NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye II. negyedév

Átírás

1 Munkaügyi Központja Tájékoztató NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye II. negyedév MISKOLC

2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, 2014 Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Tájékoztató Jóváhagyta: Lórántné Orosz Edit igazgató 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) Fax: (46) Honlap (megyei): Honlap (országos):

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 4 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 5 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA II. NEGYEDÉVBEN A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2015 MÁRCIUS VÉGÉN ATIPIKUS FOGLALKOZTATOTTSÁGI FORMÁK PREFERÁLTSÁGA MÓDSZERTAN MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) 22 TÁBLÁZATOK 1. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 4. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 40 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 40 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 40 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 7. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 8. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 9. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT GRAFIKONOK 1. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT 2. sz. melléklet: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT KÉRDŐÍV 1. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV 3

4 1. BEVEZETÉS 2014 áprilisában harminchatodik alkalommal kerestük meg ( en, postai úton vagy személyesen) megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerőgazdálkodási terveiről. A korábbi (negyedévente zajló) felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerő-piac várható folyamatairól. 1 A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek, a megyei kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban munkaügyi központ), és a megyei járási munkaügyi kirendeltségek (a továbbiakban kirendeltségek) közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során a kirendeltségek a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy 1 oldalas, öt kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik negyedévente változó kérdése egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók milyen atipikus foglalkoztatási forma 2 keretében alkalmaznának a legszívesebben. Az NMF adatfelvétele április között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a március 31- ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Az adatközlő munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak (illetve közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül (a közfoglalkoztatottak létszámát nem tekintve) összességében -1,0%-os, míg egy év távlatában -1,5%-os létszámcsökkenéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 1 A honlapon valamennyi megyei elemzés elérhető, évek szerinti bontásban. 2 Atipikusnak nevezzük azon foglalkoztatási formákat, amelyek eltérnek a határozatlan idejű, hagyományosan alkalmazott munkaviszonyban történő teljes munkaidős foglalkoztatástól. (Pl.: munkaerő-kölcsönzés, távmunka, önfoglalkoztatás stb.) 4

5 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 3, 4 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A legutóbb publikált KSH munkaerő-felmérés szerint I. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 448,1 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 121,7 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 58,4%, amely 1,8%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 4 078,4 ezer fő volt, mely 260,7 ezer fővel, 6,8%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 139,0 ezer fővel, 369,7 ezer főre csökkent, így arányuk 8,3% lett, 3,4 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3 167,0 ezer fő volt, 147,0 ezer fővel mérséklődött I. negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* I. negyedév Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megnevezés I. negyedév Változás I. negyedévhez viszonyítva I. negyedév Változás I. negyedévhez viszonyítva ezer fő ezer fő %, ill. %-pont ezer fő ezer fő %, ill. %-pont Foglalkoztatottak 4 078,4 260,7 6,8 240,3 25,1 11,6 Munkanélküliek 369,7-139,0-27,3 26,7-12,2-31,4 Gazdaságilag aktívak 4 448,1 121,7 2,8 267,0 12,9 5,1 Gazdaságilag inaktívak 3 167,0-147,0-4,4 234,8-17,4-6, éves népesség 7 615,1-25,3-0,3 501,7-4,6-0,9 Aktivitási arány (%) 58,4 1,8 53,2 3,0 Foglalkoztatási ráta (%) 53,6 3,6 47,9 5,4 Munkanélküliségi ráta (%) 8,3-3,4 10,0-5,3 * A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében I. negyedévében a évesek 53,2%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 47,9%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 10,0% volt, ami a megyék ragsorában a hatodik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az országos arányszámoktól. A szezonálisan bővülő munkaerő-piaci kereslet hatására, valamint a támogatásokkal létesített foglalkoztatási lehetőségek eredményeként mind havi, mind éves összevetésben kevesebb a nyilvántartott álláskereső a megyében. A megyei munkanélküliség mérséklésében továbbra is meghatározó a közfoglalkoztatás, de január óta hónapról hónapra több a támogatási igénnyel nem társított munkaerő-kereslet is, április végéig csaknem másfélszer annyi állást jelentettek be, mint 2013 hasonló időszakában. Borsod-Abaúj-Zemplén megye járási munkaügyi kirendeltségei április végén fő álláskeresőt tartottak nyilván, az előző hónaphoz viszonyítva 2 ezer fővel (3,9%-kal), az egy évvel korábban nyilvántartottak számához képest pedig 9,9 ezer fővel (16,5%-kal) kevesebbet. Országosan 3 Forrás: Statisztikai tájékoztató, B.-A.-Z. megye, 2013/4 (Elérhetőség: 4 Forrás: Havi munkaerő-piaci tájékoztató, B.-A.-Z. megye, április (Elérhetőség: 5

6 413,7 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, számuk havi szinten 4,1%-kal, éves összevetésben 25%-kal csökkent. A megyében is egyre jelentékenyebb szerepet játszik a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatók által kért munkaerő-közvetítések növekvő száma, de a közfoglalkoztatási programok által létrehozott átmeneti munkahelyek továbbra is több embernek kínálnak munkát. Áprilisban a téli átmeneti és a mezőgazdasági tevékenységekre alapozott kistérségi startmunka programokhoz igényeltek nagyobb létszámot a foglalkoztatók, melynek hatása az álláskeresők számának csökkenésére a miskolci járás mellett főként az encsi, a mezőkövesdi, a szerencsi, az edelényi, a szikszói és a gönci járásban volt leginkább érzékelhető fő A regisztrált álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, jan ápr jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. fő Miskolc Encs K.barcika Az álláskeresők számának változása körzetenként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok április április Gönc M.csát Cigánd Az álláskeresők járásonkénti létszámának az előző év azonos időszakához mért változásában szerepet játszik a kirendeltségek illetékességi területének 2013 közepén végrehajtott módosítása is. 5 Ez a gönci és a putnoki járásban hat a leginkább a növekedés irányába, a csökkenést pedig elsősorban a kazincbarcikai, a szerencsi, a szikszói, a sárospataki, az encsi járásban erősíti. Az előző év áprilisához képest csaknem minden járásban csökkent az álláskeresők száma, csak a gönci, a putnoki és a tokaji járásban figyelhető meg fő közötti növekedés. Ezzel szemben kiemelkedő a miskolci járásban lezajlott csökkenés, a nyilvántartott álláskeresők száma áprilisban közel 2,2 ezer fővel a tavalyi alá süllyedt. További négy - a kazincbarcikai, az ózdi, a szerencsi és az edelényi - járásban is 1,2-1,6 ezer fős az apadás. A csökkenés mértéke csak a mezőcsáti körzetben volt 10% alatti, a legtöbb járásban meghaladja a 20%-ot, közülük az edelényi, a sátoraljaújhelyi és a szerencsi járásban 30% közelében alakult. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány áprilisban 19,2%-ot tett ki, ami az egy évvel korábbitól lényegesen, 3,7 százalékponttal kevesebb. A havi szinten bekövetkezett létszámcsökkenés a munkanélküliségi arány 0,8 százalékpontnyi mérséklődését vonta maga után. Az országos arány az elmúlt havi 9,8%-ról 9,4%-ra süllyedt, az egy évvel korábbihoz képest pedig 3,2 százalékponttal javult, így a megyei és országos arány különbsége tovább mérséklődött. A megye viszonylag kedvezőbb helyzetűnek tekinthető járásaiban (Miskolc, Tiszaújváros, Mezőkövesd, Sárospatak és Sátoraljaújhely térsége) az álláskeresők becsült aránya 13,8 16% között alakult, a többi járásban meghaladta a megyei átlagot, közülük a cigándi, a szikszó, az ózdi és az encsi járásban volt a legmagasabb (27,9 30,7% közötti). 5 Az összehasonlítás alapjául szolgáló adatok nem módosultak, azok az akkori területi beosztásnak megfelelő adatokat tartalmazzák. 6 A nyilvántartott álláskeresők száma a KSH Munkaerő-felméréséből származó, a éves népességre vonatkozó gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva. 6

7 % 35,0 30,0 25,0 A regisztrált álláskeresők arányának alakulása B.-A.-Z. megyében, jan ápr % 35,0 30,0 25,0 20,0 A regisztrált álláskeresők arányának alakulása körzetenként B.-A.-Z. megye járásaiban, április megyei átlag:19,2% 20,0 15,0 15,0 10,0 10,0 5,0 5,0 0,0 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 0,0 Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd Január óta folyamatosan csökken a megyei kirendeltségek által nyilvántartásba vett álláskeresők száma is. A hónap folyamán 4,7 ezer fő került be a nyilvántartott álláskeresők közé, számuk 12%-kal (612 fővel) maradt el a márciusitól, de mintegy 430 fővel meghaladta a tavalyit. Az áprilisban regisztrált álláskeresők között a korábbiakhoz hasonlóan igen kevés volt az első ízben nyilvántartásba vett álláskereső (8,3%, 387 fő), túlnyomó többségük már ismételten lépett kapcsolatba a kirendeltséggel (91,7%, 4,3 ezer fő). Esetükben jellemzően a határozott időre kötött munkaszerződése járt le - jellemzően a feldolgozóipar, kereskedelem, építőipar területén -, s így újból álláskeresővé váltak. Áprilisban 6,7 ezer fő került ki a nyilvántartott álláskeresők közül, mintegy 700 fővel (9%-kal) kevesebben, mint márciusban. Többségük (65%) nyilvántartása munkavállalás vagy képzési lehetőség elfogadása miatt szűnt meg, a többieké (35%) egyéb okból, többnyire a jelentkezési kötelezettség mulasztása következtében április végén a megyei munkaügyi kirendeltségek együttvéve 6829 fő pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, 12,3%-kal, csaknem ezer fővel kevesebbet, mint egy éve. Havi szinten 4%-kal (285 fővel) csökkent a pályakezdők száma, az álláskeresők összes számán belüli arányuk 13,7%-ot tett ki. A hónap folyamán 874 fő pályakezdő álláskereső kérte nyilvántartásba vételét 30% első ízben, 70% ismételten - a megyei kirendeltségeken, s 1,2 ezer fő nyilvántartása megszűnt. A kikerültek 53%-a elhelyezkedett, sokan képzést kezdtek (13%), a többiek (34%) nyilvántartása egyéb ok, általában a jelentkezési kötelezettség mulasztása miatt szűnt meg. Az elmúlt évben a különféle országos és kistérségi közfoglalkoztatási programok indítására egy-két hét különbséggel március folyamán került sor, amit ez évben a még folyamatban lévő, nagyszámú álláskeresőnek munkát adó téli átmeneti közfoglalkoztatási program nem indokolt. Így a évi közfoglalkoztatási programok havi ütemezésben indulnak, a mezőgazdasági jellegű kistérségi startmunka programok márciusi kezdését követően a további évi programok indítására május elején kerül sor. Ezzel összefüggésben, a tavaszi hónapokban a támogatott - döntően a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó állások számának havi alakulása nagyfokú eltéréseket mutat mind az előző havi, mind az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A támogatási igény nélkül bejelentett állások számának változása ezzel ellentétesen alakult, a folytatódott a február óta töretlen növekedés. 7

