NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS. Észak-Magyarország július - szeptember

Átírás

1 Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Észak-Magyarország július - szeptember Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben az elkövetkező 3 hónapban Nógrád 1,7% Heves 0,2% Borsod-Abaúj-Zemplén 0,2%

2 TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ÉV III. NEGYEDÉVI VÁRHATÓ MUNKAERŐ-PIACI FOLYAMATAIRÓL (A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ALAPJÁN) BEVEZETÉS 2009 júliusában tizenhetedik alkalommal kerestük meg postai úton régiónk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű és naprakész információkhoz jussunk a munkaerő-piac folyamatairól, s ily módon is javítsuk az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ és a régió munkáltatói, valamint társadalmi partnerei közötti kapcsolatokat. A GAZDASÁG ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG JELLEMZŐI A KSH munkaerő-felmérése szerint a 2009 második negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4.198,8 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 11,1 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 54,6%, amely 0,3%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3.797,1 ezer fő volt, 71,4 ezer fővel, 1,8%-kal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest, amíg a munkanélküliek száma 82,5 ezer fővel, 401,7 ezer főre emelkedett, így arányuk 9,6% lett, 2,0 százalékponttal magasabb az előző évinél. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3.493,1 ezer fő volt, 29,4 ezer fővel mérséklődött 2008 második negyedévéhez képest. Az észak-magyarországi régióban 2009 második negyedévében a gazdaságilag aktív éves népesség száma az egy évvel korábbihoz képest 3,2 ezer fővel, 467,5 ezer főre csökkent (aránya 50,6%), az inaktívaké pedig 12,1 ezer fővel 456,9 ezer főre mérséklődött. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma a negyedévben átlagosan 397,6 ezer fő volt, 9 ezer fővel alacsonyabb, mint a megelőző év azonos időszakában, arányuk 43,0%. A munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 69,9 ezer főt tett ki, aránya pedig 15,0%-nak felelt meg. Gazdasági aktivitás II. negyedév Megnevezés észak-magyarországi régióban országosan Foglalkoztatottak, 1000 fő 397, ,1 Munkanélküliek, 1000 fő 69,9 401,7 Gazdaságilag aktívak, 1000 fő 467, ,8 Gazdaságilag inaktívak, 1000 fő 456, ,1 Aktivitási arány, % 50,6 54,6 Foglalkoztatási arány, % 43,0 49,4 Munkanélküliségi ráta, % 15,0 9,6 A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján - 2 -

3 MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐK 2009 II. NEGYEDÉVÉBEN Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint országosan a nyilvántartott álláskeresők száma 2009 második negyedévének végén 549,4 ezer fő volt, ami 2,5%-kal volt alacsonyabb, mint az előző hónapban, az egy évvel korábbi adatokhoz képest viszont 32,2%-os létszámnövekedést tapasztalhatunk. A tartósan legalább egy éve megszakítás nélkül nyilvántartott álláskeresők aránya is 28,5% volt, ez az elmúlt egy év során 4,8 százalékponttal mérséklődött. Június végén az országban közel minden ötödik munkanélküli az észak-magyarországi régióban volt nyilvántartva, számuk 105,2 ezer fő, mely 3,6%-kal alacsonyabb az előző havinál, és 19,1%-kal több az egy évvel korábbinál. A tartósan álláskeresők aránya régiónkban a 32,0%. A pályakezdő álláskeresők száma országosan 43,4 ezer fő volt június végén, mely a megelőző hónaphoz képest 1,2%-kal emelkedett, az előző év azonos időszakához viszonyítva azonban 19,8%-kal bővült. Észak-Magyarországon az országoshoz hasonló trendet figyelhettünk meg. Régiónkban 1,5%-kal nőtt rövid távon a pályakezdők száma, az előző évhez viszonyítva azonban 8,3%-kal több, összesen fő pályakezdő volt nyilvántartásunkban. A második negyedév végén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 66,2 ezer főt, Hevesben 20,5 ezer Nógrádban pedig 18,5 ezer főt tartottak nyilván álláskeresőként munkaügyi kirendeltségeink. Havi szinten mindhárom megyében mérséklődött a munkát keresők száma (2,4%; 7,9%; 2,6%), az éves növekedés Hevesben volt a legnagyobb mértékű (33,1%), Nógrád megyében (20,1%) és Borsodban annál mérsékeltebb (15,1%) ütemű. Az országos átlaghoz képest mindkét időtávra kedvezőbb értékeket mutatott régiónk, különösen szembeötlő az eltérés egy éves viszonylatban, ahol a régiós növekedés 13,1%-ponttal az országos átlag alatt maradt. A második negyedév végén a munkanélküliségi arány a regisztrált álláskeresők létszáma a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 20,4% volt az észak-magyarországi régióban, ez továbbra is számottevően meghaladja az országos 12,5%-ot, valamint a hét régió között továbbra is a legmagasabb. A regisztrált álláskeresők számának alakulása az észak-magyarországi régióban fő január június jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec - 3 -

