Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól március

Átírás

1 Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 214. március Tovább csökkent az álláskeresők száma a megyében. A 214. évi közfoglalkoztatási programok indításának hatására mind havi, mind éves összevetésben kevesebb a nyilvántartott álláskereső a megyében. A megyei munkanélküliség mérséklésében továbbra is meghatározó a közfoglalkoztatás, de folyamatosan emelkedik a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatóktól kapott munkaerőigények száma is, ami negyedéves szinten harmadával múlta felül az egy évvel korábbit. Borsod-Abaúj-Zemplén megye járási munkaügyi kirendeltségei 214. március végén álláskeresőt tartottak nyilván, 21,2%-kal (14 ezer vel) kevesebbet, mint egy éve. A tavasz kezdetén hasonlóan alacsony létszámot utoljára 22-ben regisztráltak a megyei kirendeltségek. Országosan 431,5 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, ami az egy évvel korábbitól 3,4%-kal kevesebb. Az álláskeresők járási létszámának éves alapon mért változásában szerepet játszik a kirendeltségek illetékességi területének 213 közepén végrehajtott módosítása is. 1 Ez a gönci és a putnoki járásban éves összevetésben emelkedést okoz, több kirendeltség esetében (pl. kazincbarcikai, a szerencsi, a szikszói, a sárospataki, az encsi járásban) a csökkenés irányába hat ez a változás. Márciusban a gönci és a putnoki járásokban továbbra is növekedés tapasztalható, és Mezőcsát térségében alig mérhető változás, a többi járás esetében viszont igen jelentős mértékű a csökkenés. Szám szerint tekintve kétezer t meghaladó csökkenés ment végbe a miskolci és az ózdi járásban, mértékét tekintve pedig öt járásban is közelíti a 4%-ot (pl. az encsi, az edelényi, a szikszói járásban) A regisztrált álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 212. jan jan. júl. aug. szept. okt. nov. dec Az álláskeresők számának változása körzetenként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 213. március 214. március Az előző hónaphoz viszonyítva is csaknem minden megyében megindult az álláskeresők számának a csökkenése. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei havi csökkenés mértéke 3,8% (2 ezer ) volt, kissé nagyobb, mint az országos átlag (2,7%). A havi változás alakulására az erősödő szezonális hatások mellett a mezőgazdasági tevékenységre alapozott 214. évi kistérségi startmunka mintaprogramok indítása gyakorolt döntő hatást. Ez elsősorban a megye leghátrányosabb helyzetű területein 1 Az összehasonlítás alapjául szolgáló adatok nem módosultak, azok az akkori területi beosztásnak megfelelő adatokat tartalmazzák.

2 TÁJÉKOZTATÓ, 214. március eredményezett nagyobb arányú csökkenést, így pl., és térségében 1 13%- kal fogyott februárhoz képest az álláskeresők száma. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány márciusban 2%-ot tett ki, ami az egy évvel korábbitól lényegesen, 5,3 százalékponttal kevesebb. A havi szinten bekövetkezett létszámcsökkenés a munkanélküliségi arány,7 százalékpontnyi mérséklődését vonta maga után. Az országos arány az elmúlt havi 1,1%-ról 9,8%-ra süllyedt, az egy évvel korábbihoz képest pedig 4,4 százalékponttal javult, így a megyei és országos arány különbsége tovább mérséklődött. A megye viszonylag kedvezőbb helyzetűnek tekinthető járásaiban (, Tiszaújváros, Mezőkövesd, Sárospatak és Sátoraljaújhely térsége) az álláskeresők becsült aránya 14,1 16,6% között alakult, a többi járásban meghaladta a megyei átlagot, közülük a cigándi, a szikszó, az ózdi és az encsi járásban volt a legmagasabb (29,8 31,3% közötti). % 35, 3, 25, 2, A regisztrált álláskeresők arányának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 213. jan % 35, 3, 25, 2, 15, A regisztrált álláskeresők arányának alakulása körzetenként B.-A.