8 Áprilisban 2,7 ezer állást jelentettek be a megyei munkaadók, ami alig több mint negyede (26%-a) a március folyamán bejelentett üres állások számának. A csökkenés hátterében a különféle közfoglalkoztatás keretében rendelkezésre álló üres álláshelyek számának alakulása áll. Áprilisban jórészt csak a téli átmeneti közfoglalkoztatásban, illetve a kistérségi mezőgazdasági startmunka programokon megüresedett státuszok betöltését kérték a kirendeltségektől a közfoglalkoztatók. A hónap folyamán országosan nyilvántartásba vett 44,3 ezer üres álláshely 6,1%-át B.-A.-Z. megyei foglalkoztatók jelentették be. Borsod megyében a közvetítésre bejelentett üres állások számának, összetételének alakulása nagyban meghatározza az álláskeresők elhelyezkedési lehetőségeit. Áprilisban mind az előző hónaphoz, mind az egy évvel korábbihoz képest többen tudtak támogatás nélkül munkát kezdeni, a közfoglalkoztatási lehetőségek átmeneti csökkenése következtében a támogatással elhelyezkedők száma viszont csökkent. A megyében nyilvántartott álláskeresők közül áprilisban összesen 4647 fő vállalt munkát, mind márciushoz, mind áprilishoz mérten egyaránt 3,5 ezerrel (43%-kal) kevesebben. A többség támogatással (64%, 3 ezer fő), kisebb részük támogatás nélkül (36%, 1,7 ezer fő) tudott elhelyezkedni. Mintegy 600 fő kivételével - akik pl. bértámogatással, mobilitási támogatással, vállalkozóvá váláshoz vagy munkahelyteremtéshez nyújtott támogatás révén - a normál munkaerőpiacon jutottak munkához, a többi támogatással elhelyezett álláskereső a téli vagy a mezőgazdasági jellegű kistérségi közfoglalkoztatási programok keretében kapott munkát. A nyílt munkaerőpiacon támogatás nélkül elhelyezett álláskeresők számában márciushoz képest 10%-os, az előző év áprilisához képest csaknem 22%-os emelkedés következett be. A foglalkoztatottá vált álláskeresők összetéle B.-A.-Z. megyében, április fő A foglalkoztatottá vált álláskeresők száma körzetenként B.-A.-Z. megyében, április támogatás nélkül 36% bér, bérköltség, egyéb tám. 13% közfoglalkoztatás 51% Támogatás nélkül Egyéb támogatással Közfoglalkoztatás Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd Áprilisban minden negyedik elhelyezkedőt a miskolci járási kirendeltség segítette támogatással vagy a nélkül munkához (1,2 ezer fő). E mellett több kirendeltség (az encsi, a kazincbarcikai, a mezőkövesdi, a szikszói és a szerencsi) főt támogatott sikerrel az álláskeresésben, de a kirendeltségek nagyobb részében ennél kevesebben kezdték meg a munkát áprilisban. A legtöbb járásban a támogatással elhelyezkedők voltak többségben. Ez alól csak a kazincbarcikai és a tiszaújvárosi járás kivétel, ahol a többségnek támogatás nélkül sikerült megfelelő állást ajánlani, de a miskolci és az ózdi járási álláskeresők közül elhelyezkedők között is alig maradt el ezek száma a bérvagy egyéb támogatással, illetve a közfoglalkoztatás területén munkát vállalókétól. 8

9 A munkaerő-piaci képzők kiválasztására lefolytatott eljárást követően az álláskeresők részvételével megyeszerte egyre több képzőtanfolyamon indul el az oktatás. A márciusi 142 főhöz képest áprilisban már 818 fő álláskereső kezdett (új) szakmai ismereteket tanulni. Számuk nemcsak az előző havi, de az egy évvel korábbi létszámnak is többszöröse volt január-március folyamán 3 megyei foglalkoztató jelentett be csoportos létszámcsökkentést, áprilisban ilyen bejelentés nem volt. A korábban hozott döntések alapján január április hónapokban ilyen címen 213 fő munkavállaló elbocsátásra került sor a megyében, az érintettek száma 28%-kal (83 fővel) kevesebb az előző év hasonló időszakában elbocsátottakétól. A csoportos létszámcsökkentések elsősorban a tiszaújvárosi, a miskolci és az edelényi járást érintették, s többségét feldolgozóipari, kisebb részét kereskedelmi és építőipari tevékenységek körében hajtották végre. Áprilisban 9 megyei munkaadó kérte nagyobb, egyenként legalább 10 főt elérő összesen 263 főt kitevő - létszámbővítése végrehajtásához álláskeresők közvetítését a miskolci és a kazincbarcikai járási kirendeltségen. Ezek a bővítések rendkívül széles szakmai területen kínáltak munkát, százas nagyságrendben nyílt pozíció különféle feldolgozóipari gyártósori gépkezelők, termékgyártók és kézi csomagolók számára, de több tíz állást kínáltak például különféle mérnökök (pl. építő, élelmiszeripari, mezőgazdasági, termeléstervezési, környezetgazdálkodás) és technikusok, valamint többféle építőipari szakmával rendelkezők vagy segédmunkások, továbbá bolti eladók, biztonsági őrök számára is. Számos munkakörbe kifejezetten megváltozott munkaképességű munkavállalókat vártak a cégek. Az áprilisi állásbejelentésekkel együtt a hasonló nagyságú létszámbővítést végrehajtó megyei szervezetek száma januártól 22-re bővült, melyek együttvéve 469 fővel növelték alkalmazottaik számát. A bővítések Miskolc (64%), Kazincbarcika (22%) és Edelény (14%) térségében valósultak meg. Az új állások legtöbbjét munkaerő-kölcsönző cégek hozták létre (38%), melyek elsősorban feldolgozóipari vállalkozásokkal állnak kapcsolatban. A feldolgozóiparból érkezett közvetlen megkeresések a bővítések mintegy 34%-át tették ki, de számottevőbb volt még az építőipari létszámbővítések aránya is (10%). 9

