NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)

Átírás

1 Tájékoztató NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye IV. negyedév MISKOLC

2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, 2017 Tájékoztató Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Jóváhagyta: Demeter Ervin kormánymegbízott nevében és megbízásából: Lórántné Orosz Edit főosztályvezető 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) Fax: (46) Honlap (megyei): Honlap (országos):

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 4 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE, 5 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA IV. NEGYEDÉVBEN A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2018 SZEPTEMBER VÉGÉN A MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI MÓDSZERTAN MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) 22 TÁBLÁZATOK 1. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2017 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2017 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2017 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 4. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2017 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján az 50 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2017 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján az 50 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2017 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján az 50 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 7. sz. táblázat: A válaszadó szervezetek megoszlása JÁRÁSOK ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 8. sz. táblázat: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 9. sz. táblázat: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT 10. sz. melléklet: Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok bevonásra kerültek) 11. sz. melléklet: Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok kizárásra kerültek) GRAFIKONOK 1. sz. grafikon: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG (FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA) SZERINT 2. sz. grafikon: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. grafikon:: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai JÁRÁSONKÉNT KÉRDŐÍV 1. sz. kérdőív A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV 3

4 1. BEVEZETÉS október hónapban, immáron negyvenkilencedik alkalommal kerestük meg ( en, postai úton vagy személyesen) megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási adatairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerőgazdálkodási terveiről. A 2005-ben indult (negyedévente zajló) felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerőpiac várható folyamatairól. 1 A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors felkészülés, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során B.-A.-Z. megye járási hivatalai (a továbbiakban járási hivatalok) a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy 1 oldalas, 5 kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik negyedévente változó kérdése egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerőpiaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban arra kerestük a választ, hogy a munkáltatók jellemzően milyen (formális-, informális csatornákon elérhető) forrásokból elégítik ki munkaerőpiaci igényüket és, hogy ezeket milyen rendszerességgel használják. Az NMF adatfelvétele október között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a szeptember 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható (foglalkoztatott-, illetve közfoglalkoztatott) létszámmozgást. Jelen tájékoztatóban kizárólag az adatközlő munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak jelenlegi, három-, valamint tizenkét hónappal későbbre tervezett mutatói jelennek meg. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül (a közfoglalkoztatottak létszámát nem tekintve) összességében 0,6%-os, míg egy év távlatában 1,5%-os létszámemelkedéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 1 A honlapon (2009. évtől) valamennyi megyei elemzés elérhető, évek szerinti bontásban. 4

5 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 2, 3 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A legutóbb publikált KSH munkaerő-felmérés szerint III. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 639,2 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 22,0 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 62,3%, amely 0,8%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 4 450,7 ezer fő volt, mely 60,0 ezer fővel, 1,4%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 38,0 ezer fővel, 188,5 ezer főre csökkent, így arányuk 4,1% lett, 0,8 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 2 812,9 ezer fő volt, amely 77,1 ezer fővel mérséklődött III. negyedévhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* III. negyedév Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megnevezés III. negyedév Változás III. negyedévhez viszonyítva III. negyedév Változás III. negyedévhez viszonyítva ezer fő ezer fő %, ill. %-pont ezer fő ezer fő %, ill. %-pont Foglalkoztatottak 4 450,7 60,0 1,4 272,5 6,8 2,6 Munkanélküliek 188,5-38,0-16,8 15,2-3,9-20,3 Gazdaságilag aktívak 4 639,2 22,0 0,5 287,7 2,9 1,0 Gazdaságilag inaktívak 2 812,9-77,1-2,7 202,3-9,5-4, éves népesség 7 452,1-55,1-0,7 490,0-6,6-1,3 Aktivitási arány (%) 62,3 0,8 58,7 1,4 Foglalkoztatási arány (%) 59,7 1,2 55,6 2,1 Munkanélküliségi ráta (%) 4,1-0,8 5,3-1,4 * A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján. Az utóbbi években megfigyelt kedvező változások ellenére a gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest még mindig jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében III. negyedévében a évesek 58,7%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 55,6%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 5,3% volt, ami az elmúlt év hasonló időszakához képest 1,4 százalékpontos csökkenést mutat. A 2017 szeptemberi kisebb növekedést követően októberben ismét fogyott az álláskeresők száma megyénkben is. Ezzel a márciusi tetőponthoz képest mintegy 20%-kal (8,7 ezer fővel) apadt a járási hivatalokkal kapcsolatban állók száma. A megye gazdaságának egyes ágazataiban, térségeiben is növekvő munkaerőhiány miatt nagyobb eséllyel jutnak munkához az elsődleges munkaerőpiacon is az állást keresők. A KSH jelentése szerint az alkalmazásban állók megyei létszáma I-III. negyedévében 2,1%-kal (3,2 ezer fővel) emelkedett az előző év azonos időszakához képest, miközben a másodlagos munkaerőpiacon 14%-os (5,4 ezer fős) csökkenés következett be. A járási hivatalokkal rendszeres kapcsolatban álló álláskeresők elhelyezkedési esélyeit javíthatják az uniós programok keretében indított szakmai képzések és a foglalkoztatás növelését ösztönző támogatások is. Október végéig 8 ezer álláskereső OKJ-s vagy egyéb munkaerőpiaci képzésben való részvétele miatt került ki 2 Forrás: KSH, STADAT-táblák ( 3 Forrás: Havi munkaerő-piaci tájékoztató, B.-A.-Z. megye, október ( 5

6 az álláskeresők közül, számuk több mint 2,7 ezer fővel (52%-kal) felülmúlta a 2016 azonos időszakában képzést kezdők létszámát. Október végéig az önfoglalkoztatáshoz adott támogatás vagy a munkáltatónak nyújtott bér- vagy bérköltség támogatás segítségével több mint 10 ezren jutottak munkához az elsődleges munkaerőpiacon. Ezzel szemben a közfoglalkoztatásban csökkent a résztvevők száma, október végén alig több mint 30 ezren álltak a másodlagos munkaerőpiacon alkalmazásban, 23%-kal (8,9 ezer fővel) kevesebben, mint egy éve október végén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a járási hivatalok összesen fő álláskeresőt tartottak nyilván, 1,4 ezer fővel (3,8%-kal) kevesebbet, mint szeptember végén. Ez a létszám gyakorlatilag annyi, mint egy éve, mivel mindössze 316 fővel (0,9%-kal) haladta meg a tavalyit. Országosan is csökkent az álláskeresők száma, az előző hónaphoz képest a megyeinél kissé mérsékeltebben, 3%-kal (8,2 ezer fővel) 260,3 ezer főre apadt, ami a októberitől is 6,3%-kal (17,5 ezer fővel) alacsonyabb. A megyében nyilvántartott álláskeresők számának országosból való részesedése stagnál, októberben is 13,5%-ot tett ki, ami azonban több, mint egy éve volt (12,6%) fő A regisztrált álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, január október fő Az álláskeresők számának változása járásonként B.-A.-Z. megyében, és október okt okt jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd A megyei álláskeresők közel fele a három legnagyobb népességű járásban a miskolci (9,3 ezer, 26,4%), az ózdi (3,7 ezer, 10,4%) és a kazincbarcikai (3,6 ezer, 10,3%) járásban koncentrálódik. Októberben három olyan térsége volt a megyének, ahol az álláskeresők száma több hónapja 2-3 ezer fő közötti volt - a szerencsi (2,5 ezer, 7,2%), az edelényi (2,1 ezer, 6%) és a mezőkövesdi (2 ezer, 5,5%), máshol ennél kevesebb. A korábbi kettővel szemben már három olyan térsége is a tokaji, a putnoki és a mezőcsáti járások - volt a megyének, ahol az álláskeresők hó végi létszáma nem érte el az ezer főt sem, de épp hogy meghaladta ezt a sátoraljaújhelyi, a sárospataki és a cigándi járásban is. Az előző hónaphoz képest három járásban fővel szerepeltek többen a nyilvántartásban, máshol kevesebb volt az álláskereső. Nagyobb mértékű, fő közötti csökkenés a miskolci, a kazincbarcikai és a szerencsi járásban ment végbe, ez utóbbiban ez egyben kiemelkedő mértékű, 10%- os csökkenést is jelent, a járások nagy részében fővel fogyott a létszám. Az utóbbi hónapokban folyamatosan nagy az érdeklődés az uniós munkaerőpiaci programok iránt - az Ifjúsági Garancia program, valamint az Út a munkaerőpiacra elnevezésű programok -, a belépő álláskeresők az itt elérhető támogatások segítségével a normál munkaerőpiacon tudnak elhelyezkedni vagy az elhelyezkedés esélyét növelő munkaerőpiaci képzésen részt venni. A közfoglalkoztatást vállalók havi létszáma szeptemberig folyamatosan csökkent, elmaradt az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedőkétől, októberben kissé meghaladta azokét. 6

7 Az előző év októberéhez viszonyítva négy járás kivételével valamennyi járásban nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma, de a növekedés mértéke csak az ózdi, a gönci és az encsi járásban volt számottevőbb, fő, illetve az edelényi és a szikszói járásban 150 fő körüli, máshol ennél kisebb. Ezzel szemben a kazincbarcikai (-349 fő), a miskolci és a sátoraljaújhelyi ( fő) járásban nagyobb csökkenés mérhető. Az említett járásokban tapasztalható növekedés főként a közfoglalkoztatásban végrehajtott csökkentéssel hozható összefüggésbe, amit helyi szinten az elsődleges munkaerőpiaci kereslet egyelőre kevésbé ellensúlyozott. A viszonylag nagyobb havi létszámfogyás következtében a regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány 4 is most nagyobb mértékben változott. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mutató októberi értéke 12,4% volt, ami 0,5 százalékponttal süllyedt az előző havihoz képest, de - mint az álláskeresők száma, ez a mutató is - lényegében azonos az egy évvel korábbival. Az országos mutató értéke 5,7%, a havi csökkenés 0,2 százalékpont, s éves szinten is 0,5 százalékponttal kedvezőbb. Négy járás kivételével - ahol stagnált vagy kissé nőtt a mutató értéke - a járások többségében csökkent az elmúlt hónaphoz képest az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya. Így a legalacsonyabb, 15% alatti mutatóval rendelkező járások száma a mezőcsátival 9-re bővült. A miskolci és a tiszaújvárosi járásban, kisebb ingadozással másfél éve folyamatosan 10% alatti (októberben 8,7-8,9%-os) ez a mutató. További hét járásban (pl. sátoraljaújhelyi, sárospataki, mezőkövesdi) pedig többkevesebb hónapja 11-15% között alakul. A többi járásban 15-20% közötti arány volt jellemző októberben is, csak az encsi, a gönci és a szikszói járásban ért el 20-22% közötti értéket. Az egy évvel korábbihoz mérten csak az encsi, a szikszó és a gönci járásban nőtt nagyobb mértékben az arány (1,2-1,5, illetve 5,1 százalékponttal), máshol rendszerint stagnált vagy pl. a sátoraljaújhelyi, a szerencsi és a cigándi térségben 1,9-2,4 százalékponttal süllyedt. Az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, B.-A.-Z. megye járásaiban, október (%) % 24,0 A regisztrált álláskeresők arányának alakulása B.-A.-Z. megyében, január október 21,0 18,0 15,0 12,0 9,0 6,0 3,0 0, jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. JELMAGYARÁZAT A regisztrált álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, % <15,0 15,1-20,0 20,1-25,0 25,1-30,0 >30,1 4 A regisztrált álláskeresők száma a gazdaságilag aktív népesség előző évi átlagos létszámához viszonyítva. A járási mutatókat a gazdaságilag aktív népesség évi mikrocenzus szerinti területi megoszlása alapján számoltuk. 7

