A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI"

Átírás

1 NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

2 Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Kovács Petra Nemzetgazdasági Minisztérium 1054 Budapest, Kálmán Imre u.2 2

3 TARTALOM I. Bevezetés... 5 II. A munkaerő-piaci helyzet alakulása I. negyedévben... 5 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői... 6 IV. A felmérés főbb eredményei... 9 IV. 1. A LÉTSZÁMADATOK VÁRHATÓ ALAKULÁSA A II. NEGYEDÉV VÉGÉIG (KÖZFOGLALKOZTATÁSSAL EGYÜTT)... 9 IV. 2. A FOGLALKOZÁSI FŐCSOPORTOK ÉS A FOGLALKOZÁSOK VIZSGÁLATA (KÖZFOGLALKOZTATÁSSAL EGYÜTT) IV. 3. A LÉTSZÁMADATOK VÁRHATÓ ALAKULÁSA A II. NEGYEDÉV VÉGÉIG (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL) IV. 4. A TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS (KÖZFOGLALKOZTATÁSSAL EGYÜTT).. 17 IV. 5. A TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL) V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. AZ ELŐZŐ NEGYEDÉVI 3 HÓNAPOS ELŐREJELZÉS TELJESÜLÉSE (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL) V.2. A MÁRCIUS 31-EI ÉS A MÁRCIUS 31-EI TÉNYADATOK VIZSGÁLATA (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL) VI. A GAZDASÁGI SZERVEZETEK ELŐREJELZÉSE AZ ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁKKAL KAPCSOLATBAN Táblajegyzék 1. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2016. II. negyedév) ágazati reprezentációja A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten áganként, ágazatonként A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint, (fő) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belül várható létszámmozgás, foglalkozási csoportok (FEOR (2)) szerint A II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók és megyék szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók és megyék szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya vállalati méret, régiók és megyék szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)

4 12. A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya vállalati méret, régiók és megyék szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A 2016.II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A 2016.II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A 2016.II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők) A 2016.II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámcsökkenésében leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A 2016.II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatottak) Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának előrejelzése vállalati méretenként, III. negyedévre vonatkozóan (válaszadó cégek megoszlása atipikus foglalkoztatási formánként), % A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapja

5 I. Bevezetés márciusban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 44. alkalommal hajtotta végre a Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését (a továbbiakban: NMF). A felmérés során megszólított munkáltatók száma 18,0 ezer volt. A beérkezett, elemzésben felhasználható adatlapok száma 12,1 ezer db-ot tett ki. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a munkáltatók és a munkaügyi szervezet közötti munkakapcsolat erősítése: gyors reagálás a cégek várható munkaerő-keresletére, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, munkáltatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok elősegítése. Az NMF adatfelvétele március 29-e és április 19-e között zajlott. A kérdőívben a munkáltatók a március 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték, és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást negyedéves és éves időhorizonton. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 2,8%-os létszámnövekedés prognosztizálható. Ebben a létszámmozgásban a közfoglalkoztatottak adatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve II. negyedév végéig 2,0%-os létszámnövekedést jeleztek a munkáltatók. Az országos elemzéssel párhuzamosan a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi főosztályainak saját elemzéseit is elérhetővé tettük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. II. A munkaerő-piaci helyzet alakulása I. negyedévben A KSH munkaerő felmérése szerint I. negyedévben a éves népesség 60,3%-a bizonyult gazdaságilag aktívnak, 56,7%-os volt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 6,0%-ot tett ki. Az országban összesen 1842,9 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma, ebből 1695,9 ezer volt a vállalkozások száma. Területenként vizsgálva, a munkanélküliségi ráta a legnagyobb az Észak Alföldön, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (13,5%) és Hajdú-Bihar megyében (9,9%). Szintén magasabb az országos átlagnál Észak-Magyarországon (6,9%), itt Nógrád megyében kiemelkedő, 8,1%-os a ráta. Legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta a Nyugat-Dunántúlon (3,2%), ezen belül Győr-Moson-Sopron megyében, ahol 2,3%. 5

6 Főbb országos munkaerő-piaci adatok Megnevezés I. negyedév ezer fő Népesség száma ,6 Gazdaságilag aktívak száma ,9 Munkanélküliek száma 1 272,8 Foglalkoztatottak száma ,2 Alkalmazásban állók száma ,0 Inaktívak száma ,6 Gazdasági szervezetek száma ,9 ebből vállalkozások száma ,9 Aktivitási arány 1 60,3% Foglalkoztatási ráta 1 56,7% Munkanélküliségi ráta 1 6,0% 1 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, I. negyedév (Az adatok a éves korcsoportra vonatkoznak) 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, február 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, március III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői A II. negyedéves felmérés eredményeként több mint tizenkétezer munkáltató várható munkaerő-gazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek együttesen 693,9 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Az adatfelvétel során a kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 67,0%-os volt. A válaszadási hajlandóság az egyes megyékben egyenetlenül alakult, hiszen bizonyos esetekben 90% feletti válaszadási arányt tapasztaltunk, négy megyében pedig az 50%-ot sem érte el. Az előbbi csoportba tartozik Békés, Tolna, Veszprém és Zala megye, az utóbbiba pedig Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Pest megye és Budapest. A több mint tizenkétezer érvényes választ adó gazdasági szervezet legnagyobb része, 79,0%- a, mikro- és kisvállalkozások közül került ki, amelyek a felmérésben résztvevő cégek munkavállalóinak 16,9%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 16,3%-át teszik ki, és az itt foglalkoztatottak jelentik az összlétszám 29,4%-át. A minta 4,2%-át alkotják a nagyvállalkozások, amelyek a válaszadó gazdasági szervezetekhez tartozó munkavállalók legnagyobb hányadát, 48,9%-át foglalkoztatták. A gazdasági szervezetek 41,2 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében a március 31-ei állapot szerint. A legtöbb közfoglalkoztatott (54,4%) nagyvállalkozásnál, a legkevesebb pedig (0,3%) mikro-vállalkozásnál rendelkezett közfoglalkoztatási jogviszonnyal a tárgyidőpontban. Válaszadók megoszlása 2016 II. negyedévi NMF-ben (2016. március 31.) Érvényes adatlapok A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma március 31-én Ebből: közfoglalkoztatottak száma, megoszlása, % fő száma, db megoszlás, % száma, fő megoszlása, % Mikro (0-9 fő) , , ,3 Kis (10-49 fő) , , ,8 Közép ( fő) , , ,0 Nagy (250 felett) 518 4, , ,4 Összesen , , ,5 6

