Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Átírás

1 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS BB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád 101,4% Gy r-moson-sopron Komárom-Esztergom 101,2% 100,5% Budapest 100,3% Pest Vas Fejér 100,9% 101,5% Veszprém 101,6% 101,0% Heves 98,5% Jász-Nagykun- Szolnok 98,4% 99,8% Szabolcs-Szatmár-Bereg 98,7% Hajdú-Bihar 98,9% Zala 101,1% Somogy 99,1% Tolna 99,8% Baranya 99,8% Bács-Kiskun 100,8% Csongrád 102,9% Békés 100,8% 101,2 102,9 (5) 100,8 101,1 (4) 99,8 100,7 (6) 98,7 99,7 (5) TERVEZETT LÉTSZÁMVÁLTOZÁS DECEMBER MÁRCIUS 31. KÖZÖTT A JELENLEGI LÉTSZÁM SZÁZALÉKÁBAN (KÖZFOGLALKOZTATÁSSAL EGYÜTT)

2 Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Kovács Petra Nemzetgazdasági Minisztérium 1054 Budapest, Kálmán Imre u.2 2

3 TARTALOM I. Bevezetés... 5 II. Munkaer -piaci helyzet a IV. negyedévben... 6 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának f bb jellemz i... 7 IV. A felmérés f bb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása I. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) IV. 2. A foglalkozási f csoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a I. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) V. A korábbi el rejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. Az el negyedévi 3 hónapos el rejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) V.2. A december 31-ei és a december 31-ei tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) VI. A gazdasági szervezetek pályakezd k foglalkoztatásával kapcsolatos attit djei Táblázatok A I. negyedévi NMF ágazati reprezentációja A I. negyedéves NMF alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten, áganként, ágazatonként A I. negyedévi NMF-ben résztvev szervezetek által foglalkoztatottak száma ágak, ágazatok, régiók és megyék szerint A I. negyedévi NMF-ben résztvev szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásai foglalkozási csoportok szerint (FEOR(2)) A I. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 múlva ágazatok és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatással együtt) A I. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3 illetve 12, hónap múlva ágazatok és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatás nélkül) A I. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatással együtt) A I. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatás nélkül)... Hiba! A könyvjelz nem létezik. 9. A I. negyedévi NMF-ben résztvev szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya ágazatok szerint (közfoglalkoztatással együtt) A I. negyedévi NMF-ben résztvev szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya ágazatok szerint (közfoglalkoztatás nélkül) A I. negyedévi NMF-ben résztvev szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya vállalati méret, régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatással együtt) A I. negyedévi NMF-ben résztvev szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya vállalati méret, régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatás nélkül)hiba! A könyvjelz nem létezik. 3

4 13. A 2015.I. negyedévi NMF-ben résztvev szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatással együtt)... Hiba! A könyvjelz nem létezik. 14. A 2015.I. negyedévi NMF-ben résztvev szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatás nélkül)... Hiba! A könyvjelz nem létezik. 15. A 2015.I. negyedévi NMF-ben résztvev szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatottak)... Hiba! A könyvjelz nem létezik. 16. A 2015.I. negyedévi NMF-ben résztvev szervezetek 3 hónapon belüli létszámcsökkenésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatás nélkül) A 2015.I. negyedévi NMF-ben résztvev szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztattak) A gazdasági szervezetek válaszainak adatai a pályakezd k foglalkoztatásának dimenziói és létszámnagyság-kategóriák szerint, % A munkaer -gazdálkodási felmérés adatlapja (2015. I. negyedév)

5 I. Bevezetés januárban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 39. alkalommal hajtotta végre a negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérését. A megszólított munkáltatók száma 16,8 ezer volt. A megszólított szervezetek közül a beérkezett, elemzésben felhasználható adatlapok száma 12,6 ezer db-ot tett ki. A negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés els dleges célja, a megszólított gazdasági szervezetek, és az NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat er sítése, a cégek várható munkaer -keresletére történ gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók miel bbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumen saját adatgy jtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati, és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaer -piaci folyamatok iránt érdekl pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok el segítése. A negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés adatfelvételének id szaka január 7. és január 22. között volt. A kérd ívben a munkáltatók a december 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást negyedéves és éves id horizonton. Az I. negyedéves felmérés eredményeit összesen munkáltató által helyesen kitöltött kérd ív adatai alapján ismertetjük. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 0,3%-os létszámnövekedés prognosztizálható. Ebben a létszámmozgásban a közfoglalkoztatottak adatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve a negyedév végéig 1,1%-os létszámnövekedést jelezhetünk el re. Éves távlatban az el negyedévhez hasonlóan 0,7%-os növekedést várnak a felmérésbe vont szervezetek; a közfoglalkoztatottak létszámát figyelmen kívül hagyva pedig 1,5%-os létszámb vüléssel számolnak június végéig. Az országos elemzéssel párhuzamosan a f városi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi központjainak saját elemzéseit is elérhet vé tettük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. 5

6 II. Munkaer -piaci helyzet alakulása IV. negyedévben A KSH munkaer felmérése szerint IV. negyedévben a éves népesség 59,0%- a bizonyult gazdaságilag aktívnak, 54,8%-os volt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 7,1%-ot tett ki. Az országban összesen 1845,4 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma, ebb l 1703,7 ezer volt a vállalkozások száma. bb országos munkaer -piaci adatok Megnevezés IV. negyedév ezer f Népesség száma ,1 Gazdaságilag aktívak száma ,2 Munkanélküliek száma 1 318,5 Foglalkoztatottak száma ,7 Alkalmazásban állók száma ,4 Inaktívak száma ,9 Gazdasági szervezetek száma ,4 ebb l vállalkozások száma ,7 Aktivitási arány 1 59,0% Foglalkoztatási ráta 1 54,8% Munkanélküliségi ráta 1 7,1% 1 Forrás: KSH, Munkaer -felmérés, I. negyedév (Az adatok a éves korcsoportra vonatkoznak) 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgy jtési rendszer, december 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, december A munkanélküliségi ráta a legnagyobb Észak Alföldön, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (12,4%) és Hajdú-Bihar megyében (12,0%). Szintén magasabb az országos átlagtól Észak-Magyarországon (9,5%), itt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiemelked, 10,7% a ráta. Legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta a Nyugat-Dunántúlon (4,0%), ezen belül Gy r- Moson-Sopron megyében, 2,7%. 6

7 Munkanélküliségi ráta a éves népesség körében IV. negyedévben Borsod-Abaúj- Zemplén Vas 3,7% Gy r-moson- Sopron 2,7% Veszprém 5,7% Komárom- Esztergom 5,3% Fejér 5,3% Nógrád 7,0% Budapest 5,2% Pest 6,6% Heves 8,4% Jász-Nagykun- Szolnok 6,8% 10,7% Hajdú-Bihar 12,0% Szabolcs-Szatmár- Bereg 12,4% Zala Békés 6,5% Somogy 9,1% Tolna 6,2% Baranya 7,0% Bács-Kiskun 9,1% Csongrád 5,3% 10,2% 9,1 to 12,4 (6) 6,6 to 9,1 (5) 5,7 to 6,6 (3) 2,7 to 5,7 (6) Forrás: KSH, Lakossági munkaer -felmérés, IV. negyedév III. A felmérés adatfelvételének és mintájának f bb jellemz i A I. negyedéves felmérés eredményeként több mint tizenkétezer munkáltató várható munkaer -gazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvev gazdálkodó szervezetek együttesen 684,5 ezer munkavállalót foglalkoztattak december 31-én. Az adatfelvétel során kiküldött kérd ívek visszaküldési aránya 74,95%-os volt. A válaszadási hajlandóság területileg egyenetlenül alakult, hiszen bizonyos megyékben 90% feletti válaszadási arányt tapasztaltunk, két megyében pedig az 50%-ot sem érte el. Az el bbi csoportba tartozik Tolna, Vas, Veszprém, Csongrád, Zala és Békés megye, utóbbiba pedig Gy r-moson-sopron megye és Budapest. A érvényes választ adó gazdasági szervezetek legnagyobb része, 79,1%-a a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, amelyek az érintett munkavállalóknak 18,6%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 16,9%-át teszik ki, és az itt foglalkoztatottak jelentik az összlétszám 33,1%-át. A minta 4,0%-át alkotják a nagyvállalatok, amelyek a felmérésben szerepl vállalkozásoknál meglév létszám 48,4%-át foglalkoztatták. A gazdasági szervezetek 41,6 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében december 31-i állapot szerint. A legtöbb közfoglalkoztatott (56,9%-uk) nagyvállalkozásoknál, a legkevesebb pedig (0,2%-uk) mikro-vállalkozásnál rendelkezett közfoglalkoztatási jogviszonnyal. 7

8 A Negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés I. negyedévre vonatkozó mintájának f bb jellemz i A foglalkoztatottak statisztikai Ebb l: Érvényes adatlapok állományi létszáma közfoglalkoztatottak december 31-án száma, db megoszlása, % száma, f megoszlása, % száma, megoszlása, % Mikro (0-9 f ) , ,3 85 0,2 Kis (10-49 f ) , , ,6 Közép ( f ) , , ,3 Nagy (250 felett) 503 4, , ,9 Összesen , , ,0 Nemzetgazdasági szinten a Negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés (továbbiakban: NMF) adatbázisa a gazdasági szervezetek 0,7%-át és a foglalkoztatottak 16,5%-át reprezentálta. A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlását nemzetgazdasági áganként a következ táblázat mutatja: A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása, % Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Foglalkoztatottak számának megoszlása (%) Gazdasági szervezetek számának megoszlása (%) NMF KSH (2014. IV. negyedév) NMF KSH ( ) Mez gazdaság, erd gazdálkodás, halászat 5,6 4,74 7,9 27,3 Bányászat 0,2 0,24 0,2 0,0 Feldolgozóipar 43,3 21,76 26,1 4,3 Villamos energia, gáz-, g zellátás, 1,4 0,82 0,4 0,1 légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gy jtése, kezelése, 3,0 1,31 1,6 0,2 hulladékgazdálkodás, szennyez désmentesítés Épít ipar 3,1 6,53 9,2 5,4 Kereskedelem, gépjárm javítás 8,3 13,11 21,3 12,1 Szállítás, raktározás 4,7 6,21 2,9 2,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,1 4,2 6,6 4,3 Információ, kommunikáció 0,8 2,4 1,1 3,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,8 2,19 0,7 2,3 Ingatlanügyletek 1,0 0,49 1,9 13,1 Szakmai, tudományos, m szaki tevékenység 1,4 3,61 4,4 10,5 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2,3 3,54 2,6 4,0 Közigazgatás, védelem, kötelez TB 6,7 10,31 2,9 0,0 Oktatás 4,4 7,93 2,5 3,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 8,4 6,51 3,2 2,1 vészet, szórakozás, szabad id 0,9 1,69 1,5 2,7 Egyéb szolgáltatás 1,7 2,42 2,9 3,1 Összesen 100, ,0 100,0 Forrás: KSH, Munkaer -felmérés IV. negyedév KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma december 31-én 8

9 Jelent s eltérés tapasztalható gazdasági áganként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között, mind a szervezetek számát, mind az ott foglalkoztatottak létszámát tekintve. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem, javítás gazdasági ág esetében láthatunk jelent s eltéréseket, ugyanis ez a gazdasági ág a foglalkoztatottak tekintetében alul, míg a gazdasági szervezeteknél felülreprezentáltnak tekinthet. A mez gazdaság és az ingatlanügyletek esetében szintén jelent s alulreprezentáltságról beszélhetünk a gazdasági szervezetek számát tekintve, azonban foglalkoztatási oldalról lényegesen kiegyensúlyozottabb képet kapunk. Területi szempontból is jelent s eltéréseket láthatunk. Ezt dominánsan a F város és Pest megye valós súlyához képesti kisebb mérték megjelenése okozza. A KSH adatai szerint Közép-Magyarországon a gazdasági szervezetek több mint harmada (34,8%-a) m ködik, ahol a munkavállalók 31,8%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban a felmérésben részt vev gazdasági szervezetek kevesebb, alig több mint tizedét találjuk (13,3%) és az általuk foglalkoztatott munkavállalók 12,7%-át alkotják a teljes mintának. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy Borsod-Abaúj Zemplén megyében a felmérésben résztvev gazdasági szervezetek, valamint az általuk foglalkoztatottak felülreprezentáltak a mintában. 25% 20% 15% 10% 5% A I. negyedéves felmérésben résztvev gazdasági szervezetek és a reprezentált gazdasági szervezetek számának megoszlása megyénként*, (%) 0% Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Gy r-moson-sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Gazdasági szervezetek aránya NMF Gazdasági szervezetek aránya KSH *Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma december 31-én 9

10 A I. negyedéves felmérésben résztvev gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak és az ILO definíció szerinti IV. negyedévi foglalkoztatottak számának megoszlása megyénként*, (%) 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Gy r-moson-sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Foglalkoztatottak aránya NMF Foglalkoztatottak aránya KSH *Forrás: KSH, Lakossági munkaer -felmérés I. negyedév 10

11 IV. A felmérés f bb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása I. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a december 31-én meglév statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos id távlatban. A válaszadó gazdasági szervezetek a felmérés negyedévében 0,3%-os növekedést várnak a foglalkoztatottak számában. Ennél az adatnál figyelembe kell vennünk, hogy a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazza. Az egy évvel korábbi felmérésben 1,5%-os létszámb vülést vártak az akkori mintában válaszoló cégek. Ha figyelembe vesszük, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaer -felvétel és csökkenés ered jeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jöv beni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (684,5 ezer f ), az el rebecsült létszámnövekedés 1,5%-os létszámcsökkenéssel és 1,9%-os b vüléssel együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 3,4%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve, összességében 2,4 ezer f vel b vülhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. Az egyes nemzetgazdasági ágakat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 8 ágban várják a dolgozói létszám csökkenését, melyekb l a közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás (-7,9%), a vízellátás; szennyvíz gy jtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyez désmentesítés (-5,7%), és a villamos energia, gáz-, g zellátás, légkondicionálás (- 2,5%) ágak lesznek a jelent sebb létszámveszt k. Mindhárom ág várható létszámvesztésében a közfoglalkoztatás jelent s szerepet játszik. A legmagasabb létszámnövekedést az épít iparban (4,8%), és a mez gazdaság, erd gazdálkodás, halászat (2%) ágban várják. A többi területen a két százalékot meg nem haladó létszámb vülést várnak a gazdálkodó szervezetek. Az ezekben az ágakban el forduló közfoglalkoztatás valamelyest lefelé korrigálja a növekedés várható mértékét. 11

12 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, I. negyedév végéig, % 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0-8,0-10,0-12,0 Mez gazdaság Bányászat Feldolgozóipar Energiaipar Víz- és hulladékgazdálkodás Épít ipar Kereskedelem Szállítás és raktározás Vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi szolgáltatás Ingatlanügyletek Tudományos és m szaki Adminisztratív szolgáltatás Közigazgatás Oktatás Egészségügyi szolgáltatás vészet és szabadid Egyéb szolgáltatás A feldolgozóiparban összességében 1,5%-os létszámnövekedés várható, ezen belül az egyes ágazatok közül a legnagyobb mértékben a vegyi anyag, termék gyártása (2,3%), és a gép, gépi berendezés gyártása (2,1%-os) területen számítanak jelent sebb létszámb vülésre. A feldolgozóiparon belüli ágazatok esetében létszámcsökkenést nem jeleztek el re a munkáltatók. A vállalati méret dimenzióját vizsgálva azt látjuk, hogy egyedül a közép kategória esetében bontakozik ki kismérték negatív prognózis az I. negyedév végéig. Mindez a szezonális hatásoknak is köszönhet. Az el rejelzések - a kisvállalati kategóriát leszámítva némileg pesszimistábbak, mint a tavalyi év, hasonló id szakának várakozásai. 12

13 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, I. negyedév végéig, % 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0 4,6 1,4 0,1-0,2 mikro kis közép nagy A mikro-vállalkozások szokás szerint a legoptimistábbak, ezt követ en a kisvállalatok várnak viszonylag kedvez, 1,4%-os létszámb vülést. A területi dimenzióból messzemen következtetést nem szabad levonnunk, hiszen a reprezentativitás mértéke, jellege, valamint a közfoglalkozatás hatásai eltorzíthatják a reálfolyamatokat. Mindemellett Békés (2,9%), és Nógrád (1,9%) megyék cégei bizonyultak a legoptimistábbnak. Nyolc megyében a foglalkoztatott létszám visszaeséssel számolnak a munkaadók, bár a legnagyobb mérték, Hajdú-Bihar megyei 1,6%-os csökkenés sem kiugróan magas érték. 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0-1,5-2,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, I. negyedév végéig, % 2,9 Békés 1,9 1,6 1,5 1,4 1,1 1,0 0,9 0,9 0,8 0,5 0,3 Nógrád Komárom-Esztergom Gy r-moson-sopron Heves Vas Zala Veszprém Budapest Bács-Kiskun Fejér Tolna -0,2-0,2-0,4-0,9-0,9-1,3-1,5-1,6 Jász-Nagykun-Szolnok Somogy Pest Baranya Csongrád Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar 13

14 IV. 2. A foglalkozási f csoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) Ahogy már korábban is láthattuk a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés összesített egyenlege az I. negyedév végéig nézve pozitív. A jelenleg foglalkoztatott 684,5 ezer f höz képest 2,4 ezer munkavállalóval lehet magasabb a statisztikai létszám.. A foglalkozási f csoportok kapcsán megállapítható, hogy egy f csoport kivételével - szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások - pozitív a létszámfelvétel és létszámcsökkenés egyenlege. Emellett a gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k és az ipari és épít ipari foglalkozások szívhatják fel a legtöbb munkaer t ebben a negyedévben. Fontos megjegyeznünk, hogy a foglalkozások egy jelent s részében a munkavállalók számát a szezonális hatás er teljesen befolyásolja Gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási csoportonként a közfoglalkoztatásban résztvev k figyelembevételével (f ) Ipari és épít ipari foglalkozások Egyéb fels fokú vagy középfokú képz.-et igényl fogl.-ok Fels fokú képzettség önálló alkalm. igényl foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Fegyveres szervek foglalkozásai Gazdasági, igazgatási, érdek-képv.-i vezet k, törvényhozók Szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások Foglalkozásokat tekintve a legkeresettebbek a tárgynegyedévben az egyszer ipari, épít ipari, mez gazdasági, erdészeti, vadászati és halászati foglalkozások, az összeszerel, és a fém- és villamos ipari foglalkozások. 14

15 IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a I. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Az el fejezetben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban résztvev k létszámai is szerepeltek. Ennél pontosabb képet kapunk a munkaer -piac várakozásairól, ha a közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyjuk. Ennek alapján, a szervezetek 76,5%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 17,6%-uk növekedést, 5,9%-uk létszámcsökkenést jelez az els negyedév végéig. Ezen adatok a gazdasági szervezetek egy évvel korábbi megoszlásához képest lényegében stagnáló prognózist vetítenek el re március 31-ig. Igaz, hogy 1,3%-ot esett a csökkenést jelz k száma, ugyanakkor a stagnálóké növekedett, a növekedést váróké árnyalatnyit mérsékl dött. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 73,8% 76,5% 19,0% 17,6% 7,2% 5,9% Csökken Stagnáló Növeked december március december március 31. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatottak nélkül) 3 hónap múlva várható létszám Csökken Növekv Stagnáló Összesen Vállalati méret (f ) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 f ) Kis (10-49 f ) Közép ( f ) Nagy (250 f és felette) Összesen

16 A felmérésben résztvev foglalkoztatóknál - közfoglalkoztatottak nélkül- a munkavállalók száma 642,9 ezer f volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 649,8 ezer f, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyid szak végéig 1,1%-os lehet. A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások jelezhet k el re: A nemzetgazdasági ágak egy meghatározó részében 4 ágat leszámítva - a foglalkoztatottak számának különböz mérték növekedését prognosztizálhatjuk. Közülük leginkább az adminisztratív szolgáltatás (3,2%) létszám b vülése emelhet ki. A szokásos szezonális növekedésnek lehetünk tanúi az épít ipar (3,0%) területén. A szezonális ágak közül a mez gazdaságban lényegében stagnálást vetítettek el re a negyedév végéig. A csökkenést jelz 4 ág közül kett ben (bányászat, pénzügyi szolgáltatás) lényegében stagnálást várnak (0,1-0,2%-os csökkenést), emellett 2,3%-os visszaesést jeleztek az energiaipar, 1,4%-os csökkenést az információ és kommunikáció ágban. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, március 31-ig, % % 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0 3,0 3,2 1,5 1,0 1,1 1,3 0,9 1,3 1,0 0,2 0,5 0,7 0,4 0,2 0,3-0,1-0,2-1,4-2,3 A feldolgozóiparban várható létszámmozgások nem térnek el közfoglalkoztatottak létszámadatait tartalmazó és nem tartalmazó adatsorok esetében, mivel itt nem jellemz a közfoglalkozatás. Ennek alapján a vegyi anyag, termék gyártása (2,3%), a gép, gépi berendezés gyártása (2,1%-os) területen számítanak jelent sebb létszámb vülésre. Vállalati méret szerint vizsgálva az adatokat, azt mondhatjuk, hogy minden létszámnagyság-kategória munkáltatói a foglalkoztatottak növekedését jelzik el re a vizsgált 16

17 id szakban, hasonlóan a tavalyi évhez képest. A nagyvállalatok 0,8%-os növekedési várakozásai is alulmúlták a tavaly 1,5%-os el rejelzést. Idén is a mikro-vállalkozások bizonyultak a legoptimistábbnak (+4,4%), a tavalyinál (+4,9%) valamelyest kisebb mértékben. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, március 31-ig, % % 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 4,4 1,3 1,0 0,8 mikro kis közép nagy Területi aspektusból vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy minden megyében pozitív egyenleg létszámmozgást várnak, leginkább: Nógrád, Veszprém, Komárom-Esztergom és Heves megyékben. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, március 31-éig, % % 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0-1,5-2,0 1,9 1,8 1,8 1,5 1,4 1,4 1,2 1,2 1,1 1,1 1,0 1,0 1,0 0,9 0,9 0,8 0,7 0,5 0,2 0,2 17

18 Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvev munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozási f csoportok, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük. A legnagyobb kereslet a gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k iránt mutatkozik; ez a tavaly ilyenkor jelzett kereslethez elég hasonló értéket jelent. Emellett keresettek az ipari és épít ipari foglalkozások, és a szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások, melyek szintén közelítenek a tavalyi értékekhez. Pozitív jelenség, hogy az egyéb fels fokú és középfokú végzettség ek, a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások, és a fels fokú végzettség önálló alkalmazását igényl foglalkozási csoportok iránt idén is pozitív keresletet jeleztek a munkáltatók. A mez gazdasági foglalkozásúak, a fegyveres szervek foglalkozásai, és a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezet k, törvényhozók létszámában csekély mérték növekedés prognosztizálható. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási csoportonként a közfoglalkoztatásban résztvev k figyelembevétele nélkül (f ) A legkeresettebb foglalkozások I. negyedévében az egyszer ipari foglalkozásúak, az egyszer szolgáltatási, szállítási foglalkozások, az egyéb termék-összeszerel k és a tehergépkocsi-vezet k, kamionsof rök lesznek. 18

19 IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) Az felmérésben résztvev gazdasági szervezetek az éves létszámmozgás tekintetében 4,85 ezer f s létszámnövekedést jeleznek el re közfoglalkoztatással együtt, amely 0,7%-os növekedésnek felel meg. Ennek eredményeként e vállalati kör foglalkoztatottjainak várható száma december 31-ig a 689,4 ezer f lesz a jelenlegi 684,5 ezerrel szemben. A nemzetgazdasági ágak kapcsán kiemelhet, hogy a közfoglalkoztatottakat is magában foglaló létszámban a gazdasági ágak többségében csökkenés prognosztizálható. A legnagyobb pozitív irányú változás a szállítás és raktározás (7,9%), és az épít ipar (4,8%) területen, legnagyobb arányú csökkenés a közigazgatás (-10,3%), és az egyéb szolgáltatás (-2,5%) területén várható egy év alatt. A többi ágban nem várható kiugró mérték létszámvesztés, minden el rejelzés 2% alatti értéket mutat. Jelent sebb b vülést, még a feldolgozóiparban (2,1%) és a tudományos és szaki tevékenység területen várnak, a többi b vülést jelz ennél szerényebb mérték. Az éves létszámváltozást b vebben a közfoglalkoztatás nélküli fejezetben vizsgáljuk, mivel a legtöbb termel és szolgáltató ágban nem jellemz az ilyen jogviszonyban történ foglalkoztatás. 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0-8,0-10,0-12,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, december. 31-ig,% 7,9 0,3-0,1 2,1-0,8 0,8 4,8 0,6 0,6-1,5-1,0 1,6 2,0-0,4-10,3-1,4-0,2-0,6-2, december 31-ig egyedül a közepes vállalatok prognosztizálnak létszámcsökkenést, de mindössze 0,1%-ot. Sem a kis-, sem a nagyvállalkozások nem prognosztizálnak jelent s 19

20 létszámnövekedést lényegében stagnálás várható, a mikro-vállalatok jelent sebb, 6,6%-os, vülésre számítanak. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, december 31-ig, % 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0 6,6 1,4 0,6-0,1 mikro kis közép nagy Területileg vizsgálva az éves prognózist, kiugróan magas és alacsony értékekkel nem számolnak a munkáltatók, az adatok 4,2% (Komárom-Esztergom megye) és -4,6% (Pest megye) között mozognak. A megyék többségében a foglalkoztatott létszám javulására számítanak, hat megyében pedig romló munkaer -piaci tendenciát jeleznek a szervezetek, a közfoglalkoztatás várható volumenét is figyelembe véve. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, december 31-ig, % % 6,0 4,2 3,8 3,6 4,0 2,6 2,6 2,1 2,0 1,9 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0-8,0-10,0 1,21,00,70,40,3 0,2-0,1-0,3-0,4-2,2-2,7-4,6 20

21 IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók éves várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban résztvev k létszámai is szerepeltek. Valósabb képet mutat, ha a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A gazdasági szervezetek kétharmada egy éves id távlatban stagnálással számol, míg 23,2%-a növekedést, és 6,8%-a létszámcsökkenést jelez. Az egy évvel korábbi prognózishoz viszonyítva hasonlóak ezek a várakozások. Kicsivel visszaesett a létszámcsökkenéssel számolók aránya, ugyanakkor n tt a stagnálóké, és kis mértékben csökkent a létszámnövekedésben bízók száma. Ez utóbbi arány két évvel ezel tt még kedvez bb, 24,8%- os volt, azaz ennyi vállalkozás várt létszámnövekedést. A munkaadók számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 80,0% 66,9% 70,0% 60,0% 40,0% 20,0% 8,2% 6,8% 24,9% 23,2% 0,0% Csökken Stagnáló Növeked december december december december 31. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökken Növekv Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (f ) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 f ) Kis (10-49 f ) Közép ( f ) Nagy (250 f és felette) Összesen A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások prognosztizálhatók: A munkaer -gazdálkodási felmérésben résztvev munkáltatók körében a közfoglalkoztatottak nélkül összességében 1,5%-os létszámnövekedés várható december 31-ig. A december 31-én meglév 642,9 ezer f s foglalkoztatotti létszám 652,5 ezerre növekedhet egy év alatt, a felmérésben szerepl cégek körében. 21

22 8,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, december 31-ig, % 7,6 6,0 % 4,0 2,0 2,1 2,3 2,9 0,5 0,7 1,2 1,8 3,5 0,8 0,8 0,0-2,0-4,0-0,7-0,1-0,7-1,5-1,4-0,1-1,4-2,7 Nemzetgazdasági áganként vizsgálva az idei évben más trendek mutatkoznak, mint a tavalyi el rejelzésben. Er s, 7,6%-os b vülést jelzett a szállítás és raktározást támogató ág, ezt követi a 3,5%-os növekedést váró adminisztratív szolgáltatás. 2-3% közötti szerényebb növekedést várnak az épít iparban, a víz- és hulladékgazdálkodásban, és a feldolgozóiparban, a többi ágban 2% alatti növekedést prognosztizálnak. Nyolc ágban várnak létszámcsökkenést, ebb l a legnagyobb mérték t, 2,7-%-ost az egyéb szolgáltatás területen. Létszámveszt ágnak jelezték még a vendéglátást (-1,5%), az információ és kommunikáció területet (-1,4%), az oktatást (-1,4%), illetve 0,7%-os csökkenéssel a mez gazdaságot, és az energiaipart. Szintén kisebb lesz a létszám bár elenyész mértékben - a bányászat (-0,1%), valamint az energiaipar (-0,1%-os) ágban. A feldolgozóiparban összességében 2,1%-kal többen dolgozhatnak december 31-én, mint egy évvel korábban. A feldolgozóipar f átlagánál er teljesebb létszámnövekedés várható a járm gyártásban (5,7%), a vegyi anyag, termék gyártásban (4,9%), a gumi-, anyag és nemesfém ásványi termék gyártásban (4,0%), és az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása területen (2,5%). Jelent sebb visszaesést nem prognosztizáltak ez évre vonatkozóan, mindössze 0,4%-os csökkenést a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területen. 22

23 A vállalati méretet vizsgálva azt láthatjuk, hogy minden vállalati körben létszámnövekedést prognosztizálnak a gazdasági szervezetek. A legnagyobb mérték pozitív irányú változásokkal a mikro-vállalkozások, majd a nagyvállalkozások, végül a kis-, majd a középvállalkozások számolnak. A mikro-vállalkozások a tavalyihoz hasonló, 6,1 %-os b vüléssel számolnak, a többi kategória szerényebb mérték várakozásai néhány tized százalékponttal kedvez tlenebbek a tavalyi felmérés el rejelzéseinél. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, december 31-ig, % % ,1 1,3 0,5 1,9 mikro kis közép nagy Területi szempontból Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom, és Nógrád megyékben jeleztek 3-6% közötti b vülést, további 13 megyében szintén pozitív létszámvárakozások tapasztalhatók, míg 3 megyében (Békés, Fejér, Hajdú-Bihar) és a városban negatív tendenciákat várnak. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, december 31-ig, % % 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0 6,0 4,3 3,8 2,9 2,7 2,4 2,1 1,9 1,7 1,6 1,5 1,5 1,3 1,1 1,0 0,0-0,1-1,0-2,2-2,5 23

24 V. A korábbi el rejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. Az el negyedévi 3 hónapos el rejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) A tervezett és tényleges létszámadatok összehasonlítását az elmúlt évre, és negyedévre azon munkáltatók körében is elvégeztük, akik mindkét mérésben részt vettek, ez több mint tízezer munkáltatót jelentett IV. negyedévre (2014. szeptember 30. és december 31. közötti id szakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szerepl munkaadók országosan 0,6%-os létszámnövekedést prognosztizáltak, e helyett 1,2%-os visszaesés tapasztalható. A mérésben részt vev vállalkozások 7,6 ezer munkavállalóval kevesebbet alkalmaztak év végén, mint ahogyan azt tervezték. 103,0 102,0 101,0 100,0 99,0 98,0 97,0 96,0 95,0 94,0 102,6 101,5 A IV. negyedéves el rejelzés teljesülése 100,4 100,4 100,7 100,1 Mikro (0-9 f ) Kis (10-49 f ) Közép ( ) 100,8 96,9 Nagy (250 és afelett) dec. 31. terv/ szeptember 30. tény dec. 31. tény/ szeptember 30. tény dec. 31. terv/ szeptember 30. tény országos átlag dec. 31. tény/ szeptember 30. tény országos átlag Vállalati méret szerint vizsgálva az el rejelzést, megállapíthatjuk, hogy az el évi eredménnyel ellentétben,- amikor is a vállalati méret növekedésével, az el rejelzés pontossága egyre javult IV. negyedéve szerint a kisvállalkozások adták a legpontosabb el rejelzést. A kisvállalati kör 0,4%-os várakozása az év végére teljesült. Legkevésbé a nagyvállalkozások láttak el re egy negyedévre: 0,8%-os növekedést jeleztek, valójában 3,1%-kal csökkent esetükben a foglalkoztatottak száma. A nemzetgazdasági ágak dönt többségében növeked foglalkoztatotti adatokat jeleztek el re a gazdasági szervezetek, kisebb részben pedig stagnálást vártak. Az információ és kommunikáció (-2,9%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (-1,4%), a vészet, szórakoztatás, szabad id (-0,5%), a mez gazdaság (-0,3%), és az energiaipar (- 24

25 0,2%) gazdasági ágakban várták a legnagyobb csökkenést három hónapos szinten. A feldolgozóiparban 1%-os mérsékl dést prognosztizáltak a cégek. Az említett területek közül a közigazgatásban terveztek a legpontosabban el re a munkáltatók, 0,3%-al jósoltak kisebb létszámváltozást. Az információ, kommunikációban a várttal ellentétben, és egyben a legnagyobb mértékben növekedett a foglalkoztatottak létszáma (23,9%-al). A szálláshely-szolgáltatás területen szintén növekedett a létszám, bár nem kiemelked en. A m vészet, szórakoztatás, szabad id, a mez gazdaság, az energiaipar, és a feldolgozóipar gazdasági ágakban a vártnál nagyobb csökkenés következett be december végére. Emellett még a pénzügyi, biztosítási tevékenységet, a szakmai, tudományos, m szaki tevékenységet, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet, és az egyéb szolgáltatást emelhetjük ki, ahol a várt létszámadatokhoz képest a tényadatok a munkavállalók létszámának lényegesen nagyobb növekedését mutatják. Nemzetgazdasági ágak El negyedéves terveze tt létszám (2014.dec.31.)/El negyedéves tényleges létszám (2014.szept.30.),% Jelenlegi létszám (2014.dec.31.)/El negyedéves tényleges létszám (2014.szept.30.),% Mez gazdaság, erd gazdálkodás, halászat 99,7 97,2 Bányászat, k fejtés 100,6 98,7 Feldolgozóipar 101,0 97,4 Villamosenergia-, gáz-, g zellátás, légkondicionálás 99,8 96,8 Víz-, és hulladékgazdálkodás 100,0 89,0 Épít ipar 100,0 96,5 Kereskedelem, gépjárm javítás 100,0 98,4 Szállítás, raktározás 101,5 91,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 98,6 100,9 Információ és kommunkáció 97,1 123,9 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 100,0 121,5 Ingatlanügyletek 100,5 106,1 Szakmai, tudományos, m szaki tevékenység 100,6 112,4 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 101,7 110,8 Közigazgatás, védelem; kötelez társadalombiztosítás 100,3 100,6 Oktatás 100,1 100,4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 100,5 105,5 vészet, szórakoztatás, szabad id 99,5 92,1 Egyéb szolgáltatás 100,0 108,7 Összesen 100,6 98,8 25

26 V.2. A december 31-ei és a december 31-ei tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) évre (2013. december 31. és december 31. közötti id szakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szerepl munkaadók országosan 1,7%-os létszámnövekedést prognosztizáltak, ehelyett ennél jóval magasabb 7,9%-os b vülés jelentkezett. A mérésben részt vev vállalkozások 47,1 ezer munkavállalóval többet alkalmaztak, mint ahogy azt tervezték. 120,0 90,0 106,2 118,9 A éves el rejelzés teljesülése 110,1 106,2 107,6 101,3 100,9 102, dec. 31. terv/ dec. 31. tény 60,0 30,0 0, dec. 31. tény/ dec. 31. tény dec. 31. terv/ dec. 31. tény- Országos átlag dec. 31. tény/ dec. 31. tényországos átlag A látszólag teljesen pontos éves el rejelzés mögött azt láthatjuk, hogy vállalati méret szerint már kilengések tapasztalhatók az el rejelzés pontosságában. Éves távlatban általában igaz, hogy a vállalati méret növekedésével, javul az el rejelzés pontossága, de legjobban a közepes méret cégek láttak el re, 5,3%-pont volt a különbség a tény és terv változások között. A legoptimistább mikro vállalkozások 6,2%-os létszámnövekedést vártak, ehelyett 18,9%-os létszámb vülés következett be náluk. A nemzetgazdasági ágak dönt többségében növeked foglalkoztatotti adatokat jeleztek el re a gazdasági szervezetek. A legmagasabb változást, 11,9%-ot, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területére prognosztizálták a munkáltatók. A feldolgozóiparban 2,2%-os növekedést prognosztizáltak a cégek. A m vészet, szórakoztatás, szabad id (-4,4%), közigazgatás, védelem; kötelez társadalombiztosítás (-2,4%), az oktatás (-1,3%), az energiaipar (-1,2%), és az információ és kommunikáció ágakban várták a legnagyobb csökkenést éves szinten. Az említett területek közül a feldolgozóiparban terveztek a legpontosabban el re a munkáltatók, 1,3%-al jósoltak kisebb létszámváltozást a ténylegesnél. Az energiaiparban a várttal ellentétben 4,6%-ra növekedett, a közigazgatás, védelem; kötelez 26

27 társadalombiztosítás területen pedig 2,6%ra n tt a foglalkoztatottak létszáma. Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (56,2%), az oktatás (49,4%), a vészet, szórakoztatás, szabad id (43,7%), és az információ és kommunikáció (35,8%) ágakban a vártnál jóval nagyobb növekedés következett be december végére. Emellett még a pénzügyi, biztosítási tevékenységet, a szakmai, tudományos, m szaki tevékenységet, az ingatlanügyleteket, és az épít ipart emelhetjük ki, ahol a várt létszámadatokhoz képest a tényadatok a munkavállalók létszámának lényegesen nagyobb növekedését mutatják. El éves tervezett létszám Jelenlegi létszám Nemzetgazdasági ágak (2014.dec.31.)/El éves (2014.dec.31.)/El éves tényleges létszám tényleges létszám (2013.dec.31.),% (2013.dec.31.),% Mez gazdaság, erd gazdálkodás, halászat 99,8 104,4 Bányászat, k fejtés 101,7 122,5 Feldolgozóipar 102,2 103,5 Villamosenergia-, gáz-, g zellátás, légkondicionálás 98,8 104,6 Víz-, és hulladékgazdálkodás 103,5 95,5 Épít ipar 101,9 115,7 Kereskedelem, gépjárm javítás 101,6 107,1 Szállítás, raktározás 102,1 104,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 102,1 104,7 Információ és kommunkáció 99,4 135,8 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 100,8 156,0 Ingatlanügyletek 102,1 122,6 Szakmai, tudományos, m szaki tevékenység 99,9 136,9 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 111,9 156,2 Közigazgatás, védelem; kötelez társadalombiztosítás 97,6 102,6 Oktatás 98,7 149,4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 100,7 101,0 vészet, szórakoztatás, szabad id 95,6 143,7 Egyéb szolgáltatás 101,9 131,9 Összesen 101,7 107,9 27

28 VI. A gazdasági szervezetek pályakezd k foglalkoztatásával kapcsolatos attit djei A Negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés keretében az I. negyedévben a korábbi negyedévek gyakorlatához hasonlóan a munkáltatókat a pályakezd k foglalkoztatásával kapcsolatos véleményükr l kérdeztük. A munkáltatók a kérd íven tíz, a pályakezd k alkalmazásával kapcsolatos megállapítás közül választhattak. A felkínált válaszlehet ségek közül a válaszadók tetsz leges számú lehet séget jelölhettek meg, amelyen keresztül az adott lehet séggel való egyetértésüket fejezhették ki. A felmérésben szerepl gazdasági szervezetek közül a legtöbben a lehetséges válaszok köréb l azokat az opciókat jelölték meg, amelyek a pályakezd k foglalkoztatatásának pozitív aspektusait érintik. Ezek közül is a munkáltatók számára a pályakezd k révén elérhet állami támogatás tekinthet a legfontosabbnak, másodikként említhetjük e munkaer könnyebb betaníthatóságát, harmadikként pedig a kedvez bb munkaer -költségeket. E rangsorolás nem változott a megel két évhez viszonyítva. A gazdasági szervezetek válaszainak aránya a pályakezd k foglalkoztatásának dimenziói szerint, % Dimenziók I. negyedév I. negyedév 2015.I. negyedév Az állam számos támogatást nyújt utánuk 52,8 53,0 43,4 Betanításuk sok id t vesz el 15,2 17,6 16,0 Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaer 24,6 23,4 20,6 Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok 31,9 29,2 26,2 Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 7,5 8,7 8,4 Tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem 5,3 11,4 5,1 ellensúlyozza az alacsonyabb bérük A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek 21,9 21,0 18,8 Betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát 23,3 19,6 17,8 Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 7,0 7,0 6,8 Hosszú távon nem lehet rájuk számítani 16,9 17,1 17,4 Míg 2013 és I. negyedéveiben a cégek több mint fele jelölte a felmérés kérd ívén, hogy a pályakezd ket a kedvez állami támogatás miatt éri meg foglalkoztatni I. negyedévére nézve ez az arány valamelyest (9,6%-ot) visszaesett. Ugyanakkor az el évekhez hasonlóan továbbra is vezet szerepe van a megállapítások között. A második helyen szerepl - Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok - opcióra egyre kisebb arányban tették le a voksukat a munkáltatók. A tapasztalt munkaer höz képesti olcsóságuk mellett valamelyest kevesebb munkáltató érvelt, mint a korábbi évben. Az el évhez képest mindössze 0,2%-kal többen értékelték úgy, hogy a fiatalok tapasztalatlanságát nem ellensúlyozza alacsonyabb munkabérük. 28

29 Az el két felméréshez képest idén is kisebb mértékben állították, hogy a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek (18,8%). A cégek 17,4 %-a jelezte, hogy hosszú távon nem lehet a fiatalokra számítani; itt enyhe növekv trend érvényesül az id ben. A pályakezd kkel kapcsolatos vélemények vállalati méret szerint is különböznek. A könnyebb betaníthatóság, a kedvez munkaer -költségek, a friss szakmai tudás, az önálló feladatvégzés esetén is azt mondhatjuk, hogy minél nagyobb gazdasági szervezetr l beszélünk, annál nagyobb azoknak a cégeknek az aránya, akik az itt felsorolt, pályakezd k foglalkoztatásához kapcsolódó dimenziókkal egyetértenek. Dimenziók A gazdasági szervezetek válaszainak adatai a pályakezd k foglalkoztatásának dimenziói és létszámnagyság-kategóriák szerint válaszok száma I. negyedév Mikro Kis Közép Nagy Összesen aránya % válaszok száma aránya % válaszok száma aránya % válaszok száma aránya % válaszok száma aránya % Az állam számos támogatást nyújt utánuk , , , , ,4 Betanításuk sok id t vesz el , , , , ,0 Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaer , , , , ,6 Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok , , , , ,2 Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 433 8, , ,3 46 9, ,4 Tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük 286 5, ,1 83 3,9 13 2, ,3 A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek , , , , ,8 Betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát , , , , ,8 Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 303 5, , , , ,8 Hosszú távon nem lehet rájuk számítani , , , , ,4 Munkáltatók száma Ezzel szemben azt a negatív attit döt - miszerint tapasztalatlanságuk hiányát nem ellensúlyozza az alacsonyabb munkabérük - a kisvállalatok jelölték meg legtöbben. Mindemellett a kisvállalati kör mutatja a legmagasabb arányokat több dimenzió esetében is, úgy mint a Betanításuk sok id t vesz el, a Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen, és a Hosszú távon nem lehet rájuk számítani állítás esetén. A pályakezd k után járó állami támogatással kapcsolatban elmondhatjuk, hogy általában azokban a megyékben magas els sorban ezt az opciót megjelöl cégek aránya, amelyek 29

30 kedvez tlenebb munkaer -piaci helyzettel rendelkeznek. Els sorban Nógrád, Békés, Heves és Bács-Kiskun megyéket említhetjük. Kivétel Gy r-moson-sopron megye volt, ahol a cégek 49,8%-a választotta ezt az opciót. A legkisebb arányokat pedig a kedvez bb munkaer -piaci helyzet megyéknél találjuk, mint például Pest, Komárom-Esztergom, Fejér, Vas megyék, és a f város. A gazdasági szervezetek válaszainak aránya a pályakezd k foglalkoztatásának dimenziói és terület szerint, % Régió/megye azért éri meg ket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk betanításuk sok id t vesz el olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaer könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni hosszú távon nem lehet rájuk számítani város 22,5 12,5 19,1 24,4 5,3 2,4 8,8 14,8 3,9 12,6 Pest megye 32,6 11,1 20,8 22,6 7,3 3,8 21,4 11,5 11,5 13,2 Közép-Magyarország 28,4 11,7 20,1 23,4 6,5 3,2 16,1 12,9 8,3 12,9 Fejér megye 27,7 9,4 17,1 18,5 5,8 6,2 16,6 10,0 7,7 11,9 Komárom-Esztergom megye 27,8 16,3 16,5 20,7 6,2 3,6 13,7 17,1 2,6 17,3 Veszprém megye 41,9 14,2 17,7 28,3 12,6 5,6 15,4 15,5 3,5 22,7 Közép-Dunántúl 33,5 13,4 17,2 23,1 8,7 5,2 15,3 14,3 4,5 17,8 Gy r-moson-sopron megye 49,8 15,3 31,5 32,4 10,3 6,5 23,4 19,3 10,6 30,5 Vas megye 27,3 8,5 13,0 22,4 4,5 1,8 11,0 12,5 4,5 16,6 Zala megye 41,6 13,3 18,4 25,2 7,6 3,5 19,3 16,0 9,4 22,9 Nyugat-Dunántúl 38,7 12,1 19,8 26,0 7,2 3,7 17,4 15,6 8,0 22,6 Baranya megye 48,2 14,6 19,6 22,6 5,8 4,5 17,1 25,1 3,1 17,7 Somogy megye 54,6 16,8 24,4 26,8 11,4 8,0 15,2 20,8 6,0 26,0 Tolna megye 46,7 20,3 16,3 22,9 3,8 3,3 18,4 21,5 7,3 10,8 Dél-Dunántúl 50,0 17,0 20,3 24,1 7,2 5,4 16,8 22,5 5,4 18,6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 41,5 15,6 17,2 23,9 10,9 4,0 14,4 17,2 4,2 17,1 Heves megye 53,7 19,4 23,3 35,3 11,0 5,4 28,2 20,7 8,2 19,2 Nógrád megye 69,4 28,2 27,9 42,0 11,2 5,3 16,5 31,1 5,8 30,3 Észak-Magyarország 49,4 18,8 20,5 29,8 10,9 4,6 17,7 20,6 5,4 20,0 Hajdú-Bihar megye 50,2 17,3 22,2 26,5 6,4 6,6 25,3 15,5 11,1 13,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 40,2 20,5 18,5 22,3 7,0 8,6 18,4 17,0 8,9 12,5 Jász-Nagykun-Szolnok megye 46,5 15,5 23,4 29,6 10,2 5,7 19,4 17,3 4,6 19,8 Észak-Alföld 46,0 17,9 21,2 25,8 7,5 7,1 21,6 16,4 8,8 14,5 Bács-Kiskun megye 53,3 17,5 25,2 31,8 9,6 7,3 24,3 19,8 7,8 16,0 Békés megye 59,9 20,2 26,1 29,9 11,7 5,9 22,6 24,3 7,0 22,4 Csongrád megye 47,0 18,4 21,1 25,1 8,2 6,3 27,6 20,7 5,7 12,5 Dél-Alföld 53,6 18,6 24,3 29,3 9,9 6,6 24,7 21,5 6,9 17,0 Összesen 43,4 16,0 20,6 26,2 8,4 5,3 18,8 17,8 6,8 17,4 30

31 Táblázatok 31

32 1. A I. negyedévi NMF ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) IV. negyedévben a foglalkoztatottak* száma (f ) megoszlása Az NMF-ben szerepl szervezeteknél a foglalkoztatottak (2015. I. negyedév**) nyitó létszáma megoszlása Reprezentációs arány (f ) Mez gazdaság, erd gazdálkodás, halászat ,7% ,9% 21,0% Bányászat ,3% ,2% 15,3% Feldolgozóipar ,7% ,8% 33,7% Ebb l: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ,5% ,9% 28,1% Textília, ruházat, b r, és b rtermék gyártása ,4% ,4% 41,0% Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai ,4% ,2% 25,7% tevékenység Kokszgyártás, k olaj-feldolgozás ,2% 888 0,1% 13,7% Vegyi anyag, termék gyártása ,7% ,0% 23,9% Gyógyszergyártás ,5% ,3% 12,6% Gumi-, m anyag és nemfém ásványi termék ,9% ,3% 39,1% gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ,5% ,4% 36,1% Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ,8% ,8% 44,5% Villamos berendezés gyártása ,4% ,2% 40,2% Gép, gépi berendezés gyártása ,4% ,7% 43,2% Járm gyártás ,3% ,4% 37,8% Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés ,0% ,1% 18,3% üzembe helyezése, javítása Villamos-energia, gáz-, g zellátás, légkondicionálás ,9% ,5% 27,7% Vízellátás; szennyvíz gy jtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyez désmentesítés ,4% ,2% 37,5% Épít ipar ,5% ,2% 8,4% Kereskedelem, gépjárm javítás ,4% ,3% 10,4% Szállítás, raktározás ,2% ,3% 14,2% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,1% ,0% 8,3% Információ, kommunikáció ,4% ,7% 4,5% Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,3% ,6% 4,3% Ingatlanügyletek ,5% ,0% 32,6% Szakmai, tudományos, m szaki tevékenység ,7% ,3% 5,7% Adminisztratív és szolgáltatást támogató ,6% ,1% 9,6% tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás ,9% ,3% 10,7% Oktatás ,9% ,3% 9,1% Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,4% ,9% 20,6% vészet, szórakozás, szabad id ,5% ,0% 10,4% Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet ,4% ,5% 10,4% Összesen ,0% ,0% 16,7% * KSH Munkaer -felmérés IV. negyedév ** december 31-ei statisztikai állományi létszám 32