NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Átírás

1 Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Észak-Magyarország július-szeptember Létszámnövelési várakozások az Észak-magyarországi régió megyéiben II. negyedév végéig Nógrád 2,2% Heves 1,1% Borsod-Abaúj-Zemplén 1,9%

2 Tájékoztató az Észak-magyarországi régió III. negyedévi várható munkaerő-piaci folyamatairól (a negyedéves munkaerő-piaci felmérés alapján) BEVEZETÉS Ez év június során immár kilencedik alkalommal kerestük meg levélben régiónk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási tapasztalatairól, valamint a következő 3 illetve 12 hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. Célunk ezúttal is az volt, hogy szélesebb körű ismeretekhez jussunk a munkaerő-piac folyamatairól, s ily módon is javítsuk az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ és a régió munkáltatói, valamint társadalmi partnerei közötti kapcsolatokat. A GAZDASÁG ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG JELLEMZŐI AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A KSH munkaerő-felmérése szerint a I. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4.221,8 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 13 ezer fővel volt több, az aktivitási arány pedig 54,5%-ról 54,7%-ra nőtt. A gazdaságilag aktív népesség számának növekedésében kedvező, hogy azt a foglalkoztatottak számának növekedése és a munkanélküliek számának csökkenése eredményezte. A foglalkoztatottak száma 3 millió 906 ezer fő volt, 20,2 ezer fővel több, mint tavaly ugyanebben az időszakban, aránya 50,6%-nak felelt meg. A munkanélküliek száma 316 ezer főt tett ki, 7 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban, aránya 7,5% volt. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3.499,1 ezer főt tett ki, 15 ezer fővel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az Észak-magyarországi régióban az év első negyedévében az országostól kissé eltérő folyamatok zajlottak. Az előző év azonos időszakához képest a foglalkoztatottak számának bővülése mellett enyhén emelkedett a munkanélküliek száma is, ugyanakkor az inaktív népesség - hasonlóan az országoshoz - a régióban is csökkent. A éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 480 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 17,4 ezer fővel volt több, az aktivitási arány pedig 48,4%-ról 50,4%-ra nőtt. A foglalkoztatottak száma 425,3 ezer fő volt, 14,3 ezer fővel több, mint tavaly ugyanebben az időszakban, aránya - 2 -

3 44,7%-nak felelt meg, mely továbbra is lényegesen alacsonyabb az országos átlagtól. A munkanélküliek száma 54,7 ezer főt tett ki, 3 ezerrel többet, mint egy évvel korábban, aránya 11,4% volt. A gazdaságilag inaktív népesség száma 471,5 ezer főt tett ki, 22,4 ezer fővel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Gazdasági aktivitás I. negyedév Megnevezés Borsod- Abaúj- Zemplén Heves megyében Nógrád Észak-magyarországi régióban Országosan Foglalkoztatottak, 1000 fő 236,6 113,5 75,2 425, ,5 Munkanélküliek, 1000 fő 32,8 14,0 7,9 54,7 316,3 Gazdaságilag aktívak,1000 fő 269,4 127,6 83,0 480, ,8 Gazdaságilag inaktívak, 1000 fő 274,2 116,8 80,5 471, ,1 Aktivitási arány, % 49,6 52,2 50,8 50,4 54,7 Foglalkoztatási arány, % 43,5 46,5 46,0 44,7 50,6 Munkanélküliségi ráta, % 12,2 11,0 9,5 11,4 7,5 A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI januártól a régiós átalakulás kapcsán már Heves, Nógrád és Borsod megye adatai régiós összesítésben szerepelnek a felmérésben év július elején postai úton, (valamint lehetőség szerint ben is) a régió munkáltatóját kerestük meg, hogy tájékoztatást kérjünk az elmúlt negyedévi munkaerő gazdálkodási adataikról, a következő időszakra vonatkozó terveikről. Kérdőívünkre 973 cég, a megkeresett munkáltatók 76%-a válaszolt régiós szinten. Az alábbi táblázat a válaszadó munkáltatók számát és megoszlását mutatja be vállalati méret és nemzetgazdasági ágak szerint

4 A válaszadó munkáltatók megoszlása Gazdasági ág Észak-Magyarország Mikro Kis Közép Nagy (1-9 fő) (10-49 fő) ( fő) (249 fő felett) Összesen Darab % Darab % Darab % Darab % Darab % mezőgazdaság 22 22,4% 48 49,0% 25 25,5% 3 3,1% ,0% ipar 48 12,3% ,4% ,1% 36 9,2% ,0% építőipar 23 28,4% 47 58,0% 9 11,1% 2 2,5% ,0% kereskedelm, javítás 59 39,3% 66 44,0% 20 13,3% 5 3,3% ,0% vendéglátás 6 18,8% 21 65,6% 5 15,6% 0 0,0% ,0% szállítás posta, távközlés 8 26,7% 10 33,3% 7 23,3% 5 16,7% ,0% pénzügyi közvetítés 0 0,0% 4 57,1% 3 42,9% 0 0,0% 7 100,0% gazdasági szolgátatás 16 40,0% 17 42,5% 5 12,5% 2 5,0% ,0% közigazgatás 4 7,5% 19 35,8% 29 54,7% 1 1,9% ,0% oktatás 4 15,4% 11 42,3% 8 30,8% 3 11,5% ,0% egészségügyi, szociális ellátás 0 0,0% 7 20,0% 19 54,3% 9 25,7% ,0% egyéb közösségi szolgáltatás 5 16,1% 17 54,8% 8 25,8% 1 3,2% ,0% Összesen ,0% ,0% ,0% 67 6,9% ,0% A válaszadó munkáltatók aktuális, június 30-ra vonatkozó létszáma fő volt. Ez a szám - a KSH által végzett 2005-ös mikrocenzus adataihoz viszonyítva- a régióban foglalkoztatottak létszámának 19,3%-át tette ki. Ez a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető. A foglalkoztatottak megoszlása munkáltatójuk ágazati hovatartozása szerint az Észak-magyarországi régióban és a válaszadói körben Válaszadóknál ÉM régióban 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Közigazgatás Oktatás Egészségügy Egyéb ágak - 4 -

5 Mintánkban a mezőgazdaságba, az iparba, és az egészségügyi nemzetgazdasági ágakba tartozó munkáltatók felül, míg az építőiparba, a kereskedelembe, az oktatásba, a közigazgatásba, és az egyéb tevékenységet folytatók alul reprezentáltak voltak. Egyes ágak túlsúlya a mintában szándékainkkal egyezett - az ipar magasabb arányú jelenléte, mivel igyekeztünk a vizsgálatba minél nagyobb mértékben bevonni a foglalkoztatási szempontból meghatározó, és nagy létszámú ipari foglalkoztatókat-, más szektoroké ugyanakkor bizonyos kényszerhelyzetet is takar, mivel egy-egy kistérségben más (együttműködésre hajlandó) foglalkoztató híján nagyobb arányban vontunk be mezőgazdasági munkáltatókat. A válaszadók megoszlása vállalati méret szerint Észak-Magyarország Nógrád Heves Borsod-Abaúj-Zemplén 0% 20% 40% 60% 80% 100% Mikro Kis Közép Nagy A fenti ábrából jól látszik, hogy a mintába elsősorban a kis- és középvállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, ennél valamivel kisebb mértékben a mikrovállalkozások. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a válaszadói körben 7% körüli arányukkal szerepelnek a 250 fő feletti létszámú nagy vállalatok. A vizsgálatba vont vállalkozások méret szerinti eloszlásában szembetűnő eltérések mutatkoznak megyénként, amíg Nógrádban a régiós átlagnál kisebb arányban szerepelnek a középvállalatok, és nagyobb arányban a mikro vállalatok, addig Hevesben ennek ellenkezőjét figyelhetjük meg. Borsod megyében domináns szerepe miatt megkérdezett vállalatok nagyságuk szerinti aránya megegyezik a régiós mintával. A Borsod megyei vállalatok összetétele létszámsúlyuknál fogva, 52%-a a régiósnak meghatározza a régió egészére jellemző összetételt

6 AKTUÁLIS MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐK Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint országosan a nyilvántartott álláskeresők száma a júliusi zárónapon 412,2 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest 9,6 ezer fős, az egy évvel korábbihoz képest 35,6 ezer fős emelkedést jelent. A júniusi adatokhoz viszonyított növekedés döntő részét a pályakezdőknek a tanév végével megkezdődött beáramlása okozta, az ő létszámuk 7,8 ezer fővel nőtt. Az Észak-magyarországi régióban július hónapban mintegy 88 ezer fő - keresett munkát. A régióban állást keresők száma az előző hónaphoz képest 2,6%-kal (2,2 ezer fővel), 2006 júliusához képest 10%-kal (8 ezer fővel) növekedett fő A regisztrált álláskeresők számának alakulása az Északmagyarországi régióban január július jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec A régión belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 57,5 ezer főt, míg Heves és Nógrád megyében csekély eltéréssel lényegében ugyanannyit, 15,3-15,0 ezer főt tartottak álláskeresőként nyilván kirendeltségek. Az előző hónaphoz képest Borsodban 2,9%-os, fős, Heves megyében 2,7%-os, 407 fős, míg Nógrádban 1,2%-os, 174 fős emelkedés volt tapasztalható. Tavaly júliushoz viszonyítva is mindhárom megyében emelkedett az állástalanok száma. A Borsod (10,6%) és a Nógrád (9,9%) megyei adatok mutatnak kedvezőtlenebb képet, Hevesben ettől kisebb ütemű, 8%-os emelkedést figyelhettünk meg. Az észak-magyarországi régióban júliusban közvetítésre váró álláshely állt kirendeltségeink rendelkezésére, ami az előző havinál mintegy 10%-kal kevesebb volt. Az álláshelyek közül főre vonatkozó munkaerő-igényt július folyamán tártak fel, illetve regisztráltak kirendeltségeink, ezek megyénkénti megoszlására jellemző, hogy 59%-át, - 6 -

7 (2.886 ajánlatot) Borsodban, 25%-át (1.249 ajánlatot) Hevesben, további 16%-át (782 ajánlatot) pedig Nógrádban vették nyilvántartásba. Döntő többségük (88%, fő) most is fizikai jellegű munkakörök betöltésére irányult. Továbbra is elsősorban szakképzetlen segédés betanított munkásokat (pl. őröket, közmunka vagy közhasznú munka keretében egyszerű fizikai munkát vállalókat), illetve gyártósori összeszerelőket vártak a munkáltatók, valamint bizonyos vas- és fémipari szakmák (pl. fémmegmunkálók, felületkezelők) iránt mutatkozott nagyobb kereslet a munkáltatók részéről. Ezen túl nagy számban kerestek még eladókat, felszolgálókat, szakácsokat, pékeket, tehergépkocsi és targonca vezetőket és villanyszerelőket. A hónap folyamán jelzett szellemi jellegű állásokra 574 (részarányuk 12%) főt kerestek régiónkban, leggyakrabban irodai és/vagy számítástechnikai ismeretekkel rendelkező adminisztrátorok, könyvelők, szociális ápolók, gondozók és asszisztensek, üzletkötők, pénzügyi-igazgatási ügyintézők, szállodai recepciósok számára kínáltak munkát. A felsőfokú, diplomások közül keresnek mérnököket, üzletkötőket, pénz- és hitelgazdasági szervezőket, óvónőket, marketing- és kereskedelmi szakembereket. Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ területéről folyamán összesen főt leépítésre került sor. Az érintettek zöme feldolgozóipariban dolgozik, (38%), de jelentős arányt képviselnek a kereskedelem, javítás, illetve az egészségügy, szociális ellátás ágazatokban működő szervezetek munkavállalóki is (egyaránt 19-19%), további 210 főre a szállítás, posta, távközlés ágazatban tevékenykedő társaságoktól érkezett bejelentés. A MUNKAERŐ-KERESLET KÍNÁLAT VÁRHATÓ ALAKULÁSA III. NEGYEDÉVBEN A beérkezett válaszok összesítése alapján megállapítható, hogy a régióban ez év harmadik negyedévében a foglalkoztatás terén 1,0%-os emelkedésre lehet számítani. A tervezett növelések létszámkihatása a válaszadók körében összességében 757 fős bővítést jelent a soron következő 3 hónap elteltével, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a foglalkoztatottak számának enyhe növekedése prognosztizálható. Ez az egyenleg 2.657fő várható alkalmazása és 1.900fő elbocsátása révén fog kialakulni. A júniusi létszámra, mint kiinduló létszámra vetítve 3,3% felvétele és 2,4% elbocsátása mellett a létszámváltozások ismeretében a létszám 5,7%-át, mintegy főt fognak ily módon érinteni. A kirendeltségi körzetek többségében a foglalkoztatók a létszám kisebb mértékű - 7 -

8 növekedését jelezték, a tokaji (-6,5%), az encsi (-3,7%), és a hevesi(-1,4%) körzet munkáltatóinál várható némi csökkenés. A többi kirendeltségi körzetben kisebb nagyobb mértékű emelkedésre számíthatunk, legnagyobb arányú növekedést 4% vagy fölötte a mezőcsáti, a putnoki, az edelényi, a gönci, a hatvani és a pétervásári és a szécsényi térség prognosztizálta. A vállalatok mérete szerint a legnagyobb mértékű létszámnövekedésre 7,1%-os a 10 fő alatti létszámú mikrovállalkozásoknál számítanak. Kisebb mértékű 2,2 %-os növekedést prognosztizálnak a kisvállalkozások, 0,7 %-os növekedést a közepes vállalkozások és átlag alatti 0,5%-os növekedést a nagyvállalatok. Az elkövetkező 3 hónapban végbemenő 756 fős létszámbővülés közel azonos 30%-30%-os arányban a kis-, a közepes-, és a nagyvállalatoknál fog realizálódni, a maradék majd 10% a 10 fő alatti vállalkozások körében fog lezajlani. A létszámváltozási várakozások ágazatonkénti alakulása szintén változatos képet mutat. Az ipar nemzetgazdasági ágon belüli legdinamikusabb növekedést a fafeldolgozás (5,4%), a bőripar (4,1%), az energiahordozók bányászata (4,6%), az élelmiszeripar (4,4%), a textilipar (4,9%), és az egyéb feldolgozóipar (4,4%) területén tevékenykedő válaszadók várják. Szám szerint tekintve a legnagyobb létszámnövekedést ez utóbbi három ágazaton túl az élelmiszeripar (155fő), a textilipar (137fő), és az egyéb feldolgozóipar (83fő) a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása (131fő), villamosgép, műszer gyártása (199fő), továbbá a szállítás, raktározás, posta és távközlés (164fő), valamint a kereskedelem (77fő) szektorok munkáltatói prognosztizálják. Számottevő arányú csökkenést csak három területről prognosztizáltak, az egyéb ásványbányászat (13,4%, 40fő), a közigazgatás (5,7%, 197fő), és a mezőgazdaság (3,2%, 160fő), kisebb ágazaton belüli arányú, de jelentős létszámú csökkenés várható továbbá az egészségügyi, szociális ellátás (41fő), valamint az egyéb közösségi szolgáltatás (44fő) területén. Az országos összesítés ugyancsak 1%-os mértékű létszámbővülést jelez szeptember végére, de régiós szinten bizonyos területek ezt számottevően meghaladják, - a textilipar (3,7%-kal), a fafeldolgozás (3,7%-kal), és az energiahordozók bányászata (3,4%-kal)-, míg más területeken az országoshoz képest néhány százalékkal kedvezőtlenebb változást várunk - közigazgatás (-4,3%) és az egyéb ásványbányászat (-8,1%). A létszámváltozásban érintettek foglalkoztatási főcsoport szerinti összetételét az alábbi táblázatban részletezzük

9 Létszámmozgási várakozások az Észak-magyarországi régióban III. negyedévében a válaszadók körében Foglalkoztatási főcsoport A III. negyedév folyamán Belépő fő Kilépő fő Egyenleg egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások egyetemi, főisk. képz. önálló alkalmazását igénylő foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások szolgáltatási jellegű foglalkozások törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vez., g Összesen A fenti táblázatból jól látható, hogy az ipari és építőipari foglalkozások és a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők körében várunk jelentős növekedést, míg a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások körében csökkenésre számíthatunk. Az elkövetkező három hónapban az alábbi foglalkozásokban várható számottevő létszámmozgás (lásd 2. számú melléklet): Jelentős mértékű pozitív mérleggel záruló * vas és fémipari foglalkozások: 244 fő * feldolgozóipari gépek kezelői: 207 fő * könnyűipari foglalkozások: 140 fő * mobil gépek kezelői: 127 fő * élelmiszeripari foglalkozások: 101fő Jelentős mértékű negatív mérleggel záruló * mezőgazdasági foglalkozások: -39fő * erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások: -71fő A fentieken túl, egyenlegét tekintve kevésbé jelentős, de nagy számú ki- és belépést előrejelző * egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozások (be 600fő, ki 581fő) * kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások (be 101fő, ki 98fő) * egészségügyi foglalkozások (be 52fő, ki 56fő) - 9 -

10 A MUNKAERŐ-KERESLET KÍNÁLAT VÁRHATÓ ALAKULÁSA II. NEGYEDÉV VÉGÉRE A munkáltatók beérkezett válaszai alapján megállapítható, hogy a régióban a 12 hónap elteltével is emelkedés prognosztizálható. A felmérésben résztvevő munkaadók jelenlegi létszámához képest június végére 1,7%-os növekedés várható, még kissé erőteljesebb is, mint az országban (1,5%). A tervezett növelések létszámkihatása a válaszadók körében összességében 1366 fős bővítést jelent a soron következő 12 hónap elteltével, a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján. A kirendeltségi körzetek többségében kisebb-nagyobb mértékű növekedést számíthatunk, legnagyobb arányú növekedést a miskolci (7,3%), a putnoki (8,5%), a hatvani (10,3%) és a pétervásárai (7,1%) térségben tevékenykedő munkáltatók prognosztizálták. Ezzel szemben a tiszaújvárosi, a tokaji, a szikszói, és az encsi körzet munkáltatóinál 2-4%-os arányú visszaesést jeleztek. A vállalatok mérete szerint a legnagyobb arányú létszámnövekedésre, 11,5%-ra a rövidtávúval megegyezően ismét a 10 fő alatti létszámú mikrovállalkozásoknál számítanak. Kisebb mértékű, 3,8%-os növekedést prognosztizálnak a kis vállalkozások, 2,2%-os növekedést a közepes vállalkozások és 0,6%-os növekedést a nagyvállalatok. A várható létszámbővítés abszolút számát tekintve a 12 hónap alatt várható fős létszámfejlesztés kisebb része a mikro- (8,8%), és a nagyvállati (14,2%) körben fog megvalósulni, míg a bővítések döntő része a kis- (31,1%), és közepes vállalkozásokra (46,9%) koncentrálódik. A létszámváltozási várakozások alakulása egy év távlatában is változatos képet mutat. Eszerint a legnagyobb arányú növekedést a textilipar (10,0%), fafeldolgozás (8,4%), az energiahordozók bányászata (6,4%), a szállítás, raktározás, posta és távközlés (6,0%) területén tevékenykedő vállalatok várják, az alkalmazásba kerülők számát tekintve pedig, a legnagyobb létszámnövekedést a villamosgép, műszer gyártása (350 fő), a textilipar (280 fő), szállítás, raktározás, posta és távközlés (266 fő), fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása (223 fő), valamint a kereskedelem (210 fő) szektorok munkáltatói prognosztizálják. Ezzel ellenkező irányú mozgást öt ágazat jelzett, az egyéb ásványbányászat (9,7%, 29 fő), a közigazgatás (5,7%, 199 fő), a papíripar (4,3%, 75 fő) a mezőgazdaság (3,4%, 173 fő), és a vegyipar (2,9%, 131 fő) területén tevékenykedő munkáltatóknál várható számottevőbb csökkenés. A fenti tevékenységi területekre vonatkozó változásokban az országostól számottevő eltérést tizenegy ág munkáltatói prognosztizáltak, öt az országost meghaladó közülük is a legjelentősebbek a textilipar (6,3%), a szállítás (4,8%), az energiahordozók bányászata

11 (4,8%), a fafeldolgozás (4,1%), és hat attól elmaradó mértékben, a bőripar (-7,2%), az egyéb ásványbányászat (-6,8%), és a papíripar (-5,1%). Létszámnövelési várakozások az Észak-magyarországi régió megyéiben II. negyedév végéig Nógrád 2,2% Heves 1,1% Borsod-Abaúj-Zemplén 1,9% Egy éves időtávot tekintve a kirendeltségi körzetek közül csak néhány körzet munkáltatói jeleztek számottevőbb létszámcsökkenést, ezek a következők: a Tiszaújvárosi (6,7%), a Tokaji (4,0%) és a Szikszói (3,3%) kirendeltségeken. Örvendetes, hogy a kirendeltségek többségében az elkövetkező 12 hónapban is nagyobb létszámfelvételre számíthatunk a válaszadó munkaadók előrejelzései szerint (pl. Miskolc (7,3%), Putnok (8,5%), Hatvan (10,3%) és Pétervásár (7,1%)). MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ ÁFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL Kérdőívünk a korábbiakban ismertetett állandó kérdéseken túl tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy adott munkaerő-piaci témakörben. A harmadik negyedéves felmérésben arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók miként vélekednek az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szolgáltatásairól és aktiváló eszközeiről. Melyeket ismernek, melyeket használnak, és ezeket

12 hogyan rangsorolják fontosságuk szempontjából. Az alábbi táblázat összefoglalja a fenti kérdésekre adott munkáltatói válaszokat, és fontossági sorrendbe állítja aszerint az általunk nyújtott szolgáltatásokat. 1 Munkaközvetítés 2 Bértámogatás/járulék átvállalása 3 Foglalkoztatási jogszabályok ismertetése 4 START kártya 5 Alkalmi Munkavállalói Kiskönyv 6 Tájékoztatás a munkaerő-piacról 7 Munka melletti képzést támogató lehetőségek Megnevezés Ismeri Használja Rangsorolás* 8 Létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás 9 Közhasznú munka támogatása 10 Tájékoztatás a munkanélküliek összetételéről 11 Uniós munkaközvetítés (EURES) *Súlyozott átlag, a kisebb szám jobb eredményt jelent ÉM Régió 100,0% 90,6% 2,41 Ország 99,8% 89,1% 2,74 ÉM Régió 99,2% 87,3% 2,42 Ország 98,2% 80,1% 2,58 ÉM Régió 98,7% 69,4% 3,72 Ország 98,2% 71,7% 3,90 ÉM Régió 96,2% 49,8% 3,94 Ország 95,9% 55,5% 4,11 ÉM Régió 98,8% 64,1% 4,62 Ország 98,5% 63,7% 4,57 ÉM Régió 99,0% 73,2% 4,88 Ország 98,6% 69,3% 5,12 ÉM Régió 96,7% 53,8% 4,97 Ország 95,2% 54,1% 5,29 ÉM Régió 96,3% 39,5% 6,02 Ország 95,8% 38,5% 6,67 ÉM Régió 94,7% 32,5% 6,39 Ország 93,9% 34,9% 6,40 ÉM Régió 98,1% 57,0% 6,69 Ország 97,5% 56,3% 6,85 ÉM Régió 90,0% 25,6% 8,83 Ország 90,4% 26,7% 8,89 A fenti táblázatból jól látható, hogy a felmérésbe vont munkáltatók az Uniós munkaközvetítés kivételével szinte mindannyian ismerik az ÁFSZ szolgáltatásait. Régiós szinten az utolsó eszköz kivételével mindenhol az országos átlagnál jobb eredményt értünk el. A megkeresettek többsége rendszeresen használja is szolgáltatásainkat, az ő válaszaik alapján megállapítható, hogy kilenc eszközünket ítélik az átlagnál (6,5) fontosabbnak, és különösen fontosnak az alábbiakat: munkaközvetítés, bértámogatás/járulék átvállalása, foglalkoztatási jogszabályok ismertetése és a START kártya

13 AKTUALITÁSOK Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ őszén régiószerte szervez képzési- és állásbörzéket, valamint a SZABAD A PÁLYA PÁLYAVÁLASZTÁSI KIÁLLÍTÁS rendezvénysorozatot. A pontos időpontokról és helyszínekről a weblapon, valamint a sajtóból értesülhetnek az érdeklődők. Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ kirendeltségei közvetlenül is megkeresik térségük munkáltatóit július 1-től kibővült a START programban támogatottak köre. A Start Plusz, és a Start Extra programokat annak érdekében dolgozta ki a kormány - és finanszírozza az Európai Unió szociális alapja-, hogy a kisgyermek otthoni gondozását, vagy közeli hozzátartozó ápolását követően munkába álló személyek valamint a tartósan munkanélküliek foglalkoztatása könnyebben váljon lehetővé. A tartósan munkanélküliek közül nagyobb kedvezmény vehető igénybe az 50 éven felüli és/vagy alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatásához. A munkáltatónak a járulék egy részét ezen munkavállalók után nem kell befizetnie. A kedvezmény a minimálbér másfélszeresének mértékéig (például forintos havi munkabér esetén) két év alatt a Start Plusz programnál összesen több, mint 320 ezer forintos megtakarítást jelent. A Start Extrával foglalkoztatók esetén pedig több, mint 620 ezer forint megtakarítás jelentkezik munkavállalónként. A Lépj egyet előre! program lehetőséget kínál az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőttek számára, hogy megszerezzék az alapképzettséget, amely elengedhetetlen feltétele a továbblépésnek - hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzettséget szerezzenek. Az elavult szakmákkal rendelkezők esetében új szakképesítés megszerzését teszi lehetővé a program. Kis-és középvállalatok munkavállalóinak munkahelyi képzésének támogatása. Sikeres pályázatok esetén egy-egy társaság támogatásának összege elérheti a millió forintot. A támogatható szakmai képzések között a számítástechnikai, idegen nyelvi, vezetőképzési, vállalkozási ismeretek egyaránt szerepelnek. Az Új pálya program célja, hogy a közszférát érintő változások következtében pályamódosításra kényszerülő, munkavállalók számára segítséget nyújtson az újbóli elhelyezkedéshez, különös tekintettel az egészségügyben és az oktatásban dolgozókra. Ezekről a pályázati lehetőségekről a megyeszékhelyeken működő Szolgáltató Centrumokban kaphatnak felvilágosítást az érdeklődők. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához a költségvetésből igényelhető támogatásokat július 1-től már csak az akkreditált munkáltatók vehetik igénybe. Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ regionális szintű konferenciát tervez őszén, melyen a foglalkozási rehabilitáció új komplex elemeinek szakértőit (OOSZI képviselője, NYUFIG, SZMM, FSZH-szakmai és akkreditációs szakemberei, MEOSZ-OFA-FOKA) kívánjuk felkérni előadóknak. A lehetséges érdeklődők tájékoztatása folyamatban van

14 MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSZ) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169,régiós szinten 27 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a

15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 3. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll