NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS III. negyedév

Átírás

1 Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS III. negyedév Tolna megye július-szeptember

2 A felmérés lényege A negyedéves munkaerő-felmérés tapasztalatai Tolna megyében III. negyedév III. negyedéve során a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja immár huszonkilencedik alakalommal készítette el a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a Munkaügyi Központ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2012 harmadik negyedévére vonatkozó adatfelvételre július 2. és július 23. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a június végi statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A rendelkezésünkre álló 421 db érvényes adatlap alapján a felmérésben résztvevő munkáltatók 3 hónapon belül összességében 0,7%-os növekedést, egy év távlatában pedig 1,2%-os emelkedést prognosztizáltak. Ebben a létszámmozgásban mindkét időtávban a közfoglalkoztatottak is benne vannak. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői Tolna megyében a KSH adatai alapján Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Tolna megyében 1 Megnevezés II. név II. név Népesség száma a) (ezer fő) 233,7 231,2 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma a) (ezer fő) 182,5 180,7 Gazdaságilag aktívak b) (ezer fő) 93,1 92,2 Foglalkoztatottak száma b) (ezer fő) 85,0 83,3 Munkanélküliek száma b) (KSH, ILO) (ezer fő) 8,1 8,9 Alkalmazásban állók száma c) (ezer fő) 44,2 43,4 Inaktívak száma b) (ezer fő) 84,9 83,8 Aktivitási arány b) (%) 52,3 52,4 Foglalkoztatási ráta b) (%) 47,8 47,4 Munkanélküliségi ráta b) (%) 8,7 9,6 1 a) 2010, ill január 1-jén. b) és 2012 II. negyedévi adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti és I. negyedéves adatai. 2

3 A KSH legfrissebb adatai alapján Tolna megye legalább 5 főt foglalkoztató gazdasági szervezeteinél I. negyedévében átlagosan 43,4 ezren álltak alkalmazásban, ez 1,8%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. (Országosan 0,7%-os volt a csökkenés.) A közszféra mintegy fős létszáma a közfoglalkoztatás bővülésének köszönhetően 3,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezzel szemben a versenyszféra közel fős létszáma 3,9%-kal kevesebb volt a I. negyedévinél. Az alkalmazásban állók száma a nemzetgazdasági ágak közül az építőipar, az ingatlanügyletek, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, valamint a humánegészségügyi szociális ellátás ágakban meghaladta az előző év azonos időszakit, a többi területet pedig 0,7 14,1%-os csökkenés jellemezte. A legnagyobb mértékű létszámvesztést a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat szenvedte el (-14%), a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató feldolgozóiparban pedig 3,6%-kal csökkent a létszám. A regisztrált gazdasági szervezetek száma Tolnában március 31-én közel volt, 370-nel több, mint egy évvel korábban, viszont 140-nel kevesebb, mint december 31-én. Idén március végén a Tolna megyei székhellyel nyilvántartott mintegy vállalkozás több mint háromnegyede egyéni vállalkozás volt, számuk gyakorlatilag megegyezett a 12 hónappal korábbival, az év végihez képest viszont egy százalékkal (250-nel) csökkent. A munkavégzés jellege szerint a megyei székhellyel regisztrált mintegy egyéni vállalkozás 32%-a volt főállású, a munka mellett vállalkozók aránya 42, a nyugdíj mellett tevékenykedőké 26%-ot tett ki. Folyamatosan bővült a társas vállalkozások száma, ez év március 31-én a 12 hónappal korábbihoz képest 4, a december 31-eihez viszonyítva 1,2%-kal több szerepelt a nyilvántartásban. A regisztrált társas vállalkozások legnagyobb hányada a főtevékenység szerinti megoszlást tekintve a kereskedelem, gépjárműjavítás (23,2%) nemzetgazdasági ágba volt bejegyezve. Ezen kívül meghatározó a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (14,7%), az építőipar és a feldolgozóipar (12-12%) területén működő cégek részesedése is. A nonprofit szervezetek száma 1%-kal re emelkedett, a költségvetési szervek száma továbbra is 466 volt első negyedévének végén. A munkaerő-piaci helyzet alakulása Az elhelyezkedési lehetőségeket egy térség gazdasági helyzete mellett jelentősen befolyásolja a munkaerő-kínálat összetétele is. A nyilvántartott álláskeresők I. félévi átlagos száma Tolna megyében fő volt, ami 893 fővel, 5,7%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A létszám csökkenése egyértelműen a közfoglalkoztatás kiszélesítésével hozható összefüggésbe. Tolna megyében I. félévében átlagosan a gazdaságilag aktív népesség 14,3%-át tették ki a regisztrált álláskeresők, a mutató az országos átlagot 1,1%-ponttal meghaladta, az előző év azonos időszaki megyei adatnál ugyanakkor 1%-ponttal kedvezőbb volt. A I. félévi Tolna megyei átlagos mutató az ország összes megyéjét tekintve a 10. legmagasabb értéket jelentette. 3

