Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Átírás

1 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről 24 Vas 22 Győr- Moson- Sopron 51 Zala Veszprém Somogy Budapest 373 Jász- Nagykun- Szolnok 38 Komárom- Esztergom 64 Tolna Fejér Nógrád 11 Pest 105 Bács- Kiskun Heves 13 Csongrád 22 Borsod- Abaúj- Zemplén 43 Békés 18 Hajdú- Bihar 24 Szabolcs- Szatmár- Bereg (2) (11) Baranya 1-20 (7) 24 A működő munkaerő-kölcsönzők száma megyénként a december 31-ei állapot alapján (db) Budapest június

2 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás 2

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 4 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai... 6 III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai... 8 IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött munkavállalók adatai IV. 1. A munkavállalók kikölcsönzési eseteinek száma IV. 2. A munkavállalók teljesített munkanapjai IV. 3. A munkavállalóknak kifizetett bruttó keresettömeg V. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok VI. Táblázatok

4 I. Bevezetés A munkaerő kölcsönzése Magyarországon a Munka Törvénykönyve július 1-jei módosításával vált lehetővé. A munkaerő-kölcsönzők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza, valamint az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet, továbbá a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szigorú feltételekhez köti a tevékenység gyakorlását, a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központjához rendeli. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok végzik a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A munkaerő-kölcsönzés egy speciális atipikus foglalkoztatási forma, a foglalkoztatás három fél megállapodásával valósul meg: a munkavállaló, a kölcsönvevő, valamint a kölcsönző cég által. A kölcsönzött munkavállalót a próbaidő letelte után ugyanazok a jogok illetik meg, mint a kölcsönvevő cég belső dolgozóit. A rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a munkaerő-kölcsönzők éves tevékenységére vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő január 31-éig kell teljesíteni. Ezzel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy az adatszolgáltatás, adatgyűjtés módja a rendelet 2011-es módosítása következtében a korábbi évekhez képest megváltozott. Az eddigiekben a munkaerő-kölcsönzőknek székhely szerint, a telephelyek adatainak összesítésével az illetékes munkaügyi központ felé kellett teljesítenie adatszolgáltatási kötelezettségét. Az éves tevékenységről szóló adatokat, adatlapokat továbbra is az illetékes munkaügyi központ felé kell elküldenie a munkaerő-kölcsönzőknek, változást jelent azonban, hogy az adatszolgáltatás telephelyenként történik a területileg illetékes munkaügyi központ felé. Mindez azt jelenti, hogy az adott megyében minden telephely saját maga nyújtja be adatszolgáltatását ahhoz munkaügyi központhoz, amelynek illetékességi területén a telephely működik, nem pedig a székhely gyűjti össze telephelyenként az adatokat és továbbítja. Felhívjuk a figyelmet, hogy ezen adatszolgáltatással kapcsolatos változások miatt az adatok bizonyos dimenziók mentén hasonlíthatók össze a korábbi évek adataival! 4

5 A megyei munkaügyi központok a tárgyévet követő március 31-éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékes munkatársa részére. Jelentős változás, hogy 2011-ben megjelent 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet lehetővé teszi a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozók számára közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő kölcsönzést 1, amelynek szigorú feltételeit és az adatgyűjtés során ezzel kapcsolatban szolgáltatandó adatokat e kormányrendelet tartalmazza. A 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet értelmében a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet további lényeges változása, hogy bővült azoknak az adatoknak, információknak a köre, amelyről a munkaerő-kölcsönzőknek számot kell adniuk, amely részben a közfoglalkoztatási jogviszonyba irányuló munkaerő kölcsönzés lehetővé tétele is indokolt. Az új adatokról az elemzés során részletesen szólunk. 1 a közfoglalkoztatási jogviszonyba történő munkaerő-kölcsönzés 5

6 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai A december 31-ei állapot szerint a munkaerő-kölcsönzők közül 713 db székhelyként, 238 db pedig telephelyként működött az országban, számuk együttesen 951 db-ot tett ki ben összesen 252 db székhely, 79 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 122 db székhely, 53 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 642 db, a telephelyek száma pedig 214 db volt, együttes számuk 856 db-ot tett ki. Az adatszolgáltató székhelyek közül 638 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, 4 db pedig jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet volt. A telephelyek körében 212 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, illetve 2 db nonprofit szervezet működött. Az adatszolgáltató székhelyek 79,1%-a csak belföldre, 2,3%-a csak külföldre, 18,5%-a pedig mindkét irányba folytatott munkaerő-kölcsönzést 2011-ben, a telephelyeknél a csak belföldre kölcsönzők aránya 89,7%-os volt, a belföldre és külföldre egyaránt kölcsönzőké 10,3%-ot tett ki. Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők területi elhelyezkedésével kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy a székhelyek és a telephelyek száma együttesen nézve a legnagyobb Közép-Magyarországon volt, ezen belül is a Főváros súlyát kell kiemelnünk. Az adatszolgáltató és a működő kölcsönzők aránya ebben a régióban meghaladta az 50,0%-ot. Ez követően Közép-Dunántúlt és Nyugat-Dunántúlt emelhetjük ki, ahol a működő és az adatszolgáltató székhelyek valamint telephelyek több mint 10,0%-át találjuk. A két régión belül Komárom Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyék szerepe meghatározó. 6