8 A hónap folyamán csaknem ezer fővel kevesebben kerültek be a járási hivatalok nyilvántartásába, mint szeptemberben, a nyilvántartásból kikerültek száma viszont épp ellentétesen változott. Októberben összesen 5,3 ezer pályakezdő (0,9 ezer) és nem pályakezdő (4,4 ezer) álláskeresőt vettek nyilvántartásba a járási hivatalok, közülük mintegy 360 főt (7%) első ízben, közel 5 ezer főt (93%) ismételten regisztráltak. A belépők száma 16%-kal maradt el az előző havitól, s 5%-kal az egy évvel korábbitól. Az első ízben regisztráltak száma harmadával volt kevesebb, s néhány tíz fővel elmaradt a tavaly októberitől is. Csökkent a nyilvántartásba visszatérők száma is, az előző havihoz képest 14%-kal, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 5%-kal. Az első ízben nyilvántartásba vett álláskeresők 69%-a (248 fő) pályakezdők fiatal volt, s bár számuk harmadával csökkent, de iskolai végzettség szerinti összetételük alig különbözött az előző havitól. Az októberben első ízben nyilvántartásba vett fiatalok többségét a középfokú iskolát végzettek (51%) alkották, a csak alapfokú iskolai végzettséggel állást - képzési lehetőséget keresők részaránya 43% volt, míg a pályakezdő diplomásoké 6%. Az ismételten regisztrált pályakezdők (708 fő) között az általános iskolai végzettségűek és a középfokú végzettséggel rendelkezők részaránya szinte azonos volt (50% illetve 49%), a diplomásoké pedig mindössze 1%. A hónap folyamán 6,7 ezer álláskereső került ki a nyilvántartásból, 10%-kal többen, mint egy hónapja. A kilépők 61%-át azért törölték 5 a nyilvántartásból, mert elhelyezkedett vagy támogatott munkaerőpiaci képzés résztvevője lett. Az előző havival ellentétben most többen helyezkedtek el (27,1%) a közfoglalkoztatásban, mint ahányan az elsődleges munkaerőpiacon (23,4%), további 10,5% támogatott munkaerőpiaci képzési program részvevője lett október végén 4,4 ezer fő pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván megyénk járási hivatalai, 11%-kal (0,5 ezer fővel) kevesebbet, mint egy hónapja. Éves összevetésben már több mint két éve csökkenő tendencia érvényesül, októberben 6,5%-kal (0,3 ezer fővel) maradt el a pályakezdő álláskeresők száma az egy évvel korábbitól. Országosan némileg kisebb mértékű volt a havi csökkenés, az éves létszámapadás viszont hosszabb ideje jóval nagyobb ütemű, mint a megyében. A hó végi zárónapon országosan 27,8 ezer pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, 7,5%-kal (2,3 ezer fővel) kevesebbet, mint egy hónapja, illetve 16,5%-kal (5,5 ezer fővel), mint egy éve. Az előző havi nagyobb beáramlást követően újra csökkent a nyilvántartásba vett pályakezdő álláskeresők száma. Októberben 956 fő fiatal álláskeresőt pályakezdőként vettek nyilvántartásba a járási hivatalok, negyedével kevesebbet, mint szeptemberben, közel annyit, mint tavaly októberben. A nyilvántartásból kikerült (1,5 ezer fő) pályakezdők közül 32% elhelyezkedett csaknem kétszer annyian az elsődleges munkaerőpiacon (21%), mint a közfoglalkoztatásban (11%) -, további 18,5% pedig támogatott munkaerőpiaci képzés résztvevője lett. A nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedett pályakezdők felének a foglalkoztatásához bérjellegű támogatást igényeltek a munkáltatók. 5 A közfoglalkoztatást vállalók, valamint a támogatott munkaerőpiaci képzést kezdők nyilvántartása a foglalkoztatás, illetve a képzés időtartama alatt szünetel. 8

