NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)

Átírás

1 Munkaügyi Központja Tájékoztató NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye I. negyedév MISKOLC

2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, 2015 Tájékoztató Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Jóváhagyta: Lórántné Orosz Edit igazgató 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) Fax: (46) Honlap (megyei): Honlap (országos):

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 4 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE, 5 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA I. NEGYEDÉVBEN A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2015 DECEMBER VÉGÉN VÉLEMÉNYEK A PÁLYAKEZDŐKKEL KAPCSOLATBAN MÓDSZERTAN MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) 21 TÁBLÁZATOK 1. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 4. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 30 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 30 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 30 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 7. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 8. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 9. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT GRAFIKONOK 1. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG (FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA) SZERINT 2. sz. melléklet: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT KÉRDŐÍV 1. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV 3

4 1. BEVEZETÉS 2014 decemberében harminckilencedik alkalommal kerestük meg ( en, postai úton vagy személyesen) megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerőgazdálkodási terveiről. A korábbi (negyedévente zajló) felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerő-piac várható folyamatairól. 1 A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek, a megyei kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban munkaügyi központ), és a megyei járási munkaügyi kirendeltségek (a továbbiakban kirendeltségek) közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors felkészülés, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során a kirendeltségek a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy 1 oldalas, 5 kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik negyedévente változó kérdése egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban arra keressük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók hogyan vélekednek a pályakezdők alkalmazásáról. A kérdőív többek közt rákérdez arra is, hogy a munkáltatók mennyire befogadóak a pályakezdőkkel szemben, hogy mennyire elégedettek a képzésükkel, hogy sikeresnek ítélik-e meg munkahelyi beilleszkedésüket, illetve, hogy a legújabb nemzedék mennyire tudja hasznosítani szakmai tudását. Az NMF adatfelvétele január között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a december 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Az adatközlő munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak (illetve közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül (a közfoglalkoztatottak létszámát nem tekintve) összességében 1,0%-os, míg egy év távlatában 6,0%-os létszámemelkedéssel számolnak a munkáltatók. Ez utóbbi növekedés jelentős része szervezeti átalakulás révén jön létre, s nem tényleges létszámbővítés eredményeként várható. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 1 A honlapon valamennyi megyei elemzés elérhető, évek szerinti bontásban. 4

5 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 2, 3 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A legutóbb publikált KSH munkaerő-felmérés szerint IV. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 460,2 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 92,1 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 59,0%, amely 1,5%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 4 141,7 ezer fő volt, mely 172,2 ezer fővel, 4,3%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 80,1 ezer fővel, 318,5 ezer főre csökkent, így arányuk 7,1% lett, 2,0 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3098,9 ezer fő volt, 130,3 ezer fővel mérséklődött IV. negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* IV. negyedév Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megnevezés IV. negyedév Változás IV. negyedévhez viszonyítva IV. negyedév Változás IV. negyedévhez viszonyítva ezer fő ezer fő %, ill. %-pont ezer fő ezer fő %, ill. %-pont Foglalkoztatottak 4 141,7 172,2 4,3 245,2 4,7 1,9 Munkanélküliek 318,5-80,1-20,1 29,3 1,9 6,8 Gazdaságilag aktívak 4 460,2 92,1 2,1 274,6 6,5 2,4 Gazdaságilag inaktívak 3 098,9-130,3-4,0 232,4-12,4-5, éves népesség 7 559,1-38,2-0,5 507,0-5,9-1,1 Aktivitási arány (%) 59,0 1,5 54,2 1,9 Foglalkoztatási arány (%) 54,8 2,5 48,4 1,5 Munkanélküliségi ráta (%) 7,1-2,0 10,7 0,4 * A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében IV. negyedévében a évesek 54,2%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 48,4%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 10,7% volt, ami a megyék ragsorában a harmadik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az országos arányszámoktól. A téli hónapokra jellemzően csökkent megyénkben is a munkaerő-kereslet, ami mérsékelte a nyilvántartott álláskeresők elhelyezkedési lehetőségeit. Ezzel összefüggésben, a korábbi tendenciáknak megfelelően az előző hónaphoz képest emelkedett az álláskeresők száma, de az elmúlt évek januári létszámadataira visszatekintve soha nem volt még ilyen alacsony. Ez elsősorban a bő egy éve szinte folyamatosan 30 ezer fő körüli létszámmal működtetett közfoglalkoztatási programok munkanélküliséget csökkentő hatása, de szerepet játszik benne az is, hogy 2014 folyamán tartósan a korábbi évek szintje alatti, átlagosan 51 ezer fő körüli volt az álláskeresők megyei létszáma. 2 Forrás: KSH, STADAT-táblák ( 3 Forrás: Havi munkaerő-piaci tájékoztató, B.-A.-Z. megye, január ( 5

