Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Átírás

1 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről 28 Vas 21 Győr- Moson- Sopron 54 Zala Veszprém Somogy 5 25 Budapest 389 Jász- Nagykun- Szolnok 35 Komárom- Esztergom 69 Tolna Fejér Nógrád 17 Pest 100 Bács- Kiskun Heves 15 Csongrád 31 Borsod- Abaúj- Zemplén 47 Békés 14 Hajdú- Bihar 18 Szabolcs- Szatmár- Bereg db - (2) 21 db 69 db (11) Baranya 5 db 18 db (7) 26 A működő munkaerő-kölcsönzők száma (székhely és telephely együtt) megyénként a december 31-ei állapot alapján (db) Budapest április

2 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás 2

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 4 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai... 5 III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai... 8 IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött adatai V. A teljesített munkanapjaira és a részükre kifizetett bruttó keresettömegre vonatkozó adatok VII. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok VIII. Táblázatok

4 I. Bevezetés A munkaerő kölcsönzése Magyarországon a Munka Törvénykönyve július 1-jei módosításával vált lehetővé. A munkaerő-kölcsönzők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza, valamint az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet, továbbá a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szigorú feltételekhez köti a tevékenység gyakorlását, a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központjához rendeli. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok végzik a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A munkaerő-kölcsönzés egy speciális atipikus foglalkoztatási forma, a foglalkoztatás három fél megállapodásával valósul meg: a munkavállaló, a kölcsönvevő, valamint a kölcsönző cég által. A kölcsönzött munkavállalót a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától ugyanazok a jogok illetik meg, mint a kölcsönvevő cég belső dolgozóit. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a munkaerő-kölcsönzők éves tevékenységére vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő január 31-éig kell teljesíteni. A évtől a munkaerő-kölcsönzőknek telephelyenként kell az illetékes kormányhivatal munkaügyi központjának a kormányrendeletben meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni. A megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai a tárgyévet követő március 31-éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékes munkatársa részére. 4

5 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai A december 31-ei állapot szerint a munkaerő-kölcsönzők közül 721 db székhelyként, 261 db pedig telephelyként működött az országban, számuk együttesen 982 db-ot tett ki. Ez utóbbi adat a december 31-ei állapothoz képest 3,3%-os növekedést jelent ben összesen 279 db székhely, 207 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 217 db székhely, 166 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 645 db, a telephelyek száma pedig 222 db volt, együttes számuk 867 db-ot tett ki. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek 1,3%-kal több munkaerő-kölcsönző tett eleget mint egy évvel korábban. Az adatszolgáltató székhelyek közül 628 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, 13 db pedig jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet volt. A telephelyek körében 220 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás működött. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság keretében 4 db kölcsönző székhelyként, 2 db telephelyként szerepelt a nyilvántartásban. A munkaerő-kölcsönzők székhely és telephely együttesen nézve döntő hányada, 87,1%-a csak belföldre folytatott kölcsönzést, közel 10,0%-uk végezte belföldre és külföldre is ezt a tevékenységet, míg csak külföldre 3,1%-uk fókuszált 2012-ben hez képest a tárgyévben 6,7%-ponttal nőtt azoknak a kölcsönzőknek az aránya, amelyek belföldre és külföldre is egyaránt folytattak kölcsönzést, viszont 5,3%-ponttal csökkent csak a belföldre, 1,4%-ponttal pedig csak külföldre kölcsönzők aránya. Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők területi elhelyezkedésével kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy számuk a korábbi évekhez hasonlóan a székhelyek és a telephelyek száma együttesen nézve a legnagyobb Közép-Magyarországon volt, ezen belül is a Főváros súlyát kell kiemelnünk. Az adatszolgáltató és a működő kölcsönzők aránya ebben a régióban megközelítette az 50,0%-ot. A Fővárosban a működő munkaerő-kölcsönzők 39,6%-a, Pest megyében pedig 10,2%-a volt található. Ez követően Közép-Dunántúlt és Nyugat-Dunántúlt emelhetjük ki, ahol a működő és az adatszolgáltató székhelyek valamint telephelyek több mint 10,0%-át találjuk. A két régión belül Komárom Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyék szerepe meghatározó. 5

6 Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők fontosabb adatai megyénként a december 31-ei állapot szerint Régió/megye Az összes működő munkaerőkölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2012/2011 (%) Az összes adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2012/2011 (%) db % db % Budapest ,6 104, ,3 100,3 Pest ,2 95, ,4 96,8 Közép-Magyarország ,8 102, ,7 99,5 Fejér 33 3,4 82,5 31 3,6 83,8 Komárom-Esztergom 69 7,0 107,8 53 6,1 108,2 Veszprém 25 2,5 138,9 17 2,0 130,8 Közép-Dunántúl ,9 104, ,6 102,0 Győr-Moson-Sopron 54 5,5 105,9 50 5,8 100,0 Vas 28 2,9 116,7 27 3,1 112,5 Zala 21 2,1 95,5 21 2,4 95,5 Nyugat-Dunántúl ,5 106, ,3 102,1 Baranya 26 2,6 108,3 21 2,4 110,5 Somogy 5 0,5 41,7 5 0,6 50,0 Tolna 7 0,7 87,5 7 0,8 87,5 Dél-Dunántúl 38 3,9 86,4 33 3,8 89,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 47 4,8 109,3 42 4,8 105,0 Heves 15 1,5 115,4 13 1,5 100,0 Nógrád 17 1,7 154,5 15 1,7 136,4 Észak-Magyarország 79 8,0 117,9 70 8,1 109,4 Hajdú-Bihar 18 1,8 75,0 18 2,1 78,3 Jász-Nagykun-Szolnok 35 3,6 92,1 33 3,8 103,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 23 2,3 109,5 18 2,1 90,0 Észak-Alföld 76 7,7 91,6 69 8,0 92,0 Bács-Kiskun 25 2,5 125,0 24 2,8 126,3 Békés 14 1,4 77,8 14 1,6 93,3 Csongrád 31 3,2 140,9 27 3,1 150,0 Dél-Alföld 70 7,1 116,7 65 7,5 125, ,0 103, ,0 101,3 A évhez képest a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön csökkent a működő munkaerő-kölcsönzők száma. A Dél-dunántúli csökkenés elsősorban a Somogy, másodsorban pedig Tolna megyei változásoknak tudható be. Az Észak-Alföldön tapasztalható csökkenés ugyanakkor elsősorban a Hajdú-Bihar megyében, másodsorban pedig a Jász-Nagykun- Szolnok megyében bekövetkező csökkenés eredménye. A kölcsönzéssel foglalkozó működő székhelyek és telephelyek együttes száma a legnagyobb mértékben Nógrád, Csongrád, Veszprém és Bács-Kiskun megyében növekedett 2012-ben 2011-hez viszonyítva. A legnagyobb súllyal szereplő Fővárosban 4,3%-kal bővült a működők száma, míg Pest megye esetében 4,8%-os csökkenés következett be. 6

