A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI

Átírás

1 NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) 1

2 Készült A Pénzügyminisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Szabó István Pénzügyminisztérium 1054 Budapest, Kálmán Imre u.2 2

3 TARTALOM I. Bevezetés... 5 II. Munkaerő-piaci helyzet a II. negyedévben... 6 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői... 7 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a II. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a negyedik negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) V. A gazdasági szervezetek előrejelzése az atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatban Táblázatok A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2019. II. negyedév) ágazati reprezentációja A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten (közfoglalkoztatással együtt) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint (fő) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belül várható létszámmozgás foglalkozási csoportok (FEOR (2)) szerint (fő) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás június 30-ig, illetve március 31-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás június 30-ig, illetve március 30-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás június 30-ig, illetve március 31-ig területi bontásban (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás június 30-ig, illetve március 31-ig, területi bontásban (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a II. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a II. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint(közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a II. negyedévben területi bontásban és létszámnagyság-kategória szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)

4 12. A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a II. negyedévben területi bontásban és létszámnagyság-kategória szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának előrejelzése vállalati méretenként, III. negyedévre vonatkozóan (válaszadó cégek megoszlása atipikus foglalkoztatási formánként), %

5 I. Bevezetés A II. negyedévben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban: NFSZ) 56. alkalommal készítette el negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A megszólított szervezetek közül a beérkezett, elemzésben felhasználható adatlapok száma 12,8 ezer db-ot tett ki. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja, a megszólított gazdasági szervezetek, és az NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése, a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati, és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok elősegítése. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatfelvételének időszaka április 4-e és 30-a között volt. A kérdőívben a munkáltatók a március 31-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Az első negyedéves felmérés eredményeit összesen munkáltató által helyesen kitöltött kérdőív adatai alapján ismertetjük. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 1,5%-os létszámnövekedés prognosztizálható. Ebben a létszámmozgásban a közfoglalkoztatottak adatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve a negyedév végéig 1,3%-os létszámemelkedést jelezhetünk előre. Éves távlatban 2,0%-os növekedést várnak a felmérésbe vont szervezetek; a közfoglalkoztatottak létszámát figyelmen kívül hagyva pedig 2,1%-os létszámbővüléssel számolnak 2020 március végéig. Az országos elemzéssel párhuzamosan a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi központjainak saját elemzéseit is elérhetővé tesszük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: 5

6 II. Munkaerő-piaci helyzet a II. negyedévben A KSH munkaerő felmérése szerint I. negyedévben a éves népesség 62,8%-a bizonyult gazdaságilag aktívnak, 60,6%-os volt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 3,6%-ot tett ki. Az országban összesen 1920,4 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma, ebből 1769,1 ezer volt a vállalkozások száma szeptemberben. Főbb országos munkaerő-piaci adatok Megnevezés III. negyedév ezer fő éves népesség száma ,3 Gazdaságilag aktívak száma ,8 Munkanélküliek száma 1 165,7 Foglalkoztatottak száma ,1 Alkalmazásban állók száma ,4 Inaktívak száma ,3 Gazdasági szervezetek száma ,4 ebből vállalkozások száma ,1 Aktivitási arány 1 62,8% Foglalkoztatási ráta 1 60,6% Munkanélküliségi ráta 1 3,6% 1 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, I. negyedév (Az adatok a éves korcsoportra vonatkoznak) 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, 2019.február 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint A munkanélküliségi ráta a legnagyobb Észak-Alföldön (6,5%-os), ezen belül Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében (8,9%), szintén magasabb az országos átlagtól Észak- Magyarországon (4,6%), itt Nógrád megyében kiemelkedő, 6,9% a ráta. Legalacsonyabb a Nyugat-Dunántúlon (2,1%-os), ezen belül pedig Győr-Moson-Sopron megyében, ahol 1,5%. Közép-Dunántúlon is jelentősen alacsonyabb a munkanélküliségi ráta az országos átlagnál, itt 2,2%, s Veszprém megyében tapasztalhatjuk a legalacsonyabb értéket (0,8%). 6