6 2015. január végén a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járási munkaügyi kirendeltségek összesen fő álláskeresőt tartottak nyilván, az előző hónaphoz viszonyítva 3,9 ezer fővel (8,3%-kal) többet. Ezzel szemben az egy évvel korábbihoz képest 2,3 ezer fővel (4,3%-kal) alacsonyabb a számuk, az év első hónapjában a 90-es évek eleje óta nem volt ilyen alacsony. Országosan is hasonlóképp változott az álláskeresők száma, január végén 413,8 ezer álláskereső szerepelt a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában, ami 5,8%-kal haladta meg az előző havit, de 5,3%-kal az egy évvel korábbi alatti volt. fő A regisztrált álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, január január fő Az álláskeresők számának változása járásonként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, és január jan jan jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 0 Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd Az előző hónaphoz képest csaknem valamennyi járásban emelkedett a regisztrált álláskeresők száma, kivéve a tiszaújvárosit és a putnokit, ahol kismértékű csökkenés történt. Nagyobb arányú, 20%-ot meghaladó emelkedés a mezőcsáti, a gönci és a sátoraljaújhelyi járásban figyelhető meg, ezeket a térségeket a közfoglalkoztatási programokon foglalkoztatottak számának átmeneti csökkenése az átlagosnál jobban érintette. A év eleji létszámadatokhoz képest amikor szintén kiemelkedően sokan voltak részesei a megyében a téli átmeneti és egyéb közfoglalkoztatási és képzési programoknak a járások többségében csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma, a szikszói és a putnoki járásban 24-30%- kal, az ózdi és a tokaji járásban 15-17%-kal lettek kevesebben. Az emelkedést mutató kirendeltségek közül a sátoraljaújhelyi és a szerencsi járásban volt a legnagyobb arányú (20, illetve 17%) a növekedés, a sárospataki, a gönci és az edelényi járásban ennél jóval kisebb, 3-6% ért csak el. Az érintettek számát tekintve az ózdi (-937 fő), továbbá a miskolci, a szikszó és a putnoki kirendeltségek által nyilvántartott álláskeresők száma fogyott a leginkább (járásonként fővel), illetve a szerencsi (+438 fő), a sátoraljaújhelyi (+279 fő) és az edelényi (+198 fő) térségben nőtt a legjobban. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány januárban 18,4%-ot tett ki, ami az előző havitól 0,5 százalékponttal magasabb, de jóval kedvezőbb, mint egy éve (20%). Az országos arány is hasonló módon változott, az elmúlt havi 8,9%-ról 9,3%-ra emelkedett, az egy évvel korábbitól pedig 0,8 százalékponttal alacsonyabb. A megye viszonylag legkedvezőbb helyzetű járásaiban (Miskolc, Tiszaújváros térsége) az álláskeresők becsült aránya 11,8 13% között alakult, de a mezőkövesdi, a sárospataki, a putnoki és a sátoraljaújhelyi járásokban is a megyei átlag alatti, 16,4-17,8% közötti volt. A többi járásban januárban is meghaladta a megyei átlagot, a bodrogközi térségben pedig a 30%-ot. 4 A nyilvántartott álláskeresők száma a KSH által megállapított gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva. 6

