A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

Átírás

1 A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai I. félévben Budapest

2 Készült A Foglalkoztatási Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) Fax: (1)

3 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A kiadott munkavállalási engedélyek és bejelentések vizsgálata I. félévben... 5 A kiadott engedélyek és bejelentések vizsgálata terület szerint... 8 A kiadott engedélyek és bejelentések vizsgálata nemzetgazdasági ágak szerint... 9 A kiadott engedélyek és bejelentések vizsgálata foglalkozási főcsoportok szerint Az érvényes engedélyek és bejelentések vizsgálata a június 30-i állapot szerint Az érvényes engedélyek és bejelentések számának vizsgálata terület szerint Az érvényes engedélyek és bejelentések vizsgálata nemzetgazdasági ágak szerint Az érvényes engedélyek és bejelentések vizsgálata foglalkozási főcsoportok szerint Jogszabályok melléklete Táblázatok melléklete

4 Bevezetés A munkaügyi központok a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához kapcsolódóan a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigény és engedély iránti kérelem alapján (16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet) engedélyezési eljárást folytatnak. Emellett a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, foglalkoztatásra kerülő, bejelentett de engedélyezésre nem kötelezett külföldi munkavállalókról nyilvántartást (355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet) vezetnek. A munkavállalási engedélyek és a bejelentett munkavállalók számának adatai egy központi adatbázisban kerülnek tárolásra. Az adatok rögzítése, az adatbázisban való megjelenítése folyamatos, az így rendelkezésre álló statisztikai adatokat a Foglalkoztatási Hivatal negyedévenként feldolgozza és a Foglalkoztatási Hivatal honlapján közli ( A statisztikai adatgyűjtéshez és feldolgozáshoz kapcsolódóan, a jogszabályi háttérnek, kötelezettségnek megfelelően, különböző fogalmak kidolgozására került sor a külföldi munkavállalók munkavállalási engedélyére, bejelentésére vonatkozóan, amelyek az alábbiakban kerülnek ismertetésre. A rendeletekben megjelölt egyes adatgyűjtési kötelezettségekhez tartozó főbb statisztikai megnevezések a következők: 1. harmadik országbeli állampolgár a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező külföldi állampolgár, aki nem hontalan, 2. kiadott munkavállalási engedélyek száma adott időintervallumban kiadott munkavállalási engedélyek száma, 3. érvényes engedélyek száma adott időpontban érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezők száma, 4. általános engedélyek száma - a nem mezőgazdasági, szezonális engedélyezési eljárás kategóriába tartozó, harmadik országbeli munkavállalók engedélyköteles munkavállalására vonatkozó (jogi értelemben) engedélyek, (statisztikai értelemben) kibocsátott engedélyek, ill. érvényes engedélyek száma (az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve engedélyköteles munkavállalás esetén), 5. mezőgazdasági szezonális engedélyek száma - az engedélyezési eljárás speciálisan a mezőgazdasági, szezonális engedélyezési eljárás alá vont külföldi állampolgárok munkavállalására vonatkozó (jogi értelemben) engedélyek, (statisztikai értelemben) kibocsátott engedélyek, ill. érvényes engedélyek száma, 6. bejelentés (regisztráció) száma a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárságú személyek Magyarországon történő foglalkoztatásának megkezdésére és befejezésére vonatkozóan közölt munkavállalók száma (az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve bejelentési kötelezettség esetén), 7. érvényes bejelentések száma - adott időpontban érvényesen bejelentett (korábban 4

5 már foglalkoztatás megkezdésére bejelentett, de a foglalkoztatás megszűnésére még be nem jelentett) munkavállalók együttes száma. A témával kapcsolatos a különböző engedélyezési eljárásokra és a bejelentési kötelezettségekre vonatkozó érvényes jogi szabályozást részletesen a Melléklet ismerteti. A fogalmak ismertetésének szükségességét az indokolja, hogy jól látható legyen az a két fő elemzési dimenzió, amelyek alapján adatainkat vizsgáljuk. Egyrészt tehát megfigyeljük az egy adott időszakra kiadott engedélyek (általános, illetve mezőgazdasági szezonális), illetve bejelentések számát, másrészt pedig az egy adott időpontban érvényes engedélyek (általános, illetve mezőgazdasági szezonális) és bejelentések számát. Ezeket az adatainkat állampolgárság, nemzetgazdasági ágak, foglalkozási főcsoportok és terület szerinti bontásban is megvizsgáljuk. A kiadott munkavállalási engedélyek és bejelentések vizsgálata I. félévben I. félévben a kiadott munkavállalási engedélyek (általános, illetve mezőgazdasági szezonális) és bejelentések együttes száma db volt. Ezen belül 5194 db általános engedély, 324 db mezőgazdasági szezonális engedély került kiadásra és a munkáltatók részéről összesen 6377 bejelentés érkezett. Az viszonyítva a kiadott engedélyek és bejelentések együttes száma 0,3%-kal csökkent, tehát összességében nem következett be lényeges említett időszakhoz. Ezen belül a szezonális engedélyek száma 24,7%-kal, a bejelentések száma pedig 2,7%-kal csökkent, az általános engedélyek esetében viszont 4,9%-os növekedés következett be. Ha állampolgárság szerint kívánjuk megvizsgálni a külföldiek foglalkoztatási viszonyait, akkor meg kell vizsgálnunk egyrészt azon országok állampolgárait, akiknek a foglalkoztatását megelőzően csak a foglalkoztatás tényét kell bejelenteni természetesen csak a legfontosabbakat emeljük ki, továbbá azokét, akik esetében munkavállalási engedélyre (általános, szezonális) van szükség. Meg kell jegyeznünk, hogy néhány esetben azonban ezeknek az állampolgároknak a foglalkoztatása is csupán bejelentési kötelezettséget von maga után. (355/2007. (XII.23) Korm. rendelet és 355/2009 (XII.30) Korm. rendelet és 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet) Ezt a különbségtételt elsősorban indokolja az Európai Unió tagállamaiból érkező külföldi munkavállalók meghatározó száma ha az egy időszakra vonatkozó kiadott engedélyek és bejelentések számából indulunk ki, esetükben pedig csak a foglalkoztatás tényét szükséges bejelenteni. Az összes bejelentés 93,1%-a (5934 db) az Európai Unió tagállamainak állampolgárai esetében történt meg I. félévben. Ezen viszonyok megléte miatt a bejelentések esetében az Európai Unió tagállamainak állampolgárainak foglalkoztatási helyzetét fogjuk vizsgálni. 5

6 ezer db ezer db Elsőként országok szerinti csoportosításban vizsgáljuk meg a külföldiek munkavállalásával kapcsolatos adatainkat. Ezzel kapcsolatban kiemelhető, hogy az csupán az Európán kívüli országok esetében növekedett a kiadott engedélyek és bejelentések száma, 23,1%-kal, a többi országok szerinti csoportosításnál csökkenés következett be. Ebből a szempontból a leginkább az Európai Uniós tagsággal nem rendelkező európai országokat emelhetjük ki, ahol 12,3%-kal csökkent a kiadott általános, illetve szezonális engedélyek és bejelentések száma I. félévben I. félévhez. A kiadott engedélyek és bejelentések száma országcsoportonként (db) EU 27 Nem EU-s európai Európán kívüli országok I. félév I. félév Rátérve a bejelentések vizsgálatára, elmondható, hogy az Európai Unió 27 tagállama közül a román állampolgárok (3449 db) bejelentésének száma volt a legnagyobb, amely az összes bejelentés 54,1%-át tette ki, ezt követően a szlovák állampolgárokat emelhetjük ki, esetükben az iménti aránya 17,0%-ot tett ki I. félévben. Harmadikként pedig az Egyesült Királyságot említhetjük, ahol a bejelentések száma az összes bejelentéshez viszonyítva 8,2%- ot tett ki. Az a román állampolgárok bejelentésének számában 12,0%-os csökkenés következett be, a szlovák állampolgároknál szintén ilyen irányú változás zajlott le, a visszaesés mértéke 9,6 %-os volt. Ezzel párhuzamosan viszont a brit állampolgárok esetében a bejelentések száma három és félszeresére növekedett (148 db-ról 525 db-ra), az Európai Unió tagállamaiban összességében nézve pedig 4,4%-os csökkenés következett be. A 100 db-ot meghaladó bejelentések száma az Európai Unióban I. félévben (db) Románia Szlovákia Egyesült Királyság Németország Franciaország Lengyelország 6

7 db Az Európai Unió tagállamai közül még Franciaországot emelhetjük ki, hiszen állampolgáraihoz köthető bejelentések száma I. félévhez másfélszeresére nőtt, azonban számuk így sem tekinthető kiemelkedően magasnak (170 fő). A következőkben azokat a főbb országokat vizsgáljuk meg, amely állampolgárainak magyarországi foglalkoztatásához munkavállalási engedélyre általános vagy szezonális van szükség (ahogyan korábban említettük bizonyos esetekben itt is csak bejelentési kötelezettség áll fenn). A kiadott engedélyek száma a legmagasabb az ukrán, a kínai és a szerb állampolgárok esetében volt I. félévben. A kiadott engedélyek száma (100 db feletti) országonként I. félévben (db) Az ukrán állampolgárok számára kiadott engedélyek száma az összes kiadott engedély 13,7%-át jelentette, a kínai állampolgárok esetében ez az arány 13,4%-ot tett ki, míg a szerbeknél 4,2%-ot I. félévben. Az elmúlt év hasonló viszonyítva utóbb elemzett országok munkavállalói kapcsán releváns változásokat emelhetünk ki, ugyanis a kiadott általános, illetve szezonális engedélyek számában az ukrán állampolgárok esetében 20,4%-os, a szerb állampolgároknál 21,4%-os csökkenés következett be. A kínai állampolgárok esetében éppen ellentétes irányú változásokat regisztrálhatunk, ugyanis a kiadott engedélyek száma 43,4%-kal növekedett az elmúlt év hasonló viszonyítva. További lényeges változásként emelhetők ki a horvát állampolgárok, akik esetében az engedélyek száma több mint négyszeresére növekedett, azonban ezeknek együttes száma még így is alig haladta meg a 200 db-ot I. félévben.. 7

8 db A kiadott engedélyek és bejelentések vizsgálata terület szerint A területi dimenzió vizsgálatakor a kiadott általános, illetve szezonális engedélyek és bejelentések számát együttesen vizsgáljuk I. félévre vonatkozóan. A kiadott munkavállalási engedélyek és bejelentések együttes aránya Budapesten (47,4%) volt a legmagasabb, ezt követően pedig Bács-Kiskun (9,8%), Pest (8,4%) és Komárom-Esztergom (8,1%) megye emelhető ki. A legkisebbek ezek az arányszámok Somogy, Baranya, Nógrád megyében voltak. A kiadott engedélyek és bejelentések száma megyei bontásban I. félévben, db A területi megoszlás azt is jól mutatja, hogy az engedélyek és bejelentések közel fele a fővárosban csoportosul, ez jól jelzi ennek a területnek a dominanciáját, ehhez a megyékben meglévő arányszámok lényegesen alacsonyabbnak tekinthetők. Az elmúlt év hasonló viszonyított változásokat nem megyei szinten mutatjuk be, ugyanis arra az időszakra vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre megyei bontású adatok, csak régiós szintűek. A régiós szintű változások kapcsán azt emelhetjük ki, hogy mindösszesen két régióban, Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarországon növekedett a kiadott engedélyek és bejelentések száma, előbbi esetben 17,5%-os, utóbbi esetben pedig 7,3%-os növekedés következett be. Az engedélyek, bejelentések számában bekövetkező csökkenés Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon volt a legnagyobb mértékű, előbbi esetben 47,7%-os, utóbbi esetben pedig 45,7%-os változásról beszélhetünk. 8

9 db % A kiadott engedélyek és bejelentések megoszlásának változása az I. félévben régiónként, % 20 7, ,6 17,5-45,7-47,7-5,0-12,8 A kiadott engedélyek és bejelentések vizsgálata nemzetgazdasági ágak szerint A kiadott általános és szezonális engedélyeket, illetve bejelentéseket együttesen nézve négy nemzetgazdasági ágat kell kiemelnünk, amelyeken belül I. félévben ezeknek együttes aránya a legmagasabb volt. Elsőként az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágat, ahol a kiadott általános, illetve szezonális engedélyek és bejelentések aránya 16,7%-ot tett ki, majd a feldolgozóipart (14,8%), a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodást (14,2%) és a kereskedelem, javítást (14,1%). A legkisebb arányszámok ugyanakkor a háztartások tevékenysége, bányászat és a villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás (0,1%) területeken voltak tapasztalhatók. A kiadott engedélyek és bejelentések száma (200 db feletti) nemzetgazdasági ágak szerint (db) I. félév I. félév 0 9

10 Abszolút számokban mindez azt jelenti, hogy 1500 db-nál több, az ingatlanügyletek területén pedig már közel 2000 db kiadott engedély, illetve bejelentés található a külföldiek foglalkoztatása szempontjából legfontosabb nemzetgazdasági ágakban I. félévben. Az hasonló viszonyítva elmondhatjuk, hogy hat gazdasági ágban következett be növekedés a kiadott általános, illetve szezonális engedélyek és bejelentések együttes számában. Ebből azonban csak három olyan gazdasági ág van, amelyben a végbemenő változás nagyobb mértéke nem a kiadott engedélyek és bejelentések alacsony számából adódik, ugyanis ennek következtében ezekben az esetekben néhány kiadott engedély és bejelentés is jelentősnek tűnő változást eredményez. A három gazdasági ág, amelyben érdemi változás következett be, az alábbiak: egyéb közösségi, személyi szolgáltatás; a kereskedelem, javítás és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás. Az elsőként említett gazdasági ágban több mint kétszeresére növekedett a kiadott engedélyek és bejelentések száma, a kereskedelem, javítás területén ez a változás 21,0%-os volt, az ingatlanügyletek esetében pedig 14,2%-os. A nemzetgazdasági ágak és a területi (a korábbi adatokkal való összehasonlítás érdekében régiós szinten vizsgáljuk adatainkat) dimenzió együttes vizsgálata kapcsán elsődlegesen Közép-Magyarországot kell megvizsgálnunk, hogy itt mely gazdasági ágakban meghatározó a kiadott engedélyek és bejelentések száma. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy legtöbb munkavállalási engedély és bejelentés együttesen a feldolgozóipar, a kereskedelem, javítás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban volt található I. félévben. Emellett a feldolgozóipar és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területén Közép- Dunántúl súlya is kiemelhető, továbbá a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás szempontjából pedig Dél-Alföld tekinthető meghatározónak. A kiadott engedélyek és bejelentések vizsgálata foglalkozási főcsoportok szerint A külföldiek foglalkoztatásának foglalkozási főcsoportok szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy a kiadott általános, illetve szezonális engedélyek és bejelentések 35,4%-a a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körében került kiadásra I. félévben. A második domináns foglalkozási csoportnak a szolgáltatási jellegű foglalkozások (17,0%) tekinthetők, majd pedig a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását nem igénylő foglalkozások és a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők. A legkevesebb kiadott engedély és bejelentés az irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások és a törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők foglalkozási főcsoportjában volt található, előbbiek aránya 2,9%-ot, utóbbiaké 3,3%- ot tett ki I. félévben. 10

11 A kiadott engedélyek és bejelentések száma és megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint (FEOR 93) I. félévben FEOR'93 (1) Kiadott engedélyek és bejelentések száma megoszlása (%) Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0 Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők 395 3,3 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások ,4 Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások ,9 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 344 2,9 Szolgáltatási jellegű foglalkozások ,0 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 171 1,4 Ipari és építőipari foglalkozások ,5 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők ,0 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,4 Ismeretlen 28 0,2 Összesen ,0 A területi megoszlás vizsgálatakor rámutattunk Közép-Magyarország súlyára, ebben a régióban kiadott általános, illetve szezonális engedélyek és bejelentések 27,3%-a a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások főcsoportjába sorolható, másik domináns főcsoportnak pedig a szolgáltatási jellegű foglalkozások tekinthetők (26,2%). Közép-Dunántúlon a kiadott engedélyek és bejelentések több mint fele (64,5%-a) a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozások körében volt található, a Dél- Alföldön pedig a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások voltak dominánsak (79,0%) Az hasonló a kiadott általános, illetve szezonális engedélyek és bejelentések száma a legnagyobb mértékben az irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi jellegű) jellegű foglalkozások esetében növekedett, ennek a változásnak a mértéke másfélszeres volt. Közel ilyen mértékű változás következett be a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások esetében, továbbá 35,4%-kal emelkedett az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások körében kiadott engedélyek és bejelentések száma. Ez a növekedés a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők esetében 16,1%-os, míg a szolgáltatási jellegű foglalkozásoknál 15,5%-os volt. 11

12 db Az érvényes engedélyek és bejelentések vizsgálata a június 30-i állapot szerint Az eddigiekben a külföldiek foglalkoztatását egy adott időszakban (2011. I. félév) kiadott engedélyek és bejelentések alapján jellemeztük. Jelen esetben viszont az egy adott időpontban érvényes engedélyek számát vizsgáljuk meg, ez az időpont pedig I. félévének utolsó napja, június 30-a. Az érvényes engedélyek (általános, illetve szezonális) és bejelentések vizsgálatát az indokolja, hogy a Magyarországon foglalkoztatott külföldi állampolgárok tényleges jelenlétét a magyar munkaerőpiacon elsődlegesen az érvényes engedélyek és bejelentések tükrözik. A június 30-án érvényes munkavállalási (általános, illetve mezőgazdasági szezonális) engedélyek és bejelentések száma db volt. Ezen belül db általános engedély, 181 db szezonális engedély és db bejelentés volt érvényben. Az az érvényes engedélyek és bejelentések együttes száma 4,9%-kal növekedett. Ezen belül az érvényes általános engedélyek száma 7,4%-kal, a mezőgazdasági szezonális engedélyek száma 41,2%-kal csökkent, ezzel párhuzamosan az érvényben lévő bejelentések száma 10,5%-kal növekedett az. Országcsoportonként vizsgálva az érvényes engedélyeket és bejelentéseket, az látható, hogy június 30-án az Európán kívüli országok állampolgárainak körében érvényben lévő engedélyek és bejelentések együttes száma meghaladta a db-ot, az viszonyítva pedig 7,8%-os növekedés következett be ebben a tekintetben. Ezzel szemben Európai Uniós tagsággal nem rendelkező európai országok állampolgárainak körében az érvényes engedélyek és bejelentések száma 17,2%-kal csökkent. Az érvényes engedélyek és bejelentések száma országcsoportonként (db) június június 30 0 EU 27 Nem EU-s európai Európán kívüli országok A bejelentések kapcsán kiemelhető, hogy az összes érvényes bejelentés 97,6%-a (48629 db) az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára esetében volt érvényben. Az Európai Unió 27 tagállama közül a román állampolgárok érvényes bejelentésének száma volt a legnagyobb (31596 db), amely az összes érvényes bejelentés 63,4%-át tette ki, ezt követően a szlovák állampolgárokat kell kiemelnünk, esetükben ez az arány 20,8%-os volt, a lengyelek esetében pedig 2,8%-os. 12

13 db A 100 db-ot meghaladó érvényes bejelentések száma országonként az Európai Unióban I. félévben (db) június 30-i állapothoz viszonyítva a román állampolgárok esetében 9,6%-kal, a szlovák állampolgároknál 1,0%-kal, a lengyelek esetében pedig 8,4%-kal növekedett az érvényes bejelentések száma egy év alatt. Az adott időszakra vonatkozó bejelentések kapcsán láthattuk, hogy jelentősebb mértékben növekedett a brit állampolgárok esetében a bejelentések száma. Az érvényes bejelentések száma a brit állampolgároknál 331 db-ról 911 db-ra növekedett, amely több mint két és félszeres emelkedést jelent. Az érvényes bejelentések számának változásával kapcsolatosan egyébként elmondható, hogy az Európai Unió minden tagállamának állampolgára esetében növekedett valamilyen mértékben az érvényes bejelentések száma az. Az Európai Unió tagállamait együttesen tekintve pedig 9,6%-kal növekedett az érvényes bejelentések száma a június 30-i állapothoz. Azon országok körében, amelyeknél a magyarországi foglalkoztatás engedélyköteles, június 30-án az ukrán állampolgárok esetében volt érvényben a legtöbb engedély (5378 db), amely az összes érvényes általános, illetve szezonális engedélynek 7,9%-át tette ki. Ezt követően a legnagyobb súlyban a kínai (4670 db), majd pedig a szerb (2157 db) állampolgárokat találjuk, az előbbiek esetében az érvényben lévő általános, illetve szezonális engedélyek az összes érvényes engedély 6,9%-át tették ki, utóbbiak esetében pedig 3,2%-át. 13

14 db db Az érvényes engedélyek és bejelentések száma (200 db feletti) országonként I. félévben (db) Az bekövetkező változások kapcsán kiemelhetjük, hogy 26,1%-kal növekedett a kínai állampolgárok esetében meglévő érvényes engedélyek száma, az ukrán állampolgároknál viszont 26,5%-os csökkenés zajlott le, míg ugyanez az arány szerbeknél 6,5%-ot tett ki. Az érvényes engedélyek számának növekedése a legnagyobb mértékben a június 30-i állapothoz viszonyítva a dél-koreai állampolgároknál következett be, ennek mértéke 43,8%-ot tett ki. A legnagyobb csökkenés ugyanakkor a japán (35,8%-os), illetve az ukrán állampolgárok esetében történt. Az érvényes engedélyek és bejelentések számának vizsgálata terület szerint A legtöbb érvényben lévő engedély és bejelentés június 30-án Közép- Magyarországon volt található, az összes érvényes engedély és bejelentés 61,8%-át (42077 db) találjuk ebben a régióban, Dél-Dunántúl esetében ez az arány 2,3% (1544 db) volt, amely legkisebb arányt jelenti ebben a tekintetben. Az érvényes engedélyek és bejelentések száma régiónként (db) június június 30-14

15 % Jól látható, hogy a kiadott engedélyek és bejelentésekhez hasonlóan az érvényes engedélyek és bejelentések kapcsán is Közép-Magyarország rendelkezik a legnagyobb súllyal. Ezt követően Közép-Dunántúl, majd pedig Dél-Alföld fontosságára kell felhívnunk a figyelmet. Az érvényben lévő engedélyek és bejelentések számának változása az június 30-án régiónként, % 20,0 15,0 10,0 5,0 4,7 15,1 9,9 11,3 18,5 0,0-5,0-2,9-4,0 A június 30-i állapothoz négy régióban növekedett az érvényes engedélyek és bejelentések száma, a legnagyobb mértékű növekedés a Dél-Alföldön (18,5%-os) és a Nyugat-Dunántúlon (15,1%-os) következett be. Csökkenésről Dél-Dunántúlon (4,0%-os) és Közép-Dunántúlon (2,9%-os) számolhatunk be. Az érvényes engedélyek és bejelentések vizsgálata nemzetgazdasági ágak szerint A legtöbb érvényes általános, illetve szezonális engedély és bejelentés a feldolgozóiparban volt érvényben június 30-án, az összes érvényes engedély és bejelentés 25,1%-a volt ezen a területen található. Ezt követően az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (17,0%), az építőipar (14,4%) és a kereskedelem, javítás ágak (11,2%) emelhetők ki ebben a tekintetben. Ha abszolút számok tekintetében vizsgáljuk a nemzetgazdasági ágakat, az hangsúlyozható ki, hogy az érvényes engedélyek és bejelentések száma a feldolgozóipar, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások területeken meghaladta egyenként a tízezer darabot június 30-án. A nemzetgazdasági ágak és a területi aspektus együttes vizsgálata rendkívül hasonló ahhoz, amelyet a kiadott engedélyek és bejelentések elemzésénél láttunk. Ezt igazolja, hogy a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás ágban érvényes engedélyek és bejelentések száma Dél-Alföldön volt a legmagasabb, majd pedig Közép-Magyarországon. Továbbá az is, hogy a feldolgozóipar, az építőipar, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágakban érvényes engedélyek és bejelentések száma Közép- Magyarországon volt a legmagasabb a tárgyidőpontban. Hozzá kell tennünk azt is, hogy a feldolgozóipar és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágakban érvényben lévő engedélyek és bejelentések együttes száma Közép- Dunántúlon is magasnak tekinthető. 15

16 db Az érvényes engedélyek és bejelentések száma (1000 db feletti) nemzetgazdasági áganként (db) június június 30 Az viszonyítva elmondható, hogy a legtöbb nemzetgazdasági ágban növekedett az érvényes általános, illetve szezonális engedélyek és bejelentések száma. A csökkenés három nemzetgazdasági ágban volt megfigyelhető, ezek a következők: a bányászat (14,2%-os), a feldolgozóipar (1,4%-os) és a szállítás, raktározás, posta, távközlés (1,2%). A legnagyobb növekedés (59,0%-os) az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, a háztartások tevékenysége (17,9%-os) és a kereskedelem, javítás (16,9%) nemzetgazdasági ágak esetében következett be. Meg kell jegyeznünk, hogy csak az egyéb, közösségi, személyi szolgáltatás és a kereskedelem, javítás területeken jelentenek ezek a változások érdemi elmozdulást. Elsősorban azért, mert a halgazdálkodás esetében látott változás abból adódik, hogy az érvényes engedélyek és bejelentések száma meglehetősen alacsony, emiatt pedig már néhány érvényes engedély és bejelentés is jelentős változást mutat százalékban kifejezve. Az érvényes engedélyek és bejelentések vizsgálata foglalkozási főcsoportok szerint A foglalkozási főcsoportok szerint vizsgálva az egy adott időpontban együttesen érvényes általános, illetve szezonális engedélyek és bejelentéseket, elmondható, hogy ezeknek 37,9%-a a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körében volt található június 30-án. Az összes érvényben lévő engedély és bejelentés 14,9%-a a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, 12,3%-a szolgáltatási jellegű foglalkozások körében volt megtalálható a tárgyidőpontban. A legkevesebb általános, illetve szezonális engedély és bejelentés az irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások és a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások körében volt érvényben a tárgyidőpontban. 16

17 Az érvényes engedélyek és bejelentések száma és megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint (FEOR 93) I. félévben FEOR'93 (1) Érvényes engedélyek és bejelentések megoszlása száma (%) Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0 Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők ,2 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások ,5 Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások ,3 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások ,4 Szolgáltatási jellegű foglalkozások ,3 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások ,6 Ipari és építőipari foglalkozások ,6 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők ,9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,9 Ismeretlen 128 0,2 Összesen ,0 Közép-Magyarországon a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) és a szolgáltatási jellegű foglalkozások esetében volt a legtöbb általános, illetve szezonális engedély és bejelentés érvényben június 30-án. Közép-Dunántúlon kiemelhető a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozási főcsoportja, Dél-Alföldön pedig a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) és a szolgáltatási jellegű foglalkozások. A június 30-i állapothoz bekövetkező változások kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások főcsoportjában csökkent az érvényben lévő általános, illetve szezonális engedélyek és bejelentések száma, előbbi esetben 5,4%-kal, utóbbi estben pedig 0,2%-kal. Minden más főcsoportban növekedés következett be, a legnagyobb mértékű (28,1%-os) az irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások és a szolgáltatási jellegű foglalkozások (14,3%-os) esetében. 17

18 Jogszabályok melléklete A külföldi állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatásával kapcsolatos, érvényes engedélyezési eljárásokról és bejelentési kötelezettségéről (A) Jogszabályok A külföldi állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatásával kapcsolatosan az alábbi jogszabályok rendelkeznek - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. tv. (Flt.) - 355/2007. (XII.23.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról, - 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól - 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről (2010.V. 28.) - 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról (B) Alapfogalmak EGT államnak kell tekinteni az Európai Unió tagállamát, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával jogállást élvez. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek: a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával jogállású személynek (a továbbiakban: EGT-állampolgár), b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja (a továbbiakban: az EGT-állampolgár családtagja), c) a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja (a továbbiakban: a magyar állampolgár családtagja) 18

19 d) az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személy, aki a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, abban az országban, ahonnan érkeznek az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik, és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi Harmadik országbeli állampolgár a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendeletben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, azaz a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek kivételével, a nem magyar állampolgár és a hontalan. A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata azt jelenti, hogy általános engedély esetén 30 nappal, szezonális engedély esetén 15 nappal a foglalkoztatás tervezett megkezdése előtt a munkaadónak be kell jelentenie a munkaerőigényét és a munkaügyi központok ezen idő alatt meg kell kísérelnie hazai (ill. EU-s) munkaerővel kielégíteni az igényt. Az engedély akkor adható ki, ha ez nem sikerül. (C) külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó főszabályok Harmadik országbeli állampolgárhoz kapcsolódó főszabály: - a 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet szerint a foglalkoztatás engedélyköteles, munkaszerződés csak az engedély beszerzését követően köthető - az évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról - mentességi esetek 355/2009. (XII.30.) és a 16/2010. (V. 13.) SZMM Kormányrendelet szerint A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre vonatkozó főszabályok: - a 355/2007. (XII. 23.) rendelet alapján köteles bejelenteni a munkáltató a foglalkoztatni kívánt személy foglalkoztatásának megkezdését, ill. a foglalkozás megszűnését az illetékes munkaügyi központnak - a harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2. szerinti esetekben (1-25 pont, kivételével) a foglalkoztató köteles bejelenteni a foglalkoztatást - az évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. (2) alapján a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismertek (magyar állampolgárral jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik) bejelentése - a évi LXXV. törvényben fogalmazottak alapján az egyszerűsített foglalkoztatás 19

20 keretében foglalkoztatott külföldi állampolgárt bizonyos esetekben be kell jelenteni (D) külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó jogszabályok a statisztika tükrében A külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályozási rendszer alapja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt) 2. és 7. -a. Az Flt. szerint egyrészről a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. (Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól eltérően külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.) Másrészről a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár a Magyar Köztársaság területén egyes kivételekkel az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény értelmében mezőgazdasági idénymunka és a turisztikai idénymunka esetében a szerződő felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül pedig a 120 napot, az alkalmi munka pedig a munkáltató és a munkavállaló között legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. Engedélymentesek, bejelentésre nem kötelezettek A 16/2010. (V. 13.) SZMM a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről rendelet 1.. (2) értelmében, ill. 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól 3. (1) alapján és a 355/2007. (XII. 23.) a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról Korm. rendelet 1. (2) értelmében a foglalkoztató nem köteles bejelenteni (engedélyeztetni): - az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítése keretében kiküldetés, kirendelés útján magyarországi foglalkoztatónál magánjogi szerződés teljesítése érdekében történő munkavégzéshez, - az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkaerő kölcsönzési tevékenységet folytató vállalkozás, mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerő- kölcsönzés keretében történő munkavégzéséhez, 20

21 Bejelentés (bejelentési kötelezettség) Bejelentési kötelezettség áll fent a 355/2007. (XII. 23.), a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2.. (1-25 pont, kivételével), az évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. (2) alapján és a évi LXXV. törvényben fogalmazottak alapján. A bejelentés alkalmával a foglalkoztató ismerteti a munkaügyi központokkal, személyításra alkalmatlan módon a foglalkoztatottak számát, állampolgárságát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, ill. hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt, ill. FEOR kódját. Statisztikai rendszerünkben, a továbbiakban Bejelentés megnevezés alá gyűjtjük a fentiekben meghatározott adatközléseket. A bejelentés napja legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének a napja. Hasonlóan be kell jelenteni a foglalkoztatás befejezését is, legkésőbb a foglalkoztatás befejezése után első napon. A bejelentés tartalmazza a foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt. A munkaügyi központ igazolja a beérkezés dátumának jelölése mellett a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének. Bejelentés statisztikai kategóriába sorolt jogszabályi esetek: - a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek Magyarországon történő foglalkoztatását a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet 6. értelmében a munkáltató a foglalkoztatni kívánt személy foglalkoztatásának megkezdését, ill. a foglalkozás megszűnését az illetékes munkaügyi központnak köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 56/A. (1) szerint az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget rendbírságot kell fizetnie - a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2. szerint a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatás, A harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2. szerint megfogalmazott esetekben nincs szükség engedélyre, csupán bejelentési kötelezettség terheli a foglalkoztatót annak a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatása esetében, akinek engedélymentes a foglalkoztatása, így: - 1. nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén; - 2. a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság - nemzetközi szerződés által meghatározott - fiók és képviselet vezetőjeként történő munkavégzéséhez; - 3. külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjának a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez, valamint az államok közt fennálló viszonosság alapján, a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete személyzete közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez; - 4. a Magyar Köztársaság területén nemzetközi szerződés alapján működő nemzetközi kormányközi szervezet illetőleg a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert, a Magyar Köztársaság területén működő szervezet (a továbbiakban: nemzetközi szervezet) személyzetének a nemzetközi szervezetnél történő, valamint ezek közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez; - 5. a nemzetközi szervezetet vagy nemzetközi szervezetnek nem minősülő közös szervet létrehozó szerződésben részes államok által delegált személyeknek (a továbbiakban: delegáltak) nemzetközi szervezetnél vagy közös szervnél történő 21

22 munkavégzéséhez, valamint a részes államok között fennálló viszonosság alapján a delegáltak közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez; - 6. harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meg nem haladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez; - mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerő- kölcsönzés keretében történő munkavégzéséhez; - 9. külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelő bizottsági tagjaként történő munkavégzéshez; a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján - a pályázat, illetőleg az ösztöndíj keretében történő - munkavégzéshez; külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeli állampolgárnak nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához; Magyar Köztársaság területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló személynek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez; alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységhez, amelyre - az oktatásért felelős miniszter igazolása szerint - az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor; Magyar Köztársaság területén nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végző, az egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató tevékenységéhez; a Magyar Köztársaság területén menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez; naptári évenként tíz munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez; kutató olyan tevékenységéhez, amely - a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint - a Magyar Köztársaság és más állam között létrejött megállapodás hatálya alá tartozik; a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, és Grundtvig program keretében szakmai gyakorlaton résztvevő harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához; magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyar Köztársaság területén együtt élt; a külön jogszabály alapján alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező harmadik országbeli állampolgár mezőgazdasági idénymunka keretében, naptári évenként 60 napot meg nem haladó munkavégzéséhez; a kutató olyan magyarországi kutatási tevékenységéhez, amelyet külön jogszabály rendelkezései szerint, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodás alapján végez; a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, illetve az edző sporttevékenységre való felkészítő tevékenységéhez; az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló június 19-én Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO-SOFA Megállapodás) részes államainak a NATO-SOFA Megállapodás I. Cikk a) és b) pontjában meghatározott és a Magyar Köztársaság területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjai közeli hozzátartozóinak munkavégzéséhez a szolgálati célú tartózkodás idejére a részes államok közt fennálló viszonosság alapján; a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Harmtv.) meghatározott családegyesítő személy családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező és legalább egy éve jogszerűen a Magyar Köztársaság területén tartózkodó családtagjának, feltéve, hogy a családegyesítő engedély nélkül foglalkoztatható; menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagjának, vagy menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú esetén szülőjének, ennek hiányában gyámjának, feltéve, hogy a családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. - az évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. (2) alapján a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. (2) alapján: a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg. - a évi LXXV. törvény alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott külföldi állampolgárt, a törvényi szabályozás szerint, Magyar Köztársaság területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyek egyszerűsített foglalkoztatásáról egyrészről a évi LXXV. törvény rendelkezik, másrészről az így foglalkoztatottakra kiterjed a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdés bejelentésre vonatkozó szabályozása is. Tehát az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyek engedélymentes egyszerűsített foglalkoztatását az illetékes munkaügyi központnak be kell jelenteni. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott külföldi állampolgárokról a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendeletben meghatározottakon kívül, külön adatokat nem kell szolgáltatni a bejelentőnek a munkaügyi központok részére. Az így foglalkoztatott külföldi állampolgárokra vonatkozóan ezért nem rendelkezünk szükségszerűen, minden esetben kötelezően rögzített, az egyszerűsített foglalkoztatásra utaló elhatárolt adattal. 22

23 Engedélyek (engedélyezési eljárások) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatás engedélyezéséről a 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet (a továbbiakban: SZMM rendelet) ill. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény 5. rendelkezik. Az SZMM rendelet hatálya kiterjed a magyar jog hatálya alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő, valamint a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző, Magyarországon engedéllyel foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárra, továbbá az őt foglalkoztatóra. A harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban meghatározott kivétellel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által kiállított engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Általános engedélyek statisztikai kategóriába sorolt jogszabályi esetek: - a 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet 4-7. és 10. alapján az egyéni engedélyek. 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet alapján az engedélyezési eljárást alapesetben a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata mellett kell lefolytatni. 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet 10. (1) alapján bizonyos esetekben a jogszabály lehetővé teszi az engedélyezési eljárás lefolytatását a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül (automatikus vagy könnyített engedély), így: nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül, kulcsszemélyzetként történő munkavégzéséhez, naptári évenként a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság által a meg december 31-ei munkajogi állományi létszám öt százalékát meg nem haladó létszámú munkavégzéséhez, külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének személyzete közeli hozzátartozója magyarországi foglalkoztatásához, az államok között fennálló viszonosság hiányában, felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, meghívott, nemzetközileg elismert a naptári évenként tíz munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez, legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó munkavégzéséhez, menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy vele legalább egy éve Magyarországon együtt élő házastársának munkavégzéséhez, menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt Magyarországon legalább egy évig együtt élt, harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meghaladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez, az olyan harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatásához a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az idegenrendészeti jogszabályok szerint hozzájárult, annak a befogadottnak, a befogadó állomáson kívüli munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal humanitárius szempontból támogatja, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során kerül sor, és annak időtartama naptári évenként nem haladja meg a három hónapot, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására bizonyos kivételek mellett - az engedély érvényességi időtartamának lejártát követően ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanabban a munkakörben kerül sor, és a foglalkoztató az engedély iránti kérelmét a törvényben foglaltak szerint nyújtja be, harmadik országbeli állampolgár mezőgazdaságban történő olyan munkavégzéséhez, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely vagy kötődik, és annak időtartama naptári évenként nem haladja meg a hatvan napot. stb. 23