7 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői A II. negyedéves felmérés eredményeként több mint tízezer munkáltató várható munkaerő-gazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek együttesen 771,4 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Az adatfelvétel során a kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 66,6%-os volt. A válaszadási hajlandóság területileg egyenetlenül alakult, hiszen bizonyos megyékben 90% feletti válaszadási arányt tapasztaltunk, míg van ahol az 50%-ot sem érte el. Az előbbi csoportba tartozik Zala, Veszprém, Békés, és Tolna megye, az utóbbiba pedig Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megye valamint Budapest. Az érvényes választ adó gazdasági szervezetek legnagyobb része, 80,2%-a, mikro- és kisvállalkozások közül került ki, amelyek az érintett munkavállalóknak 16,9%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 16,0%-át teszik ki, és az itt foglalkoztatottak jelentik az összlétszám 28,1%-át. A minta 4,0%-át alkotják a nagyvállalatok, amelyek a felmérésben szereplő vállalkozásoknál meglévő létszám 55,0%-át foglalkoztatták. A felmérésben részt vevő gazdálkodó szervezetek 20,0 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében a március 31-i állapot szerint. A legtöbb közfoglalkoztatott (46,1%) középvállalatoknál, a legkevesebb pedig (16,1%-uk) mikro-, és kisvállalkozásnál rendelkezett közfoglalkoztatási jogviszonnyal a tárgyidőpontban. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés I. negyedévre vonatkozó mintájának főbb jellemzői Érvényes adatlapok A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma december 31-én Ebből: közfoglalkoztatottak száma, db megoszlása, % száma, fő megoszlása, % száma, fő megoszlása, % Mikro (0-9 fő) , , ,6 Kis (10-49 fő) , , ,5 Közép ( fő) , , ,1 Nagy (250 felett) 514 4, , ,9 Összesen , , ,0 Nemzetgazdasági szinten a Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (továbbiakban: NMF) adatbázisa a gazdálkodó szervezetek 0,7%-át és a foglalkoztatottak 15,3%-át reprezentálja. A gazdálkodó szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlását nemzetgazdasági áganként a következő táblázat mutatja: 7

8 A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása, % Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Foglalkoztatottak számának megoszlása (%) Gazdasági szervezetek számának megoszlása (%) NMF KSH KSH NMF (2019. I. negyedév) ( ) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 4,3 4,5 6,8 26,6 Bányászat 0,2 0,3 0,2 0,0 Feldolgozóipar 45,3 22,4 25,1 4,2 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1,0 0,9 0,3 0,2 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 2,9 1,4 1,3 0,1 Építőipar 3,0 7,2 9,9 6,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás 9,0 12,5 21,5 10,2 Szállítás, raktározás 6,0 6,7 3,1 2,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,7 4,2 8,0 4,1 Információ, kommunikáció 0,9 2,9 1,2 3,6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,4 1,9 0,5 2,0 Ingatlanügyletek 0,8 0,5 2,0 13,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1,9 3,6 4,2 11,4 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 3,1 3,0 3,1 4,1 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 5,0 9,0 3,3 0,0 Oktatás 2,5 7,9 2,1 3,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7,8 7,1 3,1 2,3 Művészet, szórakozás, szabad idő 0,8 1,9 1,3 3,0 Egyéb szolgáltatás 1,4 2,2 3,0 3,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés I. negyedév KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma március 31-én Jelentős eltérés tapasztalható gazdasági áganként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között, mind a szervezetek számát, mind az ott foglalkoztatottak létszámát tekintve. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem, gépjárműjavítás gazdasági ág esetében láthatunk jelentős eltéréseket, ugyanis ez a gazdasági ág a foglalkoztatottak tekintetében alul, míg a gazdasági szervezeteknél felülreprezentáltnak tekinthető. A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek esetében a gazdasági szervezetek alulreprezentáltsága mutatkozik. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ezt dominánsan a Budapest és Pest megye valós súlyához képesti kisebb mértékű megjelenése okozza. A KSH adatai szerint Közép-Magyarországon a gazdálkodó szervezetek 34,2%-a működik, ahol a munkavállalók 32,1%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban a felmérésben részt vevő gazdálkodó szervezetek alig több mint hatodát találjuk (16,3%) és az általuk foglalkoztatott munkavállalók 16,0%-át alkotják a teljes mintának. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy Borsod-Abaúj Zemplén megyében a felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek, valamint az általuk foglalkoztatottak kiemelkedően felülreprezentáltak a mintában. 8

9 25% A II. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek és a reprezentált gazdasági szervezetek számának megoszlása megyénként*, (%) 20% 15% 10% 5% 0% Gazdasági szervezetek aránya NMF Gazdasági szervezetek aránya KSH *Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma március 31-én 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% A II. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak és az ILO definíció szerinti I. negyedévi foglalkoztatottak számának megoszlása megyénként*, (%) Foglalkoztatottak aránya NMF Foglalkoztatottak aránya KSH *Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés I. negyedév 9

10 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a II. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a március 31-én meglévő statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos időtávlatban. A mintában szereplő gazdasági szervezeteknél a közölt adatok szerint a felmérés negyedévében 1,5%-kal növekedhet a foglalkoztatottak száma. Ennél az adatnál figyelembe kell vennünk, hogy a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazza. Ha figyelembe vesszük, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerőfelvétel és csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (771,4 ezer fő), az előrebecsült létszámnövekedés a létszám 0,2%-os mérséklődésével, és 1,7%-os bővülésével együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 1,9%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve összességében fővel emelkedhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. A nemzetgazdasági ágak kapcsán kiemelhető, hogy a közfoglalkoztatottakat is magában foglaló létszámban a negyedév végéig a gazdasági ágak többségében növekedés prognosztizálható. A legnagyobb pozitív irányú változás a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az információ, kommunikáció területén (5,1-5,1%), és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (3,6%) területén jelezhető előre, csökkenés csak a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (0,2%) területén várható a negyedév végéig. 6,0 5,1 5,1 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, II. negyedév végéig,% 3,6 3,1 3,1 2,5 2,3 2,2 1,8 1,3 1,2 1,1 0,9 0,8 0,6 0,6 0,1 0,0-0,2 10