7 35,0 % A regisztrált álláskeresők arányának alakulása B.-A.-Z. megyében, jan jan. Az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, B.-A.-Z. megye járásaiban, január (%) 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0, jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. JELMAGYARÁZAT A regisztrált álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült számához viszonyítva, %: <15,0 15,1-20,0 20,1-25,0 25,1-30,0 >30, első hónapjában 8,8 ezer álláskeresőt vettek nyilvántartásba a kirendeltségek, az előző havitól 8,6%-kal (695 fővel) többet, de 15,5%-kal (1,6 ezer fővel) kevesebbet, mint egy éve. A növekedés az ismételten nyilvántartásba vett álláskeresők (8,5 ezer fő) számához kötődik, az első ízben nyilvántartásba vett álláskeresők száma (317 fő) alig tért el az egy hónappal, illetve az egy évvel korábbitól. A többnyire a közfoglalkoztatást követően újra regisztrált álláskeresők száma közel 10%-kal nőtt decemberhez képest, de 16%-kal elmaradt a tavaly januáritól. Az első ízben nyilvántartásba vett álláskeresők csaknem kétharmada pályakezdő fiatal volt (200 fő, 63%), közülük minden második alapfokú iskolai végzettséggel (53%) keres állást, a többiek középfokú (36%), illetve a felsőfokú (11%) végzettséggel rendelkeznek. Az ismételten álláskeresővé válók 49%-a hat hónapon, 73%-a egy éven belül jelentkezett újra a kirendeltségen. Az év első hónapjában 4,9 ezer álláskereső nyilvántartása szűnt meg a megyében. Az előző hónaphoz képest - amikor a évi téli átmeneti közfoglalkoztatási és képzési program csaknem 5,4 ezer fő bevonásával elkezdődött feleannyi volt a nyilvántartásból kilépők száma, de az egy évvel korábbihoz viszonyítva mindössze ötszáz fős a csökkenés. A kilépők 65%-a munkát vállalt 48,5% a közfoglalkoztatásban, 16,5% az elsődleges munkaerőpiacon -, a többiek nyilvántartása főként az együttműködési kötelezettség mulasztása miatt szűnt meg. Január végén a megyei munkaügyi kirendeltségek összesen 6,6 ezer fő pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, az előző hónaphoz képest 3,1%-kal (197 fővel) többet, az egy évvel korábbitól viszont 5,4%-kal (378 fővel) kevesebbet. A hónap folyamán 1,1 ezer fő pályakezdő álláskereső kérte nyilvántartásba vételét 18% első ízben, 82% ismételten - a megyei kirendeltségeken, a kilépők száma pedig 901 fő volt, 3 fős eltéréssel annyi, mint 2014 első hónapjában. A nyilvántartásból kikerült pályakezdők közül 52% állást, 2% támogatott munkaerő-piaci képzést vállalt. Az előző hónaphoz hasonlóan január végén is a pályakezdő álláskeresők közel felét a megye három legnépesebb járásában, a miskolci (24%), a kazincbarcikai (12%) és az ózdi (10%) járásban működő munkaügyi kirendeltség tartották nyilván, a többiek a megye további 13 járási kirendeltségével álltak kapcsolatban. Az előző év első hónapjához képest a járások többségében csökkent vagy stagnált a számuk (leginkább a miskolci és a szikszói járásban, fővel), néhány térségben emelkedett (pl. szerencsi, sátoraljaújhelyi, gönci, cigándi), de a létszámnövekedés maximuma 63 fő volt. Január végén országosan 50,1 ezer pályakezdőt tartottak nyilván, számuk havi szinten 2,8%-kal nőtt, éves összevetésben pedig 6,1%-kal apadt. 7

8 Az elmúlt hónapban indított évi téli átmeneti közfoglalkoztatási és képzési program keretében létrehozott támogatott álláshelyek, valamint az egyéb típusú közfoglalkoztatás keretében megüresedett állások betöltésére bejelentett tízezres nagyságrendű munkaerőigényhez képest jelentős mértékben csökkent a járási kirendeltségeken januárban bejelentett támogatott álláshelyek száma. A támogatási igényt nem tartalmazó állásajánlatoké alig változott, 50-nel több volt, mint decemberben. A hónap során bejelentett összes üres állás 84%-a a közfoglalkoztatás révén a másodlagos munkaerőpiacon, 16%-a az elsődleges munkaerőpiacon állt rendelkezésre. Ez utóbbi kisebb részéhez (3%) támogatási igény is társult. Országosan összesen 23,4 ezer állást (támogatott és nem támogatott állás) jelentettek be a munkáltatók, ebből most is a legnagyobb részt 16,3%-ot - a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei foglalkoztatók által bejelentett üres állások alkották januárban a B.-A.-Z. megyei munkaadók összesen 3,8 ezer üres álláshelyet jeleztek a megyei munkaügyi kirendeltségeken. Ez az előző havi 30%-a volt, az egy évvel korábbitól viszont alig tért el, 77 állással meghaladta azt. A megyei foglalkoztatók által bejelentett állások 87%-a támogatással létesült, 13%-a támogatás nélküli állás volt. Támogatással 3,3 ezer főre volt kereslet, közülük mintegy 130 főt bér- vagy egyéb támogatással az elsődleges munkaerőpiacon kívántak alkalmazni. A legtöbb munkaerőigény szám szerint 3,2 ezer főre vonatkozóan a téli közfoglalkoztatási és képzési program, illetve a kistérségi startmunka mintaprogramok és a települési önkormányzatok ún. hagyományos közfoglalkoztatásának létszámigénye volt megyeszerte. A támogatás nélküli munkaerőigények száma ebben az időszakban, szezonális hatásra mindig alacsony, most 493 főre kezdeményeztek munkaerő-közvetítés a munkáltatók. Számuk csaknem ugyanannyi volt, mint az előző hónapban vagy egy évvel korábban. A járási kirendeltségek az előző hónapról még nyitva álló ajánlatokkal együtt összesen 10,3 ezer állásra végeztek közvetítést, ami az előző havitól 44%-kal, az egy évvel korábbitól pedig 24%-kal volt kevesebb. Az eltéréseket mindkét tekintetben a közfoglalkoztatás egyes programjainak indításában, a végrehajtott létszámcserék ütemezésében lévő különbségek magyarázzák. A csökkenő munkaerőigényekkel párhuzamosan, az elmúlt havi kiemelkedően nagy létszámhoz képest csökkent a hónap folyamán munkába lépő regisztrált álláskeresők száma is. Decemberhez képest az elhelyezkedési lehetőség főként a közfoglalkoztatásban szűkült, de ezzel együtt is januárban heti átlagban több mint 31 ezer főt alkalmaztak a megyei közfoglalkoztatók. A hónap folyamán elhelyezkedők döntő többsége is közfoglalkoztatottként tudott munkát vállalni januárban a megyében nyilvántartott álláskeresők közül összesen 4 ezer fő kezdett dolgozni, számuk alig harmada a decemberinek, s az egy évvel korábbihoz képest is feleannyian voltak. A munkát kezdők 77%-a (3,1 ezer fő) támogatással, 23%-a (0,9 ezer fő) pedig támogatás nélkül kapott munkát. Az elhelyezkedők közül 2,8 ezer fő (71%) mint közfoglalkoztatott jutott munkához, 1,2 ezer fő (29%) pedig az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedett el. Ez utóbbiak közül ötből négy fő támogatás nélkül egy pedig támogatással (p. bértámogatással, mobilitási támogatással, vállalkozóvá váláshoz vagy munkahelyteremtéshez nyújtott támogatással) állt munkába. Szemben a közfoglalkoztatottként munkába állók számának csökkenésével, a normál, illetve elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedők száma másfélszer annyi volt, mint egy éve. 8

9 A hónap folyamán a miskolci (863 fő, 22%) és az edelényi (661 fő, 17%) járásban nyilvántartott álláskeresők közül helyezkedtek el a legtöbben. E két kirendeltség mellett viszonylag sokan kezdtek dolgozni a szerencsi (320 fő, 8%), az ózd (311 fő, 8%) és a putnoki (280 fő, 7%) járásban is. Valamennyi járásban támogatással jutottak a legtöbben munkához, a túlnyomó többség a közfoglalkoztatás keretében vállalt munkát. A támogatás nélkül elhelyezkedők részaránya a tiszaújvárosi (74%) és a mezőkövesdi (56%) járásban volt kiemelkedő, szám szerint tekintve pedig a miskolci (299 fő), valamint a putnoki, a kazincbarcikai, az ózdi és a tiszaújvárosi járásban (együtt 327 fő) volt számottevőbb. fő A foglalkoztatottá vált álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, január január fő A foglalkoztatottá vált álláskeresők száma foglalkoztatásuk jellege szerint körzetenként, január Támogatás nélkül Egyéb támogatás Közfoglalkoztatás jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd január hónapban mintegy 8,4 ezer álláskereső tanult támogatott munkaerő-piaci képzés keretében. Közel kétharmaduk a téli átmeneti közfoglalkoztatási és képzési program révén még decemberben kezdett OKJ-s szakmai (3,8 ezer fő) vagy betanító (1 ezer fő) képzést, illetve kompetencia-fejlesztő, felzárkóztató (599 fő) tanfolyamon vett részt. A többiek (3 ezer fő) hazai vagy uniós forrásokból biztosított, különféle mezőgazdasági, ipari, szolgáltatási jellegű szakirányokat oktató OKJ-s vagy betanító, felzárkóztató, illetve nyelvi képzés résztvevői voltak. Januárban 83 fő képzés kezdődött el, a még 2014-ben megkezdett tanfolyamokon pedig közel 1,3 ezer fő képzése fejeződött be, mintegy 90%-uk sikeres vizsgát tett januárban egy miskolci székhelyű építőipari, fémipari tevékenységet végző vállalkozás jelentett be csoportosnak minősülő létszámcsökkentésről szóló döntést, melyre külföldi megrendeléseinek megszűnése miatt kényszerült. Az érintett 73 munkavállaló fémipari szakmunkás. Ezzel egy időben a kazincbarcikai, az edelényi és az ózdi járási munkaügyi kirendeltségeken összesen 4 munkaadó is kérte álláskeresők közvetítését nagyobb, egyenként legalább 10 főt elérő együttvéve 86 főt kitevő kapacitásbővítése kapcsán felmerült munkaerő-igényének kielégítéséhez. Az új munkahelyek feldolgozóipari (segéd- és betanított munkás), építőipari (gipszkartonszerelő, villamossági szerelő, segédmunkás), egyéb szolgáltatási (forgácsoló, lakatos, technikus) területen, illetve munkakörökben jöttek létre. Az előző év januárjához képest a bejelentett csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalók száma 19 fővel kevesebb volt, a nagyobb létszámfejlesztés révén létesült munkahelyek száma viszont 46-tal felülmúlta a tavalyit. 9