7 Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő cégek 2012-ben összesen 141,0 milliárd forintnak megfelelő nettó árbevételt realizáltak 1, amely a évinél 5,8%-kal kisebb összeget jelent. A gazdasági ágakat nézve kiemelhetjük, hogy két ágban haladta meg az árbevétel a 10,0 milliárd Ft-ot: a feldolgozóiparban és az adminisztratív szolgáltatás területeken. A feldolgozóiparba irányuló kölcsönzések összesen 81,7 milliárd Ft-nak (az összárbevétel 58,0%-a) megfelelő árbevételt eredményeztek, az adminisztratív szolgáltatások ág területre történt kölcsönzések pedig 16,1 milliárd Ft-ot (az összárbevétel 11,4%-a). Emellett kiemelhetjük még az információ, kommunikáció, a szállítás, raktározás, a kereskedelem nemzetgazdasági ágakat, ahol a nettó árbevétel 6,1 milliárd és 9,2 milliárd Ft között alakult.. A feldolgozóiparban a gép, gépi berendezés gyártása, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazatokat emelhetjük ki, ahol a nettó árbevétel 10,0 milliárd Ft felett volt a tárgyévben. Annak ellenére, hogy összességében 2011 és 2012 között csökkent a munkaerő-kölcsönzők által realizált nettó árbevétel, bizonyos gazdasági ágaknál növekedés következett be. A legnagyobb mértékben az energiaiparban (97,0%-kal), az adminisztratív szolgáltatás területen (90,6%-kal), az építőiparban (60,3%-kal) és a szállítás, raktározás (47,7%-kal) területen. A munkaerő-kölcsönzők árbevételének 78,7%-a fizikai foglalkozásúak (111,0 milliárd Ft), 21,3%-a pedig szellemi foglalkozásúak (30,0 milliárd Ft) után keletkezett. A fizikaiak körében a betanított munkások, a szellemiek körében pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak foglalkoztatása után realizálódott a legtöbb bevétel hez képest a fizikaiaknál emelkedett a nettó árbevétel (5,1%-kal), a szellemi foglalkozásúaknál viszont csökkent (31,8%-kal). 1 A kölcsönző cég által, a kikölcsönzött után realizált nettó árbevétel. Ha a cég további tevékenységet, tevékenységeket is folytatott a kölcsönzés mellett, ezeket a további jövedelmeket ez az adat nem tartalmazza. 7

8 A munkaerő-kölcsönzők nettó árbevétele állománycsoportonként (Ft) Állománycsoport Index, 2012/2011 (%) Szakmunkás ,2 Betanított munkás ,1 Segédmunkás ,4 Fizikai összesen ,1 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott ,4 Vezető, felső vezető, irányító ,3 Szellemi összesen ,2 Mindösszesen , ben a munkaerő-kölcsönző cégektől kölcsönbevett ( fő) közül a kölcsönbevevő foglalkoztatók összesen 24,4 ezer munkavállalót vettek át saját munkaerő állományukba, amely 24,0%-os arányt jelent. Területi szinten nézve azt mondhatjuk, hogy Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Vas megyében volt a legmagasabb a kölcsönvevő foglalkoztatók által átvett aránya, meghaladta a 40,0%-ot. III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai ben összesen 8,5 ezer db foglalkoztatóval szerződtek a munkaerő-kölcsönzők, közülük a legtöbben a feldolgozóipari cégek köréből kerültek ki, arányuk 33,8%-át jelentette az összes szerződöttnek, amely 2,9 ezer db céget jelent. Jelentősebb szerepe van továbbá az adminisztratív szolgáltatás (24,2%), a kereskedelem (9,9%), a vendéglátás (8,6%) és az egyéb szolgáltatás (6,6%) területeken működő foglalkoztatóknak, akik ily módon elégítették ki átmeneti vagy tartós munkaerőigényüket. 2 A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók száma nettó létszámot jelöl, tehát egy foglalkoztató csak egyszer kerül figyelembe vételre, függetlenül attól, hogy az adott évben többször is kölcsönöztek részére munkavállalót. A korábbi években eltérő módszertannal készült az adatfelvétel, ezért e fejezet adatai a korábbi évek adataival nem összehasonlíthatók. 8