10 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés április hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járási munkaügyi kirendeltsége a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1517 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a bázis valamint az elkövetkező időszakra (2014. március június közötti, illetve márciusra) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, valamint ben kiküldött kérdőívünkre 1252 szervezet, a megkeresett munkáltatók 82,5%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint* Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fő % Mikrovállalkozás , ,5 Kisvállalkozás , ,7 Középvállalkozás , ,0 Nagyvállalkozás 33 2, ,8 ÖSSZESEN , ,0 * Az alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül. Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 55,3% arányban a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 29,9%-a a kis-, 12,2%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú foglalkoztatók 2,6%-os arányt képviselnek a mintában. Az általuk alkalmazottak száma ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a munkaerő-gazdálkodási felmérésben való részvételre elsősorban a kisebb munkavállalói létszámmal működő cégek vállalkoznak. Fontos azonban figyelmet fordítani a csekély számú, kérdőívet kitöltő nagyvállalat(ok)ra is, hiszen jellegükből adódóan sokkal több alkalmazottal, szélesebb körű információval rendelkeznek. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, március 31-re vonatkozó létszáma (közfoglalkoztatottak nélkül) fő volt. Ez a szám a KSH I-IV. negyedéves adatai alapján a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának 7 31,8%-át teszi ki. Felmérésünk nem reprezentatív (azaz nem jellemzi a B.-A-Z. megyei munkaerő-piac egészét), ennek következtében a mérés eredményei csak bizonyos megkötésekkel, lehatárolásokkal érvényesek, ugyanakkor a jelentős minta-elemszám alapján kellően informatívnak tekinthető. (ld. 8. sz. melléklet) 7 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai 10

11 Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág 8 szerinti hovatartozása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben B.-A.-Z. megye válaszadói kör 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Egyéb szolgáltatás A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar (azon belül leginkább a feldolgozóipar); a mezőgazdaság; a szállítás, raktározás ágakba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, míg a humán-egészségügyi, szociális ellátás; a közigazgatás; az oktatás; illetve az egyéb szolgáltatási ágakhoz tartozók alul reprezentáltan szerepeltek; a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; az építőipar, valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás; a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat; és az ingatlanügyletek szakágban tevékenykedő munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei-, országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a kis-, és a középvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 85%-ot is eléri, miközben ez az arány az országban (8,0%-ponttal) alacsonyabb. A mérésben közreműködő munkáltatók több, mint fele négy körzet (Miskolc, Kazincbarcikai, Ózd, valamint Szerencs) munkaerő-piaci vonzáskörzetéből szolgáltatott adatot. 8 A főbb nemzetgazdasági ágakat bemutató táblázat a módszertani összefoglalóban (21. oldal) található. 11

12 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA II. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. A létszámadat az esetlegesen alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül kerül bemutatásra. Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 1 0 % fe le tt % k ö z ö tt N Ö V E K E D É S 5 % a la tt 5 % a la tt % k ö z ö tt C S Ö K K E N É S 1 0 % fe le tt március 31-én a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma II. negyedév végére várhatóan átlag 1,0%-kal csökken (országosan ellentétes irányú létszámmozgás, 1,4%-os növekedés várható). Mindez 3,1%-os létszám-felvétellel és 4,1%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 7,2%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 1372 fős létszámfelvétel és 1831 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 3203 fő munkavállalót fognak érinteni. Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként június 30-án összesen fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a március 31-ei bázisadathoz képest 1,0%-os (459 fős) fogyást jelent. 12

13 A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyolc kirendeltségi területéről jeleztek a munkáltatók létszámemelkedést, ezek közül jelentősebb: Kazincbarcika (146 fő, 2,3%); Sárospatak (139 fő, 5,8%); Ózd (139 fő, 2,6%); Tiszaújváros (103 fő, 1,6%) és Gönc (75 fő, 10,8%). Hét kirendeltség (Sátoraljaújhely, Szerencs, Edelény, Szikszó, Putnok, Mezőcsát, Cigánd) területén június végén is a márciusi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Az eddig említett körzetekkel szemben egy kirendeltség területén (Miskolc, fő) viszont negatív egyenleget mutat a be- és kilépők száma. Ezt azonban döntően egyetlen munkaadóhoz kötődő létszámcsökkenés idézi elő, amelynél jelentős létszámot érintő közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó határozott idejű foglalkoztatás fejeződik be a negyedév folyamán. Vállalati méret szerint tekintve is különbözőek az előrejelzések. A március végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 9,9%-kal (243 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. Őket a kisvállalkozások követik, rövidtávú 3,9%-os (306 fős) bővítési tervekkel. A felmérésben részt vett nagyvállalkozások várakozásai negatív előjelűek, esetükben a létszám 1075 fővel apad, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 5,3% csökkenést jelent. A középvállalkozások többsége az alkalmazotti létszám stagnálását valószínűsíti. (ld. 2. sz. melléklet) Az egy évvel korábbi, II. negyedévi felmérés során a mikro- és a kisvállalkozások vonatkozásában azonos irányú létszámváltozást rögzítettünk. A középvállalkozások szintén az alkalmazotti létszám stagnálását valószínűsítették, míglen a nagyvállalkozások esetében (1,1%-os) emelkedést figyelhettünk meg. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 7 1, , , ,0 Kisvállalkozás 14 3, , , ,0 Középvállalkozás 21 13, , , ,0 Nagyvállalkozás 8 24,2 9 27, , ,0 ÖSSZESEN 50 4, , , ,0 A vállalkozások közel 3/4-e három hónapon belül stagnálással, 23,8%-uk növekedéssel számol, miközben 4,0%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben az előző negyedévhez képest jelentősebb pozitív irányú elmozdulás várható. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 66,9%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 26,2% növekedést, 6,9% pedig létszámcsökkenést jelzett. 13

14 A 3 hónap múlva várható létszámváltozás (munkaerő-leépítés, munkaerő- felvétel) összevont nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Gazdasági szolgáltatások Közösségi szolgáltatások Egyéb szolgáltatások -16,0-15,3-2,2-1,0-1,2-2,8-1,0-0,4-0,4-0,6 4,4 2,2 3,3 2,2 7,4 6,2 3,0 0,2 1,6 0,5 6,5 6,1 4,1 3,8 0,7 6,7 6,1-20,0-16,0-12,0-8,0-4,0 0,0 4,0 8,0 12,0 % Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában - a létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva - a pozitív (0,5-7,4% közötti) előrejelzések uralkodnak, ugyanakkor az egyetlen ágat érintő létszámcsökkenés jelentős kiáramlást eredményez. A be- és kilépési forgalom várhatóan számottevőbb létszámnövekedést eredményez az iparon belül a feldolgozóiparban (469 fő, 2,3%), továbbá az építőipar (113 fő, 6,2%), a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (56 fő, 2,2%) valamint az egyéb szolgáltatások (54 fő, 7,4%) nemzetgazdasági ág(ak)ban. Negatív, létszámcsökkenést eredményező egyenleget két területen, közülük jelentősebbet az oktatás (1322 fő, 32,3%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. Ebben a nagyszámú munkaerő-kiáramlásban elsősorban az játszik szerepet, hogy a évi téli közfoglalkoztatás képzési programjaihoz alkalmazott oktatók határozott idejű munkaszerződése legkésőbb április 30-án megszűnik. Ettől eltekintve az oktatás területéről nem érkezett számottevőbb létszámmozgásra utaló jelzés. A március - június között várhatóan lezajló létszámváltozások az egyes foglalkozásokat a következőképpen érinthetik. A belépő létszám legmagasabb az összeszerelő (185 fő); a fém- és villamosipari foglalkozások (173 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (152 fő); a feldolgozóipari gépek kezelői (107 fő); valamint az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (105 fő) csoport(ok)ban. A kilépő létszám legmagasabb az oktatók, pedagógusok (1322 fő); az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (80 fő); illetve a könnyűipari foglalkozások (70 fő) vonatkozásában. A be- és kilépők egyenlege (zárójeles adatok) alapján a fém- és villamosipari foglalkozások (+153 fő); az összeszerelők (+138 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (+98 fő); az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (+65 fő) esetében várható jelentősebb foglalkoztatásnövekedés, ugyanakkor az oktatók, pedagógusok (-1322 fő); és a könnyűipari foglalkozások (-32 fő) esetében foglalkoztatás-csökkenés. 14

