Afoglalkoztatott létszám12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként

Átírás

1 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés tapasztalatai Baranya megyében I. negyedév Afoglalkoztatott létszám12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 10% 13,5% Komló 4% < X < 10% 0% < X =< 4% Szigetvár 2,4% 7,3% Szentlőrinc Pécs 4,0% Mohács X < 0% 0,7% Sellye 3,7% Siklós -7,7% 7621 Pécs, Király u. 46. Telefon: (72) Fax: (72) baranyakh-mk@lab.hu Honlap:

2 A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerőpiaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2013 első negyedévére vonatkozó adatfelvételre január 7 január 22. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a december 31.-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői Baranya megyében a KSH adatai alapján A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint (a éves népesség körében) IV. negyedévében Baranya megyében 141,3 ezer főt foglalkoztattak, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,4%-os növekedést jelent. A munkanélküliek IV. negyedévi átlagos száma 23 ezer volt, egy év alatt 10,6%-kal csökkent. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 47,1%-ot tett ki, 1,6%-ponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az aktivitási ráta 0,8%-ponttal emelkedve 54,7%-ra nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (Mindkét mutató országos átlagtól való elmaradása csökkent az előző negyedévihez viszonyítva előbbi 4,7-ról 4%-pontra, utóbbi 2,9-ről 2,5%-pontra). Ugyanezen adatforrás szerint a megye munkanélküliségi rátája 14,0%-ot tett ki, ami 1,7%-ponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál, az országos átlagnál viszont kedvezőtlenebb 3,3%-ponttal. 2

3 A legalább 5 főt foglalkoztató Baranya megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma IV. negyedévében 78,9 ezer főt tett ki, amely 0,8%-kal kevesebb volt az előző évinél, miközben országos szinten csak 0,6%-os visszaesés volt tapasztalható. A versenyszféra létszáma 44,6 ezer fő, 6,5%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest, a közszférában foglalkoztatottak 30,9 ezer fős száma pedig 5,5%-kal emelkedett. A nemzetgazdasági ágakat tekintve a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén közel egy harmaddal nőtt a foglalkoztatás, kisebb mértékű (17%-os) az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység és az információ, kommunikáció ágazatokban bekövetkezett létszám növekedés. Ugyanakkor a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató feldolgozóiparban 7%-kal kisebb a létszám. Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Baranya megyében 1 Megnevezés 2011.IV IV IV IV. n.év n.év n.év n.év a népesség %-ában Népesség száma, (ezer fő) a) 391,5 388,9 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fő) b) 303,3 300,2 77,5 77,2 Gazdaságilag aktívak, (ezer fő) b) 163,7 164,3 41,8 42,2 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) b) 138,0 141,3 35,3 36,3 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) b) 25,7 23,0 6,6 6,0 Alkalmazásban állók száma (ezer fő) c) 79,5 78,9 20,4 20,3 Inaktívak száma (ezer fő) b) 139,6 135,9 35,7 35,0 Baranya megyei székhellyel szeptember végén gazdasági szervezet szerepelt a KSH nyilvántartásában, 0,5%-kal több mint egy évvel korábban. Ebből a vállalkozások száma volt, így ezer lakosra 147 vállalkozás jutott (ez a mutató alacsonyabb az országos átlagnál, amely 167). A regisztrált szervezetek 29,0%-a, (18 475) társas vállalkozásként volt bejegyezve, nagyobb hányaduk, 60,9%-uk (38 775) pedig egyéni vállalkozásként volt nyilvántartva. A regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti számát tekintve a legtöbb vállalkozás a mezőgazdaság (13,4 ezer) területén lett bejegyezve. Másodsorban legnépszerűbb az ingatlanügyek (8,0 ezer) ágazata. Kissé kevesebb a vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás (6,5 ezer), valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (6,1 ezer) nemzetgazdasági ág területén. 1 Forrás: KSH Stadat táblák és IV. negyedév a ) 2011, ill január 1-jén. b) IV. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti IV. negyedéves évközi adatai. b b b c b 3

4 A felmérés eredményei A I. negyedévi adatfelvételbe a Baranyában működő munkaügyi kirendeltségeink összesen 413 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 40 és 115 között mozgott. A megkeresett szervezetek 87,6%-a, mintegy 362 munkáltató válaszolt kérdéseinkre. A megkérdezett cégek háromnegyede, 74%-a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozott, ugyanakkor ezek a gazdálkodók az érintett munkavállalók mindössze 17,9%-át foglalkoztatták a felmérés időpontjában, december 31-én. A közepes létszámnagyságú vállalkozások a minta 21,3%-át tették ki, de az itt foglalkoztatottak az érintett létszám 38%-át adták. A nagyvállalkozások a minta kis hányadát tették ki, 4,7%-át, ugyanakkor az érintett munkavállalók 44,1%-át foglalkoztatták. (Az adatok az összes létszámot, közfoglalkoztatással együtt tartalmazzák). A felmérésben résztvevő munkáltatók és az általuk foglalkoztatottak száma vállalati nagyság szerinti bontásban Vállalati méret Felmérésben résztvevő munkáltatók Foglalkoztatottak összesen száma (db ) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Mikro (0-9 fő) , ,1 Kis (10-49 fő) , ,8 Közép ( fő) 77 21, ,0 Nagy (250 fő felett) 17 4, ,1 Összesen ,0 Az előző felméréshez képest összességében 1,1%-kal (4 cég) emelkedett a választ adó munkáltatók száma. A 362 megkérdezett munkáltató december végén 20 ezer főt foglalkoztatott, ez 9,4%- kal kevesebb a IV. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. Az előző negyedévi felméréshez képest a nagy (250 főnél többet foglalkoztató) szervezeteknél alkalmazottak aránya 2,8%-ponttal csökkent. Ugyanakkor emelkedett a dolgozók hányada a közepes cégeknél (1,7%-ponttal), a kis szervezeteknél (1%-ponttal), a mikro kategóriájúaknál pedig (0,2%-ponttal). A válaszadó 362 gazdasági szervezet a III. negyedév végén regisztrált 2 63,6 ezer gazdasági szervezet 0,6%-át képviseli. 2 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató III. negyedév. 4

5 A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban a feldolgozóiparból (96 cég) kerültek ki, Baranya gazdaságában ez az ágazat a legmeghatározóbb. Emellett jelentős számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjárműjavítás (69 cég), a mezőgazdaság (35 cég), az építőipar (35 cég) a szálláshely-szolg., vendéglátás (30 cég), területéről. A feldolgozóipart leginkább a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (19 cég), az élelmiszergyártás (17 cég), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (15 cég), a gumi, műanyag termékek gyártása (9 cég), reprezentálja. Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása Mikro (0-9 fő) Vállalati létszámnagyság-kategória Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (249 fő felett) db % db % db % db % Összesen =100% 11 3,0 17 4,7 6 1,7 1 0,3 35 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 2 0,6 2 0,6 0 0,0 4 Feldolgozóipar 19 5, ,4 27 7,5 5 1,4 96 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 2 0,6 9 2,5 5 1,4 1 0,3 17 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 2 0,6 8 2,2 5 1,4 0 0,0 15 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 3 0,8 7 1,9 1 0,3 0 0,0 11 Vegyi anyag, termék gyártása 0 0,0 1 0,3 2 0,6 0 0,0 3 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 3 0,8 3 0,8 2 0,6 1 0,3 9 Fémalapanyag és fémfeldolgozás 4 1,1 9 2,5 5 1,4 1 0,3 19 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0 0,0 0 0,0 1 0,3 1 0,3 2 Villamos berendezés gyártása 0 0,0 1 0,3 1 0,3 0 0,0 2 Gép, gépi berendezés gyártása 0 0,0 2 0,6 2 0,6 1 0,3 5 Járműgyártás 1 0,3 3 0,8 2 0,6 0 0,0 6 Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, berendezés javítása 4 1,1 2 0,6 1 0,3 0 0,0 7 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 0 0,0 1 0,3 2 0,6 1 0,3 4 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 1 0,3 2 0,6 2 0,6 2 0,6 7 Építőipar 18 5,0 12 3,3 5 1,4 0 0,0 35 Kereskedelem, gépjárműjavítás 39 10,8 22 6,1 7 1,9 1 0,3 69 Szállítás, raktározás 1 0,3 1 0,3 2 0,6 2 0,6 6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 18 5,0 9 2,5 3 0,8 0 0,0 30 Információ, kommunikáció 1 0,3 1 0,3 0 0,0 0 0,0 2 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 2 0,6 3 0,8 0 0,0 0 0,0 5 Ingatlanügyletek 2 0,6 2 0,6 0 0,0 0 0,0 4 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 9 2,5 3 0,8 2 0,6 0 0,0 14 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 5 1,4 3 0,8 2 0,6 1 0,3 11 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. 0 0,0 1 0,3 5 1,4 2 0,6 8 Oktatás 0 0,0 1 0,3 6 1,7 1 0,3 8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 3 0,8 4 1,1 3 0,8 1 0,3 11 Művészet, szórakoztatás 1 0,3 2 0,6 0 0,0 0 0,0 3 Egyéb szolgáltatás 4 1,1 3 0,8 3 0,8 0 0,0 10 Összesen , , ,3 17 4,

6 A KSH IV. negyedévi évközi ágazati statisztikája alapján Baranyában az alkalmazásban állók száma 78,9 ezer fő volt, így az NMF-ben szereplő cégek létszáma alapján 25,6%-os reprezentáltságot jelent. A felmérésben résztvevő cégeknél foglalkoztatott összlétszám többségét, 31,2%-át a feldolgozóipar adta, a kereskedelem, gépjárműjavítás 11,6%, a szállítás, raktározás 9,8%-os hányaddal szerepel. Jelentősebb munkaadóként említhető még a mezőgazdaság, és a közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. területe (7,6%, ill. 6,8%). Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó adatokat a KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a feldolgozóipar; a mezőgazdaság; a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás; a vízellátás, hulladékgazdálkodás; a szállítás, raktározás; a kereskedelem, gépjárműjavítás; az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a felkeresett mintában. Az építőipar; az oktatás; a humán-egészségügyi ellátás; az információ, kommunkáció; a szálláshely-szolg vendéglátás; a közigazgatás; területe az átlagosnál kisebb arányban szerepel a felmérésben. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő Alkalmazásban állók Reprezentációs cégeknél foglalkoztatottak száma a KSH évközi száma 2012.dec.31.-én adatai szerint arány (%) (fő) III. név Mezőgazd., erdőgazd., halászat ,1 Bányászat, kőfejtés ,8 Feldolgozóipar ,7 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,1 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 56,8 szennyeződésmentesítés Építőipar ,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,4 Szállítás, raktározás ,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,7 Információ, kommunikáció ,8 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,3 Ingatlanügyletek ,9 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,7 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,9 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,4 Oktatás ,5 Humán-egészségügyi, szociális ell ,8 Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,8 Egyéb szolgáltatás ,5 Baranya megye összesen: ,6 6

7 A mintában érintett válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma Baranyában 56 főt tett ki. Ennél nagyobb átlagos létszám csak a megyeközpont körül, Pécs körzetében fordul elő (128 fő). A többi térségben szinte mindenhol ennél jóval alacsonyabb. Nagyobb létszámot foglalkoztató cégek a siklósi és komlói térségben fordulnak elő, itt a foglalkoztatotti létszám átlagosan fő, a mohácsi körzetben pedig már csak átlagosan 9 fős cégek vannak. Az átlagos létszám az előző negyedévi felméréshez képest csökkent, 61-ről 56-főre. Legnagyobb az átlagos foglalkoztatotti létszám csökkenésének mértéke, a szigetvári, a mohácsi, és a pécsi térségben. A megkeresett cégek és a foglalkoztatottak száma kirendeltségi bontásban A felmérésben résztvevő munkáltatók A felmérésben résztvevő munkáltatóknál foglalkoztatottak száma Átlagos foglalkoztatotti létszám Kirendeltségek száma (db ) megoszlása (%) száma (db ) megoszlása (%) (fő) Pécs 97 26, ,0 128 Komló 76 21, ,1 38 Mohács 16 4, ,8 9 Siklós 58 16, ,7 43 Sellye 40 11, ,8 26 Szigetvár 31 8, ,3 24 Szentlőrinc 44 12, ,4 11 Összesen , ,0 56 A válaszadásban leginkább Pécs és Komló területén gazdálkodó cégek voltak érintettek. E két kirendeltség munkáltatói tették ki a mintában szereplők közel felét, viszont e két térségben jelentkezett a foglalkoztatottak háromnegyede. Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adni a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A felmérésben résztvevő szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva db % db % Csökkenő 40 11, ,4 Stagnáló , ,2 Növekedő 80 22, ,5 Válaszadók száma , ,0 7

8 A vállalatok többsége, 66,9%-a, 3 hónap múlva is változatlan stagnáló létszámmal tervezi működését az előtte álló negyedévben. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a bizonytalan gazdasági és üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják előrebecsülni a változást. A változatlan létszámmal számolók hányada az előző negyedévi felméréshez képest növekedett 7,3%-ponttal. Az alkalmazott létszám szűkítését 3 hónapos távlatban prognosztizálók hányada jelentősen csökkent: 11%-ra (az előző felméréskor 21% volt arányuk). A létszám bővítését tervezők hányada 22,1%, 2,7%-ponttal nagyobb, mint az előző felmérésnél volt. Egyéves időtávban az előrejelzés szerint létszámcsökkenésre a cégek 14,4%-a számít. Az előző IV. negyedéves felméréskor a megkérdezettek nagyobb hányada, 17,5%-a számított létszámcsökkentésre. A létszámbővülést, növekvő tendenciát tervező munkáltatók aránya a jelen felmérés szerint 23,5%. Az előző felméréskor a bővíteni szándékozók aránya magasabb volt (26,2%). A stagnálást becslők tábora az összes munkáltató több mint felét teszi ki, 62,2%, arányuk 5,9%-ponttal magasabb, mint az előző negyedévi felmérésünkkor volt. Mostani felmérésünk eredménye szerint, március végére a megkérdezett munkaadók összességében a létszám 546 fős (2,7%) növekedésére számítanak a december 31.-i állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint új belépés mellett kilépés várható. A foglalkoztatottak létszáma a I. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál Baranya megyében várható létszám egy év m úlva várhat ó létszám 3 hónap m úlva akt uális lét szám : dec. 31-én fő A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következő három hónapban a foglalkoztatotti létszám jelentős csökkenésére az oktatás területén számíthatunk (-328 fő). A foglalkoztatás kisebb mértékű szűkülése várható a szállítás, raktározás (-10 fő) területén is, továbbá a vízellátás (-9 fő), és a humán-egészségügyi, szociális ellátás (-9 fő). Ugyanakkor a közigazgatás (519 fő), a feldolgozóipar (170 fő) és a mezőgazdaság (75 fő) területén bővülésre lehet számítani. 8

9 A létszámalakulást vállalati méretkategóriánként tekintve elsősorban a nagyobb és közép méretű foglalkoztatók jeleztek 3 hónapra előre létszámbővülést. Az összes növekedés döntő többsége 78%-a itt jelenik meg, +425 fő. A kisméretű vállalkozások +65 fő létszámnövekedést terveztek. A mikro vállalkozásoknál a foglalkoztatott létszám emelkedése várható (+56 fő). A három hónapos előrejelzés létszámadatait kirendeltségi körzetenként vizsgálva az összes 546 fős létszámnövekedés 80%-a (443 fő) a Komlói Kirendeltség körzetében jelentkezik. Közel 130 fős létszámbővülés várható a siklósi munkáltatóinál, ennél kisebb mértékű emelkedés Sellyei (56 fő), a Szigetvári (40 fő), valamint a Szentlőrinci (35 fő) Kirendeltség területén várható. Várhatóan a mohácsi térségben a létszámalakulást tekintve stagnálás lesz megfigyelhető. A pécsi térség munkáltatóinál számolnak egyedül csökkenéssel (-158 fő). Afoglalkoztatott létszám3 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 12% 15,4% Komló 6% < X < 12% 0% < X < 6% Szigetvár 5,3% 7,5% Szentlőrinc Pécs -1,3% Mohács X = < 0% 0% Sellye 5,4% Siklós 5,2% A 12 hónapos előrejelzés adataiból kitűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az időintervallumban is kedvezően alakul, a prognózis optimista várakozásokról tanúskodik. A megkérdezett cégek összesített tervei ugyanis, 787 fős, 3,9%-os létszám növekedési szándékról tájékoztatnak az előttünk álló egy év vonatkozásában. Kirendeltségenként vizsgálva eltérő nagyságú létszámmozgások tapasztalhatók a megye hét körzetében. 9

10 Létszámgyarapodást valószínűsítenek a pécsi (499 fő), a komlói (389 fő), a sellyei (39 fő), a szentlőrinci (34 fő), a szigetvári (18 fő) és a mohácsi (1 fő) munkáltatók körében. Létszám csökkenés egyedül a siklósi (193 fő) körzet foglalkoztatóinál várható egy éves időtávlatban. Afoglalkoztatott létszám12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 10% 13,5% Komló 4% < X < 10% 0% < X =< 4% Szigetvár 2,4% 7,3% Szentlőrinc Pécs 4,0% Mohács X < 0% 0,7% Sellye 3,7% Siklós -7,7% Létszámnagyság alapján a vállalkozások létszámbővülést terveznek egy év távlatában, három kategóriában. Jelentős mérvű bővítésre számítanak a mikro vállalkozások (59 fő, 9,4%), és a közepes méretű cégek (665 fő, 8,7%). Kisebb mértékű gyarapodást prognosztizáltak a kis (60 fő, 2%) vállalkozások. A foglalkoztatás stagnálása jellemzi várhatóan a nagy létszámot foglalkoztató vállalkozásokat. A 12 hónapra előre jelzett létszám növekedési várakozások ágazatok szerint bontva, elsősorban a feldolgozóiparban jelentkeznek (760 fő), nagyrészt a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás területén. Kiemelendő nagyságrendű bővülés várható még a közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. (470 fő), a kereskedelem, gépjárműjavítás (64 fő), valamint a mezőgazdasági (61 fő) ágazatokban. Létszámszűkülést prognosztizáltak egy évre előre az oktatás (-332 fő), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (-271 fő) és a vízellátás; szennyvíz gyűjtése (-23 fő) területén, az egyéb ágazatokban jelentkező fogyás pedig nem éri el a tíz főt. Az egy évre előre jelzett 787 fős létszám növekedés 55,6%-a, (506 fő) közfoglalkoztatást jelent. 10

11 Szakmacsoportok szerinti előrejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A negyedik negyedévre a munkáltatók belépést és kilépést prognosztizáltak különböző munkakörökben. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások nagy része szokás szerint a betanított-, illetve a segédmunkásokat takar, a negyedik negyedév folyamán belépők mintegy háromnegyede a kilépők több mint kétharmada közülük kerülhet ki. Nagyobb létszámfelvétel várható az első negyedévben a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúaknál (128 fő) az építőipari foglalkozásúak (81 fő), az irodai ügyviteli, ügyfélkapcsolati foglalkozásokban (58 fő), a technikusok (41 fő), a fém- és villamosipari foglalkozások (38 fő), a feldolgozó ipari gépkezelők (29 fő) körében. A várható kilépések nagyobb számban az oktatókat, pedagógusokat (252 fő) érintik, továbbá az irodai, ügyviteli, ügyfélkapcsolati, adminisztrátori munkakörben dolgozók (74 fő), a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (69 fő), a járművezetők és mobil gépkezelők (31 fő) körét fogja várhatóan jellemezni. A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások FEOR 2 számjegyű csoportokban járm űvez.m obil gépek kezelői feldolg.ip.gépkezelők építőip. fogl. fém és vill.ip.fogl. könnyűip.foglalk. élelm.ip.foglalk. ker.vendl.ip.fogl. irodai ügyviteli fogl. szoc.és egészségügyi fogl. okt at ók t echnikusok kilépők 81 belépők fő A következő három hónapra, a 2013-as év első negyedévére prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve nagyobb létszámbővítési szándék fordul elő a következő munkakörökben: építőipari foglalkozásúak (66 fő), kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (59 fő). Létszám csökkenésben érintettek leginkább az oktatók, pedagógusok (244 fő), iroda ügyviteli, ügyfélkapcsolati foglalkozásúak (16 fő), az egyéb ügyintézők (11 fő). 11

12 A 3 hónapra előre jelzett fős összes létszám csökkenés több mint fele, 60%-a, (975 fő), valamint a fős összes létszám növekedés majdnem háromnegyede, 71,3%-a (1 551 fő) közfoglalkoztatást takar. Közfoglalkoztatás Megyénkben is jelentős szerepe van közfoglalkoztatásnak. A megkérdezett cégek jelenleg december végén ezer főt (1 029 fő) alkalmaztak közfoglalkoztatási formában. A közfoglalkoztatás az össz létszámnak 5,1%-át teszi ki, és két gazdasági ágra összpontosul. Az összes közfoglalkoztatott közel fele (476 fő) a mezőgazdaságban dolgozik, de jelentős a közigazgatás védelem, kötelező társadalombiztosítás (467 fő) ágazat területén alkalmazott létszám is. A vállalati méretkategória szerint elsősorban a nagy kategóriájú cégek foglakoztatják nagy többségüket (65%), de a középméretű (34%) cégek is jelentős mértékben részt vesznek a közfoglalkoztatásban. Kirendeltségi bontás szerint a közfoglalkoztatottak nagy részét, 508 főt a pécsi kirendeltségi körzet cégei alkalmazták, ezen kívül a komlói (276 fő), a siklósi (135 fő) a sellyei (95 fő) és szigetvári (15 fő) munkáltatóknál álltak alkalmazásban december 31-én. A közfoglalkoztatottak 3 hónap múlva várható létszáma összesen másfélszeresére, főre növekedik az előre jelzések szerint, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak év eleji (tavaszi) bevonása miatt. A három hónap múlva, március végére várható alkalmazotti létszám a közfoglalkoztatottak nélkül csökken 0,2%-kal, de az összes foglalkoztatott létszám együttesen 2,7%-kal lesz több a jelenlegi létszámnál. Az egy évre előre vetített várható létszám főre csökken a március végihez képest. A jelenlegihez hasonlítva azonban még így is 49%-os növekedés lesz megfigyelhető a közfoglalkoztatás területén. A jövő év decemberére egy évre előre várható alkalmazotti létszám a közfoglalkoztatottak nélkül 1,5%-kal lesz nagyobb a jelenlegi (decemberi) létszámnál. Az összes létszám emelkedése várhatóan ennél magasabb, 3,9%-os lesz az intenzív közfoglalkoztatás előtérbe kerülése miatt. A pályakezdőkkel kapcsolatos vélemény A munkaerő-gazdálkodási adatlap 4. kérdésénél a pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos tapasztalataikról, véleményükről érdeklődtünk partner munkáltatóinknál: Megnevezés Egyetértő k száma Aránya (%) 12

13 azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk % betanításuk sok időt vesz el 88 24% olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő % könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok % nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 29 8% tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb 67 19% bérük a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek 71 20% betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát 88 24% hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 11 3% hosszú távon nem lehet rájuk számítani 48 13% A válaszadóknak tíz állítás közül kellett kiválasztani azokat, amelyekkel egyetértenek. Igen nagy hangsúlyt kapott a pályakezdők alkalmazására kérhető állami támogatások jelentősége. A legtöbben azzal értettek egyet (55%), hogy azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk. A megyébe tartozó 7 kirendeltség közül 5 kirendeltség munkáltatói ezt tartották első helyen a legfontosabbnak. Egy évvel korábban is megkérdeztük a vállalkozásokat ugyanerről, s az akkori véleményekből is hasonló eredmény volt kimutatható. Másodsorban 31%-uk nyilatkozott arról, hogy olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő, valamint könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok. Jelenlegi felmérésünk szerint 9,2%-ponttal, illetve 1,7%-ponttal többen értettek egyet ezzel az állítással, mint az előző évben. Ezek után már a fiatal munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatos problémák is előtérbe kerültek. Nevezetesen az, hogy betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát, és betanításuk sok időt vesz el. Ez az arány is nőtt az előző év januári értékeléshez képest. Csak hatodik helyen szerepel az a szakmai szempont, hogy a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek. A válaszadó munkáltatók 20%-a adta egyetértését ehhez (előző évben 17,5% volt). Kevesen értettek egyet a következő kijelentésekkel: tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük (19%), hosszú távon nem lehet rájuk számítani (13%), nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen (8%), hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni (3%). Pécs, február 27. Jóváhagyta: Janovics László igazgató 13

14 Melléklet A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fő) Egyenle Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő g 1 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális szolgáltatási foglalkozások Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jellegű foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Kulturális, sport-, művészeti foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézők Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Szakmai irányítók, felügyelők Egészségügyi foglalkozások Szociális gondozási és munkaerőpiaci szolgált. foglalk Üzleti jell. szolgált., ügyintézői, hatósági ügyint., ügynökök Egyéb ügyintézők Irodai ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kézműipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Összesen:

15 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének 15

16 megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 16

17 2. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmi rendszere Nyilvántartott álláskeresők: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Nyilvántartott álláskeresők aránya: a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában 17