9 A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként (2012) Nemzetgazdasági ág (TEÁOR'08) Foglalkoztatók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 34 Bányászat 27 Feldolgozóipar Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 57 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar 309 Kereskedelem, gépjárműjavítás 844 Szállítás, raktározás 252 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 732 Információ, kommunikáció 325 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 224 Ingatlanügyek 14 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 118 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 11 Oktatás 6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 15 Művészet, szórakozás, szabad idő 23 Egyéb szolgáltatás A feldolgozóiparban négy ágazatot emelhetünk ki ebből a szempontból: az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (foglalkoztatók 7,7%-a), fémalapanyag és fémfeldolgozási termék (foglalkoztatók 6,2%-a), a gép, gépi berendezés (foglalkoztatók 5,2%) és a villamos berendezés gyártása (foglalkoztatók 5,0%-a) ágazatokban volt a legmagasabb a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók aránya ben a legtöbb munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztató a Fővárosban volt található, az összes munkaadó több mint háromnegyede (77,8%-a) működött itt a tárgyévben. Győr-Moson-Sopron megyében a foglalkoztatók 4,9%-a, Pest megyében 3,1%-a működött, a legkisebb arányszám ebből a szempontból Tolna (0,1%), Nógrád (0,2%) és Somogy (0,2%) megyében volt található. 9

10 A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók száma, megoszlása megyénként 2012-ben Régió/megye A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve) száma számának megoszlása db % Budapest ,8 Pest 263 3,1 Közép-Magyarország ,9 Fejér 227 2,7 Komárom-Esztergom 75 0,9 Veszprém 45 0,5 Közép-Dunántúl 347 4,1 Győr-Moson-Sopron 417 4,9 Vas 68 0,8 Zala 77 0,9 Nyugat-Dunántúl 562 6,6 Baranya 160 1,9 Somogy 21 0,2 Tolna 8 0,1 Dél-Dunántúl 189 2,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 60 0,7 Heves 196 2,3 Nógrád 15 0,2 Észak-Magyarország 271 3,2 Hajdú-Bihar 55 0,6 Jász-Nagykun-Szolnok 59 0,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 27 0,3 Észak-Alföld 141 1,7 Bács-Kiskun 25 0,3 Békés 34 0,4 Csongrád 62 0,7 Dél-Alföld 121 1, ,0 Ha megvizsgáljuk a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók főbb mutatóit, az alábbi megállapításokat tehetjük: Egy foglalkoztatóra országosan 14,0 db munkaerő-kölcsönző jutott 2012-ben. Megyei szinten nézve legtöbb kölcsönző egy foglalkoztatóra vetítve a Fővárosban (27,9 db), majd Heves (16,3 db), Baranya (12,3 db), Somogy (10,5 db) és Győr-Moson-Sopron (10,4 db) megyében volt található. A legkisebb mutatószámokkal Nógrád (1,4 db) és Bács-Kiskun (1,4 db) megye rendelkezett. 10

11 Egy munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztatóra átlagosan 11,9 fő foglalkoztatott jutott 3 országos szinten. A legmagasabb ez a mutató Somogy (86,7 fő/foglalkoztató), Jász-Nagykun-Szolnok (61,3 fő/foglalkoztató), Vas (57,3 fő/foglalkoztató) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (52,7 fő/foglalkoztató) volt. A legalacsonyabb pedig a Fővárosban (6,9 fő/foglalkoztató) és Baranya megyében (7,9 fő/foglalkoztató). Egy foglalkoztató átlagosan munkanapra igényelte a kölcsönzőktől a munkaerőt. Az egy foglalkoztatóra jutó munkanapok száma legmagasabb Jász-Nagykun-Szolnok (9 106 munkanap/foglalkoztató) és Vas megyében (7 773 munkanap/foglalkoztató) volt, a legalacsonyabb pedig a Fővárosban (815 munkanap/foglalkoztató) és Baranya megyében (1 073 munkanap/foglalkoztató) volt. Az egy foglalkoztatóra jutó átlagos keresettömeg 10,3 millió Forintot tett ki 2012-ben. A legmagasabb ez a mutató Vas (59,6 millió Ft), Jász-Nagykun-Szolnok (58,6 millió Ft) és Borsod-Abaúj-Zemplén (49,2 millió Ft) megyékben volt, a legalacsonyabb pedig a Fővárosban (5,6 millió Ft), Heves (7,3 millió Ft) és Baranya megyékben (7,3 millió Ft). IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött adatai 2012-ben ezer munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata a munkaerőkölcsönzőkkel, ez 8,6%-kal (9,6 ezer fővel) kevesebb, mint a évi adat. A korábbi évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett a kölcsönzött száma 2009-ben. Ez év adatához képest 2010-ben jelentős mértékben nőtt fővel a kölcsönzött munkaerő-állomány, viszont a 2010-et követően mindkét évben csökkenés volt regisztrálható. 3 A foglalkoztatottak számán jelen esetben a kölcsönzés keretében foglalkoztatott számát értjük. 11

12 fő A munkaerő-kölcsönzökkel szerződő száma, fő ( ) A kölcsönzött aránya az összes kölcsönzött munkavállalóhoz viszonyítva a legnagyobb a Fővárosban (45,2%) továbbá Pest (11,0%), Fejér (7,3%) és Győr-Moson- Sopron (5,9%) megyében volt 2012-ben. A legkisebb arányszámokat ugyanakkor Tolna, Nógrád, Bács-Kiskun és Békés megyében találjuk, ahol a kölcsönzött aránya legfeljebb 1,0%-ot tett ki. Abszolút számokban nézve a kölcsönzötteket, azt mondhatjuk, hogy mindössze három megyében kölcsönöztek több munkavállalót 2012-ben mint 2011-ben: Pest (4,2 ezer fővel), Jász-Nagykun-Szolnok (0,5 ezer fővel) és Vas (0,1 ezer fővel) megyében. Ezzel párhuzamosan lényegesen alacsonyabbak voltak a kölcsönzött létszámok Borsod-Abaúj- Zemplén (4,5 ezer fővel) megyében, a Fővárosban (2,5 ezer fővel), továbbá Győr-Moson- Sopron (2,3 ezer fővel), Zala (1,6 ezer fővel) és Fejér (1,0 ezer fővel) megyében. A nemzetgazdasági ágakat tekintve a 62,3%-át a feldolgozóiparba, 11,2%-át az adminisztratív szolgáltatás területekre kölcsönözték. A kereskedelem, az információ, kommunikáció, a vendéglátás és a szállítás, raktározás ágak esetében ezek az arányok 4-5% között alakultak ben az előző évhez képest az adminisztratív szolgáltatás nemzetgazdasági ágban több mint kétszeresére emelkedett a kölcsönzött munkaerő száma, a tudományos és műszaki tevékenység és az energiaipar területére pedig harmadával több munkavállalót kölcsönöztek ki. 12

