Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Átírás

1 Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban III. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár közel három éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A felmérés során egy rövid kérdőívet juttatunk el a bevont munkáltatókhoz, amely a vállalatok aktuális, valamint a három hónap és egy év múlva várható statisztikai állományi létszámára, az előző három hónap tényleges és a következő három hónap várható munkaerőforgalmára vonatkozó, valamint egy félévente változó kérdést tartalmaz. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, féléves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszámgazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A 2008 harmadik negyedévére vonatkozó adatfelvételre július 7. és július 30. között került sor. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői a dél-dunántúli régióban a KSH adatai alapján A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint 2008 I. negyedévében a dél-dunántúli régióban 324,3 ezer főt foglalkoztattak, míg a munkanélküliek száma 38,6 ezer volt első három hónapjának átlagában a foglalkoztatottak száma 3,7%-kal csökkent, a munkanélkülieké 4,6%- kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási arány (43,5%) és az aktivitási ráta is (48,7%) romlott az előző év azonos időszakához viszonyítva, előbbi 1,8, utóbbi 1,6%-ponttal. Mindkét mutató lényegesen elmaradt az országos átlagtól is. Kedvezőtlen, hogy az ugyanezen adatforrás szerinti munkanélküliségi ráta 10,6% volt, 0,7%-ponttal magasabb az előző év azonos időszakinál Szekszárd, Szent István tér Telefon: (74) , Fax: (74) , tolnammk@lab.hu, Internet:

2 Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai a dél-dunántúli régióban 1 (15-74 éves népességre) Megnevezés I I I I. negyedév negyedév negyedév negyedév a régió népességének %-ában Népesség száma, (ezer fő) Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fő) 756,2 750,8 78,3 78,2 Gazdaságilag aktívak, (ezer fő) 373,7 362,9 38,7 37,8 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) 336,8 324,3 34,9 33,8 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) 36,9 38,6 3,8 4,0 Alkalmazásban állók száma (ezer fő) 204,0 196,3 21,1 20,4 Inaktívak száma (ezer fő) 369,7 382,8 38,3 39,9 A régió legalább 5 főt foglalkoztató gazdasági szervezeteknél 2008 I. negyedévében átlagosan 196,3 ezren álltak alkalmazásban, 3,8 ezer fővel kevesebben, mint egy évvel korábban. A különböző gazdasági ágak létszámindexei a vizsgált időszakban differenciáltak voltak. Létszámnövekedést mindössze két gazdasági ágban regisztráltak, a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén 5,5%-kal, az építőiparban pedig 4,9%-kal emelkedett az alkalmazottak létszáma. Jelentősen csökkent ugyanakkor a foglalkoztatottak száma az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások (12%-kal), a közigazgatás (9,2%-kal), a mezőgazdaság (7,7%-kal) és az egészségügy (6,2%-kal) területén. Az alkalmazásban állók 91,5%-át teljes munkaidőben foglalkoztatták. E körben és a részmunkaidősök számában is mérséklődés történ az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a teljes munkaidősöknél 3,3%-kal csökkent a létszám, a részidőben foglalkoztatottaknál 8,4%- kal I. negyedévében 143,4 ezer dél-dunántúli székhelyű gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 20,7%-kal többet az egy évvel korábbinál. E nagyfokú emelkedés javarészt egy technikai átsorolás következménye a január 1-jétől hatályos áfatörvény értelmében ugyanis az adóköteles tevékenységet folytató őstermelőket az adóhivatalnál történő kötelező regisztrációjuktól kezdődően a regisztrált egyéni vállalkozók között tartják nyilván. Nagyrészt ennek tudható be, hogy az egyéni vállalkozások száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva 37,5%-kal ( vállalkozás) emelkedett, míg a társas vállalkozások száma csupán 2,8%-kal (992 vállalkozás) nőtt. A gazdasági szervezeteken belül a vállalkozások száma , a nonprofit szervezeteké 8229, a költségvetési szerveké 1944 volt. A vállalkozásokon belül 27,5%-ot tettek ki a társas, 72,5%-ot pedig az egyéni vállalkozások. 1 Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató (2007. I. név és I. név ) 2

