NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Átírás

1 Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Borsod-Abaúj-Zemplén Megye II. negyedév Gönc Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Tiszaújváros Mezőkövesd Mezőcsát MISKOLC

2 Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, 2011 Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Jóváhagyta: Lórántné Orosz Edit igazgató 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) Fax: (46) Honlap:

3 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés T A R T A L O M J E G Y Z É K BEVEZETÉS 4 A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 5 A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI 8 A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA II. NEGYEDÉVBEN 10 A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA MÁRCIUS VÉGÉN 13 ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁK GYAKORISÁGA 15 MÓDSZERTAN 16 FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK 16 MELLÉKLETEK 19 TÁBLÁZATOK 1. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRET SZERINT 3. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK SZERINT 4. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján (a 10 főnél nagyobb létszámot érintő) FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 6. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 7. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRET ÉS FŐBB NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 8. sz. melléklet: A válaszadó szervezeteknél ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁKBAN FOGLALKOZTATOTT LÉTSZÁM GRAFIKONOK 1. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRET, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT 2. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai CÉGMÉRET SZERINT 3. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai NEMZETGAZDASÁGI ÁGANKÉNT 4. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT 5. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MEGYEI BONTÁSBAN KÉRDŐÍV 1. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV 3

4 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés BEVEZETÉS áprilisában huszonnegyedik alkalommal kerestük meg postai úton régiónk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű és naprakész információkhoz jussunk a munkaerőpiac folyamatairól. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, illetve területileg illetékes kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerőkeresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során a megyei kormányhivatal munkaügyi központjának kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy gyorsan kitölthető, négy kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első három kérdése a létszámmozgásra, a negyedik negyedévente változó kérdése pedig egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásáról, annak nagyságrendjéről gyűjtöttünk információkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés április között zajlott. A kérdőívben a munkáltatók a március 31-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül összességében 1,7%-os, míg egy év távlatában 2,4%-os mérsékelt létszámnövekedéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 4

5 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE A KSH munkaerő-felmérése szerint IV. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4.266,4 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 41,5 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 55,5%, amely 0,6%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3.804,3 ezer fő volt, 21,5 ezer fővel, 0,6%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, amíg a munkanélküliek száma 20 ezer fővel, 462,1 ezer főre emelkedett, így arányuk 10,8% lett, 0,4 százalékponttal magasabb az előző évinél. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3416,9 ezer fő volt, 42,2 ezer fővel mérséklődött negyedik negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség IV. negyedév Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarország Magyarország Megnevezés IV. negyedév Változás ezer főben %-ban, illetve %- pontban* IV. negyedév Változás ezer főben %-ban, illetve %- pontban* IV. negyedév Változás ezer főben %-ban, illetve %- pontban* Foglalkoztatottak ezer fő 221,1-1,3-0,6 395,8-2,1-0, ,3 21,5 0,6 Munkanélküliek ezer fő 44,8 1,9 4,4 73,2 3,0 4,3 462,1 20,0 4,5 Gazdaságilag aktívak ezer fő 265,9 0,6 0,2 469,0 0,9 0, ,4 41,5 1,0 Gazdaságilag inaktívak ezer fő 251,6-6,2-2,4 441,4-9,8-2, ,9-42,2-1,2 Aktivitási arány* % 51,4-0,7 51,5-0,6 55,5-0,6 Foglalkoztatási ráta* % 42,7-0,2 43,5-0,2 49,5-0,3 Munkanélküliségi ráta* % 16,9-0,8 15,6-0,6 10,8-0,4 *A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján Az észak-magyarországi régióban IV. negyedévében a gazdaságilag aktív éves népesség száma, 469,0 ezer fő, aránya 51,5% az egy évvel korábbihoz képest épphogy emelkedett, az inaktívak létszáma pedig 9,8 ezer fővel 441,4 ezer főre mérséklődött. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma a negyedévben átlagosan 395,8 ezer fő volt, 2,1 ezer fővel, 0,5%-kal alacsonyabb, mint a megelőző év azonos időszakában, arányuk 43,5%. A munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 73,2 ezer főt tett ki, aránya pedig 15,6%-nak felelt meg. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében IV. negyedévében a évesek 51,4%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 42,7%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 16,9% volt, ami magasabb az észak-magyarországi régió átlagánál, s a megyék ragsorában a harmadik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az - uniós viszonylatban egyébként nagyon alacsonynak számító - országos arányszámoktól is. 5

6 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében április végén regisztrált álláskereső keresett munkát kirendeltségeink segítségével, számuk az előző hónaphoz képest 5920 fővel (8%-kal) lett kevesebb. Az álláskeresők számában tapasztalt csökkenést a múlt havival egyező beáramlás mellett az ennek volumenét lényegesen meghaladó intenzív kiáramlás, ezen belül is döntően a közfoglalkoztatási programokba történő létszámfelvétel, valamint az egyéb elhelyezkedések bővülése eredményezte. Áprilisban 5526 fő került be a nyilvántartott álláskeresők közé, kissé kevesebben (87 fővel, 2%-kal), mint márciusban. Éves összehasonlításban nagyobb mértékű változás történt, idén áprilisban 13%-kal (640 fővel) többen kérték nyilvántartásba vételüket a megye 15 kirendeltségén. A belépők 93%-a már szerepelt korábban az álláskereső-nyilvántartásban, és mindössze 7%-nyi részt (380 főt) képviseltek az új (első ízben) belépők. fő A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében január április A regiszterbe belépők legtöbbje (4,4 ezer fő, 79%-a) munkaviszonyának megszűnése miatt kérte kirendeltségeinken nyilvántartásba vételét. Közülük is sokan az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén működő szervezetektől (1,3 ezren) kerültek elbocsátásra, vagy járt le szerződésük. A feldolgozóiparban további 795 főnek, a kereskedelem, járműjavítás területén 365 főnek, míg a közigazgatásban 320 főnek szűnt meg a munkaviszonya. A nyilvántartásba történő belépés második leggyakrabban előforduló oka - az előző hónapokhoz hasonlóan - a nappali tagozatos hallgatói jogviszony megszűnése volt. Áprilisban 661-en kérték emiatt regisztrációba vételüket a megyében, miután a félév végével sikertelenül vizsgáztak, vagy egyéb okból megszakították tanulmányaikat. A megyében nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma április végén 7023 főt tett ki, ami egy hónap alatt az álláskeresői kör egészében tapasztaltnál kisebb ütemben, 5,8%-kal (431 fővel) csökkent. Éves összevetésben mindössze 7 fővel voltak többen, miközben országosan 2,3%-os emelkedés volt megfigyelhető. 6

7 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A április végén nyilvántartott pályakezdő álláskeresők az összes regisztrált álláskereső 9,7%-át tették ki (országosan ugyanez az arány alacsonyabb, 8,4% volt). Áprilisban lényegesen többen kerültek ki a nyilvántartásból - elhelyezkedés, együttműködés hiánya, vagy egyéb okból, mint egy hónappal korábban. A hónap folyamán 11,4 ezren léptek ki a nyilvántartott álláskeresők közül, ami közel másfélszer annyi, mint márciusban. Az éves összehasonlításban mért növekedés mértéke 15%. Áprilisban a megye valamennyi munkaügyi körzetében csökkent a nyilvántartott álláskeresők létszáma. A legintenzívebb, 10% feletti csökkenés hét térségben (Kazincbarcika, Mezőkövesd, Sátoraljaújhely, Edelény, Tokaj, Putnok és Mezőcsát) ment végbe. Öt körzetben (Encs, Tiszaújváros, Sárospatak, Szerencs és Szikszó) 5-10% közötti mértékben fogyott a hónap végén nyilvántartott állástalanok száma. A fennmaradó három körzetben (Miskolc, Ózd és Gönc) pedig 3-5%-kal kevesebb állástalant tartott nyilván a kirendeltség. A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány B.-A.-Z. megyében 24,5%-os, amely az országos ugyanilyen jellegű mutatót változatlanul jelentősen, 10,7%- ponttal haladja meg. Az egyes körzetek közti területi különbségek továbbra is jelentősek. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességre vetített aránya csak a tiszaújvárosi, a miskolci és a mezőkövesdi körzetben nem éri el a 20%-ot, 7 körzetben a 30%-os arányt is, illetve Encs-Gönc térségében még ettől is jóval magasabb, 45-59%-os. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kirendeltségei áprilisban összesen 8000 fő közvetítésére vonatkozó új munkaerőigény-bejelentést fogadtak, ami 6%-kal (460 fővel) több, mint márciusban volt. A havi új álláskínálat közel 90%-a (7088 álláshely) támogatással létesített foglalkoztatási lehetőség volt, s bár a támogatási igény nélküli, ún. normál állásajánlatok száma intenzíven, az előző havi több mint harmadával 912 főre nőtt, részesedésük alig emelkedett 10% fölé. A foglalkoztatás támogatással társuló munkaerőigények volumene 3%-kal (228 fővel) emelkedett az előző hónaphoz képest. A megye 15 munkaügyi körzetének többségében (Encs, Kazincbarcika, Tiszaújváros, Ózd, Edelény, Szikszó, Tokaj, Putnok és Gönc) nőtt az állások száma. Ahol nem (Miskolc, Mezőkövesd, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Mezőcsát), ott a csökkenés a támogatási igénnyel társuló álláshelyek csökkenéséből fakadt, amit többé-kevésbé csaknem mindenhol ellensúlyozott a normál, támogatási igénnyel nem társuló munkaerő-kereslet bővülése. 7

8 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI április hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében munkaügyi szervezetünk 15 kirendeltségi területén működő 635 munkáltatóját kerestük meg, hogy tájékoztatást kérjünk az elmúlt negyedévi munkaerő-gazdálkodási adataikról, valamint az elkövetkező időszakra (2011. április - június, illetve december) vonatkozó létszám terveikről. A postai úton, valamint esetenként ben kiküldött kérdőívünkre 524 szervezet, a megkeresett munkáltatók 82,5%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fő % Mikrovállalkozás , ,7 Kisvállalkozás , ,2 Középvállalkozás , ,6 Nagyvállalkozás 23 4, ,5 ÖSSZESEN , ,0 Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 42,2% arányban a kisvállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 29,4%-a a mikro-, és 24,0%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 4,4%-os arányt képviselnek a mintában. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, március 31-re vonatkozó létszáma fő volt. Ez a szám a KSH adatai alapján év I-IV. negyedévében a megyében alkalmazásban állók létszámának 21,9%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető. Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk ágazati hovatartozása 1 szerint B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben válaszadói kör B.-A.-Z. megye 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság Építőipar Közigazgatás Egészségügy Ipar Kereskedelem, javítás Oktatás Egyéb ágak 1 Az egyes nemzetgazdasági ágak összevonásával, nevének rövidítésével kapcsolatos leírás a módszertani összefoglalóban található. 8

9 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei-, országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikrovállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a kis-, a nagy, de még inkább a középvállalkozások egyaránt alacsonyabb súlyt képviselnek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 70%-ot is meghaladja, miközben ez az arány az országban (3,7%- kal) alacsonyabb. A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipari, a mezőgazdasági és az egyéb gazdasági ágakba tartozó munkáltatók felül, míg a közigazgatási, a kereskedelemi, javítási, az egészségügyi és az oktatási tevékenységet folytató ágakhoz tartozók alul reprezentáltan szerepeltek, az építőipari ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a régió foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be mezőgazdasági munkáltatók. A munkáltatók legtöbbje a Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központhoz (16,4%), az Ózdi (11,6%), a Kazincbarcikai (11,5%), valamint a Szerencsi (8,4%) és a Sárospataki Kirendeltség (8,2%) munkaerő-piaci körzetéhez tartozik. 9

10 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA II. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Gönc Sátoraljaújhely Edelény Encs Putnok Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Növekedés: 10% felett Mezőkövesd Tiszaújváros 6-10% között 5% alatt 0% NÖVEKEDÉS Mezőcsát 5% alatt 6-10% között CSÖKKENÉS 10% felett Ha figyelembe vesszük, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú létszám-felvétel és csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve a megyében ez év második negyedévében átlagos 1,7%-os bővülésre lehet számítani (országosan ugyanekkora mértékű emelkedés várható), 3,3%-os létszám-felvétellel és 1,5%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 4,8 százalékát érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, a válaszadó szervezetek által jelzett 454 fős létszámcsökkenés 978 fő belépésével valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 1432 fő munkavállalót fognak érinteni. A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye szinte valamennyi kirendeltségén kisebb-nagyobb emelkedést várhatunk, ezek közül a legjelentősebb: Miskolc (296 fő, 4,1%), Sárospatak (42 fő, 2,0%), Mezőcsát (37 fő, 4,6%) és Szikszó (26 fő, 2,8%) körzete. Mindösszesen egy kirendeltség (Kazincbarcika) területéről jeleztek negatív mérleget, mely összesen 40 fő várható elbocsátását jelenti. A gönci körzetben szintén emelkedést prognosztizálhatunk, az itt kialakult 22,9%-os emelkedés, abszolút értékben csekély, 22 fő foglalkoztatását jelenti. 10

11 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Vállalati méret szerint is különbözőek az előrejelzések. A foglalkoztatott létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol közel 20%-kal (157 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. Őket a kisvállalkozások követik, rövidtávú 2,6%-os (132 fős) bővítési tervekkel. Abszolút számokban a legnagyobb belépés a nagyvállatok esetén prognosztizálható 265 fővel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 2,4% emelkedést jelent. A felmérésben részt vett középvállalkozások várakozásai ellentétes előjelűek, náluk 30 fővel csökken a foglalkoztatott létszám. A II. negyedévi felmérés során a mikro-, és a kisvállalkozások is azonos irányú, de nagyobb arányú (előbbi 23,7%-os, utóbbi 6,5%-os) bővülésre alapoztak. A közép-, és a nagyvállalkozások esetében ugyanakkor ellentétes irányú elmozdulást rögzíthetünk, mert a középvállalkozások 2,9%-os felvételt, míg a nagyvállalkozások 0,9%-os leépítést terveztek. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem pont ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Vállalati méret Csökkenést Stagnálást Növekedést jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 6 3, , , ,0 Kisvállalkozás 22 10, , , ,0 Középvállalkozás 23 18, , , ,0 Nagyvállalkozás 5 21,7 7 30, , ,0 ÖSSZESEN 56 10, , , ,0 A vállalkozások 58,2%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 31,1%-uk növekedést, 10,7%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 50,4%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 40,7% növekedést, 8,9% pedig létszámcsökkenést jelzett. A 3 hónap múlva várható létszámváltozás (munkaerő-leépítés, munkaerő- felvétel) nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások -0,9-0,5-0,5-0,9-6,0-4,2-2,9-1,5-1,9-0,4-2,8-1,9-1,9-1,8-4,2-3,7-0,4-2,1-0,9 3,7 2,8 0,0 4,0 3,1 0,0 3,2 3,2 1,7 5,9 3,0 2,7 1,2 2,8 0,9 2,5 2,1 7,3 4,5 1,9 0,0 0,0 2,6 2,6 10,7 8,8 8,0 6,2 0,4 1,1 0,7 2,1 0,0 1,1 0,2-15,0-10,0-5,0 0,0 5,0 10,0 15,0 % Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Létszámváltozás 11

12 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Változatos képet mutatnak a létszámváltozási előrejelzések nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerint. Az adatok értékelése szempontjából meg kell jegyezni, hogy mindenekelőtt a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ág létszámmozgását jelentős mértékben befolyásolja a közcélú foglalkoztatásban résztvevők határozott idejű rendszeres foglalkoztatása. A legnagyobb arányú létszámbővítést az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (10,7%); a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (8,0%); a pénzügyi, biztosítási tevékenység (7,3%); valamint az építőipar (5,9%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. Átlagot (-1,7%-ot) meghaladó létszámcsökkenés a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (-6,0%); az oktatás (-4,2%); az építőipar (2,9%); illetve a pénzügyi, biztosítási tevékenység (2,8%) nemzetgazdasági ágakban várható. A be-, és kilépések egyenlege három nemzetgazdasági ágban negatív, nevezetesen a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (-4,2%); az oktatás (-3,7%) és a bányászat, kőfejtés (-0,5%) területén. A többi tevékenységi ágban összességében létszámbővítés várható. A konkrét foglalkozásokat tekintve a létszámváltozás eredője pozitív (200 főt meghaladó) az egyéb termék-összeszerelő, szintén pozitív (de már csak 20 főt meghaladó) az erdészeti; az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás; az egyéb egyszerű építőipari; valamint a cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozók foglalkozások esetében. A foglalkozások esetében a létszámváltozás negatív eredője a legnagyobb (10 főt meghaladó) az általános iskolai tanár, tanító; az intézményi takarító és kisegítő; a csomagoló-, palackozó- és címkézőgép kezelője; az egyéb takarító és kisegítő; illetve a portás, telepőr, egyszerű őr foglalkozások vonatkozásában. 12

13 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA MÁRCIUS VÉGÉN Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél - a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest - hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Gönc Sátoraljaújhely Edelény Encs Putnok Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Növekedés: 10% felett Mezőkövesd Tiszaújváros 6-10% között 5% alatt 0% NÖVEKEDÉS Mezőcsát 5% alatt 6-10% között CSÖKKENÉS 10% felett A kérdőívünket kitöltő munkáltatók áprilisi - válaszai alapján megállapítható, hogy a március 31-i bázis időszaki létszámhoz képest március végére 2,4%-ra emelkedik az alkalmazásban állók száma. Országosan ennél alacsonyabb, 1,6%-os növekedésre számítanak I. negyedév végére. A jelzett változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 718 fős munkahely bővülést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. Az egy évvel ezelőtti felmérésben csupán 1,5%-os emelkedést jeleztek a munkáltatók. Előremutató, hogy a kirendeltségi körzetek többségében (11 esetben) éves kitekintésben is kisebbnagyobb mértékű növekedésre számíthatunk. Legnagyobb létszámbővülést a miskolci (533 fő), az ózdi (133 fő), a tiszaújvárosi (47 fő), illetve a mezőcsáti (44 fő) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak. Négy körzetben, Sátoraljaújhely, Kazincbarcika, Szerencs Edelény munkaerő-piaci körzetében tevékenykedő munkáltatók kisebb, fő közötti létszámcsökkenést jeleztek március végére. Egy éves távlatban vállalati méret szerint minden csoport növekedést jelzett előre. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében több új munkahelyre 410 főt érintően a nagyvállalatok esetében számíthatunk az előrejelzések alapján. Kisebb létszámú, de ehhez mérten jelentősebb arányú (16,4%-os, 134 főt érintő) növekedést prognosztizáltak a 10 fő alatti létszámot foglalkoztató mikrovállalkozások. A felmérésben résztvevő kisvállalkozásoknál összesen 140 fős létszámtöbblet várható, míg a középvállalkozásoknál ennél szerényebb volumenű, 106 fővel kisebb létszámú 13

14 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés foglalkoztatást valószínűsítenek a megkérdezettek a március eleihez képest. Az abszolút számokban kifejezett létszámváltozások éves távlatban a mikro- 16,4%-os, a nagy- 3,7%-os, a kis- 2,7%-os, míg a középvállalkozások 0,3%-os létszámemelkedését valószínűsítik. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Vállalati méret Csökkenést Stagnálást Növekedést jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 9 5, , , ,0 Kisvállalkozás 28 12, , , ,0 Középvállalkozás 34 27, , , ,0 Nagyvállalkozás 7 30,4 4 17, , ,0 ÖSSZESEN 78 14, , , ,0 A vállalkozások 50,6%-a tizenkét hónapon belül stagnálással számol, míg 34,5%-uk növekedést, 14,9%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 46,0%-a tizenkét hónapon belül stagnálással számolt, míg 41,5% növekedést, 12,5% pedig létszámcsökkenést jelzett. A 12 hónap múlva várható létszámváltozás nemzetgazdasági ágak szerint Jelenlegi létszám Várható létszám Egyenleg létszámváltozás Ágazat betűjele Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08) fő fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,0 B Bányászat, kőfejtés ,5 C Feldolgozóipar ,9 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás ,2 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ,3 F Építőipar ,6 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,1 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,2 I Szállítás, raktározás ,7 J Információ, kommunikáció ,1 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,1 L Ingatlanügyletek ,0 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,2 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,4 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít ,9 P Oktatás ,0 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,3 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,9 S-T-U Egyéb szolgáltatások ,2 A-U ÖSSZESEN ,4 A fenti táblázatban közölt adatok szerint nagyobb mértékű létszámfelvételt a feldolgozóipar (4,9%, 606 fő); a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (6,9%, 78 fő); valamint az egyéb szolgáltatással (4,2%, 52 fő) foglalkozó szervezetek várnak. Létszámcsökkentést első negyedévének végére az oktatás (-5,0%, 103 fő); a szállítás, raktározás (-2,7%, 23 fő); illetve a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (-1,3%, 19 fő) területen tevékenykedő munkáltatók jeleztek. 14

15 Részmunkaidő Távmunka Bedolgozói munkaviszony Alkalmi vagy szezonális foglalkozttaás Határozott idejű munkaviszony Munkaerőkölcsönzés Önfoglalkoztatás Megbízási szerződés Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁK GYAKORISÁGA Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók mennyi munkavállaló esetében alkalmaznak atipikus foglalkoztatási formákat. Atipikus foglalkoztatási formák gyakorisága % fő % fő A válaszadó munkáltatók összesen 5742 fő munkavállaló esetében éltek a kérdőívben felsorolt nyolcféle atipikus foglalkoztatási forma valamelyikével, amely a vizsgálatban érintett létszám 19,1%-a. Az ilyen formában alkalmazottak közül 4042 fő (13,5%) a statisztikai állományi létszám részét képezi, míg a fennmaradó 1700 fő (bedolgozói jogviszony, alkalmai vagy szezonális foglalkoztatás, illetve munkaerő-kölcsönzés keretében) a munkajogi állományi létszámba tartozik. A közölt adatokkal kapcsolatban fontos megjegyezni azt, hogy a válaszolók köre évről-évre kicserélődik, de az egyes atipikus foglalkoztatási formák elterjedtségével kapcsolatban jól érzékelhető jelzéseket tartalmaznak. A fenti táblázatból jó látható, hogy a felsorolt nyolc foglalkoztatási forma közül a határozott idejű munkavégzés (2381 fő); a részmunkaidőben történő foglalkoztatás (1407 fő); valamint a kölcsönzött munkaerő (1327 fő) a legelterjedtebb a válaszadói körben. Az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás (összefoglalóan: egyszerűsített foglalkoztatási forma keretében) és a megbízási szerződés keretében történő foglalkoztatás volumene tekinthető még említendőnek a válaszadók körében, bár a válaszadók cserélődése, illetve egyéb okok miatt felhasználásuk jelentős hullámzást mutat. A fennmaradó három foglalkoztatási forma (bedolgozói munkaviszony, önfoglalkoztatás, távmunka) érintett létszáma nagyságrendekkel alacsonyabb. 2 Az atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatos kérdések ebben a negyedévben központilag felülvizsgálatra, illetve módosításra kerültek az elmúlt évek tapasztalatai és törvényi változásainak megfelelően. 15

16 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, a régióban 27, míg B.-A.-Z. megyében 15 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérés lényege A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 16

17 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít, 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. A köznyelvben, illetve tájékoztatóinkban rendszerint az egyes nemzetgazdasági ágak rövidített változatait alkalmazzuk, amelyek a következő területeket fedik le: 17

18 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Ágazat Ágazat megnevezése Ágazat megnevezése betűjele (rövidített változat) A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat mezőgazdaság B bányászat, kőfejtés C feldolgozóipar ipar D villamosenergia-, gáz-, hőellátás, légkondicionálás E vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F építőipar G kereskedelem, gépjárműjavítás H szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás I szállítás, raktározás J információ, kommunikáció K pénzügyi, biztosítási tevékenység L ingatlanügyletek gazdasági szolgáltatások M szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás közaigazgatás P oktatás oktatás Q humán-egészségügyi, szociális ellátás humán-egészségügyi, szociális ellátás R művészet, szórakoztatás, szabadidő egyéb szolgáltatás (például szakszervezeti érdekképviselet, egyházi tevékenység, S számítógépjavítás, fodrászat, temetkezés stb.) egyéb szolgáltatások T háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U területen kívüli szervezet 18

19 MELLÉKLETEK (táblázatok, grafikonok, kérdőív) 19

20 T Á B L Á Z A T O K 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN Kirendeltség/Megye/Régió/Ország válaszadók száma (db) jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva (%) Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ , ,4 Encsi Kirendeltség , ,7 Kazincbarcikai Kirendeltség , ,1 Tiszaújvárosi Kirendeltség , ,9 Mezőkövesdi Kirendeltség , ,1 Ózdi Kirendeltség , ,1 Sárospataki Kirendeltség , ,8 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség , ,0 Szerencsi Kirendeltség , ,0 Edelényi Kirendeltség , ,7 Szikszói Kirendeltség , ,7 Tokaji Kirendeltség , ,4 Putnoki Kirendeltség , ,9 Gönci Kirendeltség , ,4 Mezőcsáti Kirendeltség , ,5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,4 Észak-Magyarország , ,0 Magyarország , ,6 Vállalati méret Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRET SZERINT válaszadók száma (db) jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám 2. számú melléklet változás +12 hónap múlva (%) Mikrovállalkozás , ,4 Kisvállalkozás , ,7 Középvállalkozás , ,3 Nagyvállalkozás , ,7 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,4 Észak-Magyarország , ,0 Magyarország , ,6

21 3. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK SZERINT Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) válaszadók száma (db) jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva változás +12 hónap múlva (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,0 Bányászat, kőfejtés , ,5 Feldolgozóipar , ,9 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás , ,2 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás , ,3 Építőipar , ,6 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,1 Szállítás, raktározás , ,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,2 Információ, kommunikáció , ,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,1 Ingatlanügyletek , ,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,2 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , ,4 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,9 Oktatás , ,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,3 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,9 Egyéb szolgáltatások , ,2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,4 Észak-Magyarország , ,0 Magyarország , ,6

22 4. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján (a 10 főnél nagyobb létszámot érintő) FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Egyéb termék-összeszerelő Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás Erdészeti foglalkozású Szabó, varró Egyéb, máshova nem sorolható mérnök Lakatos Kőműves Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelő Fémfeldolgozó gép kezelője Munkaerő-piaci szolgáltatási ügyintéző Csomagoló-, palackozó- és címkézőgép kezelője Intézményi takarító és kisegítő Általános iskolai tanár, tanító számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT Kirendeltség/Megye Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN db % db % db % db % db % Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ 24 15, , , , ,4 Encsi Kirendeltség 8 5,2 11 5,0 6 4,8 1 4,3 26 5,0 Kazincbarcikai Kirendeltség 20 13, , ,9 2 8, ,5 Tiszaújvárosi Kirendeltség 15 9,7 14 6,3 10 7,9 1 4,3 40 7,6 Mezőkövesdi Kirendeltség 2 1,3 16 7,2 7 5,6 0 0,0 25 4,8 Ózdi Kirendeltség 21 13, ,3 10 7,9 5 21, ,6 Sárospataki Kirendeltség 7 4,5 19 8, ,5 0 0,0 43 8,2 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség 6 3,9 15 6,8 8 6,3 2 8,7 31 5,9 Szerencsi Kirendeltség 19 12,3 14 6,3 10 7,9 1 4,3 44 8,4 Edelényi Kirendeltség 5 3,2 20 9,0 10 7,9 0 0,0 35 6,7 Szikszói Kirendeltség 7 4,5 9 4,1 4 3,2 1 4,3 21 4,0 Tokaji Kirendeltség 9 5,8 11 5,0 0 0,0 0 0,0 20 3,8 Putnoki Kirendeltség 2 1,3 4 1,8 4 3,2 0 0,0 10 1,9 Gönci Kirendeltség 5 3,2 1 0,5 1 0,8 0 0,0 7 1,3 Mezőcsáti Kirendeltség 4 2,6 6 2,7 5 4,0 0 0,0 15 2,9 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , , , , ,0

23 6. számú melléklet A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA Ágazat betűjele Ágazat megnevezése TEÁOR '08 Alkalmazásban állók száma (KSH*) A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,4 B Bányászat, kőfejtés ,7 C Feldolgozóipar ,0 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás ,5 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ,1 F Építőipar ,2 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,9 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,4 I Szállítás, raktározás ,8 J Információ, kommunikáció ,1 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,1 L Ingatlanügyletek ,5 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,4 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,2 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít ,8 P Oktatás ,0 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,5 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,2 S-T-U Egyéb szolgáltatások ,1 A-U ÖSSZESEN ,9 A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRET ÉS FŐBB NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 7. számú melléklet Ágazat betűjele Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08) Mikro Közép Nagy ÖSSZESEN db % db % db % db % db % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 70 8, , , , ,3 B Bányászat, kőfejtés 0 0,0 53 1, ,1 0 0, ,7 C Feldolgozóipar , , , , ,0 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 0 0,0 31 0,6 0 0,0 0 0,0 31 0,1 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 3 0,4 67 1, , , ,0 F Építőipar 76 9, , , , ,2 G Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , ,5 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 80 9, ,3 72 0,5 0 0, ,1 I Szállítás, raktározás 34 4, , , , ,8 J Információ, kommunikáció 9 1,1 0 0,0 0 0,0 0 0,0 9 0,0 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 8 1, ,3 53 0,4 0 0, ,6 L Ingatlanügyletek 8 1,0 46 0,9 0 0,0 0 0,0 54 0,2 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 65 8,0 50 1,0 0 0,0 0 0, ,4 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 25 3,1 65 1, ,0 0 0, ,7 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 25 3, , ,4 0 0, ,7 P Oktatás 27 3, , , , ,9 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 8 1, , , , ,6 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 10 1,2 37 0,7 0 0,0 0 0,0 47 0,2 S-T-U Egyéb szolgáltatások 4 0, , , , ,1 A-U ÖSSZESEN (db, oszlop %) 100,0 100,0 100,0 100,0 100, A-U ÖSSZESEN (db, sor %) 2,7 17,2 43,6 36,5 100,0 Kis

24 8. számú melléklet A válaszadó szervezeteknél ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁKBAN FOGLALKOZTATOTT LÉTSZÁM Atipikus foglalkoztatási formák/vállalati méret Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN fő fő % Részmunkaidős foglalkoztatás ,5 Távmunka ,1 Bedolgozói munkaviszony ,4 Alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatás (egyszerűsített foglalkoztatási forma) ,1 Határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás / állami támogatással létrejövő határozott idejű munkaviszony ,5 Munkaerő-kölcsönzés ,1 Önfoglalkoztatás ,6 Megbízási szerződés ,8 ÖSSZESEN ,0

25 G R A F I K O N O K 1. számú melléklet A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRET, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT db fő Mikro Kis Közép Nagy 0 Válaszadó szervezetek (db) Foglalkoztatottak 2. számú melléklet A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai CÉGMÉRET SZERINT % fő Mikro Kis Közép Nagy június 30-ig várható létszámváltozás (%) március 31-ig várható létszámváltozás (%) június 30-ig várható létszámváltozás március 31-ig várható létszámváltozás

26 3. számú melléklet A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai NEMZETGAZDASÁGI ÁGANKÉNT Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 2,8 1,0 Bányászat, kőfejtés -0,5-2,5 Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 3,1 4,9 3,2 3,2 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás -4,2-1,3 Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás 0,6 1,2 1,1 3,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1,2 5,6 Szállítás, raktározás -2,7 0,4 Információ, kommunikáció 0,0 11,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 4,5 10,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 2,6 5,2 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 1,4 8,8 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 6,2 6,9 Oktatás -3,7-5,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő -14,9 0,7 1,3 0,0 Egyéb szolgáltatások 0,2 4, % 3 hónap múlva várható létszámváltozás (%) 12 hónap múlva várható létszámváltozás (%)

27 Miskolc Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc Mezőcsát 4. számú melléklet A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT jún. 30-ig várható létszámváltozás (%) márc. 31-ig várható létszámváltozás (%) % munkaügyi körzet 5. számú melléklet A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MEGYEI BONTÁSBAN 4 3 % 2 2,4 1,7 1,6 1,7 1,7 1 0,4 0 B.-A.-Z. Heves Nógrád jún. 30-ig várható létszámváltozás (%) márc. 31-ig várható létszámváltozás (%)

28 K É R D Ő Í V 1. számú melléklet A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV A gazdálkodó szervezet: neve adószáma címe telefonszáma kitöltő neve Munkaerő-gazdálkodási felmérés - Munkaerő-gazdálkodási adatlap április 1.1 Kérjük, sorolja fel az elmúlt három hónapban felvett (belépő), illetve megszűnt munkaviszonyú (kilépő) munkavállalók munkakörét és létszámát (közfoglalkoztatás nélkül). FEOR száma Foglalkozás megnevezése Belépő Kilépő 1.2 A jelenlegi ( én) statisztikai állományi létszám (közfoglalkoztatás nélkül) : 2.1 Kérjük, sorolja fel a következő három hónapban alkalmazásra kerülő (belépő), illetve megszűnő munkaviszonyú (kilépő) munkavállalók munkakörét és létszámát (közfoglalkoztatás nélkül). FEOR száma Foglalkozás megnevezése Belépő Kilépő 2.2 A három hónap múlva (2011. június 30-án) várható statisztikai állományi létszám 3. A tizenkét hónap múlva várható statisztikai állományi létszám (közfoglalkoztatás nélkül) március 31-én : 4.4. Az alábbiakban az Ön cégénél jellemző atipikus foglalkoztatási formákról kérdezzük. Kérjük, hogy ahol jelöli az adott foglalkoztatási típust, az eszközzel foglalkoztatott létszámot is jelezze. Részmunkaidős foglalkoztatás Munkaerő-kölcsönzés Távmunka Önfoglalkoztatás Bedolgozói munkaviszony Megbízási szerződés Alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatás (egyszerűsített foglalkoztatási forma) Határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás / állami támogatással létrejövő határozott idejű munkaviszony