13 Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat A kölcsönzött fontosabb adatai nemzetgazdasági áganként Kölcsönzött száma 2012-ben (fő) Kölcsönzött számának megoszlása 2012-ben (%) Kölcsönzött száma 2011-ben (fő) Kölcsönzött számának megoszlása 2011-ben (%) Kölcsönzött számának változása (fő), ( ) Index, 2012/2011 (%) 831 0, , ,7 Bányászat 214 0, , ,4 Feldolgozóipar , , ,0 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, 704 0, , ,5 légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 428 0, , ,3 szennyeződésmentesítés Építőipar 896 0, , ,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,3 Szállítás, raktározás , , ,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , , ,8 Információ, kommunikáció , , ,9 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , , ,6 Ingatlanügyek 49 0,0 62 0, ,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , , ,4 Adminisztratív és szolgáltatást támogató , , ,4 tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező 17 0,0 70 0, ,3 társadalombiztosítás Oktatás 22 0,0 25 0,0-3 88,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 17 0,0 74 0, ,0 Művészet, szórakozás, szabad idő 143 0, , ,5 Egyéb szolgáltatás , , , , , ,4 A kölcsönzött állomány a legnagyobb mértékű csökkenése az egészségügyi szolgáltatások, a közigazgatás és a bányászat területén következett be. Ezen túlmenően a feldolgozóiparban, az egyéb szolgáltatásban, az információ, kommunikációban, a vendéglátásban és a pénzügyi szolgáltatás gazdasági ágakban is jelentősebb mértékű csökkenés következett be. 13

14 A feldolgozóiparba a tárgyévben 63,2 ezer főt kölcsönöztek a munkaerő-kölcsönzők, ebből a legtöbb munkavállalót (12,0 ezer fő) a gép, gépi berendezés gyártása, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (10,8 ezer fő), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (7,9 ezer fő) és az egyéb feldolgozóipari; ipari gép. berendezés üzembe helyezése, javítása (7,4 ezer fő) ágazatokba. A sikeres kölcsönzések száma csak a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (23,0%-kal), a járműgyártás (14,0%-kal) és a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (5,3%-kal) ágazatokban nőtt, ugyanakkor a textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása ágazatban esett vissza a legnagyobb mértékben, 68,4%-kal. Ez utóbbi mellett a villamos berendezés gyártása (40,0%-os) és az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (31,4%-os) ágazatot említhetjük. A foglalkozási főcsoportok vizsgálatánál három főcsoportok kell kiemelnünk a év tekintetében. Az összes kölcsönzött munkavállaló 37,4%-a (38,0 ezer fő) a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, 27,8%-a (28,2 ezer fő) a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások főcsoportba került kölcsönzésre. Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokba a 10,8%-át (10,9 ezer fő) sikerült kölcsönbe adni. Összességében azt mondhatjuk, hogy e három főcsoportba kölcsönözték az összes kölcsönzött 76,0%-át. A évi adatokhoz képest a tárgyévben a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások és a gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók főcsoportjába kölcsönöztek több munkavállalót. Az előbbi főcsoportnál több mint kétszeres volt a növekmény, az utóbbi főcsoportnál pedig 14,5%-os. A kölcsönbeadott száma a legnagyobb mértékben a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási (45,6%-kal), az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő (21,3%-kal) és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő (20,1%-kal) foglalkozások körében csökkent. 14

15 fő A kölcsönzött száma foglalkozási főcsoportonként, fő (2012) A kölcsönzött 89,8%-a (91,2 ezer fő) teljes munkaidőben dolgozott 2012-ben, 10,2%-a (10,3 ezer fő) pedig részmunkaidőben. A évi adattal összehasonlítva ez azt jelenti, hogy 27,5%-kal emelkedett a részmunkaidősök, ugyanakkor 11,4%-kal csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma. A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak közel 80,0%-a egyaránt határozatlan idejű szerződéssel rendelkezett, továbbá mindkét csoport körében döntő többségében voltak a belföldre kölcsönzött. A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott számának megoszlása a munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint, % Foglalkoztatás formája Munkaszerződés típusa szerint Határozatlan idejű rendelkezők Határozott idejű rendelkezők Kölcsönzés iránya szerint Belföldre kölcsönzött Külföldre kölcsönzött Teljes munkaidőben foglalkoztatottak számának 78,8 21,2 98,1 1,9 megoszlása (%) Részmunkaidőben foglalkoztatottak számának 78,1 21,9 99,3 0,7 megoszlása (%) 78,7 21,3 98,2 1,8 15