4 Az álláskeresők összetétele Az álláskeresők elhelyezkedési esélyeit legnagyobb mértékben az iskolai végzettségük határozza meg. Komoly problémát jelent, hogy Tolna megyében I. félévének átlagában a regisztráltak 43,8%-a alacsony iskolázottságú, legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzett volt, ez az arány 0,1%-ponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A szakmunkás végzettségűek részaránya 31%-ot tett ki féléves átlagban, ami 0,8%-ponttal kisebb az előző évi hasonló időszaki átlagos mutatónál, a legalább érettségivel rendelkezőké ugyanakkor 0,8%-ponttal 21,1%-ra emelkedett. Főiskolai, vagy egyetemi végzettséggel január-júniusában átlagosan a regisztráltak 4,1%-a rendelkezett, ez 0,8%-ponttal jelent alacsonyabb arányt az egy évvel korábbinál. A regisztráltakon belül a férfiak aránya éves átlagban 50,7%, a nőké 49,3% volt. Egy évvel korábban a mostaninál magasabb (53,2%) férfi-arányt tapasztaltunk. A vizsgált időszakban a regisztrációban szereplők közül havi átlagban álláskereső minősült pályakezdőnek, 200 fővel többen, mint I. félévében. A teljes regisztrált állományon belüli arányuk 11,3%-ot tett ki átlagosan, ami az előző év I. félévi értéket 1,9%- ponttal haladta meg. A legalább egy éve folyamatosan regisztrált álláskeresők tábora a tárgyidőszakban átlagosan főt számlált Tolna megyében, ami 19,5%-os csökkenést jelentett a évi azonos időszaki adathoz képest. Ezzel a tartósan állástalanok átlagos részaránya a I. félévi 25,6%- ról 21,9%-ra csökkent. A tartósan álláskeresők számának és arányának csökkenése egyértelműen az elmúlt 2 évben tapasztalt intenzív közfoglalkoztatásnak az eredménye. A vizsgált csoportba tartozó álláskeresők körében 44,8%-ot tett ki a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya, 33,6%-uk pedig 50 év feletti volt. A tartósan állástalanok 31,3%-a szociális juttatásban részesült az önkormányzattól, 65,8%-uk pedig nem kapott ellátást. Tolna megyében I. félévben a munkáltatók összesen főre vonatkozó új munkaerőigényt jelentettek be a megyében működő munkaügyi kirendeltségeken, ez azonos időszakához képest 15%-os csökkenést jelent. Így a tárgyévben havonta átlagosan új állásajánlat állt rendelkezésre a munkát keresőknek az előző év azonos időszaki cal szemben. Az új ajánlatok többsége, 83,3%-a (5.047) támogatott munkahelyekre vonatkozott, támogatás nélkül mindössze álláshely (16,7%) volt betölthető. Ez utóbbi kategórián belül külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatását mindössze 22 álláshely célozta. A támogatott álláshelyek 93,1%-a közfoglalkoztatást jelentett, 5,9%-os volt a bértámogatás, 1%-os pedig a többi támogatott állás aránya. A felmérés mintájának összetétele A III. negyedévi adatfelvételbe a Tolna megyében működő munkaügyi kirendeltségek összesen 421 munkáltatót vontak be, a körzetenként megadott mintanagyság 53 és 144 között mozgott. A megyei mintával érintett létszám hattizede Szekszárd és Paks térségben megkérdezett gazdálkodóknál dolgozott. E térségekben a válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma sorrendben 57, illetve 56 fő volt, míg a második legtöbb céget bevonó Tamási esetében ez a mutató csak 24 főt tett ki. 4

