagy részét, 721 főt a pécsi kirendeltségi körzet cégei alkalmazták, ezen kívül a siklósi (173 fő) és sellyei (109 fő) munkáltatóknál álltak alkalmazásban június 30-án. A közfoglalkoztatottak 3 hónap múlva várható létszáma összesen fő lesz az előre jelzések szerint. A felmérésben résztvevő munkáltatóknál foglalkoztatottak száma (közfoglalkoztatás nélkül) vállalati nagyság szerinti bontásban Vállalati méret Foglalkoztatottak száma jelenleg jún. 30-án Foglalkoztatottak száma 3 hó múlva várható szept. 30-án száma (db ) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Mikro (0-9 fő) 657 4, ,1 Kis (10-49 fő) , ,0 Közép ( fő) , ,0 Nagy (250 fő felett) , ,9 Összesen A három hónap múlva, szeptember végére várható alkalmazotti létszám a közfoglalkoztatottak nélkül kevésbé emelkedik csak 0,6%-kal lesz több a jelenlegi júniusi zárólétszámnál. Kirendeltségek A foglalkoztatottak száma kirendeltségi bontásban (közfoglalkoztatás nélkül) Jelenlegi létszám jún. száma (fő) megoszlása (%) Várható létszám 3 hó múlva szept. száma (fő) 12 megoszlása (%) 3 hónap múlva várható változás száma (fő) szept./jún. (%) Pécs , , ,4 Komló , , ,2 Mohács 248 1, ,5-4 98,4

13 Siklós , , ,5 Sellye , ,5-6 99,4 Szigetvár , , ,9 Szentlőrinc 138 0, , ,0 Összesen , , ,6 A foglalkoztatásban a 3 hónap múlva várható növekvő tendencia kirendeltségi szinten különböző mértékben érvényesül. Két kirendeltségi körzetben prognosztizálták a munkáltatók jelentősebb mértékű létszámbővülést, Komló és Szigetvár térségében. A többi körzetben is mindenhol emelkedő tendenciájú a foglalkoztatás a pécsi és siklósi térségben is, a szentlőrinci körzetben pedig stagnálást jeleztek. Sellye és Mohács körzetében létszámszűkülés várható a 3 hónapos előrejelzés szerint, ha a közfoglalkoztatástól eltekintünk. Nemzetgazdasági ágak szerint a 3 hónapra előre jelzett növekedés többsége közfoglalkoztatás nélkül a feldolgozóiparban várható, a humán-egészségügyi, szociális ellátást és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazatokat is érinti. Létszámszűkülést több területen jeleztek a munkáltatók, de minimális mértékűt, néhány főst. A felmérésben szereplő munkáltatóknál alkalmazottak száma (közfoglalkoztatás nélkül) Nemzetgazdasági ágak Alkalmazottak száma (fő) jelenleg 3 hó múlva várható változás Jún. 30. Szept. 30. (fő) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen

14 Szolgáltatásaink és az aktív eszközök felhasználása a válaszadók körében A munkaerő-gazdálkodási adatlap 4. kérdésénél arra kértük a munkáltatókat jelöljék meg, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szolgáltatásai és aktiváló eszközei közül melyeket használják, és egyben rangsorolják is őket fontosságuk sorrendjében. A legfontosabbnak három szolgáltatást ítéltek a munkáltatók: a bér-és bérjellegű támogatásokat, a start kártya család nyújtotta lehetőségeket és a munkaközvetítést. A start kártya jelentősége megnőtt, első leghasznosabb eszköz szerepét tölti be a kérdőívet kitöltők körében. A munkáltatók több mint fele, 51%-uk sorolta első helyre és 20%-uk a három fontosabb közé. A bér-jellegű támogatások a második helyen szerepelnek leghasznosabb és legnépszerűbb aktív eszközként a munkaadók szerint. A foglalkoztatók fele, 51%-a a legfontosabbak közt, az első helyen tartja számon, további 15%-uk pedig az első három közé sorolta. Az említett eszközök kedveltségére utal, hogy mindkettő esetében a válaszadóknak csupán 2-3%-a nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri, a szolgáltatást. A harmadik legfontosabb szerep a munkaközvetítésnek jutott, a válaszadók 28%-ánál az első legfontosabb és 23%-nál a három leggyakrabban igénybevett szolgáltatásként jelent meg. A cégek többsége (50,2%-a) még fontosnak ítélte a bérkompenzációs támogatást is. A munkáltatók egytizede nem ismeri, és további egyharmada pedig nem válaszolt ennél a támogatási formánál. A munkaerő-piaci tájékoztatást a vállalkozások nem igénylik, ill. legkevésbé tartják fontosnak. Pécs, Készítette: Schleer Lászlóné Jóváhagyta: Janovics László igazgató 14

15 Melléklet A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fő) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg 1 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális szolgáltatási foglalkozások 0 24 Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jellegű foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Kulturális, sport-, művészeti foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézők Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Szakmai irányítók, felügyelők Egészségügyi foglalkozások Szociális gondozási és munkaerőpiaci szolgált. foglalk Üzleti jell. szolgált., ügyintézői, hatósági ügyint., ügynökök Egyéb ügyintézők Irodai ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kézműipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Összesen:

16 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból 16

17 származó létszámadataival korrigálták IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 17

18 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmi rendszere Nyilvántartott álláskeresők: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Nyilvántartott álláskeresők aránya: a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában 18