11 A vállalati méret dimenzióját vizsgálva azt látjuk, hogy mind a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások esetében optimista prognózis bontakozik ki a negyedik negyedév végére vonatkozó várakozásokban. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, II. negyedév végéig, % 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 7,1 2,6 1,7 0,8 mikro kis közép nagy A mikro-vállalkozások körében a prognosztizált létszámnövekedés mértéke meghaladja a 7%- ot, emellett a kisvállalkozások 2,6%-os, a középvállalkozások 1,7%-os, a nagyvállalatok pedig 0,8%-os létszámemelkedést várnak. A területi dimenziót tekintve azt mondhatjuk, hogy minden megyében növekedhet a foglalkoztatottak mennyisége június 30-ig. Közülük a legnagyobb létszámnövekedést Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2,8%), Nógrád megyében (2,3%), Szabolcs-Szatmár- Bereg (2,2%), Heves és Fejér megyében (2,1-2,1%) várják, ez utóbbit kivéve a többi éllovas megye a hátrányosabb régiókban fekszik. 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, június 30-ig, % 2,8 2,3 2,2 2,1 2,1 1,9 1,9 1,9 1,8 1,7 1,5 1,3 1,3 1,2 1,2 1,1 1,1 1,0 0,9 0,7 11

12 IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) Ahogy már korábban is láthattuk a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés összesített egyenlege a második negyedév végéig nézve pozitív. A jelenleg foglalkoztatott 771,4 ezer fő, esetében munkavállalóval lehet több a megkérdezett munkáltatóknál a foglalkoztatott létszám. A foglalkozási főcsoportok kapcsán megállapítható, hogy minden főcsoportban pozitívan alakul a létszámfelvétel és létszámcsökkenés egyenlege. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevételével (fő) A foglalkoztatottak létszámának növekedése a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások (4749 fő) körében lehet a legnagyobb, emellett az ipari és építőipari foglalkozások (1886 fő) a gépkezelő, összeszerelő, járművezető foglalkozások (1807 fő) esetében jelentősebb mértékű növekedés várható. Fontos megjegyeznünk, hogy a foglalkozások jelentős részében a munkavállalók számát a szezonális hatás erőteljesen befolyásolja. A foglalkozásokat tekintve a létszámváltozás negatív eredője várhatóan a legnagyobb az egyszerű ipari foglalkozásúak (1361 fő), az egyéb máshová nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási (997 fő) és a mechanikai gép-összeszerelő (485 fő) foglalkozások körében lesz. 12

13 IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a negyedik negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Ebben a fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. Ezen adataink azt mutatják, hogy a vállalkozások 73,1%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 23,1%-uk növekedést, 3,8%-uk létszámcsökkenést jelez a negyedik negyedév végéig. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 73,1 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 3,8 23,1 csökkenő növekvő stagnáló március június 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatottak nélkül) 3 hónap múlva várható Növekvő Stagnáló Csökkenő Összesen Vállalati méret létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatottak nélkül a munkavállalók száma 751,3 ezer fő volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 761,3 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 1,3%-os lehet. A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások jelezhetők előre: A nemzetgazdasági ágak közül mindössze néhány ágazatban várható a foglalkoztatott létszám kismértékű csökkenése. Az ágak többségében a foglalkoztatott munkavállalók létszámának növekedése prognosztizálható. Minden közül kiemelhető a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 5,1%-os, valamint az építőipar 3,2%-os az ingatlanügyek 3,1%-os, az 13

14 % adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2,6%-os, a művészet, szórakozás, szabadidő 2,2%-os és az egyéb szolgáltatás 2,0%-os várható növekedésével. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, június 30- ig, % 6,0 5,1 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0 3,2 3,1 2,6 2,2 2,0 1,8 1,5 1,2 1,1 1,1 0,9 0,7 0,6 0,5 0,5 0,0-0,1-0,3 A feldolgozóiparon belül a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás (0,3%) gazdasági ágazatban várnak létszámcsökkenést a negyedév végéig. A legnagyobb létszámbővülés a fafeldolgozás, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység (1,7%), járműgyártás (1,6%) és a vegyi anyag, termék gyártása (1,4%) ágazatban jelezhető előre. Vállalati méret szerint vizsgálva az adatokat, azt mondhatjuk, hogy a mikrovállalkozások a legoptimistábbak, esetükben legmagasabb a várható létszámnövekedés, mely 6,8%-ot jelent. A kisvállalatoknál 2,4%-os, a középvállalkozásoknál 1,5%-os, a nagyvállalatok esetében pedig 0,7%-os létszámemelkedés prognosztizálható a negyedév végére. Összességében elmondható, hogy létszámcsökkenéssel nem számolnak a negyedév végéig egyik vállalati típusnál sem. A közfoglalkoztatottakkal együtt figyelembe vett létszámadatokhoz viszonyítva, nélkülük is elég hasonló várakozásaik vannak a vállalatoknak. 14

