Foglalkoztatási Hivatal A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Budapest

Átírás

1 Foglalkoztatási Hivatal A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Budapest

2 TARTALOM Bevezetés...4 A felmérés makrogazdasági környezete...4 Válaszadási hajlandóság...5 A minta összetétele...5 A felmérés főbb eredményei...7 Az ÁFSZ szolgáltatásainak és aktiváló eszközeinek rangsorolása...9 Módszertan...12 Grafikonok A évi IV. NMF szerinti létszámváltozás aránya 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok szerint A évi IV. NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya 3 hónap múlva ágazatok szerint A évi IV. NMF szerinti létszámváltozás aránya 3, illetve 12 hónap múlva megyék és régiók szerint A évi IV. NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya 3 hónap múlva megyék és régiók szerint A évi IV. NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya 3, illetve a létszámváltozás 12 hónap múlva régiók szerint A évi IV. NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya 3, illetve a létszámváltozás 12 hónap múlva vállalati méret szerint A évi IV. NMF szerinti létszámváltozás aránya 3, illetve 12 hónap múlva létszám-kategóriák szerint A évi IV. NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya 3 hónap múlva létszám-kategóriák szerint...18 Táblázatok A évi IV. NMF főbb adatai megyék és régiók szerint A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek és foglalkoztatottak száma és megoszlása létszám-kategóriák szerint A évi III NMF ágazati reprezentációja A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint A évi IV. NMF alapján becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten, áganként A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek foglalkoztatottjainak száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 3 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, ágazatonként A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 12 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, ágazatonként A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 3 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, megyénként, régiónként

3 11. A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 3 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, létszám-kategóriánként A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 12 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, megyénként, régiónként A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 12 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, létszám-kategóriánként A évi IV. NMF-ben szereplő szervezetek aggregált létszámának várható változása 3 hónapon belül ágazatok és létszám-kategóriák szerint A évi IV. NMF-ben szereplő szervezetek aggregált létszámának várható változása 12 hónapon belül ágazatok és létszám-kategóriák szerint A évi IV. NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok szerint A évi IV. NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva megyék és régiók szerint A évi IV. NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva létszám-kategóriák szerint A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma ágazatok szerint A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek aránya ágazatok szerint A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma megyék és régiók szerint A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma létszám-kategóriák szerint A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek aránya megyék és régiók szerint A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek aránya létszám-kategóriák szerint A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási főcsoportok szerint A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámváltozásai foglalkozási főcsoportok és régiók szerint A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban a leépítésekben leginkább érintett 40 foglalkozás A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban a felvételben leginkább érintett 40 foglalkozás A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban a létszámváltozásban leginkább érintett 40 foglalkozás

4 BEVEZETÉS IV. negyedéve során az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hatodik alkalommal készítette el az átlagosan 7700 gazdálkodó szervezet válaszaiból összeállított negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A megkérdezett szervezetek száma közelíti a tízezret, miközben a választ is adók az alkalmazásban állók több mint ötödét foglalkoztatják. A PHARE TWINING (2004. február november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés a III. negyedévétől kezdődően az ÁFSZ teljes szervezetére nézve felhasználásra került. A 170 kirendeltség közül egyetlen kivétellel valamennyi iroda rendszeresen részt vesz a munkában. A Foglalkoztatási Hivatal, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat középirányító szerve, által kialakított új adatfelvételi rendszer lehetővé tette a korábban kifejlesztett elektronikus adatközlési - információs eszközök országos elérhetőségét. A megszólított mintához viszonyítva a visszaküldések számaránya, más kérdőíves megkeresésekhez képest, igen magas volt. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az ÁFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, miközben a gyűjtött információk körét tekintve lényegesen kisebb méretű azoknál. Az egy éves teszt üzemmód után, a még mindig fejlesztés alatt álló rendszert figyelembe véve, a szakmai vezetés úgy döntött, hogy a jövőben rendszeresen közzé tesszük a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés főbb megállapításait, ezzel segítve a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztókat, munkavállalókat, foglalkoztatókat és beruházókat. Az országos elemzéssel párhuzamosan a húsz megyei munkaügyi központ saját elemzéseit is elérhetővé tettük az ÁFSZ honlapján. Az egyes kirendeltségi körzetek saját elemzéseit az érdeklődők az illetékes kirendeltségtől igényelhetik meg. A FELMÉRÉS MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZETE A KSH felmérése szerint első felében a éves népesség 54,9 százaléka bizonyult gazdaságilag aktívnak, közülük 92,8 százalék volt a foglalkoztatottak, 7,2 százalék pedig a munkanélküliek aránya. Az országban mintegy ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, közülük ezer a vállalkozások száma. Országos foglalkoztatási adatok megnevezés Ezer fő % népességszáma (15-74 éves) ,9 100,0 gazdaságilag aktívak száma ,4 55,3 munkanélküliek száma 1 318,3 4,1 foglalkoztatottak száma ,1 51,1 alkalmazásban állók száma ,2 36,2 inaktívak száma ,5 44,7 gazdasági szervezetek száma ,9 100,0 - ebből vállalkozások száma ,6 93,0 Aktivitási arány 1 55,3 Foglalkoztatási ráta 1 51,1 Munkanélküliségi ráta 1 7,5 1 Forrás: Munkaerőpiaci jellemzők 2006 III. negyedévében. KSH, Évközi adatszolgáltatás alapján a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai. Forrás: Létszám és kereset a nemzetgazdaságban, január-október. KSH, Forrás: A regisztrált gazdasági szervezetek száma, I. félév. KSH,

5 VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG A évi IV. negyedéves felvétel során az országosan mért a hat felvétel átlagával közel egyenlő 81 százalékos válaszadási arány ugyanakkor megyénként és régiónként meglehetősen egyenetlenül alakult. Míg öt megyében a 95 százalékot is meghaladta (Komárom-Esztergom megyében 98 százalék!), addig négy megye csak 70 százalék alatt teljesített (Hajdú-Bihar és Pest 65, Budapest 63 százalék). A válaszadási hajlandóság Közép-Magyarország régióban csak 64 százalék, öt régióban viszont 80 százalék feletti volt. A válaszadási hajlandóság szórása a megyék szintjén 11,6, a regionális szinten 8 százalék volt. Az eddigi hat adatfelvétel legfontosabb adatai Közreműködő ÁFSZ kollégák száma (fő) Megszólított munkaadók száma (db) Visszaérkezett adatlapok száma (db) Visszaérkezési arány (%- ban) Érintett munkavállalói létszám (a felvétel időszakában, főben) III. né IV. né I. né II. né III. né IV. né. Átlag ,4% 82,6% 82,3% 80,1% 79,5% 81,1% 80,2% A MINTA ÖSSZETÉTELE A válaszadó szervezetek legnagyobb része, majdnem fele a kisvállalkozások közül került ki, azonban ezek az érintett munkavállalóknak csak a nyolcadát foglalkoztatták. A 250 fős és nagyobb szervezetek viszont annak ellenére, hogy csak a minta 7 százalékát adták, az érintett létszám több mint felét alkalmazták, a mintegy egyötödnyi mikrovállalkozás viszont kevesebb mint másfél százalékát. A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek adatai vállalati méret szerint gazdasági szervezetek száma alkalmazásban állók száma 7% 1% 13% 20% 51% 29% 44% 35% Mikrovállalkozás Közepes vállalat Kisvállalat Nagyvállalat 5

6 Nemzetgazdasági szinten az NMF-ből összeállított adatbázis az alkalmazásban lévők majdnem egynegyedét reprezentálja. Az ágazati arányokat a következő ábra mutatja: 6% 3% 4% A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek és a KSH hasonló adatai nemzetgazdasági áganként gazdasági szervezetek száma alkalmazásban állók száma 4% 4% 4% 9% 4% 0% 17% 3% 7% 4% 0,1% 0% 4% 7% 8% 40% 6% 4% 17% 9% 1% Felmérés KSH 35% mezőgazd bányászat feldolg vill.energ. építőipar keresk. vendégl szállítás p.ü.ingatlan közig oktatás e.ügy egyéb 3% 4% 4% 2% 5% 7% 10% 11% 8% 9% 10% 3% 4% 3% 3% 3% 8% 3% 6% 13% 0,3% 25% 2,0% 5% 49% Felmérés KSH Mindkét vizsgálati szempont szerint markáns az eltérés, amelynek szervezetszám tekintetében a feldolgozóipar, a villamos energia ipar és a mezőgazdaság felülreprezentáltsága az alapvető oka. A foglalkoztatotti létszám szerinti vizsgálva a pénzügy, az oktatás, a közigazgatás és a kereskedelem alulreprezentáltsága is számottevő. A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek és a KSH hasonló adatai régiónként gazdasági szervezetek száma alkalmazásban állók száma 22% 11% 11% 9% 13% Felmérés KSH 40% 13% Közép- Magyarorsz ág Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél- Dunántúl 16% 15% 10% 11% 9% 12% 43% Felmérés KSH 16,7% 15% 9,2% 10% 13% 13% 11% Észak- Magyarorsz ág Észak- Alföld Dél-Alföld 13% 8% 9% 10% 11% 17% Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ezt azonban kizárólag Közép- Magyarország valós súlyához képesti egyharmados megjelenése okozza. 6

7 A FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adni a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A cégek nagy hányadánál nincs szignifikáns létszámváltozás egyik időintervallumon belül sem, a vállalatok 54%-a 3 hónap múlva is, 45%- a egy év múlva is változatlan létszámmal tervezi működését. Ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy a bizonytalan üzleti folyamatok mellett nem tudják, vagy esetleg nem akarják előrebecsülni a változást. A válaszadó gazdasági szervezetek 40%-a változatlan létszámot adott meg mindkét időpontra. A szervezetek 8%-a mindkét időszakra csökkenést, 25% növekedést vár. Érdemes megjegyezni, hogy szinte minden ágazatban hosszabb távon ellentmondásosabbak a várakozások: a legtöbb ágazatban mind a növekedést, mind a csökkenést várok száma nagyobb lesz 12 hónap múlva a 3 havihoz képest. Nemzetgazdasági ágazatok szerint öt terület emelhető ki, ahol mindkét időpontban a cégek nagyobb része stagnálásra számít: a kereskedelem, a pénzügyi közvetítés, a fa-,papíripar, nyomdai, kiadói tevékenység, a fém-feldolgozóipar, az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás és az oktatás területe. A legtöbb területen a létszámváltozást inkább csak éves távlatban képzelik el. Az éves szinten nagyobb csökkenést várók között van az oktatás, az egészségügy és a szállítás - távközlés. A legnagyobb növekedést rövid és hosszú távon a fémfeldolgozás, a gépipar és az egyéb feldolgozóipar vár. A kis- és mikro-vállalkozások több mint fele változatlan létszámot jelölt mindkét időpontban, míg a nagyvállalati szektorban ez csak a válaszadók mintegy negyedére volt jellemző. A létszámnövelési elképzelés viszont valamivel kiegyenlítettebbnek tűnik, a három hónapra vonatkozó előrebecslés szerint a négy létszám-kategóriában 19-44, az egyéves tervek szerint pedig százalék közé esik a bővíteni szándékozók aránya. A következőkben röviden azt foglaljuk össze, hogy milyen fontosabb megállapítások tehetők az egyes nemzetgazdasági ágakban várható foglalkoztatási trendekre vonatkozóan az elkövetkező egy évben. Ezzel összefüggésben kísérletet teszünk az alkalmazásban állók számának előrejelzésére is az adatfelvételt követő 12. hónap végére. Az előreszámítást a gazdasági szervezetek által megadott adatok alapján a nemzetgazdaság egészére és a fő nemzetgazdasági ágazatokra egyaránt elvégezzük. 1. A mintában szereplő gazdasági szervezetek adatai szerint a felmérést követő negyedévben -0,16%-kal csökken, egy éven belül pedig 1,63%-kal bővülhet a foglalkoztatottak száma. 2. A foglalkoztatottak számának emelkedésével a cégek 28 százaléka az elkövetkező három hónapon belül, 36 százaléka pedig 12 hónapon belül számol. 3. Különösen rövid-távon, de a hosszabb időszakot tekintve is a leginkább jellemző, hogy a cégek legnagyobb részénél nem változik szignifikánsan a foglalkoztatottak száma. A megkérdezett vállalatok több mint felénél három hónapon belül, 45 százalékánál pedig az elkövetkező egy évben lényegében változatlan marad a létszám. 4. Nyolc nemzetgazdasági ágazat, a közigazgatás, az energiaellátás, a közösségi szolgáltatás, az építőipar, az élelmiszeripar, a vendéglátás, a bányászat és a mezőgazdaság jelölhető meg, ahol rövidtávon a foglalkoztatottak számának 1 százaléknál jelentősebb csökkenése várható. Jövő év III. negyedévig a mezőgazdaságban, a közigazgatásban, és az energiaellátásban várnak jelentős leépítést. 5. Az ágazati létszámváltozásokat tekintve a várható növekedések szerénynek mondhatóak: három hónapon belül sehol sem jeleztek 2,2 százaléknál, egyéves távlatban pedig 4,5 százaléknál nagyobb létszámbővülést a mintában szereplő vállalkozások. 6. Egy éven belül 3 százalék feletti aggregált foglalkoztatás-növekedést valószínűsítenek az élelmiszeriparban, a fém-feldolgozóiparban, a gépiparban, az egyéb feldolgozóiparban, a kereskedelemben, az ingatlanügyek/gazdasági szolgáltatásban. 7

8 7. A várakozásoknak megfelelően a mikro- és kisvállalkozásoknál tapasztaltuk a leggyorsabb ütemű létszámnövekedést, hiszen esetükben néhány fő felvétele is relatíve magas arányú változást eredményez. A megkérdezett 10 fő alatti gazdasági szervezeteknél átlagosan 16 százalékkal, az 50 fő alattiaknál pedig hozzávetőlegesen 4 százalékkal emelkedik a foglalkoztatottak száma 2007 III. negyedévig, bár a növekedés döntő része az időszak végére várható. 8. A közepes és nagyvállalatok rövid távon csökkenést ill. stagnálást, egy év múlva 1,5 százalék alatti létszámnövekedést jeleztek előre! A nagyvállalatok számos nemzetgazdasági ágban, a következő időszakban is inkább létszámleadók maradnak. 9. A régiókat tekintve Észak-Alföld és Dél-Alföld régiókban prognosztizálnak a cégek jelentős létszámcsökkenést a következő negyedévre. A legtöbb földrajzi régióban, az alkalmazásban állók számának stagnálása várható. 10. A következő 12 hónapban Közép-Magyarországon, Észak--Magyarországon, Közép- Dunántúlon valószínűsíthető a foglalkoztatás relatíve dinamikus növekedése. Az előrejelzés szerint ezekben a régióban a megkérdezett gazdasági szervezetek átlagosan 2-3 százalékkal bővítik az alkalmazásukban állók számát egy éven belül. 11. A megyénkénti adatok szerint Somogy, Hajdú-Bihar, és Szabolcs megyében várható 1-2 százalékos csökkenés az alkalmazásban állók aggregált létszámát illetően a 2007 III. negyedévéig, és ez egyúttal folyamatos visszaesést is jelent. 12. Ezzel szemben 3 százalékot meghaladó létszámnövekedést valószínűsítenek a megkérdezett gazdasági szervezetek Komárom-Esztergom, Vas, Heves, Nógrád és Csongrád megyében, illetve Budapesten. 13. Megállapítható, hogy a régiókban tapasztalható várakozások egyik régióban sem jelentkeznek kiegyensúlyozottan, csak megyénként eltérő mértékű, sőt, irányú változások eredőjeként. 14. Annak ellenére, hogy az összegyűjtött információk számos bizonytalansági tényezőt tartalmaznak, az ágazati reprezentációs arányokat figyelembe véve becslést készítettünk az alkalmazásban állók számának változására. Ez alapján az egy év folyamán mintegy 28 ezer fővel emelkedhet az alkalmazásban állók száma nemzetgazdasági szinten. A legnagyobb létszám-növekedés a kereskedelem (+12,4 ezer), a gépipar (+9,7 ezer), valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások (+8,4 ezer) nemzetgazdasági ágakban várható. Legnagyobb leépítés a közigazgatás területén (-13 ezer) prognosztizálható, és mintegy 2000 fővel csökken a mezőgazdaságban, az energiaellátásban és az oktatásban foglalkoztatottak száma is. 15. Ha figyelembe vesszük, hogy a három hónapon belüli létszámváltozás milyen arányú munkaerő-felvétel és -leépítés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinti. A kiinduló létszámot alapul véve az előrebecsült átlagos -0,16 százalékos csökkenés 3 százalékos munkaerő-növelés mellett 3,1 százalékos elbocsátással együtt valósul meg, vagyis a teljes létszám 6 százalékát érintik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, a válaszoló szervezetek által jelzett 1 ezer fős létszámcsökkenés 20 ezer fő alkalmazásával, de 21,3 ezer munkavállaló elbocsátásával jár, vagyis a munkaerőpiacon ezek a változások 41,4 ezer embert érintenek. 16. A létszámmozgásnak ez az intenzitása a közigazgatásban meghaladja a 16 százalékot, de a mezőgazdaságban, az egyéb közösségi szolgáltatásban, és az építőiparban is 10 százalék körül várható. Ezzel szemben a kereskedelemben 0%, az oktatásban, a pénzügyi közvetítésben és az egészségügyben 2,5 százalék alatti szerény változás valószínűsíthető. 17. Ugyanez az arány a mikrovállalkozások esetében 13,3 százalék, minden hetedik ember érintetté válhat. Területi, regionális szinten az arányok kiegyenlítettebbek, a 10 százalékot csak Békés megye haladja meg. 18. Főcsoportokon belül az ipari/építőipari, a gépkezelői és a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások körében találunk komoly bővítési szándékot, az országos szintű 20 ezres 8

9 új munkahely-teremtési szándék több mit háromnegyede e három területet érinti, igaz, a 21 ezres leépítésből is hasonlóan nagy arányban részesednek, sőt a szakképzettség nélkülieknél az elbocsátottak száma meghaladja a bővülés következtében a nettó létszámnövekedés mértékét. 19. Foglalkoztatási csoportok tekintetében az adatfelvétel szerint az egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozások iránt lesz a legnagyobb kereslet, majdnem 4 ezer főt alkalmaznának az év negyedik negyedévében, igaz itt várható a legnagyobb mértékű elbocsátás is, vagyis nettó növekedés nem várható, tehát új ilyen jellegű munkahely kialakítására nem számíthatunk. Jelentős új igény mutatkozik feldolgozóipari gépek kezelői (4,6 ezer fő), vasés fémipari munkások (2,5 ezer fő), a könnyűipari munkások, valamint kereskedelmi és vendéglátó-ipari dolgozók (1 ezer fő) iránt. Ugyanakkor mindezen foglalkozásúak körében komoly leépítések csökkentik az új álláshelyek munkaerő felszívó hatását. Általában elmondható, hogy a kereslet a legtöbb foglalkozási csoportban alig haladja meg a létszámcsökkentéseket, és a feldolgozóipari valamint a vas-, fémipar foglakozások kivételével csupán néhány foglalkozási csoportban várható nettó bővülés. 20. Konkrét foglalkozásokat tekintve mind a leépítés, mind a felvétel a számítástechnikai, a műszaki ügyintézői és a közlekedési/távközlési foglalkozásokat érinti leginkább. A legnagyobb nettó kereslet a számítástechnikai és a közlekedési/távközlési foglalkozások iránt mutatkozik, az elbocsátani szándékozott kétezer dolgozóval szemben mintegy 4 ezer főt alkalmaznának. Jelentős számban érintik a változások még az egészségügyi asszisztens, az ápolónő, a jogi és a gazdasági ügyintézői foglalkozásokat is. Mindezek a megállapítások regionális szinten is tetten érhetőek, a leggyakrabban előforduló 5 foglalkozás között a régiók többségében az előbb említettek is megtalálhatóak. A SZERVEZETEK MUNKAERŐIGÉNYÉT KIELÉGÍTŐ FORRÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK GYAKORISÁGA A felmérés során megkértük a munkáltatókat, jelöljék meg, milyen forrásokat, és milyen gyakorisággal vesznek igénybe munkaerő-szükségletük biztosítása érdekében. Az adott forrásokat igénybevevő szervezetek aránya utcai, intézményi falragaszok segítségével 4% felnőttképző intézmények hallgatóiból 14% munkaügyi kirendeltségek, központok segítségével 80% döntéshozó korábbi munkahelyeiről 15% helyi újságban feladott hirdetéssel 35% munkaerő-közvetítő, kölcsönző magáncégek segítségével 8% felsőoktatási karrierirodák segítségével 3% regionális képző központok ajánlatai alapján 15% döntéshozó (cégvezető) barátai, családtagok 27% már alkalmazásban álló munkatársak révén 67% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 9

10 Az adott forrásokat igénybevevő szervezetek aránya, gyakoriság szerint utcai, intézményi falragaszok segítségével 3% 1% 96% felnőttképző intézmények hallgatóiból 1% 13% 86% munkaügyi kirendeltségek, központok segítségével 20% 39% 41% döntéshozó korábbi munkahelyeiről 1% 14% 85% helyi újságban feladott hirdetéssel 11% 24% 65% munkaerő-közvetítő, kölcsönző magáncégek segítségével felsőoktatási karrierirodák segítségével 6% 2% 3% 0% 92% 97% regionális képző központok ajánlatai alapján 2% 13% 85% döntéshozó (cégvezető) barátai, családtagok 3% 24% 73% már alkalmazásban álló munkatársak révén 19% 33% 48% Gyakran 0% Ritkán 20% 40% Soha, nem 60% válaszolt 80% 100% 10

11 Az adott forrásokat igénybevevő szervezetek száma, vállalati méret szerint Válaszok száma kérdésenként Mikro Kis Közép Nagy Vállalati méret már alkalmazásban álló munkatársak révén döntéshozó (cégvezető) barátai, családtagok regionális képző központok ajánlatai alapján felsőoktatási karrierirodák segítségével munkaerő-közvetítő, kölcsönző magáncégek segítségével helyi újságban feladott hirdetéssel döntéshozó korábbi munkahelyeiről munkaügyi kirendeltségek, központok segítségével felnőttképző intézmények hallgatóiból utcai, intézményi falragaszok segítségével nem válaszolt soha alkalmanként gyakran Összesen nem válaszolt soha alkalmanként gyakran Összesen nem válaszolt soha alkalmanként gyakran Összesen nem válaszolt soha alkalmanként gyakran Összesen nem válaszolt soha alkalmanként gyakran Összesen nem válaszolt soha alkalmanként gyakran Összesen nem válaszolt soha alkalmanként gyakran Összesen nem válaszolt soha alkalmanként gyakran Összesen nem válaszolt soha alkalmanként gyakran Összesen nem válaszolt soha alkalmanként gyakran Összesen

12 Az adott forrásokat igénybevevő szervezetek aránya, vállalati méret szerint Válaszok megoszlása kérdésenként Mikro Kis Közép Nagy Vállalati méret már alkalmazásban álló munkatársak révén döntéshozó (cégvezető) barátai, családtagok regionális képző központok ajánlatai alapján felsőoktatási karrierirodák segítségével munkaerőközvetítő, kölcsönző magáncégek segítségével helyi újságban feladott hirdetéssel döntéshozó korábbi munkahelyeiről munkaügyi kirendeltségek, központok segítségével felnőttképző intézmények hallgatóiból utcai, intézményi falragaszok segítségével nem válaszolt 32,30% 25,04% 21,30% 16,51% 24,90% soha 10,81% 9,18% 7,77% 4,61% 8,81% alkalmanként 40,06% 48,34% 52,61% 47,03% 47,77% gyakran 16,83% 17,44% 18,31% 31,86% 18,52% Összesen 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% nem válaszolt 40,43% 37,98% 35,82% 33,97% 37,60% soha 26,21% 34,94% 41,72% 43,38% 35,64% alkalmanként 28,14% 23,95% 20,23% 21,31% 23,57% gyakran 5,22% 3,13% 2,23% 1,34% 3,18% Összesen 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% nem válaszolt 43,04% 39,67% 36,49% 34,36% 39,10% soha 46,40% 47,13% 47,25% 41,46% 46,64% alkalmanként 8,76% 11,45% 15,05% 22,84% 12,68% gyakran 1,80% 1,75% 1,21% 1,34% 1,58% Összesen 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% nem válaszolt 43,29% 40,33% 37,03% 34,17% 39,59% soha 55,28% 57,80% 58,46% 50,29% 56,98% alkalmanként 1,30% 1,64% 4,24% 14,40% 3,16% gyakran 0,12% 0,23% 0,27% 1,15% 0,28% Összesen 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% nem válaszolt 43,42% 39,76% 36,00% 32,05% 38,93% soha 53,29% 55,08% 53,51% 38,77% 53,18% alkalmanként 2,80% 4,04% 7,64% 17,08% 5,68% gyakran 0,50% 1,12% 2,86% 12,09% 2,21% Összesen 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% nem válaszolt 40,99% 35,48% 28,49% 21,69% 33,71% soha 39,38% 33,42% 25,64% 14,59% 31,17% alkalmanként 15,09% 21,54% 32,02% 38,00% 24,30% gyakran 4,53% 9,55% 13,85% 25,72% 10,82% Összesen 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% nem válaszolt 42,17% 39,27% 36,31% 34,17% 38,68% soha 44,16% 46,01% 49,84% 49,14% 46,93% alkalmanként 12,55% 13,86% 13,00% 15,93% 13,48% gyakran 1,12% 0,86% 0,85% 0,77% 0,90% Összesen 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% nem válaszolt 18,82% 17,18% 13,71% 12,86% 16,24% soha 4,29% 3,50% 3,04% 3,65% 3,54% alkalmanként 38,01% 38,73% 39,88% 43,38% 39,22% gyakran 38,88% 40,59% 43,37% 40,12% 41,00% Összesen 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% nem válaszolt 43,04% 39,62% 35,73% 33,59% 38,81% soha 49,25% 49,77% 45,65% 33,97% 47,44% alkalmanként 7,27% 10,07% 17,33% 30,13% 12,89% gyakran 0,43% 0,55% 1,30% 2,30% 0,85% Összesen 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% nem válaszolt 43,29% 39,39% 36,27% 33,97% 38,94% soha 54,16% 57,97% 60,25% 56,43% 57,74% alkalmanként 2,36% 2,18% 2,55% 7,68% 2,69% gyakran 0,19% 0,46% 0,94% 1,92% 0,64% Összesen 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 12

13 MÓDSZERTAN 1. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. 13

14 GRAFIKONOK 1. A évi IV. NMF szerinti létszámváltozás aránya 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok szerint -7% -5% -3% -1% 1% 3% 5% 7% mezőgazdaság,vad-, erdő-, halgazdálkodás -5,7-2 bányászat élelmiszer, ital, dohány gyártása -5,7-2,2 0,8 4 textilia, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység 1,7 2,1 1,2 2,4 vegyipar nemfém ásványi termékek gyártása -0,1 0,4 2 1,9 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása gépipar 2,1 2 3,8 4,5 máshova nem sorolt feldolgozóipar villamos energia, gáz és vízellátás -3,3-1,3 1,2 3,8 építőipar kereskedelem, javítás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás -3-2,7 0,4 1,6 1,1 3,6 szállítás, raktározás, posta, távközlés pénzügyi közvetítés -0,1 0,4 0,1 0,5 ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás -5,5-4,1 1,1 3,9 oktatás egészségügyi, szociális ellátás -0,4-0,8-0,1 0 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területen kívüli szervezetek -1,4 0,2 4,2 4,2 TEAOR -0,2 1,6 3 hónap múlva 12 hónap múlva 14

15 2. A évi IV. NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya 3 hónap múlva ágazatok szerint -12% -8% -4% % 4% 8% mezőgazdaság,vad-, erdő-, halgazdálkodás bányászat élelmiszer, ital, dohány gyártása textilia, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység vegyipar nemfém ásványi termékek gyártása fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása gépipar máshova nem sorolt feldolgozóipar villamos energia, gáz és vízellátás építőipar kereskedelem, javítás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés pénzügyi közvetítés ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás -11,1 közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás oktatás egészségügyi, szociális ellátás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területen kívüli szervezetek TEAOR -8,1-5,7-7,5-5,7-5,3-6,7-5,7-5,5-5,8-2,2-2 -1, ,1-1,6-1,9-2,1-2 -1,3-3 -2,5-2,7-1,7-1,1-3,4-1 -0,4-1,1-0,1-1,4-3,1-0,2 2,4 1,8 3,1 1,7 3,8 1,2 2,5 0,4 2,4 1,9 2,1 3,7 2 3,9 1,2 3,3 0,7 3,7 0 3,6 3 0,4 2,1 0,1 1,2 1,1 4,6 0,6 1 4,4 0 4,2 4,2 3 5,6 Munkaerő-leépítés Létszámváltozás Munkaerő-felvétel 15

16 3. A évi IV. NMF szerinti létszámváltozás aránya 3, illetve 12 hónap múlva megyék és régiók szerint -5% -3% -1% 1% 3% 5% 7% Budapest Pest Közép-Magyarország 1,5 1,1 1,3 3,3 3 3,1 Fejér Komárom-Esztergom Ves zprém Közép-Dunántúl -1-0,6 0,3 0,3 1,4 2,4 3,1 4,4 Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl -0,2-0,4 0,3 0,3 0,9 2 2,6 4,2 Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl -1,4-0,3-0,4-0,2-0,2-0,3 0 1 Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország -0,5 0,5 0,6 1,5 2 2,9 4 6 Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld -3,4-3,5-1, ,9-0,3 2,2 Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld -1,8-1,7-1,1-0,4 0,2 2,1 2,6 3,1 Magyarország -0,2 1,6 3 hónap múlva 12 hónap múlva 16

17 4. A évi IV. NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya 3 hónap múlva megyék és régiók szerint -8% -6% -4% -2% % 2% 4% 6% Budapest Pest Közép-Magyarország -2-2,5-2,3 1,5 1,1 1,3 3,5 3,6 3,6 Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl -2,4-2,9-3,2-2,9-1 0,3 0,3 1,4 2,8 2,2 3,2 4,2 Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl -2,2-2,4-2,2-2,3-0,2 0,3 0,9 0,3 1,9 2,7 3,1 2,6 Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl -2,4-2,7-2,8-2,6-0,4-0,2-0,2 0 2,5 2,3 2,6 2,4 Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország -4-2,9-1,6-2 -0,5 0,6 1,5 2 3,5 3,1 4,1 3,5 Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld -6,4-4,4-3,4-3,1-3,4-1,9-2 -0,3 1,5 2,8 3 2,5 Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld -6,4-4,3-4,3-2,9-0,4-1,8-1,7-1,1 2,6 2,6 3,2 4,6 Magyarország -3,1-0,2 3 Munkaerő-leépítés Munkaerő-felvétel Létszámváltozás 17

18 5. A évi IV. NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya 3, illetve a létszámváltozás 12 hónap múlva régiók szerint 4% 3% 2% 1% Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl 1,3 3,6 3,1 3,2 2,4 0,3 0,3 2,6 2 2,4 Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Magyarország 0,6 3,5 2,9 2,5 3,2 2,1 3 1,6 % -1% -2% -3% -4% -2,3-2,9-2,3-2,6-0,2-0,3-2,9-2 -0,9-1,1-3,1-0,2-5% -4,4-4,3 Munkaerő-leépítés 3 hónapon belül Létszámváltozás 3 hónap múlva Munkaerő-felvétel 3 hónapon belül Létszámváltozás 12 hónap múlva 6. A évi IV. NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya 3, illetve a létszámváltozás 12 hónap múlva vállalati méret szerint 18% 16% Mikro Kis Közepes Nagy Magyarország 16,7 14% 12% 10% 8% 8,5 6% 4% 2% % -2% 3,6-0,1 4,1 3,8-0,6 2,9 2,6 1,8 0 0,6-0,2 3 1,6-4% -6% -4,9-4,2-3,5-2,5-3,1 Munkaerő-leépítés 3 hónapon belül Létszámváltozás 3 hónap múlva Munkaerő-felvétel 3 hónapon belül Létszámváltozás 12 hónap múlva 18

19 7. A évi IV. NMF szerinti létszámváltozás aránya 3, illetve 12 hónap múlva létszám-kategóriák szerint -5% % 5% 10% 15% Mikro Kis Közepes Nagy Összesen -0,1-0,6-0,2 0 0,6 1,8 1,6 3,6 3,8 16,7 3 hónap múlva 12 hónap múlva 8. A évi IV. NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya 3 hónap múlva létszám-kategóriák szerint -6% -4% -2% % 2% 4% 6% 8% 10% Mikro Kis Közepes Nagy Összesen -4,9-4,2-3,5-2,5-3,1-0,1-0,6-0,2 0 3,6 4,1 2,9 2,6 3 8,5 Munkaerő-leépítés Munkaerő-felvétel Létszámváltozás 19

20 TÁBLÁZATOK 1. A évi IV. NMF főbb adatai régiók és megyék szerint Közé p- Magyarország Közé p- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dé l-dunántúl És zak - Magyarország És zak -Alföld Dél-Alföld Összesen Régió, megye Munkatársak száma Felkeresett szervezetek száma Válaszadó szervezetek száma Válaszadási arány (%) jelenlegi létszám (fő) Budapest , Pest , Közép-Magyarország , Fejér , Kom árom -Esztergom , Veszprém , Közép-Dunántúl , Győr-Moson-Sopron , Vas , Zala , Nyugat-Dunántúl , Baranya , Som ogy , Tolna , Dél-Dunántúl , Borsod-Abaúj-Zemplén , Heves , Nógrád , Észak-Magyarország , Hajdú-Bihar , Jász-Nagykun-Szolnok , Szabolcs-Szatm ár-bereg , Észak-Alföld , Bács-Kiskun , Békés , Csongrád , Dél-Alföld , , A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek és foglalkoztatottak száma és megoszlása létszám-kategóriák szerint Vállalati m éret válaszadók száma válaszadók megoszl á sa jelenlegi létszám (fő) jelenlegi létszám megoszl á sa Mikro ,48% ,30% Kis ,37% ,58% Közé p ,51% ,18% Nagy 521 6,63% ,94% Összesen ,00% ,00% 20

21 3. A évi IV NMF ágazati reprezentációja Nem zetgazdasági ágazat 2006 I. félévben a KSH intézm ényi adatai szerint alkalm azásban állók száma Az NMF-ben szereplő szervezeteknél 2006 III. negyedév végén foglalkoztatottak száma megoszlása megoszlása Reprezentációs arány mezőgazdaság,vad-, erdő-, halgazdálkodás ,38% ,10% 43,99% bányászat ,18% ,29% 40,76% élelmiszer, ital, dohány gyártása ,84% ,31% 40,09% textilia, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása ,42% ,21% 52,42% fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység ,15% ,26% 36,89% vegyipar ,70% ,55% 41,09% nem fém ásványi term ékek gyártása ,85% ,71% 49,22% fémalapanyag, fémfeldolgozási term ék gyártása ,71% ,89% 44,02% gépipar ,17% ,31% 54,00% m áshova nem sorolt feldolgozóipar ,94% ,47% 38,07% villamos energia, gáz és vízellátás ,97% ,96% 48,99% építőipar ,06% ,30% 15,93% kereskedelem, javítás ,55% ,84% 13,30% szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,94% ,96% 16,30% szállítás, raktározás, posta, távközlés ,88% ,31% 13,35% pénzügyi közvetítés ,13% ,54% 6,21% ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás ,86% ,59% 11,13% közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,29% ,39% 7,32% oktatás ,07% ,67% 12,56% egészségügyi, szociális ellátás ,79% ,16% 31,82% egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,12% ,17% 24,81% területen kívüli szervezetek n.a. n.a. 48 0,01%.. Összesen ,00% ,00% 24,39% 4. A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás A következö 3 hó alatt A következö 12 hó alatt csökkenő stagnáló növekedő Összesen csökkenő stagnáló növekedő

22 5. A évi IV. NMF alapján becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten, áganként Nemzetgazdasági ág 2006 I. félévben a KSH intézményi adatai szerint alkalmazásban állók Az NMF-ben szereplő szervezeteknél 2006 I. negyedév végén foglalkoztatottak száma 2006 III. negyedév (tényadat) 2007 III. negyedév (előre-jelzés) Reprezentációs arány Becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten egy éven belül mezőgazdaság,vad-, erdő-, halgazdálkodás ,99% bányászat ,76% 39 élelmiszer, ital, dohány gyártása ,09% textilia, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása ,42% fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység ,89% vegyipar ,09% nemfém ásványi termékek gyártása ,22% 439 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása ,02% gépipar ,00% máshova nem sorolt feldolgozóipar ,07% 990 villamos energia, gáz és vízellátás ,99% építőipar ,93% kereskedelem, javítás ,30% szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,30% 313 szállítás, raktározás, posta, távközlés ,35% -142 pénzügyi közvetítés ,21% 306 ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás ,13% közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,32% oktatás ,56% egészségügyi, szociális ellátás ,82% -16 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,81% 202 területen kívüli szervezetek n.a TEAOR (súlyozott értékek összege) ,45% TEAOR (abszolút érték) ,39%

23 6. A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint Nemzetgazdasági ág Mikro Kis Közép Nagy Összesen mezőgazdaság,vad-, erdő-, halgazdálkodás bányászat élelmiszer, ital, dohány gyártása textilia, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység vegyipar nemfém ásványi termékek gyártása fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása gépipar máshova nem sorolt feldolgozóipar villamos energia, gáz és vízellátás építőipar kereskedelem, javítás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés pénzügyi közvetítés ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás oktatás egészségügyi, szociális ellátás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területen kívüli szervezetek TEAOR

24 7. A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek foglalkoztatottjainak száma ágazatok és létszámkategóriák szerint Nemzetgazdasági ág Mikro Kis Közép Nagy Összesen mezőgazdaság,vad-, erdő-, halgazdálkodás bányászat élelmiszer, ital, dohány gyártása textilia, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység vegyipar nemfém ásványi termékek gyártása fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása gépipar máshova nem sorolt feldolgozóipar villamos energia, gáz és vízellátás építőipar kereskedelem, javítás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés pénzügyi közvetítés ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás oktatás egészségügyi, szociális ellátás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területen kívüli szervezetek TEAOR

25 8. A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 3 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, ágazatonként Nemzetgazdasági ág csökkenő stagnál növekedő Összesen mezőgazdaság,vad-, erdő-, halgazdálkodás 31,24% 54,11% 14,64% 100,00% bányászat 27,27% 50,00% 22,73% 100,00% élelmiszer, ital, dohány gyártása 15,62% 54,94% 29,44% 100,00% textilia, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása 14,37% 46,11% 39,52% 100,00% fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység 11,76% 63,47% 24,77% 100,00% vegyipar 17,73% 50,91% 31,36% 100,00% nemfém ásványi termékek gyártása 26,60% 42,55% 30,85% 100,00% fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 8,72% 50,56% 40,72% 100,00% gépipar 12,42% 40,53% 47,05% 100,00% máshova nem sorolt feldolgozóipar 8,77% 52,63% 38,60% 100,00% villamos energia, gáz és vízellátás 37,27% 46,36% 16,36% 100,00% építőipar 22,58% 53,67% 23,75% 100,00% kereskedelem, javítás 10,55% 63,30% 26,15% 100,00% szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 14,29% 57,14% 28,57% 100,00% szállítás, raktározás, posta, távközlés 16,47% 53,01% 30,52% 100,00% pénzügyi közvetítés 7,69% 70,77% 21,54% 100,00% ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás 9,84% 63,00% 27,17% 100,00% közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 42,19% 41,88% 15,94% 100,00% oktatás 20,45% 64,29% 15,26% 100,00% egészségügyi, szociális ellátás 19,49% 50,80% 29,71% 100,00% egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 22,77% 52,45% 24,78% 100,00% területen kívüli szervezetek 0,00% 0,00% 100,00% 100,00% TEAOR 17,71% 54,68% 27,61% 100,00% 25

26 9. A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 12 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, ágazatonként Nemzetgazdasági ág csökkenő stagnál növekedő Összesen mezőgazdaság,vad-, erdő-, halgazdálkodás 31,66% 47,84% 20,50% 100,00% bányászat 22,73% 40,91% 36,36% 100,00% élelmiszer, ital, dohány gyártása 17,77% 43,45% 38,78% 100,00% textilia, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása 20,06% 38,92% 41,02% 100,00% fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység 13,62% 53,25% 33,13% 100,00% vegyipar 16,82% 41,36% 41,82% 100,00% nemfém ásványi termékek gyártása 20,21% 42,55% 37,23% 100,00% fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 10,74% 36,69% 52,57% 100,00% gépipar 14,66% 33,40% 51,93% 100,00% máshova nem sorolt feldolgozóipar 9,94% 42,69% 47,37% 100,00% villamos energia, gáz és vízellátás 38,18% 41,82% 20,00% 100,00% építőipar 19,21% 43,55% 37,24% 100,00% kereskedelem, javítás 11,93% 52,29% 35,78% 100,00% szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 13,71% 47,14% 39,14% 100,00% szállítás, raktározás, posta, távközlés 21,69% 42,57% 35,74% 100,00% pénzügyi közvetítés 9,23% 58,46% 32,31% 100,00% ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás 11,94% 50,59% 37,47% 100,00% közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 33,13% 44,38% 22,50% 100,00% oktatás 26,30% 50,65% 23,05% 100,00% egészségügyi, szociális ellátás 21,09% 42,81% 36,10% 100,00% egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 16,71% 48,70% 34,58% 100,00% területen kívüli szervezetek 0,00% 0,00% 100,00% 100,00% TEAOR 18,25% 45,58% 36,16% 100,00% 26

27 10. A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 3 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, régiónként, megyénként Régió, megye csökkenő stagnál növekedő Összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Területi megoszlás Budapest 9,40% 57,31% 33,28% 100,00% Pest 13,45% 45,91% 40,64% 100,00% Közép-Magyarország 10,77% 53,46% 35,77% 100,00% Fejér 15,85% 56,56% 27,60% 100,00% Komárom-Esztergom 16,99% 45,17% 37,84% 100,00% Veszprém 23,72% 50,40% 25,88% 100,00% Közép-Dunántúl 19,08% 51,31% 29,62% 100,00% Győr-Moson-Sopron 20,86% 51,32% 27,81% 100,00% Vas 20,38% 52,66% 26,96% 100,00% Zala 20,95% 51,38% 27,67% 100,00% Nyugat-Dunántúl 20,71% 51,83% 27,46% 100,00% Baranya 12,36% 62,08% 25,56% 100,00% Somogy 23,68% 57,63% 18,69% 100,00% Tolna 15,34% 58,79% 25,88% 100,00% Dél-Dunántúl 16,97% 59,60% 23,43% 100,00% Borsod-Abaúj-Zemplén 19,63% 53,33% 27,04% 100,00% Heves 13,25% 50,20% 36,55% 100,00% Nógrád 14,88% 55,35% 29,77% 100,00% Észak-Magyarország 17,03% 52,99% 29,98% 100,00% Hajdú-Bihar 23,60% 50,00% 26,40% 100,00% Jász-Nagykun-Szolnok 20,41% 50,90% 28,68% 100,00% Szabolcs-Szatmár-Bereg 20,17% 57,92% 21,91% 100,00% Észak-Alföld 21,20% 53,42% 25,38% 100,00% Bács-Kiskun 15,00% 61,10% 23,90% 100,00% Békés 22,70% 54,39% 22,91% 100,00% Csongrád 18,16% 55,26% 26,58% 100,00% Dél-Alföld 17,90% 57,68% 24,42% 100,00% 17,71% 54,68% 27,61% 100,00% 11. A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 3 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, létszám-kategóriánként Vállalati méret csökkenő stagnál növekedő Összesen Mikro 8,95% 71,91% 19,14% 100,00% Kis 14,37% 58,75% 26,88% 100,00% Közép 26,34% 42,63% 31,03% 100,00% Nagy 29,94% 26,10% 43,95% 100,00% Vállalati méret 17,71% 54,68% 27,61% 100,00% 27

28 12. A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 12 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, régiónként, megyénként Régió, megye csökkenő stagnál növekedő Összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Területi megoszlás Budapest 9,40% 46,87% 43,73% 100,00% Pest 15,50% 34,80% 49,71% 100,00% Közép-Magyarország 11,46% 42,79% 45,75% 100,00% Fejér 17,76% 47,81% 34,43% 100,00% Komárom-Esztergom 15,83% 40,54% 43,63% 100,00% Veszprém 22,10% 43,40% 34,50% 100,00% Közép-Dunántúl 18,88% 44,28% 36,85% 100,00% Győr-Moson-Sopron 22,19% 37,75% 40,07% 100,00% Vas 20,38% 42,63% 36,99% 100,00% Zala 21,34% 43,87% 34,78% 100,00% Nyugat-Dunántúl 21,28% 41,30% 37,41% 100,00% Baranya 16,29% 50,28% 33,43% 100,00% Somogy 26,17% 47,98% 25,86% 100,00% Tolna 15,34% 48,24% 36,42% 100,00% Dél-Dunántúl 19,19% 48,89% 31,92% 100,00% Borsod-Abaúj-Zemplén 21,48% 43,33% 35,19% 100,00% Heves 13,25% 41,37% 45,38% 100,00% Nógrád 18,60% 44,65% 36,74% 100,00% Észak-Magyarország 18,82% 43,13% 38,05% 100,00% Hajdú-Bihar 20,50% 44,10% 35,40% 100,00% Jász-Nagykun-Szolnok 20,93% 40,31% 38,76% 100,00% Szabolcs-Szatmár-Bereg 18,66% 50,98% 30,37% 100,00% Észak-Alföld 19,91% 45,56% 34,53% 100,00% Bács-Kiskun 15,61% 53,66% 30,73% 100,00% Békés 23,13% 45,61% 31,26% 100,00% Csongrád 18,36% 46,46% 35,18% 100,00% Dél-Alföld 18,34% 49,50% 32,15% 100,00% 18,25% 45,58% 36,16% 100,00% 13. A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 12 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, létszám-kategóriánként Vállalati méret csökkenő stagnál növekedő Összesen Mikro 8,14% 60,16% 31,70% 100,00% Kis 14,74% 49,74% 35,51% 100,00% Közép 27,01% 34,51% 38,48% 100,00% Nagy 35,32% 20,35% 44,34% 100,00% Vállalati méret 18,25% 45,58% 36,16% 100,00% 28