A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

Átírás

1 A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai I. negyedév Budapest

2 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) Fax: (1)

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai I. negyedévben A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai terület szerint A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai a I. negyedévben A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai életkor és iskolai végzettség szerint Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai a március 31-ei állapot alapján Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai terület szerint Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint Az érvényes bejelentéssel rendelkező külföldi állampolgárok adatai A kiadott és az érvényben lévő EU Kék Kártyák adatai A Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók száma a március 31-ei állapot szerint A külföldiek munkavállalásának szabályairól Táblázatok

4 1. Bevezetés A munkaügyi központok a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához kapcsolódóan a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigény és engedély iránti kérelem alapján (16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet) engedélyezési eljárást folytatnak. Emellett a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, foglalkoztatásra kerülő, bejelentett de engedélyezésre nem kötelezett külföldi munkavállalókról (355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet), valamint azon harmadik országbeli állampolgárokról, akik engedélymentesen dolgoznak Magyarországon (355/2009. XII. 30. Korm. rendelet) nyilvántartást vezetnek. A munkavállalási engedélyek és a bejelentett munkavállalók számának adatai egy központi adatbázisban kerülnek tárolásra. Az adatok rögzítése, az adatbázisban való megjelenítése folyamatos, az így rendelkezésre álló statisztikai adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal negyedévenként feldolgozza és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján közli ( Az EU Kék Kártya engedélyezési eljárását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal folytatja le, a 168/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet értelmében a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjainak hatásköre az eljárás folyamatában csak szakhatósági állásfoglalás megtételére terjed ki. Tehát az illetékes munkaügyi központ nyilatkozik arról, hogy az adott EU Kék Kártya engedély kiadását a munkaerő-piaci helyzet figyelembevételével támogatja, vagy sem. A kiadott és érvényes EU Kék Kártyák adatai mindkét Hivatal rendelkezésére állnak. A statisztikai adatgyűjtéshez és feldolgozáshoz kapcsolódóan, a jogszabályi háttérnek, kötelezettségnek megfelelően, különböző fogalmak kidolgozására került sor a külföldi munkavállalók munkavállalási engedélyére, bejelentésére vonatkozóan, amelyek az alábbiakban kerülnek ismertetésre. A rendeletekben megjelölt egyes adatgyűjtési kötelezettségekhez tartozó főbb statisztikai megnevezések a következők: 1. kiadott egyéni munkavállalási engedélyek száma adott időintervallumban kiadott munkavállalási engedélyek száma, 2. érvényes egyéni munkavállalási engedélyek száma adott időpontban érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezők száma, 3. bejelentések (regisztráció) száma a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárságú személyek Magyarországon történő foglalkoztatásának megkezdésére, illetve befejezésére vonatkozóan közölt munkavállalók száma (az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve bejelentési kötelezettség esetén), 4. érvényes bejelentések (regisztráció) száma adott időpontban érvényes bejelentéssel rendelkező (korábban már foglalkoztatás megkezdésére bejelentett, de a foglalkoztatás megszűnésére még be nem jelentett) munkavállalók együttes száma, 4

5 5. kiadott EU Kék Kártyák száma 1 adott időintervallumban kiadott EU Kék Kártyák száma, 6. érvényes EU Kék Kártyák száma adott időpontban érvényes EU Kék Kártyák száma. Az engedélyezési eljárásra és az bejelentési kötelezettségre vonatkozó érvényes jogi szabályozást A külföldiek munkavállalásának szabályairól fejezet ismerteti. 2. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai I. negyedévben Ha állampolgárság szerint kívánjuk elemezni a külföldiek foglalkoztatási viszonyait, akkor meg kell vizsgálnunk egyrészt azon országok állampolgárait, akiknek a foglalkoztatását megelőzően csak a foglalkoztatás tényét kell bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők, továbbá azokét, akik esetében harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási engedélyre van szükség. Meg kell jegyeznünk, hogy néhány esetben azonban ezeknek az állampolgároknak a foglalkoztatása is csupán bejelentési kötelezettséget von maga után I. negyedévben a kiadott egyéni munkavállalási engedélyek száma db volt, amely az előző év azonos időszakához képest 9,9%-os növekedést jelent. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek közül összesen 5 db-ot (0,2%) tett ki a mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma. Az Európai Unióhoz nem tartozó, európai országok állampolgárainak részére kiadott engedélyek száma 3,0%-kal emelkedett hez képest. Ezzel párhuzamosan az Európai Unióhoz nem tartozó, de Magyarországgal szomszédságban lévő országok állampolgárai részére kiadott engedélyek száma jelentős csökkenést mutatott, ennek mértéke 9,4%-os volt. Az Európán kívüli országok állampolgárai részére kiadott engedélyek száma 13,7%-kal emelkedett. 1 Fontos megjegyezni, hogy az EU Kék Kártyát speciális helyzete miatt külön kezeljük az egyéni munkavállalási engedélyek csoportjától. 5

6 db db A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek száma országcsoportonként, I. negyedév (db) I. negyedév Nem EU-s európai Nem EU-s szomszédos országok Európán kívüli országok A kiadott engedélyek száma a legmagasabb a kínai (913 db), az ukrán (286 db), a vietnámi (246) és a szerb (241 db) állampolgárok esetében volt I. negyedévben. Az ukránok kivételével 29,4%-kal kevesebb engedélyt adtak ki részükre az itt felsorolt állampolgárságok körében az előző év azonos időszakához képest nőtt a kiadott munkavállalási engedélyek száma. A vietnámi állampolgároknak 38,2%-kal, a szerbeknek 22,3%-kal, a kínaiaknak 12,0%-kal több engedély került kiadásra, mint egy évvel korábban. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek száma országonként, I. negyedév (db)* Kína Ukrajna Vietnám Szerbia Koszovó I. negyedév *A diagram csak azokat az országokat tartalmazza, amely állampolgárainak részére I. negyedévben a kiadott munkavállalási engedélyek száma meghaladta a 200 db-ot. 6

7 Mindehhez hozzátehetjük, hogy a Japánból és Horvátországból munkavállalási céllal érkezők részére kibocsátott egyéni engedélyek száma több mint kétszeresére nőtt, továbbá az orosz, koszovói, mexikói állampolgárok részére több mint 30,0%-kal több engedélyt adtak ki. Ezzel párhuzamosan a brazil, ukrán, thaiföldi, mongol, török és dél-koreai állampolgárok esetében csökkenés volt tapasztalható A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai terület szerint A legtöbb engedély kiadására I. negyedévben a Fővárosban került sor, amely az összes kiadott egyéni engedély 63,4%-át jelenti, ezt követően Pest (10,6%) és Győr-Moson-Sopron (4,8%) és Zala (3,2%) megyét emelhetjük ki. A legkisebb arányszámokat Baranya, Vas és Békés megyében találjuk. A Közép-magyarországi régióban összpontosul a kiadott engedélyek 74,0%-a, a többi régióban ez az arány a 10,0%-ot sem éri el. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai területi bontásban ( I. negyedév) Régió/megye Kiadott egyéni engedélyek száma, db Kiadott egyéni engedélyek számának megoszlása, % I. negyedév/ I. negyedév I. negyedév I. negyedév I. negyedév Közép-Magyarország ,0 74,0 109,9 Budapest ,4 65,6 106,2 Pest ,6 8,4 139,1 Közép-Dunántúl ,8 6,7 94,3 Fejér ,4 3,5 75,3 Komárom-Esztergom ,5 2,2 124,1 Veszprém ,8 1,0 96,0 Nyugat-Dunántúl ,1 3,8 232,7 Győr-Moson-Sopron ,8 2,3 230,0 Vas ,2 0,5 42,9 Zala ,2 1,0 337,0 Dél-Dunántúl ,0 1,3 172,7 Baranya ,1 0,8 19,0 Somogy ,7 0,1 666,7 Tolna ,1 0,3 366,7 Észak-Magyarország ,2 2,4 100,0 Borsod-Abaúj-Zemplén ,5 1,1 150,0 Heves ,3 0,5 57,1 Nógrád ,5 0,8 61,9 Észak-Alföld ,0 5,7 76,5 Hajdú-Bihar ,2 1,2 109,7 Jász-Nagykun-Szolnok ,4 1,2 128,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,4 3,3 45,3 Dél-Alföld ,0 6,1 71,4 Bács-Kiskun ,1 2,0 113,2 Békés ,2 0,4 45,5 Csongrád ,7 3,7 51,5 Összesen ,0 100,0 109,9 7

8 2013. I. negyedévben a megyék alig több mint felében emelkedett a kiadott egyéni munkavállalási engedélyek száma az előző év azonos időszakához képest. Itt azonban fontos figyelembe venni, hogy a megyék többségében a százalékos változások csak óvatos következtetések levonására adnak lehetőséget, hiszen a relatíve alacsony engedélyszámok miatt néhány darabos növekedés vagy csökkenés is jelentős változást mutathat. Mindezt szem előtt tartva csak azt tartjuk szükségesnek kiemelni, hogy Pest megyében 39,1%-kal, a Fővárosban pedig 6,2%-kal került több egyéni engedély kibocsátásra A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint I. negyedév az összes kiadott engedély 32,3%-át a kereskedelem, 23,1%-át a feldolgozóipar, 14,4%-át a vendéglátás, 4,2%-át pedig az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágakra vonatkozóan adták ki. Összességében ez azt jelenti, hogy a kiadott engedélyek 74,0%-a ebben a négy gazdasági ágban összpontosult a tárgyidőszakban. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai nemzetgazdasági ágak szerint I. negyedévben Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % I. negyedév/ Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 35 1,2 56,5 Bányászat, kőfejtés 10 0,3 21,7 Feldolgozóipar ,1 129,3 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 0 0, ,1 10,5 Építőipar 113 3,9 54,1 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,3 137,7 Szállítás, raktározás 79 2,7 106,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,4 93,7 Információ, kommunikáció 111 3,8 191,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 12 0,4 85,7 Ingatlanügyletek 30 1,0 100,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 116 4,0 74,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 28 1,0 116,7 2 0,1 33,3 Oktatás 22 0,8 157,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 22 0,8 200,0 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 49 1, ,0 Egyéb szolgáltatás 122 4,2 64,6 Ismeretlen 116 4,0 207,1 Összesen ,0 109,9 8

9 A feldolgozóiparban az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása ágazatokban került kiadásra a legtöbb munkavállalási engedély. A kereskedelem nemzetgazdasági ágban 37,7%-kal, a feldolgozóiparban 29,3%-kal több egyéni munkavállalási engedély adtak ki I. negyedévben, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel szemben a vendéglátás és az egyéb szolgáltatás területeken csökkenés következett be. A foglalkozási főcsoportokat vizsgálva láthatjuk, hogy a legtöbb kiadott egyéni munkavállalási engedély a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körében került kiadásra (834 db), amely az összes kiadott engedély közel harmadát teszi ki. Második releváns főcsoportnak a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokat tekinthetjük, ezt követően pedig a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő, az ipari és építőipari valamint az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokat. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai foglalkozási főcsoportok szerint I. negyedévben Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % I. negyedév/ Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0.. Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 128 4,4 116, ,1 103, ,0 66,5 54 1,9 98, ,3 144,5 7 0,2 19,4 Ipari és építőipari foglalkozások ,7 262,5 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 123 4,3 44, ,9 122,6 Ismeretlen 7 0,2 140,0 Összesen ,0 109,9 A foglalkozási főcsoportok döntő többségében emelkedett a kiadott munkavállalási engedélyek száma, a legnagyobb mértékben az ipari és építőipari, továbbá a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások esetében. 9

10 2.3. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint A kiadott engedélyek legnagyobb része a éves korcsoportba tartozó harmadik országbeli állampolgárok köréhez volt kapcsolható I. negyedévben, összesen db engedélyt adtak ki e korcsoportba tartozó külföldi munkavállalók részére. A második és harmadik releváns korkategóriának a éves és a éves korcsoport nevezhető, míg a 19 év alattiak és az 55 év felettiek súlya a legkisebbnek tekinthető. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai korcsoportok szerint I. negyedévben Korcsoport Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % I. negyedév/ 19 éves és ezalatt 84 2,9 140, éves ,7 116, éves ,8 105, éves ,0 111, éves ,4 105,2 55 éves és afelett 90 3,1 113,9 Ismeretlen 0 0,0.. Összesen ,0 109,9 Az iskolai végzettség kapcsán elmondható, hogy a legtöbb kiadott engedély a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok részére került kiadásra, amely az összes engedély 43,2%-át fedi le. Ezen túlmenően két további iskolai végzettség szerinti kategória releváns szerepe emelhető ki, egyrészt a szakiskolai, szakmunkásképzőé (együttesen) és a felsőfokú végzettségé. Indokolható ez azzal, hogy az összes kiadott egyéni engedély 22,7%-a tartozik az előbbi, míg 20,1%-a az utóbbi kategóriába. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai iskolai végzettség szerint I. negyedévben Iskolai végzettség Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % I. negyedév/ 8 általános vagy kevesebb ,2 118,2 Szakiskola, szakmunkásképző ,7 99,2 Szakközépiskola 100 3,5 96,2 Gimnázium 70 2,4 72,9 Technikum 26 0,9 236,4 Egyetem, főiskola ,1 122,6 Egyéb és ismeretlen 205 7,1 91,1 Összesen ,0 109,9 10

11 fő Mind az életkor mind pedig az iskolai végzettség szerinti struktúrával kapcsolatban megállapítható, hogy az engedélyek számában bekövetkező változások ellenére, az engedélyek számának megoszlása a két dimenzió mentén nem mutat pregnáns változást az előző év azonos időszakához viszonyítva. 3. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai a I. negyedévben Az eddigiekben azt vizsgáltuk, hogy azon állampolgárok körében miként alakult a kiadott engedélyek száma, akiknek foglalkoztatása engedélyhez kötött. A külföldi munkavállalók másik nagy csoportját azok az állampolgárok alkotják, akiknek foglalkoztatása nem engedélyköteles, csak a foglalkoztatás tényét szükséges bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elsősorban a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok és bizonyos jogszabályi esetekben harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának feltétele. Mivel a bejelentések szerepe és súlya elsődlegesen az Európai Unió tagállamai esetében jelentkezik, ezért az állampolgárságok esetében csak e tagállamokat vizsgáljuk meg részletesen I. negyedévben a munkaadók összesen fő foglalkoztatásának megkezdését jelentették be, amely az előző év azonos időszakának adatához képest 4,8%-os növekedést jelent. ben ezzel ellentétes irányú változás volt megfigyelhető, ugyanis akkor jelentősen csökkent a bejelentett külföldi állampolgárok száma. Az Európai Unió 27 tagállama közül mindössze két ország állampolgárai esetében haladta meg a bejelentett munkavállalók száma a 100 főt. A bejelentett román állampolgárok (656 fő) száma volt a legnagyobb, amely az összes bejelentett 43,8%-át tette ki, ezt követően az Egyesült Királyság területéről érkező állampolgárokat emelhetjük ki, esetükben az iménti arány 16,8%-os volt. Harmadikként pedig szlovák állampolgárt jelentettek be a legtöbbet. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi államoplgárok száma országok szerint (fő)* Románia Egyesült Királyság Szlovákia Németország I. negyedév *A diagram csak azokat az országokat tartalmazza, amelyek esetében a I. negyedévben a regisztrált munkavállalók száma meghaladta az 50 főt. 11

12 Az előző év azonos időszakához képest a román állampolgárok körében 15,6%-kal esett vissza a bejelentett külföldi állampolgárok száma, a szlovákok esetében a csökkenés mértéke 48,4%-ot tett ki, a németeknél 29,2%-ot. Ezzel szemben öt és félszeresére emelkedett azoknak az állampolgároknak a száma, amelyek az Egyesült Királyságból érkeztek. Összességében azt mondhatjuk, hogy a legtöbb EU-s tagállam állampolgárai esetében emelkedett a bejelentett külföldi munkavállalók száma, ezek közül az egyik legrelevánsabb az előbbiekben már említett Egyesült Királysághoz kapcsolható. Emellett azonban olyan tagállamok állampolgárai esetében csökkent jelentősen a bejelentett külföldi állampolgárok száma, amely a magyar munkaerőpiac szempontjából jelentős súllyal bír. Erre jó példa Románia vagy Szlovákia. A kiadott engedélyekhez hasonlóan a legtöbb külföldi állampolgárt a Fővárosban jelentették be, a bejelentett összlétszám 48,7%-a tartozott ide területileg. Ezt követően Fejér megyét emelhetjük ki, ahol az iménti arány 11,1%-ot tett ki, Bács-Kiskun megyében pedig 9,2%-ot. Régió/megye A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok fontosabb adatai területi bontásban ( I. negyedév) A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő I I. negyedév negyedév 12 A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % I I. negyedév negyedév I. negyedév/ Közép-Magyarország ,7 47,8 119,9 Budapest ,7 37,6 135,8 Pest ,0 10,2 61,6 Közép-Dunántúl ,7 7,1 217,8 Fejér ,1 2,3 503,0 Komárom-Esztergom ,1 1,8 128,0 Veszprém ,5 3,0 51,2 Nyugat-Dunántúl ,3 13,7 63,3 Győr-Moson-Sopron ,1 10,9 49,4 Vas ,0 1,9 111,1 Zala ,1 0,9 130,8 Dél-Dunántúl ,7 1,6 47,8 Baranya 5 3 0,3 0,2 166,7 Somogy ,3 0,8 36,4 Tolna 2 9 0,1 0,6 22,2 Észak-Magyarország ,6 2,5 111,4 Borsod-Abaúj-Zemplén ,9 1,2 82,4 Heves ,0 0,8 125,0 Nógrád ,7 0,4 166,7 Észak-Alföld ,3 3,6 98,0 Hajdú-Bihar ,8 1,8 108,0 Jász-Nagykun-Szolnok ,4 0,8 54,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,1 1,1 113,3 Dél-Alföld ,6 23,7 69,0 Bács-Kiskun ,2 13,7 70,8 Békés ,1 2,0 106,9 Csongrád ,3 8,1 56,5 Összesen ,0 100,0 104,8

13 A megyék jelentős részében emelkedett a bejelentett külföldi foglalkoztattak száma, a legnagyobb mértékben Fejér, Baranya, Nógrád megyében, a Fővárosban, továbbá Zala megyében. Itt azonban csak a Főváros képvisel meghatározó súlyt a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők szempontjából A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A bejelentett külföldi állampolgárok száma négy nemzetgazdasági ágban bizonyult a legmagasabbnak: az információ, kommunikáció, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és az adminisztratív szolgáltatás területeken. Ebben a négy nemzetgazdasági ágban jelentették be az összes külföldi állampolgár 58,2%-át. Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok főbb adatai nemzetgazdasági ágak szerint I. negyedévben Bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % I. negyedév/ Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,9 64,8 Bányászat, kőfejtés 0 0,0.. Feldolgozóipar 144 9,6 87,3 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 3 0,2 75,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 3 0,2 30,0 szennyeződésmentesítés Építőipar 62 4,1 60,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás 110 7,3 64,7 Szállítás, raktározás 20 1,3 51,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 39 2,6 83,0 Információ, kommunikáció ,2 294,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 19 1,3 73,1 Ingatlanügyletek 5 0,3 45,5 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 92 6,1 101,1 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 142 9,5 191,9 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 20 1,3 60,6 Oktatás 88 5,9 231,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 9 0,6 36,0 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 40 2,7 307,7 Egyéb szolgáltatás 107 7,1 115,1 Ismeretlen 9 0,6 25,7 Összesen ,0 104,8 A nemzetgazdasági ágak közül a művészet és szabadidő, az információ, kommunikáció, az oktatás, az adminisztratív szolgáltatás, az egyéb szolgáltatás és a tudományos és műszaki tevékenység területeken jelentettek be több külföldi állampolgárt a tárgyidőszakban, mint egy évvel korábban, a többi ágban kevesebb bejelentés történt. 13

14 Ha foglalkozási főcsoportok szerint vizsgáljuk a bejelentéseket, jól látható, hogy a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások területén jelentették be a legtöbb állampolgárt, az összes bejelentett külföldi 28,4%-a tartozik ebbe a főcsoportba. Ezt követően a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokat említhetjük, ahová az összlétszám 23,7%-a sorolható. Emellett az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokat és a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők kategóriákat emelhetjük ki. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok főbb adatai foglalkozási főcsoportok szerint I. negyedévben Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % I. negyedév/ Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0.. Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 75 5,0 117, ,4 125, ,0 163,3 79 5,3 109,7 56 3,7 143,6 23 1,5 39,7 Ipari és építőipari foglalkozások 93 6,2 175,5 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,1 129, ,7 65,9 Ismeretlen 0 0,0.. Összesen ,0 104,8 Az előző évhez képest csak a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások főcsoportjában mérséklődött a bejelentett külföldi állampolgárok száma. A legnagyobb növekedés az ipari és építőipari valamint az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő kategóriáknál következett be A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai életkor és iskolai végzettség szerint A munkavállalók részére kiadott engedélyeknél látottakhoz hasonlóan a bejelentett külföldi munkavállalóknál is a éves korcsoport tekinthető dominánsnak, hiszen a főből 503 fő (33,6%-uk) ebbe a kategóriába tartozott I. negyedévben. További egyezőséget jelent, hogy a második jellegadó korcsoport szintén a éves korkategória. 14

15 A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok fontosabb adatai korcsoportok szerint I. negyedévben Korcsoport Bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % I. negyedév/ 19 éves és ezalatt 38 2,5 100, éves ,0 96, éves ,6 88, éves ,0 117, éves ,3 126,4 55 éves és afelett 114 7,6 139,0 Ismeretlen 0 0,0.. Összesen ,0 104,8 A tárgyidőszakban a éves és a éves korkategóriákban csökkent egyedül a bejelentett munkavállalók száma, minden más kategóriában nőtt. Ez azonban nem befolyásolja érdemben a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők korstruktúra szerinti összetételét. Az iskolai végzettséggel kapcsolatban kiemelhető, hogy a kiadott engedélyeknél látottakkal szemben a bejelentett munkavállalók legnagyobb része nem legfeljebb 8 általánossal rendelkezett, hanem felsőfokú iskolai végzettséggel, arányuk 43,8%-ot tett ki a tárgyidőszakban. A legfeljebb 8 általánossal rendelkező külföldi állampolgárok csak a második domináns csoportot alkották. Itt fontos megjegyezni, hogy a korábbiakhoz képest eltérést jelent a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők többségének megléte a többi kategóriához képest, ugyanis a legfeljebb 8 általánost végzettek voltak jelen legnagyobb csoportként. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok fontosabb adatai iskolai végzettség szerint I. negyedév Iskolai végzettség Bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % I. negyedév/ 8 általános vagy kevesebb ,4 61,5 Szakiskola, szakmunkásképző ,8 110,8 Szakközépiskola ,4 138,2 Gimnázium 107 7,1 97,3 Technikum 0 0,0.. Egyetem, főiskola ,8 147,2 Egyéb és ismeretlen 23 1,5 127,8 Összesen ,0 104,8 Ennek oka, hogy jelentősen lecsökkent a legfeljeb 8 általánossal rendelkező külföldi állampolgárok, emellett ugyanakkor lényegesen megnőtt a felsőfokú iskolai végzettségű szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező munkavállalók száma és aránya a bejelentettek körében a es adatokhoz viszonyítva. 15

16 db 4. Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai a március 31-ei állapot alapján március 31-én az érvényes munkavállalási engedélyek együttes száma db volt, ebből a mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma 3 db-ot tett ki. Az előző év azonos időpontjához képest a munkavállalási engedélyek számában 1,0%-os csökkenés következett be. Ha országok szerinti csoportokat nézzük, azt tapasztaljuk, hogy egyedül az Európán kívüli országok esetében nőtt március 31-én az előző év azonos időpontjához képest az érvényes munkavállalási engedélyek száma, 9,4%-kal. Ezzel szemben az Európai Unióhoz nem tartozó, de Európában található országok állampolgárai körében 15,1%-kal, a Magyarországgal szomszédos, de nem EU tagállamoknál pedig 29,1%-kal csökkent az érvényben lévő engedélyek száma. Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek száma (db) Nem EU-s európai Nem EU-s szomszédos országok Európán kívüli országok március 31-én március 31-én Az érvényes engedélyek száma a legmagasabb a kínai (6 333 db), az ukrán (2 883 db), a szerb (1 438 db) és a vietnámi (1 244 db) állampolgárok körében volt március 31-én. A március 31-ei állapothoz képest a legnagyobb mértékben a koszovói állampolgárok érvényes engedélyeinek száma növekedett, több mint háromszorosára. Emellett a vietnámiak (96,8%-os), a japánok (32,9%-os), az irániak (27,4%-os), a brazilok (22,4%-os) és a kínaiak (15,1%-os) esetében tapasztalható nagyobb mértékű növekedés a vizsgált állampolgárságok kapcsán. Ezen információk jól rávilágítanak arra, hogy mely harmadik országbeli állampolgároknak köszönhető az Európán kívülről érkező munkavállalók csoportjához tartozó érvényes engedélyek számában bekövetkező növekedés. 16

17 db Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek száma (db)* Kína Ukrajna Szerbia Vietnám Koszovó Thaiföld India Japán Mongólia március 31-én március 31-én *A diagram csak azoknak az országokat tartalmazza, ahol a március 31-ei állapot szerint az érvényben lévő munkavállalási engedélyek száma meghaladta az 500 db-ot. Emellett az Európai Unióhoz nem tartozó európai országok körében Koszovó kivételével, csökkent a magyar munkaerőpiac szempontjából releváns országokból érkező állampolgárok érvényes engedélyeinek száma március 31-e és március 31-e között. Így az ukránok (33,9%-os csökkenés) és a szerbek (19,2%-os) esetében is Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai terület szerint A legtöbb érvényes engedély március 31-én a Fővárosban és Pest megyében volt található, ebben a két megyében csoportosult az összes engedély 76,4%-a, ugyanakkor Heves, Baranya, Somogy, Békés, Nógrád megyében mindösszesen 0,4-0,5% között mozgott ez az arány március 31-ei állapothoz képest két régióban, Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön következett be növekedés, mely több mint 10,0%-os emelkedést jelent. Megyék szintjén nézve ennek megfelelően Komárom-Esztergom, Békés és Veszprém megyében emelkedett leginkább az érvényes munkavállalási engedélyek száma. 17

18 Az érvényben lévő egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai területi bontásban (2012. március március 31.) Régió/megye Érvényes engedélyek száma, db március március 31. Érvényes engedélyek számának megoszlása, % március március 31. Index, március 31./ március 31. Közép-Magyarország ,4 76,4 98,9 Budapest ,0 68,5 98,3 Pest ,4 8,0 104,6 Közép-Dunántúl ,6 5,0 110,3 Fejér ,1 2,2 95,2 Komárom-Esztergom ,3 1,8 127,6 Veszprém ,1 1,0 112,8 Nyugat-Dunántúl ,0 5,3 94,4 Győr-Moson-Sopron ,6 2,8 91,6 Vas ,9 1,0 83,1 Zala ,5 1,4 105,9 Dél-Dunántúl ,6 1,7 88,4 Baranya ,4 0,6 68,5 Somogy ,4 0,4 85,2 Tolna ,8 0,7 105,8 Észak-Magyarország ,0 2,3 86,7 Borsod-Abaúj-Zemplén ,1 1,2 91,3 Heves ,4 0,7 67,5 Nógrád ,5 0,5 101,0 Észak-Alföld ,8 4,1 91,9 Hajdú-Bihar ,1 1,1 97,1 Jász-Nagykun-Szolnok ,3 1,2 109,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,5 1,9 76,2 Dél-Alföld ,6 5,0 110,2 Bács-Kiskun ,3 2,0 110,2 Békés ,5 0,4 115,0 Csongrád ,8 2,5 110,0 Összesen ,0 100,0 99, Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A legtöbb, március 31-én érvényben lévő engedély négy nemzetgazdasági ágban csoportosult: a kereskedelem, a feldolgozóipar, a vendéglátás és az építőipar területén. Ezek közül a kereskedelem rendelkezik a legnagyobb súllyal, az összes érvényes engedély 29,2%-a ebben az ágban volt található a tárgyidőpontban, a feldolgozóiparban ez az arány 18,7%-ot tett ki, a vendéglátásban 17,5%-ot, az építőiparban 9,1%-ot. 18

19 Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Az érvényben lévő egyéni munkavállalási engedélyek főbb adatai nemzetgazdasági ágak szerint március 31-én Érvényben lévő engedélyek száma, db Érvényben lévő engedélyek számának megoszlása, % március 31./ március 31. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 230 1,2 74,4 Bányászat, kőfejtés 157 0,8 157,0 Feldolgozóipar ,7 95,3 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0,0.. Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 21 0,1 42,0 szennyeződésmentesítés Építőipar ,1 71,6 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,2 124,0 Szállítás, raktározás 559 3,0 69,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,5 97,5 Információ, kommunikáció 439 2,4 145,8 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 89 0,5 93,7 Ingatlanügyletek 305 1,6 84,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 907 4,9 90,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 206 1,1 112,6 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 11 0,1 64,7 Oktatás 149 0,8 74,5 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 146 0,8 78,9 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 107 0,6 121,6 Egyéb szolgáltatás 915 4,9 96,4 Ismeretlen 498 2,7 125,4 Összesen ,0 99,0 A feldolgozóiparban az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatban volt érvényben a legtöbb engedély, második releváns terület a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása, majd a járműgyártás és a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása ágazatok voltak. A nemzetgazdasági ágak többségében az érvényes engedélyek számának csökkenése következett be március 31-e és március 31-e között. A legnagyobb súllyal rendelkező gazdasági ágak közül csak a kereskedelem területén valósult meg növekedés, amely mértéke megközelítette a 25,0%-ot. A legnagyobb csökkenés ugyanakkor az építőipart érintette, amelyet a feldolgozóipar majd a vendéglátás követ. A feldolgozóipar ágazatainak többségében is a csökkenés volt jellemző, növekedés csak az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása és a járműgyártás ágazatokban volt megfigyelhet a legfontosabb ágazatok közül. A foglalkozási főcsoportok tekintetében azt látjuk, hogy a legtöbb engedély a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások körében volt érvényben (5 483 db), majd a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások körében (4 984 db). Az előbbi főcsoportba az összes engedély közel harmada (29,5%), utóbbiba pedig 26,8%-a tartozik. 19

20 Ezen túlmenően három olyan főcsoport nevezhető meg, amely nem elhanyagolható relevanciával rendelkezik: az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő, a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő és az ipari és építőipari foglalkozások. Az érvényben lévő egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai foglalkozási főcsoportok szerint március 31-én Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Érvényben lévő engedélyek száma, db Érvényben lévő engedélyek számának megoszlása, % március 31./ március 31. Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0.. Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 746 4,0 88, ,7 102, ,0 107, ,8 96, ,8 102,4 92 0,5 86,8 Ipari és építőipari foglalkozások ,3 95,0 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 926 5,0 87, ,5 97,1 Ismeretlen 68 0,4 95,8 Összesen ,0 99, március 31-én az előző év azonos időpontjához képest az egyéb felsőfokú vagy középfokú végzettséget igénylő, a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő és a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások esetében emelkedett az érvényben lévő egyéni munkavállalási engedélyek száma. Minden további főcsoportra a csökkenés volt jellemző, azonban ezekben kategóriákban nem beszélhetünk drasztikus mértékű visszaesésről Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint Az érvényes engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár legnagyobb része, fő a éves korcsoportba tartozott a vizsgált időpontban, amely az összes engedéllyel rendelkező 38,5%-át tette ki. Ezt követően emelhetjük ki a éves korkategóriát, ahová a külföldi állampolgárok több mint negyede sorolható, továbbá a éveseket, akik 16,6%-át tették ki az összlétszámnak. 20

21 Az érvényben lévő egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai korcsoportok szerint március 31-én Korcsoport Érvényben lévő engedélyek száma, db Érvényben lévő engedélyek számának megoszlása, % március 31./ március éves és ezalatt 512 2,8 115, éves ,6 100, éves ,5 97, éves ,6 99, éves ,4 99,9 55 éves és afelett 596 3,2 91,4 Ismeretlen 1 0,0.. Összesen ,0 99,0 Az iskolai végzettség esetében azt látjuk, hogy az érvényben lévő engedélyek jelentős része legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező külföldi állampolgárhoz kapcsolható (8 350 fő), közel negyedük pedig szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett a magyar nómenklatúra szerint. Az érvényes engedéllyel rendelkező állampolgárok harmadik pregnáns csoportját azok alkotják, akik valamilyen felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, arányuk 16,6%-ot tett ki a március 31-ei állapot szerint. Az érvényben lévő egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai korcsoportok szerint március 31-én Iskolai végzettség Érvényben lévő engedélyek száma, db Érvényben lévő engedélyek számának megoszlása, % március 31./ március általános vagy kevesebb ,9 102,6 Szakiskola, szakmunkásképző ,8 97,4 Szakközépiskola 789 4,2 90,9 Gimnázium 546 2,9 85,7 Technikum 111 0,6 112,1 Egyetem, főiskola ,6 101,0 Egyéb és ismeretlen ,9 88,1 Összesen ,0 99,0 Az érvényben lévő engedélyekkel kapcsolatban szintén elmondhatjuk, hogy mind a kor szerinti mind pedig az iskolai végzettség szerinti struktúrában nem következett be lényeges változás a március 31-ei állapot szerint az előző év azonos időpontjához képest, ha az engedélyek számának megoszlását vesszük figyelembe a két időpontban. 21

22 5. Az érvényes bejelentéssel rendelkező külföldi állampolgárok adatai A munkavállalási engedélyek kapcsán megvizsgáltuk mind a kiadott mind pedig az érvényben lévő engedélyeket, tehát azt, hogy hány harmadik országbeli állampolgár lépett be a magyar munkaerőpiacra és vélhetően hányan dolgoznak munkavállalási engedéllyel. A foglalkoztatók által bejelentett munkavállalók esetében ugyanígy fontos az egy adott időszakban bejelentett külföldiek számát és az egy adott időpontban érvényes bejelentéssel rendelkezők számát megvizsgálni. Az érvényes bejelentéssel rendelkezők számának meghatározása azonban több módszertani kérdést is felvet, melynek részletezésére jelen elemzés keretein belül nincs lehetőség. Ezen metodikai problematikákat figyelembe véve le kell szögeznünk, hogy az itt bemutatott adatok elsődlegesen becslésnek tekinthetők. Ez alapján megállapítható, hogy érvényes bejelentése március 31-én szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárnak volt. Ebből fő az Európai Unió valamely tagállamából érkezett Magyarországra. Az érvényes bejelentések fennmaradó része olyan harmadik országbeli állampolgárokhoz kapcsolódik, akiknek speciális jogszabályi helyzetük miatt nem szükséges munkavállalási engedély, csak a foglalkoztatás bejelentése. A román, a szlovák, a lengyel és a német állampolgárok közül rendelkeztek a legtöbben érvényes bejelentéssel a március 31-ei állapot szerint. A románok száma meghaladta a 30,0 ezret, a szlovákoké pedig a 9,0 ezret. Ehhez képest a lengyelek és a németek száma lényegesen elmarad, az 1,5 ezret sem érte el. 6. A kiadott és az érvényben lévő EU Kék Kártyák adatai I. negyedévben EU Kék Kártya kiadására nem került sor március 31-én összesen 2 db érvényben lévő EU Kék Kártya szerepelt a nyilvántartásban, amely korábban egy iráni és egy kínai állampolgár részére került kiadásra, a kereskedelem és az oktatás területekre. Mindkét eset foglalkozási főcsoportok szerint nézve a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokhoz sorolható. 7. A Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók száma a március 31-ei állapot szerint Ha a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók számát kívánjuk meghatározni a március 31-ei állapotra vonatkozóan, akkor az érvényes engedéllyel, az érvényes bejelentéssel és az érvényes EU Kék Kártyával rendelkező állampolgárokat együttesen kell figyelembe vennünk, a következők szem előtt tartásával: - a munkavállalási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok, az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők munkavállalásának feltételei egymástól eltérnek, teljesen különálló csoportot alkotnak, - az érvényes bejelentéssel rendelkező munkavállalók adatai becslésnek tekinthetők bizonyos módszertani problematikák miatt, amelyek az engedélyek esetében nem merülnek fel, 22

23 - mivel a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok adatait csak becsülni tudjuk, ezért a Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárok együttes számára vonatkozóan is csak becslés adható. Mindezzel együtt, március 31-én db egyéni munkavállalási engedély volt érvényben, továbbá becsléseink szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgár rendelkezett érvényes bejelentéssel, emellett 2 db EU Kék Kártya volt érvényben, ennek alapján azt mondhatjuk, hogy a tárgyidőpontban főre becsülhető a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók száma. 23

24 8. A külföldiek munkavállalásának szabályairól A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), a Magyarország által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet (KormR.), a harmadik országbeli állampolgárok Magyarország területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól szóló 355/2009. (XII.30.) Kormányrendelet (HarmR.), valamint a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 16/2010. (V.13.) SZMM-rendelet (a továbbiakban: SzMMr.) a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjának az EU Kék Kártya kiadásával kapcsolatos szakhatósági állásfoglalása kialakításának szabályairól, valamint az egyes migrációs tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 168/2011. (VIII.24.) Korm. rendelet szabályozza. Az Flt. alapján a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályokban meghatározott kivételekkel Magyarország területén csak az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján vállalhat munkát. Harmadik országbeli állampolgár a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendeletben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, azaz a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek kivételével, a nem magyar állampolgár és a hontalan. Nincs szükség engedélyre a külön jogszabály szerint menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy magyarországi munkavégzéséhez, továbbá a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi munkavégzéséhez. Az engedélymentesség január 1-jétől az EGT állampolgárok és családtagjaik (családtag: az EGT állampolgár házastársa, az EGT állampolgár- és/vagy házastársa által eltartott vagy 21 évnél fiatalabb leszármazója, valamint az EGT állampolgár- és/vagy házastársa által eltartott felmenője) magyarországi munkavállalása engedélymentes. EGT-állampolgár: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam polgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, 24

25 valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy. Az engedélymentesség bejelentése A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint azon személy foglalkoztatását, akinek magyarországi foglalkoztatásához az Flt. végrehajtására kiadott HarmR., valamint a KormR. alapján nincs szükség engedélyre. A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni. A munkaügyi központ igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének, de annak elmulasztása forintig terjedő rendbírsággal sújtandó. A HarmR. számos olyan esetet sorol fel, amikor nincs szükség engedélyre valamely speciális körülményre való tekintettel. Ilyen eset például, a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaságvezető tisztségviselőjeként (pl. ügyvezetőként) történő munkavégzéshez, naptári évenként 10 munkanapnál nem hosszabb ideig tartó oktatási tevékenység végzéséhez, illetve a magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig a Magyar Köztársaság területén együtt élt. Engedélyköteles foglalkoztatás esetén az egyéni engedélyre vonatkozó információk Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be, a szükséges formanyomtatványok a munkaügyi központok kirendeltségein szerezhetők be. Melyek az eljárás szakaszai? A foglalkoztató munkaerőigényt jelent be azon a kirendeltségen, amelynek illetékességi területén a tervezett foglalkoztatás történik. Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a) a kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy b) a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította január 1-től lehetőség van arra, hogy a munkáltató a munkaerőigény-bejelentést és a kérelmet egy időben a munkaügyi központnál nyújtsa be. De továbbra is lehetőség van arra, 25

26 hogy a kirendeltségen nyújtja be a munkáltató a munkaerőigény-bejelentést, és a kérelmet a munkaügyi központnál terjeszti elő. A munkaerőigény bejelentőlapnak-, illetve a munkavállalási engedély iránti kérelemnek tartalmában meg kell egyeznie (pl. munkakör, alapbér, munkavégzés helye, stb.). Amennyiben az adott munkakörre nincs kiközvetíthető munkaerő és a kérelem, a foglalkoztató valamint a harmadik országbeli állampolgár az egyéb feltételeknek is megfelel a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását a munkaügyi központ engedélyezi. A kérelemhez csatolandó dokumentumok: a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolata, valamint ha azt idegen nyelven állították ki annak hiteles magyar fordítása, a foglalkoztató működési jogosultságát megalapozó okiratok (alapító okirat, cégbírósági bejegyzés) másolata. A munkavállalás engedélyezéséről vagy elutasításáról a munkaügyi központ dönt. Az engedély legfeljebb 2 évre adható. Amennyiben ugyanabban a munkakörben és ugyanazon a munkavégzési helyen kívánja a munkáltató a munkavállalót az engedély lejártát követően további két évig foglalkoztatni, ezt kérelmezheti az engedély meghosszabbításával. Ebben az esetben a munkaügyi központ az engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki. A meghosszabbítás iránti kérelmet legkésőbb a munkavállalási engedély lejártát megelőző 15. napon kell benyújtania a munkáltatónak. Engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül Munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélküli engedély a jogosultság feltételeinek igazolása esetén: a foglalkoztatónak nem kell a kérelem benyújtását megelőzően, a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkeznie, nem kell vizsgálni, hogy van-e olyan kiközvetíthető munkaerő, akit álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell az engedélyt kiadni például: felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert harmadik országbeli állampolgárnak a naptári évenként 10 munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez, legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó munkavégzéséhez, stb. 26

27 A magasan képzett harmadik országbeliek magyarországi munkavállalásának szabályairól (EU Kék Kártya) Az EU Kék Kártya olyan engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosítja. Az EU Kék Kártya irányelv átültetésével a harmadik országbeli állampolgárok nem kizárólag az állami foglalkoztatási szerv által kibocsátott munkavállalási engedéllyel, hanem az EU Kék Kártyának nevezett engedéllyel is foglalkoztathatók Magyarországon. Az engedélyezési eljárás lefolytatása és az engedély kiadása a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) feladata. Az EU Kék Kártya kiadásához szükséges minden dokumentumot egy eljárásban kell bemutatnia a harmadik országbeli állampolgárnak, így egy eljárásában kell igazolnia azt, hogy a tartózkodás és a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás feltételeinek is megfelel. Amíg a BÁH a beutazás feltételeit vizsgálja az engedélyezés során, addig a munkaügyi központ a munkavállalás engedélyezéséről szakhatóságként dönt, melynek során az EU Kék Kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló hatósági eljárásban a BÁH területi szerve megkeresésére szakhatósági állásfoglalásban nyilatkozik arról, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak a közte és a foglalkoztató között létrejött előzetes megállapodásban meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását támogatja vagy nem. 27