Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Összefoglaló. a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről. Nógrád 5. Heves 6. Pest 39. Bács- Kiskun.

Átírás

1 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Összefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről Nógrád 5 Pest 39 Heves 6 Borsod-Abaúj- Zemplén Jász-Nagykun- Szolnok Hajdú- Bihar 39 Budapest 361 Győr-Moson-Sopron Komárom- Esztergom Vas Fejér 25 Veszprém Szabolcs- Szatmár-Bereg 14 Zala 22 Somogy 26 Tolna 7 Baranya 33 Bács- Kiskun 25 Csongrád 23 Békés (3) (7) (1) (6) 6-17 (3) A működő magán-munkaközvetítők száma (székhely és telephely együtt) megyénként a december 31-ei állapot alapján (db) Budapest május 1

2 Készült: A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Főosztályvezető: Tajti József Készítette: Kovács Petra 2

3 Tartalom I. Bevezetés... 4 II. A magán-munkaközvetítők szervezeti adatai... 4 III. A magán-munkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők adatai... 8 IV. A magán-munkaközvetítő szervezetek közvetítéseinek alakulása a évben IV.1. A magyar állampolgárok közvetítéseinek alakulása IV.2. A külföldi állampolgárok közvetítéseinek alakulása

4 I. Bevezetés A magán-munkaközvetítők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerőkölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza, továbbá az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet valamint a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központja végzi. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok látják el a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a magán-munkaközvetítőknek éves tevékenységükre vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő év január 31-éig kell teljesíteni. A évtől a munkaerő-kölcsönzőknek telephelyenként kell az illetékes kormányhivatal munkaügyi központjának a kormányrendeletben meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni. A megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai a tárgyévet követő év március 31-éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékes munkatársa részére. II. A magán-munkaközvetítők szervezeti adatai december 31-én 569 db magán-munkaközvetítő székhelyként, 268 db pedig telephelyként működött, együttes számuk 837 db-ot tett ki. Ez utóbbi adat 9,3%-kal több az egy évvel korábbinál. A tárgyévben összesen 96 db székhely, 94 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 83 db székhely, 98 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 520 db, a telephelyek száma pedig 253 db volt, együttes számuk 773 db-ot tett ki. Az adatszolgáltató székhelyek közül 395 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, 55 db pedig jogi személyiséggel rendelkező nonprofit 4

5 szervezet volt. A telephelyek körében 212 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, illetve ezen belül 26 db nonprofit szervezet működött. A székhelyek közül 40 db jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás volt, nonprofit szervezet pedig 10 db volt e körben. A telephelyeknél 12 db jogi személyiség nélküli vállalkozást, és 2 db nonprofit szervezetet találunk. Emellett 15 db székhely és 1 db telephely egyéni vállalkozás keretében folytatta tevékenységét. Fontos röviden arról is szót ejtenünk, hogy a 837 db adatszolgáltató magánmunkaközvetítőből 445 db végzett ténylegesen közvetítői tevékenységet a tárgyévben, ben pedig 400 db, összességében tehát 11,25 százalékponttal nőtt a számuk. Székhely és telephely szerint együttesen nézve, az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő magán-munkaközvetítők 55,9%-a csak belföldre folytatott közvetítést a tárgyévben, 31,8%-uk belföldre és külföldre is egyaránt. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy 2014-hez képest kissé növekedett a csak belföldre munkaerőt közvetítők aránya. A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb magán-munkaközvetítő Közép-Magyarországon működött, illetve itt nyújtotta be adatszolgáltatását. Ebben a régióban meghatározó szerepe van a fővárosnak, hiszen az összes működő és adatszolgáltató magán-munkaközvetítő valamivel több mint 44%-a itt volt megtalálható. Pest megye esetében azonban 4,7% -os (működő) és 4,1%-os (adatszolgáltató) aránnyal találkozhatunk. Emellett az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők szempontjából a Nyugat-Dunántúl és a Közép-Dunántúl emelhető ki, ahol a közvetítők aránya meghaladja a 10%-ot. A közvetítési tevékenységet végzők esetében pedig Közép-Dunántúlon, Dél-Dunántúlon, és az Észak- Alföldön beszélhetünk 10% fölötti arányról. Nyugat-Dunántúlon Győr-Moson-Sopron megyében, a Közép-Dunántúlon pedig Komárom-Esztergom és Fejér megyében volt a legtöbb adatszolgáltató, illetve működő magán-munkaközvetítő a december 31-ei állapot szerint. 5

6 A működő és az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők fontosabb adatai megyénként a december 31-ei állapot szerint Régió/megye Az összes működő magánmunkaközvetítő (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2015/2014 (%) Az összes adatszolgáltató magán-munkaközvetítő (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2015/2014 (%) db % db % Budapest ,2 104, ,8 102,6 Pest 39 4,7 111,4 32 4,1 106,7 Közép-Magyarország ,8 105, ,9 103,0 Fejér 37 4,4 119,4 37 4,8 119,4 Komárom-Esztergom 46 5,5 124,3 42 5,4 120,0 Veszprém 21 2,5 100,0 19 2,5 105,6 Közép-Dunántúl ,4 116, ,7 116,7 Győr-Moson-Sopron 39 4,7 97,5 39 5,0 97,5 Vas 25 3,0 131,6 24 3,1 126,3 Zala 22 2,6 91,7 22 2,8 95,7 Nyugat-Dunántúl 86 10,3 103, ,0 103,7 Baranya 33 3,9 113,8 33 4,3 113,8 Somogy 26 3,1 83,9 26 3,4 86,7 Tolna 7 0,8 100,0 7 0,9 100,0 Dél-Dunántúl 66 7,9 98,5 66 8,5 100,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 42 5,0 110,5 42 5,4 120,0 Heves 6 0,7 100,0 6 0,8 100,0 Nógrád 5 0,6 5 0,6 Észak-Magyarország 53 6,3 108,2 53 6,9 115,2 Hajdú-Bihar 39 4,7 185,7 39 5,0 195,0 Jász-Nagykun-Szolnok 13 1,6 100,0 13 1,7 108,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 14 1,7 233,3 13 1,7 216,7 Észak-Alföld 66 7,9 165,0 65 8,4 171,1 Bács-Kiskun 25 3,0 104,2 24 3,1 104,3 Békés 13 1,6 108,3 13 1,7 108,3 Csongrád 23 2,8 95,8 22 2,8 91,7 Dél-Alföld 61 7,3 101,7 59 7,6 100,0 Összesen ,0 108, ,0 108,6 Az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők 2015-ben összesen 16,8 milliárd Ft-nak megfelelő összeget realizáltak. A feldolgozóipar (4,6 milliárd Ft), az adminisztratív szolgáltatás (4,2 milliárd Ft), a vendéglátás (2,7 milliárd Ft), és az információ, kommunikáció (1,9 milliárd Ft) területén volt 6