10 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés december hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járási munkaügyi kirendeltsége a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1541 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a bázis valamint az elkövetkező időszakra (2014. december március, illetve december) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, valamint ben kiküldött kérdőívünkre 1299 szervezet, a megkeresett munkáltatók 84,3%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint* Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fő % Mikrovállalkozás , ,6 Kisvállalkozás , ,0 Középvállalkozás , ,7 Nagyvállalkozás 35 2, ,8 ÖSSZESEN , ,0 * Az alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül. Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 54,0% arányban a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 31,3%-a a kis-, 11,9%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú foglalkoztatók 2,7%-os arányt képviselnek a mintában. Az általuk alkalmazottak száma ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a munkaerő-gazdálkodási felmérésben való részvételre elsősorban a kisebb munkavállalói létszámmal működő cégek vállalkoznak. Fontos azonban figyelmet fordítani a csekély számú, kérdőívet kitöltő nagyvállalat(ok)ra is, hiszen jellegükből adódóan sokkal több alkalmazottal, szélesebb körű információval rendelkeznek. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, december 31-re vonatkozó létszáma (közfoglalkoztatottak nélkül) fő volt. Ez a szám a KSH I-III. negyedéves adatai alapján a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának 5 30,1%-át teszi ki. Felmérésünk nem reprezentatív (azaz nem jellemzi a B.-A-Z. megyei munkaerő-piac ágazati és foglalkoztatási struktúráját), ennek következtében a mérés eredményei csak bizonyos megkötésekkel, lehatárolásokkal érvényesek, ugyanakkor a jelentős minta-elemszám alapján kellően informatívnak tekinthető. (ld. 8. sz. melléklet) 5 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 10

11 Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág 6 szerinti besorolása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben B.-A.-Z. megye válaszadói kör 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Egyéb szolgáltatások A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar (azon belül leginkább a feldolgozóipar); a kereskedelem, gépjárműjavítás; a szállítás, raktározás; és a mezőgazdaság ágakba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, míg a humán-egészségügyi, szociális ellátás; a közigazgatás; illetve az oktatás ágakhoz tartozók alulreprezentáltan szerepeltek; az építőipar; a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; valamint az egyéb szolgáltatási foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei és országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a közép-, és a kisvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei válaszadók között a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 85%-ot is eléri, miközben ez az arány az országban 6,3%-ponttal alacsonyabb. A mérésben közreműködő munkáltatók több, mint fele négy járás (Miskolc, Kazincbarcikai, Tiszaújváros, valamint Ózd) munkaerő-piaci vonzáskörzetéből szolgáltatott adatot. 6 A főbb nemzetgazdasági ágakat ismertető táblázat a módszertani összefoglalóban (22. oldal) található. 11

12 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA I. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. A létszámadat az esetlegesen alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül kerül bemutatásra. Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 1 0 % fe le tt % k ö z ö tt N Ö V E K E D É S 5 % a la tt 5 % a la tt % k ö z ö tt C S Ö K K E N É S 1 0 % fe le tt december 31-én a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma I. negyedév végére várhatóan átlag 1,0%-kal emelkedik (országosan 1,1%-os létszámnövekedés várható). Mindez 2,1%-os létszám-felvétellel és 1,0%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 3,1%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 904 fős létszámfelvétel és 742 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 1356 fő munkavállalót fognak érinteni. Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként március 31-én összesen fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a december 31-ei bázisadathoz képest 1,0%-os (452 fős) emelkedést jelent. 12

13 A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyolc kirendeltségi területéről jeleztek a munkáltatók létszámemelkedést, közülük jelentősebb: Miskolc (188 fő, 1,2%); és Tiszaújváros (64 fő, 1,0%) körzete. Ugyancsak nyolc kirendeltség (Encs, Szerencs, Edelény, Szikszó, Tokaj, Gönc, Mezőcsát, Cigánd) területén viszont március végén is a decemberi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Vállalati méret szerint azonos előjelűek, de különböző mértékűek az előrejelzések. A december végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 3,8%-kal (92 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. Őket a középvállalkozások követik, rövidtávú 1,2%-os (163 fős) bővítési tervekkel. A felmérésben részt vett nagy-, és kisvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, előbbi esetében várhatóan 0,8%-kal (69 fővel), utóbbi esetében pedig 0,7%-kal (128 fővel) emelkedik a foglalkoztatott létszám. (ld. 2. sz. melléklet) Az egy évvel korábbi, I. negyedévi felmérés során mind a négy vállalati méret szerinti kategóriában azonos irányú létszámváltozást rögzítettünk. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 14 2, ,2 55 7, ,0 Kisvállalkozás 23 5, , , ,0 Középvállalkozás 14 9, , , ,0 Nagyvállalkozás 8 22, , , ,0 ÖSSZESEN 59 4, , , ,0 A vállalkozások valamivel több, mint 80%-a három hónapon belül stagnálással, 13,5%-uk növekedéssel számol, miközben 4,5%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben az előző negyedévhez képest jelentősebb pozitív irányú elmozdulás nem várható. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 76,7%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 15,9% növekedést, 7,4% pedig létszámcsökkenést jelzett. 13