15 5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2015 MÁRCIUS VÉGÉN Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 1 0 % fe le tt % k ö z ö tt N Ö V E K E D É S 5 % a la tt 5 % a la tt % k ö z ö tt C S Ö K K E N É S 1 0 % fe le tt A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a március 31-ei bázis időszaki létszámhoz képest március végére 1,5%-kal csökken az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés ellentétes irányú (1,4%-os) mozgást prognosztizál I. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 655 fős munkahely-vesztést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A munkáltatói előrejelzések alapján várhatóan kilenc körzetben alakul ki létszámbővülés december végére vonatkozóan. Ezek közül jelentősebb: Ózd (196 fő, legnagyobb számban a feldolgozóipar), Kazincbarcika (190 fő, vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés, feldolgozóipar), Gönc (119 fő, feldolgozóipar), valamint Sárospatak (86 fő, feldolgozóipar). A munkáltatók által jelzett várakozások szerint a megye 16 munkaügyi körzetéből három kirendeltség jelzett csökkenést. Nevezetesen, a Miskolci (-1179 fő, legnagyobb számban az oktatás; a Tiszaújvárosi (-226 fő, feldolgozóipar); és a Cigándi (-36 fő, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak létszámfogyást. 15

16 További négy körzetben (Sátoraljaújhely, Szerencs, Edelény, Szikszó) nem jeleztek változást az adatszolgáltatók, a jelenlegi illetve az egy év múlva várható létszám körzeti összesítésben alig 1-13 fővel tér el. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legtöbb új munkahelyre a kis-, illetve mikrovállalkozások esetében számíthatunk az előrejelzések alapján. Az előbbi csoportban 338 fős (4,3%-os), az utóbbiban 253 fős (10,3%-os) növekedés várható. Hasonló irányú, de kisebb létszámú (147 főt érintően, 1,1%-os) növekedést prognosztizáltak az fős létszámot foglalkoztató középvállalkozások is. A felmérésben részt vett nagyvállalkozások (melyek több, mint 20 ezer főt foglalkoztatnak) várakozásai alapján viszont romló (-6,8%, fő) létszámegyenleg várható, főként az említett képzési tevékenység megszűnése következtében. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 21 3, , , ,0 Kisvállalkozás 20 5, , , ,0 Középvállalkozás 20 13, , , ,0 Nagyvállalkozás 11 33,3 8 24, , ,0 ÖSSZESEN 72 5, , , ,0 A vállalkozások 27,5%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számol, míg 66,8%-uk stagnálást, 5,8%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 65,5%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számolt, míg 26,4% stagnálást, 8,1% pedig létszámcsökkenést jelzett. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (+270 fő, +1,3%); a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (+100 fő, +4,3%); az építőipar (+82 fő, +4,5%); illetve az egyéb szolgáltatások (+50 fő, +6,9%) területén tevékenykedő szervezeteknél. Létszámcsökkenést I. negyedévének végére összesen három nemzetgazdasági ágban, közülük számottevőt az oktatás (-1343 fő, -32,8%) területén tevékenykedő munkáltatók jeleztek. 16

17 6. ATIPIKUS FOGLALKOZTATOTTSÁGI FORMÁK PREFERÁLTSÁGA Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ebben a negyedévben arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók milyen atipikus foglalkoztatási forma keretében alkalmaznának leginkább munkavállalókat. Atipikus foglalkoztatási formák A következő negyedévre vonatkozó munkaerő-gazdálkodási tervei szerint mely foglalkoztatási formát alkalmazná? (NMF kérdőív 5. kérdés) 100,0 biztosan alkalmazná talán alkalmazná biztosan nem alkalmazná 80,0 % 60,0 40,0 20,0 0,0 Részmunkaidős foglalkoztatás Munkaerő-kölcsönzés Távmunka Önfoglalkoztatás Bedolgozói jogviszony Megbizási szerződés Alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsített foglalkoztatás Határozott idejű munkaszerződéssel való foglalkoztatás A megkérdezett munkáltatók közül szinte minden második-harmadik válaszadó hangot adott véleményének a kérdőívben felsorolt nyolcféle atipikus foglalkoztatási forma valamelyikével kapcsolatban, amely a vizsgálatban érintett válaszadóknak átlag 55,9%-a. (Az elmúlt évben 4,2%- ponttal magasabb válaszadási hajlandóságot rögzítettünk.) A közölt adatokkal kapcsolatban fontos megjegyezni azt, hogy a válaszolók köre évről-évre kicserélődik, de az egyes atipikus foglalkoztatási formák sikerességével kapcsolatban jól érzékelhető jelzéseket tartalmaznak. A fenti grafikonon jó látható, hogy a felsorolt nyolc foglalkoztatási forma közül a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás (53,1%); az alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsített foglalkoztatás (40,1%); valamint a részmunkaidős foglalkoztatás (25,7%) a legközkedveltebb a válaszadói körben. A fennmaradó öt foglalkoztatási formát előnyben részesítők száma nagyságrendekkel alacsonyabb. A válaszadók legmarkánsabb véleménye a távmunka, a bedolgozói munkaviszony, az önfoglalkoztatás, és a munkaerő-kölcsönzés vonatkozásában mutatkozik meg, ugyanis itt az elutasítók aránya a 80%-ot (sőt az első kettő esetében a 90%-ot) is meghaladja. 17

18 Hangsúlyozandó, hogy az eddig bemutatott atipikus foglalkoztatási formák elfogadottsága/vagy éppen elutasítása a jövőben még jelentősen változhat, kiváltképp ha figyelem bevesszük a részmunkaidős (50,8%); az alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsített (39,3%); a határozott idejű szerződéssel (36,0%); valamint a megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás (32,7%) bizonytalan válaszadóinak jelentős, illetve a nem válaszolók 44,1%-os összesített arányát. Az atipikus foglalkoztatási formák országos adatsorának szinte valamennyi mutatószáma többékevésbé megegyezik a megyei arányszámokkal, a két jelentősebb különbség a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás (12,4%-ponttal); és az alkalmi vagy szezonális/egyszerűsített foglalkoztatás (8,7%-ponttal) nagyobb megyei preferáltságát mutatja. 18

19 7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 173, a régióban 28, míg B.-A.-Z. megyében 16 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 19

20 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít, 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az egyes mutatók számításánál a TEÁOR 08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, amelyek a következő területeket fedik le: 20

21 TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, teljes hierarchia (forrás: A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U Területen kívüli szervezet 00 Nincs besorolva 21

22 8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) T Á B L Á Z A T O K 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Kirendeltség/Megye/Ország létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Miskolci Kirendeltség , ,5 Encsi Kirendeltség , ,5 Kazincbarcikai Kirendeltség , ,0 Tiszaújvárosi Kirendeltség , ,5 Mezőkövesdi Kirendeltség , ,5 Ózdi Kirendeltség , ,7 Sárospataki Kirendeltség , ,6 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség , ,0 Szerencsi Kirendeltség , ,4 Edelényi Kirendeltség , ,9 Szikszói Kirendeltség , ,9 Tokaji Kirendeltség , ,7 Putnoki Kirendeltség , ,5 Gönci Kirendeltség , ,1 Mezőcsáti Kirendeltség , ,9 Cigándi Kirendeltség , ,5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,5 Magyarország , ,4 Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 2. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Vállalati méret létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mikrovállalkozás , ,3 Kisvállalkozás , ,3 Középvállalkozás , ,1 Nagyvállalkozás , ,8 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,5

23 3. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás Nemzetgazdasági ág, ágazat válaszadók száma létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva (TEÁOR '08) db fő fő fő % fő fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,7 Bányászat, kőfejtés , ,6 Feldolgozóipar , ,3 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás , ,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd , ,3 Építőipar , ,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,4 Szállítás, raktározás , ,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,5 Információ, kommunikáció , ,8 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,7 Ingatlanügyletek , ,3 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,5 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , ,3 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,3 Oktatás , ,8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,3 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,1 Egyéb szolgáltatás , ,9 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,5

24 4. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 40 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Összeszerelők Fém- és villamosipari foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Járművezetők és mobil gépek kezelői Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 40 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Oktatók, pedagógusok Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Összeszerelők Feldolgozóipari gépek kezelői számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 40 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Fém- és villamosipari foglalkozások Összeszerelők Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Oktatók, pedagógusok