16 A szerződést kötött 101,5 ezer munkavállaló 78,7%-a határozatlan idejű szerződéssel végzett kereső tevékenységet, amely 79,9 ezer fős létszámot jelent és a évi adathoz képest 0,6%-kal magasabb, viszont a határozott idejű szerződéssel rendelkező száma 31,8%-kal alacsonyabb (21,6 ezer fő). Mindez azt jelenti, hogy a kölcsönzött számának általánosságban való csökkenése 2011-ről 2012-re a kölcsönbeadott, határozott idejű szerződéses számának mérséklődésével járt együtt. A kölcsönzött döntő többségét belföldre adták kölcsön a munkaerőkölcsönzők, mindössze 1,8%-uk dolgozott külföldön ben ez az arány 0,5%-ot tett ki, amely 1,3%-pontos növekedést mutat. A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a legmagasabb 2012-ben a mezőgazdaságban volt, meghaladta a 80,0%-ot, másodsorban pedig az oktatásban és az ingatlanügyletek területén volt a legjellemzőbb, az ebben a formában dolgozó aránya meghaladta a 60,0%-ot ezekben a nemzetgazdasági ágakban. Továbbá az energiaiparban és a pénzügyi szolgáltatások ágakban rendelkezett ilyen típusú szerződéssel a kölcsönzöttek legalább harmada. Összességében, a néhány fent említett kivételtől eltekintve a nemzetgazdasági ágak döntő többségében a határozatlan idejű szerződéssel történő foglalkoztatás a leginkább domináns, a legalább háromnegyede minden gazdasági ágban határozatlan idejű szerződéssel rendelkezett. Foglalkozási főcsoportonként vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdasági és erdőgazdasági foglalkozások főcsoportjába sorolt kölcsönzöttek 77,8%-a határozott idejű szerződéssel rendelkezett. Emellett két további főcsoportban haladta meg a határozott idejű szerződéssel rendelkező kölcsönzött aránya a 20,0%-ot: a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körében. Minden további főcsoportban a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező aránya meghaladta 2012-ben a 80,0%-ot. 16

17 V. A teljesített munkanapjaira és a részükre kifizetett bruttó keresettömegre vonatkozó adatok 2012-ben a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött összesen 13,0 millió munkanapot dolgoztak, amely 7,1%-os csökkenést jelent a évi adathoz képest. A kölcsönzött által teljesített munkanapok számának és a részükre kifizetett bruttó keresettömeg idősora Év Teljesített munkanapok száma (nap) Kifizetett bruttó keresettömeg (Ft) Az utóbbi évek adatait vizsgálva jól látható, hogy a által teljesített munkanapok száma az egyes években nagyobb mértékben eltért egymástól, meglehetősen változóan alakult. A teljesített munkanapok számának egyértelmű növekedése a kétezres évek elején volt megfigyelhető, 2006-ot követően az egyik évben nagyobb mértékű növekedés, ezt követően pedig csökkenés zajlott le. A évi csökkenésben nyilvánvalóan a gazdasági és pénzügyi válságnak is releváns szerepe volt ben egy erőteljesebb növekedés következett be 2009-hez képest, azonban 2011-ben és 2012-ben ismét mérséklődött a teljesített munkanapok száma. A határozatlan idejű szerződéssel dolgozók 10,4 millió, a határozott idejű szerződés keretében dolgozók 2,6 millió munkanapot dolgoztak a évben. A teljesített munkanapok száma 2011-ről 2012-re elsődlegesen a határozott idejű szerződéssel rendelkezők körében csökkent, 3,2 millió munkanapról 2,6 millió munkanapra, de egy ennél kisebb mértékű csökkenés figyelhető meg a határozatlan idejű szerződéssel dolgozók között is (10,8 millió munkanapról 10,4 millió munkanapra való csökkenés). 17

18 A kölcsönző cégek a évben alkalmazott 101,5 ezer munkavállalónak 88,2 milliárd forint bruttó keresettömeget fizettek ki, amely a évi adatnál 3,6%-kal kisebb összeget jelent. A határozatlan időre alkalmazottaknál 69,1 milliárd, a határozott szerződéssel foglalkoztatottak körében 19,2 milliárd forint került kifizetésre. A évi adatok ismeretében kiemelhető, hogy a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező kölcsönzött részére kifizetett keresettömeg lényegében nem változott, viszont a határozott idejű szerződéssel rendelkezőknél 16,4%-os csökkenés következett be. Ha a kifizetett keresettömeget részletesebben megvizsgáljuk, az alábbi megállapításokat tehetjük: Az egy munkanapra jutó átlagos kereset Ft/nap volt, ezen belül a határozatlan időre alkalmazottak napi átlaga Ft/nap a határozott idejűeké Ft/nap volt. Az egy napra jutó kereset a bázisévhez képest a 3,8%-kal növekedett, a határozatlan időre alkalmazottak esetében 4,6%-kal, a határozott időre alkalmazottak esetében pedig 2,8%-kal évben a napi bruttó átlag keresetből kiindulva a havi átlagkereset Ft volt, a határozatlan időre alkalmazottaknál Ft, a határozott idejűeknél Ft volt ez az összeg. Az egy hónapra jutó kereset 2011-hez képest 3,4%-kal emelkedett. Az egy főre jutó éves kifizetett keresettömeg a tárgyévben Ft volt, amely 5,5%-kal haladja meg a évi keresettömegre vonatkozó adatot. VI. A kölcsönzött állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti jellemzői 2012-ben a 101,5 ezer kölcsönzött munkavállaló 86,7%-a (88,0 ezer fő) fizikai, 13,3%-a (13,5 ezer fő) szellemi foglalkozású volt. A fizikaiak közül a betanított munkások és a szakmunkások voltak a legtöbben, a szellemiek közül pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak. A évben az egy évvel korábbihoz képest csak a szakmunkás és a vezető, felsővezető, irányító állománycsoportokban sikerült több munkavállalót kölcsönbe adni a munkaerő kölcsönző cégeknek. Szakmunkásból 27,1%-kal sikerült több munkavállalót munkához 18

19 juttatni, a vezető, felsővezető, irányítóknál ez az arány 14,1%-os volt. A kikölcsönzött száma a legnagyobb mértékben a segédmunkások (28,9%-kal) és az ügyintéző, ügyviteli alkalmazottak (28,2%-kal) körében csökkent A kölcsönzött száma állománycsoportonként és a munkaszerződés típusa szerint (2012) Munkaszerződés típusa szerint Állománycsoport Határozatlan idejű rendelkezők (fő) Határozott idejű rendelkezők (fő) Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen A fizikai foglalkozásúak körében összességében magasabb a szellemiekhez képest a határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya, előbbiek esetében 22,0%-os (19,4 ezer fő), utóbbiaknál pedig 16,7%-os (2,2 ezer fő). A fizikaiak esetében a magasabb határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya annak köszönhető, hogy a betanított munkások (26,2%-a) jelentős része dolgozott ilyen típusú szerződéssel. A munkaerő-kölcsönzőkkel 2012-ben munkajogi kapcsolatot létesítő több mint 60,0%-a a éves korcsoportba tartozott, a 25 év alattiak közel negyedét tették ki az összes kölcsönzöttnek, míg az 50 éves és afeletti korkategória aránya 13,8%-os volt. Ez a struktúra pregnánsan nem tér el a évi adatoktól. Annyit azonban megemlíthetünk, hogy egyedül a legidősebb korcsoportba tartozók száma nőtt a tárgyévben (7,4%-kal), a másik két esetben csökkenés következett be. 19

20 A kölcsönzött fontosabb adatai korcsoportok szerint (2012) Korcsoport Kölcsönzött száma, (fő) Kölcsönzött számának megoszlása, (%) Index, 2012/2011, (%) 25 év alatti ,9 92, éves ,5 88,0 50 éves és 50 év feletti ,6 107, ,0 91,4 Ha az egyes csoportokban megvizsgáljuk a határozott és határozatlan idejű szerződéseket, azt mondhatjuk, hogy a határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a 25 év alattiaknál volt a legmagasabb (23,3%-os), másodikként a éveseket említhetjük (20,9%-uk rendelkezett ilyen típusú szerződéssel), harmadikként pedig a legidősebb korcsoportot (19,5%-os volt arányuk). A kölcsönzött 58,6%-a férfi, 41,4%-a nő volt a tárgyévben, a férfiak aránya 2011-hez képest 3,7%-ponttal. Viszont ha mindkét nem esetében a létszámok változását vizsgáljuk, akkor mind a férfiaknál mind a nőknél csökkenésről számolhatunk be, ahol a nők körében csökkent nagyobb mértékben a létszám, 8,0 ezer fővel. Ez a évi adathoz képest 16,1%-kal kevesebb. Iskolai végzettség szerint nézve a at, azt mondhatjuk, hogy a kölcsönzöttek 37,7%-nak (38,3 ezer fő) szakiskolai, szakmunkásképző végzettsége volt, a második domináns csoportot azok alkották, akik legfeljebb 8 általánossal rendelkeztek. Ez utóbbi csoport a 25,5%-át (25,5 ezer fő) tette ki. Szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők 16,4%-át, a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők 11,6%-át, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 5,5%-át, a technikummal rendelkezők 3,3%-át tették ki az összlétszámnak. 20

21 fő A kölcsönzött száma iskolai végzettség és a munkaszerződés típusa szerint, fő (2012) általános vagy kevesebb Szakiskola, Szakközépiskola Gimnázium Technikum Egyetem, főiskola szakmunkásképző Határozatlan dejű rendelkező száma (fő) Határozott dejű rendelkező száma (fő) Az iskolai végzettségeknél is jól látszik, hogy minden egyes kategóriában a határozatlan idejű munkaszerződéses kölcsönzött a dominánsak. A határozott idejű szerződéssel bírók aránya a legmagasabb (26,8%-os) a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők körében volt 2012-ben. Ezt követően a szakközépiskolai és a gimnáziumi végzettségűeket említhetjük, akiknek valamivel több mint 20,0%-uk tartozik az említett csoportba. A évi adatokkal 4 összehasonlítva kiemelhető, hogy a tárgyévben az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva közel 19,0%-kal kevesebb felsőfokú végzettséggel rendelkezőt sikerült kölcsönbe adni a kölcsönző cégeknek, ugyanakkor közel 10,0%-kal többet a legfeljebb 8 általánossal, továbbá 2,3%-kal többet a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők közül. 4 A évi és a évi adatokat csak bizonyos iskolai végzettség szerinti kategóriák mentén hasonlítjuk össze az adatlapok változása miatt. 21

22 VII. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok 2012-ben összesesen 1,8 ezer munkavállaló kölcsönzése történt meg külföldre, mindez azt jelenti, hogy az összes kölcsönzött 1,8%-át sikerült külföldi foglalkoztatónál elhelyezni ben 0,6 ezer fő kölcsönzése történt meg külföldre, amelyhez képest a évi adat több mint háromszoros növekedést jelent. Nem csupán a kölcsönzött száma növekedett kiemelkedő mértékben, hanem azoknak a országoknak a száma is, amelyek területére valamely munkavállalót sikerült az év folyamán kölcsönbe adni. E tekintetben több mint két és félszeres a növekedés. A külföldre történő kölcsönzések esetében a célországok és a kölcsönzött száma ( ) Év Külföldre történő kölcsönzésnél a célországok száma, (db) Munkavállalók száma, (fő) év év év év év ben ahogyan már korábban is említettük összesen 8,5 ezer db cégnek kölcsönöztek munkaerőt a munkaerő-kölcsönzők, ebből 0,4 ezer db cég volt a külföldi kölcsönbevevők, foglalkoztatók száma. A legtöbb kölcsönbevevő cég Németországban (202 db) és Ausztriában (127 db) működött, a harmadik legfontosabb célország Franciaország volt, ahol 60 db cég vett igénybe kölcsönzésen keresztül magyar munkaerőt. A korábbi évek adatainak ismeretében azt mondhatjuk, hogy a legfontosabb három célország listája nem változott. Tovább folytatva az országok sorát, történt még kölcsönzés Romániába, Csehországba, Hollandiába, Olaszországba, Belgiumba, Luxemburgba, Szlovákiába, az egyéb európai országok közül Norvégiába, Svájcba, Európán kívüli országba pedig Izraelbe. A legtöbb kölcsönbevevő külföldi foglalkoztató az építőipar (221 db), a feldolgozóipar (102 db), a szállítás, raktározás (24 db), az energiaipar (22 db) és a bányászat (20 db) területén működött. A feldolgozóiparban a gép, gépi berendezés gyártása, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazatban működő cégek voltak a meghatározók.. 22