14 A 3 hónap múlva várható létszámváltozás (munkaerő-csökkenés, munkaerő- felvétel) összevont nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Gazdasági szolgáltatások Közösségi szolgáltatások Egyéb szolgáltatások -1,2-1,1-1,2-0,5-1,3-0,4-1,0-1,4-0,7-1,0 3,5 2,3 2,5 1,3 3,2 1,0 0,5 0,8 2,7 1,8 1,6 0,2 1,0 0,3 1,1 0,1 4,4-2,0 0,0 2,0 4,0 6,0 % Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában a (létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva) a pozitív előrejelzések dominálnak. A be- és kilépési forgalom várhatóan számottevőbb létszámnövekedést eredményez az iparban, azon belül a feldolgozóiparban (291 fő, 1,7%); a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (64 fő, 2,3%); az építőipar (62 fő, 3,2%); valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás (26 fő, 0,5%) nemzetgazdasági ág(ak)ban. Negatív, létszámcsökkenést eredményező egyenleget egyedül a szállítás, raktározás (13 fő, 0,4%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A december március között várhatóan lezajló létszámváltozások az egyes foglalkozásokat a következőképpen érinthetik. A belépő létszám legmagasabb a fém- és villamosipari foglalkozások (112 fő); az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (103 fő); az építőipari foglalkozások (94 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások 69 fő); illetve a feldolgozóipari gépek kezelői (68 fő) csoport(ok)ban. A kilépő létszám legmagasabb az építőipari foglalkozások és a feldolgozóipari gépek kezelői foglalkozások (egyaránt 45 fő) vonatkozásában. A be- és kilépők egyenlege (zárójeles adatok) alapján a fém- és villamosipari foglalkozások (92 fő); az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (64 fő); és az építőipari foglalkozások (49 fő) estében várható jelentősebb foglalkoztatás-növekedés, miközben I. negyedévben jelentősebb foglalkoztatás-csökkenés nem prognosztizálható. 14

15 5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2015 DECEMBER VÉGÉN Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 1 0 % fe le tt % k ö z ö tt N Ö V E K E D É S 5 % a la tt 5 % a la tt % k ö z ö tt C S Ö K K E N É S 1 0 % fe le tt A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a december 31-ei bázis időszaki létszámhoz képest december végére várhatóan 6,0%-kal nő az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés azonos irányú, de valamivel mérsékeltebb (1,5%-os) mozgást prognosztizál IV. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 2630 fős munkahely-bővítést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A várható megyei 2630 fős munkahely-bővítés döntő része (80,2%, 2108 fő) a miskolci járásban fog megvalósulni. Ennek jó része azonban Miskolc körzetében, a szállítás, raktározás területén (1713 főt érintően) a volántársaságok átalakításával járó technikai növekedés, a meglévő megyei szervezetek összeolvadásával létrejött regionális szervezés eredményeként miskolci székhelyen kerül kimutatásra a foglalkoztatottak száma. Ezenfelül a munkáltatói előrejelzések alapján várhatóan még tíz járásban alakul ki létszámbővülés december végére vonatkozóan. Jelentősebb: Tiszaújváros (214 fő), Kazincbarcika (118 fő); és Mezőkövesd (49 fő) - legnagyobb számban a feldolgozóipar; és a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés - területén. 15

16 A munkáltatók által jelzett várakozások szerint a megye 16 munkaügyi járásából egyedül a cigándi térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak létszámfogyást (-47fő, legnagyobb számban az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat szektorban). További négy járásban (Szerencs, Edelény, Szikszó, Putnok) nem jeleztek számottevő változást az adatszolgáltatók, a jelenlegi illetve az egy év múlva várható létszámváltozás egyenlege járási összesítésben alig 5-11 fővel tér el. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legnagyobb arányú növekedésre a 250 fő feletti létszámot foglalkoztató nagyvállalkozások esetében számíthatunk az előrejelzések alapján. Az ebbe a létszám-kategóriába tatozó 35 munkaadó alkalmazásában állók száma várhatóan 11,6%- kal, 2222 fővel lesz több egy év múlva, amelynek jelentős része egy szervezeti átalakulás révén jön létre, s nem jár tényleges létszámfelvétellel. Arányaiban jóval kisebb, de létszámvonzatában jelentős (198 főt érintően, 1,4%-os, illetve 147 főt érintően, 6,0%-os) növekedést jeleztek az fő közötti létszámot foglalkoztató közép-, valamint a mikrovállalkozások. A kisvállalkozások lényegében stagnálásra számítanak. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 18 2, , , ,0 Kisvállalkozás 25 6, , , ,0 Középvállalkozás 14 9, , , ,0 Nagyvállalkozás 6 17, , , ,0 ÖSSZESEN 63 4, , , ,0 A vállalkozások 19,1%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számol, míg 76,1%-uk stagnálást, 4,8%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 23,6%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számolt, míg 68,7% stagnálást, 7,7% pedig létszámcsökkenést jelzett. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a szállítás, raktározás (1711 fő, 56,7%); a feldolgozóipar (+599 fő, +3,5%); a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (83 fő, 3,1%); illetve a kereskedelem, gépjárműjavítás (+78 fő, +1,5%) területén tevékenykedő szervezeteknél. Számottevőbb létszámcsökkenést IV. negyedévének végére egyetlen nemzetgazdasági ágban, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (-45 fő, -3,5%) területén tevékenykedő munkáltatók jeleztek. 16

17 6. VÉLEMÉNYEK A PÁLYAKEZDŐKKEL KAPCSOLATBAN Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók hogyan vélekednek a pályakezdők alkalmazásáról. Foglalkoztatásuk esetén milyen előnyök jelentkeznek, milyen ösztönző elemek hatnak, illetve milyen problémák felmerülésével kell számolni. A pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatban megfogalmazott attitűdökkel egyetértők részarányát az alábbi grafikon szemlélteti* % 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 Az állam számos támogatást nyújt utánuk 41,5 Könnyebben betanithatók, mint más korosztályok 23,9 Betanitásuk lefoglal egy szakképzett kollegát 17,2 Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő 17,2 Hosszú távon nem lehet rájuk számitani 17,1 Betanításuk sok időt vesz el 15,6 A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek 14,4 Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 10,9 Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 4,2 Lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük 4,0 *Az eredmények elemzésekor fontos megjegezni, hogy az egyes attitűdök esetében mért válaszadási arány meglepően széles skálán mozog (4,2 70,9%), továbbá, hogy a kérdőív kitöltők több lehetséges választ is megjelölhettek. A kérdőíven felsorolt állításból öt a pályakezdők-, illetve az alkalmazásuk pozitívumaira, öt pedig esetleges negatívumaira utal. A munkáltatók válaszaiból az derül ki, hogy megyénkben az állami támogatás fontossága még mindig kiemelt csaknem minden második válaszadó által helyeselt tényező, ezzel együtt annak hordereje mind az országos átlaghoz, mind az egy évvel ezelőtti felméréshez képest (1,9; illetve 21,7%-ponttal) kisebb. A könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok változó a pályakezdők alkalmazásnak második legjelentősebb faktoraként jelenik meg. Az elmúlt évhez hasonlóan a munkáltatók a pályakezdők egyik legnagyobb problematikájaként említik, hogy betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát (17,2%), sőt hosszú távon nem lehet rájuk számítani (17,1%). Szintén sajnálatos, hogy - évek óta egyre - kevesebb válaszadó gondolja úgy, hogy a pályakezdők képesek önállóan feladatokat ellátni. Egy évvel ezelőtt is feltettük ugyanezeket a kérdéseket a munkáltatóknak és megállapítható, hogy romlott a pályakezdők szakmai felkészültségéről alkotott vélemény, amit viszont némileg árnyal az a kép, hogy már valamivel kevesebben gondolják úgy, hogy betanításuk sok időt vesz el. 17

18 7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 173, a régióban 28, míg B.-A.-Z. megyében 16 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik az ún. kikérdezést megelőző héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban kikérdezést megelőző héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. 18

19 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az egyes mutatók számításánál a TEÁOR 08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, amelyek a következő területeket fedik le: 19

20 TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, teljes hierarchia (forrás: A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U Területen kívüli szervezet 00 Nincs besorolva 20

21 8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) T Á B L Á Z A T O K A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 1. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Járás/Megye/Ország létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Miskolc , ,4 Encs , ,7 Kazincbarcika , ,3 Tiszaújváros , ,4 Mezőkövesd , ,0 Ózd , ,0 Sárospatak , ,2 Sátoraljaújhely , ,7 Szerencs , ,3 Edelény , ,4 Szikszó , ,2 Tokaj , ,7 Putnok , ,5 Gönc , ,4 Mezőcsát , ,7 Cigánd , ,7 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,0 Magyarország , ,5 A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 2. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Vállalati méret létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mikrovállalkozás , ,0 Kisvállalkozás , ,8 Középvállalkozás , ,4 Nagyvállalkozás , ,6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,0

22 A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT 3. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás Nemzetgazdasági ág, ágazat válaszadók száma létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva (TEÁOR '08) db fő fő fő % fő fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,2 Bányászat, kőfejtés , ,2 Feldolgozóipar , ,5 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás , ,6 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás , ,1 Építőipar , ,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,5 Szállítás, raktározás , ,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,9 Információ, kommunikáció , ,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,2 Ingatlanügyletek , ,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,9 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , ,5 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,2 Oktatás , ,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,6 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,3 Egyéb szolgáltatás , ,3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,0

23 4. számú melléklet A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 januárjában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 30 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Fém- és villamosipari foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Irodai, ügyviteli foglalkozások A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 januárjában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 30 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. számú melléklet Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Járművezetők és mobil gépek kezelői A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 januárjában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 30 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. számú melléklet Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Fém- és villamosipari foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Építőipari foglalkozások

24 7. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT Járás/Megye MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN db % db % db % db % db % Miskolc , , , , ,7 Encs 18 2,6 20 4,9 5 3,2 1 2,9 44 3,4 Kazincbarcika 81 11,5 32 7,9 15 9,7 2 5, ,0 Tiszaújváros 36 5,1 33 8,1 15 9,7 2 5,7 86 6,6 Mezőkövesd 22 3,1 27 6,6 13 8,4 1 2,9 63 4,8 Ózd 34 4,8 37 9,1 8 5,2 6 17,1 85 6,5 Sárospatak 20 2,8 29 7, ,5 0 0,0 70 5,4 Sátoraljaújhely 26 3,7 24 5,9 9 5,8 3 8,6 62 4,8 Szerencs 44 6,3 20 4,9 10 6,5 2 5,7 76 5,9 Edelény 34 4,8 30 7,4 6 3,9 1 2,9 71 5,5 Szikszó 27 3,8 10 2,5 4 2,6 0 0,0 41 3,2 Tokaj 25 3,6 15 3,7 0 0,0 0 0,0 40 3,1 Putnok 22 3,1 8 2,0 1 0,6 1 2,9 32 2,5 Gönc 33 4,7 20 4,9 4 2,6 0 0,0 57 4,4 Mezőcsát 13 1,9 8 2,0 3 1,9 0 0,0 24 1,8 Cigánd 9 1,3 8 2,0 2 1,3 0 0,0 19 1,5 Borsod-Abaúj-Zemplén , , , , ,0 8. számú melléklet A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés GAZDASÁGI ÁG SZERINTI REPREZENTÁCIÓJA Ágazat betűjele Ágazat megnevezése TEÁOR '08 Alkalmazásban állók száma (KSH*) A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,2 B Bányászat, kőfejtés ,2 C Feldolgozóipar ,3 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás ,3 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ,8 F Építőipar ,1 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,9 H Szállítás, raktározás ,6 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,0 J Információ, kommunikáció ,6 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,8 L Ingatlanügyletek ,0 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,7 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,9 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít ,8 P Oktatás ,1 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,0 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,4 S-T-U Egyéb szolgáltatások ,5 A-U ÖSSZESEN ,1 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai, I-III. negyedév.

25 9. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT Ágazat betűjele Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08) MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN fő % fő % fő % fő % fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 174 7, , , , ,4 B Bányászat, kőfejtés 2 0, ,5 65 0,5 0 0, ,4 C Feldolgozóipar , , , , ,5 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 11 0,5 48 0,6 68 0,5 0 0, ,3 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 28 1, , , , ,1 F Építőipar , , ,8 0 0, ,4 G Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , ,6 H Szállítás, raktározás 77 3, , , , ,9 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 218 8, , ,8 0 0, ,9 J Információ, kommunikáció 31 1,3 70 0,8 0 0,0 0 0, ,2 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 12 0,5 82 1,0 57 0, , ,0 L Ingatlanügyletek 53 2, , ,0 0 0, ,1 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 147 6, , ,0 0 0, ,2 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 106 4, , , , ,9 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 14 0, , , , ,8 P Oktatás 34 1, , , , ,7 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 42 1, , , , ,7 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 31 1, ,4 0 0,0 0 0, ,3 S-T-U Egyéb szolgáltatások 88 3, , ,8 0 0, ,6 A-U ÖSSZESEN (fő, oszlop %) 100,0 100,0 100,0 100,0 100, A-U ÖSSZESEN (fő, sor %) 5,6 19,0 31,7 43,8 100,0

26 G R A F I K O N O K 1. számú melléklet A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG (FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA) SZERINT db fő MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) 0 Válaszadó szervezetek (db) Foglalkoztatottak (fő) 2. számú melléklet A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 6,0 5,1 4,0 3,8 % 2,0 2,3 0,8 1,8 1,7 1,2 0,7 0,0-2,0-1,3-1,5-0,7-1,1-4,0 MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás

27 3. számú melléklet A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT december 31-ei tény létszám fő március 31-ig várható létszám december 31-ig várható létszám Miskolc Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc Mezőcsát Cigánd járás

28 K É R D Ő Í V A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során alkalmazott kérdőív B o r s o d - A b a ú j - Z e m p l é n M e g y e i K o r m á n y h i v a t a l. Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés