Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Átírás

1 Nemzetgazdasági Minisztérium Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről Nógrád 17 Pest 106 Heves 15 Borsod-Abaúj- Zemplén Jász-Nagykun- Szolnok Hajdú- Bihar 42 Budapest 421 Győr-Moson-Sopron Komárom- Esztergom Vas Fejér 25 Veszprém Szabolcs- Szatmár-Bereg 19 Zala 22 Somogy 8 Tolna 11 Baranya 23 Bács- Kiskun 23 Csongrád 34 Békés (3) (7) (1) (6) 6-17 (3) A működő munkaerő-kölcsönzők száma (székhely és telephely együtt) megyénként a december 31-i állaput szerint (db) Budapest július

2 Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Osztályvezető: Tajti József Készítette: Putnoki Péter 2

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 4 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai... 5 III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai... 9 IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött adatai V. A kölcsönzött állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti jellemzői VI. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok VII. Táblázatok

4 I. Bevezetés A munkaerő kölcsönzése Magyarországon a Munka Törvénykönyve július 1-jei módosításával vált lehetővé. A munkaerő-kölcsönzők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza, valamint az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet, továbbá a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szigorú feltételekhez köti a tevékenység gyakorlását, a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központjához rendeli. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok végzik a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A munkaerő-kölcsönzés egy speciális atipikus foglalkoztatási forma, a foglalkoztatás három fél megállapodásával valósul meg: a munkavállaló, a kölcsönvevő, valamint a kölcsönző cég által. A kölcsönzött munkavállalót a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától ugyanazok a jogok illetik meg, mint a kölcsönvevő cég belső dolgozóit. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a munkaerő-kölcsönzők éves tevékenységére vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő január 31-éig kell teljesíteni. A évtől a munkaerő-kölcsönzőknek telephelyenként kell az illetékes kormányhivatal munkaügyi központjának a kormányrendeletben meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni. A megyei kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztályai a tárgyévet követő év március 31- éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes munkatársa részére. 4

5 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai A december 31-ei állapot szerint a munkaerő-kölcsönzők közül 776 db székhelyként, 300 db pedig telephelyként működött az országban, számuk együttesen 1076 db-ot tett ki. Ez utóbbi adat a december 31-ei állapothoz képest 3,9%-os csökkenést jelent ben összesen 184 db székhely és 150 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 270 db székhely, 250 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 628 db, a telephelyek száma pedig 252 db volt, együttes számuk 880 db-ot tett ki. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek 3,5%-kal kevesebb munkaerő-kölcsönző tett eleget, mint egy évvel korábban. Az adatszolgáltató székhelyek közül 628 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, ezen belül 22 db jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet volt. A telephelyek körében 270 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás és 3 jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet működött. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság keretében 5 db kölcsönző székhely szerepelt a nyilvántartásban. A székhellyel vagy telephellyel rendelkező munkaerő-kölcsönzők összességének döntő hányada, 83,6%-a csak belföldre folytatott kölcsönzést, közel 12,6%-uk végezte belföldre és külföldre is ezt a tevékenységet, míg csak külföldre 3,8%-uk fókuszált 2015-ben. A tárgyévben csökkent a csak belföldre valamint csak külföldi irányba kölcsönző cégek aránya, igaz, ez a fogyás nem volt számottevő. Előbbi cégek esetben 0,8 százalékpontos, utóbbiaknál 0,2 százalékpontos fogyás realizálódott. Emellett 1 százalékponttal nőtt a külföldre és belföldre egyaránt kölcsönző vállalatok aránya 2015-ben. Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők területi elhelyezkedésével kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy számuk a korábbi évekhez hasonlóan a székhelyek és a telephelyek számát együttesen nézve Közép-Magyarországon volt a legnagyobb, ezen belül is a főváros súlyát kell kiemelnünk. Az adatszolgáltató és a működő kölcsönzők aránya ebben a régióban közel 42,7% volt. A fővárosban a működő munkaerő-kölcsönzők 33,3%-a, Pest megyében pedig 9,4%-a volt található. Az előző évhez képest csökkent a régió súlya az adatszolgáltatók arányát tekintve, de még így is ehhez a területhez tartoztak a legnagyobb arányban az adatszolgáltató cégek. 5

6 Ezt követően Közép-Dunántúlt és Nyugat-Dunántúlt emelhetjük ki, előbbi régióban található az adatszolgáltató székhelyek valamint telephelyek több mint 14%-a, míg utóbbi esetében ez az arány 10,9%. A két régión belül Komárom-Esztergom (6,9%) és Győr-Moson- Sopron (5,6%) megyék szerepe meghatározó. Meg kell még említeni ezen kívül az Észak- Alföldi régiót, ahol a kölcsönző cégek aránya 3,6%-ponttal nőtt, főként Hajdú-Bihar és Jász- Nagykun-Szolnok megyéknek köszönhetően. Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők fontosabb adatai megyénként a december 31- ei állapot szerint Régió/megye Az összes működő munkaerőkölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2015/2014 (%) Az összes adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2014/2013 (%) db % db % Budapest ,3 88, ,3 82,8 Pest 106 9,9 98,1 83 9,4 95,4 Közép-Magyarország ,2 89, ,7 85,3 Fejér 42 3,9 93,3 39 4,4 108,3 Komárom-Esztergom 69 6,4 83,1 61 6,9 88,4 Veszprém 31 2,9 110,7 28 3,2 121,7 Közép-Dunántúl ,3 91, ,5 100,0 Győr-Moson-Sopron 51 4,8 91,1 49 5,6 96,1 Vas 25 2,3 108,7 25 2,8 113,6 Zala 22 2,1 73,3 22 2,5 73,3 Nyugat-Dunántúl 98 9,2 89, ,9 93,2 Baranya 23 2,1 92,0 23 2,6 92,0 Somogy 8 0,7 133,3 8 0,9 133,3 Tolna 11 1,0 110,0 10 1,1 100,0 Dél-Dunántúl 42 3,9 102,4 41 4,7 100,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 52 4,9 100,0 45 5,1 102,3 Heves 15 1,4 100,0 14 1,6 116,7 Nógrád 17 1,6 100,0 14 1,6 100,0 Észak-Magyarország 84 7,8 100,0 73 8,3 104,3 Hajdú-Bihar 42 3,9 175,0 42 4,8 175,0 Jász-Nagykun-Szolnok 39 3,6 108,3 37 4,2 119,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 19 1,8 126,7 16 1,8 145,5 Észak-Alföld 100 9,3 133, ,8 143,9 Bács-Kiskun 23 2,1 121,1 20 2,3 117,6 Békés 21 2,0 100,0 21 2,4 110,5 Csongrád 34 3,2 117,2 30 3,4 115,4 Dél-Alföld 78 7,3 113,0 71 8,1 114,5 Összesen ,0 95, ,0 96,6 6

