Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Összefoglaló. a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről. Budapest november

Átírás

1 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Összefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékységéről Budapest november 1

2 Készült: A Pénzügyminisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Osztályvezető: Tajti József Készítette: Kovács Petra 2

3 Tartalom I. Bevezetés... 4 II. A magán-munkaközvetítők szervezeti adatai... 4 III. A magán-munkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők adatai... 8 IV. A magán-munkaközvetítő szervezetek közvetítéseinek alakulása a évb. 11 IV.1. A magyar állampolgárok közvetítéseinek alakulása IV.2. A külföldi állampolgárok közvetítéseinek alakulása V. A magán-munkaközvetítők tevékységének fajlagos mutatói VI. Táblázatok

4 I. Bevezetés A magán-munkaközvetítők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerőkölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rdelet szabályozza, továbbá az ezt módosító Korm. rdeletek: a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rdelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rdelet valamint a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rdelet. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rdelet alapján a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal foglalkoztatási osztálya végzi. A nyilvántartás vezetésén kívül a foglalkoztatási osztályok látják el a feltételek fnállásával és a tevékység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellőrzést is. A rdelet évkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a magán-munkaközvetítőknek éves tevékységükre vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő év január 31-éig kell teljesíti. A évtől a munkaerő-kölcsönzőknek telephelyként kell az illetékes kormányhivatal foglalkoztatási osztályának a kormányrdeletb meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni. A megyei kormányhivatalok foglalkoztatási osztályai a tárgyévet követő év március 31-éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Pénzügyminisztérium illetékes munkatársai részére. II. A magán-munkaközvetítők szervezeti adatai december 31-én 603 db magán-munkaközvetítő székhelyként, 258 db pedig telephelyként működött, együttes számuk 861 db-ot tett ki. Ez utóbbi adat 0,8%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A tárgyévb összes 127 db székhely, 96 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 119 db székhely, 111 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 565 db, a telephelyek száma pedig 247 db volt, együttes számuk 812 db-ot tett ki. Az adatszolgáltató székhelyek közül 493 db jogi személyiséggel rdelkező vállalkozás, 42 db pedig jogi személyiséggel rdelkező nonprofit 4

5 szervezet volt. A telephelyek köréb 232 db jogi személyiséggel rdelkező vállalkozás, illetve ez belül 26 db nonprofit szervezet működött. A székhelyek közül jogi személyiséggel nem rdelkező vállalkozás 14 db, nonprofit szervezet pedig mindössze 1 db volt e körb. A telephelyeknél jogi személyiség nélküli vállalkozást nem találunk, nonprofit szervezet pedig 1 db működött. Emellett 15 db székhely, és 2 db telephely egyéni vállalkozás keretéb folytatta tevékységét. Fontos rövid arról is szót ejtünk, hogy a 812 adatszolgáltató magánmunkaközvetítőből 495 db végzett tényleges közvetítői tevékységet a tárgyévb b a számuk 476 db volt, tehát összességéb 4,0 százalékponttal emelkedett. Székhely és telephely szerint együttes nézve az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő magán-munkaközvetítők 53,1%-a csak belföldre folytatott közvetítést a tárgyévb, 33,4%-uk belföldre és külföldre is egyaránt. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíti, hogy 2016-hoz képest kissé visszaesett a csak belföldre munkaerőt közvetítők aránya. A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb magán-munkaközvetítő Közép-Magyarországon működött, illetve itt nyújtotta be adatszolgáltatását. Ebb a régióban meghatározó szerepe van a fővárosnak, hisz az összes működő és adatszolgáltató magán-munkaközvetítő valamivel több mint 42%-a itt volt megtalálható. Pest megye esetéb 6,2% -os (működő) és 5,7%-os (adatszolgáltató) aránnyal találkozhatunk. Emellett az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők szempontjából a Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl emelhető ki, ahol a szervezetek aránya meghaladja a 10%-ot. A közvetítési tevékységet végzők esetéb szintén Közép-Dunántúlon, és a Nyugat-Dunántúlon beszélhetünk 10% fölötti arányról. Közép-Dunántúlon Komárom-Esztergom megyéb, a Nyugat-Dunántúlon pedig Győr-Moson-Sopron megyéb volt a legtöbb adatszolgáltató, illetve működő magán-munkaközvetítő a december 31-ei állapot szerint. 5

6 A működő és az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők fontosabb adatai megyénként a december 31-ei állapot szerint Az összes működő magánmunkaközvetítő (székhely és telephely együtt) Az összes adatszolgáltató magán-munkaközvetítő (székhely és telephely együtt) Régió/megye száma számának megoszlása Index, 2017/2016 (%) száma számának megoszlása Index, 2017/2016 (%) db % db % Budapest ,6 96, ,1 97,7 Pest 53 6,2 101,9 46 5,7 102,2 Közép-Magyarország ,8 97, ,8 98,2 Fejér 32 3,7 80,0 32 3,9 80,0 Komárom-Esztergom 47 5,5 100,0 39 4,8 92,9 Veszprém 20 2,3 111,1 19 2,3 105,6 Közép-Dunántúl 99 11,5 94, ,1 90,0 Győr-Moson-Sopron 47 5,5 117,5 46 5,7 115,0 Vas 21 2,4 80,8 19 2,3 73,1 Zala 22 2,6 91,7 22 2,7 91,7 Nyugat-Dunántúl 90 10,5 100, ,7 96,7 Baranya 23 2,7 82,1 22 2,7 78,6 Somogy 23 2,7 92,0 23 2,8 92,0 Tolna 4 0,5 50,0 4 0,5 50,0 Dél-Dunántúl 50 5,8 82,0 49 6,0 80,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 50 5,8 119,0 50 6,2 125,0 Heves 10 1,2 111,1 10 1,2 125,0 Nógrád 6 0,7 120,0 5 0,6 100,0 Észak-Magyarország 66 7,7 117,9 65 8,0 122,6 Hajdú-Bihar 34 3,9 91,9 32 3,9 91,4 Jász-Nagykun-Szolnok 21 2,4 131,3 21 2,6 140,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 18 2,1 257,1 18 2,2 257,1 Észak-Alföld 73 8,5 121,7 71 8,7 124,6 Bács-Kiskun 26 3,0 108,3 25 3,1 104,2 Békés 16 1,9 106,7 16 2,0 106,7 Csongrád 21 2,4 95,5 21 2,6 95,5 Dél-Alföld 63 7,3 103,3 62 7,6 101,6 Összes ,0 99, ,0 99,4 6

7 Az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők 2017-b összes 26,1 milliárd Ft-nak megfelelő összeget realizáltak. A feldolgozóipar (7,9 milliárd Ft), az információ, kommunikáció (5,4 milliárd Ft), az adminisztráció (3,6 milliárd Ft), és a kereskedelem (2,1 milliárd Ft) területén volt a legnagyobb a nettó árbevétel a tárgyévb. E négy nemzetgazdasági ágban csoportosult a évi nettó árbevétel 72,6%-a. A feldolgozóiparban a legjeltősebb árbevételt a gép, gépi berdezés gyártása (1,18 milliárd Ft), a számítógép elektronikai, optikai termék gyártása (1,12 milliárd Ft), a közúti jármű gyártása (0,95 milliárd Ft), és a fémfeldolgozási termék gyártása (0,77 milliárd Ft) ágazatokba közvetítő cégek realizálták. A legalacsonyabb árbevételt a háztartás munkaadói tevékysége és közigazgatás ágakban találjuk. Az összes nettó bevétel legnagyobb hányada 84,9%-a a szellemi foglalkozásúakhoz, 15,1%-a pedig a fizikai foglalkozásúakhoz köthető. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy az arányok az előző évhez képest kissé elmozdultak a szellemi foglalkozásúak közvetítésének javára. A szellemi foglalkozásokon belül a legnagyobb súllyal az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak rdelkeznek (13,9 milliárd Ft-os árbevétel), a fizikaiak között pedig a betanított szakmunkások (1,6 milliárd Ft-os árbevétel). A magán-munkaközvetítők nettó árbevétele állománycsoportonként (2017) Állománycsoport Nettó árbevétel (Ft) Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összes Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összes Mindösszes

8 fő III. A magán-munkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők adatai A rdelkezésünkre álló adatok alapján megállapítható, hogy a magánmunkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők száma az utóbbi 10 évet vizsgálva eleinte emelkedést, majd csökkést mutatott b számuk 723,4 ezer fő volt, 2017-b pedig 770,3 ezer álláskeresőt sikerült regisztrálnunk. A 2007-ot követő három évb a munkát keresők számának jeltős emelkedése figyelhető meg. Mindezek után 2011-b közel felére esett vissza a számuk ről 2012-re további 26,1%-os csökkés következett be, 2013-ban pedig 25,6%-os visszaesést tapasztaltunk az előző évhez képest. A tárgyévre, vagyis 2017-re 770,3 ezer fő munkakereső szerepelt a magán-munkaközvetítők regisztereib, amelykisebb mértékű, 13,2%-os emelkedést jelt az előző évhez viszonyítva Munkát keresők számának alakulása (fő) Az előző évhez viszonyítva a munkát keresők számának jeltős mértékű növekedése elsősorban Hajdú-Bihar (4,2 ezer fővel), Baranya (3,3 ezer fővel), és Bács-Kiskun megyéb (1,8 ezer fővel) konctrálódott 2017-b. Ezzel párhuzamosan bizonyos megyékb nagyobb mértékű csökkés zajlott le, így Pest megyéb 23,2 ezer fővel, Győr-Moson- Sopron megyéb 20,7 ezer fővel, és Vas megyéb 14,7 ezer fővel esett vissza a számuk. 8

9 A korábbi évekhez hasonlóan a fővárosban jelik meg a munkát keresők legnagyobb hányada, 2017-b az összlétszám 64,7%-a tartozott ide területileg. Budapestet Veszprém követi, ahol a közvetítőkkel kapcsolatba lépő munkavállalók aránya 6,2% (47,6 ezer fő) volt a vizsgált évb. A közvetítőkhöz forduló munkát keresők 34,8%-a (267,9 ezer fő) nem rdelkezett, 65,2%-uk (502,3 ezer fő) pedig rdelkezett munkaviszonnyal a jeltkezés időpontjában. A munkát keresőknek valamivel több, mint harmada a felsőfokú végzettséggel rdelkezők közül került ki 2017-b, a második pregnáns csoportot pedig azok alkották, akik szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rdelkeztek. Ettől arányaiban kissé elmaradva következnek a gimnáziumi végzettséggel rdelkezők és a szakközépiskolában végzettek, akik 15,7% illetve 11,9%-át tették ki az összlétszámnak. A technikumi végzettségűek aránya 5,3% volt, míg a legfeljebb 8 általánossal rdelkezőké 6,2%. A munkát keresők száma, megoszlása iskolai végzettségként (2017) Iskolai végzettség Munkát keresők száma (fő) Munkát keresők számának megoszlása (fő) 8 általános vagy kevesebb ,8 Szakmunkásképző ,1 Szakiskola ,2 Szakközépiskola ,5 Gimnázium ,9 Technikum ,6 Főiskola ,2 Egyetem ,7 Összes ,0 Az állománycsoportok szerinti összetétel vizsgálata alapján megállapítható, hogy a középfokú, vagy annál alacsonyabb végzettséggel rdelkező munkát keresők száma az előző évekhez hasonlóan domináns, ugyanakkor 2016-ban a szellemi foglalkozásúak arányában 18,5 százalékpontos növekedés tapasztalható. Mindebből továbbra is érzékelhető, hogy a szellemi foglalkozásúak aránya a fizikai munkát végzők felett áll, méghozzá nagyobb mértékb, mint az előző évekb. 9

10 Az összes magán-munkaközvetítőhöz forduló munkavállaló 58,6%-a volt férfi, 41,4%-a pedig nő. Mindez azt jelti, hogy az előző évhez viszonyítva emelkedett a nők aránya, a férfiaké pedig kis mértékb csökkt. A legdominánsabb korosztály a év közötti személyeké, ők tették ki a közvetítők kliseinek 61,5%-át. A legfiatalabb kategóriába a munkát keresők 21,9%-a tartozott, míg a legidősebb korkategóriába tartozók aránya (16,6%) lényeges nem változott a tavalyi értékekhez képest. 10

11 fő IV. A magán-munkaközvetítő szervezetek közvetítéseinek alakulása a évb A évb a magán munkaerő-közvetítők összes több mint 178,3 ezer közvetítést (sikeres és sikertel együtt) végeztek, ebből a sikeres közvetítések száma 45,2 ezer volt. Az előző év adatával összehasonlítva megállapítható, hogy 2017-b 26,8 ezer fővel kevesebb munkát keresőt sikerült elhelyezni A sikeres közvetítések számának alakulása között (fő) Az összes sikeres közvetítés több mint fele a fővárosban történt, összes 30,3 ezer főt sikerült elhelyezni. Ez a létszám az előző évinél 12,0 százalékponttal nagyobb. Mindez azt jelti, hogy míg 2016-ban az 71,9 ezer közvetítés 55,0%-a tartozott ide, idén ez az arány 67,0% volt. A többi megyéb az összes sikeres közvetítéshez viszonyítva az eredményes munkához juttatott munkavállalók aránya Baranya és Komárom-Esztergom megyéb haladta meg a 3%-ot. A legkisebb arányszámokat pedig Nógrád (0,0%), Tolna (0,2%), Békés (0,5%) és Vas (0,6%) megyékb találjuk. Érdemes továbbá megvizsgálni, hogy mely megyékb emelkedett/csökkt komolyabb mértékb a sikeres közvetítettek létszáma 2016-hoz képest. Jeltősebb Szabolcs- 11

12 Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyéb emelkedett a sikeres munkához jutók száma. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor Vas megyéb 98,6%-kal, Nógrád megyéb 87,8%-kal, és Pest megyéb 56,1%-kal esett vissza a sikeres kiközvetített munkavállalók száma. Összességéb azt mondhatjuk, hogy a megyék többségéb a növekedés folyamata volt a mérvadó. A sikeres munkához juttatott munkát keresők között a tárgyévb a szellemi foglalkozásúak voltak többségb, közöttük is az ügyintéző, ügyviteli alkalmazottak ban a fizikai munkások voltak több, létszámukban 2017-b visszaesés tapasztalható. A fizikaiak között továbbra is a betanított munkások és a szakmunkások a pregnáns csoport. A sikeres közvetítések fontosabb adatai állománycsoportonként (2017) Állománycsoport Sikeres közvetített munkavállalók száma, fő Sikeres közvetített munkavállalók számának megoszlása, % Szakmunkás ,8 Betanított munkás ,3 Segédmunkás ,4 Fizikai összes ,5 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott ,2 Vezető, felső vezető, irányító ,3 Szellemi összes ,5 Mindösszes ,0 A 45,2 ezer sikeres közvetítés során 27,4 ezer férfi (60,7%) és 17,7 ezer nő (39,3%) elhelyezése valósult meg a tárgyévb, amely a létszámot tekintve visszaesést jelt mindkét csoportban. Ezzel együtt a férfiak aránya magasabb értéket mutat az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva. A legtöbb elhelyezkedett munkavállaló felsőfokú (34,1%), szakmunkásképző és szakiskolai (24,5%) végzettségű, őket követik a szakközépiskolai (13,4%), a gimnáziumi (10,9%), a nyolc általános vagy alacsonyabb végzettségűek (10,6%), és végül a technikumi végzettségűek (6,6%). 12

13 A évhez képest ezek az adatok jeltősebb változtak. A legszignifikánsabb visszaesést a szakközépiskolai végzettségűeknél látjuk (25,0%-pont), míg a felsőfokú diplomával rdelkezőknél 18,3%-pontos növekedés jeltkezik. Amnyib végzettségként a közvetítettek számának változását nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rdelkezők esetéb inkább emelkedett a sikeres közvetítettek száma, míg az alacsonyabb kvalifikációval rdelkezők számának alakulásában jeltősebb csökkés tapasztalható az előző évhez hasonlóan. Az életkori összetételt vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a legtöbb sikeres közvetített munkavállaló (71,3%) a éves korcsoportba tartozott, 18,7% a 25 év alattiakhoz, 10,0% pedig az 50 év felettiekhez. A 2016-os évhez viszonyítva 67,3%-kal csökkt a 25 év alattiak, és 21,6%-kal esett vissza a éves korkategóriába tartozók aránya, továbbá 9,5%-os csökkés következett be a legidősebb korcsoportban. Az egyes korcsoportoknál is látható, hogy a sikeres közvetítések száma erős visszaesett, a sikerteleké pedig emelkedett mindhárom csoportban a tavalyi évet követő. A magán-munkaközvetítőknek a legtöbb munkavállalót a korábbi évekhez hasonlóan a feldolgozóiparba sikerült kiközvetíti, a tárgyévb a munkavállalók 33,0%-a volt ide sorolható. Ez kívül az adminisztráció (12,5%), az információ, kommunikáció (10,5%), a kereskedelem (6,6%), és a szállítás, raktározás (6,6%) területén történt meg a legtöbb munkavállaló elhelyezése b az egy évvel korábbihoz képest a feldolgozóiparba sikeres kiközvetített munkavállalók aránya 53,6%-os visszaesést mutatott, a vdéglátás területén 85,4%-os, a szállítás, raktározás ágban pedig 15,5%-os csökkés volt jellemző. Kiemelkedő, 119,2%-pontos növekedés a mezőgazdaság területén mutatkozott, emellett az adminisztráció, az építőipar, az információ, kommunikáció, az ergiaipar, a kereskedelem, és az ingatlanügyletek területek látunk jeltősebb emelkedést. Összességéb azt mondhatjuk, hogy a nemzetgazdasági ágak többségéb 2017-b kevesebb munkavállalót sikerült kiközvetíti, mint egy évvel korábban. 13

14 fő A sikeres közvetítések száma nemzetgazdasági áganként, fő (2017) A feldolgozóiparon belül a gép, gépi berdezés gyártása ágazatba sikerült a legtöbb személyt kiközvetíti, az összes sikeres közvetítés 17,1%-a sorolható ide, amely az előző évhez képest visszaesést jelt az ágazat szempontjából. Továbbá fontos kiemelni, hogy majdnem mind feldolgozóipari ágazatban emelkedett, - még ha kis mértékb is -, a kiközvetített munkavállalók száma 2016-hoz viszonyítva. A foglalkozási csoportok szerinti megoszlást figyelve kiderül számunkra, hogy az előző évhez képest jeltős visszaesett (20,5%-al) a korábban még nagymértékű növekedést mutató gépkezelők, összeszerelők, járművezetők aránya b a legtöbb munkavállalót a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások esetéb közvetítették ki sikeres a magán-munkaközvetítők, az összes sikeres közvetített 27,3%-a sorolható ebbe a foglalkozási főcsoportba. Emellett a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban jutott kereső tevékységhez a munkavállalók 13,8%-a, továbbá az ipari és építőipari foglalkozások esetéb a kiközvetítettek 10,8%-a. 14

15 A sikeres közvetítések száma és megoszlása foglalkozási főcsoportonként (2017) Foglalkozási főcsoport (FEOR'08) Sikeres közvetített munkavállalók száma (fő) Sikeres közvetített munkavállalók számának megoszlása (%) Fegyveres szervek foglalkozásai 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók ,5 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások ,3 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások ,9 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások ,0 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások ,4 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 332,7 Ipari és építőipari foglalkozások ,8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők ,6 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,8 Összes ,0 A tárgyévb az összes sikeres közvetítés 79,2%-a belföldre (35,8 ezer fő), 20,8%-a (9,4 ezer fő) pedig külföldre történt. A évi adatokkal összehasonlítva ez azt jelti, hogy 2017-b fokozódott a külföldre történt sikeres közvetítések aránya. A korábbi éveket vizsgálva eléggé hullámzó változásokat tapasztalhattunk között 16,1%-pontos növekedést regisztráltunk a sikeres belföldi közvetítésekb, viszont között 2,1%- pontos csökkés történt. Ez kívül még egy dologra szükséges rávilágítanunk. Jel fejezet elején már említettük, hogy összes 37,2%-kal visszaesett a sikeres közvetítések száma 2017-b. Az említett csökkés elsősorban a belföldre történő sikeres közvetítések visszaesésének köszönhető, miszerint a munkavállalók belföldre irányuló munkához jutásának aránya 43,0%-kal mérséklődött 2016-ot követő. 15

16 IV.1. A magyar állampolgárok közvetítéseinek alakulása december 31-ig összes 173,9 ezer magyar állampolgár közvetítéséről számoltak be a magán-munkaközvetítők, amelyből eddig az időpontig 42,9 ezer bizonyult sikeresnek (27,0%) és 115,9 ezer volt sikertel (73,0%). Az előző év adataihoz viszonyítva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy visszaesett a magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek aránya 46,0%-ról 27,0%-ra, a sikertel közvetítéseké pedig 54,0%-ról 73,0%-ra emelkedett b összes 34,5 ezer magyar munkavállalót belföldre, 8,4 ezer munkavállalót pedig külföldre sikerült kiközvetíti. A belföldre sikeres közvetített magyarok száma 43,9%-kal visszaesett, a külföldre közvetítetteké pedig 0,7%-kal emelkedett 2016-hoz képest. Magyar állampolgárok közvetítéseinek száma, fő ( ) A közvetítés iránya Sikertel Sikeres Összes Sikertel Sikeres Összes Belföldre történt közvetítések Külföldre történt közvetítések Összes közvetítés A magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek 66,9%-a a fővároshoz köthető. Akár a belföldre, akár a külföldre való közvetítést nézzük, mindkét tekintetb a főváros meghatározó szerepét kell kiemelnünk. A belföldre történő sikeres közvetítés több mint 60%-a a fővároshoz kapcsolható. A külföldre történő közvetítésnél mindez 55,6%-ot tett ki, ami az előző évinél nagyobb arányt jelt. A tavalyi évhez hasonlóan megállapítható, hogy a külföldre történő közvetítésekből Győr-Moson-Sopron, Somogy, Zala, és Komárom-Esztergom megye együttes ig jeltős részesedéssel rdelkezett 2017-b is. 16

17 A magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek száma és megoszlása megyénként magyar/külföldi állampolgár szerinti bontásban a közvetítés irányának megadásával (2017) Régió/megye Magyar állampolgár Magyar állampolgár belföldre külföldre összes belföldre külföldre összes történt sikeres közvetítéseinek száma, fő történt sikeres közvetítéseinek számának megoszlása, % Budapest ,6 55,6 66,9 Pest ,0 0,0 0,8 Közép-Magyarország ,6 55,6 67,7 Fejér ,6 0,0 2,9 Komárom-Esztergom ,3 5,0 3,7 Veszprém ,4 0,5 1,2 Közép-Dunántúl ,3 5,6 7,8 Győr-Moson-Sopron ,5 8,6 2,9 Vas ,8 0,0 0,7 Zala ,8 5,9 1,8 Nyugat-Dunántúl ,1 14,5 5,3 Baranya ,6 1,4 4,0 Somogy ,6 7,5 2,0 Tolna ,3 0,0 0,3 Dél-Dunántúl ,5 8,9 6,2 Borsod-Abaúj-Zemplén ,7 3,3 2,8 Heves ,2 0,0 1,8 Nógrád 6 6 0,0 0,0 0,0 Észak-Magyarország ,9 3,3 4,6 Hajdú-Bihar ,4 4,6 2,0 Jász-Nagykun-Szolnok ,4 2,7 1,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,2 0,6 1,1 Észak-Alföld ,0 8,0 4,8 Bács-Kiskun ,3 1,1 1,3 Békés ,2 1,5 0,5 Csongrád ,9 1,5 1,9 Dél-Alföld ,5 4,2 3,6 Összes ,0 100,0 100,0 17

18 A közvetítéseket nemzetgazdasági áganként nézve azt mondhatjuk, hogy a magyar állampolgárok belföldre történő sikeres közvetítéseinek adatai nagymértékb hasonlítanak a már korábban látott eredményekhez. A magyar állampolgárok legnagyobb részét ahogyan összességéb is láttuk a feldolgozóipar, az adminisztráció, az információ, kommunikáció, a kereskedelem, gépjárműjavítás, és a pénzügyi, biztosítási tevékység ágakban sikerült elhelyezni. A feldolgozóiparban az összes sikeres közvetítés 34,1%-a, az adminisztrációban a 12,0%- a, az információ, kommunikáció ágban 10,7%-a, a kereskedelem, gépjárműjavítás területén 7,0%-a, az építőipar területén pedig 6,1%-a található hoz képest a sikeres elhelyezett munkavállalók aránya a vdéglátás területén csökkt a legnagyobb mértékb (17,9%- ponttal). Emellett említésre méltó az adminisztráció területére közvetítettek jeltősebb, 8,0%-pontos növekedése a tavalyi évhez viszonyítva. A külföldre közvetített magyar állampolgároknál a szálláshely szolgáltatás, vdéglátás ágnak volt a legkiemelkedőbb szerepe, az összes sikeres külföldre közvetített magyar állampolgár 22,8%-a kapott ebb a gazdasági ágban állást. Ez az arány az egy évvel korábbi értékhez képest 6,0%-ponttal alacsonyabb. Emellett arról is szót kell ejtünk, hogy 2017-b a második legfontosabb gazdasági ágként az építőipar szerepelt, 2016-ban pedig a feldolgozóipar töltötte be ezt a szerepet. A foglalkozási főcsoportok szerinti struktúra szintén eltérést mutat a külföldre és a belföldre közvetített munkavállalók tekintetéb. Ezt jól mutatja, hogy a külföldre sikeres közvetített magyar állampolgárok között a legtöbb az ipari és építőipari (34,2%), a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) (23,5%), és a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokban (21,6%) tudtak munkát vállalni. Ezzel szemb a belföldi közvetítéseknél a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő (34,5%), a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (41,1%) mellett jeltős a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű (11,7%), és az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (11,3%) aránya is. 18

19 A magyar állampolgárok esetéb a belföldre és külföldre történt sikeres közvetítések számának megoszlása foglalkozási főcsoportonként (2017) Foglalkozási főcsoport (FEOR'08) belföldre történt sikeres közvetítések számának megoszlása, % Magyar állampolgárok külföldre történt sikeres közvetítések számának megoszlása, % Fegyveres szervek foglalkozásai 0,0 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók 8,1,5 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 34,5 2,9 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 11,3 5,2 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 9,0,8 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 2,8 21,6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások,1,6 Ipari és építőipari foglalkozások 5,2 34,2 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 17,2 10,8 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 11,7 23,5 Összes 100,0 100,0 A belföldre sikeres közvetített magyar munkavállalók közül 13,0 ezer főt (37,5%) fizikai foglalkozásokba, 21,6 ezer főt pedig (62,5%) szellemi foglalkozásokba sikerült elhelyezni. A belföldre közvetített munkavállalóknál az ügyintéző, ügyviteli alkalmazottak (15,6 ezer fő) száma mellett a betanított munkások voltak meghatározóak (7,7 ezer fő). A külföldre közvetítettek köréb a korábbi évekhez hasonlóan a fizikai foglalkozásúak aránya lényeges magasabb volt a tárgyévb (94,9%-os), itt elsősorban szakmunkás és a betanított munkás foglalkozásokról beszélhetünk. A szellemi foglalkozásokba közvetítettek aránya mindösszes 5,1%-ot tett ki. Mind a belföldre, mind a külföldre közvetített magyar állampolgároknál a legtöbb a éves korcsoportba tartoztak, előbbiek aránya 73,4%-ot, utóbbiak aránya 62,5%-ot tett ki 2017-b. A 25 év alattiak esetéb 3,0%-ponttal több sikeres közvetítés történt külföldre, mint belföldre. Az 50 évesek és nél idősebbek aránya 8,6%-ot és 16,5%-ot tett ki hoz képest a belföldre sikeres közvetített 25 év alatti korcsoportba tartozók aránya 18,0%-pontos csökkést mutatott, a külföldre közvetítettek esetéb a legfiatalabbak aránya 16,7%-ponttal esett vissza. A többi korcsoport esetéb kisebb növekedést tapasztaltunk. 19

20 A belföldre sikeres közvetített magyar állampolgárok 56,2%-a volt férfi, 43,8%-a nő. A férfiak aránya a belföldre történt közvetítéseknél 3,6%-pontot emelkedett a tavalyihoz képest. A külföldön eredményes munkába helyezett férfiak aránya 10,6%-ponttal emelkedett, így részesedésük 77,3%-ot tett ki. Mindebből következik, hogy a külföldre történt közvetítések esetéb is visszaesett a nők aránya. Iskolai végzettség tekintetéb lényegi jellemzőként emelhető ki, hogy a 2017-b külföldre kiközvetített magyar állampolgárok jeltős hányada (47,0%-a) szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rdelkezett. A gimnáziumi és szakközépiskolai érettségivel rdelkezők aránya 9,2% és 22,1% volt, a felsőfokú végzettséggel rdelkezőké pedig 13,1%- ot tett ki. A belföldre közvetített felsőfokú végzettséggel rdelkezők arányában jeltős növekedés történt (23,3%-pont) a 2016-os adatokhoz viszonyítva. A szakközépiskolai és a nyolc általános és annál alacsonyabb végzettséggel rdelkezők esetéb az arány visszaesett 30,5 és 8,2%-ponttal. A többi kategóriánál történt ugyan némi emelkedés, de az kisebb mértékű. Az a motívum, amely az utóbbi évekb jeltkezett, miszerint a szakiskolával, szakmunkásképzővel rdelkező munkavállalók aránya a belföldre sikeres kiközvetítettek között alacsonyabb volt a külföldre közvetítettek köréhez viszonyítva, idén is megfigyelhető. A felsőfokú iskolai végzettséggel rdelkezők esetéb pedig 2017-b akárcsak egy évvel korábban magasabb volt a belföldre kiközvetített munkavállalók aránya a külföldre közvetítettek köréhez képest. Fontos végül rövid arról említést tni, hogy a külföldre közvetített magyar állampolgárokat mely országokba sikerült elhelyezni. A 8,4 ezer külföldre közvetített állampolgár túlnyomó részét az Európai Unió valamely tagállamába, 125 főt valamely egyéb európai országba, és 139 főt pedig Európán kívüli országba sikerült kiközvetíti. A legtöbb magyar munkavállalónak Hollandiában, Németországban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Cipruson, Franciaországban és Máltán sikerült munkát találnia a magán-munkaközvetítők segítségével. A tavalyi évb Németország a legnépszerűbb ország volt a közvetítések szempontjából, idén kissé hátrébb került a sorban. 20

21 fő A külföldre kiközvetített magyar állampolgárok száma, (100 főt meghaladó) Az egyéb európai országokba nem volt jeltős a kiközvetítettek száma, az Európán kívüli országok közül pedig az Amerikai Egyesült Államokat, Oroszországot és Kanadát említhetjük, ahová nagyobb számú magyar munkavállalót közvetítettek. Összességéb azt mondhatjuk, hogy 2016-hoz képest a közvetítések legfontosabb célországai nem sokat változtak, azonban egymáshoz viszonyított helyzetükre érdemes rövid kitérni. Korábban már említettük, hogy Németország az előző évhez képest idén kevesebb munkaerő számára volt célállomás. Hollandiába 2016-ban 1,0 ezer főt, 2017-b 1,5 ezer főt sikerült kiközvetíti, ez a szám jeltősebb emelkedett, Mindezek alapján 2017-b a közvetített munkavállalók sorát Hollandia vezette. Mindemellett Kazahsztán 2016-ban a második hely zárt a kiközvetített munkaerő számát illető, 2017-b végül nem történt közvetítés ebbe az országba b az Európai Unió valamely tagállamába sikeres kiközvetített magyar munkavállalók aránya az összes kiközvetített állampolgár 97,2%-át tette ki. Ez az eredmény az arányokat tekintve az előző évhez képest 17,9%-pontos emelkedést jelt. Összességéb elmondható, hogy fokozódott az Unióba történő közvetítések száma 2016-hoz képest, emellett az egyéb európai és az Európai Unión kívüli közvetítések száma lecsökkt. 21

22 IV.2. A külföldi állampolgárok közvetítéseinek alakulása A magán-munkaközvetítők 2017-b összes 2,3 ezer fő külföldi állampolgárt közvetítettek sikeres, amely a évi adathoz képest 10,6%-os emelkedést jelt, mindez elsődleges a külföldre történt közvetítések növekedéséből adódik. Az előző évhez képest ugyanis míg a sikeres külföldre közvetített külföldi állampolgárok száma gyarapodott, addig a belföldre történő közvetítések száma visszaesett. A sikeres közvetített külföldi állampolgárok 54,9%-át belföldre sikerült eredményes elhelyezni, 45,1%-uk pedig külföldi foglalkoztatóhoz került. Mindez annyiban tér el a os év adatitól, hogy kiegylítettebb az arány a külföldre és belföldre közvetített állampolgárok között. A belföldre kiközvetített legtöbb külföldi munkavállaló az adminisztráció terület került elhelyezésre (31,9%), e gazdasági ág jeltősége 2016-hoz képest mégis visszaesett. Emellett a mezőgazdasági tevékység (20,3%) és a feldolgozóipar (19,4%) területén helyezkedett el a legtöbb külföldi munkavállaló. A külföldre sikeres kiközvetítettek a szállítás, raktározás, az adminisztráció, az egészségügy, szálláshely-szolgáltatás, vdéglátás és az építőipar területén jutottak munkához. Ezek az ágak, arányaikat tekintve, az előző évb is hasonló súllyal szerepeltek. A foglalkozási főcsoportok szerint a belföldre sikeres közvetítettek nagy hányada az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati), a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, és a gépkezelő, összeszerelő, járművezető foglalkozásokba kerültek kiközvetítésre. Emellett a külföldre sikeres kiközvetített külföldi munkavállalók meghatározó része a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, és az ipari és építőipari foglalkozások főcsoportjába sorolható. A külföldre közvetítetteknél 2017-b a szakmunkások, a segédmunkások, és a vezető, felső vezető, irányító állománycsoportokból került ki a legtöbb egykori munkát kereső, ugyanúgy, mint 2016-ban. Az állománycsoporttal szoros összefüggésb lévő iskolai végzettségnél az előbbiekből következik, hogy a belföldre közvetített külföldiek jeltős része felsőfokú végzettséggel, illetve nyolc általános vagy annál alacsonyabb végzettséggel rdelkezett, a külföldre 22

23 sikeres közvetítetteknél szintén a felsőfokú végzettség volt a meghatározó, de magas volt a szakiskolai, szakmunkásképző képzettségűek aránya is. A belföldre sikeres közvetített külföldi állampolgárokat a évesek (68,9%) korcsoportjának dominanciája jellemzi, a évhez képest a 25 év alattiakat tömörítő korkategória súlya kis mértékb visszaesett. A legidősebb korcsoport aránya viszonylag alacsonynak tekinthető (5,8%), a külföldre kiközvetítettek között 2017-b 11,9%-ra emelkedett a súlyuk. A külföldön munkához jutottak esetéb is azt látjuk, hogy a évesek a domináns korcsoport. Ha a külföldre történt közvetítéseket vesszük szemügyre a célországok szempontjából, akkor azt mondhatjuk, hogy hasonlóság figyelhető meg a magyar állampolgároknál látottakkal. Jel esetb is elsődleges az Európai Unió valamely tagállamába történt a legtöbb sikeres közvetítés, ez belül is Ciprusra (0,5 ezer fő), Franciaországba (0,2 ezer fő), és az Egyesült Királyságba (0,1). Mind más EU-s tagállamban 100 fő alatti sikeres közvetítés történt a tárgyévb. Az egyéb európai országokon belül mindössze két főről beszélhetünk Norvégia esetéb, az Európán kívüli országoknál pedig Kazahsztánba és Hong Kongba történt összes 3 fő közvetítése. V. A magán-munkaközvetítők tevékységének fajlagos mutatói 2017-b összes 770,3 ezer 1 munkát kereső kereste fel a tárgyévb tevékységet végző 495 magán-munkaközvetítőt. Ez a szám 2016-ban 680,6 ezer munkavállalót és 476 magán-munkaközvetítőt jeltett. Egy közvetítő cég átlagosan 1,6 ezer esettel (fő/közvetítő) foglalkozott. Kiemelkedő magas volt ez a mutató Veszprém megyéb (3,7 ezer fő/közvetítő), Somogy megyéb (3,8 ezer fő/közvetítő) és Budapest (2,1 ezer fő/közvetítő). Hasonlóan az előző évi adathoz, Nógrád megyéb találjuk a legalacsonyabb értéket 2016-ra vonatkozóan. Összességéb a évhez viszonyítva hasonlóan alakult az egy közvetítőre jutó sikeres közvetítések száma. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor bizonyos megyékb jeltősebb emelkedett, illetve csökkt az egy közvetítőre jutó munkát keresők száma, mint például Hajdú-Bihar megyéb, és Vas megyéb. 1 Egy személy az év során több közvetítőhöz, több alkalommal bejeltkezhet. 23

24 fő/közvetítő Egy-egy közvetítő átlagosan 91,2 sikeres közvetítést végzett. Egy közvetítőre a legtöbb sikeres közvetítés Heves megyéb jutott (236,3 fő/ közvetítő), emellett magas volt még ez a mutató a fővárosban is (125,6 fő/közvetítő). 250,0 Az egy közvetítőre jutó sikeres közvetítések száma az összes munkát kereső köréb 236,3 125,6 114,2 0,0 83,9 79,2 77,7 77,5 71,0 65,5 59,5 55,5 49,5 40,5 37,8 37,7 37,0 30,4 28,4 26,1 6, hoz képest a megyék döntő többségéb növekedés jellemezte ezt a mutatót, ugyanakkor országos szint 39,9%-os visszaesés mutatkozott. A megyék közül kiemeldő Hajdú-Bihar, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya és Csongrád megye, ahol jeltős növekedést látunk az arányokban. 100 munkát keresőre 2017-b összes 5,9 fő/közvetítés jutott, amely 4,7%-ponttal jelt alacsonyabb értéket a évinél. Ebb a tekintetb legrosszabbul Veszprém, Somogy, Hajdú-Bihar és Vas megye magán-munkaközvetítői teljesítettek. Az említett megyékb a tárgyévb 1-4,2 fő/közvetítő között volt a mutató értéke. Mindemellett megemlítdő egyes megyék pozitív mutatója, mely szerint 21-37,5 fő/közvetítő közti értékekkel Nógrád, Jász- Nagykun-Szolnok, Tolna, Csongrád és Heves megye szerepelt. 24

25 VI. Táblázatok 25

26 jogi személy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Egyéni vállalkozó évb közvetítési tevékységet nem folytatók munkaerőkölcsönzést is száma végző cégek száma csak belföldre EGT tagállamba nem EGT tagállamba belföldre és külföldre is 1. A magán-munkaközvetítők főbb adatai 2017 Régió/megye Adatszolgáltató magánmunkaközvetítők (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Az adatszolgáltatást byújtó magán-munkaközvetítők közül (székhely és telephely együtt) A évb közvetítési tevékységet végzők (székhely és telephely együtt) db % folytat munkaerő-közvetítést száma számának megoszlása db db db % Budapest , ,7 Pest 46 5, ,6 Közép- Magyarország , ,3 Fejér 32 3, ,4 Komárom- Esztergom 39 4, ,8 Veszprém 19 2, ,6 Közép- Dunántúl Győr-Moson- Sopron 90 11, ,9 46 5, ,7 Vas 19 2, ,0 Zala 22 2, ,8 Nyugat- Dunántúl 87 10, ,5 Baranya 22 2, ,0 Somogy 23 2, ,0 Tolna 4 0, ,6 Dél-Dunántúl 49 6, ,7 Borsod-Abaúj- Zemplén 50 6, ,1 Heves 10 1, ,8 Nógrád 5 0, ,2 Észak- Magyarország 65 8, ,1 Hajdú-Bihar 32 3, ,4 Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs- Szatmár-Bereg 21 2, ,8 18 2, ,2 Észak-Alföld 71 8, ,5 Bács-Kiskun 25 3, ,0 Békés 16 2, ,6 Csongrád 21 2, ,4 Dél-Alföld 62 7, ,1 Összes , ,0 26

27 Az adatszolgáltató magán-munkaközvetítő szervezetek száma és indexei 2 megyénként ( ) Az adatszolgáltató magán munkaerő-közvetítők száma (db) Az adatszolgáltató magán munkaerő-közvetítők számának indexei Régió/megye Budapest ,5 72,8 97,1 113,4 106,4 104,3 100,9 102,6 111,1 97,7 Pest ,1 101,5 74,2 110,2 100,0 72,7 109,4 106,7 140,6 102,2 Közép- Magyarország ,8 77,0 92,7 112,9 105,7 100,5 101,6 103,0 113,8 98,2 Fejér ,1 115,2 118,4 126,7 93,3 103,6 106,9 119,4 108,1 80,0 Komárom- Esztergom ,9 112,9 42,9 340,0 161,1 100,0 119,4 120,0 100,0 92,9 Veszprém ,4 106,7 250,0 40,0 78,6 150,0 100,0 105,6 94,7 105,6 Közép- Dunántúl ,0 112,7 112,4 124,0 109,7 111,0 109,9 116,7 102,0 90,0 Győr-Moson- Sopron ,3 115,0 78,3 105,6 102,5 95,2 100,0 97,5 102,6 115,0 Vas ,4 66,7 110,0 81,8 113,6 84,0 90,5 126,3 108,3 73,1 Somogy x ,5 94,1 81,3 69,2 104,3 70,8 182,4 86,7 96,2 92,0 Tolna ,5 112,5 111,1 15,0 87,5 100,0 100,0 100,0 114,3 50,0 Zala ,0 123,5 119,0 44,0 78,3 133,3 100,0 95,7 109,1 91,7 Nyugat- Dunántúl ,9 103,8 100,0 72,2 98,8 100,0 97,6 103,7 105,9 96,7 Baranya ,0 114,8 100,0 35,5 121,1 95,8 126,1 113,8 84,8 78,6 Dél-Dunántúl ,0 108,3 98,5 35,9 108,0 85,5 142,6 100,0 92,4 80,3 Borsod-Abaúj- Zemplén ,6 144,0 105,6 57,9 92,1 105,7 102,7 120,0 95,2 125,0 Heves ,4 106,7 87,5 21,4 112,5 111,1 60,0 100,0 133,3 125,0 Nógrád ,3 84,6 100,0 9,1 80,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Észak- Magyarország ,0 118,9 100,0 41,3 94,1 97,9 104,3 115,2 100,0 122,6 Hajdú-Bihar ,6 105,6 89,5 47,1 94,7 127,8 91,3 195,0 89,7 91,4 Jász-Nagykun- Szolnok ,0 133,3 87,5 90,5 92,9 92,3 108,3 108,3 115,4 140,0 Szabolcs- Szatmár-Bereg ,4 100,0 150,0 23,8 180,0 66,7 100,0 216,7 53,8 257,1 Észak-Alföld ,3 114,0 103,5 54,2 105,3 102,5 97,6 171,1 87,7 124,6 Bács-Kiskun ,3 100,0 40,0 75,0 122,2 95,5 114,3 104,3 100,0 104,2 Békés ,0 127,3 21,4 200,0 133,3 112,5 133,3 108,3 115,4 106,7 Csongrád ,4 110,0 84,8 100,0 110,5 116,7 85,7 91,7 100,0 95,5 Dél-Alföld ,4 109,8 58,2 94,9 118,6 107,4 103,4 100,0 103,4 101,6 Összes ,5 92,2 94,4 92,2 105,3 100,8 104,8 108,6 105,7 99,4 2 A év és a év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyként történik. 27

28 Év Szakmunká s 3. A sikeres közvetítések számának alakulása (fő) ( ) Betanított munkás Segédmunká s Fizikai összes Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összes Mindösszes Év Szakmunkás 4. A sikeres közvetítések számának indexei az előző év %-ában Betanított munkás Segédmunkás ( ) Fizikai összes Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összes Mindösszes ,6 198,9 69,6 143, ,0 134, , , ,4 103,1 72,5 86, ,9 98, ,7 302,8 184,9 345, ,8 236, ,3 76,4 90,8 58,9 97,2 133,1 104,1 71, ,0 40,3 101,3 70,8 82,0 76,0 80,5 74, ,4 462,7 136,1 208,1 214,9 142,1 198,2 203, ,4 120,5 92,4 118,8 99,6 92,0 98,4 110, ,8 148,8 125,5 127,1 128,7 150,4 132,0 128, ,3 34,3 84,1 50,3 72,1 133,8 82,9 62,8 28

29 5. A magyar állampolgárságú munkát keresők számának alakulása állománycsoportonként nemek szerint, fő ( ) Állománycsoport Férfiak Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összes Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összes Sosem dolgozott még Mindösszes Nők Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összes Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összes Sosem dolgozott még Mindösszes Együtt Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összes Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összes Sosem dolgozott még Mindösszes

30 6. A munkát keresők száma állománycsoportonként, korcsoportok és nemek szerint (fő) (2017) Állománycsoport 25 év alatti éves 50 éves és afeletti Összes Férfi Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összes Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összes Sosem dolgozott még Mindösszes Nő Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összes Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összes Sosem dolgozott még Mindösszes Együtt Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összes Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összes Sosem dolgozott még Mindösszes

31 7. A munkaviszonnyal nem rdelkező munkát keresők száma állománycsoportonként, korcsoportok és nemek szerint (fő) 2017 Állománycsoport 25 év alatti éves 50 év és afeletti Összes 1.Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai (1+2+3) Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi (5+6) Összes (4+7) Nő 1.Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai (1+2+3) Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi (5+6) Összes (4+7) Férfi Együtt 1.Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai (1+2+3) Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi (5+6) Összes (4+7)

32 8. A magán-munkaközvetítőknél az adott évb jeltkező munkát keresők fontosabb adatai megyénként (2017) Munkát keresők (érintett létszám) Ebből a jeltkezéskor munkaviszonnyal Régió/megye száma (fő) megoszlása, % nem rdelkezett fő rdelkezett nem rdelkezett rdelkezett aránya az összes álláskereső %-ában nem rdelkezett megoszlása, % rdelkezett Budapest , ,6 68,4 58,6 67,9 Pest , ,4 56,6 0,7 0,5 Közép-Magyarország , ,7 68,3 59,4 68,4 Fejér , ,0 65,0 3,5 3,5 Komárom-Esztergom , ,4 78,6 2,4 4,7 Veszprém , ,7 67,3 5,8 6,4 Közép-Dunántúl , ,0 70,0 11,7 14,5 Győr-Moson-Sopron , ,4 61,6 4,3 3,7 Vas , ,7 69,3 0,9 1,1 Zala , ,5 70,5 0,5 0,6 Nyugat-Dunántúl , ,0 64,0 5,7 5,4 Baranya , ,8 65,2 2,9 2,9 Somogy , ,2 35,8 9,0 2,7 Tolna 315 0, ,7 33,3 0,1 0,0 Dél-Dunántúl , ,4 46,6 12,0 5,6 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,3 43,7 1,3 0,5 Heves , ,3 48,7 0,8 0,4 Nógrád 16 0, ,0 0,0 0,0 0,0 Észak-Magyarország , ,3 45,7 2,1 1,0 Hajdú-Bihar , ,9 53,1 5,1 3,1 Jász-Nagykun-Szolnok , ,4 47,6 0,4 0,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,7 39,3 1,3 0,4 Észak-Alföld , ,3 50,7 6,7 3,7 Bács-Kiskun , ,2 52,8 1,5 0,9 Békés , ,1 74,9 0,2 0,4 Csongrád , ,7 36,3 0,7 0,2 Dél-Alföld , ,7 53,3 2,5 1,5 Összes , ,8 65,2 100,0 100,0 32