Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai

Átírás

1 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának f bb jellemz i ben, az ÁFSZ adatai alapján Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

2 Készült A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Statisztikai és Elemzési F osztályán osztályvezet : Busch Irén Készítette: Jósvai Zoltán

3 A statisztikai adatgy jtéshez és feldolgozáshoz kapcsolódó fogalmak meghatározása (az ide vonatkozó jogszabályi háttér alapján) a külföldi munkavállalók munkavállalási engedélyére, bejelentésére vonatkozóan A munkaügyi központok a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan a foglalkoztató által benyújtott munkaerõigény és engedély iránti kérelem alapján (16/ (V. 13.) SZMM rendelet) engedélyezési eljárást folytat, ill. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez, foglalkoztatásra kerül bejelentett külföldi munkavállalókról nyilvántartást (355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet) vezet. Az eljárás és a nyilvántartás során a munkaügyi központok adatokat rögzítenek, mely adatokat központi adatbázisban tároljuk. A folyamatosan képz és rendelkezésre álló statisztikai adatokat a Foglalkoztatási Hivatal id közönként feldolgozza és a Hivatal honlapján rendszeresen közöl. A rendeletekben megjelölt egyes adatgy jtési kötelezettségekhez statisztikai megnevezéseket rendeltünk az alábbiak szerint: - bejelentés (bejelentési kötelezettség alá tartozó, a munkaügyi központokon bejelentett külföldi állampolgárok munkavállalásának nyilvántartása az egyszer sített foglalkozás keretében foglalkoztatottak is beleértve, bejelentési kötelezettség esetén) - mez gazdasági szezonális engedélyek (a mez gazdasági, szezonális munkavállalás esetén, az engedélyezési eljárás - speciálisan a mez gazdasági, szezonális engedélyezési eljárás - alá vont külföldi állampolgárok munkavállalásának nyilvántartása) - általános engedélyek (minden egyéb - a nem mez gazdasági, szezonális engedélyezési eljárás kategóriába tartozó engedélyköteles munkavállalás esetén az engedélyezési eljárás alá vont külföldi állampolgárok munkavállalásának nyilvántartása - az egyszer sített foglalkozás keretében foglalkoztatottak is beleértve engedélyköteles munkavállalás esetén) A témával kapcsolatos fontosabb fogalmak meghatározását, a különböz engedélyezési eljárásokra és a bejelentési kötelezettségekre vonatkozó érvényes jogi szabályozást a Melléklet ismerteti. 3

4 I. A kiadott munkavállalási engedélyek és bejelentések számának alakulása ben ben kiadott munkavállalási engedélyek (általános engedélyek, szezonális engedélyek) és bejelentések együttes száma db volt, ezen belül 4950 db általános, 430 db mez gazdasági szezonális munkavállalási engedélyt adtak ki és 6551 f külföldi munkavállalót jelentettek be a foglalkoztatók. ben az el év id szakához a kiadott munkavállalási engedélyek (általános engedélyek, szezonális engedélyek) és bejelentések együttes száma 4136 f vel (26,6%-kal) csökkent. Ezen belül az általános engedélyek száma 281 f vel (5,4%-kal), a bejelentett munkavállalók száma pedig 4136 f vel (38,7%-kal) csökkent, a mez gazdasági szezonális engedélyek száma 101 f vel (30,7%-kal) növekedett, A kiadott engedélyek és bejelentések számának alakulása állampolgárságonként A kiadott engedélyek (általános engedélyek, szezonális engedélyek) és a bejelentések együttes számát tekintve ben 3919 db-bal az els helyen a román állampolgárok bejelentésének száma áll, részesedésük az összes kiadott engedély és bejelentés együttes számához 32,8%-os, csak a bejelentéseket tekintve a részesedésük eléri az 59,8%-ot. A románok állampolgárokat az ukrán munkavállalók követik 2053 f vel, arányuk 17,2% volt, csak az általános engedélyeket tekintve részesedésük 31,0%. A munkát felvev román munkavállalók száma tehát mintegy kétszerese az státuszú ukrán munkavállalókénak. A szlovák állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó bejelentések száma 1199 db, a kínai állampolgárok részére kiadott engedélyek száma pedig 1109 db volt. További jelent sebb mennyiségben kiadott engedélyek és bejelentések száma ben az egyes állampolgárságok szerint, csökken sorrendben: szerbek 640 f, mongolok 268 f, vietnámiak 226 f, németek 200 f. A román, ukrán, szlovák és kínai munkavállalók együttesen az összesen kiadott engedélyek, ill. bejelentések mintegy két harmadát birtokolják. Az EU27 tagállamokból a munkáltatók összesen 6208 f t (52,0%), az EU15-b l 786 f t (6,6%), az uniós szomszédos országokból (Ausztria, Szlovákia, Románia, Szlovénia) 5195 f t (43,5%), a nem uniós szomszédos országokból pedig 2745 f t (23,0%) jelentetek be. A nem unós európai országok külföldi munkavállalói összesen 3077 db (25,8%), az Európán kívüli országok külföldi munkavállalói pedig összesen 2646 db (22,2%) munkavállalási engedélyt kaptak. 4

5 Kiadott általános engedélyek, szezonális engedélyek, bejelentések együttes számának alakulása az igénybevev k állampolgársága szerint, ben, db I A román állampolgárok esetében a bejelentések száma az el év id szakához 4400-f vel (52,9%-kal), az ukrán munkavállalóknak kiadott engedélyek száma 198 db-bal (8,8%-kal) csökkent. A szlovák állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó bejelentések száma 369 db-bal (44,5%-kal), a kínai állampolgárok részére kiadott engedélyek száma pedig 241 db-bal (27,8%-kal) növekedett. A szlovák állampolgárságú munkavállalók bejelentésének növekedése összhangban állhat a feldolgozóipar (ugyan kismérték ) újra éledésével. Az EU27 tagállamaiból munkát kezd külföldi állampolgárok száma az el év id szakához 4317 f vel (-41%-kal), az EU15-b l 292 f vel (-27,1%-kal), az uniós szomszédos országokból munkát kezd külföldi állampolgárok száma pedig (Ausztria, Szlovákia, Románia, Szlovénia) 4183 f vel (-44,6%-kal) csökkent. A nem uniós szomszédos országok esetében 166 f vel (-5,7%-kal), a nem unós európai országoknál 200 f vel (-6,1%- kal) csökkent, az Európán kívüli országok vonatkozásban pedig 201 f vel (8,2%-kal) növekedett a kiadott engedélyek száma. A határmenti országok meghatározó szerepe mind az uniós, mind a nem uniós országok esetében továbbra is megmutatkozott, mivel együttesen az összes kiadott engedélyek és bejelentések 66%-át adták. 60,0 A külföldi munkavállalóknak kiadott általános, szezonális engedélyek és bejelentések számának az elöz év id szakához els ben föbb országcsoportokként, % 40,0 20,0 0,0-20,0-40,0-60,0 2. 5

6 Az Európán kívüli munkavállalóknak kiadott engedélyek száma az el év id szakához tehát 8,2%-kal növekedett, ezzel ellentétben az európai munkavállalóknak kiadott engedélyek, ill. bejelentések száma viszont 32,7%-kal csökkent. A számok tükrében látható tehát, hogy Magyarország az európaiak számára az elmúlt ben már nem volt olyan vonzó, mint az el év id szakában, de az Európán kívüliek még mindig érdemesnek tartották munkát vállalni. A kiadott általános, szezonális engedélyek és bejelentések számának alakulása régiók szerint ben A ben kiadott általános engedélyek, szezonális engedélyek és bejelentések együttes számának (11931 db) régiók szerinti a a következ képpen alakult: a legtöbb engedélyt a Közép-magyarországi régióban adták ki, 6183 db-ot (51,8%), a legkevesebbet pedig az Dél-dunántúli régióban 243 db (2,0%). Közép-magyarország dominanciája továbbra is megmutatkozik, mert mintegy háromszor több engedélyt, ill. bejelentést dolgoztak fel a munkaügyi központok, mint az utána következ régió (Dél-alföldi). A ben kiadott általános engedélyek, szezonális engedélyek és bejelentések együttes száma az el év id szakához a legnagyobb értékben az Északalföldi régióban (24,4%) és az Észak-magyarországi régióban (11,6%) növekedett, a legjelent sebb csökkenés pedig a Dél-alföldi (-36,2%) és a Közép-magyarországi (-31,8%) régióban következett be. A számok alakulása összefüggést sejtett azzal a ténnyel, hogy a gazdasági válság a Dél-alföldi és a Közép-magyarországi régiókban kés bb éreztette hatását, mint például az Észak-alföldi régióban Kiadott engedélyek és bejelentések együttes számának alakulása régiók szerint, f I. I Közép-Magyarország Dél-Alföld Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl 3 6

7 A kiadott engedélyek és a bejelentett munkavállalók együttes számának alakulása nemzetgazdasági ágak szerint ben ben a legtöbb külföldi állampolgár a mez gazdaság, vad- és erd gazdálkodásban (2201 f ) ill. a feldolgozóiparban (2073 f ) kezdte meg munkáját, de jelent s volt az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban (1740 f ) és a kereskedelem, javítás ágban (1387 f ), az épít iparban (1298 f ), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban (1129 f ) tevékenyked k száma is. A mez gazdaság, vad- és erd gazdálkodásban els sorban a román állampolgárok tevékenykedtek (ágazaton belüli részesedésük mintegy 80%-os). A kiadott engedélyek (az általános engedélyek és a szezonális munkavállalási engedélyek), ill. a bejelentett munkavállalók együttes száma ben az el év id szakához a mez gazdaság, vad- és erd gazdálkodás ágban 21,4%-kal, a feldolgozóiparban 29,8%-kal, a kereskedelem, javítás ágban 25,6%-kal, az épít iparban 53,2%-kal csökkent. Az épít iparban kiadott engedélyek számában a különösen nagy visszaesést megint csak indokolhatja, hogy az országos épít ipari tevékenység hazánkban I. ében drasztikusan visszaesett A külföldi m unkavállalóknak kiadott általános,szezonális engedélyek és bejelentések szám ának alakulása nem zetgazdasági ágak szerint, f I. fé lé v I. fé lé v A B C D E F G H I J K L M N O P A D K G F H O I M N Nem zetg azd asái ág (TEÁO R) Mez gazdaság, vad- és erd gazdálkodás Halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia, gáz-, g z-, vízellátás Épít ipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Háztartások tevékenysége Régión belül a legnagyobb részesedése a mez gazdaság, vad- és erd gazdálkodásnak Dél- Alföldön (59,7%), a feldolgozóiparnak Észak-Magyarországon (47,2%), ill. Közép- Dunántúlon (47,2%), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásnak pedig Közép-Dunántúlon (47,2%) volt. 7

8 8 A B C D E F G H I J K L M N O P ism Mez gazdaság, vad- és erd gazdálkodás Halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia, gáz-, g z-, vízellátás Épít ipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Háztartások tevékenysége ismeretlen A kiadott általános engedélyek számának alakulása nemzetgazdasági ágak szerint I. ben ben a legtöbb külföldi sorrendben a feldolgozóiparban (1016 f ), a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátásban (949 f ) és a kereskedelem, javítás ágakban (820 f ) kezdte el munkavégzését. ben az el év id szakához a feldolgozóiparban 16,8%-kal kevesebben, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban 22,1%-kal, a kereskedelem, javítás ágakban 18,5%-kal többen helyezkedtek el. 8

9 A külföldi m unkavállalóknak kiadott általános engedélyek szám ának alakulása nem zetgazdasági ágak szerint, f I. fé lé v I. fé lé v A B C D E F G H I J K L M N O P D H G F K I O A M N N em zetgazdasái ág (TEÁO R ) Mez gazdaság, vad- és erd gazdálkodás Halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia, gáz-, g z-, vízellátás Épít ipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Háztartások tevékenysége A feldolgozóipar részesedése régión belül a Közép-Dunántúlon (56,0%) és a Dél-Alföldön (42,4%) volt a legmagasabb érték, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásé pedig Észak- Magyarországon (26,5%). A bejelentések számának alakulása nemzetgazdasági ágak szerint ben ben a legtöbb külföldit sorrendben a mez gazdaság, vad- és erd gazdálkodásban (1795 f ), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban (1259 f ) és a feldolgozóiparban (986 f ) jelentettek be. ben az el id szakhoz a mez gazdaság, vad- és erd gazdálkodásban 26,8%-kal, a feldolgozóiparban 40,1%-kal kevesebben, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban pedig 1,4%-kal többen helyezkedtek el. A bejelentett külföldi m unkavállalók szám ának alakulása nem zetgazdasági ágak szerint, f I. fé lé v I. fé lé v A K D G F O I H M N N em zetgazdasái ág (TEÁO R ) 9

10 A mez gazdaság, vad- és erd gazdálkodás ág részesedése (régión belül) a Dél-Alföldön (68,5%), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ág Közép-Dunántúlon (60,5%), a feldolgozóipar részesedése pedig Észak-Magyarországon (58,5%) volt a legnagyobb. A mez gazdaság, vad- és erd gazdálkodásban kiemelked en magas részesedéssel jelentették be a román állampolgárságú munkavállalókat (96,4%), de jelent s volt még a románok részesedése a feldolgozóiparban is (81,1%). A jelent sebb nemzetgazdasági ágakban bejelentett külföldi munkavállalók létszámának részesedése az összes bejelentett létszámhoz állampolgárság szerint, Nemzetgazdasági ágak Állampolgárság Részesedés % A Mez gazdaság, vad- és erd gazdálkodás román 96,4 K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szlovák 53,5 K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás román 22,6 D Feldolgozóipar román 81,1 D Feldolgozóipar szlovák 33,4 A külföldi állampolgárok egyharmada a mez gazdaság, vad- és erd gazdálkodáson belül a növénytermelési szolgáltatásban vállaltak munkát, ill. az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatáson belül a takarítás, tisztításban, ahol szintén egyharmados részesedés alakult ki. Kiadott általános, mez gazdasági szezonális engedélyek és bejelentések együttes számának alakulása foglalkozási f csoportok szerint ben A bejelentések foglalkozásonkénti alakulását II. t l tudjuk figyelni, ezért az el év id szakához a kiadott általános és mez gazdasági szezonális engedélyek és bejelentések együttes számának ben nem határozható meg. ben a legtöbb engedélyt és bejelentést a szakképzettséget nem igényl (egyszer ) ban adták ki, jelentették be (5307 db), ezt követte a szolgáltatási jelleg (1750 db), majd pedig az ipari és épít ipari (1149 db). 10

11 6 000 Kiadott engedélyek és bejelentések együttes számának alakulása foglalkozási f csoportok (FEOR) szerint ben, f Foglalkozási f csoportok (FEOR) 5 1 Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezet k, gazdasági vezet k 2 Fels fokú képzettség önálló alkalmazását igényl 3 Egyéb, fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jelleg 5 Szolgáltatási jelleg 6 Mez gazdasági és erd gazdálkodási 7 Ipari és épít ipari 8 Gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k 9 Szakképzettséget nem igényl (egyszer ) A szakképzettséget nem igényl (egyszer ) ban kiadott általános és mez gazdasági szezonális engedélyek és bejelentések együttes száma Közép-Magyarországon (2350 f ) volt a legmagasabb, míg Dél-Dunántúlon (35 f ) a legalacsonyabb. A szakképzettséget nem igényl (egyszer ) részesedése (régión belül) Dél- Alföldön (80,6%) kimagasló érték, de Nyugat-Dunántúlon (58,6%) is magas érték volt. 9 1 Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezet k, gazdasági vezet k 2 Fels fokú képzettség önálló alkalmazását igényl 3 Egyéb, fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jelleg 5 Szolgáltatási jelleg 6 Mez gazdasági és erd gazdálkodási 7 Ipari és épít ipari 8 Gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k 9 Szakképzettséget nem igényl (egyszer ) ism. ismeretlen 11

12 Kiadott általános engedélyek számának alakulása foglalkozási f csoportok szerint I. ben ben a legtöbb engedélyt a szakképzettséget nem igényl (egyszer ) ban adtak ki, ill. jelentettek be (1673 db), majd ezt követ en a szolgáltatási jelleg ban (1347 db). ben az el év id szakához a szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozásban a kiadott általános engedélyek száma 15,5%-kal csökkent, a szolgáltatási jelleg ban pedig 21,1%-kal, az ipari és épít ipari ban pedig 20,8%-kal növekedett K ia d o tt á lta lá n os e n g e d é lye k ala k u lása fo g la lkozá si f cso p o rtok (FEO R ) sze rin t, f I Foglalkozási f csoportok (FEOR) 1 Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezet k, gazdasági vezet k 2 Fels fokú képzettség önálló alkalmazását igényl 3 Egyéb, fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jelleg 5 Szolgáltatási jelleg 6 Mez gazdasági és erd gazdálkodási 7 Ipari és épít ipari 8 Gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k 9 Szakképzettséget nem igényl (egyszer ) A kiadott általános engedélyek száma a szakképzettséget nem igényl (egyszer ) ban Közép-Magyarországon (1424 db), Dél-Alföldön (1761 db), a szolgáltatási jelleg ban pedig Közép-Magyarországon (1365 db) volt a legmagasabb. A szakképzettséget nem igényl (egyszer ) részesedése régión belül Közép- Magyarországon (40,7%) és Dél-Alföldön (35,8%) volt jelent sebb, a mez gazdasági és erd gazdálkodási részesedése pedig (valamennyi régiót tekintve) 13% és 32% között mozgott. (Közép-Dunántúlon volt a legkevesebb.) 12

13 A bejelentések számának alakulása foglalkozási f csoportok szerint ben A bejelentések foglalkozásonkénti alakulását tehát csak II. t l tudjuk figyelni. I. ben a szakképzettséget nem igényl (egyszer ) ban a bejelentett külföldi munkavállalók száma 3218 f volt, ket követték nagyságrendi sorrendben az gépkezel k, összeszerel k (866 f ), ipari és épít ipari (563 f ). A szakképzettséget nem igényl (egyszer ) ban a legtöbb külföldi munkavállalót Dél-Alföldön (1656 f ) és Közép-Magyarországon (921 f ) jelentettek be, a legkevesebbet Dél-Dunántúlon (15 f ). A szakképzettséget nem igényl (egyszer ) részesedése régión belül a Dél- Alföldön (87,4%) és Nyugat-Dunántúlon (60,1%), a gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k részesedése pedig Közép-Dunántúlon (46,1%) volt kiemelked érték Bejelentések számának alakulása foglalkozási f csoportok (FEOR) szerint ben,f Foglalkozási f csoportok (FEOR) 7 1 Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezet k, gazdasági vezet k 2 Fels fokú képzettség önálló alkalmazását igényl 3 Egyéb, fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jelleg 5 Szolgáltatási jelleg 6 Mez gazdasági és erd gazdálkodási 7 Ipari és épít ipari 8 Gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k 9 Szakképzettséget nem igényl (egyszer ) 13

14 II. Az érvényes engedélyek és bejelentések számának alakulása június 30-án A külföldiek jelenlétét a hazai munkaer piacon els dlegesen az érvényes engedélyek és bejelentések tükrözik. június 30-án az érvényes munkavállalási engedélyek (általános engedélyek, szezonális engedélyek és bejelentések együttes száma db volt, ezen belül db általános engedély, 308 db mez gazdasági, szezonális engedély és db bejelentés volt érvényben. június 30-án az el év id pontjához az érvényes munkavállalási engedélyek (általános engedélyek, szezonális engedélyek) és bejelentések együttes száma 8,9%-kal (5322 f ) növekedett. Ezen belül az érvényes általános engedélyek száma 8,4%-kal (1504 db-bal) az érvényes mez gazdasági, szezonális engedélyek száma 11,2%-kal (31 dbbal) az érvényesen bejelentett munkavállalók száma pedig 9,2%-kal (3787 f vel) növekedett. Az érvényes engedélyek és bejelentések számának alakulása állampolgárságonként Az érvényes engedélyek (általános engedélyek, szezonális engedélyek) és a bejelentések együttes számát tekintve június 30-án, az els helyen a román állampolgárokra vonatkozó érvényes bejelentések száma (28840 db) állt, részesedése az összes érvényes engedély és bejelentés együttes számához 44,4%-os, csak a bejelentéseket tekintve a részesedése 64,0%. A román munkavállalók amúgy is komoly részarányú jelenléte tovább er södött Magyarországon.. A románokat a szlovák munkavállalók követték f vel, részesedésük 15,8%, csak a bejelentéseket tekintve részesedésük 22,8%. Az érvényesen bejelentett román munkavállalók száma tehát mintegy háromszorosa a szlovák érvényesen bejelentett munkavállalókénak. Az ukrán állampolgárokra vonatkozó érvényes engedélyek (bejelentések) száma 7314 db, részesedésük az összes engedélyhez és bejelentéshez 11,3%, az érvényes összes általános engedélyhez 35,0%. További jelent sebb érvényben lév engedélyek és bejelentések (együttes száma) állampolgárságok szerint június 30-án, csökken sorrendben: kínai állampolgárok 3704, szerbek 2307 db, lengyelek 1281 db. Érvényes általános engedélyek, szezonális engedélyek, bejelentések együttes számának alakulása az igénybevev k állampolgársága szerint, június 30-án, db

15 Az érvényes engedélyek (általános engedélyek, szezonális engedélyek) és bejelentések együttes száma az EU27 tagállamok esetében összesen db (részesedése 68,3%) volt, az EU15 tagállamoknál 3343 db (részesedése 5,2%), az uniós szomszédos országoknál (Ausztria, Szlovákia, Románia, Szlovénia) db (részesedése 61,2%). A nem uniós szomszédos országokra vonatkozóan az érvényben lév engedélyek, bejelentések száma pedig 9831 db (részesedése 15,1%) volt, ill. a nem unós európai országok külföldi munkavállalói összesen db (részesedése 16,9%), az Európán kívüli országok külföldi munkavállalói pedig összesen 9551 db (részesedése 14,7%) érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkeztek. A román állampolgárok esetében az érvényes bejelentések száma az el év id pontjához 8,6%-kal (2295 db), a szlovák állampolgárok érvényes bejelentések száma pedig 1,7%-kal (171 db), az ukrán munkavállalóknál az érvényes engedélyek, bejelentések együttes száma pedig 0,8%-kal (56 db) növekedett. Az EU27 tagállamok munkavállalóinak száma az el év id pontjához 8,4%- kal (3432 db), az EU15 munkavállalóinak a száma egynegyeddel (688 f ), az uniós szomszédos országok munkavállalóinak a száma pedig (Ausztria, Szlovákia, Románia, Szlovénia) 6,8%-kal (2532 db) növekedett. A nem uniós szomszédos országok munkavállalói 0,6%-kal (-57 db) kevesebb, a nem uniós európai országok munkavállalói 1,4%-kal (152 db), az Európán kívüli országok munkavállalói pedig az el év id pontjához 22,2%-kal (1738 db) több érvényes engedéllyel, bejelentéssel rendelkeztek. 6 0,0 Érvényes általános, szezonális engedélyek és bejelentések szám ának az elöz év id pontjához június 30-án föbb országcsoportokként, % 5 0,0 4 0,0 3 0,0 2 0,0 1 0,0 0,0-1 0,0 2 15

16 Érvényes általános, szezonális engedélyek és bejelentések számának alakulása régiónként A június 30-án az érvényes általános, szezonális engedélyek és bejelentések együttes számának (64903 db) régiók szerinti a a következ képpen alakult: a legtöbb érvényes engedély és bejelentés db-bal (részesedése 61,9%) a Közép-magyarországi régióban volt, ezt követte 9216 db-bal (részesedése 14,2%) a Közép-dunántúli régió, a legkevesebb pedig 1609 db (részesedése 2,5%) a Dél-dunántúli régióban volt. június 30-án az érvényes általános, szezonális engedélyek és bejelentések együttes száma el év id pontjához Észak-Alföldön 19,8%-kal, Dél-Alföldön 14,2%- kal növekedett, és egyedül Közép-Dunántúlon (-1,8%) csökkent. Érvényes engedélyek és bejelentések együttes számának alakulása régiók szerint, f Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Dé l-alföld Észak-Magyarország Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl 3 Érvényes engedélyek és bejelentések számának alakulása nemzetgazdasági ágak szerint június 30-án a legtöbb külföldi állampolgár a feldolgozóiparban (17314 f ) végezte munkáját, de jelent s volt az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (10975 f ) és az épít ipar (10840 f ) ágazatok részesedése is. június 30-án az érvényes engedélyek és bejelentések száma az el év id pontjához a feldolgozóiparban 0,9%-kal, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban 8,1%-kal az épít iparban, pedig 3,8%-kal növekedett. 16

17 Érvényes általános, szezonális engedélyek és bejelentések szám ának alakulása nem zetgazdasági ágak s z e rin t, f D F K G H A I O N M N em zetgazdasái ág (TEÁO R ) 4 A B C D E F G H I J K L M N O P Mez gazdaság, vad- és erd gazdálkodás Halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia, gáz-, g z-, vízellátás Épít ipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Háztartások tevékenysége A feldolgozóiparnak jelent sebb részesedése volt (régión belül) Észak-Magyarországon (50,8%) és Közép-Dunántúlon (42,4%), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás részesedése pedig Közép-Dunántúlon (36,8%) er teljesebb. 8 A B C D E F G H I J K L M N O P ism Mez gazdaság, vad- és erd gazdálkodás Halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia, gáz-, g z-, vízellátás Épít ipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Háztartások tevékenysége ismeretlen 17

18 Érvényes általános engedélyek számának alakulása nemzetgazdasági ágak szerint június 30-án a legtöbb külföldi állampolgárságú munkavállaló az épít iparban (3948 f ) és a feldolgozóiparban (3946 f ) végezte munkáját, de jelent s volt számuk a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátásban (3428 f ) is. június 30-án az el év id pontjához az érvényes engedélyek és bejelentések száma az épít iparban 9,2%-kal, a feldolgozóiparban 7,8%-kal csökkent, ezzel szemben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban 41,9%-os növekedés következett be. Érvényes általános engedélyek szám ának alakulása nem zetgazdasági ágak szerint, f F D H G K I O A M N Nemzetgazdasái ág (TEÁO R) A B C D E F G H I J K L M N O P Mez gazdaság, vad- és erd gazdálkodás Halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia, gáz-, g z-, vízellátás Épít ipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Háztartások tevékenysége Az épít ipar részesedése valamennyi régiót figyelembe véve (régióban belül) 3% és 25% között mozgott. A feldolgozóiparban kiemelked en magas részesesét ért el a Közép-dunántúli régió (67,2%). 18

19 Érvényes bejelentések számának alakulása nemzetgazdasági ágak szerint június 30-án a legtöbb külföldi állampolgárságú munkavállaló sorrendben, a feldolgozóiparban (13297 f ), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban (9074 f ) és az épít iparban (6892 f ) tevékenykedett. június 30-án az el év id pontjához az érvényes engedélyek és bejelentések száma a feldolgozóiparban 4,0%-kal, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban 8,4%-kal, az épít iparban 13,1%-kal növekedett. Érvényes bejelentések szám ának alakulása nem zetgazdasági ágak szerint, f D K F A G I H N O M Nemzetgazdasái ág (TEÁOR) A B C D E F G H I J K L M N O P Mez gazdaság, vad- és erd gazdálkodás Halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia, gáz-, g z-, vízellátás Épít ipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Háztartások tevékenysége A feldolgozóipar részesedése Észak-Magyarországon (65,6%), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás részesedése pedig Közép-Dunántúlon (43,6%) volt jelent sebb. 19

20 Érvényes általános, mez gazdasági szezonális engedélyek és bejelentések együttes számának alakulása foglalkozási f csoportok szerint június 30-án A bejelentések foglalkozásonkénti alakulását II. t l tudjuk figyelni, ezért az el év id pontjához az érvényes általános és mez gazdasági szezonális engedélyek és bejelentések együttes számának június 30-ára nem határozható meg. június 30-án a legtöbb érvényes általános, mez gazdasági szezonális engedély és bejelentés a szakképzettséget nem igényl (egyszer ) ban keletkezett (25811 db), ezt követte a gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k (10748 db), majd pedig a szolgáltatási jelleg (7337 db) Érvényes engedélyek és bejelentések együttes számának alakulása foglalkozási c so p o r t o k (FE O R ) sze r in t jú n iu s 3 0 -á n, f Foglalkozási f csoportok (FEOR) 5 1 Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezet k, gazdasági vezet k 2 Fels fokú képzettség önálló alkalmazását igényl 3 Egyéb, fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jelleg 5 Szolgáltatási jelleg 6 Mez gazdasági és erd gazdálkodási 7 Ipari és épít ipari 8 Gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k 9 Szakképzettséget nem igényl (egyszer ) Kiemelked részesedése regisztráltunk (régión belül) a szakképzettséget nem igényl (egyszer ) ban Közép-Magyarországon (68,6%), ill. a gépkezel k, összeszerel ban Közép-Dunántúlon (52,4%). 20

21 9 1 Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezet k, gazdasági vezet k 2 Fels fokú képzettség önálló alkalmazását igényl 3 Egyéb, fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jelleg 5 Szolgáltatási jelleg 6 Mez gazdasági és erd gazdálkodási 7 Ipari és épít ipari 8 Gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k 9 Szakképzettséget nem igényl (egyszer ) Érvényes általános engedélyek számának alakulása foglalkozási f csoportok szerint június 30-án június 30-án a szakképzettséget nem igényl (egyszer ) ban az érvényben lév engedélyek száma 7203 db volt, ezt követték a szolgáltatási jelleg (4859 db) és az ipari és épít ipari (2041 db). június 30-án az el év id pontjához a szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozásban az érvényes engedélyek száma 0,3%-kal volt kevesebb, a szolgáltatási jelleg ban 42,1%-kal, az ipari és épít ipari ban pedig 1,3%-kal volt több. 21

22 8 000 Érv én y e s á lta lá n o s e n g e d é lye k a la k ulása fo g lalk ozá si f cso p orto k (F E O R ) sze r in t, f Foglalkozási f csoportok (FEOR) 6 1 Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezet k, gazdasági vezet k 2 Fels fokú képzettség önálló alkalmazását igényl 3 Egyéb, fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jelleg 5 Szolgáltatási jelleg 6 Mez gazdasági és erd gazdálkodási 7 Ipari és épít ipari 8 Gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k 9 Szakképzettséget nem igényl (egyszer ) A szakképzettséget nem igényl (egyszer ) ban a bejelentett külföldi munkavállalók száma Közép-Magyarországon (6442 f ) és Dél-Alföldön (384 f ) volt a legmagasabb. A szakképzettséget nem igényl (egyszer ) Közép-Magyarországon (45,2%) és Dél-Alföldön (31,5%) rendelkeztek a legnagyobb részaránnyal, de jelent s részesedése volt még a szolgáltatási jelleg ban az Észak-alföldi régiónak (35,5%) is. Az érvényes bejelentések számának alakulása foglalkozási f csoportok szerint június 30-án A bejelentések foglalkozásonkénti alakulását tehát II. t l tudjuk figyelni. június 30-án a szakképzettséget nem igényl (egyszer ) ban a bejelentett külföldi munkavállalók száma f volt, ket követték nagyságrendben a gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k (9451 f ), majd a fels fokú képzettség önálló alkalmazását igényl (3943 f ). 22

23 Érvényes bejelentések szám ának alakulása foglalkozási f csoportok (FEOR) szerint június 30-én, f Foglalkozási f csoportok (FEOR) 7 1 Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezet k, gazdasági vezet k 2 Fels fokú képzettség önálló alkalmazását igényl 3 Egyéb, fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jelleg 5 Szolgáltatási jelleg 6 Mez gazdasági és erd gazdálkodási 7 Ipari és épít ipari 8 Gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k 9 Szakképzettséget nem igényl (egyszer ) A szakképzettséget nem igényl (egyszer ) ban a bejelentett külföldi munkavállalók száma Közép-Magyarországon elérte az f t, Dél-Alföldön pedig a 4301 t. A szakképzettséget nem igényl (egyszer ) részesedése (régión belül) a Dél- Alföldön (88,8%) kimagasló értéket vett fel, de számottev volt még Közép-Magyarországon (43,4%) is, ill. a gépkezel k, összeszerel k részesedése pedig Közép-Dunántúlon (68,2%) volt jelent sebb. 23

24 Melléklet: A külföldi állampolgárok Magyarországon történ foglalkoztatásával kapcsolatos, I. ben érvényes engedélyezési eljárásokról és bejelentési kötelezettségér l (A.) A rendeletekhez és statisztikai feldolgozáshoz kapcsolódó alapfogalmak: EGT államnak kell tekinteni az Európai Unió tagállamát, továbbá az Európai Gazdasági Térségr l szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségr l szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerz dés alapján az Európai Gazdasági Térségr l szóló megállapodásban részes állam állampolgárával jogállást élvez. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez személyek: a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségr l szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségr l szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerz dés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségr l szóló megállapodásban részes állam állampolgárával jogállású személynek (a továbbiakban: EGT-állampolgár), b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkez, az EGT-állampolgárt kísér vagy hozzá csatlakozó családtagja (a továbbiakban: az EGT-állampolgár családtagja), c) a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkez, a magyar állampolgárt kísér vagy hozzá csatlakozó családtagja (a továbbiakban: a magyar állampolgár családtagja), valamint d) az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísér vagy hozzá csatlakozó személy, aki a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akir l súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, abban az országban, ahonnan érkeznek az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akir l súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik, és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi. Harmadik országbeli állampolgár a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendeletben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, azaz a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez személyek kivételével, a nem magyar állampolgár és a hontalan. A munkaer piaci helyzet vizsgálata azt jelenti, hogy általános engedély esetén 30 nappal, szezonális engedély esetén 15 nappal a foglalkoztatás tervezett megkezdése el tt a munkaadónak be kell jelentenie a munkaer igényét és a munkaügyi központok ezen id alatt meg kell kísérelnie hazai (ill. EU-s) munkaer vel kielégíteni az igényt. Az engedély akkor adható ki, ha ez nem sikerül. 24

25 (B.) külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályozás alapja I. A külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályozási rendszer alapja a foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt) 2. és 7. -a. Az Flt. szerint egyrészr l a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illet en a magyar állampolgárral jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. (Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól eltér en külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez személy tekintetében eltér szabályokat állapíthat meg.) Másrészr l a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár a Magyar Köztársaság területén egyes kivételekkel az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. II. A 16/ (V. 13.) SZMM rendelet értelmében azonban nem kell engedélyezési eljárásnak alávetni, ill. a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében nem kell bejelenteni az Európai Gazdasági Térséghez továbbiakban: EGT) tartozó államban letelepedett munkáltató által, szolgáltatásnyújtás keretében, kiküldetés, kirendelés vagy munkaer kölcsönzés keretében, magyarországi foglalkoztatóhoz kiküldött Magyarországon munkát végz külföldi állampolgárt. III. Az egyszer sített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény értelmében mez gazdasági idénymunka és a turisztikai idénymunka esetében a szerz felek között a határozott id re szóló munkaviszony egybefügg id tartama nem haladja meg egy naptári éven belül pedig a 120 napot, az alkalmi munka pedig a munkáltató és a munkavállaló között legfeljebb öt egymást követ naptári napig, és egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig létesített, határozott id re szóló munkaviszony. A külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó kötelezettségek Bejelentési kötelezettség I. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez személyek Magyarországon történ foglalkoztatását a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet 6. értelmében a foglalkoztató az érintett személy foglalkoztatását az illetékes munkaügyi központnak köteles bejelenteni. II. A harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történ foglalkoztatásához a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2. szerint megfogalmazott esetekben nincs szükség engedélyre, csupán bejelentési kötelezettség terheli a foglalkoztatót, pl: nemzetközi szerz dés ilyen tartalmú rendelkezése esetén; a külföldi székhellyel rendelkez gazdasági társaság - nemzetközi szerz dés által meghatározott - fiók és képviselet vezet jeként történ munkavégzéséhez; 25

26 harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerz dés alapján történ - alkalmanként harminc napos id tartamon belül a tizenöt munkanapot meg nem haladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez; az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítése keretében kiküldetés, kirendelés útján magyarországi foglalkoztatónál magánjogi szerz dés teljesítése érdekében munkavégzéshez; az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkaer -kölcsönzési tevékenységet folytató vállalkozás mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaer - kölcsönzés keretében történ munkavégzéséhez; külföldi részesedéssel rendelkez gazdasági társaság vezet tisztségvisel jeként, valamint felügyel bizottsági tagjaként történ munkavégzéshez; külföldi fels oktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeli állampolgárnak nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történ foglalkoztatásához; Magyar Köztársaság területén m köd szakiskolával, középiskolával, alapfokú m vészetoktatási intézménnyel, fels oktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló személynek a jogviszony fennállása alatt történ munkavégzéséhez; alap-, közép- és fels fokú oktatási intézményekben, idegen nyelven történ olyan oktatási tevékenységhez, amelyre - az oktatásért felel s miniszter igazolása szerint - az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor; Magyar Köztársaság területén nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végz, az egyházi szolgálatot élethivatásszer en folytató tevékenységéhez; a Magyar Köztársaság területén menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint menedékeskénti elismerését kér nek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történ munkavégzéséhez; naptári évenként tíz munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy m vészeti tevékenységéhez; kutató olyan tevékenységéhez, amely - a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint - a Magyar Köztársaság és más állam között létrejött megállapodás hatálya alá tartozik; magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála el tt legalább egy évig Magyar Köztársaság területén együtt élt; a külön jogszabály alapján alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkez harmadik országbeli állampolgár mez gazdasági idénymunka keretében, naptári évenként 60 napot meg nem haladó munkavégzéséhez; a kutató olyan magyarországi kutatási tevékenységéhez, amelyet külön jogszabály rendelkezései szerint, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodás alapján végez; a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, illetve az edz sporttevékenységre való felkészít tevékenységéhez; a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Harmtv.) meghatározott családegyesít személy családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkez és legalább egy éve jogszer en a Magyar Köztársaság területén tartózkodó családtagjának, feltéve, hogy a családegyesít engedély nélkül foglalkoztatható; menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagjának, vagy menekültként elismert kísér nélküli kiskorú esetén szül jének, ennek hiányában gyámjának, feltéve, hogy a családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A bejelentés alkalmával a foglalkoztató ismerteti a munkaügyi központokkal, személyításra alkalmatlan módon a foglalkoztatottak számát, állampolgárságát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, ill. hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megsz nt. Statisztikai rendszerünkben, a továbbiakban Bejelentés megnevezés alá gy jtjük a fentiekben meghatározott adatközléseket. A bejelentés napja legkés bb a foglalkoztatás megkezdésének a napja. Hasonlóan be kell jelenteni a foglalkoztatás befejezését is, legkés bb a foglalkoztatás befejezése után els napon. 26

27 III. Az egyszer sített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott külföldi állampolgár bejelentése: A Magyar Köztársaság területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végz bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyek egyszer sített foglalkoztatásáról egyrészr l a évi LXXV. törvény rendelkezik, másrészr l az így foglalkoztatottakra kiterjed a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdés bejelentésre vonatkozó szabályozása is. Tehát az egyszer sített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyek engedélymentes egyszer sített foglalkoztatását az illetékes munkaügyi központnak be kell jelenteni. Az egyszer sített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott külföldi állampolgárokról a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendeletben meghatározottakon kívül, külön adatokat nem kell szolgáltatni a bejelent nek a munkaügyi központok részére. Az így foglalkoztatott külföldi állampolgárokra vonatkozóan ezért nem rendelkezünk szükségszer en, minden esetben kötelez en rögzített, az egyszer sített foglalkoztatásra utaló elhatárolt adattal. Engedélyezési eljárások, kötelezettségek A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatás engedélyezésér l tehát a 16/ (V.13.) SZMM rendelet (a továbbiakban: SZMM rendelet) ill. az egyszer sített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) rendelkezik. Az SZMM rendelet hatálya kiterjed a magyar jog hatálya alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítõ, valamint a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végzõ, Magyarországon engedéllyel foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárra, továbbá az õt foglalkoztatóra. I. Az engedélyezési eljárást alapesetben a munkaer piaci helyzet vizsgálata mellett kell lefolytatni. II. Engedély a munkaer piaci helyzet vizsgálata nélkül: bizonyos esetekben a jogszabály lehet vé teszi az engedélyezési eljárás lefolytatását a munkaer piaci helyzet vizsgálata nélkül, így: nemzetközi szerz désben meghatározott kereteken belül, kulcsszemélyzetként történ munkavégzéséhez, naptári évenként a többségi külföldi tulajdonban lév gazdasági társaság által a megel év december 31-ei munkajogi állományi létszám öt százalékát meg nem haladó létszámú munkavégzéséhez, külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének személyzete közeli hozzátartozója magyarországi foglalkoztatásához, az államok között fennálló viszonosság hiányában, fels fokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, meghívott, nemzetközileg elismert a naptári évenként tíz munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy m vészeti munkavégzéséhez, legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt él közeli hozzátartozó munkavégzéséhez, menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy vele legalább egy éve Magyarországon együtt él házastársának munkavégzéséhez, menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez személy özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála el tt Magyarországon legalább egy évig együtt élt, harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerz dés alapján történ - alkalmanként harminc napos id tartamon belül a tizenöt munkanapot meghaladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez, 27

28 az olyan harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatásához a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az idegenrendészeti jogszabályok szerint hozzájárult, annak a befogadottnak, a befogadó állomáson kívüli munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal humanitárius szempontból támogatja, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során kerül sor, és annak id tartama naptári évenként nem haladja meg a három hónapot, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására bizonyos kivételek mellett - az engedély érvényességi id tartamának lejártát követ en ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanabban a munkakörben kerül sor, és a foglalkoztató az engedély iránti kérelmét a törvényben foglaltak szerint nyújtja be, harmadik országbeli állampolgár mez gazdaságban történ olyan munkavégzéséhez, amely az el állított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeit l függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely id szakához vagy id pontjához köt dik, és annak id tartama naptári évenként nem haladja meg a hatvan napot. stb. III. Mez gazdasági szezonális engedélyek: 16/ (V.13.) SZMM rendelet értelmében a mez gazdasági, szezonális foglalkoztatás 12 hónapon belül legfeljebb 150 napra engedélyezhet. A 12 hónapos id tartamot a munkavállaló szezonális foglalkoztatására kiadott els engedélyben megjelölt legkorábbi munkavégzés kezd napjától kell számítani. Az engedélyeztetési eljárást a munkaer -piaci helyzet vizsgálata alapján kell elvégezni, de ugyanakkor bizonyos könnyítést biztosít a jogszabály. IV. Az egyszer sített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott külföldi állampolgár munkavállalásának engedélyeztetése: Az egyszer sített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény 5. értelmében a harmadik országbeli állampolgár a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével kizárólag mez gazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható e törvény szerint létesített munkaviszony alapján. A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésér l a 16/ (V.13.) SZMM rendelet rendelkezik. Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére haladéktalanul megkeresi a) az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási ító jel (a továbbiakban: TAJ-szám), valamint b) az állami adóhatóságot az adóító jel kiadása érdekében. Az egyszer sített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott külföldi állampolgárokról tehát a 16/ (V.13.) SZMM. rendeletben meghatározottakon kívül, külön adatokat nem kell szolgáltatni a bejelent nek a munkaügyi központok részére. Az így foglalkoztatott külföldi állampolgárokra vonatkozóan ezért nem rendelkezünk szükségszer en, minden esetben kötelez en rögzített, az egyszer sített foglalkoztatásra utaló elhatárolt adattal. (C.) Csatolt táblázatok A táblázatok a mellékelt mappákban találhatóak meg. 28