9 A járási hivatalokban bejelentett üres állások között kissé emelkedett a közfoglalkoztatás munkaerőigénye a hónap folyamán, az elsődleges munkaerőpiaci kereslet viszont némileg elmaradt az előző hónapokétól. Októberben a megyei munkaadók összesen 5,2 ezer fő foglalkoztatását biztosító állást jelentettek be a járási hivatalokban, ami alig százzal haladta meg az előző havit, viszont félezerrel több volt, mint októberben. Országosan 7,6%-kal csökkent a havi kereslet, a hónap folyamán összesen 39,5 ezer állást jelentettek be a munkáltatók, ennek 13,2%-át Borsod-Abaúj-Zemplén megyei foglalkoztatók által jelzett állások tették ki. A hónap folyamán a megyében bejelentett üres állások 80%-a a közfoglalkoztatás révén a másodlagos munkaerőpiacon, 20%-a az elsődleges munkaerőpiacon állt rendelkezésre. A bejelentett betöltetlen állások 91%-a támogatással jött létre, 9%-a támogatás nélküli állás volt. Támogatással 4,7 ezer fő közvetítését kérték a munkáltatók, közülük csaknem 550 álláskeresőt bértámogatással normál, elsődleges munkaerőpiaci állás betöltésére kerestek, a többiekre (4,2 ezer fő) a közfoglalkoztatásban tartottak igényt. Támogatás nélkül közel 500 főre kezdeményeztek munkaerő-közvetítés a megyei nyílt munkaerőpiac munkaadói db Budapest A hónap folyamán bejelentett üres állások száma megyénként október Pest Fejér Nem támogatott Támogatott Komárom-E. Veszprém Gyor-M.-S. Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-A.-Z. Heves Nógrád Hajdú-B. Jász-N.-Sz. Szabolcs- Bács-K. Békés Csongrád db Miskolc A hónap folyamán B.-A.-Z. megyében bejelentett új állások száma járásonként, október Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely nem tám. állás egyéb támogatás közfoglalkoztatás Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd A hónap folyamán bejelentett állások csaknem fele (45,5%, 2,4 ezer állás) a miskolci járásban működő foglalkoztatóknál állt rendelkezésre, s viszonylag sok volt még a kazincbarcikai (12%, 0,6 ezer állás), az encsi (7%, 0,4 ezer állás) és az ózdi (6,2%, 0,3 ezer állás) járásban is. Valamennyi járásban a közfoglalkoztatási programok munkaerőigénye volt a legtöbb, arányuk 50-95% között alakult járásonként. Az elsődleges munkaerőpiaci állások több mint fele a miskolci (39%), valamint a kazincbarcikai és az ózdi (9-9%) járásokban összpontosult. Ezek közül a támogatási igénnyel társuló állások közel kétharmada koncentrálódott az említett járásokban, a támogatási igény nélküli állásajánlatok területi megoszlása alapján viszont a miskolci (42%) és az ózdi (10%) járás mellett a tiszaújvárosi (15%) járás emelkedett ki. Az elsődleges munkaerőpiaci foglalkoztatók által bejelentett összes állás (1 ezer db) meghatározó részét feldolgozóipari (20%), kereskedelmi (18%) és építőipari (15%) tevékenységet végző cégek jelentették be, de állás (8-8%) betöltéséhez kértek közvetítést a vendéglátás és az adminisztratív szolgáltatás területéről is. Az előző hónaphoz képest csak az adminisztratív szolgáltatást végző cégek által bejelentett üres állások száma emelkedett, egyéb területről többé-kevésbé csökkent a bejelentett kereslet októberéhez viszonyítva az építőipar és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén vállalkozó cégek munkaerőigénye volt most több, egyéb helyről kevesebb megkeresést kaptak a járási hivatalok. 9

10 A nyílt munkaerőpiaci állások nagyobb részét (58%) segéd- vagy betanított munkát vállaló álláskeresőkkel kívánták betölteni a munkáltatók, kisebb részét, 42%-át (435 állást) szakképzett álláskeresőknek hirdették meg. A szakképzettséggel betölthető helyekre főként bolti eladókat, pénztárosokat, szakácsokat, pultosokat, továbbá lakatosokat, hegesztőket, villanyszerelőket, kőműveseket, festő-mázolókat, műszerészeket, gépjármű- és motorkarbantartókat, valamint pénzügyi ügyintézőket és irodai adminisztrációs munkát végzőket kerestek. A közfoglalkoztatási programokban zömmel (90%) segéd- vagy betanított munkásra volt igény. A szakképzett álláskeresők számára jobbára csak gépkarbantartó és ügyviteli-adminisztrációs munkaköröket kínáltak a közfoglalkoztatók, de megyeszerte munka- és termelésszervezőt, illetve szociális segítőt is kerestek január-október folyamán 10 miskolci és 6 ózdi munkáltató vette igénybe a jelentősebb létszámbővítése (közülük egy cég új telephely létesítése) kapcsán felmerült nagyobb, egyszerre legalább tíz főt elérő munkaerőigénye kielégítéséhez az érintett járási hivatalok foglalkoztatási osztályának munkaerő-közvetítő, toborzó szolgáltatását. Az így létrehozott 333 új munkahely többségére hívásfogadó operátor, telefonos termékértékesítő, gyártósori összeszerelő, gépkezelő, csőszerelő, lakatos, továbbá különféle építőipari munkát, valamint segédmunkát vállaló álláskeresőket vártak. A bővítések miskolci (63%) és ózdi (37%) telephelyeken valósultak meg. Hatodik hónapja nem kapott értesítést a kormányhivatal csoportos létszámcsökkentésre irányuló döntésről ben eddig csak áprilisban volt ilyen bejelentés, ekkor 3 gazdálkodó szervezet jelzett csoportos létszámcsökkentést. Az érintett 308 fő munkája azonban nem került veszélybe, a közfeladatok ellátását átvevő vállalkozás valamennyi munkavállaló foglalkoztatását biztosítja. Az elmúlt év végén illetve ez évben átmenetileg nehéz helyzetbe került megyei vállalkozások közül többen sikerrel pályáztak az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. által meghirdetett Azonnal cselekszünk elnevezésű program keretében munkahelymegőrző támogatásra. A támogatás segítségével az átmeneti nehézségek időszakában elkerülhetővé vált számukra a létszámcsökkentés. A benyújtott támogatási kérelmek közül október végéig öt kérelemről született támogató döntés, melynek révén egy-egy gönci, mezőcsáti és encsi, valamint két sárospataki járásbeli vállalkozás kapott hat-hat hónapos időszakra szóló támogatást együttvéve 228 fő munkahelyének megőrzéséhez. 10

11 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járási hivatala október hónapban a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1558 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a bázis (2017. szeptember), valamint az elkövetkező időszakra (2017. december, illetve szeptember) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, vagy ben kiküldött kérdőívünkre az online rögzítő felületen 1225 szervezet, a megkeresett munkáltatók 78,6%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint* Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fő % Mikrovállalkozás , ,8 Kisvállalkozás , ,0 Középvállalkozás , ,8 Nagyvállalkozás 41 3, ,4 ÖSSZESEN , ,0 * Az alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül. Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 53,9% arányban a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 29,7%-a a kis-, 13,1%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú foglalkoztatók 3,3%-os arányt képviselnek a mintában. Az általuk alkalmazottak száma ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a munkaerő-gazdálkodási felmérésben való részvételre elsősorban a kisebb munkavállalói létszámmal működő cégek vállalkoznak. Fontos azonban figyelmet fordítani a csekély számú, kérdőívet kitöltő nagyvállalat(ok)ra is, hiszen jellegükből adódóan sokkal több alkalmazottal, vélhetően szélesebb körű információval rendelkeznek. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, szeptember 30-ra vonatkozó létszáma (közfoglalkoztatottak nélkül) fő volt. Ez a szám a KSH I. féléves adatai alapján a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának 6 33,4%-át teszi ki. Felmérésünk nem reprezentatív (azaz nem jellemzi a B.-A-Z. megyei munkaerőpiac ágazati és foglalkoztatási struktúráját), ennek következtében a mérés eredményei csak bizonyos megkötésekkel, lehatárolásokkal érvényesek, ugyanakkor a jelentős minta-elemszám alapján kellően informatívnak tekinthető. Az összehasonlítást torzítja továbbá az is, hogy a válaszadó cégek a B.-A.-Z. megyében található telephelyen alkalmazásban állók létszámáról informálnak, míg a KSH aktuális évközi adatai székhely szerinti létszámokat tartalmaznak az egyes nemzetgazdasági ágak vonatkozásában. (ld. 8. sz. táblázat) 6 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 11

12 Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág 7 szerinti besorolása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben B.-A.-Z. megye válaszadói kör 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Egyéb szolgáltatások A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar (azon belül leginkább a feldolgozóipar); a szállítás, raktározás; a kereskedelem, gépjárműjavítás és a mezőgazdaság ágba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, a humán-egészségügyi, szociális ellátás; az oktatás; illetve a közigazgatás ágakhoz tartozók alulreprezentáltan szerepeltek, az egyéb szolgáltatások; az építőipar; és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei és országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a közép-, és a kisvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei válaszadók között a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 83,5%-ot is eléri, miközben ez az arány az országban 4,4 százalékponttal alacsonyabb. A mérésben közreműködő munkáltatók több, mint fele négy járás (Miskolc, Kazincbarcika, Szerencs, és Sátoraljaújhely) munkaerőpiaci vonzáskörzetéből szolgáltatott adatot. 7 A főbb nemzetgazdasági ágakat ismertető táblázat a módszertani összefoglalóban (21. oldal) található. 12

13 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA IV. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. A létszámadat az esetlegesen alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül kerül bemutatásra. Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 10% felett 5-10%között NÖVEKEDÉS 5% alatt 1% alatt STAGNÁLÁS 5% alatt 5-10%között CSÖKKENÉS 10% felett szeptember 30-án a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma IV. negyedév végére várhatóan átlag 0,6%-kal emelkedik (országosan 1,0%-os létszámnövekedés várható). Mindez 2,5%-os létszám-felvétellel és 1,9%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 4,4%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 1312 fős létszámfelvétel és 1017 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 2329 fő munkavállalót fognak érinteni. Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként december 31-én összesen fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a szeptember 30-ai bázisadathoz képest 0,6%-os (295 fős) emelkedést jelent. 13

14 A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye két járási területéről jeleztek a munkáltatók nagyobb létszámemelkedést: Tiszaújváros (115 fő, 1,8%), és Kazincbarcika (71 fő, 1,0%) körzete. Az előzőeknél mérsékeltebb fő közötti létszámemelkedés várható: Miskolc (39 fő, 0,3%), Mezőkövesd (31 fő, 0,8%), valamint Mezőcsát (16 fő, 2,5%) területén. Tíz járási foglalkoztatási osztály (Encs, Ózd, Sátoraljaújhely, Szerencs, Edelény, Szikszó, Tokaj, Putnok, Gönc, Cigánd) területén 1-19 fő közötti eltéréssel december végén is a szeptemberi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Az eddig említett körzetekkel szemben egy járás területén viszont negatív egyenleget mutat a be- és kilépők száma: Sárospatak (-19 fő, -1,3%). A létszám negatív egyenlege döntően az építőipar ághoz kapcsolódik. Vállalati méret szerint azonos előjelűek, és közel azonos mértékűek az előrejelzések. A szeptember végi létszámhoz viszonyítva a felmérésben részt vett mikro-, kis-, és középvállalkozások egyaránt az alkalmazotti létszám stagnálását valószínűsítik. Esetükben 0,4-1,0% közötti bővülésről beszélhetünk, ahol várhatóan összességében 142 fővel emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. A nagyvállalkozások rövidtávú 0,5%-os bővítési terve, az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 153 fős emelkedést jelent. (ld. 2. sz. melléklet) Az egy évvel korábbi, IV. negyedévi eredményekhez viszonyítva hasonló létszámváltozást rögzíthetünk, ugyanis korábban a válaszadók együttesen 0,6%-os (328 fős) létszámnövekedést prognosztizáltak. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma - 3 hónapon belüli - létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 11 1, ,9 29 4, ,0 Kisvállalkozás 14 3, , , ,0 Középvállalkozás 18 11, , , ,0 Nagyvállalkozás 6 14, , , ,0 ÖSSZESEN 49 4, , , ,0 A vállalkozások 85,3%-a három hónapon belül stagnálással, 10,7%-uk növekedéssel számol, miközben 4,0%-uk jelez létszámcsökkenést. Ebben a negyedévben az előző negyedévhez képest kissé csökkent a növekedést prognosztizáló válaszadók aránya. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 79,4%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 13,1% növekedést, 7,5% pedig létszámcsökkenést jelzett. 14

15 A 3 hónap múlva várható létszámváltozás (munkaerő-csökkenés, munkaerő- felvétel) az adatszolgáltatóknál, összevont nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar -2,6-3,2-0,9-0,5 0,1 1,0 0,9 2,7 3,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás -2,1 0,8 2,9 Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Gazdasági szolgáltatások Közösségi szolgáltatások -0,2-1,9-1,5-1,0 0,2 0,0 0,4 0,6 1,0 0,0 2,3 2,1 Egyéb szolgáltatások -4,2 0,1 4,3-6,0-4,0-2,0 0,0 2,0 4,0 6,0 % Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában a (létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva) a pozitív, de stagnáláshoz közeli előrejelzések dominálnak. A be- és kilépési forgalom várhatóan létszámnövekedést eredményez az ipar (+0,9%, +229 fő), a kereskedelem, gépjárműjavítás (+0,8%, +47 fő), valamint a gazdasági szolgáltatások (+0,6%, +20 fő) nemzetgazdasági ág(ak)ban közölt adatszolgáltatóknál. Negatív, létszámcsökkenést eredményező egyenleget egyedül az építőipar (-0,5%, -11 fő) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A szeptember - december között várhatóan lezajló létszámváltozások az egyes foglalkozásokat a következőképpen érinthetik. A belépő létszám legmagasabb fő feletti - az irodai, ügyviteli foglalkozások (160 fő), a helyhez kötött gépek kezelői foglalkozások (149 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (149 fő); a fém- és villamosipari foglalkozások (118 fő); az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (115 fő); a feldolgozóipari gépek kezelői foglalkozások (104 fő); - 50 fő feletti - a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (89 fő); a technikusok és hasonló műszaki foglalkozások (73 fő); az építőipari foglalkozások (61 fő); valamint a járművezetők és mobil gépek kezelői foglalkozások (57 fő) csoport(ok)ban. A kilépő létszám legmagasabb fő feletti - az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (158 fő); a helyhez kötött gépek kezelői foglalkozások (132 fő); az irodai, ügyviteli foglalkozások (112 fő); a fém- és villamosipari foglalkozások (107 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (102 fő); - 50 fő feletti - a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (64 fő); illetve az építőipari foglalkozások (57 fő) vonatkozásában. A be- és kilépők egyenlege alapján a technikusok és hasonló műszaki foglalkozások (61 fő), és a feldolgozóipari gépek kezelői (59 fő) foglalkozások estében várható mérsékeltebb foglalkoztatásnövekedés. 15

16 5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2018 SZEPTEMBER VÉGÉN Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 10% felett 5-10%között NÖVEKEDÉS 5% alatt 1% alatt STAGNÁLÁS 5% alatt 5-10%között CSÖKKENÉS 10% felett A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a szeptember 30-ai bázis időszaki létszámhoz képest szeptember végére várhatóan 1,5%-kal nő az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés azonos irányú, de magasabb (2,6%-os) mozgást prognosztizál III. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 781 fős munkahely-bővítést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (+455 fő, +2,2%); illetve a kereskedelem, gépjárműjavítás (+124 fő, +2,1%) területén tevékenykedő szervezeteknél. Kisebb létszámcsökkenést III. negyedévének végére néhány nemzetgazdasági ágban, közülük is jelentősebbet a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (-31 fő, -1,1%) területén tevékenykedő munkáltatók jeleztek. 16

17 Járásonként vizsgálva jelentősebb a be- és kilépők létszámának egyenlege alapján kifejezett munkahely-bővítés várhatóan négy járásban (Kazincbarcika, Tiszaújváros, Mezőkövesd, Miskolc) fog megvalósulni. A kazincbarcikai járásban (+184 fő, +2,5%) döntően a feldolgozóipar - azon belül jellemzően a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása; a vegyi anyag, termék gyártása -; a tiszaújvárosi járásban (+125 fő, +2,0%) a feldolgozóipar - azon belül jellemzően számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása; a vegyi anyag, termék gyártása -; a mezőkövesdi járásban (120 fő, +3,2%) ugyancsak a feldolgozóipar - azon belül jellemzően a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása - területén. A miskolci járásban (+109 fő, +0,7%) az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; a kereskedelem, gépjárműjavítás; a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat; illetve a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység esetében várható nagyobb létszámbővítési szándék. Ezen felül várhatóan még kilenc járásban alakul ki létszámbővülés szeptember végére vonatkozóan. 50 fő feletti létszámbővülés várható Encsen (+51 fő, +4,7%) döntően a feldolgozóipar - azon belül jellemzően az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása -; 25 fő feletti Ózdon (+39 fő, +1,6%) döntően a feldolgozóipar - azon belül jellemzően a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása; valamint Szikszón (+39 fő, +5,2%) a kereskedelem, gépjárműjavítás területén. További hat járásban (Mezőcsát, Gönc, Putnok, Edelény, Tokaj, Szerencs) fő közötti a létszámbővülés, míg három járásban (Cigánd, Sárospatak, Sátoraljaújhely) nem jeleztek számottevő változást az adatszolgáltatók, esetükben a jelenlegi illetve az egy év múlva várható létszámváltozás egyenlege járási összesítésben alig tér el. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legnagyobb arányú növekedésre a kis-, és a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan előbbi esetében 3,9%-kal (290 fővel), utóbbi esetében 3,6%-kal (89 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező tizenkét hónap során. A felmérésben részt vett középvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, náluk várhatóan 1,0%-kal (151 fővel) emelkedik a foglalkoztatott létszám. Arányaiban kisebb, de létszámvonzatában jelentős (251 főt érintően) 0,9%-os növekedést jeleztek a 250 fő feletti létszámot foglalkoztató középvállalkozások. A munkáltatók száma - 12 hónapon belüli - létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 18 2, , , ,0 Kisvállalkozás 15 4, , , ,0 Középvállalkozás 27 16, , , ,0 Nagyvállalkozás 6 14, , , ,0 ÖSSZESEN 66 5, , , ,0 A vállalkozások 19,3%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számol, míg 75,3% stagnálást, 5,4% létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 5,8%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számolt, míg 76,3% stagnálást, 17,9% pedig létszámcsökkenést jelzett. 17

18 6. A MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók jellemzően milyen (formális-, informális csatornákon elérhető) forrásokból elégítik ki munkaerő-piaci igényüket és, hogy ezeket milyen rendszerességgel használják. Az 5. kérdésben szereplő változók mindegyike az egy évvel korábbi kérdőíven is szerepelt. Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN* % 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 Hírdetés útján 14,7 47,5 37,8 Pályázatokkal 9,5 43,4 47,1 Járási hivatalok segítségével 44,0 50,1 6,0 Informális csatornákon keresztül 28,9 57,0 14,1 Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül 1,2 14,5 84,4 Interneten keresztül 4,7 40,5 54,9 Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással 3,6 35,8 60,6 Gyakran Alkalmanként Soha * a diagram a nincs válasz -ok kizárásával készült A fenti diagramból jól látható, hogy a felmérésben részt vevő munkáltatók döntő többsége igénybe veszi az NFSZ szolgáltatásait, munkaerő-igénye kielégítésében (94,0%) rendszeresen vagy alkalmanként közvetítést kér a területileg illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályától. Az elmúlt évhez hasonlóan jól működnek az informális csatornák (pl. család, rokonok, kollégák), kapcsolatrendszerek, ugyanis a válaszadók 85,9%-a ezt a csatornát is alkalmazza az üres álláshelyek betöltésénél, viszont ennél a forrásnál a gyakran kategóriát választók száma alacsonyabb. Legutóbb egy évvel ezelőtt vizsgáltuk ezt a kérdést és a kapott válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a legkedveltebb források rangsorában változás nem következett be. A munkáltatók leggyakrabban továbbra is a járási hivatalok, az informális csatornák, valamint a hirdetések által kínált lehetőségeket választják. A válaszadók szerint a munkaközvetítőkön-, kölcsönző cégeken keresztül történő toborzás (15,6%-os értékkel) most is az egyik legkevésbé igénybe vett szolgáltatás. Az elmúlt évhez képest jelentősen felértékelődött az Interneten keresztül történő tájékozódás szerepe, mely így a belső meghirdetéssel, átcsoportosítással elnevezésű változóval rangsort cserélt. Az Interneten keresztül történő tájékozódás szerepe (az elmúlt évhez képest +13,4%-ponttal) 45,1%-ra erősödött, amit a partneri körben végezett elégedettség mérések ugyancsak alátámasztottak. 18

19 7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. A Nemzetgazdasági Minisztérium (azon belül a Munkaerő-piaci Főosztály, Elemzési és Bérpolitikai Osztály) szakmai irányításával az országban 173, a régióban 28, míg B.-A.-Z. megyében 16 foglalkoztatási osztály vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik az ún. kikérdezést megelőző héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban kikérdezést megelőző héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. 19

20 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az egyes mutatók számításánál a TEÁOR 08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, amelyek a következő területeket fedik le: 20

21 TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, teljes hierarchia (forrás: A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U Területen kívüli szervezet 00 Nincs besorolva 21

22 8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) T Á B L Á Z A T O K A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2017 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN (közfoglalkoztatottak nélkül) 1. sz. táblázat jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Járás/Megye/Ország létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Miskolc , ,7 Encs , ,7 Kazincbarcika , ,5 Tiszaújváros , ,0 Mezőkövesd , ,2 Ózd , ,6 Sárospatak , ,3 Sátoraljaújhely , ,0 Szerencs , ,6 Edelény , ,2 Szikszó , ,2 Tokaj , ,3 Putnok , ,8 Gönc , ,9 Mezőcsát , ,1 Cigánd , ,3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,5 Magyarország , ,6 A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2017 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 2. sz. táblázat jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Vállalati méret létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mikrovállalkozás , ,6 Kisvállalkozás , ,9 Középvállalkozás , ,0 Nagyvállalkozás , ,9 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,5

23 A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2017 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 3. sz. táblázat jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás Nemzetgazdasági ág, ágazat válaszadók száma létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva (TEÁOR '08) db fő fő fő % fő fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,1 Bányászat, kőfejtés , ,6 Feldolgozóipar , ,2 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás , ,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd , ,0 Építőipar , ,7 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,1 Szállítás, raktározás , ,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,9 Információ, kommunikáció , ,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,8 Ingatlanügyletek , ,6 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,4 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , ,9 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,5 Oktatás , ,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,2 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,1 Egyéb szolgáltatás , ,4 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,5

24 4. sz. táblázat A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2017 októberében adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - az 50 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Egyenleg Foglalkozási csoport Belépő Kilépő belépő-kilépő (FEOR 2008) fő Irodai, ügyviteli foglalkozások Helyhez kötött gépek kezelői foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelő ifoglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Építőipari foglalkozások Járművezetők és mobil gépek kezelő ifoglalkozások A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2017 októberében adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - az 50 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 5. sz. táblázat Egyenleg Foglalkozási csoport Belépő Kilépő belépő-kilépő (FEOR 2008) fő Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Helyhez kötött gépek kezelői foglalkozások Irodai, ügyviteli foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Építőipari foglalkozások A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2017 októberében adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - az 50 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 6. sz. táblázat Egyenleg Foglalkozási csoport Belépő Kilépő belépő-kilépő (FEOR 2008) fő Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői foglalkozások

25 7. sz. táblázat A válaszadó szervezetek megoszlása JÁRÁSONKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN Járás/Megye db % db % db % db % db % Miskolc , , , , ,6 Encs 22 3,3 22 6,0 4 2,5 2 4,9 50 4,1 Kazincbarcika 75 11,4 31 8, ,9 5 12, ,6 Tiszaújváros 28 4,2 24 6, ,3 3 7,3 73 6,0 Mezőkövesd 31 4,7 25 6,9 15 9,4 3 7,3 74 6,0 Ózd 37 5,6 25 6,9 8 5,0 4 9,8 74 6,0 Sárospatak 7 1,1 13 3,6 13 8,1 0 0,0 33 2,7 Sátoraljaújhely 37 5,6 26 7,1 9 5,6 6 14,6 78 6,4 Szerencs 48 7,3 22 6,0 10 6,3 2 4,9 82 6,7 Edelény 38 5,8 25 6,9 6 3,8 1 2,4 70 5,7 Szikszó 22 3,3 15 4,1 3 1,9 0 0,0 40 3,3 Tokaj 28 4,2 12 3,3 2 1,3 0 0,0 42 3,4 Putnok 19 2,9 8 2,2 2 1,3 1 2,4 30 2,4 Gönc 22 3,3 20 5,5 3 1,9 0 0,0 45 3,7 Mezőcsát 8 1,2 9 2,5 4 2,5 0 0,0 21 1,7 Cigánd 16 2,4 5 1,4 0 0,0 0 0,0 21 1,7 Borsod-Abaúj-Zemplén , , , , ,0 8. sz. táblázat A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés GAZDASÁGI ÁG SZERINTI REPREZENTÁCIÓJA (közfoglalkoztatottak nélkül) Ágazat betűjele Ágazat megnevezése TEÁOR '08 Alkalmazásban állók száma (KSH*) A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma** Reprezentációs arány fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,1 B Bányászat, kőfejtés ,3 C Feldolgozóipar ,7 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás ,2 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ,3 F Építőipar ,3 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,0 H Szállítás, raktározás ,1 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,8 J Információ, kommunikáció ,7 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,7 L Ingatlanügyletek ,0 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,9 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,4 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,2 P Oktatás ,3 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,1 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,7 S Egyéb szolgáltatások ,2 A-S ÖSSZESEN ,4 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai, I. félév ** A megyében lévő telephelyen alkalmazásban állók száma, IV. negyedév

26 9. sz. táblázat A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Ágazat betűjele Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08) MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN fő % fő % fő % fő % fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 154 6, , , , ,6 B Bányászat, kőfejtés 12 0,5 89 1,2 69 0,5 0 0, ,3 C Feldolgozóipar , , , , ,1 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 2 0,1 62 0,8 68 0,5 0 0, ,3 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 22 0,9 42 0, , , ,0 F Építőipar , , ,1 0 0, ,2 G Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , ,1 H Szállítás, raktározás 82 3, , , , ,6 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 196 7, , ,0 0 0, ,8 J Információ, kommunikáció 37 1,5 50 0,7 0 0,0 0 0,0 87 0,2 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 3 0,1 48 0, ,3 0 0, ,5 L Ingatlanügyletek 48 1, , ,4 0 0, ,9 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 183 7, , ,9 0 0, ,0 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 119 4, , , , ,5 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 7 0, , , , ,8 P Oktatás 36 1, , ,6 0 0, ,8 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 38 1, , , , ,5 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 20 0, ,7 45 0,3 0 0, ,4 S Egyéb szolgáltatások 66 2, , , , ,6 A-S ÖSSZESEN (fő, oszlop %) 100,0 100,0 100,0 100,0 100, A-S ÖSSZESEN (fő, sor %) 4,8 14,0 27,8 53,4 100,0 Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok bevonásra kerültek) 10. sz. táblázat Az Ön szervezete jellemzően, mely forrásokból Gyakran Alkalmanként Soha Nincs válasz ÖSSZESEN és milyen gyakran elégíti ki munkaerő-igényét? (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) Hírdetés útján 92 7, , , , ,0 Pályázatokkal 52 4, , , , ,0 Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály , ,8 45 3, , ,0 Informális csatornákon keresztül , ,9 94 7, , ,0 Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken 6 0,5 75 6, , , ,0 Interneten keresztül 25 2, , , , ,0 Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással 19 1, , , , ,0 Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok kizárásra kerültek) 11. sz. táblázat Az Ön szervezete jellemzően, mely forrásokból és Gyakran Alkalmanként Soha ÖSSZESEN milyen gyakran elégíti ki munkaerő-igényét? (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) Hírdetés útján 92 14, , , ,0 Pályázatokkal 52 9, , , ,0 Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály , ,1 45 6, ,0 Informális csatornákon keresztül , , , ,0 Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken 6 1, , , ,0 Interneten keresztül 25 4, , , ,0 Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással 19 3, , , ,0

27 G R A F I K O N O K 1. sz. grafikon A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG (FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA) SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) db fő MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) 0 Válaszadó szervezetek (db) Foglalkoztatottak (fő) 2. sz. grafikon A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 4,0 3,2 3,4 3,0 2,4 2,2 2,0 1,0 1,0 0,7 0,4 0,5 % 0,0-1,0-2,0-3,0-2,2-2,6-2,0-1,7-4,0 MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás

28 A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai JÁRÁSONKÉNT (közfoglalkoztatottak nélkül) 3. sz. grafikon

29 K É R DŐÍV A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során alkalmazott kérdőív B o r s o d - A b a ú j - Z e m p l é n M e g y e i K o r m á n y h i v a t a l. Járási Hivatal Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés IV. negyedév Gazdasági szervezet Neve: adószáma: telefonszáma: címe: címe: kitöltő neve: