NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Átírás

1 Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Észak-Magyarország október - december Létszámnövelési várakozások az Észak-magyarországi régió megyéiben III. negyedév végéig Nógrád 3,2% Heves 1,5% Borsod-Abaúj-Zemplén 0,5%

2 Tájékoztató az Észak-magyarországi régió IV. negyedévi várható munkaerő-piaci folyamatairól (a negyedéves munkaerő-piaci felmérés alapján) BEVEZETÉS Ez év októbere során immár tizedik alkalommal kerestük meg levélben régiónk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. Célunk ezúttal is az volt, hogy szélesebb körű ismeretekhez jussunk a munkaerő-piac folyamatairól, s ily módon is javítsuk az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ és a régió munkáltatói, valamint társadalmi partnerei közötti kapcsolatokat. A GAZDASÁG ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG JELLEMZŐI AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A KSH munkaerő-felmérése szerint a 2007 III. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4.254,3 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál mintegy 12 ezer fővel kevesebb, az aktivitási arány pedig 55,3%-ról 55,1%-ra csökkent. Bár csökkent a gazdaságilag aktív népesség száma, kedvező, hogy a foglalkoztatottak számának 700 fős csökkenése mellett, a munkanélküliek száma, ennél lényegesen nagyobb mértékben fővel csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest. A foglalkoztatottak száma 3 millió 947 ezer fő volt, a munkanélküliek száma 307 ezer főt tett ki, aránya 7,2%, 0,3 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3.464,5 ezer főt tett ki, 9 ezer fővel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az Észak-magyarországi régióban az év harmadik negyedévében az országostól valamelyest eltérő folyamatok zajlottak. Az országosan csökkenő munkanélküliséggel szemben, a régióban fővel, 1,3%-ponttal emelkedett a munkanélküliek száma, ugyanakkor az aktív népesség is növekedett az országostól eltérően. A éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 485 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál fővel volt több, az aktivitási arány pedig 50,4%-ról 51,1%-ra nőtt. A foglalkoztatottak száma 425,7 ezer fő volt, 3,1 ezer fővel kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban, aránya 44,9%-nak felelt meg, - 2 -

3 mely továbbra is lényegesen alacsonyabb az országos átlagtól (51,1%). A munkanélküliek száma 59,2 ezer főt tett ki, fővel többet, mint egy évvel korábban, aránya 12,2% volt. A gazdaságilag inaktív népesség száma 463,4 ezer főt tett ki, 9,4 ezer fővel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Gazdasági aktivitás III. negyedév Megnevezés Észak-magyarországi régióban Országosan Foglalkoztatottak, 1000 fő 425, ,4 Munkanélküliek, 1000 fő 59,2 306,9 Gazdaságilag aktívak,1000 fő 484,9 4254,3 Gazdaságilag inaktívak, 1000 fő 463,4 3464,5 Aktivitási arány, % 51,1 55,1 Foglalkoztatási arány, % 44,9 51,1 Munkanélküliségi ráta, % 12,2 7,2 A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI januártól a régiós átalakulás kapcsán már Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye adatai régiós összesítésben szerepelnek a felmérésben év október elején postai úton, (valamint lehetőség szerint ben is) a régió munkáltatóját kerestük meg, hogy tájékoztatást kérjünk az elmúlt negyedévi munkaerő-gazdálkodási adataikról, valamint az elkövetkező időszakra vonatkozó terveikről. Kérdőívünkre 1025 cég, a megkeresett munkáltatók 80,6%-a válaszolt régiós szinten. Az alábbi táblázat a válaszadó munkáltatók számát és megoszlását mutatja be vállalati méret és nemzetgazdasági ágak szerint

4 A válaszadó munkáltatók megoszlása vállalati méret és nemzetgazdasági áganként Gazdasági ág Észak-Magyarország Mikro Kis Közép Nagy 1-9 fő fő fő 249 fő felett Összesen (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) mezőgazdaság 21 10, ,6 24 8,6 3 4,2 99 9,7 ipar 47 23, , , , ,3 építőipar 21 10,7 45 9,4 11 4,0 2 2,8 79 7,7 kereskedelem, javítás 55 27, ,7 20 7,2 6 8, ,2 vendéglátás 10 5,1 25 5,2 4 1,4 0 0,0 39 3,8 szállítás, posta, távközlés 9 4,6 9 1,9 8 2,9 6 8,5 32 3,1 p.ü.közvetítés, gazd.szolgáltatás 18 9,1 19 4,0 11 4,0 3 4,2 51 5,0 közig. 3 1,5 21 4,4 22 7,9 2 2,8 48 4,7 oktatás 3 1,5 12 2,5 11 4,0 3 4,2 29 2,8 egészségügyi, szociális ellátás 1 0,5 10 2,1 21 7,6 8 11,3 40 3,9 egyéb közösségi szolgáltatás 9 4,6 20 4,2 9 3,2 1 1,4 39 3,8 Összesen (db) , , , , ,0 Összesen (%) 19,2 46,7 27,1 6,9 100,0 A válaszadó munkáltatók aktuális, szeptember 30-ra vonatkozó létszáma fő volt. Ez a szám a KSH által végzett 2005-ös mikrocenzus adataihoz viszonyítva a régióban foglalkoztatottak létszámának 20,2%-át tette ki. Ez a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető. A foglalkoztatottak megoszlása munkáltatójuk ágazati hovatartozása szerint az Észak-magyarországi régióban és a válaszadói körben Válaszadóknál ÉM régióban 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Közigazgatás Oktatás Egészségügy Egyéb ágak - 4 -

5 Mintánkban a mezőgazdaságba, az iparba, és az egészségügyi nemzetgazdasági ágakba tartozó munkáltatók felül, míg az építőipari, a kereskedelmi, az oktatási, a közigazgatási, és az egyéb tevékenységet folytató ágakhoz tartozók alul reprezentáltak voltak. Egyes ágak túlsúlya a mintában szándékainkkal egyezett, az ipar magasabb arányú jelenléte, mivel igyekeztünk a vizsgálatba minél nagyobb mértékben bevonni a foglalkoztatási szempontból meghatározó, és nagy létszámú ipari foglalkoztatókat, más szektoroké ugyanakkor bizonyos kényszerhelyzetet is takar, mivel egy-egy kistérségben más, együttműködésre hajlandó foglalkoztató híján nagyobb arányban vontunk be mezőgazdasági munkáltatókat. A válaszadók megoszlása vállalati méret szerint Észak-Magyarország 19,2% 46,7% 27,1% 6,9% Borsod-Abaúj-Zemplén 20,1% 45,8% 28,3% 5,8% Nógrád 24,9% 50,7% 17,8% 6,6% Heves 12,7% 45,4% 32,3% 9,6% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mikro Kis Közép Nagy Ahogyan az a fenti ábrán is jól nyomon követhető, a mintába elsősorban a kis- és középvállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, ennél valamivel kisebb mértékben a mikrovállalkozások. A a 250 fő feletti létszámú nagy vállalatok 7% körüli arányukkal képviseltették magukat a válaszadói körben. A vizsgálatba vont vállalkozások méret szerinti eloszlásában számottevő eltérések mutatkoznak megyénként, amíg Nógrádban a régiós átlagnál kisebb arányban szerepelnek a középvállalatok, és nagyobb arányban a mikro vállalatok, addig Hevesben ennek ellenkezőjét figyelhetjük meg. A Borsod megyei válaszadók számsúlyuknál fogva erőteljesen alakítják a régió egészére jellemző összetételt, melynek mintegy 54%-át teszik ki

6 AKTUÁLIS MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐK Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint országosan a nyilvántartott álláskeresők száma október végén 413 ezer fő volt, ami nagyságrendileg ugyanannyi, mint az elmúlt hónapban (csupán 3 ezer fővel csökkent), tavalyi adatokhoz képest pedig 9%-os (36 ezer fős) létszámnövekedést tapasztalhattunk. Október végén az országban nagyjából minden ötödik álláskereső az Észak-magyarországi régióban volt nyilvántartásban, számuk mintegy 88,4 ezer fő. A pályakezdő álláskeresők száma országosan 43 ezer fő volt október végén, mely szeptemberhez képest mintegy 5%-os, 2,5 ezer fős csökkenést mutatott, a tavalyi év azonos időszakához képest pedig nagyjából ugyanennyivel nőtt. Régiónkban az előző hónaphoz képest, az országoshoz hasonló változások zajlottak le, 5%-kal, mintegy 500 fővel csökkent a pályakezdők száma október végén a régióban 10,6 ezer fiatal pályakezdő állástalan szerepelt nyilvántartásunkban. A régióban állást keresők száma szeptemberhez képest mindössze 200 fővel csökkent, gyakorlatilag stagnált, bár jelentős munkaerő-piaci mozgások zajlottak a térségben. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 57,5 ezer főt, Heves megyében 15,6 ezer főt, míg Nógrád megyében 15,2 ezer főt tartottak álláskeresőként nyilván a munkaügyi kirendeltségek fő A regisztrált álláskeresők számának alakulása az Észak-magyarországi régióban január október jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec - 6 -

7 A munkaerő-piaci támogatások révén 2007 októberében a régióban 3,8 ezer regisztrált állástalan tudott munkába állni vagy új szakmát tanulni. Közülük en közhasznú-, 810-en közcélú munkába, 100-an pedig közmunkaprogramba kapcsolódtak be, 713-an bértámogatással helyezkedtek el, és 552-en kezdtek képzést. Ezen felül, a támogatás nélkül és az önállóan elhelyezkedők száma 3,2 ezer fő volt. A hónap során mintegy 800 fő olyan álláskereső regisztráltatta ismét magát, aki az áprilistól a régióban zajló közmunkaprogramokban vett részt, illetve közhasznú munkát végzett. Október végén a régióban nyilvántartott álláskeresők száma múlt évhez viszonyítva továbbra is jelentős, mintegy 9%-os (7.100 fős) emelkedést mutatott. Ennek oka a gazdasági környezet, a munkaerő-piaci eszközrendszer összetételének és az alkalmazott támogatások volumenének változása mellett az is, hogy egyre bővül azon munkáltatók köre, akik alkalmi munkavállalói könyvvel dolgoztatják tovább, korábban munkaviszony keretében foglalkoztatott dolgozóikat, s ezek az emberek rendszerint álláskeresőként jelennek meg rendszerünkben. Emellett fontos megemlíteni a rendszeres szociális segélyre jogosultak azon körét, akik korábban elzárkóztak az együttműködéstől és kikerültek nyilvántartásunkból, azonban ez évben a társadalombiztosítási rendszer változása miatt, újra nyilvántartásba vételüket kérelmezték. A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány a régióban 2007 októberében 17,3% volt, 1,7%-ponttal magasabb, mint egy éve, s az országos átlagot (9,4%) továbbra is lényegesen meghaladja. Az egyes megyéket tekintve ez az arány viszonylag nagy eltérést mutat: Borsod megyében 19,7%, Hevesben 12%, míg Nógrádban 17,2%. A munkanélküliséget tekintve az elmúlt egy évben a megyék egymáshoz viszonyított helyzetében nem történt számottevő változás: Heves és Nógrád megyében kisebb mértékben, egyaránt 1,3%-ponttal romlott a munkanélküliségi mutató, míg Borsodban 2%-ponttal. Az álláskeresők között továbbra is több a férfi (54%), és a korábbi munkaviszony alapján a fizikai jellegű tevékenységet végző állástalanok dominálnak (86%). Még mindig igen magas a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők aránya, közel 50% októberben 5 munkáltatótól 333 főre vonatkozó nevesített létszám-leépítési bejelentés érkezett szervezetünkhöz Borsod megyéből 3 munkáltatótól 176 főre vonatkozóan, Hevesből 2 munkáltatótól 157 főre vonatkozóan. A régióban leépítéssel érintettek nagyobb hányada feldolgozóipari tevékenységet folytató vállalatoknál dolgozik - 7 -

8 (79%-a, 264 fő), a fennmaradó 21% (69 fő) pedig egy, az építőiparban működő szervezetnél. Ez évben is az őszi hónapokban kezdett csökkenni a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma. A csökkenésben jelentős szerepe volt kiközvetíthető állásajánlatok magas számának, valamint a pályaválasztási kiállítás, képzési- és állásbörze sorozatunk sikeres megrendezése is több lehetőséget kínált az érintetteknek. Ennek köszönhetően a régióban október végén a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma főt tett ki, 541 fővel (4,8%-kal) kevesebbet, mint szeptemberben. Tavalyhoz képest 6,3%-os (628 fős) létszámkülönbség volt megfigyelhető. A regisztrált pályakezdők összes álláskeresőkön belüli részaránya a régióban a múlt havihoz hasonlóan alakult, 12% volt. Az Észak-magyarországi régióban októberben álláshely állt kirendeltségeink közvetítési tevékenysége rendelkezésére, ami gyakorlatilag megegyezik a szeptember havi álláslehetőségek számával. Az álláshelyek közül főre vonatkozó munkaerő-igényt október folyamán vettek nyilvántartásba kirendeltségeink. Továbbra is a támogatási igénnyel társuló állásajánlatok domináltak. A támogatott állásajánlatok bővülését döntően a közhasznú, közcélú programokhoz kapcsolódó foglalkoztatási igények bővülése okozta, de szerepet játszott benne a munkáltatók új típusú bértámogatás iránti magas igénye is. A bejelentett állások megyénkénti megoszlására a következőképpen alakult, 62%-át, ajánlatot Borsodban, 21%-át (1.322 ajánlatot) Hevesben, további 17%-át (1.036 ajánlatot) pedig Nógrádban jeleztek a munkáltatók. A nyilvántartásba vett állásajánlatok döntő többsége (89%-a, fő) most is fizikai jellegű munkakörök betöltésére irányultak. Változatlanul elsősorban szakképzetlen segédés betanított munkásokat (pl. őröket, vagy más, egyszerű fizikai munkát vállalókat), illetve gyártósori összeszerelőket vártak a munkáltatók, emellett bizonyos vas- és fémipari szakmák (pl. fémmegmunkálók, felületkezelők) iránt mutatkozott nagyobb kereslet a foglalkoztatók részéről. Ezen túl nagy számban kerestek még eladókat, felszolgálókat, tartósítóipari munkást, édesipari termékgyártót, tehergépkocsi- és targonca-vezetőket valamint villanyszerelőket. A jelzett szellemi jellegű állásokba (részarányuk 11%) 673 főt vártak régiónkban, leggyakrabban irodai és/vagy számítástechnikai ismeretekkel rendelkező adminisztrátorok, könyvelők, szociális ápolók, gondozók és asszisztensek, üzletkötők, pénzügyi-igazgatási, - 8 -

9 vagy kereskedelmi ügyintézők iránt volt élénk a kereslet. A felsőfokú, diplomások közül kerestek mérnököket (gépészmérnököket, villamosmérnököket, építészmérnököket), üzletkötőket, óvónőket, szociális munkásokat, illetve marketing- és kereskedelmi szakembereket. Az október végéig visszaérkezett adatlapok szerint közvetítések révén régiós szervezetünk álláskeresőt helyezett el, legtöbbjüket a borsodi kirendeltségek (60%, főt), kisebb részüket hevesi (23%, 753 főt), illetve nógrádi (17%, 586 főt) kirendeltségeink tudták álláshoz segíteni. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA IV. NEGYEDÉVBEN Nógrád 0,9% Heves -0,3% Borsod-Abaúj-Zemplén -0,5% A beérkezett válaszok összesítése alapján megállapítható, hogy a régióban ez év negyedik negyedévében a foglalkoztatás terén 2 -es csökkenésre lehet számítani. A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összességében 132 fős csökkenést jelent a soron következő 3 hónap elteltével, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a foglalkoztatottak számának stagnálása, illetve igen enyhe visszaesése prognosztizálható. Ez az egyenleg fő várható alkalmazása és fő elbocsátása révén fog kialakulni. A szeptemberi létszámra, mint kiinduló létszámra vetítve 3,4% felvétele és 3,6% elbocsátása mellett a létszámváltozások ismeretében a létszám 7%-át, mintegy 5800 főt fognak ily módon érinteni. A kirendeltségi körzetek többségében (15 kirendeltség) a foglalkoztatók a létszám kisebb mértékű növekedését jelezték Szécsény (4,5%), Hatvan (4,0%) és Putnok (3,0%) térségében várható a foglalkoztatott létszámhoz viszonyított legnagyobb mértékű bővülés. A munkáltatók tizenkét körzetben jeleztek kisebb-nagyobb - 9 -

10 csökkenést ezek közül a legjelentősebbek a sárospataki (6,6%), az edelényi (5,1%) és az egri (4,1%) körzetekben várható leépítés. A vállalat mérete szerint a legnagyobb mértékű létszámnövekedésre 139 főt érintő, 0,5%-os a közepes vállaltoknál számítanak, kisebb mértékű 44 főt érintő, 4,2%-os növekedést prognosztizálnak a 10 fő alatti létszámú mikrovállalkozások. A nagyvállalatoknál 268 főt érintően, 0,7%-os, a kisvállalkozásoknál pedig 47 főt érintően, 0,4%-os létszámcsökkenést jeleztek előre a munkáltatók. A létszámváltozási várakozások alakulása ágazatonként szintén változatos képet mutat. A foglalkoztatottak létszámához képest legnagyobb arányú növekedést az energiahordozók bányászata (4,2%), és a fafeldolgozás (4,1%) területén tevékenykedő munkáltatók prognosztizálják. Szám szerint tekintve a legnagyobb létszámnövekedést a villamosgép, műszer gyártása (343 fő), a kereskedelem (135 fő), a szállítás (126 fő) szektorok munkáltatói tervezik, további három ágban egyéb feldolgozóipar, járműgyártás és fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása fő körüli bővítésre készülnek. Jelentős arányú csökkenést négy területről prognosztizáltak, az építőipar (12,3%, 360 fő), a mezőgazdaság (7,9%, 406 fő), a közigazgatás (4,6%, 148 fő), és az egyéb ásványbányászat (6%, 14 fő). Kisebb ágazaton belüli arányú, de jelentős létszámú csökkenés várható továbbá az élelmiszeripar (101 fő), az egészségügyi, szociális ellátás (43 fő), valamint az oktatás (29 fő) területén. A létszámváltozásban érintettek foglalkoztatási főcsoport szerinti összetételét az alábbi táblázatban részletezzük. Létszámmozgási várakozások az Észak-magyarországi régióban IV. negyedévében a válaszadók körében Foglalkoztatási főcsoport A IV. negyedév folyamán Belépő fő Kilépő fő Egyenleg gépkezelők, összeszerelők, járművezetők ipari és építőipari foglalkozások egyetemi, főisk. képz. önálló alkalmazását igénylő foglalkozások szolgáltatási jellegű foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetői mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Összesen

11 A táblázatból jól látható, hogy a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, és az ipari és építőipari foglalkozások körében várunk jelentős növekedést, míg a szakképzettséget nem igénylő-, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások körében csökkenésre számíthatunk. Az elkövetkező három hónapban az alábbi foglalkozásokban várható számottevő Jelentős mértékű pozitív mérleggel záruló létszámmozgás (lásd 2. számú melléklet): * feldolgozóipari gépek kezelői: 168 fő * vas és fémipari foglalkozások: 162 fő * könnyűipari foglalkozások: 111 fő * műszaki és természettudományi foglalkozások 81 fő Jelentős mértékű negatív mérleggel záruló * egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozások: -266 fő * egyszerű mezőgazdasági foglalkozások: -197 fő * erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások: -131 fő * élelmiszeripari foglalkozások: - 65 fő A fentieken túl, egyenlegét tekintve kevésbé jelentős, de nagy számú ki- és belépést előrejelző * mobil gépek kezelői (be 273 fő, ki 214 fő) * kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások (be 144 fő, ki 94 fő) * egészségügyi foglalkozások (be 52fő, ki 56fő) * gazdasági, pénzintézeti ügyintézők (be 49 fő, ki 38 fő) * irodai jellegű foglalkozások (be 42 fő, ki 42 fő) A negatív egyenlegű változások hátterében főként a közhasznú foglalkoztatás, s egyéb a szezonalítással összefüggő átmeneti létszámmozgás húzódik, a növekedést jelző munkakörökben viszont tartós létszámkeresletre lehet számítani. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA III. NEGYEDÉV VÉGÉRE A felmérésbe bevont munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a régióban a három hónapos stagnálást követően egy éves időtávra létszámnövekedéssel számolnak a megkérdezettek. A munkaadók jelenlegi létszámához képest szeptember végére 1,3%-os növekedés várható, amely gyakorlatilag megfelel az országos prognózisnak. Az előre jelzett növekedés létszámkihatása a válaszadók körében összességében 1108 fős bővítést jelent a soron következő 12 hónapban, a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A növekedés 43,4%-a Nógrádban 3,2%-os megyén belüli bővüléssel, 38,8%-a Hevesben 1,5% megyén belüli bővüléssel és 17,8%-a Borsod-Abaúj-Zemplénben mindössze 0,5%-os megyén belüli bővüléssel fog várhatóan megvalósulni

12 Létszámnövelési várakozások az Észak-magyarországi régió megyéiben III. negyedév végéig Nógrád 3,2% Heves 1,5% Borsod-Abaúj-Zemplén 0,5% A kirendeltségi körzetek többségében 17 esetben kisebb-nagyobb mértékű növekedésre számíthatunk, legnagyobb arányú létszámfejlesztést a hatvani (13,0%, 836 fő), a füzesabonyi (6,0%, 124 fő) és a szécsényi (5,7%, 57 fő) térségben tevékenykedő munkáltatók prognosztizálták. Ezzel szemben a tiszaújvárosi és az egri körzet munkáltatóinál 7% körüli visszaesést jeleztek (180 és 781 fő). A fentieken túl, a térségben foglalkoztatottak létszámához viszonyítva kisebb arányú, de értéket tekintve nagyszámú, 100 főt meghaladó létszámbővítés az alábbi területeken várható: Miskolc (255 fő), Gyöngyös (248 fő), Salgótarján (207 fő), Balassagyarmat (157 fő). A vállalatok mérete szerint a legnagyobb arányú létszámnövekedésre, 11,1%-ra ebben az időtávban is a 10 fő alatti létszámú mikrovállalkozásoknál számítanak. Kisebb mértékű, 3,3%-os növekedést prognosztizálnak a kis vállalkozások, s ennél kisebb arányú növekedést jeleztek a közepes vállalkozások és a nagyvállalatok (1,0%, illetve 0,7%). A 12 hónap alatt várható fős létszámfejlesztés viszonylag nagyobb hányadát a kisvállalkozások kívánják végrehajtani, míg nagyjából azonos számban fejlesztene a közepes, illetve a nagyvállalati kör (35,6%, 27,6%, 26,3%). A létszámváltozási várakozások alakulása áganként is változatos képet mutat egy év távlatában. Eszerint a legnagyobb arányú növekedést a kereskedelem (7,1%, 491 fő), a vendéglátás (7,1%, 60 fő), a szállítás (6,2%, 303 fő) és a feldolgozóipar (5,3%, 100 fő) területén tevékenykedő vállalatok várják. Az alkalmazásba kerülők számát tekintve pedig, a legnagyobb létszámnövekedést a fentieken túl a villamosgép, műszer gyártása (431 fő), járműgyártás (151 fő), a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása (109 fő) szektorok munkáltatói prognosztizálják. Nagyobb mértékű csökkenést az alábbi ágazatok jeleztek: vegyipar (8,2%, 158 fő), egészségügy (1,3 %, 101 fő) és az élelmiszeripar (2%, 86 fő)

13 MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI Kérdőívünk a fent említett állandó kérdéseken túl tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók jellemzően milyen gyakran használják az alábbi forrásokat munkaerő-igényük kielégítésére. Milyen gyakran elégíti ki munkaerő-igényét az alábbi forrásokból? 1 már alkalmazásban álló munkatársak révén 2 döntéshozó (cégvezető) barátai, családtagok 3 regionális képző központok ajánlatai alapján 4 felsőoktatási karrierirodák segítségével 5 munkaerő-közvetítő, kölcsönző magáncégek segítségével 6 helyi újságban feladott hirdetéssel 7 döntéshozó korábbi munkahelyeiről 8 munkaügyi kirendeltségek, központok segítségével 9 felnőttképző intézmények hallgatóiból 10 utcai, intézményi falragaszok segítségével soha alkalmanként gyakran ÉM 10,7 68,2 21,0 Ország 13,6 61,2 25,2 ÉM 56,0 38,6 5,4 Ország 58,1 36,2 5,6 ÉM 64,0 31,7 4,3 Ország 69,8 26,4 3,8 ÉM 95,5 3,9 0,6 Ország 94,5 5,0 0,6 ÉM 90,0 7,1 3,0 Ország 88,7 7,9 3,4 ÉM 51,8 33,9 14,3 Ország 47,4 34,9 17,7 ÉM 79,0 19,6 1,4 Ország 77,1 21,2 1,7 ÉM 3,7 45,4 50,9 Ország 4,7 49,7 45,7 ÉM 75,9 22,2 1,9 Ország 77,9 20,4 1,8 ÉM 95,5 3,0 1,4 Ország 93,8 4,9 1,3 A fenti táblázatból jól látható, hogy a felmérésbe vont munkáltatók leggyakrabban szervezetünk segítségével elégítik ki munkaerő-igényüket, régiónkban még inkább, mint országosan, ezt követi a rangsorban a már alkalmazásban álló munkatársak segítségével, valamint a helyi újságban feladott hirdetésekkel történő felvétel. Az előbb említetteken túl, alkalomszerűen a cégvezető ismeretségi köréből, korábbi munkahelyeiről, különféle képző intézmények hallgatóiból kerülnek ki a leendő munkatársak. Figyelemreméltó, hogy a munkaerő-közvetítő, kölcsönző magáncégek, valamint a felsőoktatási karrierirodák segítségét szinte egyáltalán nem veszik igénybe a munkáltatók, s szintén elenyésző az utcai, intézményi falragaszok segítségével betöltött álláshelyek aránya is

14 MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSZ) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169,régiós szinten 27 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők;

15 a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 3. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll.

16 Észak-Magyarország 1.számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az Észak-magyarországi régióban októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) +3 hó múlva várható létszám (fő) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (fő) változás +12 hónap múlva (%) Miskolci Kirendeltség , ,8 Encsi Kirendeltség , ,1 Kazincbarcikai Kirendeltség , ,8 Tiszaújvárosi Kirendeltség , ,0 Mezőkövesdi Kirendeltség , ,3 Ózdi Kirendeltség , ,8 Sárospataki Kirendeltség , ,1 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség , ,3 Szerencsi Kirendeltség , ,7 Edelényi Kirendeltség , ,4 Szikszói Kirendeltség , ,6 Tokaji Kirendeltség , ,7 Putnoki Kirendeltség , ,6 Gönci Kirendeltség , ,8 Mezőcsáti Kirendeltség , ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,5 Egri Kirendeltség , ,1 Gyöngyösi Kirendeltség , ,7 Hatvani Kirendeltség , ,0 Hevesi Kirendeltség , ,1 Füzesabonyi Kirendeltség , ,0 Pétervásári Kirendeltség , ,1 Heves , ,5 Salgótarjáni Kirendeltség , ,5 Balassagyarmati Kirendeltség , ,4 Pásztói Kirendeltség , ,8 Szécsényi Kirendeltség , ,7 Bátonyterenyei Kirendeltség , ,1 Rétsági Kirendeltség , ,4 Nógrád , ,2 Észak-Magyarország , ,3 Országos , ,4

17 Észak-Magyarország 1.számú melléklet (folytatás) Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az Észak-magyarországi régióban októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) +3 hó múlva várható létszám (fő) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (fő) változás +12 hónap múlva (%) Mikrovállalkozás , ,1 Kisvállalkozás , ,3 Középvállalkozás , ,0 Nagyvállalkozás , ,7 Összesen , ,3 mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás , ,7 halgazdálkodás ,0 9 0,0 energiahordozó bányászata , ,2 egyéb ásványbányászat , ,7 élelmiszer, ital, dohány gyártása , ,0 textilia, textiláru gyártása , ,0 bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása , ,0 fafeldolgozás , ,7 papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység , ,0 vegyi anyag, termékek gyártása , ,2 gumi műanyag termékek gyártása , ,8 nemfém ásványi termékek gyártása , ,1 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása , ,5 gép berendezés gyártása , ,8 villamosgép, műszer gyártása , ,3 járműgyártás , ,9 máshova nem sorolt feldolgozóipar , ,3 villamos energia, gáz és vízellátás , ,1 építőipar , ,4 kereskedelm, javítás , ,1 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,1 szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,2 pénzügyi közvetítés , ,3 ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás , ,4 közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás , ,4 oktatás , ,7 egészségügyi, szociális ellátás , ,3 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás , ,2 Összesen , ,3

18 Észak-Magyarország 2.számú melléklet Létszám felvételi-leépítési szándékok 2007 IV. negyedév folyamán az Észak-magyarországi régióban Észak-Magyarország Megnevezés belépő (fő) kilépő (fő) egyenleg (fő) feldolgozóipari gépek kezelői vas- és fémipari foglalkozások könnyűipari foglalkozások műszaki és természettudományi foglalkozások mobil gépek kezelői kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások gazdasági, pénzintézeti ügyintézők technikusok és hasonló műszaki foglalkozások egészségügyi - egyetemi, főiskolai. képzettséghez kapcsolódó foglalkozások egyéb helyhez kötött gépek kezelői pedagógus foglalkozások ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások területi, helyi önkorm., közig.,igazságsz., érdekképviselet egyéb ügyintézők egyéb magasan képzett ügyintézők kulturális, sport, művészeti foglalkozások irodai jellegű foglalkozások gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetői szociális - egyetemi, főiskolai. képzettséghez kapcsolódó foglalkozások gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások szakképzett pedagógusok szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglakozások mezőgazdasági foglalkozások gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői egészségügyi foglalkozások építőipari foglalkozások élelmiszeripari foglalkozások erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások egyszerű szolgált. jellegű foglalkozások FEOR szerint összesen