7 a legnagyobb a nettó árbevétel a tárgyévben. E három nemzetgazdasági ágban csoportosult a évi nettó árbevétel 79,7%-a. A feldolgozóiparban a legjelentősebb árbevételt a gép, gépi berendezés gyártása (1,72 milliárd Ft), a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás (0,43 milliárd Ft), a számítógép elektronikai, optikai termék gyártása (0,39 milliárd Ft), és a gyógyszergyártás (0,33 milliárd Ft) ágazatokba közvetítő cégek realizálták. A legalacsonyabb árbevételt az ingatlanügyek és közigazgatás ágakban találjuk. Az összes nettó bevétel legnagyobb hányada, 62,1%-a a szellemi foglalkozásúakhoz, 37,9%-a pedig a fizikai foglalkozásúakhoz köthető. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy az arányok - az előző évhez képest kissé elmozdultak a fizikai foglalkozásúak közvetítésének javára. A szellemi foglalkozásokon belül a legnagyobb súllyal az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak rendelkeznek (6,8 milliárd Ft-os árbevétel), a fizikaiak között pedig a betanított szakmunkások (3,8 milliárd Ft-os árbevétel). A magán-munkaközvetítők nettó árbevétele állománycsoportonként (2015) Állománycsoport Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen Nettó árbevétel (Ft)

8 fő III. A magán-munkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők adatai A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítható, hogy a magánmunkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők száma 2002 és 2010 között 2003, 2004 és 2009 kivételével növekedést mutatott ben számuk megközelítette az 1,5 millió főt. A 2010-et követő három évben a munkát keresők számának csökkenése figyelhető meg ben közel felére esett vissza a számuk, ezt követően 2011-ről 2012-re további 26,1%-os csökkenés következett be, 2013-ban pedig 25,6%-os csökkenést regisztráltunk előző évhez képest. A tárgyévre, vagyis 2015-re viszont 691,5 ezer fő munkakereső szerepelt a magánmunkaközvetítők regisztereiben, amely 8,6%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva Munkát keresők számának alakulása (fő) A munkát keresők számának jelentős mértékű növekedése elsősorban Győr-Moson-Sopron (25,3 ezer fővel), Somogy (20,6 ezer fővel), és Komárom-Esztergom megyében (20,2 ezer fővel) koncentrálódott 2015-ben. Ezzel párhuzamosan bizonyos megyékben nagyobb mértékű csökkenés zajlott le, így Budapesten 109,1 ezer fővel, Csongrád megyében 2,3 ezer fővel, és Bács-Kiskun megyében 0,6 ezer fővel. 8

9 A korábbi évekhez hasonlóan a fővárosban jelenik meg a munkát keresők legnagyobb hányada, 2015-ben az összlétszám 45,2%-a tartozott ide területileg. Budapestet Veszprém követi, ahol a közvetítőkkel kapcsolatba lépő munkavállalók aránya 9,3% (64,3 ezer fő) volt a vizsgált évben. A közvetítőkhöz forduló munkát keresők 37,5%-a (259,342 ezer fő) nem rendelkezett, 62,5%-uk (432,2 ezer fő) pedig rendelkezett munkaviszonnyal a jelentkezés időpontjában. A munkát keresőknek közel fele a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül került ki 2015-ben, a második pregnáns csoportot pedig azok alkották, akik szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rendelkeztek. Ettől arányaiban kissé elmaradva következnek a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők és a szakközépiskolában végzettek, akik 11,9% illetve 9,9%-át tették ki az összlétszámnak. A technikumi végzettségűek aránya 5,5% volt, míg a legfeljebb 8 általánossal rendelkezőké 6,7%. A munkát keresők száma, megoszlása iskolai végzettségenként (2015) Iskolai végzettség 8 általános vagy kevesebb Szakmunkásképző Szakiskola Szakközépiskola Gimnázium Technikum Főiskola Egyetem Összesen Munkát keresők Munkát keresők száma, fő számának megoszlása, fő , , , , , , , , ,0 Az állománycsoportok szerinti összetétel vizsgálata alapján megállapítható, hogy ellentétben a korábban tapasztaltakkal a középfokú, vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkező munkát keresők dominanciájának következtében a szellemi foglalkozásúak arányában 4,6 százalékpontos mérséklődés tapasztalható. Mindemellett továbbra is érzékelhető, hogy a szellemi foglalkozásúak aránya a fizikai munkát végzők felett áll, bár nem oly mértékben, mint az előző években. Az összes magán-munkaközvetítőhöz forduló munkavállaló 60,4%-a volt férfi, 39,6%-a pedig nő, az előző évhez viszonyítva ez kis változást jelent. 9

10 fő A korstruktúra eltérő jellegzetességeket követ, mint amilyeneket 2014-ben regisztrálhattunk az előző évhez képest. A tavalyi értékekhez viszonyítva emelkedett a férfiak aránya, míg a nőké kis mértékben csökkent. A legdominánsabb korosztály a év közöttieké, ők tették ki a közvetítők klienseinek 60,3%-át. A legfiatalabb kategóriába a munkát keresők 25,5%-a tartozott, míg a legidősebb korkategóriába tartozók aránya (14,2%) lényegesen nem változott a tavalyi értékekhez képest. IV. A magán-munkaközvetítő szervezetek közvetítéseinek alakulása a évben A évben a magán munkaerő-közvetítők összesen több mint 128,3 ezer közvetítést (sikeres és sikertelen együtt) végeztek, ebből a sikeres közvetítések száma 55,8 ezer volt. Az előző év adatával összehasonlítva megállapítható, hogy 2015-ben 5,2 ezer fővel több munkát keresőt sikerült elhelyezni A sikeres közvetítések számának alakulása, fő ( ) Az összes sikeres közvetítés 37,4%-a a fővárosban történt, összesen 20, 9 ezer főt sikerült elhelyezni. Ez a létszám az előző évinél 5,4 százalékponttal kevesebb. Mindemellett az összes sikeres közvetítésen belül is kisebb szeletet tudott a főváros kihasítani a tárgyévben, ugyanis míg 2014-ben az 50,6 ezer közvetítés 43,4%-a tartozott ide, idén ez az arány már csak 37,4% volt. 10

11 A többi megyében az összes sikeres közvetítéshez viszonyítva az eredményesen munkához juttatott munkavállalók aránya egyedül Vas megyében haladta meg a 3%-ot. A legkisebb arányszámokat pedig Tolna (0,4%), Nógrád (0,2%), és Jász-Nagykun-Szolnok (0,4%) megyékben találjuk. Érdemes továbbá megvizsgálni, hogy mely megyékben emelkedett/csökkent jelentősebb mértékben a sikeresen közvetítettek létszáma hez képest elsősorban Pest, Somogy, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, és Fejér megyében emelkedett kiemelkedő mértékben a sikeresen munkához jutók száma. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor Heves megyében 68,6%- kal, Tolna megyében 59,7%-kal, és Bács-Kiskun megyében 40,1%-kal esett vissza a sikeresen kiközvetített munkavállalók száma. Összességében azt mondhatjuk, hogy a megyék többségében a növekedés folyamata volt a mérvadó. A sikeresen munkához juttatott munkát keresők között a tárgyévben a fizikai foglalkozásúak voltak többségben, közöttük is a betanított munkások, illetve a szakmunkások. E két csoport számai között, hasonlóan, mint 2014-ben, a betanított munkások voltak többen, ugyanakkor mind a két csoportban növekedés tapasztalható. A szellemiek között továbbra is az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak voltak a pregnáns csoport. A sikeres közvetítések fontosabb adatai állománycsoportonként (2015) Sikeresen Sikeresen közvetített közvetített Állománycsoport munkavállalók munkavállalók számának száma, fő megoszlása, % Szakmunkás ,4 Betanított munkás ,8 Segédmunkás ,5 Fizikai összesen ,7 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító , ,8 Szellemi összesen ,3 Mindösszesen ,0 Az 55,8 ezer sikeres közvetítés során 31,4 ezer férfi (56,3%) és 24,4 ezer nő (43,7%) sikeres elhelyezése valósult meg a tárgyévben, amely csökkenést jelent a nők arányában az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva. 11

12 A legtöbb elhelyezett munkavállaló szakközépiskolai (36,5%), felsőfokú (18,0%), szakmunkásképző és szakiskolai (19,7%) végzettségű, őket követik a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők (12,2%), a gimnáziumot végzők (10,4%), végül pedig a technikumi végzettségűek (3,4%). A évhez képest ezek az adatok arányaiban nem sokat változtak. A legjelentősebb növekedést a szakközépiskolásoknál látjuk (2,4%-pont), míg a felsőfokú diplomával rendelkezőknél 4,8%-pontos csökkenés jelentkezik. Amennyiben végzettségenként a közvetítettek számának változását nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők esetében inkább csökkent a sikeresen közvetítettek száma, míg az alacsonyabb kvalifikációval rendelkezők számának alakulásában jelentősebb növekedés tapasztalható, mint előző évben. Az életkori összetételt vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a legtöbb sikeresen közvetített munkavállaló (55,8%) a éves korcsoportba tartozott, 35,0%-a a 25 év alattiakhoz, 9,1%-a pedig az 50 év felettiekhez. A 2014-es évhez viszonyítva 3,8%-ponttal emelkedett a 25 év alattiak, és 3,2%-ponttal csökkent a éves korkategóriába tartozók aránya, továbbá 0,6%-pontos csökkenés következett be a legidősebb korcsoportban. Az egyes korcsoportokat nem csupán a fent említett arányok kapcsán érintette jelentős csökkenés és növekedés, hanem a sikeresen és sikertelen közvetítések száma is erősen megemelkedett mindhárom csoportban. A magán-munkaközvetítőknek a legtöbb munkavállalót a korábbi évekhez hasonlóan a feldolgozóiparba sikerült kiközvetíteni, a tárgyévben a munkavállalók 36,8%-a volt ide sorolható (20,5 ezer fő). A évvel megegyezően a vendéglátás (21,5%) és az adminisztratív szolgáltatás (15,1%) területén történt meg a feldolgozóipar mellett a legtöbb munkavállaló elhelyezése ben az egy évvel korábbihoz képest a feldolgozóiparba sikeresen kiközvetített munkavállalók aránya 3,1%-pontos csökkenést mutatott, a vendéglátásban pedig 1,9%-pontos emelkedés valósult meg. Ezzel szemben az adminisztratív szolgáltatás területen viszonylag nagy mértékű növekedés volt jellemző (8,2%-pont). Jelentősebb csökkenés egyik ágazatban sem mutatkozott, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, az információ, kommunikáció, és a szállítás, raktározás területeken látunk minimális visszaesést. Összességében pedig azt 12