4 A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI évtől a régiós átalakulásnak köszönhetően Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye adatai régiós összesítésben szerepelnek a felmérésben júliusában a régió munkáltatóját kerestük meg, hogy tájékoztatást kérjünk az elmúlt negyedévi munkaerő-gazdálkodási adataikról, valamint az elkövetkező időszakra (július szeptember, illetve június) vonatkozó terveikről. A postai úton, valamint esetenként ben kiküldött kérdőívünkre 955 cég, a megkeresett munkáltatók 81,4%-a válaszolt régiónkban. A válaszadó munkáltatók megoszlása vállalati méret és nemzetgazdasági ágak szerint Gazdasági ág Észak-Magyarország Mikro Kis Közép Nagy 1-9 fő fő fő 249 fő felett Összesen (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) mezőgazdaság 22 9, ,0 19 7,6 4 6,9 91 9,5 ipar 49 21, , , , ,0 építőipar 20 8, ,3 7 2,8 2 3,4 72 7,5 kereskedelem, javítás 67 29, , ,0 3 5, ,0 vendéglátás 17 7,4 25 6,0 5 2,0 0 0,0 47 4,9 szállítás, posta, távközlés 9 3,9 5 1,2 7 2,8 6 10,3 27 2,8 p.ü.közvetítés, gazdasági szolgáltatás 31 13,5 21 5,0 12 4,8 1 1,7 65 6,8 közigazgatás 2 0,9 18 4,3 23 9,2 3 5,2 46 4,8 oktatás 2 0,9 7 1,7 11 4,4 2 3,4 22 2,3 egészségügyi, szociális ellátás 0 0,0 9 2,2 21 8,4 8 13,8 38 4,0 egyéb közösségi szolgáltatás 10 4,4 18 4,3 8 3,2 5 8,6 41 4,3 Összesen (db) , , , , ,0 Összesen (%) 24,0 43,8 26,2 6,1 100,0 A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, június 30-ára vonatkozó létszáma fő volt. Ez a szám a KSH adatai alapján év II. félévében a régióban alkalmazásban állók létszámának 1 36,6%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető. Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk ágazati hovatartozása szerint az észak-magyarországi régióban és a válaszadói körben Válaszadóknál ÉM régióban 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Közigazgatás Oktatás Egészségügy Egyéb ágak 1 4 főnél többet foglalkoztató régiós székhelyű, vállalkozásoknál, költségvetési és társadalombiztosítási szerveknél, valamint a kijelölt non-profit szervezeteknél KSH, Tájékoztatási adatbázis - 4 -

5 A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik, mintánkban az ipari, a mezőgazdasági ágakba tartozó munkáltatók felül, míg, az oktatási, és közigazgatási tevékenységet folytató ágakhoz tartozók ismét alul reprezentáltan szerepeltek. Az építőipari, a kereskedelmi, javítási, az egészségügyi és az egyéb gazdasági ágakba tartozó cégek aránya nem mutatott jelentős eltérést KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a régió foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be mezőgazdasági munkáltatók. A válaszadók megoszlása vállalati méret szerint Észak-Magyarország 24,0% 43,8% 26,2% 6,1% Borsod-Abaúj-Zemplén 26,2% 43,3% 25,2% 5,2% Nógrád 29,2% 42,7% 21,9% 6,3% Hev es 15,3% 45,6% 31,5% 7,7% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mikro Kis Közép Nagy Ahogyan azt az előző grafikonon is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 43,8% arányban a kisvállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be. A megkeresett cégek 26,2% a közép-, és 24,0%-a a mikrovállalkozások közül került ki. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 6,1%-os arányt képviselnek a mintában. A megkeresett vállalkozások megyénkénti megoszlása statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi differenciálódást. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya 70% körüli, míg ez az arány a hevesi mintában alig több, mint 60%-os, itt válaszolt viszont a legtöbb 50 főnél többet foglalkoztató munkaadó ez igaz mind a középvállalkozásokat, mind pedig a 250 főnél többet foglalkoztatókat tekintve. Elmondható továbbá, hogy a válaszadók több mint fele borsodi illetőségű

6 A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA III. NEGYEDÉVBEN Nógrád 1,7% Heves 0,2% Borsod-Abaúj-Zemplén 0,2% Júliusban a felmérésben résztvevő szervezetektől beérkezett válaszok összesítése alapján megállapítható, hogy a régióban ez év harmadik negyedévében a foglalkoztatás terén lényegében stagnálásra (0,4%-os bővülés) lehet számítani, országosan ennél még mérsékeltebb, 0,1%-os emelkedés várható. A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összességében 323 fős emelkedést jelent a soron következő 3 hónap elteltével, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a foglalkoztatottak számának nagyon enyhe növekedése prognosztizálható. Ez az egyenleg a válaszadó munkáltatóknál fő várható alkalmazása és fő elbocsátása révén fog kialakulni. A június 30-i létszámra, mint bázisra vetítve 3,6%-os felvétel és 3,1%-os elbocsátás mellett, a létszámváltozások a dolgozók 6,7%-át, mintegy főt fognak ily módon érinteni. Mindössze kilenc kirendeltség területéről jeleztek a munkáltatók negatív egyenleget a be- és kilépők számát tekintve, Hevesből és Nógrádból 2-2 térségből, a fennmaradó 5 terület pedig borsodi. Négy körzet esetében a mérséklődés azonban a 20 főt sem éri el. Számottevőbben, 50 főt meghaladó mértékben csupán Sárospatak körzetében csökken a foglalkoztatottak száma. Jelentősebb, hasonló mértéket elérő, vagy azt meghaladó létszámbővítés Salgótarján, Balassagyarmat, Mezőcsát, Gyöngyös és Encs térségében várható. A legnagyobb arányú, a mezőcsáti körzetet érintő bővítés mögött, várhatóan 50 munkavállaló tervezett felvétele áll egy kereskedelemmel foglalkozó cégnél

7 Szintén változatos képet mutatnak a Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar összesen Villamos energia-, gáz- és vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Munkaerő-felvétel és leépítés az elkövetkező 3 hónap során, ágazatok szerint Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi-, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás -17,6% -7,8% -4,5% -1,7% -1,0% -3,2% -3,2% -2,6% -2,7% -2,6% -2,3% -0,5% -0,6% -6,3% -0,3% 1,4% 0,0% 2,5% 2,5% 2,8% 1,1% 1,1% 0,2% 0,3% 1,0% 1,9% 1,2% 6,0% 4,2% 2,8% 2,0% 1,2% 0,6% 3,5% 5,4% 4,7% 3,8% 6,0% 9,8% -20% -15% -10% -5% 0% 5% 10% 15% 20% Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás létszámváltozási előrejelzések nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerint. Jelentős visszaesést a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás (7,8%, 310 fő) területről jelezték a felmérésben résztvevő munkáltatók. További hat ágazatból jeleztek minimális mérséklődést az érintett cégek, de ez minden esetben 15 fő alatti létszámot érint, így nem számottevő. A legnagyobb bővülést a szállítás, raktározás, posta, távközlés (2,0%, 112 fő), az élelmiszer, ital, dohány gyártása (2,6%, 81 fő), a textília, textiláru gyártása (4,4%, 75 fő), a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás (1,4%, 70 fő), illetve a kereskedelem, javítás (1,0%, 60 fő) területén tevékenykedő válaszadók reméltek. Ahogyan azt a mellékelt grafikonon is jól láthatjuk, sok esetben a csekély mértékű létszámváltozás erős fluktuáció takar. A nagyarányú és jelentős létszámmozgás a közszférában a települési önkormányzatoknál, illetve szervezeteiknél zajlik le, ezen munkakörök túlnyomó részt a közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódnak. Hasonló hatást fejt ki az erdőgazdálkodás területén a közmunkaprogramok átmeneti hatása

8 Létszámmozgási várakozások az észak-magyarországi régióban 2009 III. negyedévében a válaszadók körében Foglalkoztatási főcsoport A III. negyedév folyamán Belépő fő Kilépő fő Egyenleg ipari és építőipari foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások egyetemi, főisk. képz. önálló alkalmazását igénylő foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások szolgáltatási jellegű foglalkozások mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetői szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Összesen A megelőző negyedéves felmérésben tervezett változásokhoz képest várhatóan fővel csökken a belépők száma, ezzel szemben a kilépők száma emelkedik 110 fővel, így az előző negyedévben prognosztizált fős bővüléssel szemben, ez év harmadik negyedévének végére csupán 323 fős emelkedést várnak a megkérdezett munkáltatók. A táblázatból jól látható, hogy az ipari és építőipari foglalkozások és a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők körében várhatunk számottevőbb növekedést. Jelentős létszámmozgást prognosztizáltak a válaszadók a szolgáltatási jellegű foglalkozások esetében is. Az év harmadik negyedévében az alábbi foglalkozásokban várható számottevő létszámmozgás (részletesen lásd a 2. számú mellékletben): Jelentősebb mértékű pozitív mérleggel záruló * mobil gépek kezelői: 138 fő (érintett: 518 fő) * könnyűipari foglalkozások: 103 fő (érintett: 203 fő) * vas és fémipari foglalkozások: 60 fő (érintett: 418 fő) A fentieken túl, egyenlegét tekintve kevésbé jelentős, de nagyobb számú ki- és belépést előrejelző * kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások: (be 180 fő, ki 167 fő) * feldolgozóipari gépek kezelői: (be 112 fő, ki 123 fő) * szakképzett pedagógusok: (be 44 fő, ki 62 fő) Jelentősebb mértékű negatív mérleggel záruló * egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozások köre is, a: -115 fő (érintett: fő) Jelentősebb csökkenést a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások esetében jeleztek a válaszadó munkáltatók. Ebben a körben a közcélú foglalkoztatás szezonális hatása érzékelhető, ahol a települési önkormányzatoknál zajló feladatok ellátása a tél közeledtével egyre kevesebb munkaerőt igényel, így megkezdődik a munkavállalók kiáramlása

9 A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA II. NEGYEDÉV VÉGÉRE A kérdőívünket kitöltő munkáltatók júliusi válaszai alapján megállapítható, hogy régiónkban július-szeptember között várható 0,4%-os stagnáláshoz képest, képest 1,1%-os létszámemelkedést terveznek a megkérdezettek egy éves időtávra (országosan 0,4%-os mérséklődésre számítunk 2010 júniusának végére). A jelzett növekedés létszámkihatása a válaszadók körében összességében 787 fős emelkedést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A változás 3,5%-os, 1,1%-os, illetve 0,1%-os növekedést takar Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben az elkövetkező 12 hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád 0,1% 3,5% Heves 1,1% A kirendeltségi körzetek többségében 18 esetben éves kitekintésben kisebb-nagyobb mértékű növekedésre számíthatunk. A legnagyobb létszámbővülést a balassagyarmati (298 fő), a miskolci (191 fő), az egri (148 fő), a gyöngyösi (105 fő) és a rétsági (103 fő) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizálták. Számottevőbb arányú és mértékű csökkenés négy kistérség területén várható; ezek Sárospatak (157 fő), Kazincbarcika (69 fő), Tiszaújváros (52 fő) és Putnok (42 fő). Egy éves távlatban vállalati méret szerint minden csoport növekedést jelzett előre. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legnagyobb létszámú bővítésre 338 főt érintően a nagyvállalatok esetében számíthatunk az előrejelzések alapján. A foglalkoztatottak létszámához viszonyítva a legnagyobb arányú emelkedést a 10 fő alatti létszámot foglalkoztató - 9 -

10 mikrovállalkozások jelezték, ahol közel negyedével bővül a létszám, ez összesen 281 főt jelent. A felmérésben résztvevő 418 kisvállalkozásnál együttvéve 55 fős létszámemelkedés várható, míg a közepes vállalatoknál összességében 113 fős csökkenést valószínűsítenek a megkérdezettek. A 2010 második negyedévének végéig várható 50 fő fölötti létszámváltozásokat az alábbi táblázat szemlélteti várható változás Nemzetgazdasági ág II. negyedév végéig (fő) (%) textília, textiláru gyártása 154 9,0 villamosgép, műszer gyártása 144 2,5 egészségügyi, szociális ellátás 138 1,8 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 135 2,6 gép berendezés gyártása 126 3,7 szállítás, raktározás, posta, távközlés 106 1,9 máshova nem sorolt feldolgozóipar 94 5,7 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 62 6,4 élelmiszer, ital, dohány gyártása 56 1,8 kereskedelem, javítás 50 0,8 oktatás -73-2,6 közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,2 A fenti táblázatban közölt adatok szerint nagyobb mértékű felvételt több feldolgozóipari ágazat jelzett (bőrtermékek, textíliák gyártása, fafeldolgozás, villamosgép, műszer gyártása), valamint a szállítással, raktározással foglalkozó vállalatok várnak. Visszaesést 2010 második negyedévének végére az oktatás és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén tevékenykedő munkáltatók jelezték. A közösségi szolgáltatások köréből kivételt képez az egészségügyi-, szociális ellátás prognózisa, miután az e területen tevékenykedő szervezetek egy kismértékű bővülést terveztek

11 MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ ÁFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL Kérdőívünk a fent említett három állandó kérdéseken túl, melyek a létszámmozgásokat vizsgálják tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. A harmadik negyedéves felmérésben arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók miként vélekednek az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szolgáltatásairól és aktiváló eszközeiről. Ezek közül melyek azok, amiket ismernek, melyeket használnak, és ezeket hogyan rangsorolják fontosságuk szempontjából. Az alábbi táblázat összefoglalja a fenti kérdésekre adott munkáltatói válaszokat, és fontossági sorrendbe állítja a nyújtott szolgáltatásokat. Az ÁFSZ szolgáltatásinak és aktiváló eszközeinek megítélése régiónk munkáltatóinak visszajelzései alapján Rangsor Szolgáltatások, aktiváló eszközök a fontosságuk szerint helyre rangsorolók száma (fő) A szolgáltatást, illetve aktív eszközt használók száma (fő) aránya (%) nem használók száma (fő) aránya (%) nem ismerők száma (fő) aránya (%) Összes válasz (db) 1. Bérjellegű támogatások ,7 33 4,8 4 0, Munkaközvetítés ,9 42 6,3 6 0, START kártya család , ,7 17 2, Foglalkoztatási jogszabályok ismertetése , ,3 18 3, Tájékoztatás a munkanélküliek összetételéről , ,1 0 0, Tájékoztatás a munkaerő-piacról , ,8 18 3, Járulékkedvezmény KKV-knak és civil szervezeteknek , , , Létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás , ,6 40 7, Munka melletti képzést támogató lehetőségek , ,6 44 8, Speciális válságkezelő munkaerő-piaci programok , , , EURES , , ,1 473 A fenti táblázatból jól látható, hogy a felmérésbe vont munkáltatók szinte mindannyian ismerik az ÁFSZ szolgáltatásait és támogatásait. Még a legkevésbé ismert szolgáltatásoknak is, melyek részben újak mint a speciális válságkezelő munkaerő-piaci programok, illetve a járulékkedvezmény kis-, középvállalkozásoknak és civil szervezeteknek illetve már hosszabb ideje működnek EURES közel 80%-os, vagy afölötti az ismertsége

12 Az egy évvel ezelőtti vizsgálat eredményeihez képest, minden minkét felmérés alkalmával vizsgált támogatási eszköz vagy szolgáltatás esetében azt tapasztalhatjuk, hogy a munkáltatók egyre növekvő köre használja őket. A munkáltatók legnagyobb része által igénybe vett szolgáltatás vagy támogatás a bértámogatás és a munkaközvetítés, egyenként 90% fölötti arányukkal 5,0, illetve 3,7%-ponttal nőtt a népszerűségük az előző évhez képest. Ez előbbi esetben a növekedés egyértelműen mutatja, hogy a jelenlegi nehéz reálgazdasági helyzetben a munkáltatók egyre inkább rászorulnak a támogatott foglalkoztatásra, és veszik igénybe az Állami Foglalkoztatási Szolgálat segítségét. Ennél is nagyobb mértékben (12,4%-ponttal) bővült a START kártyával is foglalkoztatók köre, szintén a fent említett okból kifolyólag. Sajnálatos módon ugrásszerűen megnőtt a létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtást igénybe vevők köre is itt 21,0%-pontos emelkedésről beszélhetünk. Összességében elmondható, hogy a nehéz gazdasági helyzet a munkaügyi központ klasszikus feladatit is felértékelte. A tájékoztatás a foglalkoztatási jogszabályokról, a munkaerőpiacról és a munkanélküliek összetételéről is egyenként 10%-pont fölötti mértékben emelkedtek. A legkevésbé ismert és használt szolgáltatás az Európán belüli munkaközvetítés. A foglalkoztatók közel ¾-e nem toboroz munkaerőt külföldről

13 MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSZ) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, régiós szinten 27 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők;

14 a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 3. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll

15 Észak-Magyarország 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2009 júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) +3 hó múlva várható létszám (fő) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (fő) változás +12 hónap múlva (%) Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ , ,4 Encsi Kirendeltség , ,4 Kazincbarcikai Kirendeltség , ,5 Tiszaújvárosi Kirendeltség , ,1 Mezőkövesdi Kirendeltség , ,9 Ózdi Kirendeltség , ,4 Sárospataki Kirendeltség , ,0 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség , ,2 Szerencsi Kirendeltség , ,6 Edelényi Kirendeltség , ,6 Szikszói Kirendeltség , ,1 Tokaji Kirendeltség , ,8 Putnoki Kirendeltség , ,1 Gönci Kirendeltség , ,0 Mezőcsáti Kirendeltség , ,3 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,1 Egri Kirendeltség és Szolgáltató Központ , ,5 Gyöngyösi Kirendeltség , ,5 Hatvani Kirendeltség , ,6 Hevesi Kirendeltség , ,3 Füzesabonyi Kirendeltség , ,2 Pétervásári Kirendeltség , ,3 Heves , ,1 Salgótarjáni Kirendeltség és Szolgáltató Központ , ,6 Balassagyarmati Kirendeltség , ,5 Pásztói Kirendeltség , ,6 Szécsényi Kirendeltség , ,3 Bátonyterenyei Kirendeltség , ,7 Rétsági Kirendeltség , ,2 Nógrád , ,5 Észak-Magyarország , ,1 Országos , ,4

16 Észak-Magyarország 1. számú melléklet (folytatás) Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2009 júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) +3 hó múlva várható létszám (fő) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (fő) változás +12 hónap múlva (%) Mikrovállalkozás , ,9 Kisvállalkozás , ,6 Középvállalkozás , ,4 Nagyvállalkozás , ,0 Összesen , ,1 mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás , ,9 egyéb ásványbányászat , ,8 élelmiszer, ital, dohány gyártása , ,8 textília, textiláru gyártása , ,0 bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása , ,7 fafeldolgozás , ,8 papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység , ,7 vegyi anyag, termékek gyártása , ,4 gumi műanyag termékek gyártása , ,3 nemfém ásványi termékek gyártása , ,4 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása , ,6 gép berendezés gyártása , ,7 villamosgép, műszer gyártása , ,5 járműgyártás , ,0 máshova nem sorolt feldolgozóipar , ,7 villamos energia, gáz és vízellátás , ,5 építőipar , ,6 kereskedelem, javítás , ,8 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,4 szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,9 pénzügyi közvetítés , ,0 ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás , ,6 közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás , ,2 oktatás , ,6 egészségügyi, szociális ellátás , ,8 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás , ,2 Összesen , ,1

17 Észak-Magyarország 2. számú melléklet Létszám felvételi-leépítési szándékok III. negyedév folyamán az észak-magyarországi régióban Megnevezés Észak-Magyarország belépő fő kilépő fő egyenleg mobil gépek kezelői könnyűipari foglalkozások vas- és fémipari foglalkozások élelmiszeripari foglalkozások egyéb helyhez kötött gépek kezelői egészségügyi foglalkozások műszaki és természettudományi foglalkozások technikusok és hasonló műszaki foglalkozások kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások egészségügyi - egyetemi, főiskolai. képzettséghez kapcsolódó foglalkozások gazdasági, pénzintézeti ügyintézők irodai jellegű foglalkozások igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi foglalkozások bányászati foglalkozások egyéb magasan képzett ügyintézők ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások területi, helyi önkormányzat, közigazgatás, igazságszolgáltatás, érdekképviselet pedagógus foglalkozások mezőgazdasági foglalkozások növényvédelmi, növény-egészségügyi és talajvédelmi foglalkozások szociális - egyetemi, főiskolai. képzettséghez kapcsolódó- foglalkozások gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetői kulturális, sport, művészeti és vallási foglalkozások erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások egyéb ügyintézők építőipari foglalkozások egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások feldolgozóipari gépek kezelői szakképzett pedagógusok egyszerű szolgált. jellegű foglalkozások FEOR szerint összesen