NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye III. negyedév

Átírás

1 Munkaügyi Központja Tájékoztató NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye III. negyedév Gönc Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Ózd Kazincbarcika Szikszó Szerencs Tokaj Miskolc Tiszaújváros Mezőkövesd Mezőcsát MISKOLC

2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, 2013 Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Tájékoztató Jóváhagyta: Lórántné Orosz Edit igazgató 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) Fax: (46) Honlap (megyei): Honlap (országos):

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 4 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 5 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI 9 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA III. NEGYEDÉVBEN A KÖVETKEZŐ 3 HÓNAP LÉTSZÁM ADATAI KÖZFOGLALKOZTATOTTAK NÉLKÜL A KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÖVETKEZŐ 3 HAVI LÉTSZÁMADATAI A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2014 JÚNIUS VÉGÉN MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL _ MÓDSZERTAN MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) 21 TÁBLÁZATOK (közfoglalkoztatottak nélkül) 1. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 4. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 20 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 20 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 20 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 7. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 8. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 9. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT GRAFIKONOK (közfoglalkoztatottak nélkül) 1. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT 2. sz. melléklet: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT GRAFIKONOK (közfoglalkoztatottak létszáma szerint) 4. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, KÖZFOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT KÉRDŐÍV 1. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV 3

4 1. BEVEZETÉS 2013 júliusában harmincharmadik alkalommal kerestük meg postai úton megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A korábbi (negyedévente zajló) felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerőpiac várható folyamatairól. 1 A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek, a megyei kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban munkaügyi központ), és a megyei járási munkaügyi kirendeltségek (a továbbiakban kirendeltségek) közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során a kirendeltségek a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy gyorsan kitölthető, öt kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik negyedévente változó kérdése pedig egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban az NFSZ szolgáltatásairól és aktiváló eszközeiről gyűjtöttünk információkat. Az NMF adatfelvétele július között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a június 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Az adatközlő munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak (illetve közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül (a közfoglalkoztatottak létszámát nem tekintve) összességében 0,6%-os létszámemelkedéssel, míg egy év távlatában 0,3%-os létszámcsökkenéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 1 A honlapon valamennyi megyei (korábbi régiós) elemzés elérhető, évek szerinti bontásban. 4

5 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A legutóbb publikált KSH munkaerő-felmérés szerint I. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 326,4 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 31,0 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 56,6%, amely 0,6%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3 817,7 ezer fő volt, mely 26,4 ezer fővel, 0,7%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 4,6 ezer fővel, 508,7 ezer főre emelkedett, így arányuk 11,8% lett, egy tizeddel magasabb, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3 314,0 ezer fő volt, 57,2 ezer fővel mérséklődött I. negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* I. negyedév Megnevezés Változás I. n. év I. n. év I. n. évhez viszonyítva ezer fő Magyarország ezer fő %, illetve %-pont ezer fő Borsod-Abaúj-Zemplén megye Változás I. n. évhez viszonyítva ezer fő %, illetve %-pont Foglalkoztatottak 3 817,7 26,4 0,7 215,2 5,4 2,6 Munkanélküliek 508,7 4,6 0,9 38,9-11,8-23,3 Gazdaságilag aktívak 4 326,4 31,0 0,7 254,1-6,4-2,5 Gazdaságilag inaktívak 3 314,0-57,2-1,7 252,2 2,0 0, éves népesség 7 640,4-26,2-0,3 506,3-4,4-0,9 Aktivitási arány (%) 56,6-0,6 50,2 - -0,8 Foglalkoztatási ráta (%) 50,0-0,5 42,5-1,4 Munkanélküliségi ráta (%) 11,8-0,1 15,3 - -4,1 * A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében I. negyedévében a évesek 50,2%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 42,5%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 15,3% volt, ami a megyék ragsorában a harmadik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az országos arányszámoktól. B.-A.-Z. megyében március óta folyamatosan csökken a járási hivatalok munkaügyi kirendeltségein nyilvántartott álláskeresők száma, s ezalatt végig alacsonyabb volt az előző évinél is. A kedvező változás főként a közfoglalkoztatás kiterjesztésével áll összefüggésben, az elsődleges munkaerő-piaci kereslet csak kisebb szezonális bővülést mutatott az év első felében a megyében. Az év eleji közel nyolcvanezres tetőponthoz képest a félév végére csaknem harmadával (32%-kal, 25,5 ezer fővel) lett kevesebb a nyilvántartott álláskeresők száma, a csökkenés meghaladta az országos mértéket (26,5%). Jelentős a változás az előző év közepéhez mérten is, júniusban 15%-os, csaknem tízezer fős létszámapadás tapasztalható a megyei álláskeresők számában a június végi létszámhoz képest. 5

6 2013. június végén a járási munkaügyi kirendeltségek álláskeresőt tartottak nyilván, ami 3,2%- kal (1,8 ezer fővel) kevesebb, mint egy hónapja. A megyei álláskeresők számának havi alakulását keresleti oldalról a támogatott foglalkoztatási lehetőségek határozták meg, a támogatási igény nélküli kereslet jóval kisebb volumenű a megyében. A foglalkoztatási támogatásokat a közfoglalkoztatás dominálja, de az utóbbi hónapokban fokozatosan erősödött az elsődleges munkaerőpiac irányában ható foglalkoztatási támogatások (bértámogatás, bérköltség támogatás, mobilitási, lakhatási támogatás, vállalkozóvá válás támogatása) és a munkaerő-piaci képzések szerepe is. A 25 év alatti fiatalok elhelyezkedését ez évben is hatékonyan segíti a márciustól újraindított Első munkahely garancia elnevezésű országos munkaerő-piaci program is, mely a munkáltatók számára igen előnyös feltételeket biztosít az alkalmazott pályakezdők munkájának kipróbálásra, az érintett fiatalokat pedig munkatapasztalat szerzési lehetőséghez juttatja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében január június fő jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Júniusban minden megyei körzetben kevesebb volt az álláskereső, mint egy éve. A csökkenés mértéke csak két körzetben alakult tíz százalék alatt (Tiszaújváros és Mezőkövesd), máshol ennél több volt. A legnagyobb arányú létszámapadás Gönc (33%) és Tokaj (26%) körzetében következett be, de ötödével kevesebben lettek a sátoraljaújhelyi és a szikszói kirendeltség által nyilvántartott álláskeresők is. Abszolút számokban tekintve a megyeszékhely körzetében a legnagyobb változás, ahol 2,6 ezer fővel (14,5%-kal) volt kevesebb június végén a nyilvántartott álláskereső, mint egy éve. A megyeszékhely körzetén kívül változatlanul még négy körzet emelhető ki, ahol elérte, illetve megközelítette az ezer főt a csökkenés (Ózd: fő, Sátoraljaújhely: -915 fő, Szerencs: -851 fő Kazincbarcika: -788 fő). Az említett változások alig érintik azonban az álláskeresők számának régóta kialakult megyén belüli eloszlását. Június végén az álláskeresők 28,1%-át (15,3 ezer főt) Miskolc körzetében, 12,4, illetve 12,2%-át (6,7, illetve 6,6 ezer főt) Kazincbarcika és Ózd körzetében tartották nyilván. A megye további négy nagyobb körzetében Szerencs (7,4%, 4 ezer fő), Edelény (6,4%, 3,5 ezer fő), Sátoraljaújhely (5,8%, 3,2 ezer fő), Encs (4,9%, 2,7 ezer fő) együttvéve mintegy 13,4 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, mindössze ezer fővel többet, mint a megye további nyolc kisebb körzetében (12,4 ezer főt). 6

7 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány június végén 19,2% volt, ami az előző hónaphoz képest 0,6 százalékponttal, a tavalyitól 2,9 százalékponttal lett kevesebb. A tartósan nagyarányú létszámcsökkenés hatására márciustól az országost meghaladó mértékben csökkent ez a mutató, ezzel együtt júniusban is a harmadik legmagasabb volt a megyék között. Júniusban országosan 11,2% volt az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez mért aránya, ami 0,4 százalékponttal volt kisebb az előző havitól, s 0,7 százalékponttal az egy évvel korábbitól. A megyei és országos arány különbsége az egy évvel korábbi 10,4 százalékpontról júniusban 8 százalékpontra mérséklődött. A megye legkedvezőbb helyzetű körzeteiben (Miskolc, Tiszaújváros és Mezőkövesd körzete) 14-15% volt az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült létszámán belül, Tokaj, Mezőcsát és Kazincbarcika körzetében a megyei átlag közelében alakult, a többi körzetben ennél magasabb volt, közülük Encs és Ózd körzetében meghaladta a 30%-ot. Az egy évvel korábbihoz képest minden körzetben csökkent a mutató értéke, ennek mértéke több körzetben meghaladta az 5 százalékpontot is (Szikszó, Encs, Sátoraljaújhely, Tokaj), a gönci körzetben pedig változatlanul kiemelkedő arányú (13,4%-pont) a mért csökkenés. Csak Tiszaújváros és Mezőkövesd körzetében volt egy százalékponton belüli a változás. Az iskolai tanév végeztével rendszerint már júniusban megkezdődik azoknak a pályakezdő fiataloknak a jelentkezése a kirendeltségeken, akik munkát akarnak vállalni, vagy ezt megelőzően munkaerő-piaci támogatás révén szak- vagy kiegészítő képzettséget szeretnének szerezni. Ez tapasztalható volt idén júniusban is, valamennyi kirendeltség nyilvántartásában emelkedett a frissen végzett fiatalok száma. Június végén a megyei munkaügyi kirendeltségek együttvéve 7440 fő pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, 4,3%-kal (307 fővel) többet, mint egy hónapja. A havi létszámemelkedés mértéke nagyobb volt, mint országosan (1,9%). Éves összehasonlításban az országosra továbbra is jellemző létszámtöbblettel (10,7%) szemben Borsodban 6,1%-kal kevesebb volt a pályakezdő álláskereső. Országosan 60,7 ezer pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, közülük 12,3% megyei lakos volt, szemben az egy évvel ezelőtti 14,4%-kal. Az álláskeresők megyei összlétszámán belül változatlanul nagyobb a pályakezdők részaránya (13,7%), mint az országban általában (12,2%). Júniusban 1,4 ezer pályakezdő álláskereső került ki a kirendeltségek nyilvántartásából, számuk közel 5%-kal (62 fővel) meghaladta a májusit. Az előző év azonos hónapjához mérten azonban hónapok óta jelentős növekedést figyelhető meg, ebben a hónapban 61%-kal (516 fővel) volt több. A nyilvántartásból kikerült fiatalok 47%-a elhelyezkedett, 12%-a munkaerő-piaci képzés résztvevője lett, a többiek (41%) egyéb ok, rendszerint a kapcsolattartás megszakítása miatt kerültek ki a nyilvántartásból. Az elhelyezkedő fiatalok többsége (32%) támogatással - közülük 22% a közfoglalkoztatásban, 10% az elsődleges munkaerőpiacon, az Első munkahely garancia elnevezésű program, valamint az uniós forrásra alapozott TÁMOP program bérjellegű támogatásával, kisebb része (15%) támogatás nélkül jutott munkához. Májushoz képest a támogatott munkaerő-piaci képzést kezdők száma emelkedett, az elhelyezkedőké kissé csökkent. Az egy évvel korábbihoz képest több mint másfélszeresére nőtt az elhelyezkedők fiatalok száma, a képzést kezdőké pedig tízszer annyi volt, mint tavaly júniusban. 7

8 Az elmúlt hónaphoz képest csaknem harmadával nőtt a támogatási igénnyel párosított munkaerőkereslet a megyei munkaügyi kirendeltségeken, de bővült kissé a támogatáshoz nem kapcsolt közvetítési igények száma is. Június folyamán a megye több kistérségében új startmunka programok indultak, számos településen pedig a közfoglalkoztatásból kikerültek helyére kerestek munkavállalókat a helyi közfoglalkoztatók. Országosan a támogatási igény nélküli keresletbővülés volt dinamikusabb, a támogatott állások számának bővülése jóval kisebb mértékű volt. Ezzel együtt mind országosan, mind a megyében a támogatási igénnyel együtt bejelentett állások száma volt a több, de míg ezek aránya Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a havi bejelentett munkaerő-kereslet 79%-át tette ki, addig országosan nem egészen 60%-át. Júniusban országosan összesen 39 ezer állást (támogatott és nem támogatott állás együtt) jelentettek be a munkáltatók, ennek 10,6%-át Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tevékenykedő foglalkoztatók. Júniusban a megyei munkaadók összesen 4144 fő foglalkoztatására vonatkozó betöltetlen álláshelyet jelentettek be a munkaügyi kirendeltségeken, ami az előző hónaphoz képest 24%-kal (811 állással) több volt, az előző év júniusában jelzett munkaerőigények számát pedig ennél jóval nagyobb mértékben 40,5%-kal, 1,2 ezer állással múlta felül. A hónap folyamán az előző hónapról még nyitva álló ajánlatokkal együtt összesen 7,6 ezer állásra végeztek közvetítést a kirendeltségek, ami mintegy ötszázzal (6%-kal) elmaradt a májusitól, de bő harmadával (35%-kal, 2 ezer állással) felülmúlta a tavaly júniusit júniusban egy oktatási és egy könnyűipari tevékenységet végző kazincbarcikai és ózdi - szervezet jelentett be csoportos létszámleépítést, melyek következtében 144 fő (ruházati, textilipari gépkezelők és középiskolai tanárok) veszíti el néhány héten belül a munkahelyét. A bejelentett elbocsátások ütemezése szerint első félévében megyénkben összesen 572 főnek szűnt meg csoportos létszámleépítés keretében a munkaviszonya, számuk 13%-kal (67 fővel) haladta meg az előző év első felében elbocsátottak létszámát. A csoportos elbocsátást végrehajtó munkaadók száma megegyezett a tavalyival, most is 9 volt. Idén főként feldolgozóipari és adminisztratív szolgáltatási, kisebb részt kereskedelmi és építőipari területet érintő leépítéseket jelentettek be. Az érintett munkahelyek többsége Kazincbarcika, Tiszaújváros, kisebb része Miskolc és Edelény térségében szűnt meg. Ezzel párhuzamosan folyamatosan megjelennek kirendeltségeinken olyan bejelentések is, melyek egy ütemben nagyobb, 10 főt meghaladó létszámbővítést tartalmaznak. Júniusban 6 munkaadó együttvéve 118 fős bővítési szándékáról értesültek a kirendeltségek, az új állások betöltéséhez álláskeresők közvetítését kérték. A félév folyamán 560 álláshely létesüléséről értesültek kirendeltségeink ilyen módon, ami gyakorlatilag annyi volt, mint az előző év hasonló időszakában. Ezek az állások zömmel Miskolc, valamint Edelény, Kazincbarcika körzetében, főként feldolgozóipari, építőipari, valamint szociális és adminisztratív szolgáltatások területen növelték a munkalehetőségeket. Az újonnan létrehozott munkahelyeken nagyobb számban különféle építőipari szakmákban képzett szakmunkásokat, csomagolókat, operátorokat, instruktorokat, tanácsadókat, valamint varrónőket, lakatosokat, víz- és csőhálózati szerelőket és szőlőmunkásokat alkalmaztak. 8

9 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés július hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15 járási munkaügyi kirendeltsége a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1470 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a bázis valamint az elkövetkező időszakra (2013. június szeptember közötti, illetve június) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, valamint ben kiküldött kérdőívünkre 1253 szervezet, a megkeresett munkáltatók 85,2%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása* db % fő % Mikrovállalkozás , ,2 Kisvállalkozás , ,9 Középvállalkozás , ,8 Nagyvállalkozás 33 2, ,1 ÖSSZESEN , ,0 * Az alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül. A kutatás-módszertan megalapozottságának erősítése érdekében az elmúlt évben több mint a duplájára (néhány kirendeltségnél még ennél is nagyobb mértékben) emelkedett a mérésben résztvevő munkáltatók száma. Leglátványosabban a mikrovállalkozások aránya emelkedett, mely döntően annak a következménye, hogy a megye több munkaügyi körzetében a mikro- és kisvállalkozások piaci jelenléte az egyetlen szegmens. A mintanagyság növelésével a becslés pontossága, megbízhatósága nőtt, amelynek eredményeként megbízhatóbb előrejelzés várható. Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 54,5% arányban a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 31,4%-a a kis-, 11,5%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 2,6%-os arányt képviselnek a mintában. Az általuk alkalmazottak száma ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, június 30-ra vonatkozó létszáma (közfoglalkoztatottak nélkül) fő volt. Ez a szám a KSH I. negyedéves adatai alapján a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának 2 38,9%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető. 2 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai 9

10 Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág 3 szerinti hovatartozása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben B.-A.-Z. megye válaszadói kör 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Egyéb nem anyagi szolgáltatás A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar (azon belül leginkább a feldolgozóipar); a mezőgazdaság; a kereskedelem, gépjárműjavítás; illetve a szállítás, raktározás ágakba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, míg a humánegészségügyi, szociális ellátás; a közigazgatás; illetve az oktatás ágakhoz tartozók alul reprezentáltan szerepeltek; a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; valamint az egyéb nem anyagi szolgáltatás foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be, a kereskedelem, gépjárműjavítás; szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; és mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat szakágban tevékenykedő munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei-, országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a kis-, és középvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 85%-ot is eléri, miközben ez az arány az országban (9,2%-ponttal) alacsonyabb. A mérésben közreműködő munkáltatók több, mint fele négy körzet, a Miskolci, a Kazincbarcikai, az Ózdi, valamint a Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének munkaerő-piaci körzetéhez tartozik. 3 A főbb nemzetgazdasági ágakat bemutató táblázat a módszertani összefoglalóban (22. oldal) található. 10

11 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA III. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak, valamint a közfoglalkoztatottak száma három hónap elteltével A KÖVETKEZŐ 3 HÓNAP LÉTSZÁM ADATAI KÖZFOGLALKOZTATOTTAK NÉLKÜL Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Gönc Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Jelmagyarázat: Növekedés: Mezőkövesd Tiszaújváros Mezőcsát 10% felett 6-10% között 5% alatt 0% 5% alatt NÖVEKEDÉS 6-10% között CSÖKKENÉS 10% felett június 30-án a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma III. negyedév végére várhatóan átlag 0,6%-kal emelkedik (országosan 0,8%-os növekedés várható). Mindez 2,7%-os létszám-felvétellel és 2,1%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 4,8%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 1345 fős létszámfelvétel és 1046 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 2391 fő munkavállalót fognak érinteni. Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként szeptember 30-án összesen fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a június 30- ai bázisadathoz képest 0,6%-os (299 fős) emelkedést jelent. 11

12 A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye szinte valamennyi kirendeltségén kisebbfajta növekedést jeleztek a munkáltatók, ezek közül vezető: Kazincbarcika (150 fő; 2,7%); Sárospatak (89 fő; 3,9%); Miskolc (53 fő; 0,3%); Edelény (48 fő; 3,8%) és Sátoraljaújhely (46 fő; 1,6%) körzete. A gönci körzetben szintén emelkedést prognosztizáltak a válaszadók, de az itt kialakult 3,2%-os emelkedés, abszolút értékben csekély, 10 fős létszámbővülést jelent csupán. Hét kirendeltség (Encs, Tiszaújváros, Szerencs, Szikszó, Tokaj, Putnok, Mezőcsát) területén szeptember végén is a júniusi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Az eddig említett körzetekkel szemben két kirendeltség (Ózd, Mezőkövesd) területéről negatív mérleget jeleztek, a prognózis ezekben a térségekben a foglalkoztatottak számában összesen 128 fős csökkenést vetít előre. Vállalati méret szerint azonos előjelűek, de különböző mértékűek az előrejelzések. A június végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 4,0%-kal (101 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. Őket a kis-, és a középvállalkozások követik, rövidtávú 1,1-0,6%-os (92-73 fős) bővítési tervekkel. A nagyvállalkozások esetén prognosztizálható 33 fős létszámnövekedés az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva mindösszesen 0,1%-os emelkedést jelent. Az egy évvel korábbi, III. negyedévi felmérés során valamennyi vállalti kör vonatkozásában azonos irányú, de abszolút számokban valamivel nagyobb mértékű létszámváltozást rögzítettünk. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 21 3, , , ,0 Kisvállalkozás 28 7, , , ,0 Középvállalkozás 14 9, , , ,0 Nagyvállalkozás 8 24, ,5 9 27, ,0 ÖSSZESEN 71 5, , , ,0 A vállalkozások csaknem 4/5-e három hónapon belül stagnálással, 16,1%-uk növekedéssel számol, míglen 5,7%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben az előző negyedévhez képest kedvező irányú elmozdulás nemigen várható, mivel a stagnálás dominanciája tovább emelkedett. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 69,5%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 22,7% növekedést, 7,8% pedig létszámcsökkenést jelzett. 12

13 A 3 hónap múlva várható létszámváltozás (munkaerő-leépítés, munkaerő- felvétel) összevont nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar 2,2 1,4 0,8 2,8 2,3 0,6 Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás 0,6 2,4 1,9 4,4 6,2 10,6 Szállítás, raktározás 0,6 0,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Gazdasági szolgáltatások 1,8 1,1 2,1 3,0 3,1 Közösségi és személyi szolgáltatások 0,8 0,9 0,0 4,0 8,0 12,0 % Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában (a létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva) a pozitív előrejelzések dominálnak. A be- és kilépési forgalom várhatóan a megyei átlagot meghaladó létszámnövekedést eredményez az építőipar (6,2%); a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (3,3%); a művészet, szórakoztatás, szabad idő (2,0%); valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás (1,9%) nemzetgazdasági ág(ak)ban. Negatív, létszámcsökkenést eredményező egyenleget hét területen, ebből 2% felettit a humánegészségügyi, szociális ellátás (-2,9%); illetve a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (-2,6%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A június - szeptember között várhatóan lezajló létszámváltozások az egyes foglalkozásokat a következőképpen érinthetik. A belépő létszám legmagasabb 100 fő feletti az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (247 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (210 fő); az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (119 fő); a fém- és villamosipari foglalkozások (112 fő); valamint az építőipari foglalkozások (109 fő) csoport(ok)ban. A kilépő létszám legmagasabb 100 fő feletti az összeszerelők (162 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (131 fő); 50 fő feletti az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (97 fő); a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (65 fő); a fém- és villamosipari foglalkozások (64 fő); a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások (56 fő); illetve az építőipari foglalkozások (51 fő) vonatkozásában. A be- és kilépők egyenlege (zárójeles adatok) alapján az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (+150 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (+79 fő); az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (+71 fő); valamint az építőipari foglalkozások (+58 fő) esetében várható jelentősebb foglalkoztatás-növekedés. 13

14 4.2. A KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÖVETKEZŐ 3 HAVI LÉTSZÁMADATAI június 30-án a felmérésben részt vett munkáltatóknál közfoglalkoztatás keretében 7367 főt (13,0%) alkalmaztak. A korrigált - közfoglalkoztatási létszámmal növelt - statisztikai állományi létszám így főt tett ki. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatóknál alkalmazott közfoglalkoztatottak száma III. negyedév végére várhatóan átlag 2,4%-kal nő. A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összesen 176 fős emelkedést jelent az időszak végére, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a közfoglalkoztatottak számának mérsékelt emelkedése prognosztizálható. Ez az egyenleg a válaszadó munkáltatóknál 719 fő várható felvétele és 543 fő elbocsátása révén fog kialakulni. A június 30-ai létszámra, mint bázisra vetítve 9,8%-os felvétel és 7,4%-os elbocsátás mellett, a létszámváltozások a közfoglalkoztatottak 17,1%-át, 1262 főt fognak ily módon érinteni. A 3 hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszámváltozás a foglalkoztató méretnagysága szerint fő MIKRO (10 fő alatti június 30-ai tény létszám szeptember 30-ig várható létszám KIS (10-49 fő közötti KÖZÉP ( fő közötti NAGY (250 fő feletti A közfoglalkoztatás igen eltérő súlyt képvisel a felmérésben részt vevő gazdasági szervezetek foglalkoztatásában. A mintában megjelenő közfoglalkoztatottak közül 73 %-át a nagyfoglalkoztatók, csaknem negyedét a közepes szervezetek alkalmazzák, az ennél kisebbeknél alig jelenik meg ez a fajta foglalkoztatás. A be- és kilépő közfoglalkoztatottak létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy az adatszolgáltató munkaadóknál állományban lévő közfoglalkoztatottak száma 3 körzetben (Miskolc, Tiszaújváros, Putnok) fog együttvéve 345 fővel emelkedni, míglen 4 körzetben (Ózd, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs) 153 fős létszámcsökkenés várható. Az Encsi, Kazincbarcikai, Edelényi, Gönci és Mezőcsáti körzetben jelentősebb létszámváltozást nem jeleztek a foglalkoztatók. 4 A foglalkoztatók méretnagysága szerint a közfoglalkoztatás létszámváltozásának egyenlege eltérő képet mutat. Abszolút számokban kifejezve nagyobb létszámot érintő emelkedésre a nagy- (állami gazdálkodó szervezetek, valamint helyi önkormányzati költségvetési szervezetek) foglalkoztatók körében lehet számítani, ők ugyanis 260 fő tervezett alkalmazásáról adtak visszajelzést. A felmérésben részt vett mikro foglalkoztatók körében nagyságrenddel alacsonyabb elmozdulást rögzíthetünk, az emelkedés összesen 24 főt érint. Ezzel szemben a középvállalkozások esetében 108 fős csökkenés valószínűsíthető. A kis (10-49 fő közötti) foglalkoztatók esetében pedig a létszámfelvételi- és csökkentési hatások kompenzálják egymást. 4 Mezőkövesd, Szikszó és Tokaj körzetéből nem volt olyan adatszolgáltató, ahol a foglalkoztatás közfoglalkoztatással is párosult. 14

15 5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2014 JÚNIUS VÉGÉN Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Miután a válaszadók - az állományi létszám tervezési bizonytalanságain túl - nehezen tudják megbecsülni a közfoglalkoztatás egy év múlva várható létszámkihatását (a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás nagy része az éves ütemezés következtében az év végén befejeződik), így mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Gönc Putnok Edelény Encs Sátoraljaújhely Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Jelmagyarázat: Mezőkövesd Tiszaújváros Mezőcsát 10% felett 6-10% között 5% alatt 0% 5% alatt NÖVEKEDÉS 6-10% között CSÖKKENÉS 10% felett A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a június 30-ai bázis időszaki létszámhoz képest június végére 0,3%-al csökken az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés ezzel ellentétes mozgást (0,5%-os növekedést) prognosztizál II. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 138 fős munkahely-vesztést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A munkáltatók által jelzett várakozások szerint a megye 15 munkaügyi körzetéből kettő, nevezetesen a Tiszaújvárosi (551 fő, legnagyobb számban a feldolgozóipar); és a Szerencsi (41 fő, közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás) Kirendeltség jelzett csökkenést. 15

16 A munkáltatói előrejelzések alapján várhatóan kilenc körzetben alakul ki létszámbővülés június végére vonatkozóan. Ezek közül jelentősebb: Miskolc (135 fő, legnagyobb számban a feldolgozóipar, egyéb szolgáltatás,); Sárospatak (88 fő, feldolgozóipar, építőipar,), Kazincbarcika (71 fő, építőipar, feldolgozóipar) és Edelény körzetéből (53 fő, feldolgozóipar). További négy körzetben (Mezőköves, Ózd, Szikszó, Mezőcsát) nem jeleztek változást az adatszolgáltatók, a jelenlegi illetve az egy év múlva várható létszám körzeti összesítésben alig 1-6 fővel tér el. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legtöbb új munkahelyre az 1-9 fő közötti létszámot foglalkoztató mikrovállalkozások esetében számíthatunk az előrejelzések alapján. Az ebbe a létszám-kategóriába tatozó 683 munkaadó alkalmazásában állók száma várhatóan 7,2%-kal, 183 fővel lesz több egy év múlva. Arányaiban jóval kisebb, de létszámvonzatában hasonlóan jelentős (136 főt érintően, 1,6%-os) növekedést jeleztek a fő közötti létszámot foglalkoztató kisvállalkozások. A közép-, és a nagyvállalkozások erre az időtávra egyaránt létszámcsökkenést prognosztizálnak (előbbi -0,1%; -12 főt, utóbbi -1,7%, -445 főt érintően). A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 23 3, , , ,0 Kisvállalkozás 42 10, , , ,0 Középvállalkozás 23 16, , , ,0 Nagyvállalkozás 7 21, , , ,0 ÖSSZESEN 95 7, , , ,0 A vállalkozások 21,1%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számol, míg 71,3%-uk stagnálást, 7,6%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 59,0%-a tizenkét hónapon belül stagnálással számolt, míg 30,4% növekedést, 10,6% pedig létszámcsökkenést jelzett. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a kereskedelem, gépjárműjavítás (+79fő, +1,8%); az építőipar (+77 fő, +4,2%); illetve az egyéb szolgáltatás (+37 fő, +1,9%) területén tevékenykedő szervezeteknél. Létszámcsökkenést II. negyedévének végére a feldolgozóipar (-222 fő, -1,0%); az oktatás (-86 fő, -4,4%); a humán-egészségügyi, szociális ellátás (-66 fő, -2,7%); valamint a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (-56 fő, -3,5%) területén tevékenykedő munkáltatók jeleztek. 16

17 6. MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók miként vélekednek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) szolgáltatásairól és aktiváló eszközeiről. Ezek közül melyek azok, amiket ismernek, és ezeket hogyan rangsorolják fontosságuk szempontjából. (Az 5. kérdés kapcsán felsorolt változók egy része szerepelt egy évvel korábbi kérdőíven is, másik része viszont új elemként, a változó munkaerő-piaci folyamatokhoz igazodva jelenik meg. További változás, hogy a felsorolt szolgáltatások és eszközök munkaadó általi igénybevételére most nem kérdezünk rá. Az imént említett módszertani változások következtében korlátozott a lehetőség a korábbi méréssel való összehasonlításra.) Az NFSZ szolgáltatásinak és aktiváló eszközeinek ismertsége és megítélése megyénk munkáltatóinak visszajelzései alapján NFSZ szolgáltatások és aktiváló eszközök Válaszadók száma A szolgáltatás(t), illetve aktív eszköz(t) nem ismeri fő % fő % fő % fő % fő % fő % 1 Első Munkahely Garancia program , , , ,3 53 7, ,0 2 Bér, bérköltség támogatás , , , ,3 15 1,5 9 0,9 3 Munkahelymegőrzés támogatása , , , ,2 35 4,0 29 3,2 4 Bérkompenzáció támogatása , , , ,3 46 5,6 28 3,3 5 Munkahelyteremtő beruházás támogatása , , , ,4 44 5,5 41 4,9 6 Tájékozódás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről , , , , ,4 24 3,0 7 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás , , , , ,8 18 2,3 8 Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) , , , ,9 55 6,3 8 0,9 9 Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése , , , ,2 52 6,1 10 1,2 10 Szolgáltatás, segítségnyújtás, amelyre Önnek szüksége lenne* , , , ,1 8 10, ,3 11 Egyéb támogatási formák, amelyre Önnek szüksége lenne** , ,7 9 18, ,4 6 12, ,3 ismeri FONTOS számára? nagyon fontos fontos nem fontos * beérkező válaszok külön kerülnek fldolgozásra ** nem érkezett értékelhető válasz A táblázatból jól látható, hogy a felmérésbe vont munkáltatók szinte mindannyian ismerik az NFSZ szolgáltatásait és aktiváló eszközeit. Még a legkevésbé ismert szolgáltatásoknak is, mint az (első alkalommal, új válaszlehetőségként megjelenő) első munkahely garancia program, vagy a munkahelyteremtő beruházás támogatása 86-96% közötti az ismertsége. Az egy évvel ezelőtti vizsgálat eredményeihez hasonlóan továbbra is az egyik legismertebbnek és legfontosabbnak ítélt eszköz a bér-, bérköltség jellegű támogatás, mutatója mindkét esetben 98% feletti. A munkaközvetítés, a foglalkoztatási jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatási tevékenység, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás, valamint a tájékozódás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről változók esetében hasonlóan magas ismertségi eredmények születtek, azonban a fontosság súlypontja már több esetben eltolódik. A munkahelymegőrzés-, munkahelyteremtő beruházás-, valamint a bérkompenzáció támogatásra a munkaadók rendkívül fontos aktiváló eszközként tekintenek, amelyet a fontossági dobogón elfoglalt első három hely is alátámaszt. A kérdőív 10-es nyitott kérdése (Szolgáltatás, segítségnyújtás, amelyre Önnek szüksége lenne?) esetében a munkaadók részéről, leginkább a támogatási kör bővítése, a munkaviszony melletti képzések támogatása, valamint a vállalkozások fejlesztése iránt mutatkozik igény. 17

18 7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 168, a régióban 27, míg B.-A.-Z. megyében 15 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 18

19 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít, 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az egyes mutatók számításánál a TEÁOR 08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, amelyek a következő területeket fedik le: 19

20 TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, teljes hierarchia (forrás: A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U Területen kívüli szervezet 00 Nincs besorolva 20

21 8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) T Á B L Á Z A T O K 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN (közfoglalkoztatottak nélkül) jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Kirendeltség/Megye/Ország létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Miskolci Kirendeltség , ,9 Encsi Kirendeltség , ,3 Kazincbarcikai Kirendeltség , ,3 Tiszaújvárosi Kirendeltség , ,4 Mezőkövesdi Kirendeltség , ,0 Ózdi Kirendeltség , ,1 Sárospataki Kirendeltség , ,9 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség , ,1 Szerencsi Kirendeltség , ,4 Edelényi Kirendeltség , ,2 Szikszói Kirendeltség , ,4 Tokaji Kirendeltség , ,9 Putnoki Kirendeltség , ,6 Gönci Kirendeltség , ,2 Mezőcsáti Kirendeltség , ,7 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,3 Magyarország , ,5 Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 2. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Vállalati méret létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mikrovállalkozás , ,2 Kisvállalkozás , ,6 Középvállalkozás , ,1 Nagyvállalkozás , ,7 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,3

22 3. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás Nemzetgazdasági ág, ágazat válaszadók száma létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva (TEÁOR '08) db fő fő fő % fő fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,6 Bányászat, kőfejtés , ,0 Feldolgozóipar , ,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás , ,7 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd , ,6 Építőipar , ,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,8 Szállítás, raktározás , ,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,3 Információ, kommunikáció , ,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,0 Ingatlanügyletek , ,5 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,6 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , ,4 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,5 Oktatás , ,4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,7 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,2 Egyéb szolgáltatás , ,9 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,3