3 A regisztrált gazdasági szervezetek fő tevékenység szerinti megoszlását tekintve legnagyobb hányaduk az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások (24,8%), és a mezőgazdaság (23,1%) ágakba voltak bejegyezve. (Korábban a mezőgazdaság részesedése 7-8%-os volt a gazdasági szervezetek közt, a mostani közel 25%-os mutató az előzőleg említett őstermelők vállalkozóvá válásának a következménye.) Az említetteken kívül meghatározó a kereskedelem, javítás (11,7%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (9,5%) és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (9,1%) területén működő cégek részesedése is. A munkaerő-piaci helyzet alakulása 2008 első félévében Az elhelyezkedési lehetőségeket egy térség gazdasági helyzete mellett jelentősen befolyásolja a munkaerő-kínálat összetétele is. A regisztrált álláskeresők száma a dél-dunántúli régióban 2008 első félévében havonta átlagosan fő volt, az előző év azonos időszakinál 1,4%- kal (830 fővel) több. A nyilvántartottak számának emelkedése a régió mindhárom megyéjében nyomon követhető. A legnagyobb álláskereső létszámot Somogy megyében tartották nyilván, főt, amely az egy évvel korábbihoz képest 397 fővel (1,7%-kal) emelkedett. A Baranya megyében élő munka nélkül lévők átlagos száma fő volt, ez a első félévi adatnál 343 fővel (1,5%-kal) volt több. Tolna megyében főt regisztráltak havi átlagban, a növekedés mértéke itt mindössze 89 fő (0,7%) volt. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 2008 I. félévének végén 13,3% volt a Dél-Dunántúlon, ezzel az ország hét régiója közül továbbra is a 3. legkedvezőtlenebb helyzetűnek számított (csak Észak-Magyarország és Észak-Alföld rátája volt magasabb.) A mutató a régió mindhárom megyéjében meghaladta a 9,4%-os országos átlagot, de jelentős különbségekkel. Somogyban volt a legmagasabb ez az érték, 15,6%-os, Baranyában 12,6%-ot, Tolnában viszont csak 11,3%-ot tett ki. (Somogy az ország negyedik legrosszabb munkaerő-piaci helyzetű megyéjének számított június végén.) első félévének átlagában a nyilvántartott álláskeresők 85%-a fizikai munkaerő volt, többségükben szakmunkás (34%), betanított munkát 24%-uk, segédmunkát valamivel több, mint negyed részük keresett. Iskolai végzettségüket tekintve a regisztráltak 46%-a legfeljebb az általános iskolát járta ki, harmad részük szakmunkás végzettségű volt, 18%-uk érettségivel, 3%-uk pedig diplomával rendelkezett. A vizsgált időszakban a nyilvántartott álláskeresők 9%-a volt pályakezdő, havi átlagos létszámuk 5054 főt tett ki. Az álláskeresők harmad része egy évnél hosszabb ideje szerepelt a regisztrációban, amely mutató szintén a régió kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetét jelzi. A április-júniusi időszak során munkaügyi szervezetünkhöz régiós szinten, havonta átlagosan 3834, negyedéves szinten összesen állásbejelentés érkezett. Az álláshelyek 34,7%-a (3987 főre vonatkozó) nem támogatott volt, mintegy 58,9%-ukhoz (6786) pedig támogatást is igényeltek a munkáltatók, míg 6% (728 fő) külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatását célozta. A támogatott álláshelyek 74,3%-a közhasznú-, közcélú-, vagy közmunkákat jelentett, 16,2%-os volt a bértámogatás, 9,5%-os pedig a többi támogatott állás aránya március végén 2395 db üres álláshely szerepelt összesen a régió kirendeltségeinek nyilvántartásában, így a 2008 második negyedéve során bejelentett álláshellyel együtt összesen db állt a munkát keresők rendelkezésére, melyből június végéig 1940 db maradt betöltetlen. 3

4 A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központokhoz második negyedévének folyamán összesen 10 végleges csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett, amelyek összesen 713 munkavállaló tervezett elbocsátásról adtak számot. A negyedév folyamán a legnagyobb számú munkahely megszűnését az egészségügyi és szociális ellátás ágazat szenvedte el, ahol 4 bejelentés kapcsán összesen 462 fő veszítette el munkahelyét. A máshová nem sorolt villamos gép gyártása ágazatból 80 fős, az egyéb gazdasági szolgáltatás területéről pedig 60 fős leépítési bejelentést kaptunk. A felmérés eredményei A III. negyedévi adatfelvételbe a régióban működő munkaügyi kirendeltségeink összesen 1046 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 21 és 107 között mozgott. A megkeresett szervezetek 90,5%-a, mintegy 947 munkáltató válaszolt kérdéseinkre, ezen belül 944 kérdőív volt feldolgozható. A 944 munkáltató 2008 júliusában összesen 70,9 ezer főt foglalkoztatott, ez 2,6%-kal több a II. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. A KSH statisztikája alapján a dél-dunántúli régióban 2008 I. negyedévében az alkalmazásban állók átlagos száma 196,3 ezer fő volt, így ez 36,1%-os reprezentáltságot jelent. A válaszadó 944 gazdasági szervezet a március végén regisztrált gazdasági szervezet 0,7%-át képviseli. A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban most is a feldolgozóiparból (279 cég), a kereskedelem, javítás területéről (185 cég), a mezőgazdaságból (92 cég) és az építőipar (73 cég) nemzetgazdasági ágakból kerültek ki. A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatnak (64 cég), az élelmiszeriparnak (56 cég) a gépiparnak (44 cég) és a textília, textiláru, bőrtermék (43 cég) ágazatoknak volt legnagyobb az érintettsége. A regisztrált összlétszám 37,5%-át a feldolgozóipar adta, az egészségügy, a kereskedelem és a villamosenergia, gáz és vízellátás ágazatok, a felmérésben szereplő foglalkoztatotti létszám 10-10%-át szolgáltatták. Jelentősebb létszám származott még a mezőgazdaságból és az oktatásból, e területeken az összlétszám 7-7%-a dolgozott. A feldolgozóiparon belül a villamos gép, műszergyártás ágazat volt a legnagyobb foglalkoztató, a prognózisban szereplő foglalkoztatottak 13%-a e területen dolgozott. Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a villamosenergia-gáz-, gőz-, vízellátás, a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar, és a mezőgazdaság az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak, ugyanakkor, a szálláshely-szolgáltatás vendéglátás, az építőipar és az oktatás területén dolgozók szerepeltek legkisebb arányban a mintában. (Lásd a következő oldalon a táblázatot!) A mintával érintett létszám 33%-a ( fő) Baranya, 38,1%-a ( fő) Somogy, 28,9%- a ( fő) pedig Tolna megyében megkérdezett gazdálkodóknál dolgozott. A válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma régiós szinten 75 fő volt, megyénként tekintve Baranyában 74, Somogyban 85, Tolna megyében pedig 66 főt tett ki. 2 Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató I. 4

5 A megkérdezett cégeknél dolgozók 47%-a nagy, 38%-a közepes, 14%-a kis, 2%-a pedig mikro-vállalkozásoknál állt alkalmazásban. A minta ilyen típusú összetétele, hosszabb idő óta változatlan. A III.negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma (fő) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint, év (fő) Reprezentációs arány (%) Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás ,7 Bányászat X 4 Feldolgozóipar ,8 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ,9 Építőipar ,2 Kereskedelem, javítás ,2 Szálláhely-szolgáltatás, vendéglátás ,5 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,6 Pénzügyi közvetítés X Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,8 Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás ,9 Oktatás ,0 Egészségügyi, szociális ellátás ,6 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,1 Dél-dunántúli régió összesen: ,1 Jelölés értelmezés: 3)= Nem közölhető adat. 4)= A mutató nem értelmezhető 5

6 A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálokodás Mikro (0-9 fő) Vállalati létszámnagyság-kategória Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (249 fő felett) db % db % db % db % Összesen =100% 19 2,0 43 4,6 28 3,0 2 0,2 92 Energiahordozó bányászata 0 0,0 2 0,2 1 0,1 0 0,0 3 Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohány gyártása 7 0,7 30 3,2 17 1,8 2 0,2 56 Textilia, textiláru gyártása 4 0,4 12 1,3 9 1,0 4 0,4 29 Bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása 0 0,0 5 0,5 9 1,0 0 0,0 14 Fafeldolgozás 7 0,7 15 1,6 4 0,4 0 0,0 26 Papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység 1 0,1 3 0,3 2 0,2 0 0,0 6 Vegyi anyag, termékek gyártása 1 0,1 4 0,4 0 0,0 0 0,0 5 Gumi műanyag termékek gyártása 2 0,2 5 0,5 2 0,2 1 0,1 10 Nemfém ásványi termékek gyártása 1 0,1 4 0,4 5 0,5 1 0,1 11 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 17 1,8 23 2,4 22 2,3 2 0,2 64 Gép berendezés gyártása 1 0,1 6 0,6 5 0,5 1 0,1 13 Járműgyártás 3 0,3 3 0,3 2 0,2 1 0,1 9 Villamosgép, műszer gyártása 4 0,4 3 0,3 7 0,7 8 0,8 22 Máshova nem sorolt feldolgozóipar 5 0,5 7 0,7 2 0,2 0 0,0 14 Villamos energia, gáz és vízellátás 0 0,0 7 0,7 10 1,1 5 0,5 22 Építőipar 28 3,0 38 4,0 7 0,7 0 0,0 73 Kereskedelm, javítás 75 7,9 76 8,1 31 3,3 3 0,3 185 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 15 1,6 20 2,1 2 0,2 0 0,0 37 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 11 1,2 13 1,4 1 0,1 5 0,5 30 Pénzügyi közvetítés 1 0,1 3 0,3 5 0,5 0 0,0 9 Ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás 28 3,0 13 1,4 9 1,0 1 0,1 51 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosít 6 0,6 25 2,6 21 2,2 2 0,2 54 Oktatás 0 0,0 11 1,2 31 3,3 2 0,2 44 Egészségügyi, szociális ellátás 3 0,3 12 1,3 16 1,7 6 0,6 37 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 7 0,7 11 1,2 9 1,0 0 0,0 27 Területen kívüli intézet 0 0,0 1 0,1 0 0,0 0 0,0 1 Összesen , , ,2 46 4,9 944 Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adnia a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. 6

7 A felmérésben résztvevő szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva db % db % csökkenő , ,8 stagnáló , ,7 növekedő , ,5 Válaszadók száma , ,0 A vállalatok 56,9%-a 3 hónap múlva is, 50,7%-a egy év múlva is változatlan létszámmal tervezi működését. Ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy a bizonytalan üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják előrebecsülni a változást. A létszámcsökkentési elképzelésről 3 hónapos időtávban a megkérdezettek 13,2%-a, 12 hónapos távlatban 15,8%-a számolt be. Ennél lényegesen többen szándékoznak bővíteni, arányuk 3 hónapra vonatkozóan 29,9%, egy évre vonatkozóan 33,5% volt. A foglalkoztatottak létszáma a III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál a dél-dunántúli régióban várható létszám egy év múlva várható létszám 3 hónap múlva Foglalkoztatottak száma (fő) aktuális létszám: július A válaszadók jelzése szerint az elmúlt három hónapban (2008. II. negyedévében) 4178-an léptek be új munkavállalóként és 3304 alkalmazott hagyta el a munkahelyét, tehát összességében 874 fővel emelkedett a bevont cégek összlétszáma. A rövidtávú munkaerő-felmérések egyik legnagyobb problémájára mutat rá az az adat, hogy az áprilisban lebonyolított előző felmérésünk alkalmával, a következő három hónapra tehát II. negyedévére csak 2672 belépést és 1196 fős kilépést, tehát összességében 1476 fős létszámnövekedést prognosztizált az akkor megkérdezett 13 munkáltatóval és 2000 foglalkoztatottal kevesebb, de zömében azonos cégekből álló munkáltatói kör. Korábbi felméréseink is bizonyították, hogy a valóságban bekövetkező munkaerő-mozgásnak (belépőknek, kilépőknek) csak durván a felét, harmadát tudják hajlandóak három hónapra előre jelezni a megkérdezett gazdálkodó szervezetek. Mostani felmérésünk eredménye szerint 2008 III. negyedévének végére régiónk foglalkoztatotti létszáma valamelyest emelkedik: a megszólított 944 munkáltató összességében létszámának 341 fős (0,5%-os) emelkedésére számít a június 31-i állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint 1951 új belépés mellett 1575 kilépés várható. 7

8 A jelzett létszámmozgások egyenlegeként a következő három hónapban a foglalkoztatotti létszám jelentősebb emelkedésére csak a feldolgozóipar (240 fő) területén számítanak. Ezen belül létszámnövelést leginkább a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatban (128 fő) és a gépiparban (62 fő) valószínűsítenek. A többi létszámtöbbletet feltételező nemzetgazdasági ágban a létszámnövekedés mértékét 100 fő alattira becsülték. Szemben az előbbiekkel az elkövetkező három hónapban a foglalkoztatás említésre méltó mérséklődésére csupán a közigazgatás és a villamosenergia, gáz-, és vízellátás területén számítanak, ezeknél is mindössze 50 fő körüli nagyságrendben. A három hónapos előrejelzés adatait megyénként vizsgálva az tapasztalható, hogy szeptember végén a foglalkoztatottak száma kismértékben ugyan, de várhatóan mindhárom megyében emelkedik. Baranya és Somogy megye az átlagosnál szerényebb mértékű (0,1, illetve 0,2%- kos) létszámemelkedéssel számol a negyedév során, Tolna az átlagnál magasabbal (1,2%- kossal). 3 hónap távlatában valamennyi méretkategóriában nőni fog valamelyest a foglalkoztatottak száma. A nagyszervezeteknél dolgozók létszámában 0,1%-os emelkedés várható, ez lényegében stagnálást jelent. A közepes méretűeknél 0,5%-os a kisvállalkozásoknál 0,9%-os emelkedés valószínűsíthető, a legfeljebb 9 főt foglalkoztató mikro-vállalkozások létszáma pedig 6,7%-kal (91 fővel) bővülhet. 8

9 A 12 hónapos előrejelzés adataiból úgy tűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet javulása ebben az intervallumban sem változik jelentősen. A megkérdezett cégek összesített előrejelzése, a régió foglalkoztatotti állományát III. negyedévének végére a jelenleginél mindössze 0,3 %-kal prognosztizálta kedvezőbbre. Ezen belül Baranyában és Somogyban a létszám 0,5%- os, illetve 0,4%-os csökkenését, Tolnában 2,3%-os emelkedését valószínűsítették a felmérésbe vont munkáltatók. Létszámnagyság alapján a mikroszervezetek továbbra is igen optimisták, ezen optimizmus a kisebb cégektől haladva mondhatni a nagyobbak felé csökken. Míg a mikroszervezeteink 10,5%-os létszámnövekedést jeleztek 2009 III. negyedévének végére, addig a kiscégek már csak 1,3%-os növekedéssel, a közepes és nagyfoglalkoztatók ugyanakkor 0,1%-os létszámcsökkenéssel számolnak. Szakmacsoportok szerinti előrejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A következő félévre jelzett 1951 belépés és 1575 kilépés 959 munkakört érint várhatóan és jellemzően csak cserélődésről lesz szó. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások legnagyobb része várhatóan betanított-, illetve segédmunkásokat érint majd: mind a belépők, mind a kilépők négytizede közülük kerülhet ki. Ezen kívül 100 főnél nagyobb felvétel a vas- és fémipari foglalkozásúak (247 fő), és a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (177 fő) köréből várható. 9

10 1 Ugyanezen foglalkoztatási csoportokból jeleztek 100 fő feletti kilépést is, melynek kapcsán a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak létszáma 168 fővel, a vas és fémipari foglalkozásúaké 156 fővel csökken az előrejelzés szerint. A következő 3 hónapra jelzett 20 fő, vagy afeletti létszámváltozások egyenlege FEOR 2 számjegyű csoportokban építőipari foglalkozások egészségügyi foglalkozások könnyűipari foglalkozások nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások mobil gépek kezelői mezőgazdasági foglalkozások vas- és fémipari foglalkozások feldolgozóipari gépek kezelői egyszerű szolgáltatás jellgű foglalkozások Változás (fő) A következő három hónapra prognosztizált létszámmozgások munkakörönkénti egyenlegét tekintve 20 főnél nagyobb mértékű létszámbővülést 8 foglalkozási csoportból jeleztek. A feldolgozóipari gépek kezelőinek körében 127 fős emelkedéssel számolnak, ez esetben legnagyobbrészt gyártósori összeszerelőkre (53 fő) és fémmegmunkáló gépkezelőkre (47 fő) lesz szükség. A vas- és fémipari foglalkozásúak körében a belépések és a kilépések mérlege 91 fős többletet mutat e körben a fémmegmunkálók, felületkezelők (83 fő) számíthatnak leginkább felvételre. Bővítést (51 főset) jeleztek a mezőgazdasági foglalkozásúak köréből is, e csoporton belül a növénytermesztési foglalkozásúak iránt lesz nagyobb igény (49 fő). A mobil gépek kezelőinél 42 fős, a nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozásúak esetében 40 fős, a könnyűipari munkakörökbe pedig összességében 30 fős létszámbővülést prognosztizáltak a kérdőívet kitöltő szervezetek. Az egészségügyi és az építőipari foglalkozásúak száma 25, illetve 24 fővel bővülhet a következő negyedévben. A következő negyedévre előre jelzett létszámmozgások egyenlegét tekintve 20 főnél nagyobb mértékű csökkenés csak az egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozásúak (107 fő) körében várható, ezen belül leginkább a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozásúaknál lehet munkaviszony megszűnésekre számítani. 10

11 Szolgáltatásaink és az aktív eszközök felhasználása a válaszadók körében A munkaerő-gazdálkodási adatlap 4. kérdésénél arra kértük a munkáltatókat jelöljék meg, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szolgáltatásai és aktiváló eszközei közül melyeket használják és egyben rangsorolják is őket fontosságuk sorrendjében. Az összesített adatokból az szűrhető le, hogy a válaszadó munkáltatók legnagyobb hányada a bértámogatást és a munkaközvetítést tartja a leghasznosabb és legfontosabb szolgáltatásnak, előbbit a cégek több, mint fele, a munkaközvetítést 43%-a sorolta a három legfontosabb közé. Az említett eszközök kedveltségére utal, hogy mindkettő esetében a válaszadóknak csupán 8-9%-a, nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri, vagy még nem használta az említett szolgáltatást, illetve aktív eszközt. A harmadik legfontosabb szerep a START kártyának jutott, a válaszadók közel harmadánál ez szerepelt az első három leggyakrabban igénybevett szolgáltatásnál, az AM könyv pedig a negyedik legnépszerűbb volt a felmérésben résztvevő gazdálkodók között. Ez utóbbit a cégek 30%-a sorolta a három legfontosabb eszköz közé. Az egy évvel korábbi felméréshez hasonlítva, az alkalmi munkavállalói könyv alkalmazása sokkal ismertebb és elterjedtebb lett, akkor ugyanis még csak a munkaadók 13%-a említette a három leggyakrabban használt eszközként és hetedik volt felsorolt aktív eszközök sorában. Ötödik helyre került a foglalkoztatási jogszabályok ismertetése (24%), hatodik, illetve hetedik lett a sorban a munkaerőpiacról való tájékoztatás és munka melletti képzést támogató lehetőségek alkalmazása. Ez utóbbi kettőt a munkáltatók 14-14%-a említette a három leggyakrabban használt aktív eszközként. Az előbb említettekkel szemben nem igazán veszik igénybe a munkáltatók az álláskeresők összetételéről való tájékoztatási lehetőséget, a közhasznú munkavégzés támogatását (ez valószínűleg a minta összetételéből fakad), és a létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás lehetőségét sem. Az uniós munkaközvetítés továbbra is a legkevésbé igényelt szolgáltatás. Rendezvények, események A Társadalmi Megújulás Operatív Program Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért program keretében májusban is folytatódott a célcsoport bevonása, így a résztvevők létszáma már megközelítette az 1600 főt. 44 csoportos tanfolyamon több, mint 800 fő vett részt, a különféle bértámogatások révén pedig közel 700 állt munkába a régióban. Június végén megkezdődött a termelőiskola típusú tranzitfoglalkoztatási alprojekt megvalósítása is, amely olyan fiataloknak nyújt tanulási és munkalehetőséget, akik a hagyományos iskolarendszerből lemorzsolódtak. A termelőiskolában három helyszínen július 1-jén kezdődik meg az oktatás, a 90 résztvevő öt a helyi munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakma közül választhatott. Újraindult a HEFOP 1.1 program, a maradványpénzek hatékony felhasználása érdekében. A foglalkoztatás június 02.-tól kezdődik kirendeltségekként változó időpontban. A program előre láthatóan november 30.-ával ér majd véget. A régióban a ben futó három megyei projekt egészül ki új szakasszal, amelyek keretében összesen 128,1 millió Ft felhasználásával hozzávetőlegesen 220 fő bevonására lesz lehetőség. 11

12 A központi munkahelyteremtő beruházások támogatására beérkezett pályázatoknál döntés született. A dél-dunántúli régióból 35 pályázat részesült ezer Ft támogatásban. A beruházások megvalósulásával 792 fő részére teremtünk munkahelyet. Elkezdődött a pályázók tájékoztatása a támogatásról, illetve a hatósági szerződések megkötésének feltételeiről. Szekszárd, Készítette: Bartha Viktória Jóváhagyta: dr. Brebán Valéria főigazgató 12

13 Melléklet (fő) A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg 13 Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetői Műszaki és természettudományi foglalkozások Egészségügyi - egyetemi, főiskolai képzettséghez kapcsolódó 22 foglalkozások Szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások Szakképzett pedagógusok Gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozás Kulturális, sport, művészeti, vallási foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézők Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglakozások Pedagógus foglalkozások Gazdasági, pénzintézeti ügyintézők Egyéb ügyintézők Irodai jellegű foglalkozások Ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások Közlekedési, Postai és Hírközlési foglalkozások Nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások Halászati foglalkozások Bányászati foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Vas- és fémipari foglalkozások Háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások, 75 laboránsok Építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Egyéb helyhez kötött gépek kezelői Mobil gépek kezelői Egyszerű szolgált. jellegű foglalkozások Egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Összesen

14 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. 14

15 Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 15

16 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat új fogalma Nyilvántartott álláskereső: Az Flt november 1-jei módosításával összefüggésben azok a személyek, akik a korábban alkalmazott regisztrált munkanélküli fogalomnak megfelelnek, és a munkaügyi szervezet illetékes kirendeltségével új típusú álláskeresési megállapodást kötöttek. (Az átmeneti időszakban ide értjük azokat a regisztrált munkanélkülieket is, aki esetében ez a megállapodás még nem köttetett meg.) 16