Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Átírás

1 Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, mely III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgálat teljes szervezetére nézve felhasználásra került. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül, on-line történhet. A felmérés során egy rövid kérdőívet juttatunk el a bevont munkáltatókhoz, amely a vállalatok aktuális, valamint a három hónap és egy év múlva várható statisztikai állományi létszámára, az előző három hónap tényleges és a következő három hónap várható munkaerőforgalmára vonatkozó, valamint egy negyedévente változó kérdést tartalmaz. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A felmérés emellett a munkáltatói kapcsolattartás erősítését is szolgálja. A 2008 első negyedévére vonatkozó adatfelvételre január között került sor. A beérkezett 948 kérdőív 35%-át on-line módon, a többit kézzel töltötték ki, ez utóbbiakat a kirendeltségi kollégák rögzítették. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői a dél-dunántúli régióban a KSH adatai alapján A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint 2007 III. negyedévében a dél-dunántúli régióban 336,5 ezer főt foglalkoztattak, míg a munkanélküliek száma 35,7 ezer volt III. negyedévének átlagában a foglalkoztatottak száma 5,3%-kal csökkent, a munkanélküliek száma ugyanakkor 5,6%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási arány (45,3%) és az aktivitási ráta is (50,1%) romlott az előző év azonos időszakához viszonyítva, előbbi 2,4, utóbbi 2,1%-ponttal. Ez utóbbi mutatók kedvezőtlenebbek voltak az országos átlagnál is. Az ugyanezen adatforrás szerinti munkanélküliségi ráta 9,6%-ot tett ki, ami 0,9 %-ponttal magasabb az előző év azonos időszakában tapasztaltnál Szekszárd, Szent István tér Telefon: (74) , Fax: (74) , tolnammk@lab.hu, Internet:

2 Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai a dél-dunántúli régióban 1 (15-74 éves népességre) Megnevezés I-III I-III I-III I-III. negyedév negyedév negyedév negyedév a régió népességének %-ában Népesség száma, (ezer fő) a) Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fő) a) 761,4 743,4 78,4 76,8 Gazdaságilag aktívak, (ezer fő) b) ,2 40,1 38,5 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) b) 355,2 336,5 36,6 34,8 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) b) 33,8 35,7 3,5 3,7 Alkalmazásban állók száma (ezer fő) c) 212,2 203,8 21,9 21,1 Inaktívak száma (ezer fő) b) 356,0 370,9 36,7 38,3 A dél-dunántúli székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató szervezeteknél I-III. negyedévében átlagosan 203,8 ezren álltak alkalmazásban, 8,5 ezer fővel kevesebben, mint egy évvel korábban. A különböző gazdasági ágak létszámindexei differenciáltak voltak. Létszámnövekedést ebben az időszakban mindössze három gazdasági ágban regisztráltak, a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén 6,4%-kal, a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás gazdasági ágban pedig 0,5%-kal emelkedett az alkalmazottak létszáma. Létszámemelkedés mutatkozik az oktatás területén is, de itt nem valós létszámnövekedésről van szó, hanem technikai átsorolásról. Egyes megyei fenntartású (oktatási, illv. szociális) intézmények a közigazgatás területéről átsorolódtak az oktatás gazdasági ágba, ez okozta azt, hogy az oktatásban a valós csökkenés helyett létszámnövekedést, a közigazgatásban viszont 18,3%-os csökkenést mutatnak a KSH alkalmazásban állókra vonatkozó adatai. Jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma az építőipar (13,8%-kal) és a mezőgazdaság (9,2%-kal) területén is. Az alkalmazásban állók 91%-át teljes munkaidőben foglalkoztatták. E körben 3,8%-kal csökkent a létszám az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva, a részmunkaidősök száma viszont ennél nagyobb mértékben, mintegy 6,2%-kal mérséklődött I-III negyedévében 116,6 ezer dél-dunántúli székhelyű gazdasági szervezetet tartottak nyilván, ezen belül a vállalkozások száma , a nonprofit szervezeteké 8152, a költségvetési szerveké 1914 volt. A vállalkozásokon belül 33,6%-ot tettek ki a társas, 66,4%- ot pedig az egyéni vállalkozások. Ezer lakosra vetítve 2007 I-III negyedévében 73 egyéni vállalkozás és 37 társas vállalkozás jutott. 1) Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató ill. Statisztikai tükör (2006. I-III. negyedév és I-III. negyedév ). a) 2006, illv január 1-jén. b) III. negyedéves adatok. c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti féléves adatai. 2

