NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)

Átírás

1 Tájékoztató NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye IV. negyedév MISKOLC

2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, 2015 Tájékoztató Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Jóváhagyta: Demeter Ervin kormánymegbízott nevében és megbízásából: Lórántné Orosz Edit főosztályvezető 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) Fax: (46) Honlap (megyei): Honlap (országos):

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 4 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE, 5 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA IV. NEGYEDÉVBEN A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2016 SZEPTEMBER VÉGÉN A MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI MÓDSZERTAN MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) 22 TÁBLÁZATOK 1. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 4. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján a 30 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján a 30 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján a 30 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 7. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása FOGLAKOZTATÁSI OSZTÁLY ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 8. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 9. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT 10. sz. melléklet: Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok bevonásra kerültek) 11. sz. melléklet: Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok kizárásra kerültek) GRAFIKONOK 1. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG (FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA) SZERINT 2. sz. melléklet: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT KÉRDŐÍV 1. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV 3

4 1. BEVEZETÉS 2015 októberében negyvenkettedik alkalommal kerestük meg ( en, postai úton vagy személyesen) megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerőgazdálkodási terveiről. A korábbi (negyedévente zajló) felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerő-piac várható folyamatairól. 1 A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors felkészülés, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során B.-A.-Z. megye járási hivatalai (a továbbiakban járási hivatalok) a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy 1 oldalas, 5 kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik negyedévente változó kérdése egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban arra keressük a választ, hogy a munkáltatók jellemzően milyen (formális-, informális csatornákon elérhető) forrásokból elégítik ki munkaerő-piaci igényüket és, hogy ezeket milyen rendszerességgel használják. Az NMF adatfelvétele október között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a szeptember 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Az adatközlő munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak (illetve közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül (a közfoglalkoztatottak létszámát nem tekintve) összességében 0,2%-os, míg egy év távlatában 1,6%-os létszámemelkedéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 1 A honlapon valamennyi megyei elemzés elérhető, évek szerinti bontásban. 4

5 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 2, 3 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A legutóbb publikált KSH munkaerő-felmérés szerint III. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 557,5 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 77,4 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 60,5%, amely 1,3%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 4 264,8 ezer fő volt, mely 116,2 ezer fővel, 2,8%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 38,8 ezer fővel, 292,7 ezer főre csökkent, így arányuk 6,4% lett, 1,0 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 2 979,0 ezer fő volt, 109,5 ezer fővel mérséklődött III. negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* III. negyedév Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megnevezés III. negyedév Változás III. negyedévhez viszonyítva III. negyedév Változás III. negyedévhez viszonyítva ezer fő ezer fő %, ill. %-pont ezer fő ezer fő %, ill. %-pont Foglalkoztatottak 4 264,8 116,2 2,8 262,6 16,9 6,9 Munkanélküliek 292,7-38,8-11,7 24,4-10,6-30,2 Gazdaságilag aktívak 4 557,5 77,4 1,7 287,0 6,4 2,3 Gazdaságilag inaktívak 2 979,0-109,5-3,5 215,3-12,7-5, éves népesség 7 536,5-32,1-0,4 502,3-6,3-1,2 Aktivitási arány (%) 60,5 1,3 57,1 2,0 Foglalkoztatási arány (%) 56,6 1,8 52,3 4,0 Munkanélküliségi ráta (%) 6,4-1,0 8,5-4,0 * A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében III. negyedévében a évesek 57,1%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 52,3%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 8,5% volt, ami a megyék ragsorában (Somogy megyével egyetemben) a negyedik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az országos arányszámoktól. A megyében nyilvántartott álláskeresők száma 2015 tavasza óta folyamatosan csökken, október végén 1991 ősze óta nem tapasztalt alacsony szintre süllyedt. Ezzel párhuzamosan emelkedett a különféle közfoglalkoztatási programokon alkalmazottak száma a megyében, havi átlagos létszámuk nyár óta ezer fő között alakul. Az elsődleges munkaerő-piaci kereslet az előző havi szinten alakult, a közfoglalkoztatás október havi munkaerő-igénye viszont jóval kisebb volt, mint az előző havi kiemelkedő kereslet. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járási hivatala október végén összesen fő álláskeresőt tartott nyilván, 2,5 ezer fővel (6,2%-kal) kevesebbet, mint egy hónappal korábban. Éves összehasonlításban kiemelkedő, 10 ezer fős (20,5%-os) a csökkenés. 2 Forrás: KSH, STADAT-táblák ( 3 Forrás: Havi munkaerő-piaci tájékoztató, B.-A.-Z. megye, október ( 5

6 Országosan mind havi, mind éves összehasonlításban ennél kisebb arányú a nyilvántartott álláskeresők számának csökkenése. Október végén országosan 334,4 ezer álláskereső szerepelt a megyék (főváros) nyilvántartásában, 2,1%-kal (7,3 ezer fővel) kevesebb, mint egy hónapja, illetve 15,4%-kal (60,8 ezer fővel) kevesebb, mint egy éve. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nyilvántartott álláskeresők számának országosból való részesedése októberben 11,4% volt, kevesebb, mint egy éve (12,2%). fő A regisztrált álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, január október fő Az álláskeresők számának változása járásonként B.-A.-Z. megyében, és október okt okt jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 0 Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd Októberben a mezőcsáti és a mezőkövesdi járás kivételével, ahol stagnált a létszám, a megye többi járásában 4-12%-kal fogyott szeptemberhez képest az álláskeresők száma. Legnagyobb arányban (11-12%-kal) Tiszaújváros és Edelény térségében, szám szerint nézve pedig a miskolci és az ózdi járásban volt a legnagyobb a csökkenés (438, ill. 350 fős). Az egy évvel korábbi létszámhoz képest a megye valamennyi járásában legalább tizedével kevesebb az álláskereső, de több járásban a csökkenés mértéke több mint 20%, a gönci és a cigándi térségben pedig ennél is nagyobb, 32 illetve 41%. Szám szerint tekintve októberben is kiemelkedő a miskolci járásban mérhető éves létszámfogyás (-2,3 ezer fő), de a cigándi, a kazincbarcikai és az ózdi járásban is ezer fő körüli a csökkenés mértéke (az említés sorrendjében: -805, -915, fő). A kedvező változások valamennyi járásban a közfoglalkoztatás bővítésével hozhatók elsősorban összefüggésbe. A regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány októberben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 13,9%-ot tett ki, 1 százalékponttal süllyedt az előző havi alá, az egy évvel korábbitól pedig 4,3 százalékponttal kevesebb. Az országos arány az előző hónaphoz képest 0,2 százalékponttal 7,5%-ra csökkent, s 1,6 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbitól. A megye járásaiban mért mutatók a közfoglalkoztatás intenzív növelése óta közeledtek egymáshoz, főként a leghátrányosabb helyzetű térségekben csökkent a munkanélküliség súlya, illetve a mutató értéke. A korábbi háromról tartósan ötre (a miskolci, a tiszaújvárosi, a mezőkövesdi a sárospataki, a sátoraljaújhelyi járások), októberben pedig a putnoki járás csatlakozásával hatra emelkedett azoknak a járásoknak a száma, ahol 15% alatti a nyilvántartott álláskeresők létszámával számított munkanélküliségi arány. Kiemelkedő eredménynek tekinthető az is, hogy a mutató értéke július óta a megye egyetlen járásában sem éri el a 25%-ot, holott korábban a járások legalább felére ilyen vagy ezt meghaladó arány volt tartósan jellemző. 4 A nyilvántartott álláskeresők száma a KSH által megállapított gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva. 6

7 Az őszi közfoglalkoztatási programok fokozatos indítása óta hónapról hónapra többen kerültek ki a nyilvántartott álláskeresők közül. Októberben a megye járási hivatalai 8,2 ezer álláskeresőt töröltek a nyilvántartott álláskeresők közül, 5,5%-kal többet, mint egy hónapja. A kiáramlás előző év októberéhez mért 25%-os többlete is elsősorban a közfoglalkoztatás szervezésében meglévő különbségekkel indokolható. A hónap folyamán kikerültek kétharmada (66,5%) munkát vállalt - 45,1% a közfoglalkoztatásban, 19,5% az elsődleges munkaerőpiacon -, a többiek nyilvántartása a munkaerőpiaci képzés megkezdése (2%), illetve az együttműködési kötelezettség mulasztása vagy egyéb ok (33,5%) miatt szünetel vagy megszűnt. A kiemelt, a munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzetűnek tekintett álláskeresői csoportok közül október végén 11,2 ezer fő volt tartósan, legalább egy éve folyamatosan nyilvántartott álláskereső, 15,6%-kal (2,1 ezer fővel) kevesebb, mint egy éve, részarányuk 29,2-ot tett ki. Szinte pontosan ilyen mértékben csökkent a 25 évesnél fiatalabbak száma is: október végén 7,2 ezer fő tartozott közéjük, 15,9%-kal (1,4 ezer fővel) kevesebben, mint egy éve. Közel ilyen a legalább 50 évesek számának apadása is, számuk (10,5 ezer fő) 14,4%-kal (1,8 ezer fővel) volt kevesebb az egy évvel korábbitól. Éves összevetésben továbbra is nagyobb mértékű csökkenés tapasztalható a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzettek számában: az október végén nyilvántartott 17,1 ezer fő 24,2%-kal (5,5 ezer fővel) volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A megváltozott munkaképességű álláskeresők száma (1,7 ezer fő) is hosszabb ideje csökkenő tendenciájú, most éves szinten 15,7%- os (0,3 ezer fős) csökkenést mutatott. Az elmúlt hónaphoz képest valamennyi kiemelt réteg száma csökkent, közülük is leginkább a fiatalok és az alacsony iskolai végzettségűeké fogyott a leginkább (9,5, ill. 8,1%-kal). Októberben is folytatódott az álláskeresői ellátásra jogosultak számának emelkedése, a pénzbeli ellátásban nem részesülők, valamint a szociális támogatásra, FHT-ra jogosultak száma pedig tovább csökkent. Október végén 3,1 ezer fő volt jogosult álláskeresési járadékra, 1,5 ezer fő pedig a nyugdíj előtt állók segélyére, együttes létszámuk (4,6 ezer fő) 3,2%-kal, illetve 2,1%-kal volt több, mint egy hónapja illetve egy éve. A bővülő közfoglalkoztatással párhuzamosan folyamatos a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosultak számának apadása, s az előző havi kismértékű emelkedést követően most ismét apadt a pénzbeli ellátásban nem részesülő álláskeresőké is. Október végén 14,5 ezer álláskereső volt jogosult FHT-ra, 19,1 ezer fő pedig pénzbeli ellátásban nem részesülő álláskereső volt. Tavaly októberhez képest az FHT-ra jogosultak száma 25,5%-kal (5 ezer fővel) csökkent, a pénzbeli ellátásban nem részesülőké pedig 21,8%-kal (1,5 ezer fővel) lett kevesebb. Október végén 5,5 ezer fő pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván a járási hivatalok, jóval - közel 900 fővel, 13,4%-kal - kevesebbet, mint egy hónapja. Az egy évvel korábbi létszámhoz mért változás még ennél is jelentősebb, több mint ötödével (21,8%-kal, 1,5 ezer fővel) fogyott az álláskeresőként nyilvántartott pályakezdők száma a megyében. Országosan hasonló mértékű változások figyelhetők meg: október végén 41,7 ezer pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, számuk havi szinten 7,1%-kal (3,2 ezer fővel), éves összevetésben pedig 20,4%-kal (10,7 ezer fővel) csökkent. Az országosnál nagyobb ütemű csökkenés ellenére a pályakezdők megyei részaránya (14,4%) még mindig magasabb, mint országosan (12,5%). 7

8 A hónap során 1,1 ezer fő pályakezdő álláskeresőt vettek nyilvántartásba - 33%-ot első ízben, 67%-ot ismételten -, 1,9 ezer főt pedig töröltek onnan. A nyilvántartásba került pályakezdők száma mind az előző havitól, mind az egy évvel korábbitól lényegesen kevesebb volt (30 ill. 23,5%-kal), ezzel szemben a kilépőké számottevően emelkedett (23 ill. 38%-kal). A nyilvántartásból a hónap folyamán kikerült pályakezdők 58,5%-a munkavállalás miatt kérte nyilvántartása megszüntetését (szüneteltetését), közülük minden harmadik - támogatással vagy a nélkül - az elsődleges munkaerőpiacon kapott munkát, a többiek közfoglalkoztatást vállaltak. További 7% munkaerő-piaci támogatással szakmai képzést kezdett, s ez alatt szünetel a nyilvántartásuk. A közfoglalkoztatási programok indítása rendszerint nagyobb hullámzást vált ki a munkaerőigények éven belüli alakulásában. Így a szeptemberi közel 13 ezer fős munkaerő-igényt követően októberben már lényegesen kevesebb volt a programokból kikerültek pótlására vonatkozóan bejelentett munkaerő-kereslet a járási hivatalokban. Nincs ilyen nagy ingadozás az elsődleges munkaerőpiacon tevékenykedő munkáltatók által bejelentett üres állások számában, ezek tavasz óta hónapról hónapra közel azonos nagyságrendet képviselnek. Októberben az előző hónapról még érvényes állásajánlatokkal együtt összesen 13,8 ezer állásra végeztek közvetítést a járási hivatalok, ami 30%- kal volt kevesebb az előző havitól, s 18%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól is. Az október folyamán bejelentett üres állások kétharmada (64%) a közfoglalkoztatás révén a másodlagos munkaerőpiacon, bő egyharmada (36%) pedig az elsődleges munkaerőpiacon állt rendelkezésre. A megyei munkaadók októberben összesen 3,7 ezer fő foglalkoztatására irányuló munkaerőigényt jelentettek be, ami összefüggésben közfoglalkoztatás munkaerőigényének nagy havi hullámzásával negyede csupán az előző havinak, s harmada az egy évvel korábbinak. Országosan összesen 35,4 ezer állást jelentettek be a munkáltatók, ebből minden tízediket Borsod- Abaúj-Zemplén megyei foglalkoztatók. A megyei foglalkoztatók által bejelentett állások 72,5%-a támogatással létesült, 27,5%-a támogatás nélküli állás volt. Támogatással 2,7 ezer főt kerestek, közülük mintegy 300 álláskeresőt bér- vagy egyéb támogatással az elsődleges munkaerőpiacon, a többiekre (2,4 ezer fő) a közfoglalkoztatásban tartottak igényt. Támogatás nélkül kissé több mint ezer főre kezdeményeztek munkaerő-közvetítés a nyílt munkaerőpiacon tevékenykedő munkáltatók db jan. febr. A hónap folyamán feltárt, bejelentett állások számának alakulása B.-A.-Z. megyében, január október márc. ápr. támogatott máj. jún. júl. aug. nem támogatott szept. okt. nov. dec jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. db Miskolc Encs K.barcika A hónap folyamán bejelentett új állások száma járásonként, október T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó nem tám. állás egyéb támogatás közfoglalkoztatás Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd 8

9 Az elsődleges munkaerőpiacon működő foglalkoztatók által bejelentett (támogatási igénnyel társult vagy a nélküli) állások (1,3 ezer) relatív többségét ipari-építőipari vállalkozások jelentették be (36%), további jelentősebb hányada két területről, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek (25,5%) és a kereskedelem (11,5%) területéről érkezett. Az elmúlt év októberi adataihoz képest a feldolgozóiparból és az adminisztratív szolgáltatások köréből jelentettek be több munkaerőigény, más ágakból a tavalyihoz hasonló vagy némileg kisebb volt a kereslet. Ezeknek a munkaerőigényeknek a 23%-ához különféle típusú bértámogatási igény is kapcsolódott. A hónap folyamán bejelentett összes állás csaknem felét a miskolci (24,5%, 906 állás), a kazincbarcikai (12,3%; 455 állás) és az ózdi (11%, 408 állás) járási hivatalban jelentették be, a többi járásban 2,5-6% ( állás) közötti arányban oszlott meg az újonnan bejelentett munkaerőigények száma. A támogatási igénnyel nem társuló állásajánlatok fele két járásban, a miskolci és a mezőkövesdi járásban koncentrálódott, máshol legfeljebb ilyen állás állt rendelkezésre. A bejelentett állások közül 608 állás (16,4%) szólt szakképzett álláskeresőknek, a többi állásra segédvagy betanított munkást kerestek. A szakképzettséggel betölthető állások közül a legtöbb állást bolti eladóknak, mezőgazdasági, ipari gépjavítóknak, karbantartóknak, ügyviteli munkában jártas álláskeresőknek kínálták, s relatíve most is nagyobb volt a kereslet lakatosok, hegesztők, kőművesek, festő-mázolók, pékek, szakácsok iránt is. Október folyamán - a járási hivatalok által végzett állásközvetítések és visszajelzések zárónapig ismertté vált eredménye alapján 9,1 ezer álláskereső kezdett dolgozni, alig kevesebb (6,5%-kal, 0,6 ezer fővel), mint az előző hónapban. Az egy évvel korábbihoz mérten nagyobb a különbség, akkor mintegy 1,7 ezer fővel (16%-kal) többen álltak munkába, mint idén októberben. Az álláskeresők közül további 860 fő kezdett új szakmát tanulni támogatott munkaerő-piaci képzés résztvevőjeként. Ez év október végéig csaknem 4,2 ezer álláskereső jutott ilyen formában képzési lehetőséghez, 18%-kal kevesebb, mint 2014 azonos időszakában. A viszonylag nagy különbséget az okozza, hogy 2015-ben zajlik a képzéseket finanszírozó - kifutó illetve újonnan induló uniós - programok váltása. fő A foglalkoztatottá vált álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, január október fő A foglalkoztatottá vált álláskeresők száma foglalkoztatásuk jellege szerint járásonként, október Támogatás nélkül Egyéb támogatás Közfoglalkoztatás jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd 9

10 Az októberben munkát kezdő álláskeresők közül 6,8 ezer fő (75%) közfoglalkoztatottként a másodlagos munkaerőpiacon vált határozott idejű szerződéssel alkalmazottá, 2,3 ezer fő (25%) pedig az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedett el. Ez utóbbiak közül mintegy 300 fő kivételével - akik különféle bérjellegű, mobilitási vagy vállalkozóvá váláshoz nyújtott támogatással kezdtek dolgozni a többség támogatás nélkül kötött munkaszerződést. A legtöbben a megye legnépesebb járásában, a miskolci járásban nyilvántartott álláskeresők közül helyezkedtek el, októberben néhány fő híján 2,3 ezren kezdtek dolgozni. Több mint 1,2 fő kapott munkát a szerencsi járásban is, de az ózdi és a kazincbarcikai járásban nyilvántartott álláskeresők közül is nagy számban ( fő) jutottak munkához. A többi járásban fő között alakult a számuk. A legtöbb járásban a közfoglalkoztatásban munkát vállalók alkották a többséget, arányuk tíz járásban meghaladta a 70%-ot. Az elsődleges munkaerőpiacon (támogatással vagy a nélkül) állást szerzők száma most csak a mezőkövesdi járásban haladta meg az 50%-ot. Támogatás nélkül a miskolci járásban találtak munkát a legtöbben (713 fő), ezen kívül a kazincbarcikai, az ózdi, az edelényi, a tiszaújvárosi és a szerencsi járásban volt még jelentősebb a számuk, fő közötti. Egy miskolci telephellyel működő szervezett jelentett be csoportosnak minősülő, 11 főt érintő létszámcsökkentésre vonatkozó döntést a megyében. Ezzel 6-ra emelkedett a 2015-ben jelzett csoportos létszámcsökkentések száma a megyében, amely révén összesen 310 fő elbocsátását helyezték kilátásba az érintett megyei munkáltatók. Az előző év azonos időszakához képest kettővel kevesebb az ilyen döntést hozó foglalkoztatók száma, viszont a megszűnő munkahelyeké 84 fővel több. Az idei döntések hatása zömmel a miskolci (87%), kisebb részt a sárospataki (13%) járást érinti. Az állások többsége a közigazgatás (47%), kisebb része az építőipar (23,5%), a feldolgozóipar (13%), a kereskedelem (13%), valamint az egészségügyi, szociális szolgáltatások (3,5%) területén szűnt (szűnik) meg október végéig 31 megyei telephelyű szervezet jelzett nagyobb, egyenként legalább 10 fős nagyságú létszámbővítést, új telephely létesítést a járási kirendeltségeken. Ezek együttvéve 783 fő számára hoztak létre új munkahelyet. Az állások túlnyomó többsége Miskolc (45%), Sátoraljaújhely (26%) és Edelény (14%) térségében jött létre, de létesültek ilyen nagyságrendű új állások az encsi, az ózdi, a kazincbarcikai és a gönci járásokban is. Az új állások legtöbbjét feldolgozóipari (43%), valamint szállítással, raktározással (14%), valamint egyéb szolgáltatással (12%) foglalkozó cégek hozták létre. 10

11 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés október hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járási hivatala a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1540 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a bázis valamint az elkövetkező időszakra (2015. szeptember december közötti, illetve szeptember) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, valamint ben kiküldött kérdőívünkre 1312 szervezet, a megkeresett munkáltatók 85,2%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint* Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fő % Mikrovállalkozás , ,7 Kisvállalkozás , ,4 Középvállalkozás , ,3 Nagyvállalkozás 43 3, ,6 ÖSSZESEN , ,0 * Az alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül. Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 52,8% arányban a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 30,4%-a a kis-, 13,5%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú foglalkoztatók 3,3%-os arányt képviselnek a mintában. Az általuk alkalmazottak száma ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a munkaerő-gazdálkodási felmérésben való részvételre elsősorban a kisebb munkavállalói létszámmal működő cégek vállalkoznak. Fontos azonban figyelmet fordítani a csekély számú, kérdőívet kitöltő nagyvállalat(ok)ra is, hiszen jellegükből adódóan sokkal több alkalmazottal, szélesebb körű információval rendelkeznek. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, szeptember 30-ra vonatkozó létszáma (közfoglalkoztatottak nélkül) fő volt. Ez a szám a KSH I. féléves adatai alapján a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának 5 36,2%-át teszi ki. Felmérésünk nem reprezentatív (azaz nem jellemzi a B.-A-Z. megyei munkaerő-piac ágazati és foglalkoztatási struktúráját), ennek következtében a mérés eredményei csak bizonyos megkötésekkel, lehatárolásokkal érvényesek, ugyanakkor a jelentős minta-elemszám alapján kellően informatívnak tekinthető. (ld. 8. sz. melléklet) 5 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 11

12 Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág 6 szerinti besorolása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben B.-A.-Z. megye válaszadói kör 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Egyéb szolgáltatások A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar (azon belül leginkább a feldolgozóipar); az egyéb szolgáltatások; a kereskedelem, gépjárműjavítás; valamint a mezőgazdasági ágba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, míg a humánegészségügyi, szociális ellátás; a közigazgatás; illetve az oktatás ágakhoz tartozók alulreprezentáltan szerepeltek; az építőipar; a szállítás, raktározás; valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei és országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a közép-, és a kisvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei válaszadók között a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 83%-ot is eléri, miközben ez az arány az országban 5,1%-ponttal alacsonyabb. A mérésben közreműködő munkáltatók több, mint fele négy járás (Miskolc, Kazincbarcika, Szerencs, valamint Sátoraljaújhely) munkaerő-piaci vonzáskörzetéből szolgáltatott adatot. 6 A főbb nemzetgazdasági ágakat ismertető táblázat a módszertani összefoglalóban (21. oldal) található. 12

13 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA IV. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. A létszámadat az esetlegesen alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül kerül bemutatásra. Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 1 0 % fe le tt % k ö z ö t t N Ö V E K E D É S 5 % a la t t 5 % a la t t % k ö z ö t t C S Ö K K E N É S 1 0 % fe le tt szeptember 30-án a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként IV. negyedév végére a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak létszámának stagnálása várható. (országosan szinten is csak 0,8%-os létszámnövekedés várható). Mindez 1,5%-os létszám-felvétellel és 1,4%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 2,9%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 819 fős létszámfelvétel és 726 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 1545 fő munkavállalót fognak érinteni. Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként december 31-én összesen fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a szeptember 30-ai bázisadathoz képest csekély 0,2%-os (93 fős) emelkedést jelent. 13

14 A járási adatokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 3-hónapos munkáltatói előrejelzések alapján a létszámváltozás abszolút számokban kifejezett szélső értéke +59 és (-69) fő között mozog. Még a legtöbb (419 db) munkáltatót megszólító, egyúttal a felmérésben legnagyobb létszámot foglalkoztató ( fő) miskolci járásban is, rövidtávon csupán 25 fős (0,1%-os) létszámemelkedés várható. A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye öt járási területéről jeleztek a munkáltatók létszámemelkedést, ezek közül jelentősebb : Gönc (59 fő, 6,3%); Sátoraljaújhely (33 fő, 0,9%) és Tiszaújváros (33 fő, 0,5%) körzete. Nyolc kirendeltség (Kazincbarcika, Edelény, Szikszó, Encs, Cigánd, Tokaj, Mezőköves, Ózd) területén december végén is a szeptemberi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Az eddig említett körzetekkel szemben három járás területén viszont negatív egyenleget mutat a be- és kilépők száma: Sárospatak (-69 fő, -2,7%); Putnok (-29 fő; -5,7%) és Szerencs (-25 fő, -1,3%). A létszám negatív egyenlege főleg a feldolgozóipar és az építőipar ághoz kapcsolódik. A vállalatméret szerint összesített létszámváltozások minimálisak, lényegében nincs különbség a mikro-, a kis-, a közép-, és a nagyvállalkozások előrejelzésében. (ld. 2. sz. melléklet) Az egy évvel korábbi III. negyedévi - felmérés során a mikro-, a kis-, és a középvállalkozások vonatkozásában eltérő irányú, de csekély mértékű létszámváltozást rögzítettünk. Viszont a nagyvállalkozások estében az alkalmazotti létszám nagyobb növekedését figyelhettünk meg. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma - 3 hónapon belüli - létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 28 4, ,8 29 4, ,0 Kisvállalkozás 29 7, , , ,0 Középvállalkozás 15 8, , , ,0 Nagyvállalkozás 6 14, ,1 9 20, ,0 ÖSSZESEN 78 5, , , ,0 A vállalkozások 83,3%-a három hónapon belül stagnálással, 10,7%-uk növekedéssel számol, miközben 5,9%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben az előző negyedévhez képest elmozdulás nem várható. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 80,3%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 13,1% növekedést, 6,6% pedig létszámcsökkenést jelzett. 14

15 A 3 hónap múlva várható létszámváltozás (munkaerő-csökkenés, munkaerő- felvétel) nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat -1,1-0,1 1,0 Feldolgozóipar -1,9 0,2 2,1 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás -0,9 0,0 0,9 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás -0,9-0,5 0,5 Építőipar -3,1-2,2 1,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás -1,0 1,3 2,3 Szállítás, raktározás -0,6 0,3 0,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás -0,8 1,4 2,1 Információ, kommunikáció -3,1-2,0 1,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység -0,1 0,4 0,3 Ingatlanügyletek -0,2 1,5 1,3 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység -1,3 2,2 3,5 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység -1,3-1,2 0,1 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás -0,4 0,0 0,4 Oktatás -0,4-0,2 0,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás -0,7 0,0 0,7 Művészet, szórakoztatás, szabad idő -0,6 0,0 0,6 Egyéb szolgáltatások -1,1 0,0 1,1-4,0-2,0 0,0 2,0 4,0 % Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában a (létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva) a pozitív és a negatív előrejelzések egyaránt jelen vannak. A be- és kilépési forgalom várhatóan számottevőbb létszámnövekedést eredményez a kereskedelem, gépjárműjavítás (71 fő, 1,3%); az ipar, azon belül főként a feldolgozóipar (49 fő, 0,2%); valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (21 fő, 1,4%) nemzetgazdasági ág(ak)ban. Negatív, létszámcsökkenést eredményező egyenleget három területen, közülük jelentősebbet az építőipar (47 fő, 2,2%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A szeptember - december között várhatóan lezajló létszámváltozások az egyes foglalkozásokat a következőképpen érinthetik. A belépő létszám legmagasabb az összeszerelők (152 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (113 fő); a kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozások (79 fő); a fém- és villamos-ipari foglalkozások (66 fő); illetve az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (66 fő) csoport(ok)ban. A kilépő létszám legmagasabb az összeszerelők és az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (egyaránt 121 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (86 fő); illetve az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (73 fő) vonatkozásában. A be- és kilépők egyenlege alapján az irodai, ügyviteli foglalkozások (33 fő); és az összeszerelők (31 fő) estében mérsékeltebb foglalkoztatás-növekedés, ezzel szemben az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (-55 fő); valamint az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (-33 fő) esetében mérsékeltebb foglalkoztatás-csökkenés várható. 15

16 5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2016 SZEPTEMBER VÉGÉN Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 1 0 % fe le tt % k ö z ö t t N Ö V E K E D É S 5 % a la t t 5 % a la t t % k ö z ö t t C S Ö K K E N É S 1 0 % fe le tt A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a szeptember 30-ai bázis időszaki létszámhoz képest szeptember végére várhatóan 1,6%-kal nő az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés azonos irányú, de valamivel magasabb (2,0%- os) mozgást prognosztizál III. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 856 fős munkahely-bővítést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A várható megyei 856 fős munkahely-bővítés több, mint 2/3-a három járásban (Miskolc, Ózd, Encs) fog megvalósulni. A miskolci járásban (335 fő) döntően a feldolgozóipar - azon belül pedig a járműgyártás; a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása -, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; az ózdi járásban (155 fő) az oktatás; az encsi járásban (100 fő) jellemzően a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén prognosztizálható létszámbővülés. Ezen felül a munkáltatói előrejelzések alapján várhatóan még hét járásban alakul ki (25-67 fő közötti) létszámbővülés szeptember végére vonatkozóan. Jelentősebb: Sátoraljaújhely (67 fő), és Kazincbarcika (53 fő); - legnagyobb számban, előbbi a feldolgozóipar; azon belül a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, utóbbi a kereskedelem, gépjárműjavítás - területén. 16

17 A munkáltatók által jelzett várakozások szerint egyedül a Szerencsi (-21 fő, legnagyobb számban a feldolgozóipar, azon belül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak létszámfogyást. További öt járásban (Edelény, Putnok, Tokaj, Sárospatak, Cigánd) nem jeleztek számottevő változást az adatszolgáltatók, a jelenlegi illetve az egy év múlva várható létszámváltozás egyenlege járási összesítésben alig 3-12 fővel tér el. Vállalati méret szerint tekintve is azonosak az előrejelzések. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a szeptember végi létszámhoz viszonyítva legnagyobb arányú növekedésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 4,0%-kal (100 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező tizenkét hónap során. Őket a kisvállalkozások követik, rövidtávú 1,7%-os (141 fős) bővítési tervekkel. Abszolút számokban a legnagyobb létszámnövekedés a nagyvállatok esetén prognosztizálható 411 fővel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 1,5% emelkedést jelent. A felmérésben részt vett középvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, náluk várhatóan 204 fővel (1,3%-kal) emelkedik a foglalkoztatott létszám. A munkáltatók száma - 12 hónapon belüli - létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 24 3, ,2 65 9, ,0 Kisvállalkozás 20 5, , , ,0 Középvállalkozás 16 9, , , ,0 Nagyvállalkozás 5 11, , , ,0 ÖSSZESEN 65 5, , , ,0 A vállalkozások 17,2%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számol, míg 77,8%-uk stagnálást, 5,0%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 20,5%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számolt, míg 73,3% stagnálást, 6,2% pedig létszámcsökkenést jelzett. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (+390 fő, +1,7%); az oktatás (98 fő, +4,1%); a kereskedelem, gépjárműjavítás (+82 fő, +1,5%); illetve a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (+71 fő, +10,5%) területén tevékenykedő szervezeteknél. Létszámcsökkenést III. negyedévének végére egyetlen nemzetgazdasági ágban sem jeleztek a munkáltatók, ugyanakkor az ágazatok többségében stagnálást várnak. 17

18 6. A MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók jellemzően milyen (formális-, informális csatornákon elérhető) forrásokból elégítik ki munkaerő-piaci igényüket és, hogy ezeket milyen rendszerességgel használják. Az 5. kérdésben szereplő változók mindegyike az egy évvel korábbi kérdőíven is szerepelt. Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN* % 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 Hírdetés útján 11,8 40,5 47,7 Pályázatokkal 9,8 37,9 52,2 Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály segítségével 49,1 45,7 5,2 Informális csatornákon keresztül 32,6 53,3 14,2 Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül 2,8 11,6 85,6 Interneten keresztül 3,6 24,6 71,8 Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással 4,3 36,9 58,8 * a diagram a nincs válasz -ok kizárásával készült Gyakran Alkalmanként Soha A fenti diagramból jól látható, hogy a felmérésben részt vevő munkáltatók döntő többsége igénybe veszi az NFSZ szolgáltatásait, munkaerő-igénye kielégítésében (94,8%) rendszeresen vagy alkalmanként közvetítést kér a területileg illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályától. Jól működnek azonban az informális csatornák (pl. család, rokonok, kollégák), kapcsolatrendszerek is, ugyanis a válaszadók 85,8%-a ezt a csatornát is alkalmazza az üres álláshelyek betöltésénél, azonban ennél a forrásnál az alkalmankénti gyakoriságot választók száma, csaknem másfélszerese azokénak, akik ezt a formát gyakran választják. Legutóbb egy évvel ezelőtt vizsgáltuk ezt a kérdést és a kapott válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a források rangsorában változás nem következett be. A munkáltatók leggyakrabban továbbra is a járási hivatal foglalkoztatási osztály, az informális csatornák, valamint a hirdetések által kínált lehetőséget választják. A válaszadók szerint a munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül történő toborzás most is az egyik legkevésbé igénybe vett szolgáltatás, sőt az elmúlt évhez képest tovább csökkent a preferáltsága. Az elmúlt évhez képest apró változás, hogy a munkaerőigény kielégítésére szolgáló források igénybevételének gyakorisága a belső meghirdetéssel, átcsoportosítással változó esetében (3,9%- ponttal, 41,2%-ra) csökkent, amely egyrészt adódhat abból is, hogy bíznak az új munkavállaló szakértelmében, motiváltságában, kitartásában, másrészt, hogy a válaszadók köre nem fedi teljesen egymást. 18

19 7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. A Nemzetgazdasági Minisztérium (azon belül a Munkaerő-piaci Főosztály, Elemzési és Bérpolitikai Osztály) szakmai irányításával az országban 173, a régióban 28, míg B.-A.-Z. megyében 16 foglalkoztatási osztály vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik az ún. kikérdezést megelőző héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban kikérdezést megelőző héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. 19

20 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az egyes mutatók számításánál a TEÁOR 08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, amelyek a következő területeket fedik le: 20

21 TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, teljes hierarchia (forrás: A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U Területen kívüli szervezet 00 Nincs besorolva 21

22 8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) T Á B L Á Z A T O K A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 1. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Járás/Megye/Ország létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Miskolc , ,7 Encs , ,9 Kazincbarcika , ,8 Tiszaújváros , ,4 Mezőkövesd , ,8 Ózd , ,1 Sárospatak , ,2 Sátoraljaújhely , ,7 Szerencs , ,1 Edelény , ,1 Szikszó , ,5 Tokaj , ,9 Putnok , ,4 Gönc , ,2 Mezőcsát , ,8 Cigánd , ,1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,6 Magyarország , ,0 A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 2. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Vállalati méret létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mikrovállalkozás , ,0 Kisvállalkozás , ,7 Középvállalkozás , ,3 Nagyvállalkozás , ,5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,6