13 fő mondhatjuk, hogy a nemzetgazdasági ágak többségében 2015-ben több munkavállalót sikerült kiközvetíteni, mint egy évvel korábban A sikeres közvetítések száma nemzetgazdasági áganként, fő (2015) A feldolgozóiparon belül a gépi berendezés gyártása ágazatba sikerült a legtöbb személyt kiközvetíteni, az összes sikeres közvetítés 64,4%-a sorolható ide, amely az előző évhez képest növekedést jelent az ágazat szempontjából. 1 Továbbá fontos kiemelni, hogy minden feldolgozóipari ágazatban nőtt, - még ha kis mértékben is -, a kiközvetített munkavállalók száma 2014-hez viszonyítva. A foglalkozási csoportok szerinti megoszlást figyelve kiderül számunkra, hogy az előző évhez képest jelentősen növekedett (7,5%-ponttal) a korábban még nagymértékű visszaesést mutató kereskedelmi és szolgáltatási területen dolgozók aránya ben a legtöbb munkavállalót a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők esetében közvetítették ki sikeresen a magán-munkaközvetítők, az összes sikeres közvetített 29,4%-a sorolható be ebbe a foglalkozási főcsoportba. Emellett a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) 1 Az összes sikeres közvetítés %-ában nézve. Azonban arányaiban a terület veszített jelentőségéből. 13

14 foglalkozásokban jutott kereső tevékenységhez a munkavállalók 24,5%-a, továbbá felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozáshoz a kiközvetítettek 10,0%-a. Az említett három foglalkozási főcsoportba összesen 35,7 ezer sikeres közvetítés történt, amely az összes sikeres közvetítés 64,0%-át jelenti. A sikeres közvetítések száma és megoszlása foglalkozási főcsoportonként (2015) Sikeresen Sikeresen közvetített Foglalkozási főcsoport közvetített munkavállalók (FEOR'08) munkavállalók számának száma, fő megoszlása, % Fegyveres szervek foglalkozásai 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók ,8 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások ,0 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások ,1 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások ,2 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások ,4 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 74,1 Ipari és építőipari foglalkozások ,4 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők ,4 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,5 Összesen ,0 A tárgyévben az összes sikeres közvetítés 83,2%-a belföldre (46,4 ezer fő), 16,8%-a (9,4 ezer fő) pedig külföldre történt. A évi adatokkal összehasonlítva ez azt jelenti, hogy továbbra is nőtt a belföldre történt sikeres közvetítések aránya. Korábban ezzel ellentétes irányú változás volt megfigyelhető között 11,3%-kos csökkenést regisztráltunk, viszont között kiemelkedő, 26,2 ezer fős növekedést tapasztaltunk. Emellett még egy dologra szükséges rávilágítanunk. Jelen fejezet elején már említettük, hogy összesen 10,3%-kal növekedett a sikeres közvetítések száma 2015-ben. Ez az emelkedés elsősorban a belföldre történő sikeres közvetítéseknek köszönhető, attól függetlenül, hogy ebben az évben a külföldre történt sikeres közvetítések száma arányaiban növekedett, 2,1 százalékponttal. Ezzel párhuzamosan a munkavállalók belföldre irányuló sikeres munkához juttatásának száma az előző évi 16,1%-os növekedése után kissé visszaesett, 2,1%-kal. 14

15 IV.1. A magyar állampolgárok közvetítéseinek alakulása december 31-ig összesen 126,6 ezer magyar állampolgár közvetítéséről számoltak be a magán-munkaközvetítők, amelyből eddig az időpontig 54,8 ezer bizonyult sikeresnek (43,3%) és 71,8 ezer volt sikertelen (56,7%). 2 Az előző év adataihoz viszonyítva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy emelkedett a magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek aránya 34,7,%-ról 43,3%-ra, a sikertelen közvetítéseké pedig 65,3%-ról lecsökkent 56,7%-ra ben összesen 46,1 ezer munkavállalót belföldre, 8,7 ezer munkavállalót pedig külföldre sikerült kiközvetíteni. A belföldre sikeresen közvetített magyarok száma 7,8%-ponttal nőt, a külföldre közvetítetteké pedig 26,7%-ponttal emelkedett 2014-hez képest. Magyar állampolgárok közvetítéseinek száma, fő ( ) A közvetítés iránya Belföldre történt közvetítések Külföldre történt közvetítések Összes közvetítés Sikertelen Sikeres Összesen Sikertelen Sikeres Összesen A magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek 36,7%-a a fővároshoz köthető. Akár a belföldre, akár a külföldre való közvetítést nézzük, mindkét tekintetben a főváros meghatározó szerepét kell kiemelnünk. A belföldre történő sikeres közvetítés több mint 30%-a a fővároshoz kapcsolható. A külföldre történő közvetítésnél ez az arány 67,5%-ot tett ki, ami az előző évinél nagyobb arányt jelent. A tavalyi évhez hasonlóan megállapítható, hogy a külföldre történő közvetítésekből Győr-Moson-Sopron, Somogy, Baranya és Komárom-Esztergom megye együttesen igen jelentős részesedéssel rendelkezett 2015-ben is. 2 A december 31-ig folyamatban lévő közvetítéseket itt figyelmen kívül hagyjuk, hiszen eredményük nem ismert. 15

16 A magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek száma és megoszlása megyénként magyar/külföldi állampolgár szerinti bontásban a közvetítés irányának megadásával (2015) Régió/megye Magyar állampolgár Magyar állampolgár belföldre külföldre összesen belföldre külföldre összesen történt sikeres közvetítéseinek száma, fő történt sikeres közvetítéseinek számának megoszlása, % Budapest ,8 67,5 36,7 Pest ,8 1,0 1,6 Közép-Magyarország ,6 68,5 38,3 Fejér ,4 0,1 2,1 Komárom-Esztergom ,1 2,4 1,3 Veszprém ,9 0,3 0,8 Közép-Dunántúl ,4 2,8 4,2 Győr-Moson-Sopron ,6 9,2 1,9 Vas ,5 0,6 44,2 Zala ,1 1,2 1,1 Nyugat-Dunántúl ,2 10,9 47,3 Baranya ,6 5,3 2,2 Somogy ,5 8,1 1,7 Tolna ,5 0,0 0,4 Dél-Dunántúl ,6 13,4 4,3 Borsod-Abaúj-Zemplén ,8 1,6 1,7 Heves ,1 0,0 0,1 Nógrád ,1 0,4 0,2 Észak-Magyarország ,0 2,0 2,0 Hajdú-Bihar ,8 0,1 0,7 Jász-Nagykun-Szolnok ,5 0,0 0,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,5 0,1 0,4 Észak-Alföld ,8 0,1 1,6 Bács-Kiskun ,9 0,9 0,9 Békés ,5 1,2 0,6 Csongrád ,0 0,1 0,9 Dél-Alföld ,3 2,2 2,3 Összesen ,0 100,0 100,0 A közvetítéseket nemzetgazdasági áganként nézve azt mondhatjuk, hogy a magyar állampolgárok belföldre történő sikeres közvetítéseinek adatai nagymértékben hasonlítanak a már korábban látott eredményekhez. A magyar állampolgárok legnagyobb részét ahogyan 16

17 összességében is láttuk a feldolgozóipar, a vendéglátás, a pénzügyi tevékenység, az információ, kommunikáció, és az adminisztratív szolgáltatás ágakban sikerült elhelyezni. A feldolgozóiparban az összes sikeres közvetítés 37,4%-a, a vendéglátásban a 21,7%-a, a pénzügyi területen 4,4%-a, a kommunikáció területén 4,6%-a, az adminisztratív szolgáltatások területén pedig 15,1%-a található hez képest a sikeresen elhelyezett munkavállalók aránya az adminisztráció területén emelkedett legnagyobb mértékben (8,3%- ponttal), a vendéglátás területén pedig kisebb növekedés tapasztalható (1,9%-ponttal). Emellett az információ, kommunikáció terület változása kevésbe tér el az előző évitől, míg a feldolgozóipar (3,2%-pontos) és a pénzügyi, biztosítási tevékenység (2,2%-pontos) esetében csökkenés következett be. A külföldre közvetített magyar állampolgároknál az adminisztrációnak volt a legkiemelkedőbb szerepe, az összes sikeresen külföldre közvetített magyar állampolgár 25,7%-a kapott ebben a gazdasági ágban állást. Ez az arány az egy évvel korábbihoz képest 22,1%-ponttal magasabb. Emellett arról is szót kell ejtenünk, hogy 2015-ben a második legfontosabb gazdasági ágként a vendéglátást kell említenünk, 2014-ben a vendéglátást, ban pedig az egyéb szolgáltatás töltötte be ezt a szerepet. A foglalkozási főcsoportok szerinti struktúra szintén eltérést mutat a külföldre és a belföldre közvetített munkavállalók tekintetében. Ezt jól mutatja, hogy a külföldre sikeresen közvetített magyar állampolgárok között a legtöbben a kereskedelmi és szolgáltatási (43,9%), az ipari és építőipari (23,9%) és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban (19,1%) tudtak munkát vállalni. Ezzel szemben a belföldi közvetítéseknél a gépkezelők, összeszerelők (34,1%) mellett jelentős a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű (26,0%), és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő (11, 7%) foglalkozások aránya is 17

18 A magyar állampolgárok esetében a belföldre és külföldre történt sikeres közvetítések számának megoszlása foglalkozási főcsoportonként (2015) Magyar állampolgárok Foglalkozási főcsoport külföldre történt belföldre történt sikeres (FEOR'08) sikeres közvetítések közvetítések számának számának megoszlása, megoszlása, % % Fegyveres szervek foglalkozásai 0,0 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 4,3 1,6 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 11,7 0,9 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 5,0 4,5 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 6,9 0,6 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 9,0 43,9 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 0,2 0,0 Ipari és építőipari foglalkozások 2,9 23,9 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 34,1 5,5 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 26,0 19,1 Összesen 100,0 100,0 A belföldre sikeresen közvetített magyar munkavállalók közül 26,2 ezer főt (56,9%) fizikai foglalkozásokba, 19,9 ezer főt pedig (43,1%) szellemi foglalkozásokba sikerült elhelyezni. A belföldre közvetített munkavállalóknál a betanított munkások (17,7 ezer fő) mellett az ügyintéző, ügyviteli alkalmazottak száma volt a meghatározó (17,0 ezer fő). A külföldre közvetítettek körében a korábbi évekhez hasonlóan a fizikaiak aránya lényegesen magasabb volt a tárgyévben (93,6%-os), itt elsősorban szakmunkás és segédmunkás foglalkozásokról beszélhetünk. A szellemi foglalkozásokba közvetítettek aránya mindösszesen 6,4%-ot tett ki. Mind a belföldre, mind a külföldre közvetített magyar állampolgároknál a legtöbben a éves korcsoportba tartoztak, előbbiek aránya 57,0%-ot, utóbbiak aránya 49,7%-ot tett ki 2015-ben. A 25 év alattiak esetében 6,6%-ponttal több sikeres közvetítés történt külföldre, mint belföldre. Az 50 évesek és ennél idősebbek aránya mindkét esetben 9% körül alakult hoz képest a belföldre sikeresen közvetített 25 év alatti korcsoportba tartozók aránya (4%-pontos) növekedést mutatott, míg a külföldre közvetítettek esetében a legfiatalabb korcsoport aránya (4%-ponttal) csökkent, emellett a külföldre közvetített évesek, és az 50 év felettiek aránya mérséklődött 2015-ben. 18

19 A belföldre sikeresen közvetített magyar állampolgárok 54,8%-a volt férfi, 45,2%-a nő. A külföldön eredményesen munkába helyezetteknél a férfiak aránya a tavalyihoz képest 6,4%- ponttal kevesebb (61,6%), míg a nők aránya 38,4%-ot tett ki. A külföldre történt közvetítések esetében a nők aránya 6,4%-ponttal nőtt. A férfiak aránya a belföldre történt közvetítéseknél emelkedett. Iskolai végzettség tekintetében lényegi jellemzőként emelhető ki, hogy a 2015-ben külföldre kiközvetített magyar állampolgárok jelentős hányada (49,0%-a) szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rendelkezett. A gimnáziumi és szakközépiskolai érettségivel rendelkezők aránya 25,9 és 24,4%-pont volt, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké pedig 21,7%-pont. Kiemelendő, hogy a belföldre közvetített szakközépiskolai és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya tekintetében történt a legjelentősebb növekedés (5,9%-pontos), illetve csökkenés (4,3%-pontos). A gimnáziumi érettségivel, és a szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rendelkezők esetében az arány fokozódott (3,5 és 2,3%-ponttal). Mindemellett kevésbé lényeges változás történt még a legfeljebb 8 általánost végzettek kategóriájában, itt 0,2%-pontos csökkenés történt 2015-ben. Az a motívum, amely 2013-ban jelentkezett, miszerint a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkező munkavállalók aránya a belföldre sikeresen kiközvetítettek között alacsonyabb volt a külföldre közvetítettek köréhez képest, idén is megfigyelhető. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők esetében pedig 2015-ben akárcsak egy évvel korábban magasabb volt a belföldre ilyen végzettséggel kiközvetített munkavállalók aránya a külföldre közvetítettek köréhez képest. Fontos végül röviden arról említést tenni, hogy a külföldre közvetített magyar állampolgárokat mely országokba sikerült elhelyezni. A 8,7 ezer külföldre közvetített állampolgár túlnyomó részét az Európai Unió valamely tagállamába, 280 főt valamely egyéb európai országba, 1390 főt pedig Európán kívüli országba sikerült kiközvetíteni. A legtöbb magyar munkavállalónak Franciaországban, az USA-ban, Németországban, és Hollandiában sikerült munkát találnia a magán-munkaközvetítők segítségével. A tavalyi évben Hollandia még az ötödik legnépszerűbb ország volt a közvetítések szempontjából, idén viszont ennél több magyar munkavállalót közvetítettek ide. 19

20 fő A külföldre kiközvetített magyar állampolgárok száma, (100 főt meghaladó) Az egyéb európai országok közül Svájcot és Norvégiát, az Európán kívüli országok közül az USA-t, Hong Kong-ot, Kazahsztán-t, Kanadát és Izraelt említhetjük. Összességében azt mondhatjuk, hogy 2013-hoz képest a közvetítések legfontosabb célországai nem sokat változtak, azonban egymáshoz viszonyított helyzetükre érdemes röviden kitérni. Korábban már említettük, hogy Hollandia az előző évhez képest idén több munkaerő számára volt célállomás. Németországba 2013-ban 1,05 ezer főt, 2014-ben 1,14 ezer főt sikerült kiközvetíteni, idén ez a szám kis mértékben visszaesett. Az Amerikai Egyesült Államok 2013-ban az élen zárt a kiközvetített munkaerő számát illetően ben nem történt közvetítés az USA-ba, míg idén már a második helyen állt a közvetítettek rangsorában ben az Európai Unió valamely tagállamába sikeresen kiközvetített magyar munkavállalók aránya az összes kiközvetített állampolgár 80,8%-át tette ki. Ez az eredmény az arányokat tekintve az előző évhez képest 18,4%-pontos visszaesést jelent. Összességében elmondható, hogy jelentősen nőtt az Unióba történő közvetítések száma 2014-hez képest, emellett az egyéb európai és az Európai Unión kívüli közvetítések is rendkívül megugrottak. 20

21 IV.2. A külföldi állampolgárok közvetítéseinek alakulása A magán-munkaközvetítők 2015-ben összesen 0,98 ezer fő külföldi állampolgárt közvetítettek sikeresen, amely a évi adathoz képest 2,2%-os emelkedést jelent, mindez elsődlegesen a külföldre történt közvetítések növekedéséből táplálkozik. Az előző évhez képest ugyanis, míg a sikeresen külföldre közvetített külföldi állampolgárok száma gyarapodott, addig a belföldre történő közvetítések száma visszaesett. A sikeresen közvetített külföldi állampolgárok 27,2%-át belföldre sikerült eredményesen elhelyezni, 61,7%-uk pedig külföldi foglalkoztatóhoz került. Mindez nem olyan jelentős különbség 2014-hez képest. A belföldre kiközvetített legtöbb külföldi munkavállaló az adminisztráció területen került elhelyezésre (37,8%), e gazdasági ág már 2014-ban is a második legmeghatározóbbnak bizonyult. Emellett az információ és kommunikáció területe (32,1%) és pénzügyi, biztosítási tevékenység (20,1%) terén helyezkedett el a legtöbb külföldi munkavállaló. Ezzel szemben a külföldre sikeresen kiközvetítettek a szállítás, raktározás, az építőipar, a humán-egészségügyi, szociális ellátás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén jutottak munkához. Ezek az ágak, arányaikat tekintve, az előző évben is hasonló súllyal szerepeltek. A foglalkozási főcsoportok szerint, hasonlóan az előző évhez, a belföldre sikeresen közvetítettek nagy hányada az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati), és felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokba kerültek kiközvetítésre. Emellett a külföldre sikeresen kiközvetített külföldi munkavállalók meghatározó része a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, és az ipari és építőipari foglalkozások főcsoportjába sorolható. A külföldre közvetítetteknél 2015-ben szakmunkásokból, és vezető, felső vezető, irányító állománycsoportokból került ki a legtöbb egykori munkát kereső, míg 2014-ben a legtöbb sikeres közvetítés szakmunkásokra vonatkozott. Az állománycsoporttal szoros összefüggésben lévő iskolai végzettségnél az előbbiekből következik, hogy a belföldre közvetített külföldiek jelentős része felsőfokú végzettséggel rendelkezett, a külföldre sikeresen közvetítetteknél pedig a szakiskolai, szakmunkásképző valamint a szakközépiskolai végzettség volt a meghatározó, de magas volt a felsőfokú képzettségűek aránya is (15,1%). 21

22 A belföldre sikeresen közvetített külföldi állampolgárokat a évesek (69,5%) korcsoportjának dominanciája jellemzi, a évhez képest a 25 év alattiakat tömörítő korkategória súlya kis mértékben visszaesett. A legidősebb korcsoport aránya rendkívül alacsonynak tekinthető, 1% körüli, csak a külföldre kiközvetítettek között növekszik súlyuk 31,5%-ra. A külföldön munkához jutottak esetében is azt látjuk, hogy a évesek a domináns korcsoport. Ha a külföldre történt közvetítéseket vesszük szemügyre a célországok szempontjából, akkor azt mondhatjuk, hogy hasonlóság figyelhető meg a magyar állampolgároknál látottakkal. Jelen esetben is elsődlegesen az Európai Unió valamely tagállamába történt ben a legtöbb sikeres közvetítés, ezen belül is Ciprusra (0,3 ezer fő) és Ausztriába (0,1 ezer fő). Minden más EU-s tagállamba 50 fő alatti sikeres közvetítés történt a tárgyévben, ezek közül kiemelhetjük Írországot és Franciaországot. Az egyéb európai országok közül említhetjük Svájcot (a közvetítések száma 9 fő), Európán kívüli országként pedig az Amerikai Egyesült Államokat (mindösszesen 38 fő közvetítése történt meg). Ausztria itt megelőzi Németországot a közvetítések tekintetében, míg a magyar állampolgárok közvetítésénél ez fordított. V. A magán-munkaközvetítők tevékenységének fajlagos mutatói 2014-ben összesen 636,5 ezer 3 munkát kereső kereste fel a tárgyévben tevékenységet végző 400 magán-munkaközvetítőt. Ez a szám 2015-ben 691,5 ezer munkavállalót és 445 magán-munkaközvetítőt jelentett. Egy közvetítő cég átlagosan 1,55 ezer esettel (fő/közvetítő) foglalkozott. Kiemelkedően magas volt ez a mutató Veszprém (6,4 ezer fő/közvetítő), Győr- Moson-Sopron (2,7 ezer fő/közvetítő) és Vas (2,7 ezer fő/közvetítő) megyében. Eltérően az előző évi adattól, Nógrád megyében találjuk a legalacsonyabb értéket 2015-re vonatkozóan. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az előző évtől eltérően 2015-ben már működött magánmunkaközvetítő. Összességében a évhez hasonlóan alakult az egy közvetítőre jutó sikeres közvetítések száma. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor bizonyos megyékben jelentősen nőtt, 3 Egy személy az év során több közvetítőhöz, több alkalommal bejelentkezhet. 22

23 fő/közvetítő illetve csökkent az egy közvetítőre jutó munkát keresők száma, mint például Somogy és Hajdú-Bihar megyében. Egy-egy közvetítő átlagosan 141,0 sikeres közvetítést végzett. Egy közvetítőre a legtöbb sikeres közvetítés Vas megyében jutott (1742,1 fő/ közvetítő), emellett magas volt még ez a mutató a fővárosban is (112,6 fő/közvetítő) , , , , , ,0 750,0 500,0 Az egy közvetítőre jutó sikeres közvetítések száma az összes munkát kereső körében 250,0 0,0 112,6 71,1 63,0 58,1 53,8 52,8 50,9 49,8 47,7 46,1 37,3 36,8 34,0 33,1 18,6 15,2 14, hez képest a megyék döntő többségében miként országos szinten is (12,8%-ponttal) csökkenés jellemezte ezt a mutatót. A megyék közül kivétel Somogy, Bács- Kiskun és Csongrád megye. 100 munkát keresőre 2015-ben összesen 7,3 fő/közvetítés jutott, amely nem sokkal, csak 0,6%-ponttal jelent alacsonyabb értéket a évinél. Ebben a tekintetben legrosszabbul Veszprém, Hajdú-Bihar, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye magán-munkaközvetítői teljesítettek. E megyékben a tárgyévben mindössze 0-2 fő/közvetítő közötti volt a mutató értéke. Mindemellett megemlítendő egyes megyék kiemelkedőbb mutatója, mely szerint a legjobb, 22-70% közti értékekkel Vas, Békés, Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok, és Csongrád megye rendelkezett. 23

24 VI. Táblázatok 24

25 jogi személy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Egyéni vállalkozó évben közvetítési tevékenységet nem folytatók száma munkaerőkölcsönzést is végző cégek száma csak belföldre EGT tagállamba nem EGT tagállamba belföldre és külföldre is 1. A magán-munkaközvetítők főbb adatai 2015 Régió/megye Adatszolgáltató magánmunkaközvetítők (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Az adatszolgáltatást benyújtó magán-munkaközvetítők közül (székhely és telephely együtt) A évben közvetítési tevékenységet végzők (székhely és telephely együtt) számának folytat munkaerő-közvetítést száma db % megoszlása db db db % Budapest , ,8 Pest 32 4, ,9 Közép-Magyarország , ,7 Fejér 37 4, ,3 Komárom-Esztergom 42 5, ,5 Veszprém 19 2, ,2 Közép-Dunántúl 98 12, ,0 Győr-Moson-Sopron 39 5, ,9 Vas 24 3, ,5 Zala 22 2, ,6 Nyugat-Dunántúl 85 11, ,0 Baranya 33 4, ,3 Somogy 26 3, ,9 Tolna 7 0, ,1 Dél-Dunántúl 66 8, ,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 42 5, ,5 Heves 6 0, ,7 Nógrád 5 0, ,7 Észak-Magyarország 53 6, ,8 Hajdú-Bihar 39 5, ,0 Jász-Nagykun-Szolnok 13 1, ,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 13 1, ,0 Észak-Alföld 65 8, ,1 Bács-Kiskun 24 3, ,1 Békés 13 1, ,6 Csongrád 22 2, ,2 Dél-Alföld 59 7, ,0 Összesen , ,0 25

26 2. Az adatszolgáltató magán-munkaközvetítő szervezetek száma és indexei 4 megyénként ( ) Az adatszolgáltató magán munkaerő-közvetítők száma (db) Az adatszolgáltató magán munkaerő-közvetítők számának indexei Régió/megye években az előző év %-ában Budapest ,9 113,4 116,3 117,2 113,5 72,8 97,1 113, ,4 104,3 100,9 104,6 Pest ,3 112,5 133,3 116,7 116,1 101,5 74,2 110, ,0 72,7 109,4 111,4 Közép-Magyarország ,1 113,3 118,5 117,1 113,8 77,0 92,7 112, ,7 100,5 101,6 105,3 Fejér ,0 104,3 133,3 106,3 97,1 115,2 118,4 126,7.. 93,3 103,6 106,9 119,4 Komárom-Esztergom ,0 155,6 117,9 97,0 96,9 112,9 42,9 340, ,1 100,0 119,4 124,3 Veszprém ,5 133,3 91,7 118,2 115,4 106,7 250,0 40,0.. 78,6 150,0 100,0 100,0 Közép-Dunántúl ,0 128,0 118,8 103,9 100,0 112,7 112,4 124, ,7 111,0 109,9 116,9 Győr-Moson-Sopron ,6 166,7 90,0 133,3 83,3 115,0 78,3 105, ,5 95,2 100,0 97,5 Vas ,7 200,0 130,0 100,0 115,4 66,7 110,0 81, ,6 84,0 90,5 131,6 Zala ,2 145,5 106,3 147,1 68,0 123,5 119,0 44,0.. 78,3 133,3 100,0 91,7 Nyugat-Dunántúl ,6 164,3 104,3 129,2 83,9 103,8 100,0 72,2.. 98,8 100,0 97,6 103,6 Baranya ,3 147,1 128,0 93,8 90,0 114,8 100,0 35, ,1 95,8 126,1 113,8 Somogy ,0 141,7 100,0 111,8 89,5 94,1 81,3 69, ,3 70,8 182,4 83,9 Tolna ,0 450,0 111,1 110,0 145,5 112,5 111,1 15,0.. 87,5 100,0 100,0 100,0 Dél-Dunántúl ,2 164,5 115,7 101,7 100,0 108,3 98,5 35, ,0 85,5 142,6 98,5 Borsod-Abaúj-Zemplén ,0 146,2 115,8 122,7 92,6 144,0 105,6 57,9.. 92,1 105,7 102,7 110,5 Heves ,7 114,3 125,0 110,0 136,4 106,7 87,5 21, ,5 111,1 60,0 100,0 Nógrád ,0 700,0 142,9 120,0 108,3 84,6 100,0 9,1.. 80,0 0,0 0,0 Észak-Magyarország ,5 161,9 123,5 119,0 106,0 118,9 100,0 41,3.. 94,1 97,9 104,3 108,2 Hajdú-Bihar ,5 118,2 84,6 100,0 163,6 105,6 89,5 47,1.. 94,7 127,8 91,3 185,7 Jász-Nagykun-Szolnok ,7 78,6 109,1 125,0 120,0 133,3 87,5 90,5.. 92,9 92,3 108,3 100,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,1 133,3 125,0 85,0 82,4 100,0 150,0 23, ,0 66,7 100,0 233,3 Észak-Alföld ,6 108,1 107,5 100,0 116,3 114,0 103,5 54, ,3 102,5 97,6 165,0 Bács-Kiskun ,0 91,7 100,0 172,7 105,3 100,0 40,0 75, ,2 95,5 114,3 104,2 Békés ,0 180,0 155,6 78,6 100,0 127,3 21,4 200, ,3 112,5 133,3 108,3 Csongrád ,0 133,3 133,3 90,6 103,4 110,0 84,8 100, ,5 116,7 85,7 95,8 Dél-Alföld ,7 125,7 129,5 103,5 103,4 109,8 58,2 94, ,6 107,4 103,4 101,7 Ö sszesen ,1 124,4 117,5 112,9 107,5 92,2 94,4 92, ,3 100,8 104,8 108,9 4 A év és a év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyenként történik. 26

27 3. A sikeres közvetítések számának alakulása (fő) ( ) Betanított munkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Év Szakmunkás Segédmunkás Szellemi Mindösszesen összesen A sikeres közvetítések számának indexei az előző év %-ában ( ) Betanított munkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Év Szakmunkás Segédmunkás Szellemi Mindösszesen összesen ,3 68,3 83,8 75, ,3 79, ,5 139,0 113,3 126, ,4 117, ,0 96,8 58,2 82, ,2 81, ,4 103,6 86,0 95, ,9 92, ,6 197,6 110,6 165, ,9 157, ,2 54,8 226,2 80, ,3 93, ,6 198,9 69,6 143, ,0 134, , , ,4 103,1 72,5 86, ,9 98, ,7 302,8 184,9 345, ,8 236, ,3 76,4 90,8 58,9 97,2 133,1 104,1 71, ,0 40,3 101,3 70,8 82,0 76,0 80,5 74, ,4 462,7 136,1 208,1 214,9 142,1 198,2 203, ,4 120,5 92,4 118,8 99,6 92,0 98,4 110,2 27

28 5. A magyar állampolgárságú munkát keresők számának alakulása állománycsoportonként nemek szerint (fő) ( ) Állománycsoport Férfiak Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Sosem dolgozott még Mindösszesen Nők Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Sosem dolgozott még Mindösszesen Együtt Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Sosem dolgozott még Mindösszesen

29 6. A munkát keresők száma állománycsoportonként, korcsoportok és nemek szerint (fő) (2015) Állománycsoport 25 év alatti éves 50 éves és afeletti Összesen Szakmunkás Férfi Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Sosem dolgozott még Mindösszesen Nő Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Sosem dolgozott még Mindösszesen Együtt Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Sosem dolgozott még Mindösszesen