3 A regisztrált gazdasági szervezetek fő tevékenysége szerint legnagyobb hányaduk az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások (29,8%), a kereskedelem, javítás (14,7%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (11,7%) és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (11,1%) gazdasági ágakba voltak bejegyezve, de meghatározó az építőipari (7,2%) és a mezőgazdasági (6,3%) cégek részesedése is. A munkaerő-piaci helyzet alakulása évben A regisztrált álláskeresők száma a dél-dunántúli régióban 2007-ben havonta átlagosan fő volt, az előző év azonos időszakinál 5,4%-kal (2938 fővel) több. A nyilvántartottak számának emelkedése a régió mindhárom megyéjében nyomon követhető. A legnagyobb álláskereső létszámot Somogy megyében tartották nyilván, főt, amely az előző évihez képest 1615 fővel (7,8%-kal) emelkedett. A Baranya megyében élő, munka nélkül lévők éves átlagos száma fő volt, amely a évit 966 fővel (4,6%-kal) haladta meg. Tolna megyében főt regisztráltak havi átlagban, e térségben az állástalanok száma 3%-os emelkedést mutatott az egy évvel korábbihoz képest. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya december végén 14,3% volt a Dél-Dunántúlon, ezzel az ország hét régiója közül a 3. legkedvezőtlenebb helyzetűnek számított (csak Észak-Magyarország és Észak-Alföld rátája volt magasabb). A mutató a régió mindhárom megyéjében meghaladta az országos átlagot (10,1%), de jelentős különbségekkel. Somogyban volt a legmagasabb a ráta, 17,3%-os, Baranyában 13,4%-os, Tolnában viszont csak 11,9%-ot tett ki. (Somogy az ország negyedik legrosszabb munkaerő-piaci helyzetű megyéjének számított december végén.) 2007 év átlagában a nyilvántartott álláskeresők 85,2%-a fizikai munkaerő volt, többségükben szakmunkás (36%), betanított munkát 23,5%-uk, segédmunkát valamivel több, mint negyed részük keresett. Iskolai végzettségüket tekintve a regisztráltak 45,8%-a legfeljebb az általános iskolát járta ki, harmad részük szakmunkás végzettségű volt, 18,2%-uk érettségivel, 3,5%-uk pedig diplomával rendelkezett. A vizsgált időszakban a nyilvántartott álláskeresők 9,1%-a volt pályakezdő, havi átlagos létszámuk 5128 főt tett ki. Az álláskeresők 30,5%-a egy évnél hosszabb ideje szerepelt a regisztrációban, amely mutató szintén a régió kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetét tükrözi III. negyedévének során havonta átlagosan 2304, negyedéves szinten összesen 6911 állásbejelentés érkezett a Dél-Dunántúlon működő munkaügyi kirendeltségekhez. Az álláshelyek 41,1%-a (2842 főre vonatkozó) nem támogatott, mintegy 54,6%-a (3772) pedig támogatott volt, míg 4,3% (297 fő) külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozott. A támogatott álláshelyek 84,4%-a közhasznú-, közcélú-, vagy közmunkákat jelentett, 11%-os volt a bértámogatás, 4,6%-os pedig a többi támogatott állás aránya szeptember végén 1515 db üres álláshely szerepelt összesen a régió kirendeltségeinek nyilvántartásában, így a 2007 harmadik negyedéve során bejelentett 6911 álláshellyel együtt összesen 8426 db állt a munkát keresők rendelkezésére, melyből szeptember végéig 1465 db maradt betöltetlen. A régió három megyéjében 2007 utolsó negyedévében 14 csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központokhoz, amelyek összesen 644 munkavállaló tervezett elbocsátásról adtak számot. A negyedév folyamán a legnagyobb számú munkahely megszűnését a komlói Városi Önkormányzati Kórház jelentette be 186 főre vonatkozóan. Ezen kívül 87 fős tömeges elbocsátást hajtott végre a szekszárdi székhelyű, bőrtermék gyártásával foglalkozó Samsonite Hungária Bőrönd Kft, 85 főset pedig somogyi Betonút Zrt. 3

4 A Magyar Aszfalt Kft. 72 főtől vált meg, a Kaposi Mór Oktató Kórház 57 fővel csökkentette létszámát a vizsgált időszakban. A felmérés eredményei A I. negyedévi adatfelvételbe a régióban működő munkaügyi kirendeltségeink összesen 1056 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 21 és 107 között mozgott. A megkeresett szervezetek 89,8%-a, mintegy 948 munkáltató válaszolt kérdéseinkre, ezen belül 942 kérdőív volt feldolgozható. A 942 munkáltató 2008 januárjában összesen 69,7 ezer főt foglalkoztatott, ez 5,7%-kal kevesebb a IV. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. A KSH statisztikája alapján a dél-dunántúli régióban I-III. negyedévében az alkalmazásban állók átlagos száma 203,8 ezer fő volt, így ez 34,2%-os reprezentáltságot jelent. (A KSH évi mikrocenzusa szerint a foglalkoztatottak száma régiónkban 346,1 ezer fő volt, ha ehhez viszonyítunk, akkor csak 20,1%-os arányszámot kapunk.) A válaszadó 942 cég a régióban szeptember végén regisztrált 2 összes ( ) gazdasági szervezet 0,8%-át képviseli. A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban az előző felmérésekhez hasonlóan most is a feldolgozóiparból (294 cég), a kereskedelem, javítás területéről (168 cég), a mezőgazdaságból (91 cég) és az építőipar (74 cég) nemzetgazdasági ágakból kerültek ki. A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatnak (64 cég), az élelmiszeriparnak (54 cég), a fafeldolgozásnak (36 cég) és a textília, textiláru gyártása ágazatnak (31 cég) volt legnagyobb az érintettsége. A regisztrált összlétszám 33,9%-át a feldolgozóipar, 11-11%-át a kereskedelem és az egészségügyi, szociális ellátás adta. Jelentősebb létszám származott az oktatásból a mezőgazdaságból, az egyéb közösségi, személyi szolgáltatások területéről és a szállítás, raktározás gazdasági ágakból, e területek egyenként az összes felmérésben szereplő foglalkoztatotti létszám 6-7%-át szolgáltatták. A feldolgozóiparon belül a villamos gép, műszergyártás ágazat volt a legnagyobb foglalkoztató, az összlétszám 8,8%-a dolgozott e területen. Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a mostani felmérésben az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar, a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, a kereskedelem, javítás és az egészségügyi szociális ellátás az átlagosnál nagyobb mértékben voltak reprezentáltak, ugyanakkor a közigazgatás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás valamint az oktatás, területén dolgozók szerepeltek legkisebb arányban a mintában. 2) Forrás: KSH Statisztikai Tükör I-III. negyedév. 4

5 A I. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma (fő) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint, 2007 I. félév (fő) Reprezentációs arány (%) Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás ,9 Bányászat X 4 Feldolgozóipar ,8 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ,1 Építőipar ,4 Kereskedelem, javítás ,6 Szálláhely-szolgáltatás, vendéglátás ,7 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,7 Pénzügyi közvetítés 493 X Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,1 Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás ,4 Oktatás ,0 Egészségügyi, szociális ellátás ,4 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,8 Dél-dunántúli régió összesen: ,2 A mintával érintett létszám 40,7%-a ( fő) Somogy, 33,1%-a ( fő) Baranya, 28,2%-a ( fő) pedig Tolna megyében megkérdezett gazdálkodóknál dolgozott. A válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma régiós szinten 74 fő volt, megyénként tekintve Somogyban 91, Baranyában 67, Tolna megyében pedig 65 főt tett ki. A megkérdezett cégeknél dolgozók 47%-a nagy, 37%-a közepes, 14%-a kis, 2%-a pedig mikro-vállalkozásoknál állt alkalmazásban. Az előző negyedévi felméréshez hasonlítva a mintában kismértékben csökkent a nagy méretű szervezeteknél dolgozók aránya (1%-ponttal), a közepes szervezeteknél munkát végzők száma ugyanakkor ugyanennyivel emelkedett. A mikro és a kisvállalkozások kategóriájában nem történt változás a három hónappal ezelőtti felméréshez viszonyítva. Jelölés értelmezés: 3)= Nem közölhető adat. 4)= A mutató nem értelmezhető. 5

6 A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálokodás Mikro (0-9 fő) Vállalati létszámnagyság-kategória Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (249 fő felett) db % db % db % db % Összesen =100% 24 2,5 40 4,2 25 2,7 2 0,2 91 Energiahordozó bányászata 0 0,0 1 0,1 1 0,1 0 0,0 2 Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohány gyártása 13 1,4 23 2,4 15 1,6 3 0,3 54 Textilia, textiláru gyártása 4 0,4 11 1,2 12 1,3 4 0,4 31 Bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása 1 0,1 3 0,3 9 1,0 0 0,0 13 Fafeldolgozás 16 1,7 15 1,6 5 0,5 0 0,0 36 Papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység 2 0,2 3 0,3 2 0,2 0 0,0 7 Vegyi anyag, termékek gyártása 0 0,0 3 0,3 0 0,0 0 0,0 3 Gumi műanyag termékek gyártása 3 0,3 8 0,8 2 0,2 0 0,0 13 Nemfém ásványi termékek gyártása 1 0,1 7 0,7 4 0,4 1 0,1 13 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 18 1,9 29 3,1 16 1,7 1 0,1 64 Gép berendezés gyártása 2 0,2 6 0,6 2 0,2 3 0,3 13 Járműgyártás 3 0,3 1 0,1 2 0,2 2 0,2 8 Villamosgép, műszer gyártása 4 0,4 3 0,3 10 1,1 6 0,6 23 Máshova nem sorolt feldolgozóipar 5 0,5 7 0,7 4 0,4 0 0,0 16 Villamos energia, gáz és vízellátás 1 0,1 4 0,4 11 1,2 2 0,2 18 Építőipar 24 2,5 45 4,8 4 0,4 1 0,1 74 Kereskedelm, javítás 75 8,0 63 6,7 27 2,9 3 0,3 168 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 19 2,0 20 2,1 5 0,5 0 0,0 44 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 8 0,8 10 1,1 2 0,2 5 0,5 25 Pénzügyi közvetítés 0 0,0 3 0,3 4 0,4 0 0,0 7 Ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás 24 2,5 11 1,2 6 0,6 2 0,2 43 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosít 16 1,7 21 2,2 15 1,6 3 0,3 55 Oktatás 0 0,0 9 1,0 29 3,1 4 0,4 42 Egészségügyi, szociális ellátás 2 0,2 10 1,1 19 2,0 6 0,6 37 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 10 1,1 20 2,1 11 1,2 1 0,1 42 Összesen , , ,7 49 5,2 942 Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adnia a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. 6

7 A felmérésben résztvevő szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva Db % db % csökkenő , ,7 stagnáló , ,5 növekedő , ,8 Válaszadók száma , ,0 A vállalatok 52%-a 3 hónap múlva is, 45,5%-a egy év múlva is változatlan létszámmal tervezi működését. Ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy a bizonytalan üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják előrebecsülni a változást. A létszámcsökkentési elképzelésről 3 hónapos időtávban a megkérdezettek 14%-a, 12 hónapos távlatban 16,7%-a számolt be, ugyanakkor a bővíteni szándékozók aránya 3 hónapra vonatkozóan 34%, egy évre előretekintve pedig 37,8%-os volt. A válaszadók jelzése szerint az elmúlt három hónapban 3352-en léptek be új munkavállalóként és 4529 alkalmazott hagyta el a munkahelyét, tehát összességében 1177 fővel csökkent a bevont cégek összlétszáma. A rövidtávú munkaerő-felmérések egyik problémájára mutat rá az az adat, hogy az októberben lebonyolított előző felmérésünk alkalmával, a következő három hónapra tehát IV. negyedévére csak 2013 belépést és 2429 fős kilépést, tehát összességében 416 fős létszámcsökkenést prognosztizált az akkor megkérdezett 23-mal nagyobb elemszámú és 4,2 ezerrel több foglalkoztatottat reprezentáló, de zömében azonos cégekből álló munkáltatói kör. A korábbi felméréseinknél is azt tapasztaltuk, hogy a valóságban bekövetkező munkaerőmozgásnak csak durván a felét, harmadát tudták voltak hajlandóak három hónapra előre jelezni a megkérdezett gazdálkodó szervezetek, így volt ez a mostani felvétel alkalmával is. Az elkövetkező negyedévben a felmérésben résztvevő 942 munkáltató összességében létszámának 954 fős (1,4%-os) növekedésére számít. A munkakörönkénti előrejelzés szerint 2223 új belépés mellett 1269 kilépés várható. A foglalkoztatottak létszámadatai a I. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál Foglalkoztatottak száma (fő) várható létszám egy év múlva várható létszám 3 hónap múlva aktuális létszám: január 7

8 A jelzett létszámmozgások egyenlegeként a következő három hónapban a foglalkoztatotti létszám említésre méltó emelkedésére a feldolgozóiparban (559 fő), és az építőiparban (155 fő) számítanak. A feldolgozóiparon belül az előző negyedévhez hasonlóan leginkább a villamosgép-, műszergyártása (161 fő) és a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (147 fő) területén várható a foglalkoztatottak számának növekedése. A többi létszámtöbbletet feltételező nemzetgazdasági ágban a létszámnövekedés mértékét 100 fő alattira becsülték. Szemben az előbbiekkel, az elkövetkező három hónapban a foglalkoztatás 100 fő feletti mérséklődésére egyetlen ágazatban sem számítanak. A létszám legnagyobb mértékű csökkenését az egészségügy, szociális ellátás területéről jelezték (-28 fő). A három hónapos előrejelzés adatait megyénként vizsgálva az tapasztalható, hogy március végén a foglalkoztatottak száma kismértékben ugyan, de várhatóan emelkedik: Baranyában 1%-kal, Somogyban 1,6%-kal, Tolnában 1,5%-kal. Ez nyilván azzal van összefüggésben, hogy a szezonális munkák megkezdődésének köszönhetően az év első negyedévében jelentősebb létszámfelvételek történnek a munkáltatók részéről. A mikro-vállalkozások, a nagy méretű szervezetek létszáma 3 hónap távlatában is várhatóan a megkérdezéskori szinten marad (a létszámváltozás mértéke 0,2%-os), többi méretkategóriában viszont emelkedést valószínűsítenek: a mikro szervezeteknél 13,7%-ost (de ez mindössze 207 főt jelent), a kis méretű cégeknél 1,6%-osat, a közepes méretűeknél 1,6%-osat. 8

9 A 12 hónapos előrejelzés adataiból úgy tűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az időintervallumban sem változik jelentősen. A megkérdezett cégek összesített előrejelzése ugyanis 744 fős (1,1%-os) létszámnövekedés várakozásáról ad számot az előttünk álló egy év vonatkozásában. Ezen belül Tolna megyében 1,4%-os, Baranyában és Somogyban 0,9-0,9%- os létszámnövekedést valószínűsítenek. Létszámnagyság alapján a mikro-, a kis-, és a közepes méretű vállalkozások prognosztizáltak létszámnövekedést 12 hónap távlatában, a nagy szervezeteknél a létszám 0,8%-os (276 fős) visszaesésére számítanak. A mikro-cégeknél 19,4%-os (87 fős) foglalkoztatás-bővülés várható, a kis- és középvállalkozások ennél mérsékeltebb, 2,6, illetve 1,9%-os létszámbővülést jeleztek előre az elkövetkezendő egy év vonatkozásában. Szakmacsoportok szerinti előrejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A következő negyedévre jelzett 2223 belépés és 1269 kilépés 1057 munkakört érint várhatóan, és jellemzően csak cserélődésről lesz szó. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások legnagyobb része betanított-, illetve segédmunkásokat érint majd: a belépők 45%-a, kilépők 35%-a közülük kerülhet ki. Ezen kívül 100 főnél nagyobb felvétel a vas- és fémipari foglalkozásúak (240 fő), a szolgáltatási jellegű foglalkozásúak (232 fő), a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (140 fő) és az építőipari foglalkozásúak (134 fő) köréből várható. 9

10 1 A jelentősebb kilépések nagy részét szintén az előbb említett foglalkozási csoportokból jelezték: a szolgáltatási jellegű foglalkozásúak esetében 163 fő, a vas- és fémipari foglalkozásúaknál 135 fő, az élelmiszeripari foglalkozásúak esetében 131 fő, a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak köréből 117 fős létszámcsökkenéssel számolnak. A következő 3 hónapra jelzett 50 fő, vagy afeletti létszámváltozások egyenlege FEOR 2 számjegyű csoportokban élelmiszeripari foglalkozások nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások mobil gépek kezelői könnyűipari foglalkozások szolgáltatási jellegű foglalkozások építőipari foglalkozások vas és fémipari foglalkozások egyszerű szog. Jellegű foglalkozások feldolgozóipari gépek kezelői Változás (fő) A következő három hónapra prognosztizált létszámmozgások munkakörönkénti egyenlegét tekintve 50 főnél nagyobb mértékű létszámbővülést 8 foglalkozási csoportból jeleztek. A feldolgozóipari gépek kezelőinek száma 293 fővel emelkedik majd, e csoporton belül az előző negyedévi felméréshez hasonlóan gyártósori összeszerelőket keresnek túlnyomó többségben (183 főt). Az egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozásúak esetében a felmérés 213 fős létszámnövekedést jelez, ennek 70%-a az egyéb segédmunkások létszámnövekedésének köszönhető. A vas- és fémipari foglalkozásúak körében a belépések és a kilépések mérlege 105 fős többletet mutat e körben fémmegmunkálókra, felületkezelőkre (49 fő) és hegesztőkre, lángvágókra (31 fő) lesz szükség leginkább. Az építőipari foglalkozásúak esetében 83 fős létszámnövekedést becsültek előre a megkérdezett munkáltatók, e körben kőműveseket keresnek főként (47 fő). A szolgáltatási foglalkozásúak számában 69 fős, a könnyűipari foglalkozásúaknál 63 fős, a mobil gépek kezelőinél 60 fős, a nem anyagi jellegű foglalkozásúak körében pedig 50 fős létszámbővülést jeleztek a következő három hónapra a kérdőívet kitöltő szervezetek. A legjelentősebb létszámcsökkenést az élelmiszeripari foglalkozásúak csoportjából jelezték (46 fő). E foglalkozási csoporton belül a tartósítóipari munkások, gyümölcs- és zöldségfeldolgozók létszáma várhatóan 80 fővel csökken a következő három hónap folyamán. Az említett 80 főt egy cég tervezi elküldeni, aki a szezonalitástól függően veszi fel, illetve építi le a foglalkoztatottak egy részét. (Május körül ismét létszámfelvételt tervez.) A többi foglalkozási alcsoportban I. negyedévében a létszám csökkenése minimális, 20 fő alatti lesz előreláthatóan. 10

11 Rendezvények, események A Patrónus (pályaválasztási és mentor tanár) munkaerő-piaci program keretében megkezdődött A Dél-dunántúli Régió pályaválasztási koncepció megvalósíthatósági tervezetének elkészítése programrész szakmai megvalósítása. Ez a koncepció alapját jelenti annak a pályaorientációs rendszernek, amely szervezett és egyénre szabott segítséget kell, hogy nyújtson mind a fiataloknak, mind a felnőtteknek a sikeres pályaválasztás elősegítése érdekében. Másrészt olyan információs és szakmai segítő rendszer kialakítását is feltételezi, amely megfelelő alapot biztosít a régióban a pályaválasztás és a munkaerő-piaci igények közötti összhang megteremtéséhez. A pályaválasztási rendezvénysorozat részeként október án Pécsett került sor a Mi a pálya? elnevezésű pályaválasztási kiállításra. Kaposváron október án, Szekszárdon pedig november között zajlott hasonló nagyszabású rendezvény, amelyekre megyei szinten szervezték a kiállítókat és a résztvevőket. A régió számos kistérségében került sor pályaválasztási programokra, üzem- és intézménylátogatásokra, szakmabemutatókra. Több kistérségben is sor került az őszi börzék megtartására. Kiemelkedett ezek közül az október 11-én Pécsett megrendezett regionális Képzési és Állásbörze, amelyen 80 munkáltató és közel 3000 álláskereső vett részt, valamint 14 képző cég jelent meg kiállító standdal. Beérkeztek az első kérelmek a Munkát mielőbb elnevezésű válságkezelő program támogatásaira. Azok a munkáltatók vehetnek igénybe bérköltség támogatást, amelyek olyan munkáltatókat alkalmaznak, akik jelentős csoportos létszámleépítés miatt vesztették el munkahelyüket. Szekszárd, február 28. Készítette: Bartha Viktória Jóváhagyta: dr. Brebán Valéria főigazgató 11

12 12 Melléklet A évi I. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fő) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg Területi, helyi önkormányzati, közigazgatási, igazságszolgáltatási érdekképviseleti vezetők Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetői Műszaki és természettudományi foglalkozások Egészségügyi - egyetemi, főiskolai képzettséghez kapcsolódó 22 foglalkozások Szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások Szakképzett pedagógusok Gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozás Kulturális, sport-, művészeti és vallási foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézők Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglakozások Pedagógus foglalkozások Igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi ügyintézők Gazdasági, pénzintézeti ügyintézők Egyéb ügyintézők Irodai jellegű foglalkozások Ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások Közlekedési, Postai és Hírközlési foglalkozások Nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások Halászati foglalkozások Bányászati foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Vas- és fémipari foglalkozások Háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások, 75 laboránsok Építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Egyéb helyhez kötött gépek kezelői Mobil gépek kezelői Egyszerű szolgált. jellegű foglalkozások Egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Összesen:

13 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai Módszertani kiegészítés A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. negyedévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. 13

14 Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak 14

15 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat új fogalma Nyilvántartott álláskereső: Az Flt november 1-jei módosításával összefüggésben azok a személyek, akik a korábban alkalmazott regisztrált munkanélküli fogalomnak megfelelnek, és a munkaügyi szervezet illetékes kirendeltségével új típusú álláskeresési megállapodást kötöttek. (Az átmeneti időszakban ide értjük azokat a regisztrált munkanélkülieket is, aki esetében ez a megállapodás még nem köttetett meg.) 15