-Z. megye járásaiban, 214. március megyei átlag:2% 15, 1, 1, 5, 5,, jan. júl. aug. szept. okt. nov. dec., Márciusban tovább csökkent a megyei kirendeltségek által nyilvántartásba vett álláskeresők száma. A hónap folyamán 5,3 ezer került be a nyilvántartott álláskeresők közé, ez 15%-kal (913 vel) maradt el a februáritól, de mintegy 3 vel meghaladta a tavalyit. A hónap folyamán regisztrált álláskeresők között a korábbiakhoz hasonlóan igen kevés volt az olyan, akit első ízben vettek nyilvántartásba (9,2%, 485 ), túlnyomó többségük már ismételten lépett kapcsolatba a kirendeltséggel (9,8%, 4,8 ezer ). Esetükben jellemzően a határozott időre kötött közfoglalkoztatási szerződése járt le, kisebb részük az elsődleges munkaerőpiacon veszítette el ismét az állását, és sok fiatal a nappali tagozatos hallgatói jogviszony megszűnését követően lett újra álláskereső. Márciusban 7,3 ezer került ki a nyilvántartott álláskeresők közül, csaknem másfélszer annyi, mint februárban. Többségük (73%) nyilvántartása munkavállalás vagy képzési lehetőség elfogadása miatt szűnt meg, a többieké (27%) egyéb okból, jobbára a jelentkezési kötelezettség mulasztása következtében. A havi létszámváltozás hatására az átlagosnál jobban csökkent a férfiak, az alacsony iskolai végzettségűek, a szakképzetlenek és a középkorúak száma, részaránya a nyilvántartott álláskeresők között. Március végén száz álláskereső közül 55 férfi, 45 pedig nő volt, életkor szerint tekintve pedig a évesek (23,4%) voltak a legtöbben, a 25 év alattiak aránya 17,2%-ot tett ki, az 55 éves vagy idősebbeké 14% volt. Az álláskeresők egy évvel korábbi összetételéhez képest a legfiatalabbak (a legfeljebb 19 évesek) és a legidősebbek (legalább 55 évesek) számarányában figyelhető meg kisebb emelkedés a köztes korosztályokba tartozók részarányának csökkenése mellett. Az iskolai végzettség szerinti összetétel a középfokon szakképzettek irányába tolódott kissé el, a legfeljebb 8 általánost, illetve iskolát, egyetemet végzetteké csökkent. Ezzel együtt az e hónap végén nyilvántartott álláskeresők többsége legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett (44,2%), őket a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek (29,7%) követték. Változatlanul a harmadik legnagyobb csoport a középiskolát végzett álláskeresők csoportja, közülük a többség szakközépiskolában, technikumban érettségizett és szerzett szakképzettséget (14,5%), kisebb részük gimnáziumi érettségivel (8,4%) rendelkezik. A legkisebb csoportot a diplomások (3,2%) alkották. 2 A nyilvántartott álláskeresők száma a KSH Munkaerő-felméréséből származó, a éves népességre vonatkozó gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva. 2/6

3 TÁJÉKOZTATÓ, 214. március Megyénkben a foglalkoztatáspolitikai támogatások, valamint a hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazásával járó kedvezmények hatására hosszabb ideje csökken ezeknek a rétegeknek a száma a nyilvántartott álláskeresők között március végén a B.-A.-Z. megyében nyilvántartott álláskeresők 29,7%-a, 15,4 ezer volt tartósan álláskereső, 31%-kal (6,9 ezer vel) kevesebb, mint egy éve. A legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzett álláskeresőké éves összevetésben 22,8%-kal (6,8 ezer vel) 22,9 ezer re apadt. Hasonló mértékű csökkenés mérhető a 25 évesnél fiatalabb álláskeresők számában is. Ők a hónap végén 9 ezren voltak a kirendeltségek nyilvántartásában, 21,3%-kal (2,4 ezerrel) kevesebben, mint egy éve. Az 5 éves vagy idősebb álláskeresők 13 ezer vel voltak jelen az álláskeresők között, számuk 15,3%-kal (2,4 ezer vel) csökkent az előző év márciusához képest. Havi szinten is csökkent valamennyi említett csoportba tartozók száma, a csökkenés az alacsony iskolai végzettségű, a legfeljebb általános iskolát végzett álláskeresőket érintően volt a legnagyobb (1,2 ezer s, 5,1%). 4 A leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetű álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z megyében, 213. jan Az álláskeresők összetételének alakulása ellátási típusonként B.-A.-Z. megyében, 213. jan alacsony iskolai végzettségű tartósan munkanélküli 25 évesnél fiatalabb 5 éves és idősebb FHT Ellátatlan Állásker. ellátás 213. jan. júl. aug. szept. okt. nov. dec jan jan. júl aug szept okt nov dec 214. jan. Háromhavi emelkedést követően márciusban csökkent az álláskeresők ellátására jogosultak száma, de fogyott a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosultaké és a pénzbeli ellátásban nem részesülőké is. A hónap végén 3,5 ezer volt jogosult álláskeresési járadékra, 1 ezer pedig a nyugdíj előtt állók segélyére, együttes létszámuk 19,8%-kal lett kevesebb az előző havitól. A települési önkormányzatok által megállapított szociális jellegű (FHT) támogatásra jogosultak száma a hónap végén 21,1 ezer volt, egy hónap alatt félezer vel (2,5%-kal) csökkent. Az álláskeresők ellátására jogosultak részaránya 8,8%-ot, az FHT-ra jogosultaké pedig 4,7%-ot tett ki az álláskeresők között. A pénzbeli ellátásban nem részesülők száma 1,4%-kal (378 vel) 26,2 ezerre csökkent, de arányuk 5,5%-ra emelkedett. Az egy évvel korábbihoz mérten az FHT-ra jogosultak száma 31,4%-kal, a pénzbeli ellátásban nem részesülőké 14,8%-kal apadt, ellenben az álláskeresők támogatására jogosultaké továbbra is emelkedő tendenciájú március végén a megyei munkaügyi kirendeltségek együttvéve 7114 pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, 17,3%-kal (1,5 ezer vel) kevesebbet, mint egy éve. Havi szinten is csökkent a pályakezdők száma (1,8%-kal, 129 vel), arányuk 13,7%-ot tett ki az álláskeresők között. Minden negyedik pályakezdő a miskolci járásban él, számuk megyei eloszlása nagyjából azonos a nem pályakezdő álláskeresők eloszlásával. A hónap folyamán 966 pályakezdő álláskereső kérte nyilvántartásba vételét háromból egy első ízben, kettő ismételten - a megyei kirendeltségeken, s 1,1 ezer nyilvántartása megszűnt. A kikerültek 61%-a elhelyezkedett, néhányan képzést kezdtek (3%), a többiek (36%) nyilvántartása egyéb ok, általában a jelentkezési kötelezettség mulasztása miatt szűnt meg. Márciusban az előző havi többszörösére nőtt az újonnan bejelentett állások száma a megyében. Március folyamán - az előző hónapról még nyitott állásajánlatokkal együtt - 13,8 ezer állás állt a járási munkaügyi kirendeltségek közvetítési tevékenysége rendelkezésére, ez 83%-kal több volt, mint februárban. Ebből 1,5 ezer állást márciusban jelentettek be a megyei munkaadók, ami több mint 4,3- szerese a februárban jelzett munkaerő-igényeknek. A növekedés túlnyomó többsége a 214. évi mezőgazdasági jellegű kistérségi startmunka mintaprogramok március eleji indításából adódott, a többi 3/6

4 TÁJÉKOZTATÓ, 214. március a nyílt munkaerő-piaci ajánlatok növekedéséből. A hónap folyamán országosan nyilvántartásba vett 8,1 ezer üres álláshely 13,1%-át B.-A.-Z. megyei foglalkoztatók jelentették be. A megyei munkaadók által márciusban bejelentett állások 93%-a támogatással létesült, 7%-a támogatás nélküli állás volt. Támogatással 9,8 ezer re, támogatás nélkül 74 re kezdeményeztek munkaerő-közvetítés a munkáltatók, ami az előbbiek esetében 5,5-szeres, az utóbbiak esetében 15%- os emelkedést jelent a februárban jelzett munkaerő-igényekhez képest. A támogatási igény nélküli állásajánlatok száma az egy évvel korábbihoz képest is jelentős emelkedést mutat (26%). A tavalyi gyakorlattal szemben idén a különféle közfoglalkoztatási programok indítására ütemezetten kerül sor, így a támogatott állásajánlatok száma a 213. márciusi kiemelkedő nagyságrendhez képest most feleannyi volt. db jan. A hónap folyamán feltárt, bejelentett állások számának alakulása B.-A.-Z. megyében, 213. jan júl. aug. szept. Támogatott okt. nov. dec. Nem támogatott 214. jan. db A hónap folyamán feltárt, bejelentett új állások száma járásonként, 214. március közfoglalkoztatás egyéb támogatás normál állás A legtöbb üres állást márciusban is a miskolci (184, 17,5%%) járásban jelentették be, ezen kívül még a kazincbarcikai (954, 9,1%), az encsi (878, 8,4%) és az edelényi (84, 7,7%) járásban volt viszonylag sok. A támogatott állások részaránya négy járás (, Tiszaújváros,, ) kivételével mindenütt 9% fölötti volt. A legtöbb nem támogatott állást márciusban is a miskolci járásban jelezték (295, 4%), e mellett, mint máskor, az ózdi (18, 14,6%) és a kazincbarcikai (76, 1,3%) kirendeltségre bejelentett nem támogatott állások száma volt számottevőbb. A támogatott állások 86%-át a közigazgatás (többségében a helyi önkormányzatok) jelentették be, ezen kívül csak a mezőgazdaság és az adminisztratív szolgáltatások (2-2%) területéről jeleztek még nagyobb munkaerőigényt. A nem támogatott állások közül a legtöbbet feldolgozóipari jórészt élelmiszeripari, vagy a járműgyártás, illetve a fémfeldolgozás területén tevékenykedő - cégek jelentették be (23%), ezen kívül kereskedelmi, építőipari és tudományos, műszaki területről kértek még nagyobb létszámban álláskeresők közvetítését (12 12%). A támogatott munkaerő-igények zöme egyszerű kisegítő, illetve segédmunkára szólt, jó részük mezőgazdasági, erdészeti területen, de ezekhez kapcsolódóan számos helyen volt igény gépkarbantartókra, munka- és termelésszervezőkre és irodai munkákban jártas álláskeresőkre. A nem támogatott állások között is volt sok segédmunka (takarító, kézi csomagoló, telepőr stb.), a szakképzett munkavállalók közül nagyobb, munkakörönként 31-6 re irányuló kereslet csak fémfeldolgozó gépkezelő, bolti eladói, mechanikaigép-összerelő, illetve 1-3 re kőműves, vezeték- és csőhálózati szerelő, kereskedelmi ügyintéző, irodai adminisztrátor, lakatos, forgácsoló, szakács, pultos, pék szakképzettséggel rendelkezők iránt volt. Több mint 8,1 ezer álláskereső állt munkába márciusban a megyében. A 214. évi közfoglalkoztatási programok indítása nagymértékben megnövelte az átmeneti munkalehetőségek számát a megyében. Ennek köszönhetően az előző havi közel kétszeresére emelkedett azoknak az álláskeresőknek a száma a megyében, akik munkaszerződést köthettek a hónap folyamán. Márciusban a megyében nyilvántartott álláskeresők közül 8155 kezdett dolgozni, 3,9 ezer vel (93%-kal) többen, mint februárban. A többség támogatással (83%, 6,8 ezer ), kisebb részük támogatás nélkül (17%, 1,4 ezer ) tudott elhelyezkedni. Mintegy 5 kivételével, akik bértámogatással a normál munkaerőpiacon jutottak munkához, a többi támogatással elhelyezett 4/6

5 TÁJÉKOZTATÓ, 214. március álláskereső a téli vagy a mezőgazdasági jellegű kistérségi közfoglalkoztatási programok keretében kapott munkát. A közfoglalkoztatáshoz hasonlóan az előző havi több mint kétszeresére bővült a nyílt munkaerőpiacon támogatással elhelyezkedők száma is, s ha nem is ilyen mértékű, de számottevő, 1%-os növekedés figyelhető meg a támogatás nélkül elhelyezett álláskeresők számában is. A márciusban munkát kezdő álláskeresőkön kívül további 142 támogatott munkaerő-piaci képzése kezdődött meg, így ők is kikerültek a nyilvántartott álláskeresők közül. A márciusi elhelyezkedési adatok nem érik el az előző év márciusának szintjét, amikor nem csak a mezőgazdasági, hanem az egyéb értékteremtő közfoglalkoztatási mintaprogramok, továbbá az országos startmunkaprogramok indítására is sor került. Az akkori kiemelkedő közfoglalkoztatási mutatókhoz képest 214. márciusban 6%-kal kevesebben kerültek be a közfoglalkoztatási programokba. A nyílt munkaerő-piaci munkavállalás tekintetében ezzel ellentétes irányú a változás, idén márciusban 14%-kal többen tudtak így munkát vállalni, mint egy éve. A normál, nem támogatott elhelyezkedések száma pedig 39 s csökkenés mellett gyakorlatilag megegyezik a tavalyival. Februárhoz képest két kivétellel valamennyi járásban nőtt az elhelyezkedő álláskeresők száma. Több térségben (pl.,, Sárospatak, Mezőcsát) az előző havinál 5,5 7-szer többen kezdtek dolgozni, túlnyomó többségük a közfoglalkoztatás területén. A legtöbb járásban emelkedett a támogatás nélkül munkát kezdők száma is, volt, ahol kétszer (Sárospatak) vagy háromszor () többen jutottak így munkához, mint februárban. Márciusban a legtöbb álláskeresőt a miskolci járási kirendeltség segítette támogatással vagy a nélkül - munkához (1,5 ezer ), amit a kazincbarcikai (762 ), az edelényi (665 ), az ózdi (658 ) és a putnoki (647 ) járásban regisztráltak közül elhelyezettek száma követett. További 5 járásban (pl., Sárospatak, ) alakult még között a hónap folyamán munkát kezdők száma, máshol ennél kevesebb volt. Minden járásban azok alkották a jellemző többséget (8-95%), akik támogatással zömében közfoglalkoztatottként kaptak munkát, arányuk csak négy járásban alakult 8% alatt (, Tiszaújváros, Mezőkövesd, ). 2 A foglalkoztatottá vált álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, 213. január március 1 6 A foglalkoztatottá vált álláskeresők száma körzetenként B.-A.-Z. megyében, 214. március Támogatás nélkül Támogatással jan. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2 A támogatás nélkül elhelyezkedők száma most is a miskolci (49 ) kirendeltség ügyfelei között volt a legtöbb, de további két járásban, a kazincbarcikai és az ózdi járásban is meghaladta a száz t, illetve a tiszaújvárosi, a mezőkövesdi, a sárospataki és a szerencsi kirendeltségen regisztráltak közül 8-1 tudott támogatás nélkül munkába állni. Márciusban egy vállalkozás jelentett be csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntést a megyében. A hónap folyamán egy energiaipari cég jelentett be a miskolci járásban csoportos létszámcsökkentést, melynek végrehajtására májusban kerül sor. A korábban bejelentett döntésekkel együtt 214-ben várhatóan 224 dolgozó munkaviszonya szűnik meg csoportos létszámcsökkentés keretében a megyében, melyből 213 t az év első negyedévében bocsátottak el. A csoportos létszámcsökkentés keretében elbocsátott munkavállalók száma 22 vel haladta meg a 213 első negyedévében hasonló módon elbocsátott dolgozók számát január-március között összesen 3 foglalkoztató jelentett be csoportos létszámcsökkentést, pontosan annyi, mint az előző év első negyedében. 5/6

6 TÁJÉKOZTATÓ, 214. március Márciusban 2 munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég kérte nagyobb, 1 t elérő létszámbővítése végrehajtásához álláskeresők közvetítését a járási kirendeltségeken, így a hasonló nagyságú létszámbővítést végrehajtó megyei szervezetek száma 214 első negyedévében 13-ra bővült. Ezek révén összesen 26 új állás jött létre, melyek közel fele a miskolci járásban, a többi az edelényi és a kazincbarcikai járásban növeli a munkavállalás esélyét. Minden harmadik új állás munkaerő-kölcsönző cégeknél állt rendelkezésre, melyek elsősorban feldolgozóipari vállalkozásokkal állnak kapcsolatban. A feldolgozóiparból érkezett közvetlen megkeresések a bővítések mintegy 15%-át tették ki, amit meghaladt az építőipari vállalkozások munkaerőigénye, ami elérte a 22%-ot. A további állások közel azonos arányban a kereskedelem, az információ és kommunikáció, valamint az oktatás területén jöttek létre. Ezeknek az új állásoknak a betöltéséhez nagyobb számban termék-összeszerelőket, különféle építőipari szakmákban jártas álláskeresőket kerestek, de egyik-másik munkaadó fémipari, csomagoló munkára vagy szociális gondozói területre keresett több szakképzett vagy betanított dolgozót. Az ilyen nagyságrendű közvetítési igények száma csaknem pontosan megegyezik az egy évvel korábbival., 214. április 3. 6/6