7 Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők száma és megoszlása megyénként a december 31-ei állapot szerint Megye/régió Az összes adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Az összes működő munkaerőkölcsönző) (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása db Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen ,7 10,9 50,6 4,3 5,7 1,5 11,6 5,8 2,8 2,6 11,2 2,2 1,2 0,9 4,3 4,7 1,5 1,3 7,5 2,7 3,7 2,3 8,8 2,2 1,8 2,1 6,1 100, ,2 11,0 50,3 4,2 6,7 1,9 12,8 5,4 2,5 2,3 10,2 2,5 1,3 0,8 4,6 4,5 1,4 1,2 7,0 2,5 4,0 2,2 8,7 2,1 1,9 2,3 6,3 100,0 % db % A bevezetőben említett jogszabályi változások következtében a évi tevékenységükkel kapcsolatban a munkaerő-kölcsönzőknek többek között számot kellett adniuk a nettó árbevételükről 2. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő cégek 2011-ben összesen 149,7 milliárd forintnak megfelelő nettó árbevételt realizáltak. A gazdasági ágakat tekintve a 2 A kölcsönző cég által, a kikölcsönzött munkavállalók után realizált nettó árbevétel Ha a cég további tevékenységet, tevékenységeket is folytatott a kölcsönzés mellett, ezeket a további jövedelmeket ez az adat nem tartalmazza. 7

8 feldolgozóipart, az információ, kommunikáció ágakat emelhetjük ki, hiszen előbbiben a nettó árbevétel meghaladta a 87,0 milliárd forintot, utóbbiban pedig a 17,0 milliárd forintot. A feldolgozóiparban a nettó árbevétel az egyéb feldolgozóipari tevékenység (15,0 milliárd Ft), a gép, gépi berendezés (13,9 milliárd Ft) és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (10,0 milliárd Ft) területeken emelendő ki, ahol a kölcsönzött munkavállalók után keletkezett bevétel meghaladta a 10,0 milliárd forintot. A munkaerő-kölcsönzők árbevételének 70,6%-a fizikai foglalkozásúak (105,7 milliárd Ft), 29,4%-a pedig szellemi foglalkozásúak (44,0 milliárd Ft) után keletkezett. A fizikaiak körében a betanított munkások, a szellemiek körében pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak foglalkoztatása után realizálódott a legtöbb bevétel. Az teljes nettó árbevétel 56,9%-át férfiak, 43,1%-át nők után könyvelhették el a munkaerőkölcsönzők. Ahogyan a bevezetőben is említettük a 2011-ben megjelent 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet lehetővé teszi a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozók számára közfoglalkoztatási jogviszonyba történő munkaerő kölcsönzést. Az adatszolgáltatás keretében 5 db munkaerőkölcsönző cég jelezte, hogy ilyen irányú tevékenység folytatására rendelkezik jogosultsággal, ez az öt cég területileg Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyében helyezkedik el ben a szóban forgó munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő kölcsönzési tevékenységet nem végeztek. III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók adatainál fontos hangsúlyoznunk, hogy az adatszolgáltatás módjának változása székhelyenkénti adatszolgáltatásról telephelyenkénti adatszolgáltatásra való átállás miatt a év adatai nem hasonlíthatók össze a korábbi évek adataival. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók száma 2011-ben db volt, közülük a legnagyobb arányt a feldolgozóipari cégek képviselik, ez 55,2%-a az összes szerződöttnek, amely db céget jelent. Jelentősebb szerepe van továbbá az adminisztratív szolgáltatás (12,2%), a szállítás, raktározás (7,3%), valamint a kereskedelem (6,1%) területeken működő foglalkoztatóknak, akik ily módon elégítették ki átmeneti vagy tartós munkaerőigényüket. 8

9 A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként, év év (db) év év év év* Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen *A évi adatok a telephelyenkénti adatszolgáltatás miatt nem vethetők össze a korábbi évek adataival. A feldolgozóiparban az egyéb feldolgozóipari tevékenység (18,5%), a gép, gépi berendezés gyártása (12,1%), a fémfeldolgozási termék gyártása, (5,5%) és az élelmiszergyártás (5,2%) ágazatokban volt a legmagasabb a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók aránya ben a legtöbb munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztató a Fővárosban volt található, az összes foglalkoztató 44,2%-a működött itt a tárgyévben. Győr-Moson-Sopron megyében a foglalkoztatók 16,0%-a, Fejér megyében 6,5%-a működött, a legkisebb arányszám ebből a szempontból Békés (0,1%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (0,2%) és Tolna (0,2%) megyében volt található. A szerződött foglalkoztatók közel fele, 48,3%-a, Közép- Magyarországon működött 2011-ben. 3 Az összes szerződött foglalkoztató számához viszonyítva. 9

10 A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók száma, megoszlása 2011-ben Megye/régió A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók száma számának megoszlása db % Budapest ,2 Pest 293 4,1 Közép-Magyarország ,3 Fejér 460 6,5 Komárom-Esztergom 346 4,9 Veszprém 84 1,2 Közép-Dunántúl ,6 Győr-Moson-Sopron ,0 Vas 231 3,3 Zala 73 1,0 Nyugat-Dunántúl ,4 Baranya 324 4,6 Somogy 193 2,7 Tolna 14 0,2 Dél-Dunántúl 531 7,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 132 1,9 Heves 46 0,7 Nógrád 29 0,4 Észak-Magyarország 207 2,9 Hajdú-Bihar 118 1,7 Jász-Nagykun-Szolnok 56 0,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 11 0,2 Észak-Alföld 185 2,6 Bács-Kiskun 216 3,1 Békés 10 0,1 Csongrád 174 2,5 Dél-Alföld 400 5,7 Összesen ,0 Ha megvizsgáljuk a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók főbb mutatóit, az alábbi megállapításokat tehetjük: Egy munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztatóra átlagosan 15,7 fő foglalkoztatott jutott 4. A legmagasabb ez a mutató Szabolcs-Szatmár-Bereg (143,0 fő/foglalkoztató), Békés (105,4 fő/foglalkoztató), Borsod-Abaúj-Zemplén (58,3 fő/foglalkoztató) és Zala (57,5 fő/foglalkoztató) megyében volt. A legalacsonyabb pedig Baranya (4,4 fő/foglalkoztató) és Bács-Kiskun (4,9 fő/foglalkoztató) megyében. 4 A foglalkoztatottak számán jelen esetben a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók számát értjük. 10

11 A foglalkoztatókra jutó kölcsönzött munkavállalók száma mellett a foglalkoztatókra jutó kölcsönzési esetek száma 2011-ben 25,8 eset/foglalkoztató volt. A legmagasabb ez a mutató Békés (354,6 eset/foglalkoztató), Szabolcs-Szatmár-Bereg (218,1 eset/foglalkoztató) és Jász-Nagykun-Szolnok (71,4 eset/ foglalkoztató) megyében volt. Az egy foglalkoztatóra jutó kölcsönzési esetek száma az energiaipar (104,8 eset/foglalkoztató), a kereskedelem (73,6 eset/foglalkoztató) és a vendéglátás (51,3 eset/foglalkoztató) területeken mutatkozott a legmagasabbnak 2011-ben, míg a művészet és szabadidő, oktatás, ingatlanügyletek ágakban a legalacsonyabbnak (5 eset/foglalkoztató alatti érték). Egy foglalkoztató átlagosan munkanapra igényelte a kölcsönző cégektől a munkaerőt. Az egy foglalkoztatóra jutó munkanapok száma legmagasabb Szabolcs-Szatmár-Bereg ( munkanap/foglalkoztató) és Békés ( munkanap/foglalkoztató) volt, a legalacsonyabb pedig Baranya megyében (357 munkanap/foglalkoztató) volt. Az egy foglalkoztatóra jutó átlagos keresettömeg 13,0 millió forint volt, amely 0,1 millió forinttal kevesebb mint a 2010-ben regisztrált keresettömeg. A legmagasabb ez a mutató Szabolcs-Szatmár-Bereg (117,6 millió Ft), Békés (86,4 millió Ft) és Zala (43,0 millió Ft) megyékben volt, a legalacsonyabb pedig Baranya (2,6 millió Ft) és Bács-Kiskun (3,6 millió Ft) megyékben. IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött munkavállalók adatai 2011-ben 111,0 ezer munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata a munkaerőkölcsönzőkkel, ez 14,9%-kal kevesebb, mint a évi létszám. A korábbi évek adatait vizsgálva jól látható, hogy a gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett a kölcsönzött munkavállalók száma 2009-ben. Ehhez képest 2010-ben jelentős mértékben nőtt a kölcsönzött munkaerő-állomány, azonban 2011-re ismét csökkenés következett be, 19,4 ezer fővel kevesebb munkavállaló kölcsönzése történt meg mint egy évvel korábban. 11

12 fő A munkaerő-kölcsönzökkel szerződő munkavállalók száma a években (fő) A kölcsönzött munkavállalók aránya az összes kölcsönzött munkavállalóhoz viszonyítva a legnagyobb a Fővárosban (43,5%), Fejér (7,6%), Győr-Moson-Sopron (7,5%) megyében volt 2011-ben. A legkisebb arányszámokat ugyanakkor Tolna, Nógrád, Bács-Kiskun és Békés megyében találjuk, ahol, a kölcsönzött munkavállalók aránya az 1,0%-ot sem érte el. Nemzetgazdasági ágak kapcsán ebben a tekintetben azt mondhatjuk, hogy a munkavállalók 64,7%-át (71,9 ezer fő) a feldolgozóiparba, 5,8%-át az információ, kommunikáció, 4,9%-át pedig az adminisztratív szolgáltatás területekre kölcsönözték az adatszolgáltató cégek. Ha megvizsgáljuk, hogy a foglalkozási főcsoportok közül melyeknek volt 2011-ben kiemelkedő súlya, két főcsoportot kell kiemelnünk. Az összes kölcsönzött munkavállaló 40,0%-a (44,4 ezer fő) a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, 29,7%-a (33,0 ezer fő) a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások főcsoportba került kölcsönzésre. A többi főcsoport esetében a munkavállalók aránya nem éri el a 10,0%-ot. 12

13 fő A kölcsönzött munkavállalók száma foglalkozási főcsoportonként, fő (2011) A munkaerő-kölcsönzőkkel jogviszonyban állók 54,9%-a a férfiak (60,9 ezer fő), 45,1%-a (50,1 ezer fő) a nők közül került ki. Állománycsoport szerint vizsgálva a 2011-ben kölcsönzött munkavállalókat, azt mondhatjuk, hogy 83,4%-uk fizikai (92,7 ezer fő), 16,6%-uk szellemi foglalkozású volt (18,4 ezer fő), 2010-ben a fizikaiak aránya 83,1%-ot tett ki, a szellemieké 16,9%-ot, tehát összességében lényeges változás nem következett be. A fizikai foglalkozásokon belül a betanított munkások (61,6%), a szellemi foglalkozásokon belül az ügyintéző, ügyviteli alkalmazott munkakörök (96,9%) tekinthetők dominánsak. 13

14 A kölcsönzött munkavállalók száma állománycsoportonként nemek szerinti bontásban, fő (2011) Állománycsoport Férfiak Nők Összesen Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen Amennyiben az állománycsoportokat nemek szerint külön vizsgáljuk, az figyelhető meg, hogy a férfiak esetében 2011-ben a 2010-es év adatához hasonlóan jóval nagyobb volt a fizikai foglalkozásúak száma és aránya a kölcsönzöttek között, mint a nők körében. Míg a férfiaknál a fizikai foglalkozású kölcsönzött munkavállalók száma meghaladta az 54,0 ezret, addig a nőknél a kölcsönzöttek száma 38,5 ezer főt tett ki. A nők körében ezzel párhuzamosan a szellemi foglalkozásúak voltak többségben, amely az ügyintéző, ügyviteli alkalmazott munkakörben meglévő dominanciának köszönhető. A kölcsönzött munkavállalók iskolai végzettség szerinti összetétele azt mutatja, hogy legnagyobb hányaduk szakmunkásképző, szakiskolai (38,0%) végzettséggel rendelkezik, a második releváns csoportnak a szakközépiskolai, gimnáziumi, technikumi (31,8%) végzettséggel rendelkezőket tekinthetjük. Harmadikként említhetjük a maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők csoportját (23,9%), végül pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket, akik az összes kölcsönzött 6,3%-át alkották 2011-ben. A kölcsönzött munkavállalók megoszlása iskolai végzettség szerint nemenként, % (2011) Nem 8 általános és kevesebb Szakmunkásképző, szakiskola Szakközépiskola, gimnázium, technikum Főiskola, Egyetem Férfiak 23,1 41,2 30,8 5,0 Nők 24,9 34,0 33,2 8,0 Összesen 23,9 38,0 31,8 6,3 14

15 Jól látható, hogy a férfiak és a nők között iskolai végzettség szerint a legnagyobb különbség a szakmunkásképző, szakiskolával rendelkezők között mutatkozik meg, hiszen a férfiak között az ilyen végzettséggel rendelkezők aránya 7,2%-ponttal magasabb. Ezzel párhuzamosan a nők körében magasabb a szakközépiskolai, gimnáziumi, technikumi, valamint felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a férfiakhoz képest. A 2010-es adatokkal összehasonlítva azt mondhatjuk, hogy a kölcsönzött munkavállalók iskolai végzettség szerinti összetétele nem változott lényegesen 2011-ben ben a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők aránya 24,6%-ot, a szakmunkásképzővel, szakiskolával rendelkezők aránya 37,4%-ot, a szakközépiskolával, gimnáziummal, technikummal rendelkezők aránya 32,4%-ot, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké 5,6%-ot tett ki. A kölcsönzött munkavállalók korösszetétele azt mutatja, hogy jelentős hányaduk, 64,9%-uk a éves korkategóriába tartozott, 23,5%-a a 25 éves és az ennél fiatalabb csoportba, a legidősebbek aránya 11,6%-ot tett ki 2011-ben. A évi adatokhoz viszonyítva elmondhatjuk, hogy 4,8%-ponttal csökkent a legfiatalabb korcsoportba tartozók aránya, ezzel párhuzamosan pedig nőtt a évesek aránya, 59,7%-ról 64,9%-ra. A évi adatok jól mutatják, hogy a legfiatalabb korcsoport aránya a 25 éves és az ennél fiatalabb munkavállalók esetében a betanított munkások, valamint a segédmunkások körében a legmagasabb. A 25 év alattiak kivételével a két további korcsoport esetében elmondhatjuk, hogy a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya meghaladja a 70,0%-ot. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a legfiatalabbak között is meglehetősen magas arányszámot regisztrálhatunk, 68,1%-ot tett ki a határozatlan idejű szerződéssel munkát vállalók aránya. A kölcsönzött munkavállalók megoszlása korcsoportok szerint állománycsoportonként, % (2011) Állománycsoport 25 éves és ezalatt éves 50 éves és afelett Szakmunkás 19,2 65,6 15,2 Betanított munkás 25,1 64,0 10,9 Segédmunkás 25,4 58,8 15,8 Fizikai összesen 23,9 63,5 12,7 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 22,1 71,9 6,0 Vezető, felső vezető, irányító 6,7 76,9 16,4 Szellemi összesen 21,6 72,1 6,4 Mindösszesen 23,5 64,9 11,6 15

16 Ha megvizsgáljuk a munkaerő-kölcsönző cégekkel munkajogi kapcsolatba kerülő munkavállalókat aszerint, hogy határozott vagy határozatlan idejű szerződéses jogviszony létesítésére került sor, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük. A 111,0 ezer munkavállaló közül 79,4 ezer (71,5%) határozatlan idejű szerződéssel dolgozott, 31,7 ezer pedig határozott idejű szerződéssel (28,5%) ben az összes kölcsönzött munkavállaló 72,1%-a határozatlan (94,0 ezer fő), 27,9%-a (36,4 ezer fő) pedig határozott idejű munkaszerződéssel volt foglalkoztatva. Mindez azt mutatja, hogy a évi adatok arányaiban kismértékű eltérést mutatnak a évhez viszonyítva. A határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya a betanított munkások (31,8%) között volt a legmagasabb 2011-ben, hiszen 56,9 ezer munkavállalóból 18,1 ezer dolgozott ilyen szerződéssel. A legalacsonyabb ezzel párhuzamosan a vezető, felső vezető, irányítók között volt ez az arány (12,5%), hiszen 568 munkavállalóból 71 dolgozott határozott idejű szerződéssel. A kölcsönzött munkavállalók megoszlása állománycsoportonként a szerződés időtartama szerint, % (2011) Állománycsoport Határozatlan idejű szerződéses jogviszony Határozott idejű szerződéses jogviszony Szakmunkás 71,0 29,0 Betanított munkás 68,2 31,8 Segédmunkás 74,8 25,2 Fizikai összesen 70,0 30,0 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 78,8 21,2 Vezető, felső vezető, irányító 87,5 12,5 Szellemi összesen 79,1 20,9 Mindösszesen 71,5 28,5 Ha a 2011-ben kölcsönzésre kerülő munkavállalók számát a szerződés időtartama szerint tovább vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a határozott idejű munkaviszonnyal rendelkezők között nagyobb (57,1%) a betanított munkások aránya mint a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezőknél ugyanezen állománycsoportnál (48,9%). Ezzel szemben a segédmunkások és az ügyintéző, ügyviteli alkalmazottaknál fordított a helyzet, ugyanis itt a határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezőkön belül találunk magasabb arányszámokat, szemben a határozott idejű szerződéssel rendelkezőkhöz képest. 16

17 % A szerződés időtartamát nemenként vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a férfiak között magasabb a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezők aránya, 73,4%-ot tett ki, ugyanez az arány a nőknél 69,1%-os volt a tárgyévben. Ezek az arányok a évi adatokhoz képest lényeges eltérést nem mutatnak. A évben a munkaerő-kölcsönzővel szerződött munkavállalók 92,7%-a teljes munkaidőben dolgozott, 7,3%-a pedig részmunkaidőben. A férfiak körében 2,0%-ponttal magasabb (93,6%) a teljes munkaidőben dolgozók aránya a nőkhöz viszonyítva. Ez a különbség döntően abból ered, hogy a határozatlan idejű foglalkoztatott munkavállalók között magasabb a férfiak között a teljes munkaidőben dolgozók aránya. Ezzel szemben a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatottak között a férfiak és a nők között ilyen különbség nem lelhető fel. Állománycsoport szerint nézve az adatokat, láthatjuk, hogy minden esetben 85%-ot meghaladó a teljes munkaidőben munkát végzők aránya. A részmunkaidő keretében foglalkoztatottak aránya a szakmunkások, az ügyintéző, ügyviteli alkalmazottak és a segédmunkások körében haladta meg a 10,0%-ot 2011-ben. A teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya állománycsoportonként, % (2011) 100,0 90,0 87,9 96,6 89,7 88,2 92,6 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 12,1 3,4 10,3 11,8 7,4,0 Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Teljes munkaidőben foglalkoztatott Részmunkaidőben foglalkoztatott A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók aránya a legnagyobb 2011-ben a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások körében volt, ahol elérte a 38,4%-ot, valamint az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozásoknál (15,6%), a legkisebb pedig a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők körében volt, ahol az említett arány 1,6%-ot tett ki. 17

18 Nemzetgazdasági ágak tekintetében azt mondhatjuk, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás súlya a legnagyobb a művészet és szabadidő (48,1% a részmunkaidősök aránya), a tudományos és műszaki tevékenység (43,9% a részmunkaidősök aránya), a vendéglátás (37,2% a részmunkaidősök aránya) területeken. A részmunkaidős foglalkoztatás szerepe a legkisebbnek a mezőgazdaság területén bizonyult 2011-ben a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatottak körében, arányuk 0,4%-ot tett ki. IV. 1. A munkavállalók kikölcsönzési eseteinek száma 2011-ben a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül a foglalkoztatók 182,1 ezer esetben kölcsönöztek ki munkavállalót, amely elmarad mind a évi (183,3 ezer eset) mind a évi (193,6 ezer eset) adattól. A 182,1 ezer kölcsönzési esetből 141,7 ezer alkalommal határozatlan (77,8%), 40,4 ezer alkalommal (22,2%) pedig határozott idejű szerződés megkötésére került sor 2011-ben ben a határozatlan idejű szerződések esetében 85,7%-os, a határozott idejű szerződéseknél pedig 14,3%-os arány volt tapasztalható ebben a tekintetben. Mindez azt jelenti, hogy arányaiban 2011-ben a határozott idejű munkaviszonyba való kölcsönzés súlya jelentősebben nőtt 2010-hez viszonyítva a kölcsönzési esetszámok tekintetében, addig a határozatlan idejű szerződéseknél csökkenés következett be. Összesen 114,9 ezer alkalommal történt meg férfi (63,1%), 67,2 ezer alkalommal pedig nő (36,9%) kikölcsönzése, amely a 2010-es adatokhoz képest a férfiaknál 6,1%-pontos növekedést, a nőknél 6,1%-pontos csökkenést jelent. A kölcsönzési esetek száma 2011-ben a fizikai foglalkozásúak körében (158,4 ezer) az összes eset 86,4%-át tette ki, a szellemiek körében ez az arány 13,6%-os volt, 2010-ben ezek az arányok a következőképpen alakultak, fizikai: 88,1%; szellemi: 11,9%. Összességében tehát lényeges elmozdulás nem következett be az arányszámokban. A fizikai foglalkozásokon belül a betanított munkások kölcsönzési esetszámai a legnagyobbak, a szellemiek között pedig az ügyintéző, ügyviteli alkalmazott foglalkozások rendelkeznek relevanciával. 18

19 A munkavállalók kölcsönzési eseteinek száma szerződés típusa szerint állománycsoportonként, db (2011) Állománycsoport Határozatlan idejű szerződéses jogviszony Határozott idejű szerződéses jogviszony Összesen Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen A munkavállalók vizsgálatánál láttuk, hogy a férfiak körében a fizikai állománycsoport súlya lényegesen nagyobb a nőkénél esetükben pedig a szellemi foglalkozások szerepe nagyobb, ugyanez a kölcsönzési esetszámok viszonylatában is megfigyelhető. A férfiak körében a 114,9 ezer eset 90,9%-a a fizikai, 9,1%-a a szellemi foglalkozásokhoz sorolható, a nőknél a 67,2 ezer eset 80,1%-a a fizikai, 19,9%-a a szellemi foglalkozásokhoz tartozik. Azt is érdemes még itt megemlítenünk, hogy miként a munkavállalók számánál látható volt, a határozott idejű szerződések szerepe a betanított munkások körében volt a leghangsúlyosabb, a vezetőknél a legkevésbé. Ugyanezt elmondhatjuk a kölcsönzési esetek kapcsán is, hiszen a betanított munkásokat határozott időtartamra 21,5 ezer alkalommal kölcsönözték, míg a vezetőknél ez a szám a 0,1 ezret sem érte el. Az összes kölcsönzési eset 47,8%-a a feldolgozóiparhoz volt köthető 2011-ben, ami azt jelenti, hogy összesen 87,0 ezer alkalommal történt kölcsönzés ebbe a gazdasági ágba. Emellett kiemelhetjük még a kereskedelmet, ahová 31,6 ezer alkalommal (17,3%) történt kölcsönzés, továbbá az adminisztratív szolgáltatást (10,9%) és a vendéglátást (6,4%) A feldolgozóiparon belül a gép, gépi berendezés gyártása, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és az egyéb feldolgozóipari tevékenység ágazatok emelhetők ki, ugyanis ezeken a területeken a kölcsönzési esetek száma a 10,0 ezer alkalmat is meghaladta a tárgyévben. Összességében elmondhatjuk, hogy a feldolgozóipar ágazatai közül 2011-ben is azok voltak a leghangsúlyosabbak, amelyek 2010-ben is kiemelkedő szereppel rendelkeztek. 19

20 db A 2010-es évhez hasonlóan 2011-ben is a kölcsönzési esetek száma a feldolgozóiparban a fizikai foglalkozások körében volt meghatározó. Ezt igazolja, hogy a 87,0 ezer kölcsönzési esetből 54,9 ezer betanított munkás, 14,8 ezer segédmunkás, 13,4 ezer szakmunkás foglalkozáshoz volt köthető a tárgyévben. A legtöbb kölcsönzési esetet a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) és a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozási főcsoportban volt található 2011-ben, ebben a két főcsoportba összpontosult a kölcsönzési esetek 69,9%-a (127,2 ezer kölcsönzési eset). Továbbá a kereskedelmi és szolgáltatási, az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) és az ipari és építőipari foglalkozások tekinthetők még jelentősnek, ahol a kölcsönzési esetek száma meghaladta a tárgyévben a 10,0 ezer db-ot. A kölcsönzési esetek száma foglalkozási főcsoportonként, db (2011)

21 millió munka nap IV. 2. A munkavállalók teljesített munkanapjai 2011-ben a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött munkavállalók összesen 14,0 millió munkanapot dolgoztak, amely 11,7%-os csökkenést jelent a évi adathoz képest. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött munkavállalók által ledolgozott munkanapok száma 2002 és 2011 között (millió munkanap) 18,0 16,0 14,0 17,2 12,7 14,8 15,9 14,0 12,0 10,0 8,3 10,1 8,0 6,0 4,0 3,5 3,6 5,4 2,0 0, Az utóbbi évek adatait vizsgálva jól látható, hogy a munkavállalók által teljesített munkanapok száma az egyes években nagyobb mértékben eltért egymástól, meglehetősen változóan alakult. A teljesített munkanapok számának egyértelmű növekedése a kétezres évek elején volt egyértelműen megfigyelhető, 2006-ot követően az egyik évben nagyobb mértékű növekedés, ezt követően pedig csökkenés zajlott le. A határozatlan idejű szerződéssel dolgozók 10,8 millió, a határozott idejű szerződés keretében dolgozók 3,2 millió munkanapot dolgoztak a évben. A teljesített munkanapok száma 2010-ről 2011-re elsődlegesen a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezők körében csökkent, 12,4 millió munkanapról 10,8 millió munkanapra, de ugyanígy kisebb mértékű csökkenés figyelhető meg a határozott idejű szerződéssel dolgozók között is (3,5 millió munkanapról 3,2 millió munkanapra való csökkenés). Az összes munkanap 55,6%-át a férfiak (7,8 millió munkanap), 44,4%-át a nők teljesítették (6,2 millió munkanap). 21

22 A teljesített munkanapok száma állománycsoportonként, nemek és szerződés típusa szerint (2011) Állománycsoport Határozatlan idejű szerződéses jogviszony Férfi Nő Összesen Határozott idejű szerződéses jogviszony Határozatlan idejű szerződéses jogviszony Határozott idejű szerződéses jogviszony Határozatlan idejű szerződéses jogviszony Határozott idejű szerződéses jogviszony Mindösszesen Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen A munkanapok 82,2%-át (11,5 millió munkanap) a fizikai foglalkozásúak, 17,8%-át (2,5 millió munkanap) szellemi foglalkozásúak teljesítették. A fizikai foglalkozásúak közül a legtöbb munkanapot a betanított munkások teljesítették, 7,4 millió munkanappal, a legkevesebbet pedig a segédmunkás foglalkozásúak. A szellemiek közül az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak 2,4 millió, a vezetők, felsővezetők 0,1 millió munkanapot dolgoztak a tárgyévben. A nemzetgazdasági ágak közül a legtöbb munkanapot 2011-ben a feldolgozóiparban találjuk, 9,4 millió munkanapot, amely az összes teljesített munkanap 66,8%-a, másodikként pedig az információ, kommunikáció ágat emelhetjük ki, 1,1 millió munkanappal. A feldolgozóiparon belül a gép, gépi berendezés gyártása, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, az egyéb feldolgozóipari tevékenység ágazatokat emelhetjük ki ebből a szempontból. A foglalkozási főcsoportok tekintetében elmondható, hogy a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők körében találjuk a legmagasabb teljesített munkanapszámot, 6,2 millió munkanapot, amely az összes ledolgozott nap 44,0%-át. Másodikként kiemelhető a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások főcsoportja, ahol a teljesített munkanapok negyedét találjuk a tárgyévben. Jelentős szereppel bírnak még az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati), az ipari és építőipari foglalkozások, ahol a teljesített munkanapok száma meghaladta az 1 millió munkanapot 2011-ben. 22

23 IV. 3. A munkavállalóknak kifizetett bruttó keresettömeg A kölcsönző cégek a évben alkalmazott munkavállalónak 91,5 milliárd forint bruttó keresettömeget fizettek ki, amely a évi adatnál 2,0%-kal kisebb összeget jelent. A határozatlan időre alkalmazottaknál 68,6 milliárd, a határozott szerződéssel foglalkoztatottak körében 22,9 milliárd forint került kifizetésre, 2010-ben az előbbi esetben 70,3 milliárd, utóbbi esetben pedig 23,1 milliárd forintnyi bruttó keresettömeg került kifizetésre. A férfiak részére 51,6 milliárd forint került kifizetésre, a nők részére pedig 39,9 milliárd forint a évben. A kifizetett bruttó keresettömeg 71,2%-a a fizikai foglalkozások (65,2 milliárd Ft), 28,8%-a a szellemi foglalkozások (26,3 milliárd Ft) körében került kifizetésre. A fizikai foglalkozásokon belül a betanított munkások, míg a szellemiek között az ügyintéző, ügyviteli alkalmazottak részére fizették ki a legtöbb bért. Ha a kifizetett keresettömeget részletesebben megvizsgáljuk, az alábbi megállapításokat tehetjük: Az egy munkanapra jutó átlagos kereset Ft/nap volt, ezen belül a határozatlan időre alkalmazottak napi átlaga Ft/nap a határozatlan idejűeké Ft/nap volt. Az egy napra jutó kereset a bázisévhez képest a 11,0%-kal növekedett, a határozatlan időre alkalmazottak esetében 12,2%-kal, a határozott időre alkalmazottak esetében pedig 6,9%-kal. Az egy napra jutó átlagos kereset a férfiaknál Ft/nap volt, a nőknél Ft/nap ben 255 munkanap volt, ami egy hónapra vetítve átlagosan 21,3 munkanapot jelent, a napi keresetből, illetve ebből az adatból kiindulva a férfiak havi átlagkeresete Ft a nőké pedig Ft volt évben a napi bruttó átlag keresetből kiindulva a havi átlagkereset Ft volt, a határozatlan időre alkalmazottaknál Ft, a határozatlan idejűeknél Ft volt ez az összeg. A fizikai foglalkozásúak havi átlagos kerettömege Ft, a szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagos jövedelme pedig Ft volt. Az egy hónapra jutó kereset 2010-hez képest 11,0%-kal emelkedett, a fizikai 23

24 foglalkozásoknál 8,0%-os, a szellemieknél pedig 24,6%-os növekedés következett be a havi átlagkeresetben. V. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok 2011-ben összesen 579 főt kölcsönöztek külföldre, amely a évi adathoz képest (235 fő) közel két és félszeres növekedést jelent. A külföldre kölcsönzött munkavállalókat összesen 982 alkalommal kölcsönözték ki a foglalkoztatók, összesen 50,6 ezer munkanapot teljesítettek, amely közel háromszoros emelkedést jelent 2010-hez képest (17,6 ezer munkanap). A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő külföldi foglalkoztatók száma 2011-ben 2010-hez képest több mint három és félszeresére növekedett, 68 foglalkoztatóról 243 foglalkoztatóra. A külföldre történő munkaerő-kölcsönzések főbb adatai ( ) Külföldre történő kölcsönzésnél a célországok száma, db Foglalkoztatók száma, db Munkavállalók száma, fő Teljesített munkanapok száma, nap év év év év Összesen öt országba történt munkaerő-kölcsönzés 2011-ben. A külföldre kölcsönzött munkavállalók EU tagállamokban kerültek kölcsönzésre, a legtöbb munkavállaló Németországban, Franciaországban és Ausztriában dolgozott 2011-ben ezzel párhuzamosan itt volt a legmagasabb a teljesített munkanapok száma és a kölcsönzési esetek száma is, ezen kívül Hollandiába és az Egyesült Királyságba történt még kölcsönzés. A legtöbben külföldön valamilyen ipari és építőipari foglalkozásban dolgoztak, az összes külföldre kölcsönzött 61,8%-át teszik ki. A másik releváns csoportot azok alkotják, akik valamilyen szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozás keretében vállaltak munkát, arányuk 31,8%-ot tett ki. A külföldre kölcsönzött munkavállalók demográfiai jellemzőjével kapcsolatban az alábbiakat mondhatjuk el összefoglaló jelleggel: 87,0%-os volt a férfiak, 13,0%-os pedig a nők aránya 24

25 a legtöbben szakmunkásképző, szakiskolai (66,5%) és szakközépiskolai, gimnáziumi, technikumi (22,3%) végzettséggel rendelkeztek az életkor dimenzióját tekintve azt mondhatjuk, hogy a kölcsönzöttek 69,8%-a éves, 19,7%-a a 25 év alatti, 10,5%-a 50 éves és az afelettiek korcsoportcsoportjába tartozott. 25

26 VI. Táblázatok 26

27 jogi személy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság évben kölcsönzési tevékenységet nem folytatók száma munkaerő közvetítést is végző cégek száma közhasznú kölcsönzést végző cégek száma csak belföldre csak külföldre mindkét irányba Megye/régió Az összes adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása 1. A munkaerő-kölcsönző cégek főbb adatai a évben Az adatszolgáltatást benyújtó munkaerő-kölcsönzők közül (székhely és telephely együtt) A évben kölcsönzési tevékenységet végzők (székhely és telephely együtt) A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve) db % db folytat munkaerőkölcsönzést száma számának megoszlása száma számának megoszlása db % db % Budapest , , ,2 Pest 93 10, , ,1 Közép-Magyarország , , ,3 Fejér 37 4, , ,5 Komárom-Esztergom 49 5, , ,9 Veszprém 13 1, ,5 84 1,2 Közép-Dunántúl 99 11, , ,6 Győr-Moson-Sopron 50 5, , ,0 Vas 24 2, , ,3 Zala 22 2, ,2 73 1,0 Nyugat-Dunántúl 96 11, , ,4 Baranya 19 2, , ,6 Somogy 10 1, , ,7 Tolna 8 0, ,7 14 0,2 Dél-Dunántúl 37 4, , ,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 40 4, , ,9 Heves 13 1, ,8 46 0,7 Nógrád 11 1, ,8 29 0,4 Észak-Magyarország 64 7, , ,9 Hajdú-Bihar 23 2, , ,7 Jász-Nagykun-Szolnok 32 3, ,7 56 0,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 20 2, ,5 11 0,2 Észak-Alföld 75 8, , ,6 Bács-Kiskun 19 2, , ,1 Békés 15 1, ,0 10 0,1 Csongrád 18 2, , ,5 Dél-Alföld 52 6, , ,7 Összesen , , ,0 db 27

28 2. A munkaerő-kölcsönző szervezetek száma és indexei években Megye/régió Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek száma (db) években Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek számának indexei az előző év %-ában Budapest ,4 129,6 124,0 125,8 117,6 73,8 114,3 117,0 Pest ,2 184,2 148,6 144,2 116,0 108,0 72,3 119,1 Közép-Magyarország ,9 136,4 128,1 129,4 117,2 81,1 102,4 117,4 Fejér ,2 150,0 120,8 89,7 119,2 100,0 119,4 89,2 Komárom-Esztergom ,0 151,6 114,9 103,7 116,1 104,6 29,4 505,0 Veszprém ,0 142,9 100,0 160,0 106,3 123,5 319,0 43,3 Közép-Dunántúl ,7 150,0 114,8 105,4 115,3 106,2 103,3 131,5 Győr-Moson-Sopron ,0 169,2 109,1 100,0 112,5 96,3 80,8 114,3 Vas ,5 114,3 175,0 107,1 100,0 100,0 113,3 82,4 Zala ,0 100,0 166,7 160,0 81,3 100,0 100,0 92,3 Nyugadt-Dunántúl ,0 138,5 133,3 114,6 100,0 98,2 94,4 98,0 Baranya ,0 300,0 144,4 92,3 133,3 131,3 76,2 43,8 Somogy ,0 100,0 100,0 100,0 100,0 125,0 20,0 200,0 Tolna ,0 116,7 100,0 100,0 85,7 116,7 128,6 66,7 Dél-Dunántúl ,5 153,8 120,0 95,8 113,0 126,9 78,8 57,7 Borsod-Abaúj-Zemplén ,4 975,0 89,7 102,9 97,2 85,7 73,3 118,2 Heves ,0 100,0 62,5 220,0 127,3 107,1 66,7 40,0 Nógrád ,9 180,0 105,6 126,3 108,3 119,2 61,3 5,3 Észak-Magyarország ,9 295,5 90,8 120,3 105,6 101,3 67,1 60,8 Hajdú-Bihar ,4 180,0 100,0 122,2 136,4 133,3 95,0 68,4 Jász-Nagykun-Szolnok ,6 129,6 94,3 93,9 119,4 118,9 65,9 127,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,0 150,0 91,7 136,4 100,0 113,3 94,1 75,0 Észak-Alföld ,2 140,0 94,6 107,5 117,5 120,9 79,0 96,9 Bács-Kiskun ,4 107,7 128,6 150,0 92,6 100,0 80,0 50,0 Békés ,0 115,4 86,7 138,5 133,3 91,7 63,6 150,0 Csongrád ,0 200,0 87,5 185,7 92,3 125,0 80,0 175,0 Dél-Alföld ,0 123,3 102,7 152,6 105,2 101,6 74,2 113,0 Ö sszesen ,2 149,0 115,6 121,6 113,4 94,0 92,6 110,0 5 A év adatai nem hasonlíthatók össze a korábbi évek adataival, mert ettől az évtől az adatok gyűjtése telephelyenként, 2011 előtt viszont székhely szerint történt. A táblában szereplő évre vonatkozó adatok a székhelyként és a telephelyként működő munkaerő-kölcsönzők számát is tartalmazza. 28

29 3. Az alkalmazott munkavállalók száma a évben Az alkalmazott munkavállalók száma (fő) Állománycsoport években Férfiak Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen Nők Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen Együtt Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen

30 4. Az alkalmazott munkavállalók számának indexei a évben Állománycsoport Az alkalmazott munkavállalók számának indexei az előző év %-ában Férfiak Szakmunkás 133,1 175,2 111,4 137,7 100,6 96,8 83,2 161,5 80,2 Betanított munkás 138,8 115,4 138,0 135,1 114,4 114,7 55,3 176,4 91,1 Segédmunkás 109,6 167,0 134,6 141,3 127,1 124,2 50,5 229,3 102,6 Fizikai összesen 134,3 135,9 128,4 136,6 111,6 110,9 7,2 1512,3 89,6 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi 103,3 114,7 219,7 202,1 71,6 125,1 84,1 117,9 88,1 Mindösszesen 131,0 134,1 134,9 144,2 105,1 112,5 64,1 168,0 89,4 Nők Szakmunkás 71,3 360,4 215,3 92,5 91,6 75,9 112,0 229,0 60,4 Betanított munkás 195,9 87,0 140,3 130,2 83,4 124,6 61,9 163,9 83,9 Segédmunkás 107,8 257,4 130,8 88,7 168,5 136,9 46,8 250,1 87,2 Fizikai összesen 135,2 137,6 147,6 119,6 91,1 120,1 63,4 183,6 80,3 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen 98,0 125,2 197,2 148,2 114,1 96,3 100,1 115,4 81,0 Mindösszesen 127,2 135,6 155,2 125,2 96,4 113,6 71,9 161,7 80,4 Együtt Szakmunkás 121,0 196,6 133,4 122,3 98,2 91,8 88,9 178,4 73,9 Betanított munkás 141,5 117,0 139,3 132,4 97,9 119,2 58,4 170,1 87,6 Segédmunkás 108,9 201,9 132,7 115,8 142,5 129,7 48,8 238,6 95,4 Fizikai összesen 134,7 136,7 137,1 128,3 102,2 114,7 62,2 180,3 85,5 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen 99,8 121,4 204,8 167,7 95,5 105,7 93,9 116,2 83,5 Mindösszesen 129,1 134,8 144,6 134,4 100,9 113,0 67,7 164,9 85,1 30

31 5. A munkavállalók teljesített munkanapjainak száma a években A munkavállalók teljesített munkanapjainak száma (nap) Állománycsoport években Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Férfiak Nők Együtt Szellemi összesen Mindösszesen