Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről
|
|
- Lili Orosz
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Nemzetgazdasági Minisztérium Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről Budapest Vas 26 Nógrád 14 Pest 136 Heves 21 Borsod-Abaúj- Zemplén Jász-Nagykun- Szolnok 458 Győr-Moson- Komárom- Sopron Esztergom Fejér Veszprém Hajdú- Bihar 38 Szabolcs- Szatmár-Bereg 20 Zala 28 Somogy 10 Tolna 11 Baranya 26 Bács- Kiskun 27 Csongrád 30 Békés (2) (3) (4) (6) (5) A működő munkaerő-kölcsönzők száma (székhely és telephely együtt) megyénként a december 31-i állaput szerint (db) Budapest július
2 Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Osztályvezető: Tajti József Készítette: Putnoki Péter 2
3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés...4 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai...5 III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai...9 IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött adatai V. A kölcsönzött állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti jellemzői VI. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok VII. Táblázatok
4 I. Bevezetés A munkaerő kölcsönzése Magyarországon a Munka Törvénykönyve július 1-jei módosításával vált lehetővé. A munkaerő-kölcsönzők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm.r.) szabályozza. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szigorú feltételekhez köti a tevékenység gyakorlását, a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatalhoz rendeli. A nyilvántartás vezetésén kívül a kormányhivatal végzi a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A munkaerő-kölcsönzés egy atipikus foglalkoztatási forma, a foglalkoztatás három fél megállapodásával valósul meg: a munkavállaló, a kölcsönvevő, valamint a kölcsönbeadó cég által. A kölcsönzött munkavállalót a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától ugyanazok a jogok illetik meg, mint a kölcsönvevő cég belső dolgozóit. A Korm. r. évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a munkaerő-kölcsönzők éves tevékenységére vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő január 31-éig kell teljesíteni. A évtől a munkaerő-kölcsönzőknek telephelyenként kell az illetékes kormányhivatalnak a kormányrendeletben meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni. A megyei kormányhivatalok a tárgyévet követő év március 31-éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes munkatársa részére. 4
5 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai A december 31-ei állapot szerint a munkaerő-kölcsönzők közül 824 db székhelyként, 354 db pedig telephelyként működött az országban, számuk együttesen 1178 db-ot tett ki. Ez utóbbi adat a december 31-ei állapothoz képest 10%-os növekedést jelent ban összesen 193 db székhely és 117 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 211 db székhely, valamint 169 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 726 db, a telephelyek száma pedig 320 db volt, együttes számuk 1046 db-ot tett ki. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek 18,9%-kal több munkaerő-kölcsönző tett eleget, mint egy évvel korábban. Az adatszolgáltató székhelyek közül 725 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, ezen belül 17 db jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet volt. A telephelyek körében 318 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás és 2 jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet működött. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság keretében 3 db kölcsönző székhely szerepelt a nyilvántartásban. A székhellyel vagy telephellyel rendelkező munkaerő-kölcsönzők összességének döntő hányada, 87,6%-a csak belföldre folytatott kölcsönzést, 9,4%-uk végezte belföldre és külföldre is ezt a tevékenységet, míg csak külföldre 3%-uk fókuszált 2016-ban. A tárgyévben nőtt a csak belföldre, és csökkent a csak külföldi irányba kölcsönző cégek aránya, igaz, a változás csak a belföldi kölcsönzést folytató cégek esetében volt számottevő 5 százalékponttal nőtt az arányuk. Emellett 3,2 százalékponttal mérséklődött a külföldre és belföldre egyaránt kölcsönző vállalatok aránya 2016-ban. Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők területi elhelyezkedésével kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy számuk a korábbi évekhez hasonlóan a székhelyek és a telephelyek számát együttesen nézve Közép-Magyarországon volt a legnagyobb, ezen belül is a főváros súlyát kell kiemelnünk. Az adatszolgáltató és a működő kölcsönzők aránya ebben a régióban 48,8% volt. A fővárosban a működő munkaerő-kölcsönzők 38%-a, Pest megyében pedig 10,7%-a volt található. Az előző évhez képest nőtt a régió súlya az adatszolgáltatók arányát tekintve. Ezt követően Közép-Dunántúlt és Nyugat-Dunántúlt emelhetjük ki, előbbi régióban található az adatszolgáltató székhelyek valamint telephelyek 12%-a, míg utóbbi esetében ez 5
6 az arány 10%. A két régión belül Komárom-Esztergom (5,7%) és Győr-Moson-Sopron (5%) megyék szerepe meghatározó. Az Észak-Alföldi régióban, a kölcsönző cégek aránya visszaesett a korábbi évhez képest és az adatszolgáltató székhelyek, telephelyek kevesebb mint 10%-a tartozott ehhez a területi egységhez. Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők fontosabb adatai megyénként a december 31- i állapot szerint Régió/megye Az összes működő munkaerőkölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2016/2015 (%) Az összes adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2016/2015 (%) db % db % Budapest ,9 108, ,0 135,8 Pest ,5 128, ,7 134,9 Közép-Magyarország ,4 112, ,8 135,6 Fejér 43 3,7 102,4 43 4,1 110,3 Komárom-Esztergom 71 6,0 102,9 60 5,7 98,4 Veszprém 25 2,1 80,6 23 2,2 82,1 Közép-Dunántúl ,8 97, ,0 98,4 Győr-Moson-Sopron 58 4,9 113,7 52 5,0 106,1 Vas 26 2,2 104,0 26 2,5 104,0 Zala 28 2,4 127,3 27 2,6 122,7 Nyugat-Dunántúl 112 9,5 114, ,0 109,4 Baranya 26 2,2 113,0 25 2,4 108,7 Somogy 10 0,8 125,0 10 1,0 125,0 Tolna 11 0,9 100,0 11 1,1 110,0 Dél-Dunántúl 47 4,0 111,9 46 4,4 112,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 61 5,2 117,3 55 5,3 122,2 Heves 21 1,8 140,0 17 1,6 121,4 Nógrád 14 1,2 82,4 12 1,1 85,7 Észak-Magyarország 96 8,1 114,3 84 8,0 115,1 Hajdú-Bihar 38 3,2 90,5 36 3,4 85,7 Jász-Nagykun-Szolnok 49 4,2 125,6 42 4,0 113,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 20 1,7 105,3 15 1,4 93,8 Észak-Alföld 107 9,1 107,0 93 8,9 97,9 Bács-Kiskun 27 2,3 117,4 27 2,6 135,0 Békés 26 2,2 123,8 25 2,4 119,0 Csongrád 30 2,5 88,2 30 2,9 100,0 Dél-Alföld 83 7,0 106,4 82 7,8 115,5 Összesen ,0 110, ,0 118,9 Az előző évhez képest összességében jelentős növekedés volt tapasztalható a kölcsönző cégek számában a tárgyévben. A kölcsönző cégek számbavételekor fontos szempont, hogy elkülönítsük az összes működő kölcsönzőtől azoknak a számát, amelyek részt vettek az 6
7 adatszolgáltatásban. A működő kölcsönző cégből telephely és székhely szerint összesen 1178 volt. Ez az előző évhez képest 10%-os növekedés. Az előző évhez képest mindössze a középdunántúli régió esetében csökkent a működő munkaerő-kölcsönzők száma, ennek oka, hogy a szervezetek száma 20%-kal visszaesett Veszprém megye területén. Az előző évhez képest arányaiban jelentősen nőtt a működő cégek száma Heves, Jász- Nagykun-Szolnok, Békés megye területén. Mindegyik megye esetében több mint negyedével nőtt a működő kölcsönzők száma. A működő telephelyek és székhelyek száma a korábban említett Veszprém megye mellett még Nógrád, Hajdú és Csongrád megyék esetében esett vissza 2015-höz képest. A kölcsönzési tevékenységet folytató és az adatszolgáltatásnak is eleget tevő működő székhelyek és telephelyek együttes száma országosan 22,9%-kal nőtt az előző évhez képest. Legjelentősebben a Közép-magyarországi régióban nőtt a számuk, ahol közel másfélszer annyi telephely és székhely folytatott kölcsönzési tevékenységet, mint a 2015-ös évben. A főváros mellett Pest, Vas, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-SzatmárBereg, valamint Komárom-Esztergom és Zala megyék esetében csökkent a leginkább, míg arányaiban Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében több mint harmadával nőttek a tárgyévben kölcsönzési tevékenységet folytató székhelyek és telephelyek. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő cégek 2016-ban összesen több mint 221 milliárd forintnak megfelelő nettó árbevételt realizáltak 1, amely a évinél 9,7%-kal magasabb összeget jelent. A tavalyi év során a cégek létszámában visszaesés történt az előző időszakhoz képest, a cégek bevételei jelentősen nőttek. Az árbevételek növekedése ezúttal együtt járt több szereplő megjelenésével a piacon. A gazdasági ágakat nézve kiemelhetjük, hogy az előző évvel szemben öt ágban haladta meg az árbevétel a 10 milliárd forintot: a feldolgozóiparban, a kereskedelem és gépjárműgyártás, a szállítás raktározás, az adminisztratív és az egyéb szolgáltatások területén. A korábban 10 milliárd feletti bevételt jegyző információ kommunikáció ágazat visszaesett a tavalyi eredményhez képest. A feldolgozóiparba irányuló kölcsönzések összesen 140,6 milliárd forintnak (az összárbevétel 64%-ának) megfelelő árbevételt eredményeztek, a kereskedelem, gépjárműgyártás 11,8 milliárdot (az összárbevétel 5,3%-át), a szállítás raktározás 12,5 milliárdot (5,6%) az adminisztratív szolgáltatások 17 milliárd forintot (az összárbevétel 7,7%-át), az egyéb szolgáltatások területére történt kölcsönzések 12,4 milliárd forintot tettek ki, ami a teljes nettó árbevétel 5,6%-a volt. 1 A kölcsönző cég által, a kikölcsönzött után realizált nettó árbevétel. Ha a cég további tevékenységet, tevékenységeket is folytatott a kölcsönzés mellett, ezeket a további jövedelmeket ez az adat nem tartalmazza. 7
8 A feldolgozóiparban a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártását, az egyéb feldolgozóiparban az ipari gép, berendezés üzembe helyezését, javítását, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártását, a villamos berendezés gyártása, a gépi berendezések gyártása és a járműgyártás ágazatokat emelhetjük ki, ahol a nettó árbevétel jóval 10 milliárd forint felett volt a tárgyévben. A fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása és az egyéb feldolgozóipari ágazatok tekintetében a nettó árbevétel meghaladta a 20 milliárd forintot a tárgyévben. A 2015 és 2016 között tapasztalt növekedés főként a felsorolt hat ágazatnak köszönhető, a feldolgozóipar területén több mint 10 milliárddal nőtt a cégek árbevétele, az egyéb szolgáltatásokat lefedő ágazatok esetében 9 milliárddal bővült a kölcsönző tevékenységet folytató vállalatok nettó árbevétele, ezen kívül számottevően nőtt a szállítás raktározás ágazat esetében is a kölcsönző cégek árbevétele (közel 4 milliárd). Az ágazatok többsége esetében többnyire stagnáltak a kölcsönző cégek tevékenysége utáni nettó árbevételek. A tárgyév során egyetlen olyan gazdasági ág sem volt, mely területén jelentősebben visszaestek volna a kölcsönzési tevékenység utáni nettó árbevételek. A cégek bevételeit az állománycsoportok szerinti megoszlás alapján vizsgálva az látjuk, hogy a munkaerő-kölcsönzők árbevételének 86,4%-a a fizikai foglalkozású (191,3 milliárd Ft), 13,6%-a pedig a szellemi foglalkozású (30,1 milliárd Ft) után keletkezett. A tárgyévben a bevételi arányok esetében a fizikai foglalkozású állománycsoportok kölcsönzése után befolyó bevételek még nagyobb részét képezték a cégek nettó árbevételének mint a korábbi években. A munkaerő-kölcsönzők nettó árbevétele állománycsoportonként (Ft) Állománycsoport Index, 2016/2015 (%) Szakmunkás ,6 Betanított munkás ,0 Segédmunkás ,8 Fizikai összesen ,5 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott ,9 Vezető, felső vezető, irányító ,2 Szellemi összesen ,0 Mindösszesen ,7 8
9 A fizikaiak körében a betanított munkások (103,2 milliárd Ft), a szellemiek körében pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak (27,5 milliárd Ft) foglalkoztatása után realizálódott a legtöbb bevétel. A bázisévhez képest mind a fizikai foglalkozásúak, esetében nőtt míg a szellemi foglalkozású után csökkent a cégek árbevétele. Előbbi csoport esetében több mint 12,5%-os növekedésről beszélhetünk. A szellemi foglalkozásúak utáni árbevétel 5%-kal mérséklődött 2015-höz képest ban a munkaerő-kölcsönző cégektől kölcsönbevett ( fő) közül a kölcsönbevevő foglalkoztatók összesen 11,4 ezer munkavállalót vettek át saját munkaerő állományukba, amely 9,3%-os arányt jelent. Területi szinten nézve azt mondhatjuk, hogy Vas, Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb a kölcsönvevő foglalkoztatók által átvett aránya, amely meghaladta a 20%-ot. III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai ban összesen 6,3 ezer db belföldi foglalkoztatóval szerződtek a munkaerőkölcsönzők, közülük a legtöbben a feldolgozóipari cégek köréből kerültek ki, arányuk 59,5%- át jelentette az összes szerződöttnek, amely 3,7 ezer db céget jelent. Négy ágazatban nőtt jelentősen a foglalkoztatók száma, ezek között volt a feldolgozóipar ahol 124-el több foglalkoztató volt mint előző évben, az építőipar területén 154-al, a szálláshely-szolgáltatás valamint vendéglátás területén 280-al, míg az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek ágazatában több mint 400-al több foglalkoztató vett igénybe kölcsönzött munkaerőt. Az előző évhez képest szinte minden ágazatban nőtt a foglalkoztatók száma, ez alól egyetlen kivétel a humán egészségügyi, szociális ellátás ágazat, ahol a tárgyévben mindössze egyetlen foglalkoztatóval kevesebb vette igénybe a kölcsönző cégek szolgáltatását mint egy évvel korábban. A korábbi években a kölcsönző cégek szolgáltatását 7 ezer fölötti létszámban vették igénybe foglalkoztatók, kivéve a tavalyi évet, amikor a foglalkoztatók száma mélypontra süllyedt: valamivel kevesebb mint 5 ezren vettek igénybe kölcsönzött munkaerőt. Az idei évben a foglalkoztatók száma közelített a korábbi években tapasztalt létszámhoz. 2 A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók száma nettó létszámot jelöl, tehát egy foglalkoztató csak egyszer kerül figyelembe vételre, függetlenül attól, hogy az adott évben többször is kölcsönöztek részére munkavállalót. A korábbi években eltérő módszertannal készült az adatfelvétel, ezért e fejezet adatai a korábbi évek adataival nem összehasonlíthatók. 9
10 A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként (2016) Nemzetgazdasági ág (TEÁOR'08) Foglalkoztatók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 54 Bányászat 8 Feldolgozóipar 3721 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 34 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 38 Építőipar 186 Kereskedelem, gépjárműjavítás 373 Szállítás, raktározás 426 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 356 Információ, kommunikáció 114 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 80 Ingatlanügyek 21 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 127 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 601 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 10 Oktatás 5 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 8 Művészet, szórakozás, szabad idő 15 Egyéb szolgáltatás 76 Összesen 6253 A feldolgozóiparon belül négy ágazat adta a teljes ágazat foglalkoztatóinak közel 70%-át. Ezek a területek az egyéb feldolgozóipari tevékenység, a gép, gépi berendezés gyártása, a villamos berendezés gyártása és a fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatok voltak. A legtöbb kölcsönző céggel szerződésben álló foglalkoztató a fémfeldolgozási termékek gyártása ágazathoz tartozott ők adták az összes feldolgozóiparon belüli összes munkaadó több mint negyedét (27,8%). A feldolgozóiparon belül a második legtöbb foglalkoztató a gép, gépi berendezés gyártása (14,4%) ágazathoz, a harmadik legtöbb munkáltató a villamos berendezés gyártása ágazathoz tartozott (13,7%) ban, eltérően a korábbi évektől, a legtöbb a munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztató a fővárosban volt, az összes munkaadó több mint fele működött itt a tárgyévben. Az előző évben a főváros kisebb súllyal bírt és helyette Veszprém megyében voltak jelen a kölcsönzői szolgáltatásokat igénybe vevő munkáltatók. A foglalkoztatók jelenlegi megoszlása visszatért a korábbi évek trendjéhez, miszerint a területi megoszlásnál a fővárosban található 10
11 munkáltatók száma dominál. 300 felett járt a kölcsönzött at alkalmazó munkaadók száma Bács-Kiskun (484), Győr-Moson-Sopron (377) és Pest megyében (352). A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma, megoszlása megyénként 2015-ben Régió/megye A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve) száma számának megoszlása db % Budapest ,3 Pest 352 5,6 Közép-Magyarország ,9 Fejér 194 3,1 Komárom-Esztergom 236 3,8 Veszprém 78 1,2 Közép-Dunántúl 508 8,1 Győr-Moson-Sopron 377 6,0 Vas 76 1,2 Zala 216 3,5 Nyugat-Dunántúl ,7 Baranya 300 4,8 Somogy 185 3,0 Tolna 18,3 Dél-Dunántúl 503 8,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 104 1,7 Heves 46,7 Nógrád 22,4 Észak-Magyarország 172 2,8 Hajdú-Bihar 58,9 Jász-Nagykun-Szolnok 110 1,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 42,7 Észak-Alföld 210 3,4 Bács-Kiskun 484 7,7 Békés 28,4 Csongrád 59,9 Dél-Alföld 571 9,1 Összesen ,0 Ha megvizsgáljuk a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók főbb mutatóit, az alábbi megállapításokat tehetjük: Egy foglalkoztatóra országosan 8,2 db munkaerő-kölcsönző jutott 2016-ban. Megyei szinten nézve a legtöbb kölcsönző egy foglalkoztatóra vetítve Bács-Kiskun megyében (22 db), majd Somogy (20 db) és Baranya (15,8 db) volt található. A legkisebb mutatószámokkal Nógrád és Békés megye (2 db) valamint Tolna (2,3 db) és Borsod- Abaúj-Zemplén (2,5 db) megye rendelkezett. 11
12 Egy munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztatóra átlagosan 12,9 fő foglalkoztatott jutott 3 országos szinten. A legmagasabb ez a mutató Heves 72,2 fő/foglalkoztató), Borsod-Abaúj-Zemplén (58 fő/foglalkoztató), Veszprém (34,6 fő/foglalkoztató) és Csongrád megyében (32,9 fő/foglalkoztató) volt. A legalacsonyabb értékek Bács-Kiskun és Baranya megyében (4,9 fő/foglalkoztató) születtek. IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött adatai 2016-ban fő munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata a munkaerőkölcsönzőkkel, ez 2,1%-kal (valamivel több mint 2600 fővel) kevesebb, mint a évi adat. A korábbi évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett a kölcsönzött száma 2009-ben. Ez év adatához képest 2010-ben jelentős mértékben nőtt fővel a kölcsönzött munkaerő-állomány, viszont 2010-et követően mindkét évben csökkenés volt regisztrálható. A 2013-as adat kiugróan magas volt a korábbiakhoz képest, míg a 2014-es évben visszatért a korábban tapasztalt csökkenő trend. Az idei év alapján a kölcsönzött száma ugyan visszaesett, de a tavalyi létszám mellett a második legmagasabb az utóbbi 6 évben. 3 A foglalkoztatottak számán jelen esetben a kölcsönzés keretében foglalkoztatott számát értjük. 12
13 A kölcsönzött aránya az összes kölcsönzött munkavállalóhoz viszonyítva a legnagyobb a fővárosban (32,3%), továbbá Pest (11,6%) és Fejér (6,6%) megyében volt ban. A legkisebb arányszámokat Tolna, Nógrád és Hajdú-Bihar megyében találjuk, ahol a kölcsönzött aránya 1%-ot sem tett ki vagy akörül mozgott. Abszolút számokban nézve a kölcsönzötteket azt mondhatjuk, hogy a megyék közel felében kevesebb munkavállalót kölcsönöztek 2016-ban, mint a bázisévben. Ezek közül a főváros esetében közel 9 ezerrel, Fejér megyében 4,5 ezerrel, Jász-Nagykun Szolnok megyében 1,7 ezerrel és Győr-Moson-Sopron megye területén valamivel több mint ezer fővel mérséklődött a kölcsönzött száma. A nemzetgazdasági ágakat tekintve a 74,5%-át a feldolgozóiparba, 12%-át az építőipar és 4,3%-át a szállítás, raktározás területekre kölcsönözték. A korábban magasabb kölcsönzött munkavállalót felszívó kereskedelem és gépjárműgyártás arányaiban jelentősen visszaesett a tárgyévben. Az ágazatok többségében a kölcsönzött számában nem történt jelentősebb változás, de alapvetően a legtöbb területen kevesebb embert kölcsönöztek mint az előző évben. Nőtt a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területére kölcsönzöttek száma közel 30%-kal több embert kölcsönöztek, ami valamivel kevesebb mint 1200 munkavállalót jelentett. Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területére több mint 800 embert kölcsönöztek mint 2015-ben ez 13,2%-os változásnak felet meg. Jelentősen visszaesett a kereskedelem területére kölcsönzöttek száma: közel 2300-al kevesebb munkavállalót igényelt ez az ágazat a tárgyévben mint egy évvel korábban, ez 25%- os csökkenést jelent. A feldolgozóiparba közel 500 fővel kevesebb főt kölcsönöztek, ami nem jelentős változás, de a feldolgozóiparhoz kapcsolódó szakágazatok létszámigényeit tekintve megváltozott a struktúra. Az élelmiszeriparba és járműgyártás területére több mint 1800 fővel több munkavállalót kölcsönöztek, de ötödével bővült a villamos berendezés és 20%-kal nőtt a gumi-műanyag és nemesfém ásványi termék gyártása ágazatba kölcsönzöttek száma is. A korábban jelentős kölcsönzött munkaerőt igénylő egyéb feldolgozóipari és számítógép gyártás területek esetében a tárgyévben 2 ezer fő körüli csökkenés következett be a kölcsönzött számát tekintve. A fafeldolgozás és fémalapanyag gyártás ágazatokban a csökkenést 1000 főt érintett. A feldolgozóiparhoz tartozó ágazatokban bekövetkező létszámváltozások alapvetően kiegyenlítették egymást, ezért nem volt jelentős a kölcsönzött foglalkoztatottak számát illetően elkönyvelt csökkenés a területen. 13
14 Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) A kölcsönzött fontosabb adatai nemzetgazdasági áganként Kölcsönzött száma 2016-ban (fő) Kölcsönzött számának megoszlása 2016-ban (%) Kölcsönzött száma 2015-ben (fő) Kölcsönzött számának megoszlása 2015-ben (%) Kölcsönzött számának változása (fő), ( ) Index, 2016/2015 (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , , ,6 Bányászat 48 0,0 88 0, ,5 Feldolgozóipar , , ,4 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 551 0, , , , , ,2 Építőipar , , ,6 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,2 Szállítás, raktározás , , ,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , , ,1 Információ, kommunikáció , , ,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , , ,0 Ingatlanügyek 57 0,0 68 0, ,8 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , , ,2 Adminisztratív és szolgáltatást támogató , , ,3 tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező 79 0,1 6 0, ,7 társadalombiztosítás Oktatás 15 0, , ,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 43 0,0 8 0, ,5 Művészet, szórakozás, szabad idő 114 0, , ,5 Egyéb szolgáltatás , , ,1 Összesen , , ,9 A feldolgozóiparba a tárgyévben 83,9 ezer főt kölcsönöztek a munkaerő-kölcsönzők, ebből a legtöbb munkavállalót, 11,4 ezer főt az egyéb feldolgozóipari ágazatba kölcsönöztek ki. Jelentős volt még a kölcsönzött munkaerő száma az élelmiszeripari (11,2 ezer fő), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (9,3 ezer fő), a járműgyártás (9,1 ezer fő) és a villamos berendezés gyártása (8,3 ezer fő) ágazatokban. A feldolgozó ipar területén tehát az előző év után ismét átrendeződés történt. A fémalapanyag-gyártás és számítógép, elektronikai optikai termék gyártása ágazatok létszámigénye a kölcsönzött munkaerőt illetően csökkent 2015-höz képest. 14
15 A foglalkozási főcsoportok vizsgálatánál három főcsoportot kell kiemelnünk a év tekintetében is, amelyekbe a kölcsönzött munkaerő 86,4%-a összpontosul. Az összes kölcsönzött munkavállaló 48,2%-a (58,8 ezer fő) a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások, 30,6%-a (37,4 ezer fő) a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportba sorolható. Az ipari és építőipari foglalkozásokba a 7,5%-át (9,2 ezer főt) próbálták kölcsönbe adni. A évi adatokhoz képest 12.5%-kal bővült a szakképzettséget nem igénylő, 11,6%-kal az irodai ügyviteli, 46%-kal a mezőgazdasági és 83%-kal a gazdasági, igazgatási érdekképviseleti vezető, törvényhozó pozícióba ( főként egyéb szolgáltatást nyújtó egység vezetője és kereskedelmi tevékenységet folytató egység vezetője) kölcsönzöttek száma. Jelentősebb számbeli változás mindössze a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások terén történt. Csökkent az előző évhez képest a kölcsönzött száma az egyéb felsőfokú képzettséget igénylő, a gépkezelő, valamint az ipari építőipari foglalkozások terén. A három foglalkozási csoport esetében több mint 9 ezer fővel kevesebbet kölcsönöztek 2016 során. A kölcsönzött 92,2%-a (több mint 112 ezer fő) teljes munkaidőben dolgozott 2016-ban, 7,8%-a (9,5 ezer fő) pedig részmunkaidőben. A évi adattal összehasonlítva ez azt jelenti, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya kis mértékben nőtt a tárgyében. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak 82,9%-a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezett, míg a részmunkaidős foglalkoztatottak esetében ez az arány mindössze 58,7%. 15
16 Továbbá mindkét csoport körében döntő többségében voltak a belföldre kölcsönzött. A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott számának megoszlása a munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint, % Foglalkoztatás formája Munkaszerződés típusa szerint Határozatlan idejű rendelkezők Határozott idejű rendelkezők Kölcsönzés iránya szerint Belföldre kölcsönzött Külföldre kölcsönzött Teljes munkaidőben foglalkoztatottak számának 82,9 17,1 98,2 1,8 megoszlása (%) Részmunkaidőben foglalkoztatottak számának 58,7 41,3 99,3,7 megoszlása (%) Összesen 81,0 19,0 98,2 1,8 A szerződést kötött 121,9 ezer munkavállaló 81%-a határozatlan idejű szerződéssel végzett kereső tevékenységet, ez 98,7 ezer fős létszámot jelent, és a évi adathoz képest számuk is és arányuk is mérséklődött. A határozott idejű szerződéssel rendelkező aránya nőtt. A kölcsönzött döntő többségét belföldre adták kölcsön a munkaerőkölcsönzők, mindössze 1,7%-uk dolgozott külföldön. A 2014-es adat 0,2 százalékponttal volt alacsonyabb az ideitől. A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya 2016-ban a feldolgozóiparban, és a kereskedelem, gépjárműgyártás területén volt a legmagasabb. Ezen kívül jelentős aránnyal bírtak a kereskedelem, a szállítás-raktározás, az adminisztratív szolgáltatást támogató tevékenységek és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatokban. Az összes kölcsönzés tekintetében azt mondhatjuk, hogy a leggyakrabban a feldolgozóiparba, és határozatlan idejű szerződéssel kölcsönöztek at a tárgyévben, ide tartozik több mint 55%-uk. Összességében, a néhány fent említett kivételtől eltekintve a nemzetgazdasági ágak döntő többségében a határozatlan idejű szerződéssel történő foglalkoztatás a leginkább domináns, ez alól kivételt a bányászat jelentett. A legalább háromnegyede minden gazdasági ágban határozatlan idejű szerződéssel rendelkezett. Egyedül az oktatásban és a feldolgozóipar egyes ágazataiban és az ingatlanügyek esetében volt magasabb a határozott idejű szerződések száma. 16
17 V. A kölcsönzött állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti jellemzői 2016-ban a 121,9 ezer kölcsönzött munkavállaló 90,0%-a (109,8 ezer fő) fizikai, 10,0%-a (12,2 ezer fő) szellemi foglalkozású volt. A fizikaiak közül a betanított munkások és a szakmunkások voltak a legtöbben, a szellemiek közül pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak. A tárgyévben az egy évvel korábbihoz képest minden állománycsoportban kevesebb munkavállalót adtak kölcsön a munkaerő-kölcsönző cégek. Az állománycsoportok közötti megoszlás sem változott szignifikánsan az előző évhez képest, így a kölcsönzött megoszlása a korábbi évek tapasztalataihoz igazodik. A kölcsönzött száma állománycsoportonként és a munkaszerződés típusa szerint (2016) Munkaszerződés típusa szerint Határozott idejű Állománycsoport Határozatlan idejű Összesen rendelkezők rendelkezők (fő) (fő) Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya mind a fizikai foglalkozásúak mind a szellemi munkát végzők körében alacsony, de előbbiek esetében ez az összlétszám közel ötödét jelenti (20,1 ezer fő), utóbbiaknál mindössze 11%-ot (3,3 ezer fő). A szellemi foglalkozásúak közül az ügyintézők és ügyviteli alkalmazottak közel 15%-a dolgozott ilyen. A munkaerő-kölcsönzőkkel 2016-ben munkajogi kapcsolatot létesítő több mint 60,4%-a a éves korcsoportba tartozott, a 25 év alattiak több mint negyedét tették ki az összes kölcsönzöttnek (26,7%), míg az 50 éves és annál idősebbek aránya 12,9% volt. A tavalyi évhez hasonlóan tovább csökkent a 25 év alattiak aránya és kölcsönzések alkalmával alapvetően a éveseket célozzák a vállalatok. 17
18 A kölcsönzött fontosabb adatai korcsoportok szerint (2016) Korcsoport Kölcsönzött száma, (fő) Kölcsönzött számának megoszlása, (%) Index, 2015/2014, (%) 25 év alatti ,7 103, éves ,4 93,5 50 éves és 50 év feletti ,9 109,4 Összesen ,0 97,9 Ha az egyes csoportokban megvizsgáljuk a határozott és határozatlan idejű szerződéseket, azt mondhatjuk, hogy a határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a 50 év felettieknél volt a legmagasabb (20,5%-os), másodikként az 25 év alattiakat említhetjük, 19,3%-uk rendelkezett ilyen típusú szerződéssel, harmadikként pedig a középső korcsoportot (19,1%-os volt az arányuk). A kölcsönzött 58,6%-a férfi, 41,4%-a pedig nő volt a tárgyévben. Mindkét nem esetében a létszámok változását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mind a férfiaknál, mind a nőknél csökkent a létszám, de a férfiaknál egy kicsivel nagyobb fogyás következett be. A férfiak esetében a létszámnövekedés a határozatlan és külföldre kölcsönzött körében volt jelentősebb. Iskolai végzettség szerint nézve a at azt mondhatjuk, hogy a kölcsönzöttek 40,1%-ának (48,8 ezer fő) legfeljebb 8 általános iskolai végzettsége volt, a második legnagyobb csoport a kölcsönzött között a szakiskolát vagy szakmunkásképzőt végzettek voltak, ők tették ki az összes foglalkoztatott 36%-át. A szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők a kölcsönzött munkaerőállomány valamivel több mint tizedét (11,2%) tették ki. A gimnáziumi érettségit szerzők 10% alatti részét képezték a foglalkoztatottaknak, a felsőfokú képesítéssel rendelkezők 3,3%-ban voltak kölcsönözve a tárgyévben és a legkisebb csoport a technikumot végzetteké volt (1,3%). 18
19 Az iskolai végzettségeknél is jól látszik, hogy minden egyes kategóriában a határozatlan idejű munkaszerződéses kölcsönzött a dominánsak. A határozott idejű szerződéssel bírók aránya a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek körében volt a legmagasabb (22,7%-os) 2015-ban. Ezt követően a legfeljebb 8 általános iskolával rendelkezőket (17,6%), és a szakközépiskolai, gimnáziumi végzettségűeket említhetjük, akiknek együtt 23,9%-uk tartozik az említett csoportba. A évi adatokkal összehasonlítva kiemelhető, hogy a tárgyévben a kölcsönző cégek által kölcsönbe adott dolgozók közül csak a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők száma emelkedett, de az igen jelentősen 36,8%-kal. Végzettség szerint vizsgálva minden más képzettségű csoport létszáma csökkent 2016-ban. Arányaiban leginkább a szakközépiskolát végzett munkaerő kölcsönzése esett vissza 44,4%-kal, számottevően csökkent még a gimnáziumi érettségivel rendelkezők (20,6%-kal) és a felsőfokú képesítéssel bírók (13,7%) száma is. VI. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok 2016-ben összesen 2137 fő munkavállaló kölcsönzése történt külföldre, mindez azt jelenti, hogy az összes kölcsönzött 1,8%-át sikerült külföldi foglalkoztatónál elhelyezni ben 0,6 ezer fő kölcsönzése történt külföldre, amelyhez képest a évi adat több mint háromszoros növekedést jelentett 1,8 ezer fővel, míg 2013-ra tovább folytatódott a 19
20 növekedés, és 20,2%-os gyarapodást realizálható a külföldre kölcsönzött számában. A külföldre kölcsönzött munkaerő száma 2014-ben jelentősen visszaesett, és bár még mindig magasabb, mint 2011-ben és az azt megelőző időszakban, a tárgyévi adat a es létszámot sem érte el. A kölcsönzött számával együtt azoknak az országoknak a száma is visszaesett amelyek területére valamely munkavállalót sikerült az év folyamán kölcsönbe adni. A korábbi 9 potenciális ország helyett 2013-ról 2014-re már csak 6 maradt, a 2015-ös évben a kölcsönzött száma nőtt, de a at fogadó országok sora tovább szűkült, míg a tárgyévben ismét megugrott a külföldi célországok száma: 2016-ban 15 célországba történt kölcsönzés A külföldre történő kölcsönzések esetében a célországok és a kölcsönzött száma ( ) Év Külföldre történő kölcsönzésnél a célországok száma, (db) Munkavállalók száma, (fő) év év év év év év év év év ban ahogyan már korábban is említettük összesen 6,3 ezer cégnek kölcsönöztek munkaerőt a munkaerő-kölcsönzők, emellett 455 cég volt a külföldi kölcsönbevevők, foglalkoztatók száma. A legtöbb kölcsönbevevő cég Németországban (306 db) és Ausztriában (113 db) működött. A korábbi évek adatainak ismeretében azt mondhatjuk, hogy a legfontosabb három célország listája változott, hiszen korábban is Németország és Ausztria volt a kölcsönzések iránya, de Franciaország már nincs a három leggyakoribb célország között.. Jelentősen nőtt tavalyi évhez képest a kölcsönző vállalatok száma., Franciaország, ahová korábban több cég is kölcsönzött at, már nem nevezhető fontos célországnak. A legtöbb kölcsönbevevő külföldi foglalkoztató a feldolgozóipar (257 db), az egyéb szolgáltatások (91 db) és az építőipar (48 db) területén működött. A feldolgozóiparban a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, a gép, gépi berendezés gyártása és az 20
21 egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása ágazatban működő cégek voltak a meghatározók. A külföldre kölcsönzött 97%-a teljes munkaidőben, 3%-a részmunkaidőben végzett kereső tevékenységet a tárgyévben. A külföldre kölcsönbeadott 97,9%-a fizikai foglalkozású volt, ezen belül a szakmunkások aránya a meghatározó (50,6%), másodsorban a segéd- (34,7%), harmadsorban pedig a betanított munkásoké (12,6%). Megjegyzendő, hogy a belföldre kölcsönzött hoz képest a szellemi foglalkozásúak súlya rendkívül alacsony (2,1%) és arányuk az előző évhez képest tovább zsugorodott (1%-ponttal). A szóban forgó több mint 44,3%-a ipari és építőipari, 46,1%-a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű), 7,6%-ka pedig gépkezelő, összeszerelő, járművezető foglalkozásban végzett munkát kölcsönzött munkaerőként. A nemzetgazdasági ágakat tekintve elmondhatjuk, hogy a kölcsönzött munkaerő 74,5%-a a feldolgozóipar, 12%-a az építőipar, 4,3%-a a szállítás raktározás területén lett kölcsönözve 2016-ban. A kölcsönzött demográfiai adatait az alábbiakban foglaljuk össze: A külföldre kölcsönzöttek döntő többsége (95,1%-a) férfi volt 2016-ban, amely erőteljesen eltér a belföldre kölcsönzöttek nemek szerinti szerkezetétől. A több mint háromnegyede 25 és 49 év közötti, e korcsoport súlya itt jóval nagyobb a belföldre kölcsönzöttekéhez képest (76,9%-os e korkategória aránya). Ezzel párhuzamosan a legfiatalabb és a legidősebb korcsoport aránya nagyobb a belföldre kölcsönzöttekénél. Az iskolai végzettséget nézve elmondható, hogy a külföldre kölcsönzöttek között 2016-ban több mint 10%-ponttal magasabb volt a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők aránya (46,2%), mint a belföldre kölcsönzött (35,6%) esetében. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők esetén éppen fordított a viszony, ugyanis míg a külföldre kölcsönbeadottak csupán 26,2%-ának volt ilyen végzettsége, addig a belföldre kölcsönzött munkaerő 21
22 esetében az arány 40,3%-a. Fontos ugyanakkor, hogy mindkét esetben jelentősen nőtt a képzetlenebb egyének közvetítésének aránya. 22
23 VII. Táblázatok 23
24 jogi személy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság évben kölcsönzési tevékenységet nem folytatók száma munkaerő közvetítést is végző cégek száma közhasznú kölcsönzést végző cégek száma csak belföldre csak külföldre mindkét irányba 1. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai 2016-ban Régió/megye Adatszolgáltató munkaerőkölcsönzők (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Az adatszolgáltatást benyújtó munkaerő-kölcsönzők közül (székhely és telephely együtt) A évben kölcsönzési tevékenységet végzők (székhely és telephely együtt) A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve) db % db folytat munkaerőkölcsönzést száma számának megoszlása száma számának megoszlása db % db % Budapest , ,5 3268,00 52,3 Pest , , ,6 Közép-Magyarország , , ,9 Fejér 43 4, , ,1 Komárom-Esztergom 60 5, , ,8 Veszprém 23 2, ,8 78 1,2 Közép-Dunántúl , , ,1 Győr-Moson-Sopron 52 5, , ,0 Vas 26 2, ,5 76 1,2 Zala 27 2, , ,5 Nyugat-Dunántúl , , ,7 Baranya 25 2, , ,8 Somogy 10 1, , ,0 Tolna 11 1, ,0 18 0,3 Dél-Dunántúl 46 4, , ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 55 5, , ,7 Heves 17 1, ,7 46 0,7 Nógrád 12 1, ,4 22 0,4 Észak-Magyarország 84 8, , ,8 Hajdú-Bihar 36 3, ,9 58 0,9 Jász-Nagykun-Szolnok 42 4, , ,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 15 1, ,4 42 0,7 Észak-Alföld 93 8, , ,4 Bács-Kiskun 27 2, , ,7 Békés 25 2, ,8 28 0,4 Csongrád 30 2, ,2 59 0,9 Dél-Alföld 82 7, , ,1 Összesen , , ,0 db 24
25 2. Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző szervezetek száma és indexei 4 megyénként ( ) Régió/megye Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek száma (db) Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek számának indexei években az előző év % -ában Budapest ,4 129,6 124,0 125,8 117,6 73,8 114,3 117, ,3 111,4 93,2 82,8 135,8 Pest ,2 184,2 148,6 144,2 116,0 108,0 72,3 119,1.. 96,8 107,8 89,7 95,4 134,9 Közép-Magyarország ,9 136,4 128,1 129,4 117,2 81,1 102,4 117,4.. 99,5 110,7 92,5 85,3 135,6 Fejér ,2 150,0 120,8 89,7 119,2 100,0 119,4 89,2.. 83,8 106,5 109,1 108,3 110,3 Komárom-Esztergom ,0 151,6 114,9 103,7 116,1 104,6 29,4 505, ,2 113,2 115,0 88,4 98,4 Veszprém ,0 142,9 100,0 160,0 106,3 123,5 319,0 43, ,8 123,5 109,5 121,7 82,1 Közép-Dunántúl ,7 150,0 114,8 105,4 115,3 106,2 103,3 131, ,0 112,9 112,3 100,0 98,4 Győr-Moson-Sopron ,0 169,2 109,1 100,0 112,5 96,3 80,8 114, ,0 96,0 106,3 96,1 106,1 Vas ,5 114,3 175,0 107,1 100,0 100,0 113,3 82, ,5 92,6 88,0 113,6 104,0 Zala ,0 100,0 166,7 160,0 81,3 100,0 100,0 92,3.. 95,5 57,1 250,0 73,3 122,7 Nyugadt-Dunántúl ,0 138,5 133,3 114,6 100,0 98,2 94,4 98, ,1 86,7 121,2 93,2 109,4 Baranya ,0 300,0 144,4 92,3 133,3 131,3 76,2 43, ,5 95,2 125,0 92,0 108,7 Somogy ,0 100,0 100,0 100,0 100,0 125,0 20,0 200,0.. 50,0 120,0 100,0 133,3 125,0 Tolna ,0 116,7 100,0 100,0 85,7 116,7 128,6 66,7.. 87,5 128,6 111,1 100,0 110,0 Dél-Dunántúl ,5 153,8 120,0 95,8 113,0 126,9 78,8 57,7.. 89,2 106,1 117,1 100,0 112,2 Borsod-Abaúj-Zemplén ,4 975,0 89,7 102,9 97,2 85,7 73,3 118, ,0 111,9 93,6 102,3 122,2 Heves ,0 100,0 62,5 220,0 127,3 107,1 66,7 40, ,0 100,0 92,3 116,7 121,4 Nógrád ,9 180,0 105,6 126,3 108,3 119,2 61,3 5, ,4 0,0 0,0 1,0 2,0 Észak-Magyarország ,9 295,5 90,8 120,3 105,6 101,3 67,1 60, ,4 85,7 116,7 104,3 115,1 Hajdú-Bihar ,4 180,0 100,0 122,2 136,4 133,3 95,0 68,4.. 78,3 105,6 126,3 175,0 85,7 Jász-Nagykun-Szolnok ,6 129,6 94,3 93,9 119,4 118,9 65,9 127, ,1 69,7 134,8 119,4 113,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,0 150,0 91,7 136,4 100,0 113,3 94,1 75,0.. 90,0 77,8 78,6 145,5 93,8 Észak-Alföld ,2 140,0 94,6 107,5 117,5 120,9 79,0 96,9.. 92,0 81,2 117,9 143,9 97,9 Bács-Kiskun ,4 107,7 128,6 150,0 92,6 100,0 80,0 50, ,3 70,8 100,0 117,6 135,0 Békés ,0 115,4 86,7 138,5 133,3 91,7 63,6 150,0.. 93,3 100,0 135,7 110,5 119,0 Csongrád ,0 200,0 87,5 185,7 92,3 125,0 80,0 175, ,0 100,0 96,3 115,4 100,0 Dél-Alföld ,0 123,3 102,7 152,6 105,2 101,6 74,2 113, ,0 89,2 106,9 114,5 115,5 Összesen ,2 149,0 115,6 121,6 113,4 94,0 92,6 110, ,3 102,1 102,9 96,6 118,9 4 A év és a év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyenként történik. 25
26 2. Az alkalmazott száma (fő) ( ) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen Az alkalmazott számának indexei az előző év %-ában ( ) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen ,0 141,5 108,9 134, ,8 129, ,6 117,0 201,9 136, ,4 134, ,4 139,3 132,7 137, ,8 144, ,3 132,4 115,8 128, ,7 134, ,2 97,9 142,5 102, ,5 100, ,8 119,2 129,7 114, ,7 113, ,9 58,4 48,8 62, ,9 67, ,4 170,1 238,6 180, ,2 164, ,9 87,6 98,4 85, ,5 85, ,1 90,9 71,1 95,0 71,8 114,1 73,2 91, ,6 118,6 103,2 116,0 139,0 124,5 138,3 118, ,4 84,6 113,0 90,1 64,8 54,9 64,4 86, ,2 130,0 95,9 121,0 107,1 205,2 110,7 119, ,6 94,5 120,0 98,6 92,7 81,2 91,9 97,9 26
27 4. A munkaerő-kölcsönzők fajlagos mutatói megyénként 2016-ban Régi/megye Egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatók száma (db) Az egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatottak száma (fő/kölcsönző) Egy kölcsönzőre jutó munkanapok száma (nap/kölcsönző) Egy kölcsönzőre jutó bruttó keresettömeg (Ft/kölcsönző) Budapest 11,1 94, Pest 4,0 90, Közép-Magyarország 9,5 93, Fejér 5,9 158, Komárom-Esztergom 6,2 110, Veszprém 3,7 128, Közép-Dunántúl 5,5 131, Győr-Moson-Sopron 10,5 87, Vas 4,0 67, Zala 11,4 324, Nyugat-Dunántúl 9,0 143, Baranya 15,8 76, Somogy 20,6 117, Tolna 2,3 56, Dél-Dunántúl 14,0 82, Borsod-Abaúj-Zemplén 2,5 143, Heves 3,5 255, Nógrád 2,0 62, Észak-Magyarország 2,6 152, Hajdú-Bihar 2,6 18, Jász-Nagykun-Szolnok 4,2 95, Szabolcs-Szatmár- Bereg 3,8 100, Észak-Alföld 3,6 67, Bács-Kiskun 22,0 107, Békés 2,0 37, Csongrád 3,5 114, Dél-Alföld 10,8 91, Összesen 8,2 105,
28 5. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként, ágazatonként 2016-ban Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR'08) Foglalkoztatók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 54 Bányászat 8 Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 241 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 127 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 82 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 1 Vegyi anyag, termék gyártása 59 Gyógyszergyártás 33 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 306 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 132 Villamos berendezés gyártása 508 Gép, gépi berendezés gyártása 537 Járműgyártás 173 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 489 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 34 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar 186 Kereskedelem, gépjárműjavítás 373 Szállítás, raktározás 426 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 356 Információ, kommunikáció 114 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 80 Ingatlanügyek 21 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 127 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 601 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 10 Oktatás 5 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 8 Művészet, szórakozás, szabad idő 15 Egyéb szolgáltatás 76 Összesen
29 6. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók fajlagos mutatói megyénként 2016-ban Régi/megye Egy foglalkoztatóra jutó foglalkoztatottak száma (fő/foglalkoztató) Az egy foglalkoztatóra jutó munkanapok száma (munkanap/foglalkoztató) Az egy foglalkoztatóra jutó keresettömeg (Ft/foglalkoztató) Az összes munkavállaló egy főre jutó keresettömege (Ft/fő) Budapest 8, Pest 22, Közép-Magyarország 9, Fejér 26, Komárom-Esztergom 17, Veszprém 34, Közép-Dunántúl 23, Győr-Moson-Sopron 8, Vas 16, Zala 28, Nyugat-Dunántúl 15, Baranya 4, Somogy 5, Tolna 25, Dél-Dunántúl 5, Borsod-Abaúj- Zemplén 58, Heves 72, Nógrád 31, Észak-Magyarország 58, Hajdú-Bihar 6, Jász-Nagykun-Szolnok 22, Szabolcs-Szatmár- Bereg 26, Észak-Alföld 19, Bács-Kiskun 4, Békés 18, Csongrád 32, Dél-Alföld 8, Összesen 12,
30 Teljesített munkanapok száma Kifizetett bruttó keresettömeg Egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatók száma Az egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatottak száma Egy kölcsönzőre jutó munkanapok száma Egy kölcsönzőre jutó bruttó keresettömeg 7. Az egy főre, az egy munkanapra és az egy hónapra jutó keresettömeg alakulása a szerződés típusa szerint megyénként 2016-ban Foglalkoztatottak Régi/megye száma megoszlása fő % munkanap Ft Budapest , ,1 94, Pest , ,0 90, Közép-Magyarország , ,5 93, Fejér , ,9 158, Komárom-Esztergom , ,2 110, Veszprém , ,71 128, Közép-Dunántúl , ,5 131, Győr-Moson-Sopron , ,5 87, Vas , ,0 67, Zala , ,4 324, Nyugat-Dunántúl , ,0 143, Baranya , ,8 76, Somogy , ,6 117, Tolna 452 0, ,3 56, Dél-Dunántúl , ,0 82, Borsod-Abaúj-Zemplén , ,5 143, Heves , ,5 255, Nógrád 685 0, ,0 62, Észak-Magyarország , ,6 152, Hajdú-Bihar 400 0, ,6 18, Jász-Nagykun-Szolnok , ,2 95, Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,8 100, Észak-Alföld , ,6 67, Bács-Kiskun , ,0 107, Békés 528 0, ,0 37, Csongrád , ,5 114, Dél-Alföld , ,8 91, Összesen , ,2 105,
Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről
Pénzügyminisztérium Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2018. évi tevékenységéről Nógrád 10 Pest 89 Heves 14 Bács- Kiskun 23 Borsod-Abaúj- Zemplén 39 42 Jász-Nagykun- Szolnok Hajdú- Bihar 23 Budapest 401
RészletesebbenÖsszefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2013. évi tevékenységéről Az adatszolgáltatást teljesítõ munkaerõ-kölcsönzõ cégek száma 2 453-453 (1) 53-453 (4) 25-53 (5) 12-25 (7) 0-12 (3)
RészletesebbenÖsszefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2012. évi tevékenységéről 28 Vas 21 Győr- Moson- Sopron 54 Zala Veszprém Somogy 5 25 Budapest 389 Jász- Nagykun- Szolnok 35 Komárom- Esztergom
RészletesebbenÖsszefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről
Nemzetgazdasági Minisztérium Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2015. évi tevékenységéről Nógrád 17 Pest 106 Heves 15 Borsod-Abaúj- Zemplén 39 52 Jász-Nagykun- Szolnok Hajdú- Bihar 42 Budapest 421 Győr-Moson-Sopron
RészletesebbenÖsszefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2011. évi tevékenységéről 24 Vas 22 Győr- Moson- Sopron 51 Zala Veszprém Somogy 12 18 Budapest 373 Jász- Nagykun- Szolnok 38 Komárom- Esztergom
RészletesebbenÖsszefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2008. évi tevékenységéről A munkaerő-kölcsönző szervezetek adatai és a kölcsönzési esetek száma és megoszlása 2008. december 31-én
RészletesebbenÖsszefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről
Foglalkoztatási Hivatal Összefoglaló a magán-munkaközvetítők 2005. évi tevékenységéről Budapest 2 A magán-munkaközvetítők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló
RészletesebbenÖsszefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Összefoglaló a magán-munkaközvetítők 2012. évi tevékenységéről Vas 25 18 Győr- Moson- Sopron Zala 42 Veszprém Somogy 24 14 Budapest 328 Jász- Nagykun- Szolnok 13 Komárom- Esztergom
RészletesebbenNemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Összefoglaló. a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről. Nógrád 5. Heves 6. Pest 35. Bács- Kiskun.
Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Összefoglaló a magán-munkaközvetítők 2014. évi tevékenységéről Nógrád 5 Pest 35 Heves 6 Borsod-Abaúj- Zemplén 13 38 Jász-Nagykun- Szolnok Hajdú- Bihar 21 Budapest 345
RészletesebbenÖsszefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Összefoglaló a magán-munkaközvetítők 2011. évi tevékenységéről Vas 22 23 Győr- Moson- Sopron Zala 40 Veszprém Somogy 25 16 Budapest 323 Jász- Nagykun- Szolnok 14 Komárom- Esztergom
RészletesebbenFoglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2007. évi tevékenységéről A munkaerő-kölcsönző szervezetek adatai és a kölcsönzési esetek és megoszlása Egy munkaerő-kölcsönzőre
RészletesebbenNemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Összefoglaló. a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről. Nógrád 5. Heves 6. Pest 39. Bács- Kiskun.
Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Összefoglaló a magán-munkaközvetítők 2015. évi tevékenységéről Nógrád 5 Pest 39 Heves 6 Borsod-Abaúj- Zemplén 13 42 Jász-Nagykun- Szolnok Hajdú- Bihar 39 Budapest 361
RészletesebbenNemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Összefoglaló. a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről. Budapest május
Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Összefoglaló a magán-munkaközvetítők 2016. évi tevékenységéről Budapest 2017. május 1 Készült: A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Osztályvezető:
RészletesebbenNemzeti Munkaügyi Hivatal. Összefoglaló. a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről. Főváros. 32 Pest
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Összefoglaló a magán-munkaközvetítők 2013. évi tevékenységéről Főváros 229 0 Nógrád 40 31 Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom 21 21 29 32 Pest Vas Veszprém Fejér 24 Zala 17 7
RészletesebbenÖsszefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről
Foglalkoztatási Hivatal Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2005. évi tevékenységéről Budapest 2 A munkaerőpiac egyre inkább rugalmas foglalkoztatási formákat követel és ehhez mind a vállalkozásoknak, mind
RészletesebbenTrendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében
Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
RészletesebbenÖsszefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2006. évi tevékenységéről Budapest 2007. május Bevezetés Az Mt. 2001. július 1-jei módosításának hatályba lépése után, az addig munkaközvetítéssel
RészletesebbenÖsszefoglaló a magán munka-közvetítők évi tevékenységéről
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Összefoglaló a magán munka-közvetítők 2008. évi tevékenységéről A magán-munkaközvetítők mutatói 2008. december 31-én Egy közvetítőre jutó munkát keresők száma (fő/közvetítő)
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.
STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes
RészletesebbenÖsszefoglaló a magán munka-közvetítők évi tevékenységéről
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Összefoglaló a magán munka-közvetítők 2006. évi tevékenységéről Budapest 2007. május Bevezetés A magán-munkaközvetítők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és
RészletesebbenA Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági
RészletesebbenFoglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a magán munka-közvetítők évi tevékenységéről. A magán-munkaközvetítők mutatói 2007.
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Összefoglaló a magán munka-közvetítők 2007. évi tevékenységéről Egy közvetítőre jutó munkát keresők száma (fő/közvetítő) A magán-munkaközvetítők mutatói 2007. év 1000-4999
Részletesebben2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és
Részletesebben2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
RészletesebbenNemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Összefoglaló. a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről. Budapest november
Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Összefoglaló a magán-munkaközvetítők 2017. évi tevékységéről Budapest 2018. november 1 Készült: A Pénzügyminisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Osztályvezető:
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenTÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint
TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő
Részletesebben2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január
Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT Megnevezés 2006 január Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli és nyilvántartott
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 368093
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 378737
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 364858
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
Részletesebben1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT
Tartalom 1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT 2. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK MEGOSZLÁSA ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT 3. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT
RészletesebbenA NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI
NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2019. II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) 1 Készült A Pénzügyminisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette:
RészletesebbenA NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)
A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2013. II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Vas 101,4% 101,7% Zala Győr- Moson- Sopron 104,0% Veszprém 101,2% Somogy 103,2% Budapest 100,5% Komárom-
RészletesebbenVédjegyintenzív ágazatok Magyarországon
Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok
RészletesebbenÖsszesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint Közoktatási statisztika 2003/2004
Feladatellátási hely típusa Gyermekek, tanulók létszáma Összesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint Közoktatási statisztika 2003/2004 Főmunkaviszony keretében pedagógus-munkakörben alkalmazottak
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER
BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
RészletesebbenA NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)
A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2012. IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Vas 100,1% 95,9% Zala Győr- Moson- Sopron 100,3% Veszprém 96,9% Somogy 97,8% Budapest 95,3% Komárom- Esztergom
RészletesebbenA NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)
A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2013. III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Vas 100,6% 100,1% Zala Győr- Moson- Sopron 103,0% Veszprém 100,1% Somogy 99,9% Budapest 99,5% Komárom-
RészletesebbenFŐBB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) 101,2. Közép- Magyarország
A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2009. IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) 99,6 Észak- Magyarország 97,7 99,8 100,2 Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl 101,2 Közép- Magyarország Észak-
RészletesebbenTOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. augusztus TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS
RészletesebbenAZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2017-BEN
AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2017-BEN Pénzügyminisztérium Pénzügyminisztérium Munkaerőpiaci Főosztály Elemzési és Bérpolitikai Osztály Készítette: Gedei Henriett 2
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenÖsszefoglaló. Foglalkoztatási Hivatal. a munkaerı-kölcsönzık évi tevékenységérıl. Budapest május
Foglalkoztatási Hivatal Összefoglaló a munkaerı-kölcsönzık 2010. évi tevékenységérıl A munkaerı-kölcsönzı szervezetek adatai és a kölcsönzési esetek számának megoszlása 2010. évben Egy munkaerı-kölcsönzıre
RészletesebbenNemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2017. IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚLIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. júl. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben
RészletesebbenA Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai
A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar
RészletesebbenA Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve
A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 2020 HELYZETÉRTÉKELÉS HÁTTÉRTÁBLÁK I/2. melléklet 2016. március 1. Háttértábla száma Táblázat címe Forrás TABL_01 Az egy főre jutó GDP, 2008 2013 KSH
RészletesebbenAZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE
RészletesebbenAZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2016-BAN
AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2016-BAN Nemzetgazdasági Minisztérium Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Gedei Henriett
Részletesebben2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete
2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva
RészletesebbenNemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2015. IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán
RészletesebbenA külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai
A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai 2013. I. negyedév Budapest Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette:
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai július FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. júliusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER
BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenA külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai
A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai 2017. évben Budapest Készült: A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán 1054 Budapest, Kálmán Imre u.2
Részletesebben2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete
2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 38,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva
RészletesebbenA külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai
A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai 2016. évben Budapest 1 Készült: A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Osztályvezető: Tajti József
RészletesebbenA GDP területi különbségei Magyarországon, 2007
2009/99 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 99. szám 2009. július 06. A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 A tartalomból 1 Egy főre jutó GDP 2 Bruttó hozzáadott
RészletesebbenFizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál
Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik
RészletesebbenTóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata
Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.
RészletesebbenNegyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2006 II. negyedév)
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2006 II. negyedév) A PHARE TWINING (2004. február 2005. november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés
RészletesebbenFókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás
Fókuszban a megyék 2017. I. negyedév Térségi összehasonlítás 2017 I. negyedévében Magyarországon 22 072 gyermek született, és 38 589 személy hunyt el. Az élveszületések száma 1,7%-kal csökkent, a halálozásoké
RészletesebbenOSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló
OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a
RészletesebbenFŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Középmagyarország 102,5%
A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2011. II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Észak- Magyarország 102,0% Észak- Alföld Nyugat- Dunántúl Középmagyarország 102,5% Közép- Dunántúl 99,7%
RészletesebbenA NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)
A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2012. II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Vas 101,2% 102,6% Zala Komárom- Esztergom 101,2% Győr- Moson- Sopron 101,7% Veszprém 103,4% Somogy 101,6%
RészletesebbenA külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai
A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai a 2011. évben Budapest Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette:
RészletesebbenA külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai
Nemzeti Munkaügyi Hivatal A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai a 2013. évben Budapest Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető:
RészletesebbenAZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2015-BEN
AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2015-BEN Nemzetgazdasági Minisztérium Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Gedei Henriett
RészletesebbenA NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)
A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2014. I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1,2% Nógrád megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 0,9% 1,1% Heves megye 1,9% Győr-Moson-Sopron
RészletesebbenNemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2017. I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán
RészletesebbenA MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz
RészletesebbenMUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok
MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.
RészletesebbenÖsszefoglaló. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. a munkaerı-kölcsönzık évi tevékenységérıl. Budapest június
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Összefoglaló a munkaerı-kölcsönzık 2009. évi tevékenységérıl A munkaerı-kölcsönzı szervezetek adatai és a kölcsönzési esetek számának megoszlása 2009. évben Egy munkaerı-kölcsönzıre
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenA külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai
A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai 2013. I-III. negyedév Budapest 1 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai május FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. májusában az Állami Foglalkoztatás Szolgálat adatai alapján
RészletesebbenA NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)
A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI 2011. IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Vas 100,5% Budapest 100,2% Komárom- Esztergom 98,6% Fejér 97,1% Győr- Moson- Sopron 104,4% Veszprém 101,4%
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2
215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I BUDAPEST 2009. október Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Gazdaságelemzési Igazgatóság
RészletesebbenFŐBB EREDMÉNYEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁKRA 2007.II. NEGYEDÉV. Közép-Magyarország % Dél-Alföld 100.
FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁKRA 2007.II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Észak-Magyarország
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok
Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. web:http://darmk.munka.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. ÁPRILIS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső
RészletesebbenHeringes Anita és Gúr Nándor országgyűlési képvisel ő Budapest
NEMZETGAZDASÁG I MINISZTEIZfUM CSLRE;SNYf S Pf Cl R Országgy űlés Hivatala Irományszám li So 1 Érkezett Z01 MÁJ o 5e IIUNKA1 ;RC)PL\CÉRT fa KI!PY.ISSI',.R r F1 ;l,f* ;I,ns AL].ANIT1TKr1 R Iktatószám :
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2
Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei január. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2
Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2011. Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye 2011. Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba,
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk
RészletesebbenAdminisztráció
Pro Bérjelentés Adminisztratív alkalmazott - Adminisztráció Adminisztráció 2019.08.01. Adminisztratív alkalmazott - Adminisztráció A pozíció a fizetések rangsorában a(z) 414. helyet foglalja el A helyzetben
Részletesebben