23 A külföldre kölcsönzött 95,9%-a teljes munkaidőben, 4,1%-a részmunkaidőben végzett kereső tevékenységet a tárgyévben. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya 6,2%-ponttal magasabb mint a belföldre kölcsönzöttek esetében. A külföldre kölcsönbeadott 99,2%-a fizikai foglalkozású volt, ezen belül a szakmunkások aránya a meghatározó (68,5%), másodsorban a segédmunkásoké, harmadsorban pedig a betanított munkásoké. Megjegyzendő, hogy a belföldre kölcsönzött hoz képest a szellemi foglalkozásúak súlya rendkívül alacsony. A szóban forgó több mint fele ipari és építőipari, 21,2%-a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű), közel 10,0%-a pedig kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásban végzett munkát kölcsönzött munkaerőként. A nemzetgazdasági ágakat tekintve elmondhatjuk, hogy a kölcsönzött munkaerő 50,5%-a a feldolgozóiparba, 20,3%-a az építőiparba, 8,6%-a az adminisztratív szolgáltatás, 8,0%-a a szállítás, raktározás területre került kölcsönbeadásra 2012-ben. A kölcsönzött demográfiai adatait az alábbiakban foglaljuk össze: A külföldre kölcsönzöttek döntő többsége férfi (91,5%-a) volt 2012-ben, amely erőteljesen eltér a belföldre kölcsönzöttek nemek szerinti szerkezetétől (férfi: 58,0%; nő: 42,0%). A több mint háromnegyede 25 és 49 év közötti, e korcsoport súlya itt valamelyest nagyobb a belföldre kölcsönzöttekéhez képest (62,2%-os e korkategória aránya). Ezzel párhuzamosan a legfiatalabb és a legidősebb korcsoport aránya kisebb a belföldre kölcsönzöttekénél. Az iskolai végzettséget nézve elmondható, hogy a külföldre kölcsönzöttek között 2012-ben közel kétszer akkora volt a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők aránya (71,8%) mint a belföldre kölcsönzött (37,1%) esetében. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők esetében éppen fordított a viszony, ugyanis míg a külföldre kölcsönbeadottak 13,7%-ának volt ilyen végzettsége, addig a belföldre kölcsönbeadottak 25,7%-ának. 23

24 VIII. Táblázatok 24

25 jogi személy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság évben kölcsönzési tevékenységet nem folytatók száma munkaerő közvetítést is végző cégek száma közhasznú kölcsönzést végző cégek száma csak belföldre csak külföldre mindkét irányba 1. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai 2012-ben Régió/megye Adatszolgáltató munkaerőkölcsönzők (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Az adatszolgáltatást benyújtó munkaerő-kölcsönzők közül (székhely és telephely együtt) A évben kölcsönzési tevékenységet végzők (székhely és telephely együtt) A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve) db % db folytat munkaerőkölcsönzést száma számának megoszlása száma számának megoszlása db % db % Budapest , , ,8 Pest 90 10, , ,1 Közép-Magyarország , , ,9 Fejér 31 3, , ,7 Komárom-Esztergom 53 6, ,4 75 0,9 Veszprém 17 2, ,3 45 0,5 Közép-Dunántúl , , ,1 Győr-Moson-Sopron 50 5, , ,9 Vas 27 3, ,8 68 0,8 Zala 21 2, ,1 77 0,9 Nyugat-Dunántúl 98 11, , ,6 Baranya 21 2, , ,9 Somogy 5 0, ,3 21 0,2 Tolna 7 0, ,5 8 0,1 Dél-Dunántúl 33 3, , ,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 42 4, ,1 60 0,7 Heves 13 1, , ,3 Nógrád 15 1, ,8 15 0,2 Észak-Magyarország 70 8, , ,2 Hajdú-Bihar 18 2, ,0 55 0,6 Jász-Nagykun-Szolnok 33 3, ,9 59 0,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 18 2, ,6 27 0,3 Észak-Alföld 69 8, , ,7 Bács-Kiskun 24 2, ,9 25 0,3 Békés 14 1, ,1 34 0,4 Csongrád 27 3, ,8 62 0,7 Dél-Alföld 65 7, , , , , ,0 db 25

26 2. Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző szervezetek száma és indexei 5 megyénként ( ) Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek száma (db) Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek számának indexei Régió/megye években az előző év %-ában Budapest ,4 129,6 124,0 125,8 117,6 73,8 114,3 117, ,3 Pest ,2 184,2 148,6 144,2 116,0 108,0 72,3 119,1.. 96,8 Közép-Magyarország ,9 136,4 128,1 129,4 117,2 81,1 102,4 117,4.. 99,5 Fejér ,2 150,0 120,8 89,7 119,2 100,0 119,4 89,2.. 83,8 Komárom-Esztergom ,0 151,6 114,9 103,7 116,1 104,6 29,4 505, ,2 Veszprém ,0 142,9 100,0 160,0 106,3 123,5 319,0 43, ,8 Közép-Dunántúl ,7 150,0 114,8 105,4 115,3 106,2 103,3 131, ,0 Győr-Moson-Sopron ,0 169,2 109,1 100,0 112,5 96,3 80,8 114, ,0 Vas ,5 114,3 175,0 107,1 100,0 100,0 113,3 82, ,5 Zala ,0 100,0 166,7 160,0 81,3 100,0 100,0 92,3.. 95,5 Nyugat-Dunántúl ,0 138,5 133,3 114,6 100,0 98,2 94,4 98, ,1 Baranya ,0 300,0 144,4 92,3 133,3 131,3 76,2 43, ,5 Somogy ,0 100,0 100,0 100,0 100,0 125,0 20,0 200,0.. 50,0 Tolna ,0 116,7 100,0 100,0 85,7 116,7 128,6 66,7.. 87,5 Dél-Dunántúl ,5 153,8 120,0 95,8 113,0 126,9 78,8 57,7.. 89,2 Borsod-Abaúj-Zemplén ,4 975,0 89,7 102,9 97,2 85,7 73,3 118, ,0 Heves ,0 100,0 62,5 220,0 127,3 107,1 66,7 40, ,0 Nógrád ,9 180,0 105,6 126,3 108,3 119,2 61,3 5, ,4 Észak-Magyarország ,9 295,5 90,8 120,3 105,6 101,3 67,1 60, ,4 Hajdú-Bihar ,4 180,0 100,0 122,2 136,4 133,3 95,0 68,4.. 78,3 Jász-Nagykun-Szolnok ,6 129,6 94,3 93,9 119,4 118,9 65,9 127, ,1 Szabolcs-Szatmár- Bereg ,0 150,0 91,7 136,4 100,0 113,3 94,1 75,0.. 90,0 Észak-Alföld ,2 140,0 94,6 107,5 117,5 120,9 79,0 96,9.. 92,0 Bács-Kiskun ,4 107,7 128,6 150,0 92,6 100,0 80,0 50, ,3 Békés ,0 115,4 86,7 138,5 133,3 91,7 63,6 150,0.. 93,3 Csongrád ,0 200,0 87,5 185,7 92,3 125,0 80,0 175, ,0 Dél-Alföld ,0 123,3 102,7 152,6 105,2 101,6 74,2 113, , ,2 149,0 115,6 121,6 113,4 94,0 92,6 110, ,3 5 A év és a év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyenként történik. 26

27 3. Az alkalmazott száma (fő) ( ) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen Az alkalmazott számának indexei az előző év %-ában ( ) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen ,0 141,5 108,9 134, ,8 129, ,6 117,0 201,9 136, ,4 134, ,4 139,3 132,7 137, ,8 144, ,3 132,4 115,8 128, ,7 134, ,2 97,9 142,5 102, ,5 100, ,8 119,2 129,7 114, ,7 113, ,9 58,4 48,8 62, ,9 67, ,4 170,1 238,6 180, ,2 164, ,9 87,6 98,4 85, ,5 85, ,1 90,9 71,1 95,0 71,8 114,1 73,2 91,4 27

28 5. A munkaerő-kölcsönzők fajlagos mutatói megyénként 2012-ben Régi/megye Egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatók száma (db) Az egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatottak száma (fő/kölcsönző) Egy kölcsönzőre jutó munkanapok száma (nap/kölcsönző) Egy kölcsönzőre jutó bruttó keresettömeg (ft/kölcsönző) Budapest 27,9 192, Pest 3,9 166, Közép-Magyarország 22,6 187, Fejér 7,8 253, Komárom-Esztergom 1,9 79, Veszprém 3,21 131, Közép-Dunántúl 4,2 150, Győr-Moson-Sopron 10,4 149, Vas 4,0 229, Zala 4,1 135, Nyugat-Dunántúl 7,4 163, Baranya 12,3 96, Somogy 10,5 910, Tolna 2,7 49, Dél-Dunántúl 10,5 179, Borsod-Abaúj-Zemplén 2,4 126, Heves 16,3 137, Nógrád 1,4 52, Észak-Magyarország 5,6 112, Hajdú-Bihar 4,6 158, Jász-Nagykun-Szolnok 3,3 200, Szabolcs-Szatmár- Bereg 2,7 132, Észak-Alföld 3,5 171, Bács-Kiskun 1,4 54, Békés 4,9 148, Csongrád 3,6 130, Dél-Alföld 2,9 100, ,0 166,

29 6. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként, ágazatonként 2012-ben Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR'08) Foglalkoztatók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 34 Bányászat 27 Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 150 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 26 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 179 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 1 Vegyi anyag, termék gyártása 34 Gyógyszergyártás 41 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 129 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 529 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 132 Villamos berendezés gyártása 426 Gép, gépi berendezés gyártása 440 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Járműgyártás 134 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 33 Építőipar 309 Kereskedelem, gépjárműjavítás 844 Szállítás, raktározás 252 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 732 Információ, kommunikáció 325 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 224 Ingatlanügyek 14 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 118 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás 6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 15 Művészet, szórakozás, szabad idő 23 Egyéb szolgáltatás

30 7. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók fajlagos mutatói megyénként 2012-ben Régi/megye Egy foglalkoztatóra jutó foglalkoztatottak száma (fő/foglalkoztató) Az egy foglalkoztatóra jutó munkanapok száma (munkanap/foglalkoztató) Az egy foglalkoztatóra jutó keresettömeg (ft/foglalkoztató) Az összes munkavállaló egy főre jutó keresettömege (ft/fő) Budapest 6, Pest 42, Közép-Magyarország 8, Fejér 32, Komárom-Esztergom 41, Veszprém 41, Közép-Dunántúl 35, Győr-Moson-Sopron 14, Vas 57, Zala 33, Nyugat-Dunántúl 22, Baranya 7, Somogy 86, Tolna 18, Dél-Dunántúl 17, Borsod-Abaúj- Zemplén 52, Heves 8, Nógrád 38, Észak-Magyarország 19, Hajdú-Bihar 34, Jász-Nagykun-Szolnok 61, Szabolcs-Szatmár- Bereg 49, Észak-Alföld 48, Bács-Kiskun 39, Békés 30, Csongrád 35, Dél-Alföld 35, ,

31 8. Az egy főre, az egy munkanapra és az egy hónapra jutó keresettömeg alakulása a szerződés típusa szerint megyénként 2012-ben Az egy főre jutó éves keresettömeg Az egy munkanapra jutó keresettömeg Az egy hónapra jutó keresettömeg Régió/megye határozatlan határozott határozatlan határozott határozatlan határozott időre alkalmazott körében, (Ft/fő/év) időre alkalmazott körében, (Ft/nap) időre alkalmazott körében, (Ft/hó) Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld