NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)

Átírás

1 Tájékoztató NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye IV. negyedév MISKOLC

2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, 2016 Tájékoztató Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Jóváhagyta: Demeter Ervin kormánymegbízott nevében és megbízásából: Lórántné Orosz Edit főosztályvezető 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) Fax: (46) Honlap (megyei): Honlap (országos):

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 4 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE, 5 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA IV. NEGYEDÉVBEN A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2017 SZEPTEMBER VÉGÉN A MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI MÓDSZERTAN MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) 23 TÁBLÁZATOK 1. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2016 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2016 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2016 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 4. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2016 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján a 40 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2016 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján a 40 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2016 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján a 40 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 7. sz. táblázat: A válaszadó szervezetek megoszlása JÁRÁSOK ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 8. sz. táblázat: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 9. sz. táblázat: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT 10. sz. melléklet: Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok bevonásra kerültek) 11. sz. melléklet: Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok kizárásra kerültek) GRAFIKONOK 1. sz. grafikon: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG (FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA) SZERINT 2. sz. grafikon: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. grafikon:: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT KÉRDŐÍV 1. sz. kérdőív A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV 3

4 1. BEVEZETÉS október hónapban, immáron negyvenötödik alkalommal kerestük meg ( en, postai úton vagy személyesen) megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerőgazdálkodási terveiről. A korábbi (negyedévente zajló) felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerő-piac várható folyamatairól. 1 A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors felkészülés, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során B.-A.-Z. megye járási hivatalai (a továbbiakban járási hivatalok) a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy 1 oldalas, 5 kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik negyedévente változó kérdése egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban arra keressük a választ, hogy a munkáltatók jellemzően milyen (formális-, informális csatornákon elérhető) forrásokból elégítik ki munkaerő-piaci igényüket és, hogy ezeket milyen rendszerességgel használják. Az NMF adatfelvétele október között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a szeptember 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Az adatközlő munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak (illetve közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül (a közfoglalkoztatottak létszámát nem tekintve) összességében 0,6%-os, míg egy év távlatában 0,7%-os létszámemelkedéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 1 A honlapon valamennyi megyei elemzés elérhető, évek szerinti bontásban. 4

5 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 2, 3 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A legutóbb publikált KSH munkaerő-felmérés szerint III. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 617,2 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 59,7 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 61,5%, amely 1,0%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 4 390,7 ezer fő volt, mely 125,9 ezer fővel, 3,0%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 66,2 ezer fővel, 226,5 ezer főre csökkent, így arányuk 4,9% lett, 1,5 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 2 890,0 ezer fő volt, amely 89,0 ezer fővel mérséklődött III. negyedévhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* III. negyedév Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megnevezés III. negyedév Változás III. negyedévhez viszonyítva III. negyedév Változás III. negyedévhez viszonyítva ezer fő ezer fő %, ill. %-pont ezer fő ezer fő %, ill. %-pont Foglalkoztatottak 4 390,7 125,9 3,0 265,7 3,1 1,2 Munkanélküliek 226,5-66,2-22,6 19,1-5,3-21,9 Gazdaságilag aktívak 4 617,2 59,7 1,3 284,7-2,3-0,8 Gazdaságilag inaktívak 2 890,0-89,0-3,0 211,8-3,5-1, éves népesség 7 507,1-29,3-0,4 496,6-5,8-1,1 Aktivitási arány (%) 61,5 1,0 57,3 0,2 Foglalkoztatási arány (%) 58,5 1,9 53,5 1,2 Munkanélküliségi ráta (%) 4,9-1,5 6,7-1,8 * A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján. Az elmúlt egy-két évben lezajlott kedvező változások ellenére a gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest még mindig jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében III. negyedévében a évesek 57,3%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 53,5%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 6,7% volt, ami az elmúlt év hasonló időszakához képest 1,8 százalékpontos csökkenést mutat. A 2016 évi 54,6 ezres márciusi tetőponthoz képest október végéig bő harmadával (36,1%-kal), csaknem húszezer fővel 35 ezer fő alá csökkent a regisztrált álláskeresők száma a megyében. A csökkenés mértéke erőteljesebb volt, mint országosan (-34%). A kedvező változás fő hajtóereje a közfoglalkoztatás tartósan magas szintje. A legtöbb - a munkaerőpiacról tartósan kiszorult - álláskereső számára a közfoglalkoztatás kínál jövedelemszerzési lehetőséget január-szeptember folyamán havonta átlagosan 38,4 ezren közfoglalkoztatottként dolgoztak a megyében, 4,8%-kal többen, mint 2015 azonos időszakában. A foglalkoztatási támogatások egyéb eszközei (pl. bérköltség támogatás, vállalkozóvá válás támogatása) révén január és október között 9,5 ezer álláskereső jutott munkához a megye vállalkozásainál, egyéb, elsődleges munkaerő-piaci foglalkoztatóinál. Számuk 6 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. Rajtuk kívül 5,2 ezren munkaerőpiaci képzést kezdtek - legtöbben OKJ-szerinti szakmában -, csaknem ezerrel többen, mint január-október folyamán. 2 Forrás: KSH, STADAT-táblák ( 3 Forrás: Havi munkaerő-piaci tájékoztató, B.-A.-Z. megye, október ( 5

6 2016. október végén a megye járási hivatalai összesen fő álláskeresőt tartott nyilván, 0,8 ezer fővel, (2,1%-kal) kevesebbet, mint egy hónapja októberéhez képest 8,9%-kal (3,4 ezer fővel) csökkent a számuk. Ahogy megyénkben, országosan is gyorsult kissé az előző havihoz képest az álláskeresők számának apadása. Országosan október végén 277,8 ezer főt tartottak nyilván, 1,5%-kal (4,3 ezer fővel) kevesebbet, mint egy hónapja. Éves összevetésben országosan 16,9%-kal (56,6 ezerrel) kevesebb a számuk. A B.-A.-Z. megyében regisztrált álláskeresők számának országosból való részesedése októberben is 12,6%-ot tett ki, kissé többet, mint egy éve (11,4%) fő A regisztrált álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, január október fő Az álláskeresők számának változása járásonként B.-A.-Z. megyében, és október okt okt jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd Az előző hónaphoz képest három járásban fővel nőtt, a többi járásban fővel csökkent az álláskeresők száma az előző hónaphoz képest, számottevő változás tehát sehol sem történt. Az egy évvel korábbi létszámhoz viszonyítva négy járás kivételével - ahol lényegében változatlan (szikszói, gönci, cigándi járások), illetve másfélszáz fővel emelkedett (sátoraljaújhelyi járás) a létszám valamennyi járásban legalább száz fővel kevesebb a nyilvántartott álláskereső. Az érintettek számának apadása a népesebb járások közül a miskolci (-1,3 ezer fő), az ózdi (-0,6 ezer fő) és a kazincbarcikai (- 0,3 ezer fő) járásban volt a legnagyobb, a csökkenés ütemét tekintve pedig a tiszaújvárosi (-16,1%), a tokaji (-14,6%), valamint az ózdi (-14,3%) járás emelkedik ki. A regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány előző hónaphoz képest 0,3 százalékponttal 12,3%-ra mérséklődött, az egy évvel korábbitól pedig 1,6 százalékponttal lett alacsonyabb. Az országos arány az előző havi 6,1%-ról 6,2%-ra módosult, a tavalyitól pedig 1,4 százalékponttal volt kedvezőbb. A javuló munkaerő-piaci feltételek köztük a nagyarányú közfoglalkoztatás és az elsődleges munkaerőpiacon alkalmazott foglalkoztatást bővítő támogatások következtében mérséklődtek a megye járásai közötti, a munkanélküliségi arány tekintetében meglévő különbségek folyamán a legnagyobb arányú munkanélküliséggel terhelt járásokban is számottevően csökkent az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült létszámán belül októberben a járások több mint felében 8,5-14,9% közötti volt ez az arány, s egyedül a cigándi járásban lépte át 0,8 százalékponttal - a 20%-os határt. Az elmúlt év azonos hónapjához képest a nagyobb másodlagos munkaerőpiaccal rendelkező járások közül az ózdi és a mezőcsáti járásban 3,4, illetve 2,8 százalékponttal volt alacsonyabb a mutató értéke, de - a sátoraljaújhelyi járás kivételével, ahol 1,3 százalékponttal több, és a szikszói járásba, ahol stagnál -, máshol is legalább 0,9-1,3 százalékponttal csökkent. 6

7 30,0 27,0 24,0 21,0 18,0 15,0 12,0 9,0 6,0 3,0 0,0 % A regisztrált álláskeresők arányának alakulása B.-A.-Z. megyében, január október jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, B.-A.-Z. megye járásaiban, október (%) JELMAGYARÁZAT A regisztrált álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, % <15,0 15,1-20,0 20,1-25,0 25,1-30,0 >30,1 Az elmúlt hónaphoz képest kevesebben kérték nyilvántartásba vételüket a járási hivatalokban, kevesebb volt az első ízben és az ismételten jelentkező egyaránt. Az újonnan jelentkezők száma mind a szeptemberitől, mind a tavalyitól mintegy negyedével volt kevesebb, a visszatérőké 2-4%-kal tért el. Október folyamán 5,6 ezer álláskeresőt vettek nyilvántartásba a járási hivatalok, közülük 397 főt (7,1%) első ízben, 5,2 ezer főt (92,9%) ismételten. A belépők 18%-a (1 ezer fő) pályakezdő fiatal volt, többségük rövidebb-hosszabb idő elteltével lépett kapcsolatba ismét a járási hivatallal. Az első ízben nyilvántartásba vett pályakezdők (262 fő) között most szinte azonos volt az alapfokú (47%) és a középfokú (48%) végzettséggel munkát keresők száma szeretne munkát vállalni, s kissé mérséklődött a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezőké (5%). Az ismételten regisztráltak 40%-s fél éven belül, 22%-a fél-egy éven belül, 24%-a egy-három év, 14%-a több mint négy év elteltével tért vissza a járási hivatal ügyfelei közé. A járási hivatalok október folyamán több mint 6,3 ezer főt vezettek ki a nyilvántartásból, mintegy 400 fővel többet, mint az előző hónap folyamán, viszont közel negyedével kevesebbet, mint egy éve. A nagy különbség a közfoglalkoztatás tavalyitól eltérő szervezésével, ütemezésével függ össze, ami tavaly nagyobb létszámforgalmat indukált. A nyilvántartásból kikerültek több mint fele (55,7%) elhelyezkedett, további 8%-a támogatott munkaerő-piaci képzés részvevője lett, a többiek nyilvántartása egyéb ok, többnyire a kapcsolattartás megszakítása miatt szűnt meg. Az elhelyezkedők többsége közfoglalkoztatottként a másodlagos munkaerőpiacon (34,4%), kisebb részük (21,3%) az elsődleges munkaerőpiacon talált munkát. Ez utóbbiak közül egyre nagyobb azok aránya (októberben 88%,1,2 ezer fő), akik támogatás nélkül is el tudtak helyezkedni január-október folyamán a nyilvántartásból való törlés vagy annak szüneteltetése mellett (pl. közfoglalkoztatás esetén) összesen 82,6 ezer esetben hozott sikert az állásközvetítés vagy az álláskeresők önálló álláskeresése. Az esetek többségében támogatással (85%), kisebb részben támogatás nélkül (15%) tudtak állást ajánlani a járási hivatalok. A támogatással létrejött elhelyezkedési esetek legtöbbször közfoglalkoztatást jelentettek (73%), kisebb részben bérjellegű támogatással (12%) az elsődleges munkaerőpiaci elhelyezkedést segítették. Az említett elhelyezkedési esetek összesen mintegy 57 ezer álláskeresőt érintettek a megyében, tehát az időszakon belül sokan akár több 7

8 alkalommal is munkalehetőséghez jutottak a foglalkoztatási szolgálat segítségével. Munkaerőpiaci képzéshez további 5,2 ezer esetben nyújtottak támogatást a járási hivatalok, közülük sokan - a képzést megelőzően vagy azt követően támogatással vagy anélkül munkába is álltak. A normál munkapiaci esélyek szempontjából legnehezebb helyzetben lévő csoportok egyike a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzettek csoportja (16 ezer fő). Számuk az egy évvel korábbihoz képest márciust kivéve - minden hónapban kisebb volt, októberben 6,7%-kal (1,1 ezer fővel). Megyénkben több éve csökkenő tendenciájú a tartósan, legalább egy éve folyamatosan nyilvántartott álláskeresők létszáma is (9,9 ezer fő), ebben a hónapban 11,1%-kal (1,2 ezerrel) voltak kevesebben, mint egy éve. Közel ennyien vannak a koruk miatt veszélyeztetettek, a legalább 50 éves álláskeresők (9,7 ezer fő), számuk éves szinten 7,7%-kal (0,8 ezer fővel) apadt. A 25 évesnél fiatalabb álláskeresők létszáma 6,7 ezer fő volt a hónap végén, 7,9%-kal (0,7 ezer fővel) kevesebb, mint egy éve. A megváltozott munkaképességű álláskeresőké (1,2 ezer fő) is csökkent, éves összevetésben 18,3%-kal (0,3 ezer fővel). Az elmúlt hónaphoz képest is valamennyi itt kiemelt csoport létszáma csökkent (1-3%-kal), leginkább a fiataloké (4,2%-kal). Tavasztól szinte folyamatos a szociális segélyre jogosultak és a pénzbeli ellátásra nem jogosultak számának csökkenése, az álláskeresők ellátására jogosultaké nagyobb havi ingadozást mutat október végén 3,5 ezer fő volt jogosult álláskeresési járadékra, 1,7 ezer fő pedig a nyugdíj előtt állók segélyére. Együttes létszámuk (5,2 ezer fő) csaknem 500 fővel (10,1%-kal) nőtt az egy hónappal korábbihoz képest, s továbbra is számottevően (12,3%-kal) felülmúlta az egy évvel korábbit. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, az FHT-ra jogosultak október végi létszáma 13,3 ezer főt tett ki, csaknem főre azonos módon csökkent, mint a múlt hónapban (0,3 ezer fővel, 2%-kal), s ahhoz hasonlóan jelentős elmaradt az egy évvel korábbihoz mérten is (8,4%-kal, 1,2 ezer fővel). A pénzbeli ellátásra nem jogosultak száma az előző havi enyhe növekedést követően most közel ezer fővel (5,5%- kal) 16,4 ezerre csökkent, az egy évvel korábbihoz képest továbbra is lényegesen, 2,8 ezer fővel (14,4%-kal) alacsonyabb. ezer fő 20,0 17,5 15,0 12,5 A leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetű álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, és október október október Ellátatlan Pénzbeli ellátásban részesülő álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, és október 10,0 7,5 5,0 FHT 2,5 0,0 Alacsony iskolai végzettségű Legalább 1 éve f oly. nyilvántartott 25 évesnél f iatalabb 50 évesnél idősebb Megvált.munkaképességű Járadék, segély október október ezer fő Az álláskeresők ellátására jogosultak részaránya október végén 15% volt, az FHT-ra jogosultaké 38,1%-ot, míg az ezek egyikére sem jogosultaké 46,9%-ot tett ki. Az egy évvel korábbihoz képest az álláskeresők ellátására jogosultak részaránya 2,9 százalékponttal lett magasabb, s minimálisan nőtt (0,1 százalékponttal) az FHT-ra jogosultaké is, a pénzbeli ellátásra nem jogosultak létszámsúlya viszont 3 százalékponttal süllyedt. 8

9 2016. október végén 4,7 ezer fő pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván a járási hivatalok, számuk a július óta csökkenő, most közel 400 fővel (7,2%-kal) apadt az előző hónaphoz képest októberéhez mérten továbbra is nagyarányú, 15,1%-os (0,8 ezer fős) a csökkenés. Országosan is csökkent a számuk (4,5%-1,6 ezer fővel), éves összevetésben pedig a megyeit meghaladóan apadt. Október végén országosan 33,3 ezer pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, 20,3%-kal (8,5 ezerrel) kevesebbet, mint egy éve. Az iskolát befejező fiatalok jelentkezése miatt nyár elején emelkedett a pályakezdők részaránya az álláskeresők összlétszámán belül, de augusztustól a változás iránya megfordult. A pályakezdők októberi részaránya a megyében 13,4%-ot, országosan pedig 12%-ot tett ki. Az előző hónaphoz képest közel 200 fővel kevesebb pályakezdő kérte nyilvántartásba vételét a megyében, viszont a nyilvántartásból törölteké most is annyi volt, mint a múlt hónapban. Az egy évvel korábbihoz képest mind a nyilvántartásba bekerültek, mind az onnan töröltek száma kevesebb volt. Október folyamán ezret néhány fővel meghaladó számú pályakezdőt vettek álláskeresőként nyilvántartásba a megyében, 13 híján 1,4 ezer főt pedig töröltek a nyilvántartásból (illetve munkaerőpiaci képzés vagy rövid időtartamú foglalkoztatás miatt szüneteltetik a nyilvántartását). A nyilvántartásból a hónap folyamán kikerült pályakezdők közül 44% elhelyezkedett, kisebb részük az elsődleges, a normál munkaerőpiacon (19,5%), nagyobb részük a másodlagos munkaerőpiacon (24,5%) jutott munkához, további jelentősebb számú csoportjuk (14%) az Ifjúsági Garancia program kínálta esélyt kihasználva támogatott munkaerőpiaci képzés részvevője lett. Az elmúlt hónaphoz képest némileg apadt mind a közfoglalkoztatásban, mind az elsődleges munkaerőpiacon az álláskeresők közvetítésére irányuló bejelentett kereslet a megyében. Október folyamán a megyei munkaadók összesen 4,7 ezer fő foglalkoztatását lehetővé tevő álláshelyet jelentettek be a járási hivatalokban. Ez mintegy 500-zal (10%-kal) marad el a szeptemberitől, viszont bő negyedével, csaknem ezerrel több volt, mint 2015 októberében. Tavaly szeptemberben nagyarányú létszámcserét hajtottak végre a települési önkormányzatok, októberben már csak kisebb létszámcserélődés zajlott, az ilyen indokkal kezdeményezett állásközvetítésekhez kapcsolódóan jelzett állások száma elmaradt az ideitől. Országosan a havi csökkenés nagyobb, az éves változás kisebb mértékű volt, mint megyénkben. Októberben országosan összesen 37 ezer állást jelentettek be a munkáltatók, ennek 12,6%-át - a megyék között már harmadik hónapja a legtöbbet - Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaadói. A hónap során bejelentett üres állások 76%-a a közfoglalkoztatás révén a másodlagos munkaerőpiacon, 24%-a az elsődleges munkaerőpiacon állt rendelkezésre. Ezek túlnyomó többsége, 87%-a valamely foglalkoztatáspolitikai eszközzel támogatott, 13%-a támogatás nélküli állás volt. Támogatással 4,1 ezer főt kerestek, közülük 500 főt bértámogatással az elsődleges munkaerőpiacon, a többségre (3,6 ezer fő) a közfoglalkoztatásban tartottak igényt. Támogatási igény nélkül több mint 600 főre kezdeményeztek munkaerő-közvetítés a munkáltatók. 9

10 Az év eddig eltelt időszakát tekintve kedvező, hogy az előző év azonos időszakához képest emelkedett a járási hivatalokban bejelentett, az elsődleges munkaerőpiacon rendelkezésre álló üres állások száma január október folyamán az itt tevékenykedő munkaadók 12,6 ezer állásra kértek munkaerőközvetítést a járási hivataloktól, ami 9%-kal (1 ezer állással) meghaladta a tavalyit. Ugyanebben az időszakban a közfoglalkoztatók által bejelentett állások száma (63,2 ezer állás) 8%-kal elmaradt attól. A csökkenés összefügg azzal, hogy ez évben a közfoglalkoztatók rendszerint hosszabb időtartamra kötnek szerződést a munkavállalókkal, ami egyrészt a közfoglalkoztatásban töltött átlagos időtartam növekedését, másrészt a megüresedő állások számának csökkenését vonta maga után db A hónap folyamán bejelentett üres állások száma megyénként október db A hónap folyamán B.-A.-Z. megyében bejelentett új állások száma járásonként, október Nem támogatott Támogatott nem tám. állás egyéb támogatás közfoglalkoztatás Budapest Pest Fejér Komárom-E. Veszprém Gyor-M.-S. Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-A.-Z. Heves Nógrád Hajdú-B. Jász-N.-Sz. Szabolcs- Bács-K. Békés Csongrád Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd Az októberben bejelentett összes üres állás harmadára (32,4%, 1,5 ezer állás) a miskolci, további 16%- ára (0,7 ezer állásra) az ózdi járási hivatalban kértek közvetítést, azaz az állások csaknem fele e két térségben koncentrálódott. A többi járásban az újonnan bejelentett állások 2-8%-a állt rendelkezésre. Az állások többsége mindenütt a közfoglalkoztatás támogatásával létrehozott állás volt, arányuk hét járásban a 80%-ot is meghaladta, csak a sárospataki, a tokaji és a gönci járásban alakult 60% alatt. A támogatási igénnyel nem társuló állások 61,4%-a miskolci, 11,4%-a az ózdi járás területén működő állás volt, máshol legfeljebb néhány tíz ilyen munkahely betöltésére irányuló közvetítést kértek. A normál munkapiaci foglalkoztatók által bejelentett, s egyben bérjellegű támogatási igénnyel társult állásajánlatok száma szintén csak a megyeszékhely és Ózd térségében volt számottevőbb. A megyei elsődleges munkaerő-piaci foglalkoztatók által bejelentett összes állás (1,1 ezer db) közel fele a feldolgozóiparban (29%) és a kereskedelemben (17%), további számottevőbb része az építőiparban (10%), az adminisztratív szolgáltatások (8%, jórészt a munkaerő-kölcsönzés), valamint a vendéglátás (7%) területén állt rendelkezésre. A nagyobb munkaerő-igénnyel megjelenő ágak közül az előző hónaphoz képest csak a kereskedelmi és a szálláshely szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó cégek által bejelentett üres állások száma nőtt, az egyéb területekről bejelentetteké többé-kevésbé csökkent. Az egy évvel ezelőtt nyilvántartásba vett munkaerő-igényekhez viszonyítva a kereskedelem és vendéglátás területéről beérkező állásajánlatok mellett viszonylag nagyobb növekedés figyelhető meg a építőipari, ingatlanüzemeltetési, valamint a vállalkozások számára számviteli, üzletviteli szolgáltatást végző cégek részéről is. 10

11 A hónap folyamán bejelentett állások közül több mint 800 állást (17%) csak valamilyen szakképzettséggel lehetett betölteni. A legtöbb állás betöltéséhez ipari-építőipari (45%), kereskedelmi (16%), illetve irodai, ügyfélszolgálati (14%) szakmai ismeretekkel rendelkező álláskeresőket vártak a munkáltatók. Foglalkozásonként tekintve több mint másfélszáz állás a mezőgazdasági és ipari gépkarbantartóknak szólt, s több mint 90 állás várta az ügyviteli vagy az irodai adminisztrátori munkát keresőket. Rajtuk kívül még viszonylag nagyobb számban kerestek kőműveseket, ácsokat, villanyszerelőket, hegesztőket, lakatosokat, forgácsolókat, vezeték- és csőhálózati szerelőket, pékeket, szakácsokat, valamint ügyfélszolgálati tájékoztatókat. Az állások összetétel hosszabb ideje alig változott január-október folyamán jelentősebb telephelybővítése kapcsán 22 foglalkoztató, új telephely létesítése miatt felmerült nagyobb, egyszerre legalább tíz főt elérő munkaerőigénye kielégítéséhez pedig 1 miskolci cég vette igénybe a miskolci, az edelényi és a sátoraljaújhelyi járási hivatal foglalkoztatási osztályának munkaerő-közvetítő szolgáltatását. Az így létrehozott 664 munkahelyre többnyire gyártósori összeszerelő munkát vállaló, különféle feldolgozóipari gépkezelő, épületgépészeti szerelő, fémmegmunkáló, öntő, hívásfogadó operátor, szociális gondozó, ápoló szakmával rendelkező, illetve felsőfokú végzettséggel ügyintézői munkát kereső álláskeresőket tudtak közvetíteni. Ezeknek a bővítéseknek a döntő része miskolci (89%) telephelyeken valósult meg, de nőtt a munkahelyek száma az edelényi (5%), a sátoraljaújhelyi (4,5%) és a szerencsi (1,5%) járásban is. A bővítést, telephelylétesítést végrehajtó munkáltatók többsége a feldolgozóipar (68%), kisebb része az építőipar (9%), a közigazgatás (6,5%), illetve az energiaipar (4,5%), valamint a kereskedelem, vendéglátás, az adminisztratív szolgáltatások, az egyéb szolgáltatások (3-3%) körében, továbbá a mezőgazdaságban és a szállítás, raktározás (együtt 3%) területén növelték a munkahelyek számát folyamán csak májusban és júniusban jelentettek be - összesen 3 cég - csoportosnak minősülő létszámcsökkentést a megyében, az év többi hónapjában, így októberben sem volt egyetlen ilyen bejelentés sem. A bejelentett csoportos létszámcsökkentések nagy része a miskolci (85,5%), kisebb része a tiszaújvárosi (14,5%) járásban lévő munkahelyek megszüntetéséről döntött, de egy kereskedelmi cég létszámcsökkentése még további öt járást is érintett (pl. a szerencsi, a sátoraljaújhelyi, az ózdi járásokat). Az említett két hónapban közölt döntések összességében 234 munkahely megszüntetéséről határoztak a megyében. Az érintett cégek a feldolgozóipar, a kereskedelem, illetve az adminisztratív szolgáltatások területén tevékenykednek. Az elmúlt év azonos időszakában 3-mal több ilyen döntésről kapott hírt a kormányhivatal, melyek következtében 76-tal több munkahely megszüntetéséről határoztak. 11

12 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járási hivatala július hónapban a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1544 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a bázis, valamint az elkövetkező időszakra (2016. szeptember, illetve december szeptember) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, vagy ben kiküldött kérdőívünkre az online rögzítő felületen 1259 szervezet, a megkeresett munkáltatók 81,5%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint* Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fő % Mikrovállalkozás , ,1 Kisvállalkozás , ,1 Középvállalkozás , ,5 Nagyvállalkozás 49 3, ,4 ÖSSZESEN , ,0 * Az alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül. Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 50,0% arányban a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 30,4%-a a kis-, 15,7%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú foglalkoztatók 3,9%-os arányt képviselnek a mintában. Az általuk alkalmazottak száma ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a munkaerő-gazdálkodási felmérésben való részvételre elsősorban a kisebb munkavállalói létszámmal működő cégek vállalkoznak. Fontos azonban figyelmet fordítani a csekély számú, kérdőívet kitöltő nagyvállalat(ok)ra is, hiszen jellegükből adódóan sokkal több alkalmazottal, vélhetően szélesebb körű információval rendelkeznek. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, szeptember 30-ra vonatkozó létszáma (közfoglalkoztatottak nélkül) fő volt. Ez a szám a KSH III. negyedéves adatai alapján a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának 4 38,0%-át teszi ki. Felmérésünk nem reprezentatív (azaz nem jellemzi a B.-A-Z. megyei munkaerőpiac ágazati és foglalkoztatási struktúráját), ennek következtében a mérés eredményei csak bizonyos megkötésekkel, lehatárolásokkal érvényesek, ugyanakkor a jelentős mintaelemszám alapján kellően informatívnak tekinthető. Az összehasonlítást torzítja továbbá az is, hogy a válaszadó cégek a B.-A.-Z. megyében található telephelyen alkalmazásban állók létszámáról informálnak, míg a KSH aktuális évközi adatai székhely szerinti létszámokat tartalmaznak az egyes nemzetgazdasági ágak vonatkozásában. (ld. 8. sz. melléklet) 4 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 12

13 Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág 5 szerinti besorolása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben B.-A.-Z. megye válaszadói kör 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Egyéb szolgáltatások A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar (azon belül leginkább a feldolgozóipar); a kereskedelem, gépjárműjavítás; a szállítás, raktározás; az egyéb szolgáltatások, illetve a mezőgazdaság ágba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, a humán-egészségügyi, szociális ellátás; a közigazgatás; illetve az oktatás ágakhoz tartozók alulreprezentáltan szerepeltek, az építőipar és a szálláshely-szolgáltatás foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei és országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a közép-, és a kisvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei válaszadók között a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 80%-ot is eléri, miközben ez az arány az országban 2,4 százalékponttal alacsonyabb. A mérésben közreműködő munkáltatók több, mint fele négy járás (Miskolc, Kazincbarcika, Szerencs, Sátoraljaújhely) munkaerő-piaci vonzáskörzetéből szolgáltatott adatot. 5 A főbb nemzetgazdasági ágakat ismertető táblázat a módszertani összefoglalóban (21. oldal) található. 13

14 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA IV. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. A létszámadat az esetlegesen alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül kerül bemutatásra. Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 10% felett 5-10% között NÖVEKEDÉS 5% alatt 0% 5% alatt 5-10%között CSÖKKENÉS 10% felett szeptember 30-án a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma IV. negyedév végére várhatóan átlag 0,6%-kal emelkedik (országosan 1,3%-os létszámnövekedés várható). Mindez 1,5%-os létszám-felvétellel és 0,9%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 2,4%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 880 fős létszámfelvétel és 552 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 1432 fő munkavállalót fognak érinteni. Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként december 31-én összesen fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a szeptember 30-ai bázisadathoz képest 0,6%-os (328 fős) emelkedést jelent. 14

15 A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye öt járási területéről jeleztek a munkáltatók létszámemelkedést, ezek közül jelentősebb : Miskolc (89 fő, 0,4%); Kazincbarcika (61 fő, 0,9%) és Tiszaújváros (52 fő, 0,7%) körzete. Tíz járási foglalkoztatási osztály (Encs, Mezőkövesd, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Edelény, Tokaj, Putnok, Gönc, Cigánd) területén december végén is a szeptemberi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Az eddig említett körzetekkel szemben egy járás területén viszont negatív egyenleget mutat a be- és kilépők száma: Szikszó (-30 fő, -4,7%). A létszám negatív egyenlege főleg a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése hulladékgazdálkodás, szennyeződésmenetesítés és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ághoz kapcsolódik. Vállalati méret szerint azonos előjelűek, de különböző mértékűek az előrejelzések. A szeptember végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre a középvállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 0,7%-kal (130 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. A nagyvállalkozások rövidtávú 0,6%-os bővítési terve, az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 174 fős emelkedést jelent. A felmérésben részt mikro-, és kisvállalkozások többsége egyaránt az alkalmazotti létszám stagnálását valószínűsíti. (ld. 2. sz. melléklet) Az egy évvel korábbi, IV. negyedévi felméréshez viszonyítva mind a négy vállalati méret szerinti kategóriában csekély mértékű (0,3-0,6%-pont közötti) létszámváltozást rögzítettünk Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma - 3 hónapon belüli - létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 30 4, ,5 36 5, ,0 Kisvállalkozás 31 8, , , ,0 Középvállalkozás 29 14, , , ,0 Nagyvállalkozás 4 8, , , ,0 ÖSSZESEN 94 7, , , ,0 A vállalkozások 79,4%-a három hónapon belül stagnálással, 13,1%-uk növekedéssel számol, miközben 7,5%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben az előző negyedévhez képest pozitív irányú elmozdulás nem várható. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 83,3%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 10,7% növekedést, 6,0% pedig létszámcsökkenést jelzett. 15

16 A 3 hónap múlva várható létszámváltozás (munkaerő-csökkenés, munkaerő- felvétel) az adatszolgáltatóknál, összevont nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Gazdasági szolgáltatások Közösségi szolgáltatások Egyéb szolgáltatások -1,7-0,9-0,9-1,7-1,0-0,4-1,5-0,4-1,1-0,4-0,7 0,8 0,9 0,8 0,9 0,6 0,2 0,9 1,1 0,7 0,7 1,0 0,4 1,8 1,9 2,5 2,4-3,0-2,0-1,0 0,0 1,0 2,0 3,0 % Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában a (létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva) a pozitív előrejelzések dominálnak. A be- és kilépési forgalom várhatóan számottevőbb létszámnövekedést eredményez az ipar (+243 fő, 0,9%), azon belül főként a feldolgozóipar (+249 fő, +1,1%); a kereskedelem, gépjárműjavítás (+60 fő, +0,9%); valamint a gazdasági szolgáltatások (+36 fő, 0,7%), azon belül az ingatlanügyek (+33 fő, +4,4%) nemzetgazdasági ág(ak)ban közölt adatszolgáltatóknál. Negatív, létszámcsökkenést eredményező egyenleget négy nemzetgazdasági ágban, közülük jelentősebbet a közösségi szolgáltatások (-31 fő, -0,4%), azon belül egyedül az oktatás (-52 fő, - 2,5%), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (-24 fő, -0,9%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A szeptember - december között várhatóan lezajló létszámváltozások az egyes foglalkozásokat a következőképpen érinthetik. A belépő létszám legmagasabb a feldolgozóipari gépek kezelői (132 fő); a kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozások (124 fő); a fém- és villamosipari foglalkozások (99 fő); illetve az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (77 fő) csoport(ok)ban. A kilépő létszám legmagasabb az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (94 fő); és az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (60 fő) vonatkozásában. A be- és kilépők egyenlege alapján a feldolgozóipari gépek kezelői (87 fő); a kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozások (74 fő); valamint a fém- és villamosipari foglalkozások (61 fő) estében mérsékeltebb foglalkoztatás-növekedés várható. 16

17 5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2017 SZEPTEMBER VÉGÉN Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 10% felett 5-10% között NÖVEKEDÉS 5% alatt 0% 5% alatt 5-10%között CSÖKKENÉS 10% felett A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a szeptember 30-ai bázis időszaki létszámhoz képest szeptember végére várhatóan 0,7%-kal nő az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés azonos irányú, del magasabb (2,3%-os) mozgást prognosztizál III. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 397 fős munkahely-bővítést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. Jelentősebb megyei munkahely-bővítés várhatóan három járásban (Kazincbarcika, Miskolc, Sárospatak) fog megvalósulni. A kazincbarcikai járásban (+242 fő) döntően a feldolgozóipar - azon belül a vegyi anyag, termék gyártása, illetve a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása- ; a miskolci járásban (+177 fő) a kereskedelem, gépjárműjavítás és az egyéb szolgáltatás; a sárospataki járásban (+112 fő) jellemzően a feldolgozóipar - azon belül a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása, illetve a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása - területén prognosztizálható létszámbővülés. 17

18 Ezen felül a munkáltatói előrejelzések alapján várhatóan még nyolc járásban alakul ki (15-60 fő közötti) létszámbővülés szeptember végére vonatkozóan. Jelentősebb: Mezőcsát (+60 fő) és Mezőkövesd (+58 fő), előbbi az ingatlanügyek, és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat; utóbbi a feldolgozóipar azon belül a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása területén. További három járásban (Edelény, Gönc, Cigánd) nem jeleztek számottevő változást az adatszolgáltatók, a jelenlegi illetve az egy év múlva várható létszámváltozás egyenlege járási összesítésben alig tér el. A munkáltatók által jelzett várakozások szerint a Tiszaújvárosi (-379 fő, legnagyobb számban a feldolgozóipar, azon belül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása); valamint a Szikszói járásban (-47 fő, legnagyobb számban a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés, valamint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak létszámfogyást. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legnagyobb arányú növekedésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan 4,1%-kal (98 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező tizenkét hónap során. Arányaiban jóval kisebb, de létszámvonzatában jelentős (228 főt érintően, 1,3%-os, illetve 92 főt érintően, 1,2%-os) növekedést jeleztek az fő közötti létszámot foglalkoztató közép-, valamint a kisvállalkozások. A nagyvállalkozások lényegében stagnálásra számítanak. A munkáltatók száma - 12 hónapon belüli - létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 73 11, ,4 19 3, ,0 Kisvállalkozás 83 21, ,3 27 7, ,0 Középvállalkozás 52 26, , , ,0 Nagyvállalkozás 17 34, ,1 5 10, ,0 ÖSSZESEN , ,3 73 5, ,0 A vállalkozások 5,8%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számol, míg 76,3%-uk stagnálást, 17,9%- uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 17,2%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számolt, míg 77,8% stagnálást, 5,0% pedig létszámcsökkenést jelzett. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a kereskedelem, gépjárműjavítás (+148 fő, +2,3%); a feldolgozóipar (+125 fő, +0,5%); az építőipar (+59 fő, +2,5%); illetve az egyéb szolgáltatások (+38 fő, +1,9%) területén tevékenykedő szervezeteknél. Kisebb létszámcsökkenést III. negyedévének végére egyetlen nemzetgazdasági ágban, az oktatás (-70 fő, -3,4%) területén tevékenykedő munkáltatók jeleztek. 18

19 6. A MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók jellemzően milyen (formális-, informális csatornákon elérhető) forrásokból elégítik ki munkaerő-piaci igényüket és, hogy ezeket milyen rendszerességgel használják. Az 5. kérdésben szereplő változók mindegyike az egy évvel korábbi kérdőíven is szerepelt. Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN* % 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 Hírdetés útján 13,0 47,6 39,4 Pályázatokkal 14,7 37,6 47,6 Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály segítségével 54,6 38,7 6,8 Informális csatornákon keresztül 30,6 52,8 16,6 Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül 2,47,5 90,2 Interneten keresztül 3,9 27,8 68,3 Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással 4,1 34,7 61,2 Gyakran Alkalmanként Soha * a diagram a nincs válasz -ok kizárásával készült A fenti diagramból jól látható, hogy a felmérésben részt vevő munkáltatók döntő többsége igénybe veszi az NFSZ szolgáltatásait, munkaerő-igénye kielégítésében (93,2%) rendszeresen vagy alkalmanként közvetítést kér a területileg illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályától. Az elmúlt évhez hasonlóan jól működnek az informális csatornák (pl. család, rokonok, kollégák), kapcsolatrendszerek, ugyanis a válaszadók 83,4%-a ezt a csatornát is alkalmazza az üres álláshelyek betöltésénél, viszont ennél a forrásnál az alkalmankénti gyakoriságot választók száma magasabb. Legutóbb egy évvel ezelőtt vizsgáltuk ezt a kérdést és a kapott válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a források rangsorában változás nem következett be. A munkáltatók leggyakrabban továbbra is a járási hivatal foglalkoztatási osztály, az informális csatornák, valamint a hirdetések által kínált lehetőséget választják. A válaszadók szerint a munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül történő toborzás most is az egyik legkevésbé igénybe vett szolgáltatás, sőt az elmúlt évhez képest tovább csökkent a preferáltsága. Az elmúlt évhez képest apró változás, hogy egyrészt a munkaerőigény kielégítésére szolgáló források igénybevételének gyakorisága a belső meghirdetéssel, átcsoportosítással változó esetében (-2,4%- ponttal, 38,8%-ra) tovább csökkent, amely egyrészt adódhat abból is, hogy bíznak az új munkavállaló szakértelmében, motiváltságában, kitartásában, vagy, hogy a válaszadók köre nem fedi teljesen egymást. Másrészt, hogy az Interneten keresztül történő tájékozódás szerepe (+3,5%-ponttal, 31,7%- ra) erősödött, amit a partneri körben végezett elégedettség mérések ugyancsak alátámasztottak. 19

20 7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. A Nemzetgazdasági Minisztérium (azon belül a Munkaerő-piaci Főosztály, Elemzési és Bérpolitikai Osztály) szakmai irányításával az országban 173, a régióban 28, míg B.-A.-Z. megyében 16 foglalkoztatási osztály vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik az ún. kikérdezést megelőző héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban kikérdezést megelőző héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. 20

21 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az egyes mutatók számításánál a TEÁOR 08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, amelyek a következő területeket fedik le: 21

22 TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, teljes hierarchia (forrás: A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U Területen kívüli szervezet 00 Nincs besorolva 22

23 8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) T Á B L Á Z A T O K A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2016 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN (közfoglalkoztatottak nélkül) 1. sz. táblázat jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Járás/Megye/Ország létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Miskolc , ,9 Encs , ,8 Kazincbarcika , ,4 Tiszaújváros , ,4 Mezőkövesd , ,7 Ózd , ,8 Sárospatak , ,6 Sátoraljaújhely , ,4 Szerencs , ,7 Edelény , ,4 Szikszó , ,3 Tokaj , ,8 Putnok , ,6 Gönc , ,8 Mezőcsát , ,8 Cigánd , ,8 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,7 Magyarország , ,3 A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2016 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 2. sz. táblázat jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Vállalati méret létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mikrovállalkozás , ,1 Kisvállalkozás , ,2 Középvállalkozás , ,3 Nagyvállalkozás , ,1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,7

24 A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2016 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 3. sz. táblázat jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás Nemzetgazdasági ág, ágazat válaszadók száma létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva (TEÁOR '08) db fő fő fő % fő fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,3 Bányászat, kőfejtés , ,0 Feldolgozóipar , ,5 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás , ,4 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd , ,0 Építőipar , ,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,3 Szállítás, raktározás , ,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,2 Információ, kommunikáció , ,3 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,1 Ingatlanügyletek , ,6 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , ,6 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,9 Oktatás , ,4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,2 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,4 Egyéb szolgáltatás , ,9 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,7

25 4. sz. táblázat A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2016 októberében adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 40 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Egyenleg Foglalkozási csoport Belépő Kilépő belépő-kilépő (FEOR 2008) fő Feldolgozóipari gépek kezelői Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Járművezetők és mobil gépek kezelői Építőipari foglalkozások Összeszerelők A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2016 októberében adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 40 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 5. sz. táblázat Egyenleg Foglalkozási csoport Belépő Kilépő belépő-kilépő (FEOR 2008) fő Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2016 októberében adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 40 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 6. sz. táblázat Egyenleg Foglalkozási csoport Belépő Kilépő belépő-kilépő (FEOR 2008) fő Feldolgozóipari gépek kezelői Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások

26 7. sz. táblázat A válaszadó szervezetek megoszlása JÁRÁSONKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN Járás/Megye db % db % db % db % db % Miskolc , , , , ,8 Encs 18 2,9 24 6,3 6 3,0 2 4,1 50 4,0 Kazincbarcika 74 11,8 30 7, ,1 4 8, ,5 Tiszaújváros 20 3,2 29 7,6 18 9,1 3 6,1 70 5,6 Mezőkövesd 27 4,3 28 7,3 13 6,6 3 6,1 71 5,6 Ózd 36 5,7 25 6,5 9 4,5 4 8,2 74 5,9 Sárospatak 18 2,9 27 7, ,1 0 0,0 67 5,3 Sátoraljaújhely 33 5,2 26 6,8 9 4,5 8 16,3 76 6,0 Szerencs 48 7,6 20 5,2 10 5,1 2 4,1 80 6,4 Edelény 37 5,9 24 6,3 8 4,0 1 2,0 70 5,6 Szikszó 28 4,5 9 2,3 4 2,0 0 0,0 41 3,3 Tokaj 28 4,5 11 2,9 2 1,0 0 0,0 41 3,3 Putnok 20 3,2 6 1,6 2 1,0 2 4,1 30 2,4 Gönc 21 3,3 18 4,7 5 2,5 0 0,0 44 3,5 Mezőcsát 12 1,9 8 2,1 3 1,5 0 0,0 23 1,8 Cigánd 23 3,7 4 1,0 0 0,0 0 0,0 27 2,1 Borsod-Abaúj-Zemplén , , , , ,0 8. sz. táblázat A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés GAZDASÁGI ÁG SZERINTI REPREZENTÁCIÓJA (közfoglalkoztatottak nélkül) Ágazat betűjele Ágazat megnevezése TEÁOR '08 Alkalmazásban állók száma (KSH*) A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma** Reprezentációs arány fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,8 B Bányászat, kőfejtés ,7 C Feldolgozóipar ,0 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás ,6 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ,7 F Építőipar ,2 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,3 H Szállítás, raktározás ,1 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,4 J Információ, kommunikáció ,8 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,5 L Ingatlanügyletek ,5 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,3 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,1 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,2 P Oktatás ,8 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,0 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,0 S-T-U Egyéb szolgáltatások ,3 A-U ÖSSZESEN ,0 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai, I-III. negyedév. ** A megyében lévő telephelyen alkalmazásban állók száma, IV. negyedév.

27 9. sz. táblázat A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Ágazat betűjele Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08) MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN fő % fő % fő % fő % fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 151 6, , , , ,7 B Bányászat, kőfejtés 0 0, ,4 68 0,4 0 0, ,3 C Feldolgozóipar , , , , ,0 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 10 0,4 47 0,6 66 0,4 0 0, ,2 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 25 1,0 45 0, , , ,5 F Építőipar , , ,3 0 0, ,0 G Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , ,2 H Szállítás, raktározás 57 2, , , , ,6 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 226 9, , ,1 0 0, ,1 J Információ, kommunikáció 33 1,4 40 0,5 58 0,3 0 0, ,2 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 7 0,3 65 0, , , ,3 L Ingatlanügyletek 52 2, , , , ,3 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 159 6, , ,3 0 0, ,3 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 89 3, , , , ,4 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 4 0, , , , ,7 P Oktatás 20 0, , , , ,5 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 35 1, , , , ,9 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 30 1, ,3 43 0,2 0 0, ,4 S-T-U Egyéb szolgáltatások 79 3, , , , ,3 A-U ÖSSZESEN (fő, oszlop %) 100,0 100,0 100,0 100,0 100, A-U ÖSSZESEN (fő, sor %) 4,1 13,1 30,5 52,4 100,0 Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok bevonásra kerültek) 10. sz. táblázat Az Ön szervezete jellemzően, mely forrásokból Gyakran Alkalmanként Soha Nincs válasz ÖSSZESEN és milyen gyakran elégíti ki munkaerő-igényét? (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) Hírdetés útján 105 8, , , , ,0 Pályázatokkal 97 7, , , , ,0 Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály , ,9 55 4, , ,0 Informális csatornákon keresztül , , , , ,0 Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken 15 1,2 47 3, , , ,0 Interneten keresztül 25 2, , , , ,0 Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással 26 2, , , , ,0 Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok kizárásra kerültek) 11. sz. táblázat Az Ön szervezete jellemzően, mely forrásokból és Gyakran Alkalmanként Soha ÖSSZESEN milyen gyakran elégíti ki munkaerő-igényét? (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) Hírdetés útján , , , ,0 Pályázatokkal 97 14, , , ,0 Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály , ,7 55 6, ,0 Informális csatornákon keresztül , , , ,0 Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken 15 2,4 47 7, , ,0 Interneten keresztül 25 3, , , ,0 Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással 26 4, , , ,0

28 G R A F I K O N O K 1. sz. grafikon A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG (FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA) SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) db fő MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) 0 Válaszadó szervezetek (db) Foglalkoztatottak (fő) 2. sz. grafikon A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 3,0 2,5 2,0 1,9 1,6 1,2 % 1,0 0,0 0,1 0,3 0,7 0,6-1,0-0,9-0,7-2,0-1,6-3,0-2,4 MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás

29 3. sz. grafikon A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT (közfoglalkoztatottak nélkül) szeptember 30-ai tény létszám fő december 31-ig várható létszám szeptember 30-ig várható létszám Miskolc Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely járás Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc Mezőcsát Cigánd