7 Az előző évhez képest összességében visszaesés volt tapasztalható a kölcsönző cégek számában 2015-ben. A kölcsönző cégek számbavételekor fontos szempont, hogy elkülönítsük az összes működő kölcsönzőtől azoknak a számát, amelyek részt vettek az adatszolgáltatásban. A működő kölcsönző cégből telephely és székhely szerint összesen 1071 volt. Ez az előző évhez képest 4,4%-os csökkenés. Az előző évhez képest különösen az ország keleti részén található régiók területén nőtt az ilyen kölcsönző tevékenységet végző cégek száma, míg a nyugati területeken ahol a munkaerő-piaci helyzet kedvezőbb - stagnálás vagy csökkenés volt a jellemző évhez képest jelentősen csökkent a fővárosban tevékenykedő kölcsönző cégek száma, 11,9%-os fogyást állapíthatunk meg. Emellett Komárom-Esztergom és Zala megyében volt jelentős a cégek számának visszaesése. Előbbi esetében 16,9%-kal, míg utóbbinál 26,7%-kal kevesebb kölcsönző adatszolgáltató volt, mint egy évvel korábban. Igaz, ez a fogyás mértékét tekintve nem takar sok vállalatot. Számos megye esetében nőtt a működő kölcsönző cégek száma, leginkább az Észak-Alföldi régióban gyarapodott a működő székhelyek és telephelyek száma. Az itt található három megye mindegyikében nőtt a kölcsönző cégek száma, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 8,3%-kal, Szabolcs-Szatmár-Beregben 26,7%-kal míg Hajdú Bihar megyében 75,0%-kal. A második legjelentősebb növekedés Dél-Alföldön következett be, ahol 2014-hez képest 13,0%- kal több működő székhely és telephely volt. Ez a növekedés elsősorban Bács-Kiskun és Csongrád megyében található székhelyek és telephelyek számában bekövetkező gyarapodásnak volt köszönhető. A kölcsönzéssel foglalkozó és az adatszolgáltatásnak is eleget tevő működő székhelyek és telephelyek együttes száma országosan 3,4%-kal csökkent. Legjelentősebben a Középmagyarországi régióban esett vissza számuk,itt 14,7%-os fogyást regisztráltunk a 2015-ös évben. Budapest valamint Komárom-Esztergom és Zala megyék esetében csökkent a leginkább míg arányaiban Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú Bihar megyékben nőtt a legjobban az adatszolgáltató cégek száma 2014-hez képest. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő cégek 2015-ben összesen több mint 200 milliárd forintnak megfelelő nettó árbevételt realizáltak 1, amely a évinél 47,4%-kal magasabb összeget jelent. Így megállapíthatjuk, hogy bár a cégek létszámában visszaesés történt, ez nem magyarázható bevételek és a piac zsugorodásával. A gazdasági ágakat nézve kiemelhetjük, hogy az előző évvel szemben nem kettő, hanem négy ágban haladta meg az árbevétel a 10 milliárd forintot: a feldolgozóiparban, a kereskedelem és gépjárműgyártás, az információ, kommunikáció és az adminisztratív szolgáltatás területén. A feldolgozóiparba 1 A kölcsönző cég által, a kikölcsönzött után realizált nettó árbevétel. Ha a cég további tevékenységet, tevékenységeket is folytatott a kölcsönzés mellett, ezeket a további jövedelmeket ez az adat nem tartalmazza. 7

8 irányuló kölcsönzések összesen 130,4 milliárd forintnak (az összárbevétel 64,6%-ának) megfelelő árbevételt eredményeztek, a kereskedelem, gépjárműgyártás 14 milliárdot (az összárbevétel 6,9%-át), az információ kommunikáció 10,6 milliárdot (5,3%) az adminisztratív szolgáltatások ág területre történt kölcsönzések pedig 18,2 milliárd forintot (az összárbevétel 9%-át) tettek ki. A feldolgozóiparban a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártását, az egyéb feldolgozóiparban az ipari gép, berendezés üzembe helyezését, javítását, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártását, valamint a gumi, műanyag, nemesfém és ásványi termék gyártását és a járműgyártás ágazatokat emelhetjük ki, ahol a nettó árbevétel bőven 10 milliárd forint felett volt a tárgyévben. A 2014 és 2015 között tapasztalt növekedés főként a felsorolt négy ágazatnak köszönhető, a feldolgozóipar területén több mint 40 milliárddal nőtt a cégek árbevétele, de a kereskedelem és információ-kommunikáció ágazat esetében is jóval 6 milliárd felett nőtt az árbevétel a bázisévhez képest. Arányaiban jelentősen bővült több olyan ágazat bevétele is, amelyek korábban nem voltak domináns területei a magasabb bevételeknek. Megtízszereződött a humán és egészségügyi területre kölcsönző cégek bevétele, közel ötszörösére nőtt a szálláshely-szolgáltatás szektorba kölcsönzők, hétszeresére az oktatás, valamint több mint háromszorosára az ingatlanügyek területére kölcsönző vállalatok árbevétele. Egyetlen ágazat árbevétele zsugorodott a 2014-es évhez képest. Míg a kokszgyártás ágazatában 2014-ben több mint 15-szörösére nőtt a nettó árbevétel az előző évhez képest, addig az idei évben 30,8%-os visszaesésről beszélhetünk az ágazatban.. A cégek bevételeit az állománycsoportok szerinti megoszlás alapján vizsgálva az látjuk, hogy a munkaerő-kölcsönzők árbevételének 84,3%-a a fizikai foglalkozású (170,1 milliárd Ft), 15,7%-a pedig a szellemi foglalkozású (31,7 milliárd Ft) után keletkezett. A tárgyévben tehát az arányok tovább tolódtak a fizikai foglalkozásúak javára. A fizikaiak körében a betanított munkások (94,6 milliárd Ft), a szellemiek körében pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak (27,8 milliárd Ft) foglalkoztatása után realizálódott a legtöbb bevétel. A bázisévhez képest mind a fizikai foglalkozásúak, mind a szellemiek tekintetében jelentősen nőtt a cégek árbevétele. Előbbi csoport esetében több mint 50%-os, utóbbiak esetében 47,4%-os növekedésről beszélhetünk. 8

9 A munkaerő-kölcsönzők nettó árbevétele állománycsoportonként (Ft) Állománycsoport Index, 2015/2014 (%) Szakmunkás ,7 Betanított munkás ,9 Segédmunkás ,2 Fizikai összesen ,7 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott ,0 Vezető, felső vezető, irányító ,1 Szellemi összesen ,9 Mindösszesen , ben a munkaerő-kölcsönző cégektől kölcsönbevett ( fő) közül a kölcsönbevevő foglalkoztatók összesen 24,2 ezer munkavállalót vettek át saját munkaerő állományukba, amely 19,4%-os arányt jelent. Területi szinten nézve azt mondhatjuk, hogy Veszprém, Vas és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb a kölcsönvevő foglalkoztatók által átvett aránya, amely meghaladta a 40%-ot. III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai ben összesen 4,8 ezer db belföldi foglalkoztatóval szerződtek a munkaerőkölcsönzők, közülük a legtöbben a feldolgozóipari cégek köréből kerültek ki, arányuk 75,2%- át jelentette az összes szerződöttnek, amely 3,6 ezer db céget jelent. Így ennek a területnek a részesedése jelentősen, 7,8%-ponttal bővült. Ezen kívül az összes többi terület tekintetében zsugorodott mind a foglalkoztatók száma, mind aránya. Már az előző év folyamán is mérséklődött az adminisztratív, szolgáltatást nyújtó szektor részesedése, és ez idén is folytatódott ben több mint ezerrel (85,1%-al) csökkent a területen a szerződött foglalkoztatók száma. Jelentősen csökkent a szerepe ezen kívül az egyéb szolgáltatások (92,9%-os csökkenés), a szálláshely, szolgáltatás (84,4%-os mérséklődés), az építőipar (83,6%-os) valamint a szakmai, tudományos tevékenységek (83,2%-os fogyás) területén működő foglalkoztatóknak, amelyek ily módon elégítették ki átmeneti vagy tartós munkaerőigényüket. 2 A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók száma nettó létszámot jelöl, tehát egy foglalkoztató csak egyszer kerül figyelembe vételre, függetlenül attól, hogy az adott évben többször is kölcsönöztek részére munkavállalót. A korábbi években eltérő módszertannal készült az adatfelvétel, ezért e fejezet adatai a korábbi évek adataival nem összehasonlíthatók. 9

10 A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként (2014) Nemzetgazdasági ág (TEÁOR'08) Foglalkoztatók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 33 Bányászat 3 Feldolgozóipar 3597 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 31 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 30 Építőipar 32 Kereskedelem, gépjárműjavítás 277 Szállítás, raktározás 277 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 76 Információ, kommunikáció 74 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 50 Ingatlanügyek 9 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 61 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 193 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 0 Oktatás 6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 0 Művészet, szórakozás, szabad idő 5 Egyéb szolgáltatás 32 Összesen 4786 A feldolgozóiparon belül három ágazat adta a teljes ágazat foglalkoztatóinak több mint 79%-át. Ezek a területek az egyéb feldolgozóipari tevékenység, a gép, gépi berendezés gyártása és a fémfeldolgozási termékek gyártása területek voltak. A legtöbb kölcsönző céggel szerződésben álló foglalkoztató az egyéb feldolgozási termékek ágazatban volt, ők adták az összes feldolgozóipari cég 61,5%-át, a fémfeldolgozási termékek gyártásával 9,5%-uk, míg gép, gépi berendezés gyártásával a feldolgozóipari foglalkoztatók 8,6%-a foglalkozott ben, eltérően a korábbi évektől, a legtöbb a munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztató Veszprém megyében volt található, az összes munkaadó közel 30%-a működött itt a tárgyévben. Az előző évben a főváros jelentős túlsúllyal bírt, és az foglalkoztatók több mint 80%-a Budapesten működött. A foglalkoztatók területi megoszlása így a tárgyévben sokkal kiegyenlítettebb volt, mint a megelőző években. Veszprém után továbbra is jelentős maradt a Budapest részesedése a foglalkoztatók számából, 17,4%-uk a főváros területén működött. Ezen kívül 4%, vagy afeletti aránya volt a szerződött foglalkoztatók számának megoszlása tekintetében Fejér, Győr-Moson-Sopron és Pest megyének is. Ezek az arányok annyiban térnek el az előző év során tapasztaltaktól, hogy a főváros túlsúlya látványosan 10

11 csökkent, és ezáltal jelentősen visszaesett a foglalkoztatók száma is. Ennek következtében a többi megye területén levő, kölcsönzőkkel szerződésben álló foglalkoztatók aránya növekedett. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma, megoszlása megyénként 2015-ben Régió/megye A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve) száma számának megoszlása db % Budapest ,4 Pest 299 6,2 Közép-Magyarország ,7 Fejér 191 4,0 Komárom-Esztergom 134 2,8 Veszprém ,6 Közép-Dunántúl ,4 Győr-Moson-Sopron 218 4,6 Vas 57 1,2 Zala 81 1,7 Nyugat-Dunántúl 356 7,4 Baranya 79 1,7 Somogy 81 1,7 Tolna 16 0,3 Dél-Dunántúl 176 3,7 Borsod-Abaúj-Zemplén 168 3,5 Heves 59 1,2 Nógrád 14 0,3 Észak-Magyarország 241 5,0 Hajdú-Bihar 20 0,4 Jász-Nagykun-Szolnok 77 1,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 72 1,5 Észak-Alföld 169 3,5 Bács-Kiskun ,2 Békés 21 0,4 Csongrád 31 0,6 Dél-Alföld ,3 Összesen ,0 Ha megvizsgáljuk a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók főbb mutatóit, az alábbi megállapításokat tehetjük: Egy foglalkoztatóra országosan 7,7 db munkaerő-kölcsönző jutott 2015-ben. Megyei szinten nézve a legtöbb kölcsönző egy foglalkoztatóra vetítve Veszprém megyében (70,6 db), majd Bács-Kiskun (61,2 db), Somogy (17 db), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (14,4 db) volt található. A legkisebb mutatószámokkal Nógrád és Hajdú- Bihar megye (1,4 db) valamint és Békés és Csongrád (1,8 db) megye rendelkezett. 11

12 Egy munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztatóra átlagosan 15,2 fő foglalkoztatott jutott 3 országos szinten. A legmagasabb ez a mutató Csongrád megyében (69,2 fő/foglalkoztató) és Hajdú-Biharban (40,1 fő/foglalkoztató), valamint a fővárosban (40,3 fő/foglalkoztató) volt. A legalacsonyabb értékek Győr-Moson- Sopron megyében (0,9 fő/foglalkoztató), és Bács-Kiskun megyében (1,6 fő/foglalkoztató) születtek. IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött adatai 2015-ben munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata a munkaerő-kölcsönzőkkel, ez 19,8%-kal (több mint 20 ezer fővel) több, mint a évi adat. A korábbi évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett a kölcsönzött száma 2009-ben. Ez év adatához képest 2010-ben jelentős mértékben nőtt fővel a kölcsönzött munkaerő-állomány, viszont 2010-et követően mindkét évben csökkenés volt regisztrálható. A 2013-as adat kiugróan magas volt a korábbiakhoz képest, míg a 2014-es évben visszatért a korábban tapasztalt csökkenő trend. Az idei évnél csak 2010-ben volt magasabb a kölcsönzőkkel szerződők száma. 3 A foglalkoztatottak számán jelen esetben a kölcsönzés keretében foglalkoztatott számát értjük. 12

13 A kölcsönzött aránya az összes kölcsönzött munkavállalóhoz viszonyítva a legnagyobb a fővárosban (38,6%), továbbá Fejér (10,1%), Pest (8,7%), és Borsod-Abaúj- Zemplén (5,8%) megyében volt 2015-ben. A legkisebb arányszámokat ugyanakkor Somogy, Heves és Békés megyében találjuk, ahol a kölcsönzött aránya 1%-ot sem tett ki. Abszolút számokban nézve a kölcsönzötteket azt mondhatjuk, hogy mindössze öt megyében kölcsönöztek kevesebb munkavállalót 2015-ben, mint a bázisévben. Ezek közül egyedül Vas és Komárom-Esztergom megye esetében közelítette meg a fogyás az ezer főt. Előbbi esetében 998 (42,7%-os), utóbbinál 855 fős (13,6%-os) fogyást realizáltunk 2015-ben. A többi területi egységnél arányaiban jelentősnek tűnhet a fogyás, de a számok tekintetében aligha nevezhetjük a mérséklődést pregnáns változásnak. A nemzetgazdasági ágakat tekintve a 67,7%-át a feldolgozóiparba, 7,4%-át a kereskedelem, gépjárműgyártás, és 5,2%-át a szállítás, raktározás területekre kölcsönözték. Több, korábban kisebb létszámú terület esetében jelentkezett aránybeli növekedés. A legjelentősebben a feldolgozó ipar területén nőtt a kölcsönzött egyének száma, a bázisévhez képest 18,8 ezer fős változásról beszélhetünk. Ezen kívül a kereskedelem, gépjárműgyártás területén több mint 4 ezer fővel bővült a kölcsönzöttek létszáma (78,8%-os növekedés), míg az információ kommunikáció területén 76,4%-os, több mint 1700 fős pozitív irányú változás történt 2015-ben az előző évhez képest. Emellett a pénzügyi, biztosítási szolgáltatások területén is jelentősen nőtt a kölcsönzések száma, a változás meghaladta az 120%-ot. Ugyanakkor számos ágazat esetébe csökkent a kölcsönzött munkaerő létszáma a tárgyévben. Olyan ágazatokban is bekövetkezett ez, amelyek korábban jelentős létszámot képviseltek a kölcsönzésben, és a tavalyi évben még nőtt ezeken a területeken a kikölcsönzött munkaerő. Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területén a több mint 7 ezer fős fogyást realizáltunk 2015-ben, ami azt jelentette, hogy 2014-hez képest közel felére csökkent a területen a kölcsönzések száma. Ezen az ágazaton kívül nem volt olyan terület, amelyet jelentősebben negatívan érintett volna a kölcsönzések számának változása. A bányászat területén ugyan több mint 400 fővel (17,5%-al) csökkent a kölcsönzések száma, ám ezen kívül nem volt olyan terület, ahol ez a szám meghaladta volna a kétszázat. A gazdasági ágak tekintetében tehát nem következett be jelentős átrendeződés. A komolyabb változások azt jelentették, hogy az adminisztratív és szolgáltatást biztosító tevékenységek területén - amely korábban kölcsönzés tekintetében jelentős ágazat volt 13

14 csökkent a kölcsönzések száma. E tevékenység már kisebb aránnyal szerepelt az idei kölcsönzések tekintetében, az arányok pedig főként a feldolgozóipar javára tolódtak el. Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) A kölcsönzött fontosabb adatai nemzetgazdasági áganként Kölcsönzött száma 2015-ben (fő) Kölcsönzött számának megoszlása 2015-ben (%) Kölcsönzött száma 2014-ban (fő) Kölcsönzött számának megoszlása 2014-ban (%) Kölcsönzött számának változása (fő), ( ) Index, 2015/2014 (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 613 0, , ,1 Bányászat 88 0, , ,5 Feldolgozóipar , , ,7 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 643 0, , ,8 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés , , ,5 Építőipar , , ,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,8 Szállítás, raktározás , , ,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , , ,4 Információ, kommunikáció , , ,8 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , , ,6 Ingatlanügyek 68 0,0 19 0, ,9 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , , ,1 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , , ,4 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 6 0,0 7 0,0-1 85,7 Oktatás 270 0,0 39 0, ,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 8 0,0 2 0, ,0 Művészet, szórakozás, szabad idő 155 0, , ,9 Egyéb szolgáltatás , , ,3 Összesen , , ,8 A feldolgozóiparba a tárgyévben 84,4 ezer főt kölcsönöztek a munkaerő-kölcsönzők, ebből a legtöbb munkavállalót, 13,6 ezer főt az egyéb feldolgozóipari, 10,4 ezer főt gép, gépi berendezés gyártása, 10,3 ezer egyént fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 9,8 ezer főt a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és 9,4 ezer élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatokba kölcsönözték ki. A feldolgozó ipar területén tehát átrendeződés történt. A fémalapanyag-gyártás és gép, gépi berendezés gyártása ellentétben a 2014-ben tapasztaltakkal - jelentős ágazatokká váltak a kölcsönzések alapján. 14

15 A foglalkozási főcsoportok vizsgálatánál három főcsoportot kell kiemelnünk a év tekintetében, amelyekbe a kölcsönzött munkaerő 83,7%-a összpontosul. Az összes kölcsönzött munkavállaló 42,0%-a (52,3 ezer fő) a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások, 32,5%-a (40,5 ezer fő) a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportba sorolható. Ipari és építőipari foglalkozásokba a 9,3%-át (11,5 ezer főt) próbálták kölcsönbe adni. A évi adatokhoz képest a tárgyévben hat foglalkozási főcsoportba kölcsönöztek több munkavállalót, köztük a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók (71,9%-kal), felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások (54,6%-kal), az ipari és építőipari foglalkozások (55,4%-kal), a gépkezelők esetében (40,2%-kal) és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások főcsoportjába (27,7%-kal). A kölcsönbeadott száma csupán két foglalkozási főcsoportban csökkentt az előző évhez képest. A legnagyobb mértékben a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozási csoportba csökkent (62,6%-kal) a kölcsönzött száma. Ez a fogyás közel 7 ezer fővel kevesebb kölcsönzési szándékot jelentett. Ezen kívül mérséklődött az egyéb felsőfokú végzettségű foglalkozásba kölcsönzöttek száma is (6,5%-kal). A kölcsönzött 90,7%-a (közel 113 ezer fő) teljes munkaidőben dolgozott 2015-ben, 9,3%-a (11,6 ezer fő) pedig részmunkaidőben. A évi adattal összehasonlítva ez azt jelenti, hogy 10,9%-al csökkent a részmunkaidősök, és 24,6%-al nőtt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma. 15

16 A teljes munkaidőben foglalkoztatottak 82,4%-a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezett, míg a részmunkaidős foglalkoztatottak esetében ez az arány mindössze 62,3%. Továbbá mindkét csoport körében döntő többségében voltak a belföldre kölcsönzött. A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott számának megoszlása a munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint, % Foglalkoztatás formája Munkaszerződés típusa szerint Határozatlan idejű rendelkezők Határozott idejű rendelkezők Kölcsönzés iránya szerint Belföldre kölcsönzött Külföldre kölcsönzött Teljes munkaidőben foglalkoztatottak számának 82,4 17,6 98,2 1,8 megoszlása (%) Részmunkaidőben foglalkoztatottak számának 62,3 37,7 99,9,1 megoszlása (%) Összesen 80,6 19,4 98,3 1,7 A szerződést kötött 124,6 ezer munkavállaló 80,6%-a határozatlan idejű szerződéssel végzett kereső tevékenységet, ez 100,4 ezer fős létszámot jelent, és a évi adathoz képest 27,1%-al magasabb. A határozott idejű szerződéssel rendelkező száma pedig csupán 3,2%-al mérséklődött. A kölcsönzött döntő többségét belföldre adták kölcsön a munkaerőkölcsönzők, mindössze 1,7%-uk dolgozott külföldön. A 2014-es adat 0,2 százalékponttal volt alacsonyabb az ideitől. A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya 2015-ben a feldolgozóiparban, és a kereskedelem, gépjárműgyártás területén volt a legmagasabb. Ezen kívül jelentős aránnyal bírtak a szállítás-raktározás és az adminisztratív szolgáltatást támogató tevékenységek ágai. Az összes kölcsönzés tekintetében azt mondhatjuk, hogy a leggyakrabban a feldolgozóiparba, és határozatlan idejű szerződéssel kölcsönöztek at a tárgyévben, ide tartozik több mint 50%-uk. Összességében, a néhány fent említett kivételtől eltekintve a nemzetgazdasági ágak döntő többségében a határozatlan idejű szerződéssel történő foglalkoztatás a leginkább domináns, a legalább háromnegyede minden gazdasági ágban határozatlan idejű 16

17 szerződéssel rendelkezett. Egyedül az oktatásban és a feldolgozóipar egyes ágazataiban (fafeldolgozás, kokszgyártás) volt magasabb a határozott idejű szerződések száma. Foglalkozási főcsoportonként vizsgálva azt mondhatjuk, hogy csupán egyetlen csoportban voltak nagyobb arányban a határozott idejű szerződéssel rendelkezők. Az mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások területén a kölcsönzött több mint 52,9%-a volt foglalkoztatva határozott idejű. Az összes többi foglalkozási főcsoport esetében a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya alacsonyabb volt. V. A kölcsönzött állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti jellemzői 2015-ben a 124,6 ezer kölcsönzött munkavállaló 88,4%-a (111,3 ezer fő) fizikai, 10,6%-a (13,3 ezer fő) szellemi foglalkozású volt. A fizikaiak közül a betanított munkások és a szakmunkások voltak a legtöbben, a szellemiek közül pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak. A tárgyévben az egy évvel korábbihoz képest egyetlen kivétellel minden állománycsoportban több munkavállalót adtak kölcsön a munkaerő-kölcsönző cégek. Csupán a segédmunkások száma csökkent 2014-heoz képest 4,1%-kal. A legjelentősebb változás a betanított és szakmunkások körében következett be. Előbbi csoportnál 4300 fős (16,2%-os), míg utóbbi esetében 15,6 ezer fős (30,0%-os) növekedés realizálódott a kölcsönzött számában. A kölcsönzött száma állománycsoportonként és a munkaszerződés típusa szerint (2015) Munkaszerződés típusa szerint Határozott idejű Állománycsoport Határozatlan idejű Összesen rendelkezők rendelkezők (fő) (fő) Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen

18 A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a fizikai foglalkozásúak körében alacsonyabb a szellemiekhez képest, előbbiek esetében 18,8%-os (20,9 ezer fő), utóbbiaknál pedig 24,6%-os (24,2 ezer fő). Ez főként annak köszönhető, hogy a szellemi foglalkozások közül az ügyintézők és ügyviteli alkalmazottak közel 25,7%-a dolgozott ilyen. A munkaerő-kölcsönzőkkel 2015-ben munkajogi kapcsolatot létesítő több mint 75%-a a éves korcsoportba tartozott, a 25 év alattiak több mint a tizedét tették ki az összes kölcsönzöttnek (15,6%), míg az 50 éves és afeletti korkategória aránya 8,4% volt. Ez annyiban tér el a évi adatoktól, hogy a 25 év alattiak aránya jelentősen csökkent, míg a közöttieké jelentősen nőtt.. A kölcsönzött fontosabb adatai korcsoportok szerint (2015) Korcsoport Kölcsönzött száma, (fő) Kölcsönzött számának megoszlása, (%) Index, 2015/2014, (%) 25 év alatti ,6 117, éves ,9 125,6 50 éves és 50 év feletti ,4 98,6 Összesen ,0 119,8 Ha az egyes csoportokban megvizsgáljuk a határozott és határozatlan idejű szerződéseket, azt mondhatjuk, hogy a határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a 25 év alattiaknál volt a legmagasabb (22,7%-os), másodikként az 50 éven felettieket említhetjük (19,3%-uk rendelkezett ilyen típusú szerződéssel), harmadikként pedig a középső korcsoportot (18,7%- os volt az arányuk). A kölcsönzött 59,1%-a férfi, 40,9%-a pedig nő volt a tárgyévben. Mindkét nem esetében a létszámok változását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mind a férfiaknál, mind a nőknél 20% feletti növekedésről számolhatunk be. A nők esetében a létszámnövekedés a határozatlan és külföldre kölcsönzött körében volt jelentősebb. 18

19 Iskolai végzettség szerint nézve a at azt mondhatjuk, hogy a kölcsönzöttek 36,0%-ának (44,8 ezer fő) szakiskolai, szakmunkásképző végzettsége volt, a második domináns csoportot pedig azok alkották, akik legfeljebb 8 osztályos általános iskolai végzetséggel rendelkeztek. Ez utóbbi csoport a 28,7%-át (35,7 ezer fő) tette ki. A szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők a 19,7%-át, a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők a 10,0%-át, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők a 3,8%-át, a technikummal rendelkezők pedig a 1,8%-át tették ki az összlétszámnak. Az iskolai végzettségeknél is jól látszik, hogy minden egyes kategóriában a határozatlan idejű munkaszerződéses kölcsönzött a dominánsak. A határozott idejű szerződéssel bírók aránya a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek körében volt a legmagasabb (22,7%-os) 2015-ban. Ezt követően a legfeljebb 8 általános iskolával rendelkezőket (17,6%), és a szakközépiskolai, gimnáziumi végzettségűeket említhetjük, akiknek együtt 23,9%-uk tartozik az említett csoportba. A évi adatokkal összehasonlítva kiemelhető, hogy nőtt a tárgyévben a kölcsönző cégek által kölcsönbe adott felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma. Létszámuk több mint 28,9%-al nagyobb volt, mint 2014-ben. Ennél is jelentősebb arányban nőtt a technikummal és gimnáziummal rendelkező kölcsönbe adása, 2015-ben több mint 30%-al több foglalkoztatottat sikerült kölcsönbe adniuk a cégeknek. A legfeljebb 8 általános iskolai, vagy 19

20 szakközépiskolai végzettséggel rendelkező száma 34,1%-a emelkedett a kölcsönbeadott egyének esetében. VI. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok 2015-ben összesen 2103 munkavállaló kölcsönzése történt külföldre, mindez azt jelenti, hogy az összes kölcsönzött 1,7%-át sikerült külföldi foglalkoztatónál elhelyezni ben 0,6 ezer fő kölcsönzése történt külföldre, amelyhez képest a évi adat több mint háromszoros növekedést jelentett 1,8 ezer fővel, míg 2013-ra tovább folytatódott a növekedés, és 20,2%-os gyarapodást realizálható a külföldre kölcsönzött számában. A külföldre kölcsönzött munkaerő száma 2014-ben jelentősen visszaesett, és bár még mindig magasabb, mint 2011-ben és az azt megelőző időszakban, a tárgyévi adat a es létszámot sem érte el. A kölcsönzött számával együtt azoknak az országoknak a száma is visszaesett amelyek területére valamely munkavállalót sikerült az év folyamán kölcsönbe adni. A korábbi 9 potenciális ország helyett 2013-ról 2014-re már csak 6 maradt, a 2015-ös évben a kölcsönzött száma nőtt, de a at fogadó országok sora tovább szűkült. A külföldre történő kölcsönzések esetében a célországok és a kölcsönzött száma ( ) Év Külföldre történő kölcsönzésnél a célországok száma, (db) Munkavállalók száma, (fő) év év év év év év év év ben ahogyan már korábban is említettük összesen 4,8 ezer cégnek kölcsönöztek munkaerőt a munkaerő-kölcsönzők, emellett 229 cég volt a külföldi kölcsönbevevők, foglalkoztatók száma. A legtöbb kölcsönbevevő cég Németországban (131 db) és Ausztriában (88 db) működött. A korábbi évek adatainak ismeretében azt mondhatjuk, hogy a legfontosabb három célország listája változott. Jelentősen csökkent a kölcsönző vállalatok száma, és Franciaország, ahová korábban több cég is kölcsönzött at, lekerült a kölcsönzők listájáról. 20

21 A legtöbb kölcsönbevevő külföldi foglalkoztató a feldolgozóipar (152 db), a szállítás, raktározás (39 db), az energiaipar (15 db) és az építőipar (23 db) területén működött. A feldolgozóiparban a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, és a gép, gépi berendezés gyártása ágazatban működő cégek voltak a meghatározók. A külföldre kölcsönzött 99,2%-a teljes munkaidőben, 0,8%-a részmunkaidőben végzett kereső tevékenységet a tárgyévben. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya 8,6%-ponttal magasabb, mint a belföldre kölcsönzöttek esetében. A külföldre kölcsönbeadott 96,8%-a fizikai foglalkozású volt, ezen belül a szakmunkások aránya a meghatározó (54,0%), másodsorban a betanított (26,0%), harmadsorban pedig a segédmunkásoké (16,8%). Megjegyzendő, hogy a belföldre kölcsönzött hoz képest a szellemi foglalkozásúak súlya rendkívül alacsony (3,2%). A szóban forgó több mint 46,9%-a ipari és építőipari, 41,4%-a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű), 6,9%-ka pedig gépkezelő, összeszerelő, járművezető foglalkozásban végzett munkát kölcsönzött munkaerőként. A nemzetgazdasági ágakat tekintve elmondhatjuk, hogy a kölcsönzött munkaerő 66,2%-a a feldolgozóipar, 14,8%-a az építőipar, 9,7%-a az egyéb szolgáltatások területén került kölcsönbeadásra 2015-ben. A kölcsönzött demográfiai adatait az alábbiakban foglaljuk össze: A külföldre kölcsönzöttek döntő többsége (90,2%-a) férfi volt 2015-ben, amely erőteljesen eltér a belföldre kölcsönzöttek nemek szerinti szerkezetétől. A több mint háromnegyede 25 és 49 év közötti, e korcsoport súlya itt jóval nagyobb a belföldre kölcsönzöttekéhez képest (75,9%-os e korkategória aránya). Ezzel párhuzamosan a legfiatalabb és a legidősebb korcsoport aránya nagyobb a belföldre kölcsönzöttekénél. Az iskolai végzettséget nézve elmondható, hogy a külföldre kölcsönzöttek között 2015-ben közel másfélszer akkora volt a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők aránya (59,1%), mint a belföldre kölcsönzött (35,6%) esetében. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők esetén éppen fordított a viszony, 21

22 ugyanis míg a külföldre kölcsönbeadottak csupán 11,8%-ának volt ilyen végzettsége, addig a belföldre kölcsönzött munkaerő esetében az arány 29%-a. 22

23 VII. Táblázatok 23

24 jogi személy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság évben kölcsönzési tevékenységet nem folytatók száma munkaerő közvetítést is végző cégek száma közhasznú kölcsönzést végző cégek száma csak belföldre csak külföldre mindkét irányba 1. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai 2015-ben Régió/megye Adatszolgáltató munkaerőkölcsönzők (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Az adatszolgáltatást benyújtó munkaerő-kölcsönzők közül (székhely és telephely együtt) A évben kölcsönzési tevékenységet végzők (székhely és telephely együtt) A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve) db % db folytat munkaerőkölcsönzést száma számának megoszlása száma számának megoszlása db % db % Budapest , , ,4 Pest 83 9, , ,2 Közép-Magyarország , , ,7 Fejér 39 4, , ,0 Komárom-Esztergom 61 6, , ,8 Veszprém 28 3, , ,6 Közép-Dunántúl , , ,4 Győr-Moson-Sopron 49 5, , ,6 Vas 25 2, ,3 57 1,2 Zala 22 2, ,4 81 1,7 Nyugat-Dunántúl 96 10, , ,4 Baranya 23 2, ,7 79 1,7 Somogy 8 0, ,1 81 1,7 Tolna 10 1, ,3 16 0,3 Dél-Dunántúl 41 4, , ,7 Borsod-Abaúj-Zemplén 45 5, , ,5 Heves 14 1, ,6 59 1,2 Nógrád 14 1, ,6 14 0,3 Észak-Magyarország 73 8, , ,0 Hajdú-Bihar 42 4, ,7 20 0,4 Jász-Nagykun-Szolnok 37 4, ,0 77 1,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 16 1, ,3 72 1,5 Észak-Alföld 95 10, , ,5 Bács-Kiskun 20 2, , ,2 Békés 21 2, ,1 21 0,4 Csongrád 30 3, ,7 31 0,6 Dél-Alföld 71 8, , ,3 Összesen , , ,0 db 24

25 2. Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző szervezetek száma és indexei 4 megyénként ( ) Régió/megye Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek száma (db) Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek számának indexei években az előző év %-ában Budapest ,4 129,6 124,0 125,8 117,6 73,8 114,3 117, ,3 111,4 93,2 82,8 Pest ,2 184,2 148,6 144,2 116,0 108,0 72,3 119,1.. 96,8 107,8 89,7 95,4 Közép-Magyarország ,9 136,4 128,1 129,4 117,2 81,1 102,4 117,4.. 99,5 110,7 92,5 85,3 Fejér ,2 150,0 120,8 89,7 119,2 100,0 119,4 89,2.. 83,8 106,5 109,1 108,3 Komárom-Esztergom ,0 151,6 114,9 103,7 116,1 104,6 29,4 505, ,2 113,2 115,0 88,4 Veszprém ,0 142,9 100,0 160,0 106,3 123,5 319,0 43, ,8 123,5 109,5 121,7 Közép-Dunántúl ,7 150,0 114,8 105,4 115,3 106,2 103,3 131, ,0 112,9 112,3 100,0 Győr-Moson-Sopron ,0 169,2 109,1 100,0 112,5 96,3 80,8 114, ,0 96,0 106,3 96,1 Vas ,5 114,3 175,0 107,1 100,0 100,0 113,3 82, ,5 92,6 88,0 113,6 Zala ,0 100,0 166,7 160,0 81,3 100,0 100,0 92,3.. 95,5 57,1 250,0 73,3 Nyugadt-Dunántúl ,0 138,5 133,3 114,6 100,0 98,2 94,4 98, ,1 86,7 121,2 93,2 Baranya ,0 300,0 144,4 92,3 133,3 131,3 76,2 43, ,5 95,2 125,0 92,0 Somogy ,0 100,0 100,0 100,0 100,0 125,0 20,0 200,0.. 50,0 120,0 100,0 133,3 Tolna ,0 116,7 100,0 100,0 85,7 116,7 128,6 66,7.. 87,5 128,6 111,1 100,0 Dél-Dunántúl ,5 153,8 120,0 95,8 113,0 126,9 78,8 57,7.. 89,2 106,1 117,1 100,0 Borsod-Abaúj-Zemplén ,4 975,0 89,7 102,9 97,2 85,7 73,3 118, ,0 111,9 93,6 102,3 Heves ,0 100,0 62,5 220,0 127,3 107,1 66,7 40, ,0 100,0 92,3 116,7 Nógrád ,9 180,0 105,6 126,3 108,3 119,2 61,3 5, ,4 0,0 0,0 1,0 Észak-Magyarország ,9 295,5 90,8 120,3 105,6 101,3 67,1 60, ,4 85,7 116,7 104,3 Hajdú-Bihar ,4 180,0 100,0 122,2 136,4 133,3 95,0 68,4.. 78,3 105,6 126,3 175,0 Jász-Nagykun-Szolnok ,6 129,6 94,3 93,9 119,4 118,9 65,9 127, ,1 69,7 134,8 119,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,0 150,0 91,7 136,4 100,0 113,3 94,1 75,0.. 90,0 77,8 78,6 145,5 Észak-Alföld ,2 140,0 94,6 107,5 117,5 120,9 79,0 96,9.. 92,0 81,2 117,9 143,9 Bács-Kiskun ,4 107,7 128,6 150,0 92,6 100,0 80,0 50, ,3 70,8 100,0 117,6 Békés ,0 115,4 86,7 138,5 133,3 91,7 63,6 150,0.. 93,3 100,0 135,7 110,5 Csongrád ,0 200,0 87,5 185,7 92,3 125,0 80,0 175, ,0 100,0 96,3 115,4 Dél-Alföld ,0 123,3 102,7 152,6 105,2 101,6 74,2 113, ,0 89,2 106,9 114,5 Ö sszesen ,2 149,0 115,6 121,6 113,4 94,0 92,6 110, ,3 102,1 102,9 96,6 4 A év és a év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyenként történik. 25

26 2. Az alkalmazott száma (fő) ( ) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen Az alkalmazott számának indexei az előző év %-ában ( ) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen ,0 141,5 108,9 134, ,8 129, ,6 117,0 201,9 136, ,4 134, ,4 139,3 132,7 137, ,8 144, ,3 132,4 115,8 128, ,7 134, ,2 97,9 142,5 102, ,5 100, ,8 119,2 129,7 114, ,7 113, ,9 58,4 48,8 62, ,9 67, ,4 170,1 238,6 180, ,2 164, ,9 87,6 98,4 85, ,5 85, ,1 90,9 71,1 95,0 71,8 114,1 73,2 91, ,6 118,6 103,2 116,0 139,0 124,5 138,3 118, ,4 84,6 113,0 90,1 64,8 54,9 64,4 86, ,2 130,0 95,9 121,0 107,1 205,2 110,7 119,8 26

27 4. A munkaerő-kölcsönzők fajlagos mutatói megyénként 2015-ben Régi/megye Egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatók száma (db) Az egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatottak száma (fő/kölcsönző) Egy kölcsönzőre jutó munkanapok száma (nap/kölcsönző) Egy kölcsönzőre jutó bruttó keresettömeg (Ft/kölcsönző) Budapest 3,6 147, Pest 5,6 82, Közép-Magyarország 4,0 134, Fejér 6,2 245, Komárom-Esztergom 3,0 112, Veszprém 78,6 151, Közép-Dunántúl 18,7 164, Győr-Moson-Sopron 5,1 4, Vas 3,6 61, Zala 3,1 53, Nyugat-Dunántúl 4,2 30, Baranya 4,2 67, Somogy 20,3 109, Tolna 2,0 64, Dél-Dunántúl 5,7 72, Borsod-Abaúj-Zemplén 6,0 140, Heves 6,6 230, Nógrád 1,4 49, Észak-Magyarország 5,1 138, Hajdú-Bihar 1,4 57, Jász-Nagykun-Szolnok 4,1 146, Szabolcs-Szatmár- Bereg 14,4 157, Észak-Alföld 4,4 115, Bács-Kiskun 61,2 98, Békés 1,8 24, Csongrád 1,8 126, Dél-Alföld 22,0 89, Összesen 7,7 117,

28 5. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként, ágazatonként 2015-ben Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR'08) Foglalkoztatók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 33 Bányászat 3 Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 148 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 25 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 47 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 2 Vegyi anyag, termék gyártása 39 Gyógyszergyártás 25 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 131 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 363 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 91 Villamos berendezés gyártása 67 Gép, gépi berendezés gyártása 308 Járműgyártás 119 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 31 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar 32 Kereskedelem, gépjárműjavítás 277 Szállítás, raktározás 277 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 76 Információ, kommunikáció 74 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 50 Ingatlanügyek 9 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 61 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 193 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás 6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő 5 Egyéb szolgáltatás 32 Összesen

29 6. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók fajlagos mutatói megyénként 2015-ben Régi/megye Egy foglalkoztatóra jutó foglalkoztatottak száma (fő/foglalkoztató) Az egy foglalkoztatóra jutó munkanapok száma (munkanap/foglalkoztató) Az egy foglalkoztatóra jutó keresettömeg (Ft/foglalkoztató) Az összes munkavállaló egy főre jutó keresettömege (Ft/fő) Budapest 40, Pest 14, Közép-Magyarország 33, Fejér 39, Komárom-Esztergom 37, Veszprém 1, Közép-Dunántúl 8, Győr-Moson-Sopron 0, Vas 17, Zala 17, Nyugat-Dunántúl 7, Baranya 16, Somogy 5, Tolna 32, Dél-Dunántúl 12, Borsod-Abaúj- Zemplén 23, Heves 35, Nógrád 35, Észak-Magyarország 26, Hajdú-Bihar 40, Jász-Nagykun-Szolnok 36, Szabolcs-Szatmár- Bereg 10, Észak-Alföld 25, Bács-Kiskun 1, Békés 14, Csongrád 69, Dél-Alföld 4, Összesen 15,