NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Átírás

1 Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Észak-Magyarország július - szeptember Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben az elkövetkező 12 hónapban Nógrád 3,5% Heves 3,5% Borsod-Abaúj-Zemplén 2,1%

2 Tájékoztató az észak-magyarországi régió év III. negyedévi várható munkaerő-piaci folyamatairól (a negyedéves munkaerő-piaci felmérés alapján) BEVEZETÉS 2008 júliusában tizenharmadik alkalommal kerestük meg postai úton régiónk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű és naprakész információkhoz jussunk a munkaerő-piac folyamatairól, s ily módon is javítsuk az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ és a régió munkáltatói, valamint társadalmi partnerei közötti kapcsolatokat. A GAZDASÁG ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG JELLEMZŐI A KSH munkaerő-felmérése szerint a II. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4.187,7 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál mintegy 1,3%-kal alacsonyabb, ezzel együtt az aktivitási arány pedig 54,9%-ról 54,3%-ra csökkent. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3.868,5 ezer fő volt, közel 74 ezer fővel, 1,9%-kal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest, amíg a munkanélküliek száma fővel, főre emelkedett, így arányuk 7,6% lett, 0,6 százalékponttal magasabb az előző évinél. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3.522,5 ezer főt tett ki, több mint 42 ezer fővel növekedett 2007 második negyedévéhez képest. Az észak-magyarországi régióban 2008 második negyedévében a gazdaságilag aktív éves népesség száma az egy évvel korábbihoz képest megközelítőleg 13 ezer fővel, 470,7 ezer főre csökkent (aránya 50,1%), az inaktívaké pedig fővel 469 ezer főre növekedett. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma a negyedévben átlagosan 406,6 ezer fő volt, mintegy fővel alacsonyabb, mint a megelőző év azonos időszakában, arányuk 43,3%. A munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 64,1 ezer főt tett ki, aránya pedig 13,6%-nak felelt meg

3 Gazdasági aktivitás II. negyedév Megnevezés északrégióban országosan Foglalkoztatottak, 1000 fő 406,6 3868,5 Munkanélküliek, 1000 fő 64,1 319,2 Gazdaságilag aktívak,1000 fő 470,7 4187,7 Gazdaságilag inaktívak, ,0 3522,5 Aktivitási arány, % 50,1 54,3 Foglalkoztatási arány, % 43,3 50,2 Munkanélküliségi ráta, % 13,6 7,6 A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI évtől a régiós átalakulásnak köszönhetően Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye adatai régiós összesítésben szerepelnek a felmérésben júliusában a régió munkáltatóját kerestük meg, hogy tájékoztatást kérjünk az elmúlt negyedévi munkaerő-gazdálkodási adataikról, valamint az elkövetkező időszakra vonatkozó terveikről. A postai úton, valamint esetenként ben kiküldött kérdőívünkre cég, a megkeresett munkáltatók 84,8%-a válaszolt régiónkban. A következő táblázat a válaszadó munkáltatók számát és megoszlását mutatja be vállalati méret és nemzetgazdasági ágak szerint. A válaszadó munkáltatók megoszlása vállalati méret és nemzetgazdasági ágak szerint Gazdasági ág Észak-Magyarország Mikro Kis Közép Nagy 1-9 fő fő fő 249 fő felett Összesen (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) mezőgazdaság 21 9,2 46 9,7 20 7,1 3 4,2 90 8,5 ipar 51 22, , , , ,5 építőipar 25 11,0 40 8,4 12 4,3 1 1,4 78 7,4 kereskedelem, javítás 64 28, ,1 24 8,6 5 7, ,0 vendéglátás 13 5,7 27 5,7 7 2,5 0 0,0 47 4,5 szállítás, posta, távközlés 7 3,1 11 2,3 6 2,1 6 8,5 30 2,8 p.ü.közvetítés, gazd.szolgáltatás 24 10,5 26 5,5 11 3,9 2 2,8 63 6,0 közig. 6 2,6 19 4,0 24 8,6 2 2,8 51 4,8 oktatás 2 0,9 10 2,1 12 4,3 3 4,2 27 2,6 egészségügyi, szociális ellátás 1 0,4 6 1,3 20 7, ,1 37 3,5 egyéb közösségi szolgáltatás 14 6,1 22 4,6 9 3,2 1 1,4 46 4,4 Összesen (db) , , , , ,0 Összesen (%) 21,6 45,1 26,6 6,7 100,0-3 -

4 A válaszadó munkáltatók aktuális, március 31-re vonatkozó létszáma fő volt. Ez a szám a KSH által végzett 2005-ös mikrocenzus adataihoz viszonyítva a régióban foglalkoztatottak létszámának 21,4%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető. A foglalkoztatottak megoszlása munkáltatójuk ágazati hovatartozása szerint az Észak-magyarországi régióban és a válaszadói körben Válaszadóknál ÉM régióban 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Közigazgatás Oktatás Egészségügy Egyéb ágak A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik, mintánkban az ipari, a mezőgazdasági és az egészségügyi gazdasági ágakba tartozó munkáltatók felül, míg az építőipari, a kereskedelmi, az oktatási, a közigazgatási, és az egyéb tevékenységet folytató ágakhoz tartozók ismét alul reprezentáltan szerepeltek. Ezek az eltérések egyrészről tervezettek voltak, például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a régió foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken, más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában, a mintába túlsúllyal kerültek be mezőgazdasági munkáltatók. A válaszadók megoszlása vállalati méret szerint Észak-Magy arország 21,6% 45,1% 26,6% 6,7% Borsod-Abaúj-Zem plén 24,5% 43,1% 26,5% 5,8% Nógrád 23,9% 49,1% 20,2% 6,9% Hev es 14,3% 45,8% 31,5% 8,4% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Mikro Kis Közép Nagy - 4 -

5 Ahogyan azt az előző grafikonon is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt a kisvállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be. Minden negyedik megkeresett cég a közép-, és minden ötödik a mikrovállalkozások közül került ki. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 6,7%-os arányt képviselnek a mintában. A megkeresett vállalkozások megyénkénti megoszlása statisztikai állományi létszám szempontjából változatos képet mutat, amíg Nógrádban a régiós átlagnál kisebb arányban szerepelnek a közép-, és számottevően nagyobb arányban a kisvállalatok, addig Hevesben a régiós átlagnál alacsonyabb arányban szerepelnek a mikrovállalatok és magasabb arányban a középvállalatok, továbbá ugyanitt sikerült a legnagyobb arányban bevonni nagyvállalatokat a felmérésbe. A Borsod megyei válaszadók között a mikrovállalkozások aránya haladja meg számottevőbben a régiós átlagot, valamint itt kerültek a vizsgálatba a legkisebb arányban nagyvállalatok. Ugyanakkor elmondható, hogy minden második válaszadó borsodi illetőségű. AKTUÁLIS MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐK Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint országosan a nyilvántartott álláskeresők száma 2008 második negyedévének végén 415,6 ezer fő volt, ami 2,1%-kal, majd 9 ezer fővel volt alacsonyabb, mint az előző hónapban, ugyanakkor az egy évvel korábbi adatokhoz képest 3,2%-os, közel 13 ezer fős létszámnövekedést tapasztalhatunk. A tartósan legalább egy éve megszakítás nélkül nyilvántartott álláskeresők aránya 33,3% volt. Június végén az országban hozzávetőlegesen minden ötödik munkanélküli az észak-magyarországi régióban volt nyilvántartva, számuk több, mint 88,3 ezer fő, mely 1,0%-kal kevesebb az előző havinál, viszont 3,1%-kal több az egy évvel korábbinál. A tartósan álláskeresők aránya régiónkban meghaladta a 42%-ot. A pályakezdő álláskeresők száma országosan 36,2 ezer fő volt június végén, mely májushoz viszonyítva mindössze 2 -es, (75 fős) mérséklődést mutatott, a tavalyi év azonos időszakához képest viszont 5,3%-kal nőtt. Régiónkban az országostól eltérő trendet figyelhettünk meg, így az országos stagnáláshoz képest 1,9%-kal emelkedett a pályakezdők száma májushoz képest, az előző évhez viszonyítva azonban lényegesen az országos átlag alatt csupán 2,9%-kal emelkedett a számuk júniusának végén régiónk 27 kirendeltségének nyilvántartásában fiatal pályakezdő szerepelt. A második negyedév végén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több mint 57,5 ezer főt, Heves és Nógrád megyében szinte ugyanannyit, 15,4 ezer főt tartottak nyilván álláskeresőként - 5 -

6 munkaügyi kirendeltségeink. Borsodban stagnált a másik két megyében pedig csökkent a munkát keresők száma (Heves -4,1%, Nógrád -2,8%). Az éves növekedés az országos átlaghoz képest Nógrád megyében ismét nagyobb ütemű (3,6%) volt, Borsodban annál mérsékeltebb (3,0%) és Hevesben volt a legalacsonyabb (2,9%) mértékű. A munkanélküliségi arány a regisztrált álláskeresők létszáma a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 16,9% volt az észak-magyarországi régióban a második negyedév végén, ez továbbra is számottevően meghaladja az országos 9,4%-ot, a hét régió között a legmagasabb fő A regisztrált álláskeresők számának alakulása az észak-magyarországi régióban január június jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec Az ügyfeleink nemenkénti megoszlásáról továbbra is elmondható, hogy közöttük a férfiak dominanciája érvényesül, illetve létszámuk az év folyamán jelentősebben ingadozik, mint a nők esetében. A korábbi munkaviszony alapján továbbra is a fizikai jellegű tevékenységet végző állástalanok (87%) vannak többségben nyilvántartásunkban első félévéhez képest nem változott sem az állástalanok korösszetétele, sem a képzettségi szintje, viszont növekedett a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak és a rendszeres szociális segélyből élők aránya január-júniusban összesen főre vonatkozó állásigényt tártak fel, illetve fogadtak régiónk közvetítői. Szervezetünk az első félévben havonta átlagosan álláshelyet kínált az álláskeresőknek, melyek megyénkénti megoszlására jellemző, hogy 60%-uk Borsodban, 23%-uk Hevesben, a fennmaradó 17%-uk pedig Nógrádban állt rendelkezésre. A júniusi zárónapon régiónk területén álláshely várta az elhelyezkedni szándékozókat

7 A mezőgazdaság, az ipar, az építőipar és a nem anyagi szolgáltatások kereslete nem érte el az egy évvel korábbit, viszont a kereskedelem, a vendéglátás és a szállítás területén növekedett a munkaerőigények száma az egy évvel ezelőttihez képest. Az elsődleges munkaerőpiacon főnek nyílt lehetősége az elhelyezkedésre, amely fővel több a I. félében feltárt álláshelyeknél. Közvetítőink 13 olyan újonnan létesült, legalább 10 főt foglalkoztatni szándékozó vállalkozással kerültek kapcsolatba, akik 364 fő foglalkoztatását tervezték, illetve 31 munkáltató valósított meg legalább 10 fős létszámbővítést - összesen 725 főre vonatkozóan -, ily módon mindösszesen fős új munkahely létrejöttéről szerzett információt szervezetünk. A többi munkaerőigényt jelző cég zöme ennél kisebb létszámbővítést valósított meg. Az álláshelyek közül közfeladatokhoz kapcsolódott, további fő foglalkoztatásához pedig egyéb támogatást igényeltek a munkáltatók. A támogatott álláshelyek száma összességében 3,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A gazdasági szektorból érkező létszámigények meghaladták az egy évvel korábbi hasonló adatokat, míg az önkormányzatok lehetőségei korlátozottabbak voltak. A nem támogatott álláshelyek összességében 553 fővel, 4,5%-kal növekedtek az előző évhez képest. A munkáltatók főként képesítéshez nem kötött álláshelyet kínáltak az álláskeresőknek. A szakképzettek közül elsősorban a lakatosok, kőművesek, hegesztők, festők, forgácsolók, eladók, felszolgálók, szakácsok, varrónők, irodai adminisztrátorok voltak kelendőek év első hat hónapjában 20 munkáltató 821 főt érintő elbocsátási szándékáról tájékoztatta az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központot, melyből 599 fő Borsod, 200 fő Heves, 22 fő Nógrád megyében vált állástalanná I. félévéhez képest 60%-kal mérséklődött a létszámleépítéssel fenyegetett munkavállalók száma. A megszűnt munkahelyek egyharmada a szociális foglalkoztatás, egynegyede pedig a feldolgozóipar területére koncentrálódott, mindezek mellett 100 főt meghaladó elbocsátás zajlott még a nagykereskedelmi szektorban is

8 A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA III. NEGYEDÉVBEN Nógrád 1,9% Heves 1,3% Borsod-Abaúj-Zemplén 1,4% A beérkezett válaszok összesítése alapján megállapítható, hogy a régióban ez év harmadik negyedévében a foglalkoztatás terén 1,5%-os emelkedésre lehet számítani (országosan 1,1%-ra). A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összességében fős növekedést jelent a soron következő 3 hónap elteltével, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a foglalkoztatottak számának enyhe emelkedése prognosztizálható. Ez az egyenleg fő várható alkalmazása és fő elbocsátása révén fog kialakulni. A június 30-i létszámra, mint bázisra vetítve 4,0%-os felvétel és 2,5%-os elbocsátás mellett, a létszámváltozások a dolgozók 6,5%-át, mintegy főt fognak ily módon érinteni. Mindössze két kirendeltség területéről jeleztek negatív egyenleget a be- és kilépők számát tekintve. A Heves Kirendeltség illetékességi területén 43 fővel (1,9%), Tiszaújváros estében pedig 38 fővel (2,0%) csökken várhatóan a foglalkoztatottak létszáma. A kirendeltségi körzetek döntő többségében (25 kirendeltség) a foglalkoztatók a létszám kisebb-nagyobb mértékű növekedését jelezték. A legnagyobb mértékű bővülés 100 és 200 fő közötti Hatvan, Gyöngyös, Kazincbarcika, Ózd, Miskolc és Balassagyarmat térségében várható. A fentieken túl négy térségben Encs 6,9%, Mezőcsát 4,6%, Bátonyterenye 3,8% és Szikszó 3,2% emelkedik várhatóan a foglalkoztatottak száma melyek ugyan kisebb létszámot érintenek, de a válaszadóknál foglalkoztatottak számához viszonyítva mégis említésre méltó arányú a létszámbővülés. A vállalat mérete szerint a legnagyobb létszámnövekedésre 460 főt érintő a közepes méretű vállalatoknál számítanak, ennél valamivel kisebb mértékű 404 főt érintő, 0,9%-os emelkedés várható a nagyvállalatoknál. Mindezek mellett 370 főt érintő, 3,2%-os bővülést prognosztizálnak a kisvállalatok, valamint 77 főt érintő, 6,4%-os emelkedést a 10 fő alatti létszámot foglalkoztató mikrovállalkozások az elkövetkező negyedévben

9 Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar összesen Villamos energia-, gáz- és vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi-, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Munkaerő-felvétel és leépítés az elkövetkező 3 hónap során, ágazatok szerint -10,5% -2,0% -3,9% -0,5% -1,8% -0,9% -2,3% -3,0% -3,1% -4,4% -3,6% -1,3% -1,1% -0,4% -1,6% -3,2% 1,9% 1,0% 0,1% 3,6% 3,2% 4,2% 2,4% 4,7% 2,5% 4,5% 1,6% 2,7% 4,8% 1,2% 2,8% 1,7% 1,2% 4,2% 1,0% 9,0% 5,9% 7,0% 9,2% -15,0% -10,0% -5,0% 0,0% 5,0% 10,0% 15,0% Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás Szintén változatos képet mutatnak a létszámváltozási előrejelzések nemzetgazdasági áganként. Nagyságrendjét tekintve a legnagyobb mértékű létszámnövekedést a feldolgozóipar (1005 fő), a szállítás, raktározás, posta, távközlés (122 fő) és a kereskedelem, javítás (107 fő) területéről prognosztizálják. A magasabb arányú, 5,9%-os bővülés (73 fő) a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szektorban várható. Jelentős arányú visszaesést sehol sem prognosztizáltak a munkáltatók. 92 főt érintő csökkenésre számíthatunk a mezőgazdaság, vad-, erdő-, és halgazdálkodás területén (2,0%). A közigazgatásban mindössze 44 fővel csökken várhatóan a foglalkoztatottak létszáma, de az erős fluktuáció miatt, a szektorban foglalkoztatottak számának közel ötödét érintő létszámmozgásra lehet számítani az előrejelzések alapján. A fentieken túl az egészségügyben mérséklődik az alkalmazottak száma, 39 fővel (0,4%). A nem említett területeken néhány tíz fős bővülés mellett stagnálásra lehet számítani, melyek közül, mint nagyobb létszámot foglalkoztató ágak, ide sorolhatók a villamos energia-, gáz- és vízellátás, valamint az oktatás. A létszámváltozásban érintettek foglalkoztatási főcsoport szerinti összetételét a következő táblázatban részletezzük

10 Létszámmozgási várakozások az észak-magyarországi régióban 2008 III. negyedévében a válaszadók körében Foglalkoztatási főcsoport A III. negyedév folyamán Belépő fő Kilépő fő Egyenleg gépkezelők, összeszerelők, járművezetők irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások egyetemi, főisk. képz. önálló alkalmazását igénylő foglalkozások szolgáltatási jellegű foglalkozások szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetői mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Összesen A megelőző negyedéves felméréshez képest 189 fővel csökkent a belépők száma, ugyanakkor a kilépők száma 314 fővel emelkedett. A táblázatból jól látható, hogy a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők valamint irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások körében várhatunk jelentős növekedést. Csupán a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások esetében prognosztizálható kisebb csökkenés. Meg kell említeni, hogy az alábbi felsorolásban szereplő egyes foglalkozások (pl.: szakképzettséget nem igénylő foglalkozások) esetében megfigyelhető nagyszámú be- és kilépés egyik meghatározó oka, a közösségi célú foglalkoztatás átmeneti hatása. Az év harmadik negyedévében az alábbi foglalkozásokban várható számottevő létszámmozgás (lásd 2. számú melléklet): Jelentős mértékű pozitív mérleggel záruló * feldolgozóipari gépek kezelői: 319 fő * vas és fémipari foglalkozások: 289 fő * mobil gépek kezelői: 151 fő * élelmiszeripari foglalkozások: 125 fő * könnyűipari foglalkozások: 121 fő Jelentősebb mértékű negatív mérleggel záruló * erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások: -107 fő A fentieken túl, egyenlegét tekintve kevésbé jelentős, de nagyobb számú ki- és belépést előrejelző * egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozások: (be 718 fő, ki 682 fő) * kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások: (be 159 fő, ki 117 fő) * építőipari foglalkozások: (be 111 fő, ki 47 fő) * háziipari, vegyesipari és raktárizási foglalkozások: (be 82 fő, ki 39 fő) * nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások: (be 69 fő, ki 42 fő) * gazdasági, pénzintézeti ügyintézők: (be 60 fő, ki 53 fő)

11 A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA II. NEGYEDÉV VÉGÉRE A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy régiónkban július-szeptember között várható 1,5%-os létszámnövekedés közel duplájával (2,9%) számolnak a megkérdezettek egy éves időtávra (országosan 1,1% illetve 1,7%). Az előre jelzett növekedés létszámkihatása a válaszadók körében összességében fős emelkedést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A növekedés 41,4%-a Hevesben, 36,2%-a Borsod-Abaúj-Zemplénben és 22,4%-a Nógrádban fog várhatóan megvalósulni, mely a jelenleg foglalkoztatott létszámhoz képest Heves és Nógrád megyében egyaránt 3,5-3,5%-os, míg B.-A.-Z. megyében 2,1%.os létszámbővülést jelent. Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben az elkövetkező 12 hónapban Nógrád 3,5% Heves 3,5% Borsod-Abaúj-Zemplén 2,1% A kirendeltségi körzetek többségében 23 esetben éves kitekintésben is kisebb-nagyobb mértékű növekedésre számíthatunk. A legnagyobb arányú és mértékű létszámfejlesztést a hatvani (8,0%, 564 fő), a miskolci (4,2%, 458 fő), a gyöngyösi (4,1%, 305 fő), a balassagyarmati (6,0%, 243 fő), a kazincbarcikai (2,2%, 152 fő) és az egri (1,4%, 156 fő) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizálták. Száz fő körüli bővülés várható még Salgótarjánban, Edelényben és Bátonyterenyén. Négy kistérség jelzett kisebb mérséklődést a foglalkoztatottak számát tekintve, ezek Tiszaújváros (45 fő), Heves (24 fő), Sátoraljaújhely (21 fő) és Putnok (12 fő). A vállalatok mérete szerint a legnagyobb arányú létszámnövekedésre, 13,7%-ra (166 fő) ebben az időtávban is a 10 fő alatti létszámú mikrovállalkozásoknál számítanak, ez közel kétszerese a szeptemberig előretekintő prognózisnak. Kisebb arányú, 4,3%-os növekedést

12 (502 fő) prognosztizálnak a kisvállalkozások, s még kisebb arányú növekedést jeleztek a nagyvállalatok és a közepes vállalkozások (2,6%, fő, illetve 2,2%, 659 fő), ez utóbbi kettő sorrendje cserélődött fel csupán, a három hónapos várakozásokhoz képest. A létszámváltozási várakozások alakulása egy év távlatában is sokszínű képet mutat nemzetgazdasági áganként. Azokban az ágakban, ágazatokban, ahol az év első felében már megindul a létszámfejlesztés, rendszerint ennek folytatására vagy stabilizálására lehet számítani (pl. villamosgép, műszer gyártása; kereskedelem, javítás; fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása; szállítás, raktározás, posta, távközlés; építőipar; gumi, műanyag termékek gyártása). Egy éves időtávban, a foglalkoztatott létszámot érintő csökkenést a mezőgazdaság, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás, a nemfém ásványi termékek gyártása, és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területéről jeleztek a munkáltatók. A második negyedév végéig várható 50 fő fölötti létszámváltozásokat az alábbi táblázat szemlélteti várható változás Nemzetgazdasági ág II. negyedév végéig (fő) (%) villamosgép, műszer gyártása 522 4,9 szállítás, raktározás, posta, távközlés 434 9,4 gépek, berendezések gyártása 254 5,7 kereskedelem, javítás 229 3,3 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 179 2,0 járműgyártás 143 8,0 gumi műanyag termékek gyártása 132 7,1 építőipar 122 4,8 máshova nem sorolt feldolgozóipar 110 6,5 élelmiszer, ital, dohány gyártása 101 2,5 vegyi anyag, termékek gyártása 79 1,8 ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás 68 2,9 oktatás 63 2,0 villamos energia, gáz és vízellátás 59 1,3 mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás -65-1,4 A fenti táblázatban közölt adatok szerint a legnagyobb mértékű felvétel a villamosgép és műszer gyártása, a szállítás, raktározás, posta, távközlés, a gépek, berendezések gyártása, a kereskedelem és javítás, valamint a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása esetén prognosztizálható. A legjelentősebb visszaesést 2009 közepére a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás területén tevékenykedő munkáltatók jelezték

13 MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ ÁFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL Kérdőívünk a fent említett három állandó kérdéseken túl, melyek a létszámmozgásokat vizsgálják tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. A harmadik negyedéves felmérésben arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók miként vélekednek az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szolgáltatásairól és aktiváló eszközeiről. Ezek közül melyek azok, amiket ismernek, melyeket használnak, és ezeket hogyan rangsorolják fontosságuk szempontjából. Az alábbi táblázat összefoglalja a fenti kérdésekre adott munkáltatói válaszokat, és fontossági sorrendbe állítja a nyújtott szolgáltatásokat. Az ÁFSZ szolgáltatásinak és aktiváló eszközeinek megítélése régiónk munkáltatóinak visszajelzései alapján A szolgáltatást, illetve aktív eszközt Rangsor Szolgáltatások, aktiváló eszközök a fontosságuk szerint használók nem használók nem ismerők Összes válasz (db) helyre rangsorolók száma (fő) száma (fő) aránya (%) száma (fő) aránya (%) száma (fő) aránya (%) 1. Bértámogatás / járulék átvállalása , ,1 2 0, Munkaközvetítés , ,8 0 0, START kártya , ,8 7 0, Alkalmi Munkavállalói Kiskönyv , ,6 4 0, Foglalkoztatási jogszabályok ismertetése , ,0 17 2, Tájékoztatás a munkaerő-piacról , ,5 14 2, Munka melletti képzést támogató lehetőségek , ,3 38 5, Közhasznú munka támogatása , ,0 62 8, Tájékoztatás a munkanélküliek összetételéről , ,4 22 3,2 680 Létszámleépítéssel kapcsolatos , ,1 43 6,3 682 segítségnyújtás 11. EURES , , ,9 677 A fenti táblázatból jól látható, hogy a felmérésbe vont munkáltatók szinte mindannyian ismerik az ÁFSZ szolgáltatásait. Még a legkevésbé ismert szolgáltatások esetén is EURES,

14 közhasznú munka támogatása (jellegéből adódóan), valamint létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás minimális a tájékozatlanok aránya, 13% alatti. A munkáltatók legnagyobb része által igénybe vett szolgáltatás a bértámogatás és a munkaközvetítés egyenként 90% közeli arányukkal. Az Alkalmi Munkavállalói Könyvről ismét elmondhatjuk, hogy népszerűsége töretlen, az egy évvel ezelőtti felméréshez képest 13,8%-ponttal emelkedett ezt a foglalkoztatási formát is alkalmazó munkáltatók száma. Ennél is nagyobb mértékben (22,5%-ponttal) bővült a START kártyával is foglalkoztatók köre. A fenti két eset kivételével, minden eszköz esetében az egy évvel ezelőtti felmérésben tapasztalt arányokhoz hasonló eredmények születtek. A legkevésbé ismert és használt szolgáltatás az Európán belüli munkaközvetítés. A foglalkoztatók közel 90%-a nem toboroz munkaerőt külföldről

15 MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSZ) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, régiós szinten 27 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak.