5 A felméréssel megszólított munkaadók és az általuk foglalkoztatottak kirendeltségenkénti megoszlása A felmérésben résztvevő gazdálkodóknál Kirendeltségek Kitöltött adatlapok száma foglalkoztatottak (közfoglalkoztatottakkal együtt) száma (db) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Bonyhád 60 14, ,4 Dombóvár 54 12, ,7 Paks 53 12, ,5 Tamási , ,9 Szekszárd , ,5 Összesen: , ,0 Vállalati méret alapján a 421 válaszadó szervezet legnagyobb része, 77,5%-a a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, azonban ezek az érintett munkavállalóknak mindössze 21,6%- át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 19,2%-át tették ki és az itt foglalkoztatottak jelentették az érintett létszám 44,1%-át. A minta csupán 3,3%-át alkották nagyvállalkozások, viszont a létszám mintegy harmad részének (34,2%-át) voltak munkaadói. A felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatotti létszámuk vállalti méret szerint Vállalati méret Érvényes adatlapok A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma márc. 31-én száma megoszlása (fő) (%) Ebből: a közfoglalkoztatottak száma (db) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Mikro (0-9 fő) , ,1 14 3,1 Kis (10-49 fő) , , ,3 Közép ( fő) 81 19, , ,0 Nagy (250 felett) 14 3, ,2 25 5,6 Összesen: , , ,0 A felmérésbe vont 421 munkáltató június végén a közfoglalkoztatottak számával együtt főt foglalkoztatott, ez 9,3%-kal kevesebb a negyedévvel korábbi felvételben érintett szervezetek összlétszámánál. (A jelentős mértékű csökkenés abból adódott, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt. a maga közel 2500 fős létszámával nem vállalta tovább a felmérésben való részvételt.) A KSH legfrissebb statisztikája alapján Tolna megyében I. negyedévében az alkalmazásban állók átlagos száma 43,4 ezer fő volt, így a felmérésünkben szereplő foglalkoztatotti létszám 44,3%-os reprezentáltságot jelent. A válaszadó 421 gazdasági szervezet a március végén regisztrált 2 37,5 ezer gazdasági szervezet 1,1%-át képviselte. A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban most is a feldolgozóiparból (129 cég) kerültek ki, ahogy a megye gazdaságában is ezen ágazat szerepe a legmeghatározóbb. Emellett jelentős számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjárműjavítás (100 cég), az építőipar (42 cég), a mezőgazdaság (30 cég) és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területéről (22 cég). A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatnak (40 cég), a textília, ruházat, bőr és 2 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 2012/1 5

6 bőrtermék gyártása (21 cég), az élelmiszergyártás (20 cég), és a fafeldolgozás, papírtermék gyártása ágazatoknak (15 cég) volt legnagyobb az érintettsége. A felmérésünkbe került regisztrált összlétszám 36,9%-át a feldolgozóipar adta, 13,9%-át a humán-egészségügyi, szociális ellátás, 10,5%-át a kereskedelem, gépjárműjavítás szolgáltatta, de jelentősebb foglalkoztatóként említendő a mezőgazdaság is, ahonnan az alkalmazotti létszám 9,1%-a származott. Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a feldolgozóipar, a vízellátás, hulladékgazdálkodás, a mezőgazdaság, az ingatlanügyletek, a szállítás, raktározás, az egyéb szolgáltatás és a kereskedelem, gépjárműjavítás felülreprezentáltak a mintában. Az információ, kommunikáció, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység reprezentációja közelíti az átlagost, ugyanakkor a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás és a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén dolgozók csak minimális mértékben kerültek felmérésünkbe. A III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma (fő) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint, I. név Reprezentációs arány (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,4 Bányászat, kőfejtés 0 6 0,0 Feldolgozóipar ,4 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés , ,3 Építőipar ,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,6 Szállítás, raktározás ,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,6 Információ, kommunikáció ,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,9 Ingatlanügyletek ,5 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,1 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,4 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,6 Oktatás ,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,9 Egyéb szolgáltatás ,6 Tolna megye összesen: ,3 6

7 A felmérés főbb eredményei: Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. Három hónapon belüli létszámváltozás A felmérésben szereplő munkaadók 72,4%-a 3 hónap múlva a jelenlegihez képest változatlan létszámmal tervezi működését, 18,5%-uk növekedéssel, 9% pedig a létszám csökkenésével számol. Az elmúlt év, hasonló időszakában ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 65,3%-a 3 hónapon belül stagnálással számolt, 25,6%-uk növekedést prognosztizált, 9,1%-uk pedig létszámcsökkenést jelezett. A jelenlegi felmérésünk eredménye szerint, szeptember végére a megkérdezett munkáltatói kör összességében létszámának 132 fős, 1,1%-os növekedésére számít a június 30-i állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint 499 új belépés mellett 367 kilépés várható. (Lásd: melléklet!) A be- és kilépések egyenlegét tekintve vegyes a kép. A foglalkoztatotti létszám legnagyobb (74 fős) emelkedését a feldolgozóiparból jelezték előre a megszólított munkáltatók. A szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területéről 29 fős, a kereskedelem, gépjárműjavítás területéről 21 fős létszámemelkedést prognosztizáltak előre a válaszadó gazdálkodó szervezetek. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás ágazatból (26 fő), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása területéről (21 fő) és az élelmiszeriparból jeleztek említésre méltó növekedést. 20 főt elérő létszámcsökkenést egyedül a vízellátás, szennyvíz-kezelés, hulladékgazdálkodás ágazatból prognosztizáltak, a többi ágazatban 3 hónapos időtávban leginkább stagnálás várható. Jelen adatok esetében fel kell hívnunk a figyelmet, hogy azok a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazzák! A három hónapos előrejelzést tekintve a foglalkoztatottak száma a Bonyhádi kistérségben 1,5%- kal, a Paksi térségben 0,6%-kal csökkenni fog, a másik három körzetünkben viszont emelkedés valószínű. A legnagyobb mértékű, de mindössze 1,6%-os létszámbővülési várakozást a Szekszárdi körzetben tevékenykedő munkáltatók jelezték, Tamási térségében 1%-os, Dombóvár vonzáskörzetében 0,7%-os foglalkoztatotti létszámbővülést valószínűsítettek a megkérdezettek. 7

8 A szeptember végéig várható létszámalakulásokat méretkategóriánként tekintve valamennyi szervezet kisebb-nagyobb létszámemelkedéssel számol. A mikroszervezeteknél 35 fős (4,4%-os) emelkedés, a kisméretű cégeknél 23 fős (0,7%-os) bővülés várható. A közepes méretű szervezetek 41 fős (0,5%-os), a nagyvállalatok 33 fős (0,5%-os) létszámemelkedéssel számolnak. Az elkövetkező 3 hónapra jelzett létszámmozgások összesített egyenlegét foglalkozási csoportok szerint tekintve inkább növekedési várakozás jelent meg. A legnagyobb emelkedést a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozásúak (32 fő), az egyszerű ipari, építőipari, fogfoglalkozásúak (23 fő) köréből prognosztizálták. Várhatóan bővülni fog az élelmiszeripari foglalkozásúak és az összeszerelők (18-18 fő), a fém- és villamosipari foglalkozásúak és a takarítók (17-17 fő) száma is. Azokban a foglalkozási csoportokban, ahonnan létszámcsökkenést prognosztizáltak, a csökkenés mértéke egyik esetben sem haladta meg a 10 főt. 8

9 A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások egyenlege FEOR 2 számjegyű csoportokban (10 fő felett) egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások takarítók és hasonló egyszerű foglalkozások fém- és villamosipari foglalkozások élelmiszeripari foglalkozások összeszerelők egyszerű ipari, épíőipari, mezőgazdasági foglalkozások kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Változás (fő) 12 hónap múlva várható létszámváltozás A megkérdezett munkaadók 66%-a egy éven belül létszámának stagnálásával számol, 23,3%-uk növekedést jelez előre, 10,7%-uk pedig csökkenést prognosztizál. Az előző év azonos időszaki válaszolókkal összevetve a növekedést valószínűsítők aránya 10%-ponttal, a csökkenésre számítóké 1,4%-ponttal csökkent, a stagnálást prognosztizálók aránya 11,4%-ponttal emelkedett. A megszólított gazdálkodó szervezetek összesített előrejelzése alapján egy év távlatában a foglalkoztatotti létszámuk fő lesz, ami a jelenlegihez képest 1,2%-os, 240 fős emelkedést jelent. Ágazatonként tekintve 20 fő feletti létszámbővülés a feldolgozóiparban (93 fő), a kereskedelem, gépjárműjavítás (62 fő), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (36 fő), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (32 fő) és az ingatlanügyek gazdasági ágakban (20 fő) várható. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohánytermékek ágazatban 48 fővel, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása területén 23 fővel, a járműgyártás esetében 22 fővel emelkedhet a foglalkoztatottak létszáma. Ezzel szemben a foglalkoztatottak számának jelentősebb csökkenése 12 hónapos időtávban csak a vízellátás, szennyvízgyűjtése ágazatban (-56 fő) várható. A cégek méretei alapján tekintve az előrejelzéseket, gyakorlatilag minden kategóriában optimisták a várakozások. A mikro vállalkozások összességében 8,2%-os (65 fős) létszámbővülést jeleztek előre, a középvállalkozások 1,4%-os, a kisvállalkozások 0,7%-os, a nagyvállalatok 0,5%-os létszámemelkedéssel számolnak egy éves távlatban. Területi aspektusban vizsgálva a 12 hónapos prognózisokat csak a szekszárdi és a dombóvári körzet foglalkoztatói jeleztek előre számottevő alkalmazotti létszámbővülést, előbbi esetében 2,9%-os, utóbbinál 1%-os emelkedés várható a foglalkoztatottak számában. A Tamási és a Bonyhádi kirendeltség területén stagnálást, a paksi vonzáskörzetben 1%-os csökkenést prognosztizálták egy év távlatában a megkérdezett munkáltatók. 9

10 Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás jelentős szereppel bír megyénk foglalkoztatásában I. félévében megyei szinten mintegy en léptek a rendszerbe. Sajnos a feldolgozott adatokból látszik, hogy a negyedéves felmérésünk a közfoglalkoztatásról nem ad hiteles információt, hiszen a felvétel időszakában július végén a megszólított munkáltatóknál mindössze 445-en dolgoztak közfoglalkoztatás keretében, ez a szám a saját nyilvántartásunk szerinti közfoglalkoztatásba belépőknek csupán 7,2%-a. A közfoglalkoztatottak létszáma szeptember végéig szinte semmit nem változik majd az előrejelzések alapján, 12 hónapos időtávban ugyanakkor csökkenni fog, szeptember végére 406 főre becsülték a számukat. Felmérésünkben a közfoglalkoztatásban jelenleg résztvevők (445 fő) többsége (88,3%-a) három gazdasági ágban koncentrálódott. Mintegy 209 közfoglalkoztatott a mezőgazdaságban, 109 az ingatlanügyletek ágazatban, 75 fő pedig a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás területén állt alkalmazásban. Szolgáltatásaink és az aktív eszközök felhasználása a válaszadók körében A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében, ebben a negyedévben arra kértük a munkáltatókat jelöljék meg, hogy az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szolgáltatásai és aktiváló eszközei közül melyeket használják, és egyben rangsorolják is őket fontosságuk sorrendjében. (A válaszadók rendelkezésére 4 kategória állt: 1. nagyon fontos, 2. fontos, 3. egyáltalán nem fontos, 4. nem ismerjük az adott szolgáltatást illetve támogatási formát.) A két legnépszerűbb aktív eszköznek a START kártya család nyújtotta lehetőségeket valamint a bér- és bérköltség támogatását ítéltek a munkáltatók: előbbit a kérdésre választadók 66,5%-a, utóbbit 56,2%-uk sorolta a cégük szempontjából a nagyon fontos kategóriába. A munkahelymegőrzés támogatását a cégek 47,7%-a, a bérkompenzációs támogatást 46,4%-uk ítélte nagyon fontosnak, de közel ilyen arányban voltak cégek akik a fontos kategóriába sorolták az említett két eszközt. 10

11 Az NFSZ aktív eszközeinek megítélése, % (az adott eszközt véleményező gazdálkodó szervezetek megoszlása) Aktív eszköz megnevezése Nagyon fontos Fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük a támogatási formát START kártya család 66,5 28,3 4,0 1,1 Bér-, bérköltség támogatás 56,2 39,0 3,6 1,2 Munkahelymegőrzés támogatása 47,7 40,9 5,2 6,2 Bérkompenzáció támogatás 46,4 42,2 8,1 3,3 Munkahelyteremtő beruházás támogatása 32,1 50,6 8,9 8,3 A szervezet szolgáltatásai közül a munkaközvetítésnél jelölte be a legtöbb foglalkoztató, hogy a munkaerő biztosításának ez a formája nagyon fontos számára, arányuk 31,6%-ot tett ki. Ezt követően a jogszabály ismertetésnél, majd pedig a foglalkoztatáshoz kapcsolódó segítségnyújtásnál találjuk a legnagyobb arányokat. Az NFSZ szolgáltatásainak megítélése, % (az adott szolgáltatást véleményező gazdálkodó szervezetek megoszlása) Aktív eszköz megnevezése Nagyon fontos Fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük a támogatási formát Tájékoztatás a munkaerőpiacról, az álláskeresők összetételéről Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) Foglalkoztatáshoz kapcsolatos tanácsadás, szakmai segítségnyújtás 17,1 56,7 20,9 5,3 22,1 64,7 9,8 3,4 31,6 56,3 9,8 2,3 14,9 67,0 13,4 4,6 Szekszárd, szeptember 3. Készítette: Bartha Viktória Jóváhagyta: Keller Anikó igazgató 11

12 1sz. melléklet A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása, Tolna megyében Nemzetgazdasági ág Vállalati létszámnagyság-kategória Nagy Mikro Kis Közép (249 fő (0-9 fő) (10-49 fő) ( fő) felett) db % db % db % db % Összesen =100% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 6 1,4 12 2,9 11 2,6 1 0,2 30 Feldolgozóipar 41 9, ,6 31 7,4 8 1,9 129 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 8 1,9 10 2,4 2 0,5 0 0,0 20 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2 0,5 8 1,9 8 1,9 3 0, ,9 6 1,4 1 0,2 0 0, ,7 4 1,0 2 0,5 0 0,0 9 Fémalapanyag és fémfeldolgozás 14 3,3 17 4,0 8 1,9 1 0,2 40 Villamos berendezés gyártása 0 0,0 1 0,2 6 1,4 1 0,2 8 Gép, gépi berendezés gyártása 1 0,2 0 0,0 1 0,2 0 0,0 2 Járműgyártás 0 0,0 1 0,2 1 0,2 3 0,7 5 Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, berendezés javítása 5 1,2 2 0,5 2 0,5 0 0,0 9 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 2 0,5 1 0,2 1 0,2 0 0,0 4 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 1 0,2 4 1,0 5 1,2 0 0,0 10 Építőipar 15 3,6 24 5,7 3 0,7 0 0,0 42 Kereskedelem, gépjárműjavítás 48 11, ,2 9 2,1 0 0,0 100 Szállítás, raktározás 3 0,7 6 1,4 1 0,2 1 0,2 11 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 15 3,6 5 1,2 2 0,5 0 0,0 22 Információ, kommunikáció 6 1,4 1 0,2 1 0,2 0 0,0 8 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 2 0,5 2 0,5 0 0,0 0 0,0 4 Ingatlanügyletek 0 0,0 1 0,2 2 0,5 0 0,0 3 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 13 3,1 2 0,5 1 0,2 0 0,0 16 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 6 1,4 4 1,0 3 0,7 1 0,2 14 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. 0 0,0 0 0,0 1 0,2 0 0,0 1 Oktatás 4 1,0 1 0,2 5 1,2 1 0,2 11 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 0 0,0 4 1,0 4 1,0 2 0,5 10 Művészet, szórakoztatás 0 0,0 1 0,2 0 0,0 0 0,0 1 Egyéb szolgáltatás 2 0,5 2 0,5 1 0,2 0 0,0 5 Összesen , , ,2 14 3,

13 2. sz. melléklet A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (közfoglalkoztatottakkal együtt) (fő) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg 12 Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozások 24 Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jellegű foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglakozások Üzleti jellgű szolgáltatások ügyintézői Művészeti, kulturális, sport-és vallási foglalkozások Egyéb ügyintézők Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati foglalkozások 71 Élelmiszeripari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgált., szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Összesen:

14 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. 14

15 Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a szociális gondozottak. a közületi eltartottak; 15