A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI

Átírás

1 NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

2 Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Kovács Petra Nemzetgazdasági Minisztérium 1054 Budapest, Kálmán Imre u.2 2

3 TARTALOM I. Bevezetés... 5 II. Munkaerő-piaci helyzet a II. negyedévben... 6 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői... 7 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása III. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a III. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata... Hiba! A könyvjelző nem létezik. V.1. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) V.2. A június 30-ai és a június 30-ai tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) VI. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat aktív eszközeinek és szolgáltatásainak értékelésehiba! A könyvjelző nem létezik. Táblázatok A III. negyedévi NMF ágazati reprezentációja A III. negyedéves NMF alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten, áganként, ágazatonként... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. A III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma ágak és megyék szerint... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. A III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásai foglalkozási csoportok szerint (FEOR(2))... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. A III. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatással együtt) A III. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatás nélkül) A III. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatással együtt) A III. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatás nélkül) A III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya ágazatok szerint (közfoglalkoztatással együtt) A III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya ágazatok szerint (közfoglalkoztatás nélkül) A III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya vállalati méret, régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatással együtt) A III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya vállalati méret, régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatás nélkül)hiba! A könyvjelző nem lé 13. A III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatással együtt)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 14. A III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatás nélkül)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3

4 15. A 2017.III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatottak) A III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámcsökkenésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatás nélkül) A III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatottak) Az NFSZ aktív eszközeinek és szolgálataásainak megítélése vállalati méret szerinthiba! A könyvjelző nem létezik. 19. A munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapja (2017. III. negyedév)

5 I. Bevezetés 2017 júliusában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 49. alkalommal hajtotta végre a Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését (a továbbiakban: NMF). A megszólított munkáltatók száma 18,3 ezer volt. A beérkezett, elemzésben felhasználható adatlapok száma 12,4 ezer db-ot tett ki. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a munkáltatók és a munkaügyi szervezet közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok elősegítése. Az NMF adatfelvételének időszaka június 28-a és július 28-a között zajlott. A kérdőívben a munkáltatók a június 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást negyedéves és éves időhorizonton. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 1,2%-os létszámnövekedés prognosztizálható. Ebben a létszámmozgásban a közfoglalkoztatottak adatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve III. negyedév végéig szintén 1,2%-os létszámnövekedést jeleztek a munkáltatók. Az országos elemzéssel párhuzamosan a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi központjainak saját elemzéseit is elérhetővé tettük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. 5

6 II. A munkaerő-piaci helyzet alakulása II. negyedévben A KSH munkaerő felmérése szerint II. negyedévben a éves népesség 61,8%-a bizonyult gazdaságilag aktívnak, 59,2%-os volt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 4,3%-ot tett ki. Az országban összesen 1860,3 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma, ebből 1709,9 ezer volt a vállalkozások száma. Főbb országos munkaerő-piaci adatok Megnevezés II. negyedév ezer fő Népesség száma ,0 Gazdaságilag aktívak száma ,9 Munkanélküliek száma 1 196,4 Foglalkoztatottak száma ,6 Alkalmazásban állók száma ,5 Inaktívak száma ,1 Gazdasági szervezetek száma, ezer darab ,3 ebből vállalkozások száma ,9 Aktivitási arány, % 1 61,8% Foglalkoztatási ráta, % 1 59,2% Munkanélküliségi ráta,% 1 4,3% 1 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, II. negyedév (Az adatok a éves korcsoportra vonatkoznak) 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, április-június 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, június Területenként vizsgálva, a munkanélküliségi ráta a legnagyobb az Észak Alföldön, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (8,8%) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (7,0%). Szintén magasabb az országos átlagnál Dél-Dunántúlon (6,4%), és Észak-Magyarországon (5,3%). E két területen Baranya és Nógrád megyében kiemelkedő, 7,6%, és 6,8%-os a ráta. Legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta a Közép-Dunántúlon (2,2%), ezen belül Veszprém megyében, ahol 2,2%. 6

7 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői A III. negyedéves felmérés eredményeként több mint tizenkétezer munkáltató várható munkaerő-gazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek együttesen 756,8 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Az adatfelvétel során a kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 67,8%-os volt. A válaszadási hajlandóság az egyes megyékben egyenetlenül alakult, hiszen bizonyos esetekben 90% feletti válaszadási arányt tapasztaltunk, több megyében pedig az 50%-ot sem érte el. Az előbbi csoportba tartozik Békés, Veszprém és Zala megye, az utóbbiba pedig Hajdú-Bihar megye és Budapest. Az érvényes választ adó gazdasági szervezetek legnagyobb része, 79,7%-a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, amelyek a felmérésben résztvevő cégek munkavállalóinak 16,9%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 16,2%-át tették ki, és az itt foglalkoztatottak jelentetik az összlétszám 28,4%-át. A minta 4,2%-át képviselték a nagyvállalkozások, amelyek a válaszadó gazdasági szervezetekhez tartozó munkavállalók legnagyobb hányadát, 54,7%-át foglalkoztatták. A gazdasági szervezetek 31,7 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében a június 30-ai állapot szerint, a legtöbb közfoglalkoztatott (51,4%) nagyvállalkozásnál, a legkevesebb pedig (0,6%) mikro-vállalkozásnál rendelkezett közfoglalkoztatási jogviszonnyal a tárgyidőszakban. Válaszadók megoszlása 2017.III. negyedévi NMF-ben (2017. június 30.) Érvényes adatlapok száma, db megoszlása, % A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma június 30-án száma, fő megoszlása, % Ebből: közfoglalkoztatottak száma, fő megoszlása, % Mikro (0-9 fő) , , ,6 Kis (10-49 fő) , , ,0 Közép ( fő) , , ,0 Nagy (250 felett) 519 4, , ,4 Összesen , , ,0 Nemzetgazdasági szinten az NMF adatbázisa a gazdasági szervezetek 0,7%-át és a foglalkoztatottak 17,1%-át reprezentálja. A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlását nemzetgazdasági áganként a következő táblázat mutatja: 7

8 A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása, % Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) A foglalkoztatottak számának megoszlása,% NMF KSH (2017. II. negyedév) A regisztrált gazdasági szervezetek számának megoszlása, % NMF KSH (2017. június 30.) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 4,4 5,0 7,5 27,6 Bányászat 0,2 0,2 0,2 0,0 Feldolgozóipar 43,1 22,3 25,7 4,3 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 1,1 0,7 0,3 0,1 3,0 1,2 1,5 0,2 Építőipar 2,7 6,7 9,6 5,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás 12,6 12,2 22,1 10,9 Szállítás, raktározás 4,2 6,7 2,9 2,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,5 4,5 7,0 4,2 Információ, kommunikáció 0,4 2,4 1,0 3,3 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,8 2,2 0,5 2,1 Ingatlanügyletek 1,1 0,6 2,0 13,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 3,1 3,7 4,5 11,0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 2,9 3,5 2,6 3,9 5,2 10,7 3,1 0,0 Oktatás 3,4 7,3 2,2 3,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7,6 6,5 3,0 2,3 Művészet, szórakozás, szabad idő 0,6 1,6 1,4 2,9 Egyéb szolgáltatás 1,3 2,2 2,9 3,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés II. negyedév KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma június 30-án Jelentős eltérés tapasztalható gazdasági ágazatonként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között a szervezetek számát, és az ott foglalkoztatottak létszámát nézve egyaránt. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem ágazatnál láthatunk jelentős eltéréseket, ugyanis az előző évhez hasonlóan a foglalkoztatottak és a gazdasági szervezetek száma is magasabb arányt mutat a mintában. A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek tekintetében pedig jelentős alulreprezentáltságról beszélhetünk a gazdasági szervezetek vonatkozásában. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ennek oka főként a Főváros és Pest megye valós súlyához képest kisebb mértékű megjelenése. A KSH adatai szerint Közép- Magyarországon működik a gazdasági szervezetek több mint harmada (34,8%-a), melyek a munkavállalók 32,0%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban a felmérésben a gazdasági szervezetek 14,4%-a vett részt, az általuk foglalkoztatott munkavállalók pedig 18,6%-át alkotják a teljes mintának. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy például Borsod- Abaúj Zemplén megyében a felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek, valamint az általuk foglalkoztatottak az előző negyedévhez hasonlóan kiemelkedően felülreprezentáltak a mintában. 8

9 A III. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek és a reprezentált gazdasági szervezetek számának megoszlása megyénként*, (%) 25% 20% 15% 10% 5% 0% Gazdasági szervezetek aránya NMF Gazdasági szervezetek aránya KSH *Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma június 30-án 25% 20% 15% 10% 5% 0% A III. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak és az ILO definíció szerinti II. negyedévi foglalkoztatottak számának megoszlása megyénként*, (%) Foglalkoztatottak aránya NMF Foglalkoztatottak aránya KSH *Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés II. negyedév 9

10 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a III. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a június 30-án meglévő statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos időtávlatban. A közfoglalkoztatottakat is figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy III. negyedévben a felmérésben résztvevő munkaadók 22,0%-a a foglalkoztatotti létszám növekedését prognosztizálja. Emellett döntő hányaduk (73,2%) a létszám stagnálásával számol, állományi létszámuk csökkenését mindössze 4,7%-uk jelezte előre. Az elmúlt év azonos időszakának várakozásához viszonyítva árnyalatnyit emelkedett a növekedést prognosztizálók tábora, a stagnálásra és csökkenésre szavazóké pedig mérséklődött.. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatással), % 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 75,4% 73,2% 19,8% 22,0% 4,8% 4,7% Csökkenő Stagnáló Növekedő június szeptember június szeptember 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint szeptember 30-ig (közfoglalkoztatással együtt) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen

11 A mintában szereplő gazdasági szervezetek a közölt adatok szerint a felmérés negyedévében 1,2%-os növekedést várnak a foglalkoztatottak számában. Ennél az adatnál figyelembe kell vennünk, hogy a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazza. Ha megvizsgáljuk, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerőfelvétel és -csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (756,9 ezer fő), az előrebecsült létszámnövekedés 0,4%-os létszámcsökkenéssel és 1,6%-os bővüléssel együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 2,0%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve, összességében 9,0 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. Az egyes nemzetgazdasági ágakat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy közfoglalkoztatással együtt négy területen mezőgazdaság, energiaipar, ingatlanügyletek, víz- és hulladékgazdálkodás - várják a dolgozói létszám csökkenését. A legmagasabb létszámnövekedést a pénzügy (2,6%) ágazatban prognosztizálják, emellett jelentősebb emelkedésre számítanak az építőipar (2,5%), az információ, kommunikáció (2,1%), és a vendéglátás területén (1,9%). A többi területen 0,4 és 1,6% közötti létszámbővülést jósolnak a gazdálkodó szervezetek. Az ezekben az ágakban előforduló közfoglalkoztatás valamelyest lefelé korrigálja a növekedés várható mértékét. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, szeptember 30-ig, % 3,0 2,6 2,5 2,5 2,1 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0 1,9 1,6 1,6 1,5 1,2 1,2 1,1 1,0 0,9 0,6 0,6 0,4-0,1-0,4-0,6-0,9 A feldolgozóiparon belüli létszámváltozást a közfoglalkoztatás nélküli 3 hónapos előrejelzési fejezetben vizsgáljuk, tekintettel arra, hogy ezekben az ágazatokban a közfoglalkoztatás nem jellemző. A vállalati méret dimenzióját vizsgálva azt látjuk, hogy egyik kategória esetében sem bontakozik ki negatív prognózis a harmadik negyedév végéig. Mindez a szezonális 11

12 hatásoknak is köszönhető. Az előrejelzések a közép vállalati kategória kivételével némileg pesszimistábbak, mint a tavalyi év azonos időszakának várakozásai. A mikro-vállalkozások továbbra is a leginkább derűlátóak (4,5%), ezt követően a kis- (1,6%), a közép- (1,3%), és a nagyvállalatok (0,9%) várnak viszonylag kedvező létszámbővülést. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyságkategóriánként, 2017 szeptember 30-ig, % 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 4,5 1,6 1,3 0,9 mikro kis közép nagy A területi dimenzióból messzemenő következtetést nem szabad levonnunk, hiszen a reprezentativitás mértéke, jellege, valamint a közfoglalkozatás hatásai eltorzíthatják a reálfolyamatokat. Mindemellett megállapítható, hogy Nógrád megye cégei bizonyultak a legoptimistábbnak (2,6%), a többi megyében 0,1-2,5% közti növekedéssel számolnak a munkaadók. Csökkenést mindössze Békés megyében (-0,4%) prognosztizálnak. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, szeptember 30-ig, % 3,0 2,6 2,5 2,5 2,3 2,2 2,2 2,0 1,7 1,7 1,5 1,4 1,3 1,3 1,5 1,2 1,0 0,9 0,8 0,7 0,6 1,0 0,5 0,0-0,5 0,5 0,1-0,4 12

13 IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) Ahogy már korábban is megfigyelhettük, a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés összesített egyenlege a harmadik negyedév végéig nézve pozitív. A jelenleg foglalkoztatott 756,9 ezer főhöz képest 9,0 ezer munkavállalóval lehet több a megkérdezett munkáltatóknál a foglalkoztatottak létszáma. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevételével (fő) A foglalkozási főcsoportok kapcsán megállapítható, hogy minden főcsoportban pozitív a létszámfelvétel és létszámcsökkenés egyenlege. A gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szívhatják fel a legtöbb munkaerőt ebben a negyedévben. Kimagaslóan pozitív egyenleg a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások esetében, az ipari és építőipari területen, és a kereskedelmi és szolgáltatási főcsoportok esetében tapasztalható. A foglalkozásokat tekintve a legkeresettebbek a tárgynegyedévben az egyéb egyszerű építőipari foglalkozású, az egyszerű ipari foglalkozású, az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási, az egyéb termék összeszerelő, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító, és a szántóföldinövény-termesztő. Fontos megjegyeznünk, hogy a foglalkozások egy jelentős részében a munkavállalók számát a szezonális hatás erőteljesen befolyásolja. 13

14 IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a III. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. Ezen adataink azt mutatják, hogy a szervezetek 74,1%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 21,3%-uk növekedést, 4,5%-uk létszámcsökkenést jelez harmadik negyedév végéig. Az adatok a gazdasági szervezetek egy évvel korábbi megoszlásához képest azt mutatják, hogy egyaránt csökkent a létszámcsökkenésre és stagnálásra számító cégek aránya, ugyanakkor emelkedett a növekedést prognosztizálóké. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 76,3% 74,1% 19,1% 21,3% 4,6% 4,5% Csökkenő Stagnáló Növekedő június szeptember június szeptember 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint szeptember 30-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatottak nélkül a munkavállalók száma 725,2 ezer fő volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 734,0 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 1,2%-os lehet. A nemzetgazdasági ágak többségében a foglalkoztatottak számának növekedését prognosztizálhatjuk. A legnagyobb mértékű létszámbővülés a pénzügynél (2,7%), az építőiparban (2,7%) az adminisztratív tevékenységben (2,1%), és az információ, kommunikáció terültén (2,1%) valósulhat meg a tárgynegyedévben; e területek zöménél a várható változásban jelentős szerepe van a szezonalitásnak is. 14

15 % % A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, szeptember 30-ig, % 3,0 2,7 2,7 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0 2,1 2,1 1,9 1,5 1,5 1,3 1,1 0,9 0,8 0,5 0,4 0,4 0,3 0,1-0,4-0,5-0,8 A feldolgozó iparágon belül a főátlagnál kedvezőbb mértékű emelkedés várható a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék (2,2%), a járműgyártás (2,1%), az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (2,0%), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (1,5%), és a villamos berendezés gyártása (1,5%) területen. Vállalati méret szerint vizsgálva az adatokat azt mondhatjuk, hogy minden létszámnagyság-kategória munkáltatói a foglalkoztatottak növekedését jelzik előre a vizsgált időszakban. A mikro-vállalkozások várakozásai jelen esetben 4,3 %-os növekedést jeleznek, a nagyvállalkozások azonban ehhez képest mindösszesen 0,9%-ot prognosztizálnak. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, szeptember 30-ig, % 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 4,3 1,7 1,3 0,9 mikro kis közép nagy 15

16 % Területi aspektusból vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy a közfoglalkoztatottak adatainak figyelembevétele nélkül egyedül Békés megyében (-0,5%) prognosztizálható kisebb mérséklődés a foglalkoztatottak számában. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, szeptember 30-ig, % 3,0 2,6 2,4 2,3 2,2 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5 2,1 1,8 1,7 1,5 1,3 1,3 1,2 1,1 1,1 1,1 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6-0,5 A legoptimistább várakozásokkal Nógrád megye munkáltatói (2,6%) rendelkeznek a tárgyidőszakban. Ezen kívül jelentősebb, két százalékot meghaladó növekedést várnak Zala, Heves, Komárom-Esztergom és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozási csoportok, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük: A legnagyobb kereslet a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők iránt mutatkozik; ez a tavaly ilyenkor jelzett keresletnél alacsonyabb értéket jelent. Emellett keresettek az ipari és építőipari foglalkozások, és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások. A tavalyi évhez viszonyítva kissé visszaesett az ipar és építőiparban foglalkoztatottak száma. Pozitív jelenség, hogy az egyéb felsőfokú és középfokú végzettségűek, a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások, és a felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozási csoportok iránt idén is pozitív keresletet jeleztek a munkáltatók. Az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások, a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók, a mezőgazdasági foglalkozásúak, és a fegyveres szervek foglalkozásai létszámában csekély mértékű növekedés prognosztizálható. Ezen felül jelentősebb létszámnövekedés az egyszerű ipari foglalkozások, az egyéb termékösszeszerelő, a tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr, a bolti eladó, a hegesztő, lángvágó, a mechanikaigép-összeszerelő, a lakatos, és a forgácsoló szakmák esetén várható. Jelentősebb létszámcsökkenés pedig az egyszerű mezőgazdasági foglalkozású, a bolti pénztáros, jegypénztáros, a kerámiaipari terméket gyártó gép kezelője, és a kalauz, menetjegyellenőr területen dolgozó személyek között számítható. 16

17 A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevétele nélkül (fő)

18 IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) Az felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek az éves létszámmozgás tekintetében 15,9 ezer fős létszámnövekedést jeleztek előre közfoglalkoztatással együtt, amely 2,1%-os emelkedésnek felel meg. Ennek eredményeként e vállalati kör foglalkoztatottjainak száma szeptember 30-ig a 772,7 ezer főre emelkedhet. Éves időtávlatban a gazdasági szervezetek 27,8%-a prognosztizál létszámbővülést a munkaerő-állományában, 66,6%-a stagnálást vár, 5,6%-uk pedig csökkenést jelez előre. Ugyanazok a trendek érvényesülnek, mint a 3 hónapos előrejelzésnél: emelkedett a növekedést várók, és visszaesett a csökkenést és stagnálást várók részesedése. A munkaadók számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatással), % 70,0% 60,0% 50,0% 67,7% 66,6% 40,0% 30,0% 26,2% 27,8% 20,0% 10,0% 6,0% 5,6% 0,0% Csökkenő Stagnáló Növekedő június június június június 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint június 30-ig (közfoglalkoztatással együtt) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatással együtt a munkavállalók száma 756,9 ezer fő volt, az egy év múlva prognosztizált létszám pedig 772,8 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 2,1%-os lehet. 18

19 Az éves létszámprognózis adatai alapján a gazdasági ágak több, mint felében emelkedhet a foglalkoztatottak létszáma, kivéve a mezőgazdaságot (-1,2%), a művészet, szórakozás, szabadidő (-2,1%), és a közigazgatás ágazatot (-2,0%). A legnagyobb növekedés pedig a vendéglátás (3,5%) és a feldolgozóipar (3,4%) területén prognosztizálható. A feldolgozóiparon belül dolgozó munkavállalók létszáma összességében 3,4%-kal bővülhet. Az egyes ágazatokat nézve 0,0-7,1% közötti létszámnövekedést várnak a szervezetek. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, június 30- ig, % 4,0 3,5 3,4 3,0 2,0 1,0 3,0 2,8 2,7 2,7 2,4 2,0 1,8 1,2 0,8 0,8 0,7 0,4 0,2 0,0 0,0-1,0-2,0-3,0-1,2-2,0-2, június 30-ig a mikro-vállalkozások 6,2%-os, a kis-, és középvállalatok 2,5%-os, a nagyvállalkozások pedig 1,6%-os növekedést jeleznek előre. Mindebből látszik, hogy lényegében stagnálás várható, kivéve a mikro-vállalkozások kiugróan magas előrejelzését. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, június 30-ig, % 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 6,2 2,5 2,5 1,6 mikro kis közép nagy 19

20 Területileg vizsgálva az éves prognózist, Baranya, Komárom-Esztergom, Heves, és Jász- Nagykun-Szolnok megye munkáltatói várják a legnagyobb, 4,1-6,2% közötti létszámnövekedést. Csongrád, Veszprém, és Békés megye munkaadói lényegében stagnálást jeleztek. Létszámvesztést pedig Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében működő cégek jeleztek. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, június 30-ig, % 7,0 6,2 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0 4,8 4,6 4,1 3,7 3,7 3,3 3,2 2,7 1,8 1,6 1,6 1,4 1,3 1,2 1,0 0,8 0,7-0,4-0,5 20

21 IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók éves várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban résztvevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A gazdasági szervezetek 68,3%-a egy éves időtávlatban stagnálással számol, míg 27,0%-a növekedést, 4,7%-a létszámcsökkenést jelez. Az előző év azonos időszakához viszonyítva elmondható, hogy mérséklődött a stagnálást és a csökkenést prognosztizáló cégek aránya, ezzel párhuzamosan emelkedett a növekedésre számító vállalkozásoké. A munkaadók számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 70,0% 60,0% 50,0% 69,5% 68,3% 40,0% 30,0% 25,6% 27,0% 20,0% 10,0% 4,9% 4,7% 0,0% Csökkenő Stagnáló Növekedő június június június június 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint június 30-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók körében a közfoglalkoztatottak nélkül összességében 2,5%-os létszámnövekedés várható június 30-ig. A június 30-án meglévő 725,2 ezer fős foglalkoztatott létszám 743,4 ezer főre növekedhet egy év alatt a felmérésben szereplő cégek körében. 21

22 % A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, június 30- ig, % 4,0 3,0 4,0 3,4 3,4 3,1 2,8 2,7 2,7 2,6 2,0 1,0 0,0-1,0 2,0 1,8 1,3 1,1 1,1 0,9 0,8 0,5 0,4 0,0-2,0-3,0-2,6 A közfoglalkoztatottak nélkül várható előrejelzés alapján nemzetgazdasági áganként hasonló várakozások rajzolódnak ki. A legtöbb nemzetgazdasági ágban mérsékelt növekedés, stagnálás, vagy kis mértékű csökkenés várható. Eszerint az adminisztráció (4,0%) területén erőteljesebb emelkedés, a művészet, szórakozás, szabadidő (2,6%) területen visszaesés prognosztizálható. A feldolgozóiparban összességében 3,4%-kal többen dolgozhatnak június 30-án a június 30-ai létszámhoz viszonyítva. Közfoglalkoztatottak nélkül egy év alatt a gumi-, műanyag és nemesfém ásványi termék gyártása (+7,1%) lehet a legnagyobb mértékben bővülő ágazat, amelyet a járműgyártás (+4,9%), és az egyéb feldolgozóipari, ipari gép, berendezés gyártása (+3,4%) követ. Csökkenést egyik ágazat munkáltatói sem jeleztek. A vállalati méretet vizsgálva azt láthatjuk, hogy minden vállalati körben létszámnövekedést prognosztizálnak a gazdasági szervezetek. A legnagyobb mértékű pozitív irányú változásokkal a mikro-vállalkozások (6,0%-os) számolnak, a legkisebb mértékű bővüléssel pedig a nagy vállalkozások (2,0%-os). 22

23 % A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyságkategóriánként, június 30-ig, % 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 6,0 3,0 2,7 2,0 mikro kis közép nagy Területi szempontból Baranya megye (7,4%) munkáltatói jelezték előre a legnagyobb létszámbővülést, de optimista várakozások jellemzőek Komárom-Esztergom megye (5,0%), Heves megye (4,7%), Jász-Nagykun-Szolnok megye (4,1%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (4,1%) munkáltatóinál. Hajdú-Bihar, Veszprém megye, és Budapest választ adó cégei lényegében stagnálást prognosztizáltak. Csökkenést egyik megyében sem láthatunk. 8,0 7,4 7,0 6,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, június 30-ig, 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 5,0 4,7 4,1 4,1 3,7 3,4 3,2 2,7 2,7 1,9 1,7 1,7 1,6 1,4 1,4 1,3 1,2 1,1 1,1 23

24 V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) Az előrejelzések pontosságát kizárólag a közfoglalkoztatottak nélküli létszámra vizsgáljuk, hiszen, ahogy a korábbi fejezetekben is láthattuk, a közfoglalkoztatás előirányzatainak nagyságrendjét és változását a gazdasági szervezetek nem tudják befolyásolni, így a közfoglalkoztatottakra vonatkozó létszámgazdálkodásra sem tudnak hatással lenni második negyedévre (2017. március 31. és június 30. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók országosan 1,8 %-os létszámnövekedést prognosztizáltak, de ennél valamivel magasabb (2,4%) növekedés tapasztalható. A mérésben részt vevő vállalkozások így 17,1 ezer munkavállalóval alkalmaztak többet a vizsgált időszakban. 108,0 A II. negyedéves előrejelzés teljesülése 106,0 104,0 102,0 106,2 101,3 102,4 101,6 101,4 104, június. 30. terv/ március. 31. tény jún. 30. tény/ márc 31. tény 100,0 98,0 99,7 100, június. 30. terv/ márc.31. tény országos átlag jún. 30. tény/ márc 31. tény országos átlag 96,0 Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 és afelett) Vállalati méret szerint vizsgálva az előrejelzést, megállapíthatjuk, hogy negyedéves távlatban a kis-, közép-, és nagyvállalkozások várakozásai kis mértékben térnek el a júniusi tényadatoktól: a kisvállalatok 2,4%-os növekedésre számítottak, valójában 0,3%-os visszaesés történt az esetükben, a középvállalkozások 1,6 %-os bővülésre számítottak, és ehhez képest 0,3%-os emelkedés következett be, a nagyvállalatok pedig 1,4%-os növekedést prognosztizáltak, esetükben ez 4,3%-os emelkedést jelent. Legtávolabb a mikro vállalkozások várakozási álltak a negyedév végén mért értékekhez; ők 6,2%-os növekedéssel számoltak, és ennél alacsonyabb, 1,3%-os létszámemelkedés következett be. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében növekedő foglalkoztatotti adatokat jeleztek előre a gazdasági szervezetek, kisebb részben pedig stagnálást vártak. A vendéglátás, az építőipar, az adminisztráció, az egyéb szolgáltatás, a művészet, szórakoztatás, szabadidő és az ingatlanügyletek gazdasági ágakban várták a legnagyobb növekedést három hónap távlatában. Az említett területek közül az ingatlanügyletek ágban terveztek a legpontosabban előre a munkáltatók, 2,3%-ponttal jósoltak kisebb létszámváltozást a ténylegesnél. A vendéglátásban, 24

25 és az adminisztráció területén a vártnál jóval nagyobb mértékben emelkedett a foglalkoztatottak létszáma. Jelentősebb visszaesés az egyéb szolgáltatás (-11,9%-pont), és az építőipar (-4,0%-pont) ágazatokban jelentkezett. Emellett minden ágazatot vizsgálva a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (123,3%-pont), a pénzügy (121,0%-pont), és az oktatás (23,2%-pont) ágakban látható az előrejelzéshez képest jóval nagyobb mértékű létszámnövekedés. Kiemelve a többi gazdasági ágból jelentősebb létszámcsökkenés mutatkozik a szállítás, raktározás (-27,8%-pont), és az információ, kommunikáció (-13,5%-pont) területén. Nemzetgazdasági ágak Előző negyedéves tervezett létszám (2017.jún. 30.)/Előző negyedéves tényleges létszám (2017.márc.31.),% Jelenlegi létszám (2017.jún.30.)/Előző negyedéves tényleges létszám (2017.márc.31.),% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 102,4 100,5 Bányászat, kőfejtés 102,0 104,0 Feldolgozóipar 101,8 98,8 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 100,6 98,5 Víz-, és hulladékgazdálkodás 100,8 89,3 Építőipar 103,7 99,7 Kereskedelem, gépjárműjavítás 101,3 106,6 Szállítás, raktározás 102,0 74,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 105,0 121,9 Információ és kommunkáció 100,8 87,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 100,2 221,2 Ingatlanügyletek 102,4 104,7 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 101,1 224,4 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 103,5 115,1 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 100,4 105,4 Oktatás 100,1 123,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 100,6 102,4 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 103,1 105,9 Egyéb szolgáltatás 103,4 91,5 Összesen 101,8 102,4 25

26 V.2. A június 30-ai és a június 30-ai tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) évre (2016. június 30. és június 30. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók országosan 2,4%-os létszámnövekedést prognosztizáltak, ezzel ellentétben 1,3%-os visszaesés jelentkezett. A mérésben részt vevő vállalkozások eszerint 9,4 ezer munkavállalóval kevesebbet alkalmaztak, mint ahogyan azt tervezték. A június 30-ra vonatkozó éves előrejelzés teljesülése 120,0 122,2 106,8 101,4 102,3 102,0 100,8 102,3 101,4 90,0 60,0 30,0 0, jún. 30. terv/2015. jún. 30. tény jún. 30. tény/ jún. 30. tény Országos átlag terv/tény Országos átlag tény/tény A vállalati méret szerinti előrejelzéseket vizsgálva összességében növekedést látunk. Minden csoport létszámemelkedést prognosztizált, ugyanakkor mindez különböző mértékben valósult meg: a mikro vállalatok 7,3%-os növekedést vártak, és ennél kisebb mértékben, 3,6%-kal emelkedett a dolgozói létszámuk. A kisméretű cégek 2,8%-os növekedéssel számoltak, végül 0,3%-os emelkedés volt megfigyelhető esetükben. A középvállalatok 1,8%- os növekedést vártak, ehelyett 1,8%-os visszaesés történt a létszámukban, hasonlóan a nagyvállalatokhoz, amelyek 2,4%-os emelkedéssel számoltak, és 1,7%-kal mérséklődött a létszámuk. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében kevésbé növekedő foglalkoztatotti adatokat jeleztek előre a gazdasági szervezetek, ehhez képest kimagasló csökkenés és növekedés egyaránt tapasztalható az egyes területeken. A legnagyobb változást, 14,0%-os emelkedést, az ingatlanügyletek területére prognosztizálták a munkáltatók. Emellett az információ, kommunikáció (9,9%), az adminisztráció (4,6%), az építőipar (3,6%), a vendéglátás (3,3%), és a szállítás, raktározás (3,1%) ágakban prognosztizálták a legnagyobb növekedést éves szinten. Az említett területek közül az építőiparban terveztek a legpontosabban előre a munkáltatók, csak 0,3%-al jósoltak nagyobb létszámváltozást a ténylegesnél. Kiemelkedőbben Az információ, kommunikáció ágban a várttal ellentétben 64,4%-ponttal, a 26

27 vendéglátásban 21,8%-ponntal, a szállítás, raktározásban 21,5%-ponttal csökkent a foglalkoztatottak létszáma. Emellett még a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, és a víz-, és hulladékgazdálkodás területeket emelhetjük ki, ahol a várt létszámadatokhoz képest a tényadatok a munkavállalók létszámának lényegesen nagyobb növekedését mutatják. Ezen felül a prognózisokkal ellentétben jelentősebb mértékben csökkent a létszám a pénzügy, és a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén. Nemzetgazdasági ágak Előző éves tervezett létszám (2017.jún.30.)/Előző éves tényleges létszám (2016.jún.30.),% Jelenlegi létszám (2017.jún.30.)/Előző éves tényleges létszám (2016.jún.30.),% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 100,7 93,9 Bányászat, kőfejtés 99,0 100,2 Feldolgozóipar 102,8 95,8 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 99,8 96,5 Víz-, és hulladékgazdálkodás 101,0 113,3 Építőipar 103,6 103,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás 101,7 103,7 Szállítás, raktározás 103,1 81,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 103,3 125,1 Információ és kommunkáció 109,9 45,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 102,3 57,4 Ingatlanügyletek 114,0 109,3 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 100,7 232,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 104,6 112,0 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 102,7 102,8 Oktatás 100,4 80,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 100,6 109,2 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 102,5 80,5 Egyéb szolgáltatás 101,1 80,1 Összesen 102,4 98,7 27

28 VI. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat aktív eszközeinek és szolgáltatásainak értékelése A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében a harmadik negyedévben a munkáltatókat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (továbbiakban: NFSZ) szolgáltatásairól és aktív eszközeiről kérdeztük. A kérdőívet kitöltőket arra kértük, hogy háromfokú skálán értékeljék, hogy mennyire fontosak az egyes aktív eszközök és szolgáltatások (1 nagyon fontos, 2 fontos, 3 egyáltalán nem fontos, 0 nem ismerik az adott támogatási formát/szolgáltatást), az adott gazdasági szervezet számára. Az NFSZ támogatásainak megítélése az adott támogtatást véleményező gazdálkodó szervezetek megoszlása szerint, % III. negyedév 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 32,2 66,2 38,1 27,3 13,616,2 4,3 45,6 39,3 37,9 41,5 39,6 40,3 10,0 2,2 5,1 12,9 12,6 7,7 7,4 Nagyon fontos Fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük a támogatási formát A rendelkezésünkre álló adatok jól mutatják, hogy a legtöbb válaszadó a bér, bérköltség támogatást, a munkahelymegőrzés támogatását és a munkahelyteremtő beruházás támogatását ítélte a legfontosabbnak a tárgyidőszakban. Ez a bér, bérköltség támogatás esetében a gazdasági szervezetek aránya meghaladja a 60,0%-ot, a munkahelymegőrzés támogatásánál pedig több mint 40%-os. A legkisebb arányt ebből a szempontból az első munkahely garancia program esetében láthatjuk, ahol a cégek 32,2%-a tartja ezt az eszközt nagyon fontosnak. Az is jól látható, hogy a kérdőíven felsorolt aktív eszközök közül az első munkahely garancia program esetében a legmagasabb, 16,2%-os az adott támogatási formát nem ismerők aránya, a többi eszköz esetében mindez 2,2-7,7% között mozog. Összességében nézve a felmérés keretében megkérdezett támogatások kapcsán elmondhatjuk, hogy relevánsnak tekinthetők a gazdasági szervezetek számára, hiszen egyik esetben sem beszélhetünk az egyáltalán nem fontos választási lehetőséget rendkívül nagy arányban megjelölő munkaadókról. 28

29 Az NFSZ támogatásait fontosnak és nagyon fontosnak ítélő cégek aránya az adott támogtatást véleményező gazdálkodó szervezetek körében, % 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 75,8 72,0 70,3 92,9 94,3 93,5 87,5 86,1 84,9 81,6 82,9 79,1 79,4 81,0 80, Ha a 2015 és 2016 harmadik negyedéves felmérés adataival kívánjuk összehasonlítani a tárgynegyedévi adatokat, akkor a következőről kell említést tennünk. Az Első Munkahely Garancia program megítélése a tavalyi évhez képest visszaesett. A munkahelymegőrzés támogatás, és a munkahelyteremtő beruházás támogatása kis mértékben, de folyamatosan veszít a jelentőségéből az utóbbi három évben. A bér, bérköltség támogatás fontossága a korábbi években hullámzó volt, végül 2017-ben kissé lecsökkent. Egyedül a bérkompenzáció támogatása esetén láthatunk emelkedést a 2016-os évhez viszonyítva. Összességében a támogatások megítélésében nagy változást nem tapasztalunk három évre visszamenőleg. Az NFSZ által nyújtott szolgáltatások közül a tárgyévben a munkaközvetítés és a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése bizonyult a legfontosabbnak, ezt követően a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, végül pedig a tájékozódás a munkaerőpiacról, az álláskeresők összetételéről. Emellett megemlítendő, hogy minden egyes szolgáltatási elemet fontosnak ítélő gazdasági szervezetek aránya is kiemelkedően magasnak tekinthető. 29

30 Az NFSZ szolgáltatásainak megítélése az adott szolgáltatást véleményező gazdálkodó szervezetek megoszlása szerint, % III. negyedév 60,0 50,0 54,8 53,9 49,1 41,4 57,0 40,0 34,1 30,0 20,0 10,0 22,6 19,8 25,7 15,0 10,2 8,1 2,9 1,8 1,4 2,4 0,0 Tájékozódás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás Nagyon fontos Fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük a támogatási formát A tárgyidőszak adatait a korábbi évekhez hasonlítva elmondhatjuk, hogy a legtöbb szolgáltatás iránti érdeklődés lényegében nem változott. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás igénye, és a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről nyújtott információ iránti igény csökkent nagyobb mértékben az idei évben. Az NFSZ szolgáltatásait fontosnak és nagyon fontosnak ítélő cégek aránya az adott szolgáltatást véleményező gazdálkodó szervezetek körében, % 92,0 90,0 88,0 86,0 84,0 82,0 80,0 78,0 76,0 74,0 72,0 70,0 82,1 78,1 77,3 Tájékozódás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről 88,3 88,1 Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése 88,0 89,5 90,4 90,5 Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) 82,2 83,7 82,6 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás

31 A legfontosabb támogatásokat és szolgáltatást együtt mutatjuk be vállalati méret és régiók szerint: Az NFSZ egyes szolgáltatásait és támogatásait fontosnak és nagyon fontosnak ítélő cégek aránya az adott szolgáltatást véleményező gazdálkodó szervezetek vállalati mérete szerint, % III. negyedév 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 89,1 94,1 90,9 91,0 Megfelelö munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) 94,1 95,4 93,5 88,7 Bér, bérköltség támogatás 85,8 87,7 85,1 80,9 82,4 79,2 79,2 77,3 Munkahelymegőrzés támogatása Munkahelyteremtő beruházás támogatása Mikro Kis Közép Nagy Lényeges különbség a munkaközvetítés iránti igényekben nem mutatkozik a különböző nagyságú cégek között. A bértámogatást és a munkahely megőrzést szinte azonosan preferálják a mikro, a kis- és a közepes vállalkozások, a nagyméretű cégek valamelyest kisebb mértékben. A munkahelyteremtő támogatásokat elsősorban a mikro- és kis cégek igénylik, felfelé haladva a vállalati mérettel egyre csökken a súlya. Általánosságban megállapítható, hogy a fejlettebb régiók kevésbé igénylik a munkaközvetítést és a különböző aktív támogatásokat, mint a gazdaságilag nehezebb helyzetben lévő társaik. Ez alól kivétel a munkaközvetítés iránti igénye Nyugat-Dunántúlnak, amely kiemelkedőbb nagyságrendű, mint a kedvezőtlen helyzetű régióké. 31

32 Az NFSZ egyes szolgáltatásait és támogatásait fontosnak és nagyon fontosnak ítélő cégek aránya az adott szolgáltatást véleményező gazdálkodók körében, régiók szerint, % III. negyedév 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Megfelelö munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) Bér, bérköltség támogatás Munkahelymegőrzés támogatása Munkahelyteremtő beruházás támogatása Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 32

33 Táblázatok 33

34 1. A III. negyedévi NMF ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat II. negyedévben a foglalkoztatottak* száma (fő) megoszlása Az NMF-ben szereplő szervezeteknél a foglalkoztatottak (2017.III. negyedév**) nyitó létszáma (fő) megoszlása Reprezentációs arány 218,6 5,0% 33,3 4,4% 15,2% Bányászat 9,5 0,2% 1,4 0,2% 14,5% Feldolgozóipar 983,7 22,3% 326,1 43,1% 33,2% Ebből: 0,0 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 148,4 3,4% 40,7 5,4% 27,4% Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 51,4 1,2% 23,4 3,1% 45,6% Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 48,5 1,1% 17,2 2,3% 35,5% Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 6,7 0,2% 0,1 0,0% 1,2% Vegyi anyag, termék gyártása 28,0 0,6% 7,2 1,0% 25,5% Gyógyszergyártás 27,2 0,6% 2,2 0,3% 8,1% Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 97,1 2,2% 35,8 4,7% 36,9% Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 116,9 2,7% 44,1 5,8% 37,7% Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 74,8 1,7% 44,1 5,8% 59,0% Villamos berendezés gyártása 66,9 1,5% 18,2 2,4% 27,2% Gép, gépi berendezés gyártása 67,8 1,5% 32,8 4,3% 48,4% Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Járműgyártás 167,9 3,8% 45,5 6,0% 27,1% 82,2 1,9% 14,9 2,0% 18,1% 30,4 0,7% 8,3 1,1% 27,3% 52,0 1,2% 23,0 3,0% 44,2% Építőipar 297,6 6,7% 20,0 2,7% 6,7% Kereskedelem, gépjárműjavítás 539,2 12,2% 95,3 12,6% 17,7% Szállítás, raktározás 297,4 6,7% 31,8 4,2% 10,7% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 198,3 4,5% 19,1 2,5% 9,7% Információ, kommunikáció 107,0 2,4% 2,7 0,4% 2,5% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 95,1 2,2% 6,4 0,8% 6,7% Ingatlanügyletek 28,0 0,6% 7,9 1,1% 28,3% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 162,3 3,7% 23,2 3,1% 14,3% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 152,7 3,5% 22,0 2,9% 14,4% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 471,8 10,7% 39,1 5,2% 8,3% Oktatás 320,6 7,3% 25,4 3,4% 7,9% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 287,4 6,5% 57,3 7,6% 20,0% Művészet, szórakozás, szabad idő 69,2 1,6% 4,7 0,6% 6,8% Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet 98,6 2,2% 9,8 1,3% 10,0% Összesen 4419,6 100,0% 756,7 100,0% 17,1% * KSH Munkaerő-felmérés II. negyedév ** június 30-ai statisztikai állományi létszám 34

35 2. A III. negyedéves NMF alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten, áganként, ágazatonként Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) II. negyedévben a foglalkoztatottak száma* (fő) Az NMF-ben szereplő szervezeteknél foglalkoztatottak száma (fő) június 30- án (tényadat) 2018.június 30-án (előrejelzés) Reprezentációs arány Becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten egy éven belül (fő) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 218,6 33,3 32,9 15,2% -2,65 Bányászat 9,5 1,4 1,4 14,5% 0,03 Feldolgozóipar 983,7 326,1 337,1 33,2% 33,34 Ebből: 0,0 0,0 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 148,4 40,7 42,0 27,4% 4,88 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 51,4 23,4 23,9 45,6% 0,97 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 48,5 17,2 17,6 35,5% 1,21 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 6,7 0,1 0,1 1,2% 0,00 Vegyi anyag, termék gyártása 28,0 7,2 7,3 25,5% 0,61 Gyógyszergyártás 27,2 2,2 2,2 8,1% 0,04 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 97,1 35,8 38,4 36,9% 6,86 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 116,9 44,1 45,4 37,7% 3,32 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 74,8 44,1 45,4 59,0% 2,24 Villamos berendezés gyártása 66,9 18,2 18,6 27,2% 1,42 Gép, gépi berendezés gyártása 67,8 32,8 33,3 48,4% 0,99 Járműgyártás 167,9 45,5 47,7 27,1% 8,17 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 82,2 14,9 15,4 18,1% 2,76 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 30,4 8,3 8,3 27,3% 0,01 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 52,0 23,0 23,1 44,2% 0,38 Építőipar 297,6 20,0 20,6 6,7% 8,07 Kereskedelem, gépjárműjavítás 539,2 95,3 97,0 17,7% 9,56 Szállítás, raktározás 297,4 31,8 32,4 10,7% 5,90 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 198,3 19,1 19,8 9,7% 6,91 Információ, kommunikáció 107,0 2,7 2,7 2,5% 2,88 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 95,1 6,4 6,5 6,7% 2,29 Ingatlanügyletek 28,0 7,9 7,9 28,3% 0,07 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 162,3 23,2 23,9 14,3% 4,50 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 152,7 22,0 22,6 14,4% 4,59 471,8 39,1 38,3 8,3% -9,59 Oktatás 320,6 25,4 25,7 7,9% 3,95 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 287,4 57,3 57,8 20,0% 2,43 Művészet, szórakozás, szabad idő 69,2 4,7 4,6 6,8% -1,46 Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet 98,6 9,8 9,9 10,0% 0,74 Összesen 4419,6 756,7 772,6 17,1% 93,42 * KSH Munkaerő-felmérés II. negyedév 35