15 % % A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, június 30-ig, % 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 6,8 2,4 1,5 0,7 mikro kis közép nagy Területi aspektusból vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy a közfoglalkoztatottak adatainak figyelembevétele nélkül minden megye esetében létszámnövekedést regisztrálhatunk. Az emelkedés mértéke Jász-Nagykun-Szolnok (2,6%), Szabolcs-Szatmár- Bereg (2,2%), Heves (2,0%), Hajdú-Bihar (1,9%) és Zala (1,8%) megyében a legmagasabb, illetve Vas és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb (0,7-0,7%). A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, június 30-ig, % 3,0 2,6 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 2,2 2,0 1,9 1,8 1,7 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,3 1,2 1,2 1,1 1,1 1,0 0,9 0,7 0,7 Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozások, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük: A létszámnövekedés által érintett összes foglalkozás sok átfedést mutat azzal a struktúrával, amelyet a közfoglalkoztatottakkal együtt látott létszámváltozáskor mutattunk be. Ennek egyik oka többek között a közfoglalkoztatottak alacsony száma. 15

16 A nem közfoglalkoztatott állományba tartozó munkaerő körében az alábbi foglalkozásokban növekedhet legnagyobb mértékben a foglalkoztatottak száma: egyszerű ipari foglalkozások (2790 fő), mechanikai gép-összeszerelő (700 fő), egyéb termék-összeszerelő (640 fő). A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevétele nélkül (fő) A foglalkozási főcsoportokat nézve azt láthatjuk, hogy ha a közfoglalkoztatottak adatait nem vesszük figyelembe, akkor egyetlen főcsoportban sem prognosztizálható negatív létszámegyenleg. 16

17 IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) A felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek az éves létszámmozgás tekintetében fős létszámnövekedést jeleznek előre, amely 2,0%-os növekedésnek felel meg. Nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva az adatokat, kiemelhetjük, hogy a foglalkoztatottak számának legnagyobb mértékű bővülése az egyéb szolgáltatás (12,3%), a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (5,5%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (5,4%), és az építőipar (4,1%) területén következhet be. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, március 31- ig, % 14,0 12,3 12,0 10,0 8,0 5,5 5,4 6,0 4,1 3,2 4,0 2,6 2,5 2,4 2,0 1,5 1,1 1,1 0,9 2,0 0,3 0,3 0,0-2,0-4,0-6,0 0,0-0,4-0,5-5,5 Létszámcsökkenés az információ, kommunikáció 5,5%-kal, a bányászatban 0,5%-kal és az energiaipar ágban lehet, ahol 0,4%-kal csökkenhet a foglalkoztatottak száma. A feldolgozóipar munkáltatói összességében 2,0%-os létszámnövekedést jeleznek előre. A legnagyobb mértékben emelkedhet a foglalkoztatottak száma a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás (8,2%-kal), a járműgyártás (3,5%-kal) a vegyi anyag, termék gyártása (3,2%-kal), és a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (2,7%-kal) területen. Létszámcsökkenés egyik gazdasági alágazatban sem várható december 31-ig. A létszámnagyság-kategóriák kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a mikro-vállalkozások várják a legnagyobb létszámnövekedést, 86%-ot, egy éves időtávban. A kisvállalatok 4,8%-os, a középvállalatok 2,0%-os, és a nagyvállalatok 1,0%-os létszámnövekedést prognosztizálnak. 17

18 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, március 31-ig, % 9,0 8,6 8,0 7,0 6,0 5,0 4,8 4,0 3,0 2,0 1,0 2,0 1,0 0,0 mikro kis közép nagy Területileg vizsgálva az éves prognózist, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Heves, Hajdú-Bihar és Veszprém megye munkáltatói a legoptimistábbak, az általuk jelzett létszámnövekedés 4,1%, 3,4%, 2,9-2,9 és 2,8-2,8%. A legtöbb megye 0,8% és 2,4% közötti emelkedéssel számol. Egyetlen egy megyében sem várnak létszámbeli visszaesést egy éves intervallumon belül. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, I. negyedév végéig, % 4,5 4,1 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 3,4 2,9 2,9 2,8 2,8 2,7 2,4 2,4 2,2 2,2 2,2 2,0 1,7 1,7 1,6 1,3 1,2 0,8 0,8 18

19 IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók éves várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A vállalkozások 67,0%-a egy éves időtávlatban stagnálással számol, míg 28,8%-uk növekedést, 4,2%-uk létszámcsökkenést jelez. 70,0 60,0 50,0 A felmérésben szereplő gazdálkodó szervezetek számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásai szerint (közfoglalkoztatás nélkül),% 67,0 40,0 28,8 30,0 20,0 10,0 0,0 4,2 csökkenő növekvő stagnáló A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint Vállalati méret március március 31. (közfoglalkoztatás nélkül) Növekvő Stagnáló Csökkenő Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen

20 A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások prognosztizálhatók: A munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók körében közfoglalkoztatottak nélkül összességében 2,1%-os létszámnövekedés várható március 31-ig. Az információ, kommunikáció (5,5%), a bányászat (0,5%) és villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálást (0,4%) kivéve a többi nemzetgazdasági ágban egy éves időtávlatban a foglalkoztatottak számának növekedése prognosztizálható március 31-ig az egyéb szolgáltatás (12,1%-os), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (5,7%-os), szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (5,4%), az építőipar (4,6%) és az ingatlanügyletek (3,0%) területeken lehet a legnagyobb mértékű létszámemelkedés. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, március 31-ig, % 14,0 12,1 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0 5,7 5,4 4,6 3,0 2,5 2,4 1,9 1,6 1,5 1,0 0,8 0,8 0,8 0,5 0,2-0,4-0,5-5,5 A feldolgozóiparban összességében 1,9%-kal dolgozhatnak többen egy év múlva, és minden ágazat esetében létszámnövekedés várható. A kokszgyártás, kőolajfeldolgozás (8,2%), a járműgyártás (3,2%), vegyi anyag, termék gyártás (3,2%), a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (2,7%) ágazatban jelentős létszámbővülés jelezhető előre március 31-ig. A vállalati méretet vizsgálva azt láthatjuk, hogy minden vállalti körben létszámnövekedést prognosztizálnak a gazdálkodó szervezetek. A legnagyobb mértékű pozitív irányú változással a mikro vállalkozások (8,3%), majd a kisvállalatok (4,7%), és középvállalatok (2,2%), végül a nagyvállalatok (1,0%) számolnak. 20

21 % A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, március 31-ig, % 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 8,3 4,7 2,2 1,0 mikro kis közép nagy Területi szempontból Jász-Nagykun-Szolnok megye (3,9%), Komárom-Esztergom megye (3,4%) Nógrád, Heves és Hajdú Bihar megye (2,9-2,9-2,9%), és Veszprém megye (2,8%) munkáltatói jelezték előre a legjelentősebb létszámbővülést. Ezt követően a vállalatok többsége 2,3% és 0,7% közötti növekedést prognosztizált minden megyében. Visszaeséssel egyik területi egységben sem számoltak a szervezetek. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, március 31-ig,,% 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 3,9 3,4 2,9 2,9 2,9 2,8 2,3 2,3 2,3 2,2 2,2 2,1 2,1 2,1 1,8 1,7 1,5 1,3 1,3 0,7 21

22 V. A gazdasági szervezetek előrejelzése az atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatban A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében a második negyedévben a munkáltatókat az atipikus foglalkoztatási formákról is kérdeztük. A gazdasági szervezeteket arra kértük, hogy az atipikus foglalkoztatási formák közül válasszák ki azokat, amelyeket várhatóan a következő negyedévben alkalmazni fognak. Mindezt úgy, hogy háromfokú skálán volt szükséges a válaszadó cégeknek megválaszolni, mekkora az esélye az adott típus alkalmazásának: 1 biztosan, 2 talán, 3 biztosan nem az adott foglalkoztatási formát. Három olyan atipikus forma nevezhető meg, amely fontos szerepet játszhat a következő negyedévben a gazdálkodó szervezetek munkaerő-gazdálkodásában. Ez a három típus a határozott idejű, az alkalmi vagy szezonális és a részmunkaidős foglalkoztatás. Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának előrejelzése (válaszadó cégek megoszlása atipikus foglalkoztatási formánként), % Atipikus foglalkoztatási forma Részmunkaidős foglalkoztatás biztosan II. negyedév II. negyedév talán biztosan nem biztosan talán biztosan nem 29,8 45,0 25,2 16,3 25,0 15,7 Távmunka 2,0 7,5 90,5 1,2 3,7 46,9 Bedolgozói jogviszony 2,0 10,6 87,4 1,4 5,4 44,8 Alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatási forma Határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás/állami 42,3 33,0 24,7 24,8 20,2 14,1 42,8 39,2 18,0 26,0 23,0 11,1 Munkaerő-kölcsönzés 6,3 16,4 77,3 3,5 7,8 40,9 Önfoglalkoztatás 4,0 9,8 86,2 3,0 4,6 43,4 Megbízási szerződés 11,7 29,8 58,5 5,9 15,6 31,0 A vállalkozások egynegyede jelezte, hogy valamely munkavállalója biztosan határozott idejű szerződésen keresztül, vagy alkalmi és szezonális foglalkoztatási forma szerint fog nála kereső tevékenységet végezni. A részmunkaidős foglalkoztatásnál ez az arány 16,3% volt, a megbízási szerződésre pedig a cégek körülbelül egyhuszada voksolt. A többi foglalkoztatási forma esetében 1,2-3,5% közötti a biztosan valamely foglalkoztatási formát alkalmazók aránya. A három fő atipikus foglalkoztatási mód mellett a talán választ adók esetében a megbízási szerződést emelhetjük ki, hiszen a vállalkozások 15,6%-a jelezte, hogy felmerülhet e lehetőség alkalmazása. Az előző év azonos időszakának adataival kapcsolatban jól látható, hogy az egyes foglalkoztatási formák egymáshoz viszonyítása nem változott, azonban minden esetben 22

23 csökkent az adott foglalkoztatási forma várható alkalmazásának gyakoriságát illetően, valószínűleg a munkaerő kereslet növekedése miatt. Összességében egy adott atipikus formára igennel (biztosan és talán) válaszolók részesedése egy év alatt csökkent és leginkább a részmunkaidős foglalkoztatásnál (33,4 százalékponttal) és az alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatási formánál (33,0 százalékponttal). A részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán kiemelhető, hogy a vállalati méret növekedésével emelkedik a foglalkoztatási típust biztosan alkalmazók aránya. Ezt jól mutatja például, hogy míg a mikro-vállalkozások 10,3%-a fog a következő negyedévben részmunkaidős munkavállalót alkalmazni, addig ez az arány a nagyvállalkozásoknál már 35,2%-ot tesz ki. E foglalkoztatási forma kapcsán a legtöbb vállalkozás Baranya (26,6%), Zala (25,7%), és Csongrád megyében (23,5%) jelezte, hogy biztosan élni fog ezzel a lehetőséggel. A részmunkaidős munkavállalót biztosan nem alkalmazók aránya a legmagasabb érdekes módon Zala, Nógrád és Hajdú-Bihar megyében (32,7-24,9% közötti). Mint látható a Zala megyei vállalkozások megosztottak e kérdésben. A nemzetgazdasági ágazatok közül az energiaipar, az egészségügyi ellátás, és a szociális ellátás területeket emelhetjük ki a biztosan alkalmazók közül. A távmunka munkaerő-gazdálkodásban várható súlya meglehetősen csekély. Azok a cégek, akik a következő negyedévben nem zárkóztak el egyértelműen e foglalkoztatási formától, elsősorban a közép- és nagyvállalkozásokhoz tartoznak. Ezen cégek Csongrád, Tolna és Heves megyében működnek, és a legnagyobb arányban a távközlés és az információ, kommunikációs nemzetgazdasági ágazatokban találhatók meg. Az alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatás elsődlegesen a kisebb cégekre lehet jellemző a következő negyedévben. Minél nagyobb vállalkozásról beszélünk, általában annál alacsonyabb ezzel az atipikus foglalkoztatással biztosan vagy talán munkaerőt foglalkoztatni kívánó vállalkozások aránya. A mikro-vállalkozások 42,4%-a, a kisvállalkozások 50,1%-a, a középvállalkozások 43,5%-a, a nagyvállalkozások 32,1%-a jelezte, hogy biztosan lesz olyan munkavállalója a következő negyedévben, akit alkalmi/szezonális foglalkoztatási formában fog alkalmazni. Területileg elsősorban azokban a megyékben lesz releváns szerepe ennek a foglalkoztatási formának, ahol a szezonális munkáknak a súlya nagy, így például említhetjük Nógrád, Békés, Zala Heves, Baranya és Somogy megyét. A gazdasági ágak közül pedig a mezőgazdaságot, a vendéglátást, az építőipart, a művészet, szórakoztatás, szabadidőt és az adminisztrációt emelhetjük ki, a feldolgozóiparon belül az élelmiszeripart, hiszen itt a legmagasabb az alkalmi/szezonális foglalkoztatást biztosan alkalmazók aránya. A határozott idejű foglalkoztatás kapcsán elmondható, hogy szerepe a vállalati méret növekedésével emelkedik, hiszen minél nagyobb cégekről beszélünk, annál nagyobb közöttük azok aránya, amelyek élni kívánnak ezzel a lehetőséggel. Relevanciája azonban már a mikrovállalkozások körében sem elhanyagolható, ugyanis e vállalati kör 20,0%-a biztosan, 19,5%-a talán fog alkalmazni határozott időre munkavállalót a következő negyedévben. A nagyvállalkozásoknál ezek az arányok már 41,4%-ot, illetve 23,3%-ot tettek ki. A határozott idejű szerződések biztos alkalmazását a legtöbb vállalkozás Békés, Baranya, Somogy, Nógrád, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében jelezte. A gazdasági ágakat tekintve, ebből a szempontból a közigazgatás, az oktatás, a szociális ellátás, az egészségügy és a művészet, szórakozás, szabadidő ágazatokat emelhetjük ki. 23

24 A munkaerő-kölcsönzés elsősorban a nagyvállalkozásoknál jellemző a következő negyedévben. E vállalati kör 23,0%-a jelezte, hogy biztosan lesz olyan munkavállalója, akit kölcsönzés keretében fog foglalkoztatni. A többi létszámnagyság-kategóriánál ez az arány a 6,7% alatt van. A mikro-vállalkozások 4,0%-a, a kisvállalkozások 8,8%-a, középvállalkozások 13,7%-a, a nagyvállalkozások 15,0%-a jelezte, hogy talán lesz kölcsönzött munkavállalója a következő negyedévben. A gazdasági ágak közül a feldolgozóipar, azon belül is a gyógyszergyártás, a járműgyártás, a számítógép, elektronika, optikai termékek gyártása és a villamos berendezések gyártása területen működő vállalkozások prognosztizálták a legtöbben a munkaerő-kölcsönzést, mint atipikus foglalkoztatási forma lehetőségét. A megbízási szerződéseknél minél nagyobb cégről van szó, annál nagyobb azok aránya, akik a következő negyedévben biztosan vagy talán alkalmazni fogják ezt az atipikus foglalkoztatási formát. A mikro-vállalkozások 3,4%-a, a nagyvállalkozások 13,4%-a biztosan, előbbiek 10,1%-a, utóbbiak 26,7%-a pedig a talán kategóriába tartozik. A megbízási szerződések biztos alkalmazása a legtöbb megyében 5% körül mozog, melyek közül a legkiemelkedőbb Zala megye, ahol ez az érték 11,9%. Ezen kívül magasabb eredménnyel Tolna (10,4%), Csongrád (9,6%) és Hajdú-Bihar (8,9%) és megyénél találkozunk. A nemzetgazdasági ágaknál, ágazatoknál a humán-egészségügyi ellátás, az oktatás, a közigazgatás, az energiaipar, a tudományos kutatás, fejlesztés, a szociális ellátás, és a művészet, szórakoztatás, szabadidő emelhető ki ebből a szempontból. 24

25 Táblázatok 1. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2019. II. negyedév) ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) I. negyedévben a foglalkoztatottak* száma (fő) megoszlása Az NMF-ben szereplő szervezeteknél a foglalkoztatottak (2019.II. negyedév**) nyitó létszáma (fő) megoszlása Reprezentációs arány Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 204,1 4,5% 29,5 3,8% 14,5% Bányászat 12,3 0,3% 1,3 0,2% 10,6% Feldolgozóipar 1 004,9 22,4% 342,6 44,4% 34,1% Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 143,5 3,2% 47,5 6,2% 33,1% Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 55,6 1,2% 23,6 3,1% 42,5% Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai 65,1 1,5% 14,0 1,8% 21,5% tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 6,4 0,1% 0,0 0,0% 0,7% Vegyi anyag, termék gyártása 21,9 0,5% 7,6 1,0% 34,6% Gyógyszergyártás 21,9 0,5% 2,5 0,3% 11,4% Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 88,8 2,0% 38,6 5,0% 43,5% Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 135,7 3,0% 46,9 6,1% 34,6% Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 90,6 2,0% 42,6 5,5% 47,0% Villamos berendezés gyártása 64,7 1,4% 19,2 2,5% 29,7% Gép, gépi berendezés gyártása 58,5 1,3% 36,2 4,7% 61,9% Járműgyártás 172,9 3,8% 43,8 5,7% 25,3% Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 79,3 1,8% 19,8 2,6% 25,0% Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 38,5 0,9% 7,5 1,0% 19,5% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 62,9 1,4% 20,6 2,7% 32,8% Építőipar 322,5 7,2% 22,6 2,9% 7,0% Kereskedelem, gépjárműjavítás 561,0 12,5% 66,2 8,6% 11,8% Szállítás, raktározás 302,5 6,7% 64,6 8,4% 21,4% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 189,0 4,2% 20,4 2,6% 10,8% Információ, kommunikáció 132,3 2,9% 7,6 1,0% 5,7% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 84,5 1,9% 5,2 0,7% 6,2% Ingatlanügyletek 24,1 0,5% 7,1 0,9% 29,5% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 160,4 3,6% 11,5 1,5% 7,2% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 135,3 3,0% 26,2 3,4% 19,4% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 403,9 9,0% 44,1 5,7% 10,9% Oktatás 356,6 7,9% 16,8 2,2% 4,7% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 318,7 7,1% 58,5 7,6% 18,4% Művészet, szórakozás, szabad idő 84,6 1,9% 6,8 0,9% 8,0% Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet 98,9 2,2% 12,2 1,6% 12,3% Összesen 4 497,1 100,0% 771,4 100,0% 17,2% * KSH Munkaerő-felmérés I. negyedév ** március 31-i statisztikai állományi létszám 25

26 2. A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten (közfoglalkoztatással együtt) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) I. negyedévben a foglalkoztatottak száma* (fő) Az NMF-ben szereplő szervezeteknél foglalkoztatottak száma (fő) március 31-én (tényadat) 2020.március 31-én (előrejelzés) Reprezentációs arány Becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten egy éven belül (fő) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 204,1 29,5 29,9 14,5% 2,77 Bányászat 12,3 1,3 1,3 10,6% 0,00 Feldolgozóipar 1 004,9 342,6 349,3 34,1% 19,65 Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 143,5 47,5 48,3 33,1% 2,42 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 55,6 23,6 23,9 42,5% 0,71 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai 65,1 14,0 14,3 21,5% 1,39 tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 6,4 0,0 0,0 0,7% 0,00 Vegyi anyag, termék gyártása 21,9 7,6 7,9 34,6% 0,91 Gyógyszergyártás 21,9 2,5 2,5 11,4% 0,00 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 88,8 38,6 39,1 43,5% 1,15 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 135,7 46,9 47,8 34,6% 2,60 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 90,6 42,6 43,3 47,0% 1,49 Villamos berendezés gyártása 64,7 19,2 19,5 29,7% 1,01 Gép, gépi berendezés gyártása 58,5 36,2 36,7 61,9% 0,81 Járműgyártás 172,9 43,8 45,3 25,3% 5,92 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés 79,3 19,8 20,2 25,0% 1,60 üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 38,5 7,5 7,5 19,5% 0,00 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 62,9 20,6 20,6 32,8% 0,00 Építőipar 322,5 22,6 23,6 7,0% 14,27 Kereskedelem, gépjárműjavítás 561,0 66,2 67,9 11,8% 14,41 Szállítás, raktározás 302,5 64,6 65,3 21,4% 3,28 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 189,0 20,4 21,5 10,8% 10,19 Információ, kommunikáció 132,3 7,6 7,1 5,7% -8,71 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 84,5 5,2 5,2 6,2% 0,00 Ingatlanügyletek 24,1 7,1 7,3 29,5% 0,68 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 160,4 11,5 11,8 7,2% 4,18 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 135,3 26,2 27,7 19,4% 7,75 403,9 44,1 44,1 10,9% 0,00 Oktatás 356,6 16,8 16,8 4,7% 0,00 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 318,7 58,5 59,1 18,4% 3,27 Művészet, szórakozás, szabad idő 84,6 6,8 7,0 8,0% 2,49 Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet 98,9 12,2 13,7 12,3% 12,16 Összesen 4 497,1 771,4 786,9 17,2% 90,38 * KSH Munkaerő-felmérés I. negyedév 26

27 Közép- Magyarország Főváros Pest megye Közép-Dunántúl Fejér megye Komárom- Esztergom megye Veszprém megye Nyugat-Dunántúl Győr-Moson- Sopron megye Vas megye Zala megye Dél-Dunántúl Baranya megye Somogy megye Tolna megye Észak- Magyarország Borsod-Abaúj- Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Észak-Alföld Hajdú-Bihar megye Szabolcs-Szatmár- Bereg megye Jász-Nagykun- Szolnok megye Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összes 3. A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint (fő) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat C Feldolgozóipar Ebből: CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék CB gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, CC nyomdai tevékenység CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás CE Vegyi anyag, termék gyártása CF Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi CG termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási CH termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék CI gyártása CJ Villamos berendezés gyártása CK Gép, gépi berendezés gyártása CL Járműgyártás Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, CM berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, D légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, E hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató N tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező O társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakozás, szabad idő S- Egyéb szolgáltatás U A - U Összesen

28 4. A II. negyedéves 1 munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belül várható létszámmozgás foglalkozási csoportok (FEOR (2)) szerint (fő) (közfoglalkoztatással együtt) Foglalkozási csoportok (FEOR (2)) belépő (fő) kilépő (fő) egyenleg Fegyveres szervek felsőfokú képesítést igénylő foglalkozásai 1-1 Fegyveres szervek középfokú képesítést igénylő foglalkozásai Fegyveres szervek középfokú képesítést nem ig. foglalkozások Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői Törvényhozók, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők Egészszégügyi foglalkozások (felsőfokú képz.-hez kapcsolódó) Egyéb magasan képzett ügyintézők Gazdálkodási jellegű foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Kult.,sport-,műv.és vallási fogl.-ok (felsőf.képz.kapcs.) Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Oktatók, pedagógusok Szociális szolg.-i foglalkozások (felsőf.képz.-hez kapcs.) Egészségügyi foglalkozások Egyéb ügyintézők Művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások Oktatási asszisztensek Szakmai irányítók, felügyelők Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási fogl Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Üzleti jellegű szolg.-ok ügyintézői, hatósági ügyint Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Erdőgazdálkodási,vadgazdálk.-i és halászati foglalk.-ok Mezőgazdasági foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kézműipari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Összeszerelők Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Összeg március június 30. között várható létszámmozgás 28