7 Nemzetgazdasági szinten a NMF adatbázisa a gazdasági szervezetek 0,7%-át, és a foglalkoztatottak 16,3%-át reprezentálja. A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlását nemzetgazdasági ágazatonként a következő táblázat mutatja. A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása, % Foglalkoztatottak számának Gazdasági szervezetek megoszlása (%) számának megoszlása (%) Nemzetgazdasági ágazat (TEAOR'08) NMF KSH NMF KSH (2016. I. negyedév) ( ) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 5,2% 5,0% 7,8% 27,7% Bányászat 0,2% 0,2% 0,2% 0,0% Feldolgozóipar 44,9% 21,5% 26,0% 4,3% Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1,3% 0,8% 0,3% 0,1% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 3,3% 1,3% 1,4% 0,2% Építőipar 2,6% 6,4% 9,2% 5,2% Kereskedelem, gépjárműjavítás 7,9% 12,4% 21,6% 11,5% Szállítás, raktározás 5,5% 6,4% 2,9% 2,2% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,1% 4,6% 6,6% 4,2% Információ, kommunikáció 0,5% 2,8% 1,2% 3,2% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,0% 2,3% 0,7% 2,1% Ingatlanügyletek 1,0% 0,5% 1,9% 13,2% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1,3% 3,7% 4,6% 10,8% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2,3% 3,6% 2,6% 3,9% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 6,0% 10,8% 2,9% 0,0% Oktatás 4,7% 7,3% 2,9% 3,2% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7,8% 6,4% 2,8% 2,2% Művészet, szórakozás, szabad idő 0,6% 1,9% 1,3% 2,8% Egyéb szolgáltatás 1,8% 2,3% 3,0% 3,3% Összesen 100,0% 100,0% 100,0 100,0% Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés I. negyedév, KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma március 31-én Jelentős eltérés tapasztalható gazdasági ágazatonként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között a szervezetek számát, és az ott foglalkoztatottak létszámát nézve egyaránt. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem ágazat esetében láthatunk jelentős eltéréseket, ugyanis ez a gazdasági ág a foglalkoztatottak tekintetében alul, míg a gazdasági szervezetek számát tekintve felülreprezentáltnak tekinthető. A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek esetében szintén jelentős alulreprezentáltságról beszélhetünk a gazdasági szervezetek számát tekintve. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ennek oka főként a Főváros és Pest megye valós súlyához képest kisebb mértékű megjelenése. A KSH adatai szerint Közép- Magyarországon működik a gazdasági szervezetek több mint harmada (34,8%-a), melyek a munkavállalók 32,3%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban a felmérésben a gazdasági szervezetek 11,7%-a vett részt, az általuk foglalkoztatott munkavállalók pedig csupán 10,8%-át alkotják a teljes mintának. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy például Borsod-Abaúj Zemplén megyében a felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek, valamint 7

8 az általuk foglalkoztatottak az előző negyedévhez hasonlóan kiemelkedően felülreprezentáltak a mintában. 25% A II. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek és a reprezentált gazdasági szervezetek számának megoszlása megyénként*, (%) 20% 15% 10% 5% 0% Gazdasági szervezetek aránya NMF Gazdasági szervezetek aránya KSH *Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma március 31-én 25% 20% 15% 10% 5% 0% A II. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak és az ILO definíció szerinti I. negyedévi foglalkoztatottak számának megoszlása megyénként*, (%) Foglalkoztatottak aránya NMF Foglalkoztatottak aránya KSH *Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés II. negyedév 8

9 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a II. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a március 31-én meglévő statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos időtávlatban. A közfoglalkoztatottakat is figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy II. negyedévben a felmérésben résztvevő munkaadók közel negyede a foglalkoztatott létszám növekedését prognosztizálja. Emellett döntő hányaduk (71,3%) a létszám stagnálásával számol, állományi létszámuk csökkenését mindössze 4,1%-uk várja. Az elmúlt év hasonló időszakában jelzett várakozásokhoz képest árnyalatnyit romlott a növekedést várók tábora, és szintén hajszálnyit esett a csökkenést prognosztizálóké, míg a stagnálásra szavazóké bővült valamelyest. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatással), % 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 71,0% 71,3% 23,3% 21,8% 5,0% 4,1% Csökkenő Stagnáló Növekedő március június március június 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint június 30-ig (közfoglalkoztatással együtt) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A mintában szereplő gazdasági szervezetek a közölt adatok szerint a felmérés negyedévében 2,8%-os növekedést várnak a foglalkoztatottak számában. Ennél az adatnál figyelembe kell vennünk, hogy a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazza. 9

10 Ha megvizsgáljuk, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerőfelvétel és -csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (693,9 ezer fő), az előrebecsült létszámnövekedés 0,2%-os létszámcsökkenéssel és 3,0%-os bővüléssel együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 3,2%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve, összességében 19,2 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. Az egyes nemzetgazdasági ágakat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy közfoglalkoztatással együtt egyetlen ágazatban sem várják a dolgozói létszám csökkenését. A legmagasabb létszámnövekedést a közigazgatásban (6,8%) várják, emellett jelentősebb emelkedést prognosztizáltak a művészet és szabadidő (6,1%), a víz-, és hulladékgazdálkodás (5,1%), és a szállítás, raktározás (4,8%) ágban. A többi területen 0,1 és 4,2% közötti létszámbővülést jósolnak a gazdálkodó szervezetek. Az ezekben az ágakban előforduló közfoglalkoztatás valamelyest felfelé korrigálja a növekedés várható mértékét. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, június 30-ig, % 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 6,8 6,1 5,1 4,8 4,2 3,9 3,9 3,5 3,5 2,7 2,4 2,3 2,2 1,9 1,1 0,8 0,4 0,4 0,1 A feldolgozóiparon belüli létszámváltozást a közfoglalkoztatás nélküli 3 hónapos előrejelzési fejezetben vizsgáljuk, tekintettel arra, hogy ezekben az ágazatokban a közfoglalkoztatás nem jellemző. A vállalati méret dimenzióját vizsgálva azt látjuk, hogy egyik kategória esetében sem bontakozik ki negatív prognózis a II. negyedév végéig. Mindez a szezonális hatásoknak is köszönhető. Az előrejelzések - a nagyvállalati kategóriát leszámítva némileg pesszimistábbak, mint a tavalyi év hasonló időszakának várakozásai. A mikro-vállalkozások szokás szerint a leginkább derűlátóak (6,4%), ezt követően a nagy- (3,0%), a kis- (2,4%), és a középvállalatok (2,2%) várnak viszonylag kedvező létszámbővülést. 10

11 % A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, június 30-ig, % 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0 6,4 3,0 2,4 2,2 mikro kis közép nagy A területi dimenzióból messzemenő következtetést nem szabad levonnunk, hiszen a reprezentativitás mértéke, jellege, valamint a közfoglalkozatás hatásai eltorzíthatják a reálfolyamatokat. Mindemellett megállapítható, hogy Budapest cégei bizonyultak a legoptimistábbnak (6,4%), a többi megyében 1,1-5,0% közti növekedéssel számolnak a munkaadók. Csökkenést nem prognosztizálnak egyik megyében sem, ahogyan ezt a gazdasági ágak esetében is láthattuk. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, június 30-ig, % 8,0 6,0 6,4 5,0 4,4 3,7 3,6 3,4 4,0 3,0 2,9 2,9 2,4 2,3 2,3 2,1 2,1 2,1 2,0 1,8 1,5 1,2 1,1 2,0 0,0 11

12 IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) Ahogy már korábban is megfigyelhettük, a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés összesített egyenlege a II. negyedév végéig nézve pozitív. A jelenleg foglalkoztatott 693,9 ezer főhöz képest 19,2 ezer munkavállalóval lehet több a megkérdezett munkáltatóknál a foglalkoztatott létszám. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevételével (fő) A foglalkozási főcsoportok kapcsán megállapítható, hogy minden főcsoportban pozitív a létszámfelvétel és létszámcsökkenés egyenlege. A szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások szívhatják fel a legtöbb munkaerőt ebben a negyedévben. Kimagaslóan pozitív egyenleg az ipari és építőipari foglalkozásoknál, a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők esetében, és a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásoknál tapasztalható. A legkeresettebbek a tárgynegyedévben az egyéb máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási, és az egyszerű ipari és az egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozások. Emellett az egyéb termék-összeszerelők, az egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúak, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító, az egyéb takarító és kisegítő, és a kézi csomagoló területen növekedhet jelentősebben a létszám.. Fontos megjegyeznünk, hogy a foglalkozások egy jelentős részében a munkavállalók számát a szezonális hatás erőteljesen befolyásolja. 12

13 IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a II. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. Ezen adataink azt mutatják, hogy a szervezetek 73,0%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 20,2%-uk növekedést, 4,0%-uk létszámcsökkenést jelez II. negyedév végéig. Az adatok a gazdasági szervezetek egy évvel korábbi megoszlásához képest azt mutatják, hogy egyaránt mérséklődött a létszámcsökkenésre és a létszámnövekedésre számító cégek aránya, ugyanakkor szinte nem változott a stagnálást prognosztizálóké. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 73,0% 73,0% 21,8% 20,2% 4,6% 4,0% Csökkenő Stagnáló Növekedő március június március június 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint június 30-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatottak nélkül a munkavállalók száma 652,8 ezer fő volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 665,5 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 2,0%-os lehet. A nemzetgazdasági ágak többségében a foglalkoztatottak számának növekedését vagy stagnálását prognosztizálhatjuk. A legnagyobb mértékű létszámbővülés az adminisztratív szolgáltatás (4,3%), a vendéglátás (3,8%), az építőipar (3,6%), és a mezőgazdaság (3,2%) területén valósulhat meg a tárgynegyedévben; e területek zöménél a várható változásban jelentős szerepe van a szezonalitásnak is. 13

14 % % A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, június 30-4,3 ig, % 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 3,8 3,6 3,2 2,8 2,5 2,3 2,2 2,1 2,1 1,9 1,1 0,8 0,7 0,5 0,3 0,1 0,1 0,0 A feldolgozóiparban várhatóan 2,3%-os létszámnövekedés várható a II. negyedévben. Az iparágon belül a főátlagnál kedvezőbb mértékű emelkedés várható a vegyi anyag, termék (4,7%), a számítógép, elektronikai, optikai termék (4,5%), az élelmiszer, ital, dohánytermék (4,1%), a villamos berendezés (2,3%), és az egyéb feldolgozóipari, ipari gép, berendezés gyártása (2,1%) területen. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, június 30-ig, % 7 6 6, ,2 1,6 1,8 0 mikro kis közép nagy 14

15 % Vállalati méret szerint vizsgálva az adatokat azt mondhatjuk, hogy minden létszámnagyságkategória munkáltatói a foglalkoztatottak növekedését jelzik előre a vizsgált időszakban. A mikro-vállalkozások várakozásai jelen esetben 6,0 %-os növekedést jeleznek, a nagyvállalkozások azonban ehhez képest mindösszesen 1,8%-ot prognosztizálnak. Területi aspektusból vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy a közfoglalkoztatottak adatainak figyelembevétele nélkül sem prognosztizálható a foglalkoztatottak számának csökkenése. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, június 30-ig, % 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 4,8 3,4 3,0 3,0 2,2 2,1 2,1 2,0 1,9 1,9 1,8 1,7 1,7 1,7 1,6 1,2 1,0 0,8 0,7 0,6 A legoptimistább várakozásokkal Jász-Nagykun-Szolnok megye munkáltatói (+4,8%) rendelkeznek a tárgyidőszakban. Ezen kívül jelentősebb, három százalékot meghaladó növekedést várnak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Komárom-Esztergom megyében. Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozási csoportok, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük: A legnagyobb kereslet a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások iránt mutatkozik; ez a tavaly ilyenkor jelzett keresletnél kisebb értéket jelent. Emellett keresettek a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, és az ipari és építőipari foglalkozások, melyek magasabb értéket mutatnak a tavalyinál. Pozitív jelenség, hogy a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások, az egyéb felsőfokú vagy középfokú végzettségűek, és a felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozási csoportok iránt idén is pozitív keresletet jeleztek a munkáltatók. Az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások, a mezőgazdasági foglalkozásúak, a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók, és a fegyveres szervek foglalkozásai létszámában csekély mértékű növekedés prognosztizálható. Ezen felül jelentősebb létszámnövekedés az egyszerű ipari foglalkozásúaknál, az egyéb termék-összeszerelőknél, az egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúaknál, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító, és az egyéb máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások esetében várható. 15

16 Jelentősebb létszámcsökkenés pedig a kéményseprő, épületszerkezet-tisztító, a zenetanár (iskolarendszeren kívül), a cipész, cipőkészítő, -javító foglalkozásoknál számítható. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevétele nélkül (fő)

17 IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) Az felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek az éves létszámmozgás tekintetében 14,6 ezer fős létszámnövekedést jeleztek előre közfoglalkoztatással együtt, amely 2,1%-os emelkedésnek felel meg. Ennek eredményeként e vállalati kör foglalkoztatottjainak száma március 31-ig a 708,6 ezer főre emelkedhet. Éves időtávlatban a gazdasági szervezetek 25,2%-a prognosztizál létszámbővülést a munkaerő-állományában, 66,4%-a stagnálást vár, 5,6%-uk pedig csökkenést jelez előre. Ugyanazok a trendek érvényesülnek, mint a 3 hónapos előrejelzésnél: egyaránt csökkent a növekedést és a csökkenést várók részesedése, a stagnálóké pedig kis mértékben emelkedett. A munkaadók számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatással), 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 66,3% 66,4% 26,1% 25,2% 7,0% 5,6% Csökkenő Stagnáló Növekedő március március március március 31. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint március 31-ig (közfoglalkoztatással együtt) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatással együtt a munkavállalók száma 693,9 ezer fő volt, az egy év múlva prognosztizált létszám pedig708,6 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 2,1%-os lehet. Az éves létszámprognózis adatai alapján a legtöbb gazdasági ágban emelkedhet a foglalkoztatottak létszáma, kivéve a bányászat (-5,1%), közigazgatás (-0,9%), energiaipar (- 0,9%), és mezőgazdaság (-0,9%) területeket. A legnagyobb növekedés pedig az adminisztratív szolgáltatás (4,4%) ágban prognosztizálható. 17

18 A feldolgozóiparon belül dolgozó munkavállalók létszáma összességében 3,0%-kal bővülhet. Az egyes ágazatokat nézve, megállapítható, hogy létszámcsökkenéssel nem számolnak a szervezetek, ugyanis 0,0-7,1% közötti létszámnövekedést várnak. A gazdasági ágak közül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása emelkedik ki. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, március 31-ig, % 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0-4,0-5,0-6,0 4,4 4,3 3,8 3,6 3,4 3,1 3,0 2,9 2,2 1,2 1,1 1,0 0,9 0,8 0,8-0,9-0,9-0,9-5, március 31-ig a mikro-vállalkozások 6,9%-os, a kisvállalkozások 2,1%-os, a középvállalatok 1,9%-os, és a nagyvállalkozások 1,9%-os növekedést jeleznek előre. Mindebből látszik, hogy lényegében stagnálás várható, kivéve a mikro-vállalkozások kiugróan magas előrejelzését. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, március 31-ig, % 7,0 6,9 6,0 5,0 4,0 3,0 2,1 1,9 1,9 2,0 1,0 0,0 mikro kis közép nagy 18

19 Területileg vizsgálva az éves prognózist, Komárom-Esztergom megye, Budapest, Nógrád megye, Heves megye és Vas megye munkáltatói várják a legnagyobb létszámnövekedést, mely 3,5-5,0% közötti értéket jelent. Fejér, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Csongrád megye munkaadói lényegében stagnálást jeleztek. Létszámvesztést egyedül a Veszprém megyében működő cégek jeleztek. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, március 31-ig, % 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0 5,0 4,6 4,4 3,9 3,5 2,8 2,6 2,3 2,3 2,1 2,1 2,0 1,8 1,3 1,2 0,9 0,8 0,7 0,5-1,6 IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók éves várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban résztvevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A munkaadók számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 68,4% 68,5% 25,0% 24,0% 6,0% 4,7% Csökkenő Stagnáló Növekedő március március március március

20 A gazdasági szervezetek 68,5%-a egy éves időtávlatban stagnálással számol, míg 24,0%-a növekedést, 4,7%-a létszámcsökkenést jelez. Az előző év azonos időszakához viszonyítva elmondható, hogy mérséklődött mind a növekedést, mind a csökkenést prognosztizáló cégek aránya, ezzel párhuzamosan kissé emelkedett a stagnálásra számító vállalkozásoké. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint március 31-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók körében a közfoglalkoztatottak nélkül összességében 2,3%-os létszámnövekedés várható március 31-ig. A március 31-én meglévő 652,8 ezer fős foglalkoztatott létszám 667,5 ezer főre növekedhet egy év alatt a felmérésben szereplő cégek körében. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, március 31-ig, % 5 4,1 3, ,5 3,3 3,2 3,0 3,0 2,2 1,5 1,3 1,1 1,0 0,9 0,7 0,6 0,6-0,2-0,9-5,1 A közfoglalkoztatottak nélkül várható előrejelzés alapján nemzetgazdasági áganként meglehetősen eltérő várakozások rajzolódnak ki. Míg a legtöbb nemzetgazdasági ágban növekedés várható, addig a bányászat területén jelentősebb, 5,1%-os csökkenést jósolnak a munkáltatók. A gazdasági ágak egy másik csoportjában pedig kismértékű emelkedés, illetve 20

21 mérséklődés jelezhető előre. Csökkenésről a bányászat mellett az energiaipar, és a víz- és hulladékgazdálkodás gazdasági ágban beszélhetünk. A feldolgozóiparban összességében 3,0%-kal többen dolgozhatnak március 31-én a március 31-ei létszámhoz viszonyítva. Közfoglalkoztatottak nélkül egy év alatt a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása lehet a legnagyobb (7,1%-kal) mértékben bővülő ágazat, amelyet a vegyi anyag, termék gyártása (5,4%-os bővülés), és az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (3,6%) követ. Csökkenést egyik ágazat sem jelzett, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás területén pedig nem változik a létszám éves távlatban a gazdálkodó szervezetek előrejelzései alapján. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, március 31-ig, % 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 6,4 2,3 2,1 2,0 mikro kis közép nagy A vállalati méretet vizsgálva azt láthatjuk, hogy minden vállalati körben létszámnövekedést prognosztizálnak a gazdasági szervezetek. A legnagyobb mértékű pozitív irányú változással a mikro-vállalkozások (6,4%-os) számolnak, a legkisebb mértékű bővüléssel pedig a nagyvállalkozások (2,0%-os). 21

22 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, március 31-ig, 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0 5,5 4,4 3,8 3,4 3,2 3,1 2,7 2,7 2,6 2,1 2,1 1,8 1,8 1,6 1,2 1,2 1,1 1,0 0,9-1,1 Területi szempontból Komárom-Esztergom megye munkáltatói jelezték előre a legnagyobb létszámbővülést (5,5%), de optimista várakozások jellemzőek Nógrád megye (4,4%), Heves megye (3,8%), Vas megye (3,4%), Jász-Nagykun-Szolnok megye (3,2%), és Budapest (3,1%) munkáltatóinál. Egyedül Veszprém megye választ adó cégei prognosztizáltak csökkenést (- 1,1%). V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) A tervezett és tényleges létszámadatok összehasonlítását az elmúlt évre és negyedévre azon munkáltatók körében is elvégeztük, akik mindkét mérésben részt vettek, ez több mint tízezer munkáltatót jelentett. Az előrejelzések pontosságát kizárólag a közfoglalkoztatottak nélküli létszámra vizsgáljuk, hiszen, ahogy a korábbi fejezetekben is láthattuk, a közfoglalkoztatás előirányzatainak nagyságrendjét és változását a gazdasági szervezetek nem tudják befolyásolni, így a közfoglalkoztatottakra vonatkozó létszámgazdálkodásra sem tudnak hatással lenni I. negyedévre (2015. december 31. és március 31. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók országosan 1,4%-os létszámnövekedést prognosztizáltak, de ezzel ellentétben 0,2%-os mérséklődés tapasztalható. A mérésben részt vevő vállalkozások így 1,6 ezer munkavállalóval kevesebbet alkalmaztak a vizsgált időszakban. 22

23 106,0 105,3 A I. negyedéves előrejelzés teljesülése 104,0 102,0 100,0 98,0 96,0 94,0 92,0 96,5 101,3 101,2 101,3 97,4 97,5 Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) 102,1 Nagy (250 és afelett) márc. 31. terv/ dec. 31. tény márc. 31. tény/ dec. 31. tény márc. 31. terv/ dec. 31. tény országos átlag márc. 31. tény/ dec. 31. tény országos átlag Vállalati méret szerint vizsgálva az előrejelzést, megállapíthatjuk, hogy az előző negyedévi eredménytől eltérően,- amikor is a kisvállalati kör adta a legpontosabb előrejelzést a nagyvállalatok (+1,3%) várakozása állt a legközelebb a március végi tényadatokhoz. Legkevésbé a mikro-vállalkozások láttak előre egy negyedévre: 5,3%-os növekedést jeleztek, valójában pedig 3,5%-kal csökkent esetükben a foglalkoztatottak száma. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében növekedő foglalkoztatotti adatokat jeleztek előre a gazdasági szervezetek, amely 99,2-103,5% között mozgást jelent. Mindössze az oktatásban számítottak kisebb mértékű, 0,8%-os csökkenésre, melyhez képest jelentősebb, 13,8%-os visszaesés tapasztalható a negyedév végén. Igazán kiugró értékkel a tervezett létszámváltozások kapcsán nem találkozunk, ugyanakkor a tényleges, március végi eredmények már jóval differenciáltabbak. Legpontosabban az energiaiparban terveztek előre a munkáltatók, 0,6%-al jósoltak nagyobb létszámváltozást a ténylegesnél. A pénzügyi, biztosítási tevékenység területen a várttal ellentétben kiemelkedő mértékben csökkent a foglalkoztatottak létszáma (32,1%-al). Emellett a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágban (15,2%), az oktatásban (13,8%), a kereskedelem és gépjárműjavítás (13,2%), és az egyéb szolgáltatás területén (11,3%) szintén jelentősebb visszaesés tapasztalható. Emellett a víz- és hulladékgazdálkodást (17,3%), az információ és kommunikáció (12,8%), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (9,7%), a szállítás, raktározás területét (8,3%), és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet (8,1%) emelhetjük ki, ahol a várt létszámadatokhoz képest a tényadatok a munkavállalók létszámának lényegesen nagyobb növekedését mutatják. 23

24 Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) Nemzetgazdasági ágak Előző negyedéves tervezett létszám (2016.márc.31.)/Előző negyedéves tényleges létszám (2015.dec.31.),% Jelenlegi létszám (2016.márc.31.)/Előző negyedéves tényleges létszám (2015.dec.31.),% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 100,5 93,7 Bányászat, kőfejtés 101,5 102,4 Feldolgozóipar 102,1 102,8 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 100,0 99,4 Víz-, és hulladékgazdálkodás 100,7 117,3 Építőipar 102,2 94,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás 100,7 86,8 Szállítás, raktározás 101,0 108,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 102,0 104,8 Információ és kommunikáció 102,5 112,8 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 101,5 67,9 Ingatlanügyletek 101,0 105,4 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 100,8 84,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 103,5 108,1 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 101,0 99,0 Oktatás 99,2 86,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 100,5 109,7 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 101,6 94,1 Egyéb szolgáltatás 100,7 88,7 Összesen 101,4 99,8 V.2. A március 31-ei és a március 31-ei tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) évre (2015. március 31. és március 31. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók országosan 2,2%-os létszámnövekedést prognosztizáltak, ezzel ellentétben 0,2%-os csökkenés jelentkezett. A mérésben részt vevő vállalkozások eszerint 1,6 ezer munkavállalóval kevesebbet alkalmaztak, mint ahogy azt tervezték. 24

25 120,0 90,0 60,0 30,0 A március 31-re vonatkozó éves előrejelzés teljesülése 107,6 102,0 102,3 101,8 96,3 97,1 96,5 102, márc. 31. terv/2015. márc. 31. tény márc. 31. tény/ márc. 31. tény márc. 31. terv/ márc. 31.tény-Országos átlag márc. 31. tény/ márc. 31. tény-országos átlag 0,0 Mikro(<10 fo) Kis(10<=&<50 fo) Közép Nagy(250 fo <=) (50<=&<250 fo) A látszólag pontos éves előrejelzés mögött azt láthatjuk, hogy vállalati méret szerint már kilengések tapasztalhatók az előrejelzés pontosságában. Éves távlatban általában igaz, hogy a vállalati méret növekedésével javul az előrejelzés pontossága, így jelen esetben a nagyvállalatokat vizsgálva 1,1%-pont volt a különbség a tény és terv változások között. A legoptimistább mikro-vállalkozások 7,6%-os létszámnövekedést vártak, ehelyett 3,7%-os létszámcsökkenés következett be náluk. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében növekedő foglalkoztatott adatokat jeleztek előre a gazdasági szervezetek. A legnagyobb változást, 12,6%-ot, a víz- és hulladékgazdálkodás területére prognosztizálták a munkáltatók. A feldolgozóiparban 2,2%-os növekedést jeleztek a cégek. Csökkenést mindössze az oktatás (-0,5%), és a művészet, szórakoztatás, szabadidő (0,2%) ágak esetében vártak. Az említett területek közül a feldolgozóiparban terveztek a legpontosabban előre a munkáltatók, ahol 0,2%-al jósoltak nagyobb létszámváltozást a ténylegesnél. A víz- és hulladékgazdálkodásban a várttal ellentétben 6,6%-al, az oktatásban 22,6%-al, a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágban pedig 15,0%-al csökkent a foglalkoztatottak létszáma. Emellett még a szállítás, raktározás, az ingatlanügyletek, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, az energiaipar, az egyéb szolgáltatás, és a vendéglátás területét emelhetjük ki, ahol a várt létszámadatokhoz képest a tényadatok a munkavállalók létszámának lényegesen nagyobb növekedését mutatják. Ezen felül a prognózisokkal ellentétben jelentősebb mértékben csökkent a létszám a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, az építőipar és a közigazgatás területén. 25

26 A március 31-ei és a március 31-ei tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) Előző éves tervezett létszám (2016.márc.31.)/Előző éves tényleges létszám (2015.márc.31.),% Nemzetgazdasági ágak Jelenlegi létszám (2016.márc.31.)/Előző éves tényleges létszám (2015.márc.31.),% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 103,3 92,1 Bányászat, kőfejtés 100,4 103,7 Feldolgozóipar 102,2 102,1 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 100,0 108,3 Víz-, és hulladékgazdálkodás 112,6 93,4 Építőipar 103,2 87,6 Kereskedelem, gépjárműjavítás 101,9 95,9 Szállítás, raktározás 101,4 141,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 103,4 109,2 Információ és kommunkáció 101,9 99,9 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 100,8 112,7 Ingatlanügyletek 102,3 114,7 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 101,4 66,7 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 104,2 115,6 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 100,1 90,9 Oktatás 99,5 77,4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 100,2 99,3 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 99,8 85,0 Egyéb szolgáltatás 100,9 108,2 Összesen 102,2 99,8 VI. A gazdasági szervezetek előrejelzése az atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatban A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében a II. negyedévben a munkáltatókat az atipikus foglalkoztatási formákról is kérdeztük. A gazdasági szervezeteket arra kértük, hogy az atipikus foglalkoztatási formák közül válasszák ki azokat, amelyeket várhatóan a következő negyedévben alkalmazni fognak. Mindezt úgy, hogy háromfokú skálán volt szükséges a válaszadó cégeknek megválaszolni, mekkora az esélye az adott típus alkalmazásának: 1 biztosan, 2 talán, 3 biztosan nem az adott foglalkoztatási formát. Három olyan atipikus forma nevezhető meg, amely fontos szerepet játszhat a következő negyedévben a gazdálkodó szervezetek munkaerő-gazdálkodásában. Ez a három típus a határozott idejű, az alkalmi vagy szezonális és a részmunkaidős foglalkoztatás. 26

27 Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának előrejelzése (válaszadó cégek megoszlása atipikus foglalkoztatási formánként), % Atipikus foglalkoztatási forma biztosan II. negyedév II. negyedév talán biztosan biztosan talán nem biztosan nem 27,1 44,9 28,0 27,2 43,9 29,0 Részmunkaidős foglalkoztatás Távmunka 1,5 7,6 90,9 1,7 7,4 91,0 Bedolgozói jogviszony 1,6 9,9 88,4 2,1 8,9 89,0 Alkalmi, vagy szezonális 35,7 35,8 28,5 34,3 35,6 30,1 foglalkoztatási forma Határozott idejű 40,8 39,9 19,4 40,4 37,8 21,7 szerződéssel történő foglalkoztatás/állami Munkaerő-kölcsönzés 5,1 13,3 81,6 4,6 12,2 83,2 Önfoglalkoztatás 3,2 8,9 87,9 3,4 8,5 88,1 Megbízási szerződés 9,3 29,8 60,9 8,2 29,6 62,1 A vállalkozások négytizede jelezte, hogy valamely munkavállalója biztosan határozott idejű szerződésen keresztül fog nála kereső tevékenységet végezni, az alkalmi, vagy szezonális, és a részmunkaidős foglalkoztatásnál ez az arány 30% körüli volt, a megbízási szerződésre pedig a cégek körülbelül egytizede voksolt. A többi foglalkoztatási forma esetében 1,5-5,1% közötti a biztosan valamely foglalkoztatási formát alkalmazók aránya. A három fő atipikus foglalkoztatási mód mellett a talán alkalmazók esetében a megbízási szerződést emelhetjük ki, hiszen a vállalkozások 29,8%-a jelezte, hogy felmerülhet e lehetőség alkalmazása. Az előző év azonos időszakának adataival kapcsolatban jól látható, hogy összességében nem változtak az egyes atipikus formákkal kapcsolatos prognózis adatai. Sem az egyes foglalkoztatási formákat egymáshoz viszonyítva, sem pedig az adott foglalkoztatási forma várható alkalmazásának gyakoriságát illetően. Annyi azonban megemlíthető, hogy azok aránya inkább emelkedést mutat szinte minden kategóriában, amelyek talán alkalmazni fognak munkavállalót atipikus formában. Összességében egy adott atipikus formára igennel (biztosan és talán) válaszolók részesedése egy év alatt kisebb-nagyobb mértékben emelkedett és mérséklődött, leginkább a határozott idejű foglalkoztatásnál (2,3%-al) és a munkaerő kölcsönzésnél (1,6%-al) változott. Mindez egyértelmű jele annak, hogy a munkáltatók a hagyományos munkaviszony alkalmazása mellett továbbra is élnek az atipikus foglalkoztatás egyes módozataival. A részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán kiemelhető, hogy a vállalati méret növekedésével emelkedik a foglalkoztatási típust biztosan alkalmazók aránya. Ezt jól mutatja például, hogy míg a mikro-vállalkozások 19,8%-a fog a következő negyedévben részmunkaidős munkavállalót alkalmazni, addig ez az arány a nagyvállalkozásoknál már 44,8%-ot tesz ki. E foglalkoztatási forma kapcsán a legtöbb vállalkozás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (39,9%), Budapesten (38,0%), és Nógrád megyében (36,4%) jelezte, hogy biztosan élni fog ezzel a lehetőséggel. A részmunkaidős munkavállalót biztosan nem alkalmazók aránya a legmagasabb Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében (38,3-43,3% közötti). A nemzetgazdasági ágazatok közül a tudományos kutatás, fejlesztés, a gyógyszergyártás, az egyéb szolgáltatás, a távközlés és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területeket emelhetjük ki a biztosan alkalmazók közül. 27

28 A távmunka munkaerő-gazdálkodásban várható súlya meglehetősen csekély. Azok a cégek, akik a következő negyedévben nem zárkóztak el egyértelműen e foglalkoztatási formától, elsősorban a közép- és nagyvállalkozásokhoz tartoznak, Budapesten és Nyugat-Dunántúlon működnek, és a legnagyobb arányban a tudományos kutatás, fejlesztés nemzetgazdasági ágban találhatók meg. A távmunkához hasonlóan a bedolgozói jogviszony alkalmazása is kismértékű lehet. Az alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatás elsődlegesen a kisebb cégekre lehet jellemző a következő negyedévben. Minél nagyobb vállalkozásról beszélünk, annál alacsonyabb ezzel az atipikus foglalkoztatással biztosan vagy talán munkaerőt foglalkoztatni kívánó vállalkozások aránya. A mikro-vállalkozások 38,2%-a, a kisvállalkozások 38,4%-a, a középvállalkozások 30,0%-a, a nagyvállalkozások 15,4%-a jelezte, hogy biztosan lesz olyan munkavállalója a következő negyedévben, akit alkalmi/szezonális foglalkoztatási formában fog alkalmazni. Területileg elsősorban azokban a megyékben lesz releváns szerepe ennek a foglalkoztatási formának, ahol a szezonális munkáknak a súlya nagy, így például említhetjük Békés, Somogy, Győr-Moson-Sopron, Zala és Tolna megyéket. A gazdasági ágak közül pedig a szálláshely szolgáltatás, vendéglátást, a mezőgazdaságot, az építőipart, az élelmiszergyártást, és az egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet emelhetjük ki, hiszen itt a legmagasabb az alkalmi/szezonális foglalkoztatást biztosan alkalmazók aránya, 42,1-57,2% közötti. A határozott idejű foglalkoztatás kapcsán elmondható, hogy szerepe a vállalati méret növekedésével emelkedik, hiszen minél nagyobb cégekről beszélünk, annál nagyobb közöttük azok aránya, akik élni kívánnak ezzel a lehetőséggel. Relevanciája azonban már a mikrovállalkozások körében sem elhanyagolható, ugyanis e vállalati kör 33,3%-a biztosan, 40,1%-a talán fog alkalmazni határozott időre munkavállalót a következő negyedévben. A nagyvállalkozásoknál ezek az arányok már 60,0%-ot, illetve 28,8%-ot tettek ki. A határozott idejű szerződések biztos alkalmazását a legtöbb vállalkozás Komárom- Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Nógrád, Veszprém megyékben, és Budapesten jelezte. A gazdasági ágakat tekintve, ebből a szempontból a tudományos kutatás, fejlesztés, a közigazgatás, a bányászat, az oktatás, a víz- és hulladékgazdálkodás, a szociális ellátás, és a gyógyszergyártás ágazatokat emelhetjük ki. A munkaerő-kölcsönzés elsősorban a nagyvállalkozásoknál jellemző a következő negyedévben. E vállalati kör 28,9%-a jelezte, hogy biztosan lesz olyan munkavállalója, akit kölcsönzés keretében fog foglalkoztatni. A többi létszámnagyság-kategóriánál ez az arány a 10,0%-ot sem éri el. A mikro-vállalkozások 8,5%-a, a kisvállalkozások 12,9%-a, középvállalkozások 19,7%-a, a nagyvállalkozások 24,5%-a jelezte, hogy talán lesz kölcsönzött munkavállalója a következő negyedévben. A gazdasági ágak közül a gyógyszergyártás, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és a járműgyártás területen működő vállalkozások prognosztizálták a legtöbben a munkaerő-kölcsönzést, mint atipikus foglalkoztatási forma lehetőségét. A megbízási szerződéseknél minél nagyobb cégről van szó, annál nagyobb azok aránya, akik a következő negyedévben biztosan vagy talán alkalmazni fogják ezt az atipikus foglalkoztatási formát. A mikro-cégek 5,6%-a, a nagyvállalkozások 23,5%-a biztosan, előbbiek 22,1%-a, utóbbiak 35,5%-a pedig a talán kategóriába tartozik. 28

29 A megbízási szerződések biztos alkalmazása a legtöbb megyében 10% körül mozog, kivéve a Fővárost, ahol ez az érték kiemelkedőbb (23,5%). Ezen kívül magasabb eredménnyel Csongrád (16,0%), Somogy (12,2%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (12,2%) megyénél találkozunk. A nemzetgazdasági ágaknál, ágazatoknál a tudományos kutatás, fejlesztés, az oktatás, a humán-egészségügyi ellátás, a közigazgatás, a kiadói tevékenység, és az energiaipar emelhető ki ebből a szempontból. 29

30 Táblázatok 30

31 1. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2016. II. negyedév) ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) I. negyedévben a foglalkoztatottak* száma (fő) megoszlása Az NMF-ben szereplő szervezeteknél a foglalkoztatottak (2016.II. negyedév**) nyitó megoszlása Reprezentációs arány létszáma (fő) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 211,2 5,0% 36,3 5,2% 17,2% Bányászat 8,1 0,2% 1,6 0,2% 20,0% Feldolgozóipar 916,4 21,5% 311,9 44,9% 34,0% Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 138,1 3,2% 42,2 6,1% 30,5% Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 62,9 1,5% 20,7 3,0% 33,0% Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai 54,6 1,3% 15,6 2,2% 28,5% tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 3,4 0,1% 0,1 0,0% 2,3% Vegyi anyag, termék gyártása 23,3 0,6% 9,0 1,3% 38,8% Gyógyszergyártás 26,6 0,6% 2,4 0,3% 8,9% Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 70,8 1,7% 31,6 4,6% 44,7% Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 97,6 2,3% 44,0 6,3% 45,1% Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 78,6 1,8% 40,0 5,8% 50,9% Villamos berendezés gyártása 54,0 1,3% 20,7 3,0% 38,5% Gép, gépi berendezés gyártása 66,0 1,6% 25,2 3,6% 38,1% Járműgyártás 157,2 3,7% 45,7 6,6% 29,1% Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés 83,4 2,0% 14,7 2,1% 17,6% üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 33,0 0,8% 8,7 1,3% 26,5% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 56,9 1,3% 22,6 3,3% 39,7% Építőipar 271,8 6,4% 18,3 2,6% 6,7% Kereskedelem, gépjárműjavítás 528,9 12,4% 54,5 7,9% 10,3% Szállítás, raktározás 270,6 6,4% 38,0 5,5% 14,0% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 194,6 4,6% 14,5 2,1% 7,5% Információ, kommunikáció 117,4 2,8% 3,6 0,5% 3,1% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 96,3 2,3% 6,8 1,0% 7,0% Ingatlanügyletek 20,5 0,5% 7,1 1,0% 34,9% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 155,6 3,7% 8,7 1,3% 5,6% Adminisztratív és szolgáltatást támogató 153,1 3,6% 16,0 2,3% 10,4% tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 461,4 10,8% 41,7 6,0% 9,1% Oktatás 311,5 7,3% 32,3 4,7% 10,4% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 273,0 6,4% 54,3 7,8% 19,9% Művészet, szórakozás, szabad idő 78,7 1,9% 4,4 0,6% 5,6% Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet 99,1 2,3% 12,7 1,8% 12,8% Összesen 4262,2 100,0% 693,9 100,0% 16,3% * KSH Munkaerő-felmérés I. negyedév ** március 31-ei statisztikai állományi létszám 31

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2013. II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Vas 101,4% 101,7% Zala Győr- Moson- Sopron 104,0% Veszprém 101,2% Somogy 103,2% Budapest 100,5% Komárom-

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2017. II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2015. II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád 101,4 Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2019. II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) 1 Készült A Pénzügyminisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette:

Részletesebben

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2017. IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2013. III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Vas 100,6% 100,1% Zala Győr- Moson- Sopron 103,0% Veszprém 100,1% Somogy 99,9% Budapest 99,5% Komárom-

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2012. II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Vas 101,2% 102,6% Zala Komárom- Esztergom 101,2% Győr- Moson- Sopron 101,7% Veszprém 103,4% Somogy 101,6%

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2016. III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2014. II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) TERVEZETT LÉTSZÁMVÁLTOZÁS 2014. MÁRCIUS 31. 2014. JÚNIUS 30. KÖZÖTT (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL) BUDAPEST

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2015. III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán

Részletesebben

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2015. IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán

Részletesebben

FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Középmagyarország 102,5%

FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Középmagyarország 102,5% A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2011. II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Észak- Magyarország 102,0% Észak- Alföld Nyugat- Dunántúl Középmagyarország 102,5% Közép- Dunántúl 99,7%

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2017. III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán

Részletesebben

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2017. I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2012. IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Vas 100,1% 95,9% Zala Győr- Moson- Sopron 100,3% Veszprém 96,9% Somogy 97,8% Budapest 95,3% Komárom- Esztergom

Részletesebben

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2016. I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2013. I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Vas 100,5% 98,6% Zala Győr- Moson- Sopron 102,3% Veszprém 101,8% Somogy 102,1% Budapest 101,3% Komárom-

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2014. I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1,2% Nógrád megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 0,9% 1,1% Heves megye 1,9% Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2011. IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Vas 100,5% Budapest 100,2% Komárom- Esztergom 98,6% Fejér 97,1% Győr- Moson- Sopron 104,4% Veszprém 101,4%

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2012. I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Vas 105,9% 98,3% Zala Komárom- Esztergom 102,4% Győr- Moson- Sopron 104,5% Veszprém 105,0% Somogy 104,4%

Részletesebben

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2018. II. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2018. május 25. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.: 224.

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2014. III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) * KONJUNKTÚRA INDEX: A LÉTSZÁMFELVÉTELT ÉS A LÉTSZÁMCSÖKKENÉST TERVEZŐ CÉGEK ARÁNYÁNAK KÜLÖNBSÉGE, KÖZFOGLALKOZTATÁS

Részletesebben

FŐBB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) 101,2. Közép- Magyarország

FŐBB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) 101,2. Közép- Magyarország A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2009. IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) 99,6 Észak- Magyarország 97,7 99,8 100,2 Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl 101,2 Közép- Magyarország Észak-

Részletesebben

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS BB EREDMÉNYEI 2014. IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Tervezett létszámváltozás 2014. szeptember. 30. - 2014. december 31. között

Részletesebben

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2017. IV. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2017. november 28. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.: 224.

Részletesebben

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2018. III. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2018. augusztus 28. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.:

Részletesebben

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS BB EREDMÉNYEI 2015. I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád 101,4% Gy r-moson-sopron Komárom-Esztergom 101,2%

Részletesebben

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2018. IV. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2018.november 23. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.: 224.

Részletesebben

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS BB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

A NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS BB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) A NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS BB EREDMÉNYEI 2013. IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési F osztályán osztályvezet : Busch Irén Készítette:

Részletesebben

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2017. II. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2017. május Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.: 224. - Telefon:

Részletesebben

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2017. III. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2017. augusztus 21. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.:

Részletesebben

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2018. I. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2018. március 2. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.: 224.

Részletesebben

Makrogazdasági környezet

Makrogazdasági környezet Foglalkoztatási helyzetkép 2011. III. negyedévre, különös tekintettel az országos munkaerő piaci adatokra, illetve a Szolnoki Munkaügyi Kirendeltségre. Makrogazdasági környezet A KSH munkaerő felmérése

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2013. I. NEGYEDÉV TERVEZETT LÉTSZÁMVÁLTOZÁS 2013. I. 2013. IV. NEGYEDÉV KÖZÖTT A 2012. DECEMBER 31 I ÁLLLAPOTHOZ KÉPEST Kőszeg Kőszeg 5,3 2,4

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Győr, május

Munkaügyi Központja. Győr, május Munkaügyi Központja Munkaerőgazdálkodási felmérés megyei elemzése 2013. II. negyedév Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2013. május 9021 Győr, Árpád út 32. - 9002 Győr Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 522-245

Részletesebben

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2016. IV. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2016. november Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.: 224. Telefon: +36 (96) 795-877

Részletesebben

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző

Részletesebben

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2016. III. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2016. augusztus Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.: 224. Telefon: +36 (96) 795-877

Részletesebben

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2013. február 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében I. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében I. negyedév M u n k a ü g y i K ö z p o n t A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7 4 0 0 K a p o s v á r, Fő u. 3 7-3 9. T e l e f o n : ( 8 2 ) 5 0 5 5 0 4 F a x : ( 8 2 ) 5 0 5

Részletesebben

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt

Részletesebben

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett

Részletesebben

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2006 II. negyedév)

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2006 II. negyedév) Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2006 II. negyedév) A PHARE TWINING (2004. február 2005. november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés

Részletesebben

FŐBB EREDMÉNYEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁKRA 2007.II. NEGYEDÉV. Közép-Magyarország % Dél-Alföld 100.

FŐBB EREDMÉNYEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁKRA 2007.II. NEGYEDÉV. Közép-Magyarország % Dél-Alföld 100. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁKRA 2007.II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Észak-Magyarország

Részletesebben

Jóváhagyta: Deák Miklósné igazgató

Jóváhagyta: Deák Miklósné igazgató Jóváhagyta: Deák Miklósné igazgató JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE 2014. II. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI A három hónap múlva várható létszámváltozás körzetenként Szolnok, 2014.

Részletesebben

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2017. I. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2017. március Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.: 224. -

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében II. negyedév M u n k a ü g y i K ö z p o n t A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében Jóváhagyta: Dr. Szikra László igazgató Kaposvár, 2013. május 7 4 0 0 K a p o s v á r, Fő u. 3 7-3

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2012. május 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér...3 A KSH lakossági munkaerős-felmérés fogalmai...3 Pest megye gazdasági

Részletesebben

FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Közép- Magyarország 96,2%

FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Közép- Magyarország 96,2% A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2009. II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Nyugat- Dunántúl 99,6% Közép- Dunántúl 98,7% Közép- Magyarország 96,2% Észak- Magyarország 100,6% Észak-

Részletesebben

FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Közép- Magyarország 102,8% 102,1%

FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Közép- Magyarország 102,8% 102,1% A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2008. II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Észak- Magyarország Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl 102,1% Közép- Magyarország 102,8% 102,1% Észak- Alföld

Részletesebben

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2016. II. negyedév Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2016. május Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.: 224. Telefon: +36 (96) 795-877

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében III. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében III. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2015. II. negyedév Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2015. május Foglalkoztatási Főosztály Munkaerőpiaci és Alapkezelő Osztály 9021 Győr, Árpád u. 32. - 9002

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Valdáné Pató Klára Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2011. november 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér...3 A KSH lakossági

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: dr. Iróczki Lénárd 2013. május 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági

Részletesebben

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2016. I. negyedév Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2016. február Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.: 224. Telefon: +36 (96)

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2012. szeptember 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági

Részletesebben

FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Közép- Magyarország 99,9%

FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Közép- Magyarország 99,9% A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2009. I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Közép- Dunántúl 95,9% Nyugat- Dunántúl 98,1% Közép- Magyarország 99,9% Észak- Magyarország 100,4% Észak-

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE II. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE II. negyedév Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE 2013. II. negyedév 8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja 42-44. Telefon: (36

Részletesebben

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2008. évi tevékenységéről A munkaerő-kölcsönző szervezetek adatai és a kölcsönzési esetek száma és megoszlása 2008. december 31-én

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS P e s t m e g y e i K o r m á n y h i v a t a l M u n k a ü g y i K ö z p o n t MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Takács Szabolcs Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2011. május 1 0 8 2 B u d a p e

Részletesebben

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS I. NEGYEDÉV

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS I. NEGYEDÉV GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2018. I. NEGYEDÉV Konzorciumvezető:

Részletesebben

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2015. IV. negyedév Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2015. november Foglalkoztatási Főosztály 9021 Győr, Jókai utca 12. - 9002 Győr Pf.: 224. Telefon: +36 (96)

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE 2016. II. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI A három hónap múlva várható létszámváltozás körzetenként Szolnok,

Részletesebben

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről Pénzügyminisztérium Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2018. évi tevékenységéről Nógrád 10 Pest 89 Heves 14 Bács- Kiskun 23 Borsod-Abaúj- Zemplén 39 42 Jász-Nagykun- Szolnok Hajdú- Bihar 23 Budapest 401

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében III. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében III. negyedév M u n k a ü g y i K ö z p o n t A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében Jóváhagyta: Dr. Szikra László igazgató 7 4 0 0 K a p o s v á r, Fő u. 3 7-3 9. T e l e f o n : ( 8

Részletesebben

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS IV. NEGYEDÉV

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS IV. NEGYEDÉV GAZDASÁG- ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2018. IV. NEGYEDÉV Konzorciumvezető:

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) BUDAPEST FŐBB EREDMÉNYEI

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) BUDAPEST FŐBB EREDMÉNYEI A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2008. IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Nyugat- Dunántúl 100,0% Közép- Dunántúl 100,0% Közép- Magyarország 100,1% Észak- Magyarország 99,6% Észak-

Részletesebben

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS II. NEGYEDÉV

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS II. NEGYEDÉV GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2018. II. NEGYEDÉV Konzorciumvezető:

Részletesebben

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS 2007.IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) FŐBB EREDMÉNYEI

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS 2007.IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) FŐBB EREDMÉNYEI A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2007.IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) TERVEZETT LÉTSZÁMVÁLTOZÁS 2007. IV. 2008. IV. NEGYEDÉV KÖZÖTT A JELENLEGI LÉTSZÁM SZÁZALÉKÁBAN 1 BUDAPEST

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE 2016. IV. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI A három hónap múlva várható létszámváltozás körzetenként Szolnok,

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE II. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE II. negyedév Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE 2011. II. negyedév 8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja 42-44. Telefon: (36

Részletesebben

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS IV. NEGYEDÉV

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS IV. NEGYEDÉV GAZDASÁG- ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2018. IV. NEGYEDÉV Konzorciumvezető:

Részletesebben

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről Nemzeti Munkaügyi Hivatal Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2012. évi tevékenységéről 28 Vas 21 Győr- Moson- Sopron 54 Zala Veszprém Somogy 5 25 Budapest 389 Jász- Nagykun- Szolnok 35 Komárom- Esztergom

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében II. negyedév M u n k a ü g y i K ö z p o n t A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében Jóváhagyta: Dr. Szikra László igazgató 7 4 0 0 K a p o s v á r, Fő u. 3 7-3 9. T e l e f o n : ( 8

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE 2015. IV. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI A három hónap múlva várható létszámváltozás körzetenként Szolnok,

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében III. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében III. negyedév M u n k a ü g y i K ö z p o n t A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében Jóváhagyta: Dr. Szikra László igazgató 7 4 0 0 K a p o s v á r, Fő u. 3 7-3 9. T e l e f o n : ( 8

Részletesebben

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS III. NEGYEDÉV

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS III. NEGYEDÉV GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI LESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2017. III. NEGYEDÉV

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS III. NEGYEDÉV

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS III. NEGYEDÉV GAZDASÁG- ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2018. III. NEGYEDÉV Konzorciumvezető:

Részletesebben

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS I. NEGYEDÉV

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS I. NEGYEDÉV GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS 2017. I. NEGYEDÉV Konzorciumvezető:

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében I. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében I. negyedév M u n k a ü g y i K ö z p o n t A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében Jóváhagyta: Dr. Szikra László igazgató 7 4 0 0 K a p o s v á r, Fő u. 3 7-3 9. T e l e f o n : ( 8

Részletesebben

MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS MUNKAÜGYI KÖZPONT MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Tas Attiláné Jóváhagyta: Mátrainé Bartus Éva igazgató 2011. február A Közép-magyarországi Régió gazdasági és munkaerő-piaci helyzete Megnevezés

Részletesebben

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről Nemzeti Munkaügyi Hivatal Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2013. évi tevékenységéről Az adatszolgáltatást teljesítõ munkaerõ-kölcsönzõ cégek száma 2 453-453 (1) 53-453 (4) 25-53 (5) 12-25 (7) 0-12 (3)

Részletesebben

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye Munkaügyi Központja Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. IV. negyedév Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2014. november 9021 Győr, Árpád út 32. - 9002 Győr Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245

Részletesebben

Munkaerőgazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye. Győr, február. Munkaügyi Központja

Munkaerőgazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye. Győr, február. Munkaügyi Központja Munkaügyi Központja Munkaerőgazdálkodási felmérés megyei elemzése 213. I. negyedév Győr-Moson-Sopron megye Győr, 213. február 921 Győr, Árpád út 32. - 92 Győr Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 522-245 - Fax:

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS B u d a p e s t F p v á r o s K o r m á n y h i v a t a l a M u n k a ü g y i K ö z p o n t MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Takács Szabolcs Jóváhagyta: Mátrainé Bartus Éva 2011. május 1 0 8

Részletesebben

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 364858

Részletesebben

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 368093

Részletesebben

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 378737

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Foglalkoztatási Hivatal A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Budapest

Foglalkoztatási Hivatal A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Budapest Foglalkoztatási Hivatal A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2006. IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Budapest TARTALOM Bevezetés...4 A felmérés makrogazdasági környezete...4 Válaszadási

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. II. negyedév Gönc Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs

Részletesebben