A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának f bb sajátosságai évben

Átírás

1 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának f bb sajátosságai évben Budapest 1

2 Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Osztályvezet : Tajti József Készítette: Putnoki Péter Nemzetgazdasági Minisztérium 1054 Budapest, Kálmán Imre u.2 2

3 Tartalom 1. Bevezetés A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai évben A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai terület szerint A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási f csoportok szerint A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint9 3. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai évben A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási f csoportok szerint A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai életkor és iskolai végzettség szerint Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai a december 31-ei állapot alapján Az érvényes munkavállalási engedélyek adatai terület szerint Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási f csoportok szerint Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint21 5. A kiadott és az érvényben lév EU Kék Kártyák adatai A Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók száma a december 31-ei állapot szerint A külföldiek munkavállalásának szabályairól Táblázatok

4 1. Bevezetés A munkaügyi központok a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához kapcsolódóan a foglalkoztató által benyújtott munkaer igény és engedély iránti kérelem alapján (445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet) engedélyezési eljárást folytatnak. Emellett a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez, foglalkoztatásra kerül, bejelentett de engedélyezésre nem kötelezett külföldi munkavállalókról (355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet), valamint azon harmadik országbeli állampolgárokról, akik engedélymentesen dolgoznak Magyarországon (445/2013. (XI.28.) Korm. rendelet) nyilvántartást vezetnek. A munkavállalási engedélyek és a bejelentett munkavállalók számának adatai egy központi adatbázisban kerülnek tárolásra. Az adatok rögzítése, az adatbázisban való megjelenítése folyamatos, az így rendelkezésre álló statisztikai adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal negyedévenként feldolgozza és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján közli ( Az összevont kérelmezési eljárást a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal folytatja le, a 445/2013. (XI.28.) Korm. rendelet, illetve a 114/2007. (V.24.) Korm. rendelet értelmében a megyei (f városi) kormányhivatal munkaügyi központjainak hatásköre az eljárás folyamatában csak szakhatósági állásfoglalás megtételére terjed ki. Tehát az illetékes munkaügyi központ nyilatkozik arról, hogy az adott összevont engedély kiadását a munkaer piaci helyzet figyelembevételével, vagy a nélkül támogatja, vagy sem. A kiadott és érvényes összevont engedélyek adatai mindkét Hivatal rendelkezésére állnak. A statisztikai adatgy jtéshez és feldolgozáshoz kapcsolódóan, a jogszabályi háttérnek, kötelezettségnek megfelel en, különböz fogalmak kidolgozására került sor a külföldi munkavállalók munkavállalási engedélyére, bejelentésére vonatkozóan, amelyek az alábbiakban kerülnek ismertetésre. A rendeletekben megjelölt egyes adatgy jtési kötelezettségekhez tartozó f bb statisztikai megnevezések a következ k: 1. kiadott munkavállalási engedélyek száma adott id intervallumban kiadott munkavállalási engedélyek száma, 2. érvényes munkavállalási engedélyek száma adott id pontban érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkez k száma, 3. bejelentések (regisztráció) száma a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez külföldi állampolgárságú személyek Magyarországon történ foglalkoztatásának megkezdésére, illetve befejezésére vonatkozóan közölt munkavállalók száma (az egyszer sített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve bejelentési kötelezettség esetén), 4. érvényes bejelentések (regisztráció) száma adott id pontban érvényes bejelentéssel rendelkez (korábban már foglalkoztatás megkezdésére bejelentett, de a foglalkoztatás megsz nésére még be nem jelentett) munkavállalók együttes száma, 4

5 5. kiadott EU Kék Kártyák száma 1 adott id intervallumban kiadott EU Kék Kártyák száma, 6. érvényes EU Kék Kártyák száma adott id pontban érvényes EU Kék Kártyák száma. 7. kiadott Összevont engedélyek száma - adott id intervallumban kiadott Összevont engedélyek száma. 8. érvényes Összevont engedélyek száma - adott id pontban érvényes Összevont engedélyek száma Az engedélyezési eljárásra és a bejelentési kötelezettségre vonatkozó érvényes jogi szabályozást A külföldiek munkavállalásának szabályairól fejezet ismerteti. 2. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai évben Miel tt az egyéni munkavállalási engedélyek számának megoszlásáról értekeznénk, fontos leszögezni, hogy a munkavállalási engedélyek kibocsátásával kapcsolatos eljárásrendjének változása miatt melyek hátterében az új engedély típus (összevont engedély) életbelépése állt idén az els negyedév során az el évhez képest alacsony számban kerültek kiadásra munkavállalási engedélyek. A változások abban gyökereznek, hogy ezen túl eltekintve bizonyos különös esetekt l a harmadik országbeli állampolgárok nem kizárólag az állami foglalkoztatási szerv által kibocsátott munkavállalási engedéllyel, hanem összevont engedéllyel is foglalkoztathatók Magyarországon. Az engedélyezési eljárás lefolytatása és az engedély kiadása a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) feladata. Amíg a BÁH a beutazás feltételeit vizsgálja az engedélyezés során, addig a munkaügyi központ a munkavállalás engedélyezésér l szakhatóságként dönt. Az új feladatokra való átállás miatt, továbbá az engedélyek elbírálási idejének meghosszabbodása következtében az els negyedéves adatok elmaradnak az el években tapasztaltaktól. Ez ugyanakkor inkább írható a változások, számlájára, mint, hogy hazánk kevésbé lenne vonzó munkavállalási terep a külföldi állampolgárok számára. Az összes Munkaügyi Központok és BÁH részére érkezett munkáltatók által benyújtott kérelmek után összesen 4671 munkavállalási engedély adtak ki külföldi állampolgár részére 2014-ben. Ezekb l 586 egyéni munkavállalási, 340 szezonális és 3745 összevont munkavállalási engedélyt adtak ki a Munkaügyi Központok, illetve a BÁH. Így összesen az év során 4671 munkavállalási engedély került kiadásra, ami az el évhez képest 57,6%-os csökkenést jelent. Ez a csökkenést nem szabad annak figyelembe vétele nélkül elemezni, hogy az engedélyezési eljárás ez év január 1-t l két szinten és jóval lassabban zajlik, mint korábban. Az engedélyeket (összevont és egyéni együttvéve) ország csoportonként elemezve láthatjuk, hogy az Európán kívülr l érkez munkavállalók felülreprezentáltak a munkavállalásért folyamodók körében. Számuk még így is több mint 60%-kal kevesebb az 1 Fontos megjegyezni, hogy az EU Kék Kártyát speciális helyzete miatt külön kezeljük az egyéni munkavállalási engedélyek csoportjától. 5

6 egy évvel korábbi adatokhoz képest (61,4-os csökkenés következett be). A korábban leírt strukturális változások miatt egy év alapján még nehéz megállapítani az engedélyek számának csökkenését, de a tavaly megfigyelhet arány az ország csoportok között ugyanolyan maradt. Az országokat egyenként vizsgálva is megfigyelhet, hogy az engedélyek száma majdnem minden esetben elmarad a év során kibocsátott engedélyek számától. A három kivételt Dél-Koreából (40%-os növekedés), Amerikai Egyesült Államokból (17,5%-os növekedés) és az Ukrajnából érkez állampolgárok száma képezte, bár ez utóbbi esetében a beáramlás nagyon kis mértékben n tt. Jelent sen zsugorodott a beáramlás több más országból is. A kínai munkavállalási engedélyek száma kevesebb, mint a harmadára csökkent (77%-os csökkenés) az egy évvel korábban kibocsátott engedélyek mértékéhez képest. Ezen kívül komoly csökkenés volt a szerb (-63,4%), a koszovói (-70,5%) a thaiföldi és az indiai (mindkét esetben több mint 40%- os csökkenés ment végbe) munkavállalók számában is. 6

7 Egy év alatt több korábban jelent s arányban jelenlev külföldi munkavállaló száma is visszaszorult. Az Európán kívülr l érkez k számát tekintve az Amerikai Egyesült Államokból érkez foglalkoztatottak mennyiségben nagyot léptek el re a korábbi évekhez képest A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai terület szerint A legtöbb munkavállalási kérelem és engedély 2014-ben, akárcsak korábban a városban került kiadásra. Az összes munkavállalási engedélyt nyer személyeknek közel 51,9%-a kapott lehet séget a munkába állásra Budapesten. A régiók szintjén a Középmagyarországi régióban adták ki a legtöbb munkavállalási engedélyt az ezt megigényl k részére. A benyújtott munkavállalási engedélyek fontosabb adatai területi bontásban (2013. év év) Régió/Megye Az összevont és Az összevont Kiadott egyéni egyéni és egyéni Kiadott egyéni engedélyek engedélyek engedélyek engedélyek száma Index % megoszlása száma megoszlása év év/ év év év év Közép-Magyarország , ,6 33,1 Budapest , ,1 33,8 Pest 296 6, ,6 28,1 Közép-Dunántúl , ,6 90,9 Fejér 282 6, ,3 111,0 Komárom-E , ,2 100,4 Veszprém 35 0, ,1 29,2 Nyugat-Dunántúl 422 9, ,8 66,5 Gy r-moson-sopron 338 7, ,1 100,3 Vas 81 1,7 85 0,8 95,3 Zala 3 0, ,9 1,4 Dél-Dunántúl 107 2, ,2 78,1 Baranya 51 1,1 31 0,3 164,5 Somogy 22 0,5 49 0,4 44,9 Tolna 34 0,7 57 0,5 59,6 Észak-Magyarország 140 3, ,3 54,7 Borsod-Abaúj-Zemplén 82 1, ,5 48,2 Heves 39 0,8 35 0,3 111,4 Nógrád 19 0,4 51 0,5 37,3 Észak-Alföld 437 9, ,2 63,8 Hajdú-Bihar 81 1, ,1 68,6 Jász-Nagykun-Szolnok 79 1, ,4 50,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 277 5, ,7 67,4 Dél-Alföld 286 6, ,2 61,4 Bács-Kiskun 144 3, ,1 62,3 Békés 43 0,9 32 0,3 134,4 Csongrád 99 2, ,8 48,8 Összesen , ,0 42,4 7

8 A megyéket vizsgálva szinte minden megyében csökkent az el évhez képest a kibocsátott engedélyek száma. Pusztán négy megyében n tt idén a kiadott engedélyek száma a 2013-hoz képest, de ezek közül csupán kett esetében volt jelent sebb növekedés a külföldiek foglalkoztatásában: Fejér(11%-kal) és Baranya (64,5%-kal) megyében. Számottev volt a munkavállalási engedélyek csökkenése Zala (98,6%-kal) Veszprém (70,8%-kal) Pest (71,9%-kal) megyében és a f városban is (66,2%-kal). Budapesten, 2013 során majdnem kétszer annyi engedélyt adtak ki, mint 2014-ben összesen A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási f csoportok szerint A kiadott engedélyeket a nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva azt láthatjuk, hogy az engedélyek dönt többsége a feldolgozóipar (25,3%), a kereskedelem és gépjárm javítás (17,6%) és szálláshely-szolgáltatás vendéglátás (10%) területén került kibocsátásra. Ez a három gazdasági ágazat szívta fel a munkavállalási engedéllyel rendelkez külföldi állampolgárok 52,9%-át. A kiadott munkavállalási engedélyek fontosabb adatai nemzetgazdasági ágak szerint évben Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % Index, % év/ év Mez gazdaság, erd gazdálkodás, halászat 414 8,9 143,8 Bányászat, k fejtés 10 0,2 41,7 Feldolgozóipar ,3 51,7 Villamos energia-, gáz-, g zellátás, légkondicionálás 0,0 Vízellátás; szennyvíz gy jtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyez désmentesítés 2 0,0 33,3 Épít ipar 82 1,8 25,9 Kereskedelem, gépjárm javítás ,0 24,6 Szállítás, raktározás 188 4,0 62,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,0 24,7 Információ, kommunikáció 463 9,9 117,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 19 0,4 36,5 Ingatlanügyletek 24 0,5 24,7 Szakmai, tudományos, m szaki tevékenység 220 4,7 41,0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 89 1,9 48,6 Közigazgatás, védelem; kötelez társadalombiztosítás 4 0,1 23,5 Oktatás 72 1,5 80,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 31 0,7 36,9 vészet, szórakoztatás, szabadid 300 6,4 241,9 Egyéb szolgáltatás 244 5,2 54,1 Ismeretlen 17 0,4 3,8 Összesen ,0 42,4 8

9 Az el év azonos id szakához képest a legtöbb gazdasági ág területén csökkenés mutatkozik, ennek vélhet okait korábban kifejtettük. A 2013-ban kiadott engedélyekkel összevetve a kereskedelem és gépjárm javítás illetve adminisztratív területen jelent sen csökkent a külföldiek foglalkoztatása, míg az információ, kommunikáció, mez gazdaság és vészet területén n tt. A foglalkozási f csoportok esetében a fels fokú képzettség önálló alkalmazását igényl (20%) és egyéb fels fokú vagy középfokú végzettséget igényl (20,%) foglalkozások körében oszlott meg a munkavállalási engedélyek 40%-ka. Egy év alatt azonban minden f csoportban csökkent a külföldi engedéllyel foglalkoztatott állampolgárok száma. A legjelent sebben a szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások esetében (74,6%-kal). A kiadott munkavállalási engedélyek fontosabb adatai foglalkozási f csoportok szerint évben Foglalkozási f csoport (FEOR 08) Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % Index, % év/ év Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezet k, törvényhozók 236 5,1 52,4 Fels fokú képzettség önálló alkalmazását igényl foglalkozások ,0 69,4 Egyéb fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl foglalkozások ,0 79,8 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 67 1,4 33,8 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások ,6 23,2 Mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozások 105 2,2 65,2 Ipari és épít ipari foglalkozások ,5 44,7 Gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k 74 1,6 21,0 Szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások ,5 35,4 Ismeretlen 4 0,1 3,3 Összesen ,0 42, A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint A korcsoportok körében a éves (38%) és a éves (25,2) kohorsz esetében adták ki a legtöbb engedélyt. Ezen kívül pregnáns csoportként voltak jelen a éves (14,9%) és a éves (14,1%) külföldi munkavállalók is. A legnagyobb létszámcsökkenés a külföldi állampolgárok korcsoportjait vizsgálva a 19 éves és az alatti (69,1%-os) és a éves (63%) csoportokat érintette. De az egy év alatti jelent s beáramlás zsugorodás minden korcsoportot nagy mértékben érintett. 9

10 A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai korcsoportok szerint évben Korcsoport Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % Index, % év/ év 19 éves és ezalatt 110 2,4 30, éves ,9 37, éves ,0 42, éves ,2 42, éves ,1 46,8 55 éves és a felett 254 5,4 64,6 Ismeretlen 0,0 Összesen ,0 42, ben a legtöbb engedélyt a legalább 8 általános végzettség külföldi állampolgárok számára bocsátották ki. Ezen kívül jelent s volt az egyetemet vagy f iskolát végzett munkavállalók (28,8%), és a szakiskolát, vagy szakmunkásképz t elvégz külföldi állampolgárok (19,2%) száma is. A legnagyobb mértékben épp a fent említett három kategóriában csökkent a leginkább az engedélyek száma, a 8 általánost végzettek részére 77,6%-kal az fels fokú képzettség ek a szakiskolát és szakközépiskolát végzettek részére 60,8%-kal kevesebb engedélyt bocsátottak ki. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai iskolai végzettség szerint évben Iskolai végzettség Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % Index, % év/ év 8 általános vagy kevesebb ,1 32,4 Szakiskola, szakmunkásképz ,2 39,2 Szakközépiskola 334 7,2 57,1 Gimnázium 148 3,2 45,0 Technikum 57 1,2 93,4 Egyetem, f iskola ,8 69,0 Egyéb és ismeretlen 436 9,3 33,1 Összesen ,0 42,4 3. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai évben Az eddigiekben ismertetett számok a külföldi állampolgárok azon csoportjára vonatkoztak, akiknek hazai munkavállalása egyéni vagy összevont engedélyhez kötött. A továbbiakban a Magyarországon munkát vállaló külföldiek olyan csoportjának adatait vizsgáljuk, akik nem engedély kötelesek és foglalkoztatásuk csupán bejelentési kötelezettséget von maga után. Ilyen feltételek mellett uniós országok állampolgárait, továbbá bizonyos speciális jogszabályi esetekben harmadik országbeli állampolgárokat lehet foglalkoztatni. 10

11 A munkáltatók évében összesen 8829 külföldi, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez munkavállalót jelentettek be. Ez a szám 11,2%-kal magasabb az el év azonos id szakában megtett bejelentések számánál. Legutóbb 2009-ben fordult el, hogy a bejelentés mellett foglalkoztatott külföldiek száma nagyobb mértékben n tt egy az el id szakhoz képest, igaz 2013-ban is n tt kis mértékben a szabad mozgás és tartózkodás jogával foglalkoztatottak száma. A 2009 óta fennálló csökken trend megtört 2013-ban és az elmúlt két év tapasztalatai alapján új trend kialakulásáról beszélhetünk. Az Európai Unió területér l érkezett munkavállalók száma az összes bejelentett munkavállaló több mint 90%-át tette ki. Az uniós országokat külön vizsgálva hét olyan ország volt, amelyek esetében több mint 200 munkavállaló került regisztrálásra itthon. Ezen belül pedig két ország esetében volt több mint 1000 bejelentett foglalkoztatott. 11

12 Az el év azonos id szakához képest a foglalkoztatók számos ország esetében több munkavállalót jelentettek be összességében, ugyanakkor két korábban pregnáns csoport létszáma is csökkent egy év alatt. A román munkavállalók száma csak kis mértékben (3,7%- kal) az Egyesült Királyságból érkez foglalkoztatottak száma jelent sebben esett vissza (24,5%-kal) 2013-hoz képest. A szlovák állampolgárok száma, ugyanakkor több mint duplájára n tt (107,1%-kal), emellett az olasz (30,1%-kal) a francia (31,6%-kal) a német (18,2%-kal) és a lengyel (17,5%- kal) állampolgárok beáramlása is n tt 2013-hoz képest. A nagyobb létszámbeli növekedés mögött egyértelm en a Szlovákiából érkez munkavállalók számának nagyobb változása áll. Összességében megállapíthatjuk, hogy az Európai Unió területér l érkez foglalkoztatottak száma n tt és alig akadt olyan ország, melynek esetében az el évhez képest kevesebb munkavállalót jelentettek volna be a Munkaügyi Központoknál. A legmarkánsabb növekedést a szlovák állampolgárok körében tapasztalhattuk, csak ebb l az országból több mint 600-zal több munkavállaló érkezett, mint tavaly. A leger teljesebb csökkenés a brit állampolgárok számát illet en következett be. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok fontosabb adatai területi bontásban (2013. év év) Régió/ Megye A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % Index, % év/ év év év év év Közép-Magyarország ,8 54,7 104,2 Budapest ,6 48,7 108,5 Pest ,2 6 69,9 Közép-Dunántúl ,2 14,7 137,4 Fejér ,8 11,1 128,8 Komárom-Esztergom ,9 2,1 133,8 Veszprém ,5 1,5 190,1 Nyugat-Dunántúl ,5 8,3 138,0 Gy r-moson-sopron ,5 5,1 143,0 Vas ,1 2 23,9 Zala ,0 1,1 246,1 Dél-Dunántúl ,2 0,7 102,0 Baranya ,7 0,3 98,5 Somogy ,2 0,3 87,0 Tolna ,2 0,1 150,0 Észak-Magyarország ,0 2,6 215,4 Borsod-Abaúj-Zemplén ,3 0,9 344,8 Heves ,3 1 53,3 Nógrád ,5 0,7 205,0 Észak-Alföld ,9 3,3 110,5 Hajdú-Bihar ,5 1,8 117,2 Jász-Nagykun-Szolnok ,4 0,4 106,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,0 1,1 97,8 Dél-Alföld ,3 15,6 94,5 Bács-Kiskun ,1 9,2 95,8 Békés ,4 2,1 76,8 Csongrád ,7 4,3 108,9 Összesen , ,2 12

13 2014-ben is akárcsak egy évvel korábban a Közép-Magyarországi régióba jelentették be a legtöbb szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez külföldi munkavállalót, igaz hoz képest több mint 10% ponttal csökkent az itt foglalkoztatott külföldiek aránya A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási f csoportok szerint A foglalkoztatók által bejelentett állampolgárok nemzetgazdasági ágak szerinti számának vizsgálatánál az látható, hogy a munkavállalók több mint 60%-ka öt f ágazatban fordul el. Ezek az ágak: a feldolgozóipar (12,7%), az egyéb szolgáltatások (12,5%), a mez gazdaság (15,1%), az információ és kommunikáció (13,3%) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek (14,4%) területe. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok f bb adatai nemzetgazdasági ágak szerint évben Bejelentett külföldi Bejelentett külföldi Index, % Nemzetgazdasági ág állampolgárok állampolgárok számának év/ (TEAOR 08) száma, f megoszlása, % év Mez gazdaság, erd gazdálkodás, halászat ,1 83,6 Bányászat, k fejtés 1 0,0 Feldolgozóipar ,7 132,5 Villamos energia-, gáz-, g zellátás, légkondicionálás 17 0,2 242,9 Vízellátás; szennyvíz gy jtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyez désmentesítés 10 0,1 62,5 Épít ipar 337 3,8 56,9 Kereskedelem, gépjárm javítás 457 5,2 58,1 Szállítás, raktározás 159 1,8 123,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 166 1,9 120,3 Információ, kommunikáció ,3 102,3 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 67 0,8 109,8 Ingatlanügyletek 93 1,1 116,3 Szakmai, tudományos, m szaki tevékenység 617 7,0 122,2 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,4 252,3 Közigazgatás, védelem; kötelez társadalombiztosítás 102 1,2 124,4 Oktatás 520 5,9 109,5 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 60 0,7 107,1 vészet, szórakoztatás, szabadid 152 1,7 114,3 Egyéb szolgáltatás ,5 162,7 Ismeretlen 61 0,7 64,2 Összesen ,0 111,2 Az nemzetgazdasági ágak közül a legnagyobb mértékben az adminisztratív és szolgáltatást támogató ágazatban (152%-kal) n tt a bejelentéssel foglalkoztatott külföldi állampolgárok száma 2013-hoz képest. Ezen kívül jelent s arányban és mértékben n tt feldolgozóiparban (32,5%-kal), a szállítás, raktározás (23,3%-kal) és az egyéb szolgáltatások (62%-kal) területén dolgozó, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez állampolgárok 13

14 száma. A bejelentett munkavállalók számában számottev csökkenés következett be a mez gazdaság (16,4%), a kereskedelem (41,9%), és az épít ipar (43,1%-kal) területén. A foglalkozási f csoportok szerinti megoszlást vizsgálva azt látjuk, hogy a legtöbb bejelentett munkavállaló a szakképzettséget nem igényl, egyszer foglalkozások (27,5%), a fels fokú képzettség önálló alkalmazását igényl foglalkozások (23%), és a gépkezel k, összeszerel k (20%) területén helyezkedett el. E három f csoportban összpontosult a bejelentett külföldi állampolgárok 70,5%-ka. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok f bb adatai foglalkozási csoportok szerint évben Bejelentett külföldi Bejelentett külföldi Index, % állampolgárok Foglalkozási f csoport (FEOR'08) állampolgárok év/ számának száma, db év megoszlása, % Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezet k, törvényhozók 216 2,4 68,1 Fels fokú képzettség önálló alkalmazását igényl foglalkozások ,0 113,0 Egyéb fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl foglalkozások ,6 111,3 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 450 5,1 117,2 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 220 2,5 98,2 Mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozások 64 0,7 43,2 Ipari és épít ipari foglalkozások 624 7,1 158,4 Gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k ,0 180,4 Szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások ,5 87,8 Ismeretlen 0 0,0 Összesen ,0 111,2 A három legtöbb munkavállalót összesít f csoportban, az el évhez képest csak a fels fokú képzettség ek önálló alkalmazását igényl foglalkozások esetében (13%-kal) és a gépszerel k, összeszerel k csoportjában (80,4%-kal) n tt a bejelentett munkavállalók száma. A szakképzettséget nem igényl foglalkozások esetében 13,2%-kal kevesebb alkalmazottat jelentettek be. A többi f csoport esetében a növekedés az ipari (58,4%-kal), egyéb fels fokú (11,3%-kal) és irodai, ügyviteli (17,2%-kal) foglalkozások területén volt jellemz. A bejelentések mérsékl dése a kereskedelmi és szolgáltatási (1,8%-kal), mez gazdasági (66,8%-kal) és gazdasági igazgatási (31,9%-kal) foglalkozások körében volt jellemz A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai életkor és iskolai végzettség szerint A bejelentett állampolgárok életkor szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a legdominánsabb csoport a éveseké, a bejelentett munkavállalók 36%-a tartozik ide. Az el évhez képest ez 12,4%-os növekedést jelent ebben a csoportban. Továbbra is pregnáns csoportként van jelen a évesek csoportja is. Az összes bejelentett munkavállaló 27,2%- 14

15 a tartozik ehhez a kohorszhoz. Az el évhez képest itt is 10% körüli növekedés tapasztalható. Az egyedüli kohorsz, amelynek számossága elmarad az el évben tapasztalttól, az a 19 éves vagy annál fiatalabbaké, akik 22,1%-kal kevesebben vannak jelen a 2014-ben bejelentett munkavállalók között, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok f bb adatai életkor szerint évben Korcsoport Bejelentett külföldi állampolgárok száma, db Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % Index, % év/ év 19 éves és ezalatt 268 3,0 77, éves ,1 112, éves ,0 112, éves ,2 110, éves ,9 122,1 55 éves és afelett 510 5,8 103,0 Ismeretlen 0 Összesen ,0 111,2 A bejelentett munkavállalók iskolai végzettsége esetében az egyetem, illetve f iskolai végzettséggel rendelkez k csoportja bizonyult pregnánsnak. A bejelentett külföldi állampolgárok 35,4%-a tartozott ehhez a kategóriához. Markáns volt a 8 elemivel vagy azzal sem rendelkez k (26,4%), továbbá a szakiskolát vagy szakmunkásképz t végzettek (19,7%) száma is. Minden csoportban b vülés következett be egy év alatt kivéve a 8 elemit vagy azt sem végz k csoportjában, itt 15,4%-kal kevesebb a bejelentett külföldi munkavállaló. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok f bb adatai iskolai végzettség szerint évben Bejelentett külföldi Bejelentett külföldi állampolgárok Iskolai végzettség állampolgárok számának száma, db Index, % év/ megoszlása, % év 8 általános vagy kevesebb ,4 84,6 Szakiskola, szakmunkásképz ,7 139,1 Szakközépiskola 823 9,3 119,1 Gimnázium 647 7,3 136,8 Technikum 0 0,0 Egyetem, f iskola ,4 116,6 Egyéb és ismeretlen 162 1,8 192,9 Összesen ,0 111,2 Az el évhez képest jelent sen n tt a szakiskolával, szakmunkásképz vel (39,1%-kal) rendelkez bejelentett külföldi állampolgárok száma. Ezen kívül számottev változás következett be a gimnáziumot végz (36,8%-kal) számában is. A fels fokú végzettséggel rendelkez külföldi munkavállalók száma kisebb mértékben 16,6%-kal n tt. 15

16 4. Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai a december 31-ei állapot alapján Az adott év során bejelentett és munkavállalási engedélyt nyert állampolgárok számai után, most azoknak a számát és megoszlását ismertetjük a korábbi bontások szerint, akik Magyarország területén 2014 ben is érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkeztek december 31-én munkavállalási engedély volt érvényben. Ez radikális csökkenést jelent az el évhez képest, hiszen közel 5 ezer f vel csökkent a munkavállalók száma ez több mint 36%-os csökkenés. Az el években az érvényes engedélyek száma 20 ezer körül mozgott, de mindig alatta, azonban komoly ingadozások nem jellemezték az érvényes engedélyek számának alakulását. Ez 2014-ben megváltozott, talán annak is köszönhet en, hogy az év során kiadott engedélyek száma is jóval elmaradt a korábbi években tapasztaltakhoz képest. Legutóbb 2008-ban volt arra példa, hogy ilyen mértékben csökkent az érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkez külföldi munkavállalók száma, akkor több mint 7 ezerrel csökkent létszámuk a hazai munkaer piacon. Az ország csoportok szerinti bontás alapján azt látjuk, hogy az érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkez európai állampolgárok száma mellett ezúttal az Európán kívülr l érkez munkavállalók száma is csökkent az el évhez képest. Mindazonáltal az Európán kívülr l érkez állampolgárok száma még mindig meghaladja a 10 ezer f t, míg az európai, de nem Uniós foglalkoztatottak száma 5 ezer alá csökkent. 16

17 A Európai Unióhoz nem tartozó országok állampolgárainak száma az el évhez képest 34,4%-kal csökkent az érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkez k körében. A szomszédos országokból érkez munkavállalók száma is csökkent méghozzá igen jelent sen (39%-kal) a még érvényben lév engedélyek terén, 2013-hoz képest. Ez a fogyás mind a szerb mind az ukrán munkavállalók körében óta folyamatos és egyre nagyobb mérték. Az Európán kívüli országok állampolgárainak száma is csökkent az érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkez foglalkoztatottak között. Ebben az ország csoportban is jelent s 22,5%-os fogyást tapasztaltunk az el évhez képest. Az érvényes munkavállalási engedélyeket országonként vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy, a legtöbb érvényes munkavállalási engedéllyel a kínai állampolgárok rendelkeznek, ket a vietnámi és a koszovói polgárok követik. Egy éve a legtöbb érvényes engedéllyel rendelkez külföldi állampolgárok között még az ukránok voltak a másodikak. Az érvényes engedéllyel rendelkez k száma minden ország esetében csökkent. A kínaiak száma az el évhez képest 28%-kal csökkent, de ez is eltörpül az ukrán foglalkoztatottak számának 33,9%-os zsugorodása mellett. 17

18 A diagram csak azoknak az országoknak az adatait tartalmazza, ahol a december 31-ei állapot szerint az érvényben lév munkavállalási engedélyek száma meghaladta az 300 db-ot. A vietnami foglalkoztatottak 23,7%-kal a koszovóiak 25%-kal kevesebben voltak ben, mint egy évvel korábban. Az érvényes engedéllyel rendelkez állampolgárok között, nem számolhatunk be olyan országról ahonnan több munkavállalót foglalkoztatnának itthon, mint tavaly Az érvényes munkavállalási engedélyek adatai terület szerint Az érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkez külföldi munkavállalók területi megoszlását vizsgálva jól látható a Közép-magyarországi régió és ezen belül is Budapest kiemelt szerepe. Az összes érvényes engedéllyel rendelkez munkavállaló közel 74%-a dolgozik ebben a régióban és 64,7%-uk foglalkoztatott a f városban. A második legtöbb érvényes engedéllyel rendelkez külföldi állampolgár Pest megye területén dolgozik, míg a harmadik legtöbb december 31-én legálisan hazánkban dolgozó külföldi munkavállaló a Közép-dunántúli régióban dolgozott. Az érvényben lév munkavállalási engedélyek fontosabb adatai területi bontásban (2013. december december 31.) Régió/megye Érvényes engedélyek száma, db december december 31. Érvényes engedélyek számának megoszlása, % december december 31. Index, december 31./ december 31. Közép-Magyarország , ,1 71,8 Budapest , ,8 71,6 Pest , ,3 73,3 Közép-Dunántúl 934 6, ,8 82,9 Fejér 398 2, ,1 97,3 Komárom-Esztergom 382 2, ,6 75,5 Veszprém 154 1, ,1 73,0 Nyugat-Dunántúl 879 6, ,2 87,1 Gy r-moson-sopron 516 3, ,7 100,4 Vas 141 1, ,9 82,9 Zala 222 1, ,7 68,3 Dél-Dunántúl 236 1, ,4 84,6 Baranya 79 0,6 62 0,3 127,4 Somogy 60 0,4 75 0,4 80,0 Tolna 97 0, ,7 68,3 Észak-Magyarország 373 2, ,1 91,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 250 1, ,3 103,3 Heves 73 0,5 77 0,4 94,8 Nógrád 51 0,4 91 0,5 56,0 Észak-Alföld 613 4, ,9 80,8 Hajdú-Bihar 176 1, ,2 78,9 Jász-Nagykun-Szolnok 249 1, ,4 90,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 189 1, ,4 71,6 Dél-Alföld 695 4, ,3 67,2 Bács-Kiskun 337 2, ,2 79,3 Békés 78 0,5 92 0,5 84,8 Csongrád 281 2, ,7 54,4 Összesen , ,0 73,9 18

19 Mind a megyék, mind pedig a régiók esetében alapvet en csökkenés következett be a munkavállalók számát illet en. Ez alól három megye volt kivétel, Baranya ahol 27%-kal, Borsod-Abaúj-Zemplén ahol csupán 3,3%-kal és Gy r-moson-sopron megye ahol 0,4%-kal tt az érvényes engedéllyel rendelkez k száma. Több megye és régió esetében is 20-45,4%-os csökkenés következett be. Komoly visszaesés jellemezte a Közép-Magyarországi és Dél-Alföldi régiót is, el bbiben 28,2%-kal utóbbiban 32,8%-kal csökkent az érvényes engedéllyel rendelkez külföldi foglalkoztatottak száma. A megyék esetében jelent sen csökkent Pest megyében (26,7%-kal), és a f városban (28,4%-ka) az érvényes engedéllyel foglalkoztatottak száma. Több mint 20%-os csökkenést 11 megyében tapasztalhatunk az érvényes engedélyek számában Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási f csoportok szerint Az érvényes engedélyek nemzetgazdasági áganként való megoszlását vizsgálva láthatjuk, hogy a kereskedelem területén összpontosul az összes érvényes engedéllyel rendelkez munkavállaló több mint 30%-ka. Jelent s részesedése van a külföldiek foglalkoztatásában a feldolgozóiparnak (21,5%) és a vendéglátásnak (17,2%). El bbi területen belül a legtöbb munkavállalót az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatban foglalkoztatják. Az érvényben lév munkavállalási engedélyek f bb adatai nemzetgazdasági ágak szerint december 31-én Index, % Érvényben lév Nemzetgazdasági ág Érvényben lév december engedélyek számának (TEAOR 08) engedélyek száma, db 31./ megoszlása, % december 31. Mez gazdaság, erd gazdálkodás, halászat 223 1,6 105,2 Bányászat, k fejtés 40 0,3 32,3 Feldolgozóipar ,5 80,8 Villamos energia-, gáz-, g zellátás, légkondicionálás 0 0,0 Vízellátás; szennyvíz gy jtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyez désmentesítés 8 0,1 32,0 Épít ipar 371 2,6 31,4 Kereskedelem, gépjárm javítás ,9 72,9 Szállítás, raktározás 496 3,5 92,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,3 69,8 Információ, kommunikáció 508 3,6 106,9 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 70 0,5 74,5 Ingatlanügyletek 131 0,9 45,6 Szakmai, tudományos, m szaki tevékenység 652 4,6 72,2 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 226 1,6 86,3 Közigazgatás, védelem; kötelez társadalombiztosítás 16 0,1 72,7 Oktatás 127 0,9 88,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 121 0,8 81,2 vészet, szórakoztatás, szabadid 273 1,9 252,8 Egyéb szolgáltatás 707 4,9 79,5 Ismeretlen 384 2,7 70,1 Összesen ,0 73,9 19

20 Szinte minden ágazatban csökkent az érvényben lev munkavállalási engedéllyel rendelkez külföldi állampolgárok száma. A legjelent sebb arány és létszámbeli csökkenés az épít ipar területén következett be, itt 68,6%-kal csökkent az engedélyköteles külföldi foglalkoztatottak száma, ami több mint 800 f t érintett. Jelent sen csökkent a bányászat, ingatlanügyek és szakmai tudományos területek ágazatában is a külföldi munkavállalók száma. Jelent sen n tt ugyanakkor a m vészet ágazatban foglalkoztatott külföldiek száma (152,8%-kal) illetve kisebb mérték növekedés történt a külföldi foglalkoztatottak számában a mez gazdaság és információ, kommunikáció területén. A foglalkozási csoportok esetében a legtöbb érvényes engedélyt a szakképzettséget nem igényl, egyszer foglalkozásoknál tartjuk számon. Az összes érvényes munkavállalási engedély 30,4%-a tartozik ehhez a f csoporthoz. Ezen kívül pregnáns csoportnak bizonyult a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások és az egyéb fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl foglalkozások területe. El bbi az érvényes engedéllyel foglalkoztatott külföldiek 24,9%-át, míg utóbbi 13,2%-ukat fedi le. Az érvényben lév munkavállalási engedélyek fontosabb adatai foglalkozási f csoportok szerint december 31-én Foglalkozási f csoport (FEOR 08) Érvényben lév engedélyek száma, db Érvényben lév engedélyek számának megoszlása, % Index, % december 31./ december 31. Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0.. Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezet k, törvényhozók 614 4,3 81,0 Fels fokú képzettség önálló alkalmazását igényl foglalkozások ,9 85,3 Egyéb fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl foglalkozások ,2 80,5 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 240 1,7 67,6 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások ,9 71,0 Mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozások 60 0,4 69,0 Ipari és épít ipari foglalkozások ,1 76,6 Gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k 428 3,0 48,4 Szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások ,4 72,8 Ismeretlen 28 0,2 45,2 Összesen ,0 73,9 Az el évhez képest minden f csoport esetében csökkent az érvényes engedéllyel itthon dolgozó külföldi állampolgárok száma. A legradikálisabb csökkenés a gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k (51,6%) esetében következett be de jelent s volt az érvényes 20

21 munkavállalási engedéllyel rendelkez k fogyása a mez gazdasági (31%-os) és kereskedelmi (29%-os) foglalkozások esetében Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint Az érvényes engedéllyel hazánkban dolgozók korcsoportonkénti megoszlását vizsgálva azt láthatjuk hogy felborult a korábbi évek struktúrája és alapvet en az id sebb korcsoportok a felülreprezentáltak az érvényes engedéllyel rendelkez külföldi állampolgárok között. A évesek 38,7%-ban a évesek 25,3%-ban vannak jelen a foglalkoztatottak között. Az el évhez képest, mind a éves mind pedig a éves kohorsz körében nagy létszámbeli csökkenés következett be. Alapvet en veszített jelent ségéb l a fiatalabb korosztály is a külföldi munkavállalók körében. Az érvényben lév munkavállalási engedélyek fontosabb adatai korcsoportok szerint december 31-én Korcsoport Érvényben lév engedélyek száma, db Érvényben lév engedélyek számának megoszlása, % Index, % december 31./ december éves és ezalatt 467 3,3 78, éves 458 3,2 13, éves ,1 33, éves ,7 112, éves ,3 144,1 55 éves és a felett ,3 292,2 Ismeretlen 3 0,0 150,0 Összesen ,0 73,9 Az iskolai végzettség szempontjából a jelenleg legálisan Magyarországon dolgozó külhoniak közül a 8 általánost vagy annál kevesebb osztályt végzettek aránya a legjelent sebb. Az összlétszám 42,2%-át teszik ki. A második legszámosabb csoportot a szakiskolai vagy szakmunkásképz i végzettséggel rendelkez k jelentik, k adják az érvényes engedéllyel rendelkez foglalkoztatottaknak a 22,9%-át. A harmadik legnépesebb csoport az egyetemi, illetve f iskolai végzettség eké, az összes munkavállaló közel 19%-át tették ki. Az érvényben lév munkavállalási engedélyek fontosabb adatai korcsoportok szerint december 31-én Érvényben lév Index, % Érvényben lév Iskolai végzettség engedélyek számának december 31./ engedélyek száma, db megoszlása, % december általános vagy kevesebb ,23 70,5 Szakiskola, szakmunkásképz ,94 71,6 Szakközépiskola 786 5,50 83,8 Gimnázium 449 3,14 76,4 Technikum 94 0,66 82,5 Egyetem, f iskola ,99 86,9 Egyéb és ismeretlen 936 6,54 65,3 Összesen ,00 73,9 Az el évhez képest minden kategóriában csökkenés tapasztalható a legnagyobb mértékben épp a legalább 8 általánost végzettek számába. 21

22 Struktúráját tekintve a kor és iskolai végzettség megoszlása nem változott jelent s mértékben az el évben tapasztaltakhoz képest. 5. A kiadott és az érvényben lév EU Kék Kártyák adatai évben 6 EU Kék Kártya kiadására került sor. Ezeket egy ukrán, egy egyiptomi, egy ausztrál, egy szerb és két kínai állampolgár részére állították ki az egyéb feldolgozóipar;ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása; a szállítás, raktározás; szálláshely, vendéglátás; és m vészet ágazatokban december 31-én összesen 9 db érvényben lév EU Kék Kártya szerepelt a nyilvántartásban, a fent felsoroltakon kívül, korábban egy egyiptomi, egy mexikói és egy pakisztáni állampolgár részére kerültek kiadásra. Foglalkozási f csoportok szerint nézve az engedélyek Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseletivezet k, törvényhozók; Fels fokú képzettség önálló alkalmazását igényl ; Egyéb fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl és Mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozásokhoz sorolhatók. 6. A Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók száma a december 31-ei állapot szerint Ha a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók számát kívánjuk meghatározni a december 31-ei állapotra vonatkozóan, akkor az érvényes engedéllyel (értve ezalatt az összevont és egyéni engedélyeket is), az érvényes bejelentéssel és az érvényes EU Kék Kártyával rendelkez állampolgárokat együttesen kell figyelembe vennünk, a következ k szem el tt tartásával: - az egyéni munkavállalási engedéllyel rendelkez harmadik országbeli állampolgárok, az EU Kék Kártyával, vagy összevont engedéllyel rendelkez harmadik országbeli állampolgárok és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez k munkavállalásának feltételei egymástól eltérnek, teljesen különálló csoportot alkotnak, bár az adatok összesítésénél az els két csoportot együtt kezeljük (egyéni munkavállalási engedéllyel és összevont munkavállalási engedéllyel rendelkez k), - mivel a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez állampolgárok adatait csak becsülni tudjuk, ezért a Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárok együttes számára vonatkozóan is csak becslés adható ben összesen 4671 munkavállalási engedélyt adtak ki a Munkaügyi Központok illetve a BÁH. Ezekb l összesen 586 egyéni munkavállalási, 340 szezonális és 3745 összevont munkavállalási engedélyt adtak ki. A tárgyévben továbbá érvényes munkavállalási engedély és 9 Kék Kártya volt érvényben. 22

23 7. A külföldiek munkavállalásának szabályairól A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését a foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), a Magyarország által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez személyek tekintetében alkalmazott, a munkaer szabad áramlásával összefügg átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet (Korm. r.), valamint a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történ engedélyezésér l, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességr l, a f városi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közrem ködésér l, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentésér l, és a munkabér megtérítésér l szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 445/2013. Korm. r.) Az Flt. alapján a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályokban meghatározott kivételekkel Magyarország területén csak az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján, valamint az idegenrendészeti hatóság által összevont kérelmezési eljárás során kiadott tartózkodási engedély alapján vállalhat munkát. Harmadik országbeli állampolgár a 445/2013. Korm. rendeletben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, azaz a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez személyek kivételével a nem magyar állampolgár és a hontalan. Nincs szükség engedélyre a külön jogszabály szerint menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy magyarországi munkavégzéséhez, továbbá a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez személy magyarországi munkavégzéséhez. Az engedélymentesség január 1-jét l az EGT állampolgárok és családtagjaik (családtag: az EGT állampolgár házastársa, az EGT állampolgár és/vagy házastársa által eltartott vagy 21 évnél fiatalabb leszármazottja, valamint az EGT állampolgár és/vagy házastársa által eltartott felmen je) magyarországi munkavállalása engedélymentes. EGT-állampolgár: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségr l szóló megállapodásban részes más állam polgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségr l szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerz dés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségr l szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy. 23

24 Az engedélymentesség bejelentése A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez személy, valamint azon személy foglalkoztatását, akinek magyarországi foglalkoztatásához az Flt. végrehajtására kiadott 445/2013. Korm. r., valamint a Korm. r. alapján nincs szükség engedélyre. A foglalkoztatás kezd id pontját legkés bb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megsz nését az azt követ napon kell bejelenteni. A munkaügyi központ igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képez foglalkoztatási jogviszony létesítésér l és megsz nésér l szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megsz nését követ három évig meg rizni, és az ellen rzés során bemutatni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illet leg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illet leg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének, de annak elmulasztása forinttól forintig terjed rendbírsággal sújtandó. A 445/2013. Korm. r. számos olyan esetet sorol fel, amikor nincs szükség engedélyre valamely speciális körülményre való tekintettel. Ilyen eset például, a külföldi részesedéssel rendelkez gazdasági társaságvezet tisztségvisel jeként (pl. ügyvezet ként) történ munkavégzés, a naptári évenként 10 munkanapnál nem hosszabb ideig tartó oktatási tevékenység végzése, illetve a magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzése, aki az elhunyt házastárssal annak halála el tt legalább egy évig Magyarország területén együtt élt. (Csak az új alkotmány miatt ) Engedélyköteles foglalkoztatás esetén a munkavállalási engedélyre vonatkozó információk Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be, a szükséges formanyomtatványok a munkaügyi központok kirendeltségein szerezhet k be. Melyek az eljárás szakaszai? A foglalkoztató munkaer igényt jelent be azon a kirendeltségen, amelynek illetékességi területén a tervezett foglalkoztatás történik. Érvényes munkaer igénynek azt a munkaer igényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a) a kérelem benyújtásával egyidej leg, vagy b) a kérelem benyújtását megel en, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megel hatvan napnál nem régebben meghosszabbította január 1-t l lehet ség van arra, hogy a munkáltató a munkaer igény-bejelentést és a kérelmet egy id ben a munkaügyi központnál nyújtsa be. De továbbra is lehet ség van arra, hogy a kirendeltségen nyújtsa be a munkáltató a munkaer igény-bejelentést, és a kérelmet a munkaügyi központnál terjessze el. A munkaer igény bejelent lapnak, illetve a munkavállalási engedély iránti kérelemnek tartalmában meg kell egyeznie (pl. munkakör, alapbér, munkavégzés helye, stb.). Amennyiben az adott munkakörre nincs kiközvetíthet munkaer és a kérelem, a foglalkoztató, valamint a harmadik országbeli állampolgár az egyéb feltételeknek is megfelel 24

25 a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását a munkaügyi központ engedélyezi. A kérelemhez csatolandó dokumentumok: a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolata, valamint ha azt idegen nyelven állították ki annak hiteles magyar fordítása, a foglalkoztató m ködési jogosultságát megalapozó okiratok (alapító okirat, cégbírósági bejegyzés) másolata. A munkavállalás engedélyezésér l vagy elutasításáról a munkaügyi központ dönt. Az engedély legfeljebb 2 évre adható. Amennyiben ugyanabban a munkakörben és ugyanazon a munkavégzési helyen kívánja a munkáltató a munkavállalót az engedély lejártát követ en további két évig foglalkoztatni, ezt kérelmezheti az engedély meghosszabbításával. Ebben az esetben a munkaügyi központ az engedélyt a munkaer -piaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki. A meghosszabbítás iránti kérelmet legkés bb a munkavállalási engedély lejártát megel 15. napon kell benyújtania a munkáltatónak. Engedély a munkaer -piaci helyzet vizsgálata nélkül Munkaer -piaci helyzet vizsgálata nélküli engedély a jogosultság feltételeinek igazolása esetén: a foglalkoztatónak nem kell a kérelem benyújtását megel en, a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaer igénnyel rendelkeznie, nem kell vizsgálni, hogy van-e olyan kiközvetíthet munkaer, akit álláskeres ként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban el írt, illetve a foglalkoztató munkaer igényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. A munkaer -piaci helyzet vizsgálata nélkül kell az engedélyt kiadni például: fels fokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közm vel dési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert harmadik országbeli állampolgárnak a naptári évenként 10 munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy m vészeti munkavégzéséhez, legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt él közeli hozzátartozó munkavégzéséhez, stb. Az összevont kérelmezési eljárás és az összevont engedély szabályairól Az összevont engedély olyan engedély, amely birtokosát tartózkodásra és egyúttal munkavállalásra jogosítja. Az összevont engedély irányelv, illetve az EU Kék Kártya irányelv átültetésével a harmadik országbeli állampolgárok nem kizárólag az állami foglalkoztatási szerv által kibocsátott munkavállalási engedéllyel, hanem összevont engedéllyel is foglalkoztathatók Magyarországon. Az engedélyezési eljárás lefolytatása és az engedély kiadása a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) feladata. Az összevont engedély kiadásához szükséges minden dokumentumot egy eljárásban kell bemutatnia a harmadik országbeli állampolgárnak, így egy eljárásban kell igazolnia azt, hogy 25