16 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 3. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll.

17 Észak-Magyarország 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2008 júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) +3 hó múlva várható létszám (fő) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (fő) változás +12 hónap múlva (%) Miskolci Kirendeltség , ,2 Encsi Kirendeltség , ,5 Kazincbarcikai Kirendeltség , ,2 Tiszaújvárosi Kirendeltség , ,4 Mezőkövesdi Kirendeltség , ,2 Ózdi Kirendeltség , ,3 Sárospataki Kirendeltség , ,5 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség , ,6 Szerencsi Kirendeltség , ,6 Edelényi Kirendeltség , ,6 Szikszói Kirendeltség , ,5 Tokaji Kirendeltség , ,7 Putnoki Kirendeltség , ,9 Gönci Kirendeltség , ,1 Mezőcsáti Kirendeltség , ,9 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,1 Egri Kirendeltség , ,4 Gyöngyösi Kirendeltség , ,1 Hatvani Kirendeltség , ,0 Hevesi Kirendeltség , ,1 Füzesabonyi Kirendeltség , ,1 Pétervásári Kirendeltség , ,6 Heves , ,5 Salgótarjáni Kirendeltség , ,5 Balassagyarmati Kirendeltség , ,0 Pásztói Kirendeltség , ,7 Szécsényi Kirendeltség , ,1 Bátonyterenyei Kirendeltség , ,6 Rétsági Kirendeltség , ,6 Nógrád , ,5 Észak-Magyarország , ,9 Országos , ,7

18 Észak-Magyarország 1. számú melléklet (folytatás) Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2008 júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) +3 hó múlva várható létszám (fő) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (fő) változás +12 hónap múlva (%) Mikrovállalkozás , ,7 Kisvállalkozás , ,3 Középvállalkozás , ,2 Nagyvállalkozás , ,6 Összesen , ,9 mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás , ,4 egyéb ásványbányászat , ,2 élelmiszer, ital, dohány gyártása , ,5 textilia, textiláru gyártása , ,2 bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása , ,3 fafeldolgozás , ,3 papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység , ,8 vegyi anyag, termékek gyártása , ,8 gumi műanyag termékek gyártása , ,1 nemfém ásványi termékek gyártása , ,3 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása , ,0 gép berendezés gyártása , ,7 villamosgép, műszer gyártása , ,9 járműgyártás , ,0 máshova nem sorolt feldolgozóipar , ,5 villamos energia, gáz és vízellátás , ,3 építőipar , ,8 kereskedelm, javítás , ,3 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,5 szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,4 pénzügyi közvetítés , ,3 ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás , ,9 közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás , ,4 oktatás , ,0 egészségügyi, szociális ellátás , ,1 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás , ,4 Összesen , ,9

19 Észak-Magyarország 2. számú melléklet Létszám felvételi-leépítési szándékok III. negyedév folyamán az észak-magyarországi régióban Észak-Magyarország Megnevezés belépő kilépő egyenleg fő fő feldolgozóipari gépek kezelői vas- és fémipari foglalkozások mobil gépek kezelői élelmiszeripari foglalkozások könnyűipari foglalkozások műszaki és természettudományi foglalkozások építőipari foglalkozások háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások egyszerű szolgált. jellegű foglalkozások szakképzett pedagógusok nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások egyéb helyhez kötött gépek kezelői ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások egészségügyi - egyetemi, főiskolai. képzettséghez kapcsolódó foglalkozások egyéb magasan képzett ügyintézők technikusok és hasonló műszaki foglalkozások gazdasági, pénzintézeti ügyintézők kulturális, sport, művészeti és vallási foglalkozások egészségügyi foglalkozások gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi foglalkozások egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői egyéb ügyintézők mezőgazdasági foglalkozások területi, helyi önkormányzat, közigazgatás, igazságszolgáltatás, érdekképviselet gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetői pedagógus foglalkozások irodai jellegű foglalkozások közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglakozások erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások FEOR szerint összesen