NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye III. negyedév

Átírás

1 Munkaügyi Központ Tájékoztató NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye III. negyedév Gönc Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Ózd Kazincbarcika Szikszó Szerencs Tokaj Miskolc Tiszaújváros Mezőkövesd Mezőcsát MISKOLC

2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, 2012 Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Tájékoztató Jóváhagyta: Lórántné Orosz Edit igazgató 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) Fax: (46) Honlap:

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 4 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 5 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI 9 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA III. NEGYEDÉVBEN A KÖVETKEZŐ 3 HÓNAP LÉTSZÁM ADATAI KÖZFOGLALKOZTATOTTAK NÉLKÜL A KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÖVETKEZŐ 3 HAVI LÉTSZÁM ADATAI A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA JÚNIUS VÉGÉN MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL _ MÓDSZERTAN MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) 21 TÁBLÁZATOK (közfoglalkoztatottak nélkül) 1. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 4. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 6. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 7. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT GRAFIKONOK (közfoglalkoztatottak nélkül) 1. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT 2. sz. melléklet: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT GRAFIKONOK (közfoglalkoztatottak létszáma szerint) 4. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, KÖZFOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT 5. sz. melléklet: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, KÖZFOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT KÉRDŐÍV 1. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV (2012. Q3) 3

4 1. BEVEZETÉS 2012 júliusában huszonkilencedik alkalommal kerestük meg postai úton megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerőpiac várható folyamatairól. A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, illetve területileg illetékes kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során a megyei kormányhivatal munkaügyi központjának kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy gyorsan kitölthető, öt kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik negyedévente változó kérdése pedig egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban az NFSZ szolgáltatásairól és aktiváló eszközeiről gyűjtöttünk információkat. Az NMF adatfelvétele július között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a június 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Az elmúlt negyedévben a kérdőív szerkezete megváltozott, melynek eredményeképp az adatközlő munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak (illetve közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói élesebben elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül összességében 1,5%-os (ez a közfoglalkoztatás keretében 4,0%-os), míg egy év távlatában 2,1%-os létszámnövekedéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 4

5 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE A KSH munkaerő-felmérése szerint II. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4.348,4 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 78,9 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 56,8%, amely 1,2%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3.876,2 ezer fő volt, mely 67,4 ezer fővel, 1,8%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 11,5 ezer fővel, 472,2 ezer főre emelkedett, így arányuk 10,9% lett, 0,1 százalékponttal magasabb az előző évinél. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3.311,0 ezer fő volt, 95,7 ezer fővel mérséklődött II. negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* II. negyedév Megnevezés II. negyedév Magyarország Változás II. n. évhez viszonyítva II. %, illetve negyedév ezer fő %-pont Borsod-Abaúj-Zemplén megye Változás II. n. évhez viszonyítva ezer fő %, illetve %-pont Foglalkoztatottak ezer fő 3 876,2 67,4 1,8 217,1-1,4-0,6 Munkanélküliek ezer fő 472,2 11,5 2,5 43,3-1,3-3,0 Gazdaságilag aktívak ezer fő 4 348,4 78,9 1,8 260,3-2,8-1,1 Gazdaságilag inaktívak ezer fő 3 311,0-95,7-2,8 248,8-2,3-0, éves népesség ezer fő 7 659,4-16,7-0,2 509,1-5,1-1,0 Aktivitási arány % 56,8-1,2 51,1 - -0,1 Foglalkoztatási ráta % 50,6-1,0 42,6-0,1 Munkanélküliségi ráta % 10,9-0,1 16,6 - -0,4 *A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében II. negyedévében a évesek 51,1%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 42,6%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 16,6% volt, ami a megyék ragsorában a második legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az országos arányszámoktól. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának 15 munkaügyi kirendeltségén július végén fő regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, 2,7%-kal (1,8 ezer fővel) kevesebbet, mint egy éve. Az előző hónaphoz mérten kismértékben (0,7%-kal, 439 fővel) emelkedett a regisztrált állástalanok száma, amit az iskolai tanulmányaikat befejező pályakezdő álláskeresők ilyenkor szokásos nagyobb számú megjelenése idézett elő. A megyei munkaügyi körzetek közel felében csökkent, többségében emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma júniushoz képest, de a változás mértéke alig néhány kirendeltség esetén volt számottevő. Ez utóbbiak közül említhető Mezőcsát és Kazincbarcika, illetve Szikszó térsége, ahol , illetve 156 fővel emelkedett a létszám, ellenkező oldalról pedig Ózd és Tiszaújváros térsége, mivel ezekben a körzetekben csökkent a legnagyobb számban (133, illetve 112 fővel) a regisztrált 5

6 álláskeresők létszáma. A változás mértékét tekintve júliusban kiugró volt a havi növekedési ütem a mezőcsáti (14%) és a szikszói (6,6%) körzetben, a csökkenés pedig a tiszaújvárosi körzetben nevezhető nagyobb mértékűnek (-5,3%). Miskolc körzetben stagnált a létszám, mindössze 26 fővel tért el az előző havitól. Az elmúlt év júliusi létszámadatokkal egybevetve, négy körzet kivételével valamennyi kirendeltség nyilvántartásában kevesebb a regisztrált álláskereső. A legnagyobb arányú létszámapadás (10,5-13,5% közötti) Szikszó, Edelény, Encs és Gönc körzetében figyelhető meg, míg szám szerint tekintve Miskolc, Encs és Edelény körzetben fogyott leginkább egyaránt fővel a kirendeltséggel rendszeres kapcsolatot tartó álláskeresők száma. A növekvő létszámot nyilvántartó körzetek közül Ózdon ment végbe nagyobb arányú (9,5%) és létszámát tekintve (656 fő) is jelentősebb emelkedés, a másik három (a tiszaújvárosi, a kazincbarcikai és a sátoraljaújhelyi) körzetben 0,2-2,8%-os növekedés tapasztalható. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében január július fő jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Július folyamán 7,4 ezer fő került be a nyilvántartott álláskeresők közé, másfél ezer fővel (26%-kal) többen, mint júniusban. A növekmény nagyobb részét a most jelentkezett pályakezdők (2,2 ezer fő) alkották, számuk 802 fővel (58%-kal) több volt, mint az előző hónapban, míg a már nem pályakezdőként (5,2 ezer fő) nyilvántartásba kerültek száma 711 fővel (16%-kal) nőtt júniushoz képest. A pályakezdő álláskeresők nyári hónapokra jellemző nagy létszámú jelentkezése miatt most az első ízben regisztráltak száma (1,5 ezer fő) is több volt, mint általában, az előző havit 70%-kal haladta meg. A már ismételten nyilvántartott álláskeresővé válók száma (5,9 ezer fő) is emelkedett, de ennek mértéke jóval kevésbé (18%-kal) volt több mint egy hónapja. Ez utóbbiak esetében a növekedést elsősorban a közfoglalkoztatási programokban lezajlott nagyobb létszámcserék idézték elő, de számottevőbben emelkedett az oktatási intézményektől, valamint a megyén kívüli munkahelyekről kikerültek közül ismét bejelentkezők száma is. 6

7 A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma július végén 9170 főt tett ki, ami egy hónap alatt az álláskeresői kör egészében tapasztalttól jóval nagyobb, 15,8%-os (1,2 ezer fős) emelkedést mutatott. Éves összevetésben is közel ilyen a növekedés mértéke (1,1 ezer fő, 14,1%). Országosan a megyeitől erőteljesebb, 16,5%-os volt a havi növekedés üteme, a fiatal pályakezdők hónap végi záró létszáma 63,9 ezer főt tett ki. Az egy évvel korábbi állapothoz képest is országosan nagyobb (17%, 9,3 ezer fő) emelkedés ment végbe. A pályakezdők összlétszámon belüli megyei aránya az előző havi 12,3%-ról 14,2%-ra emelkedett, ami az elmúlt évek legmagasabb értéke, 2,1%-ponttal több, mint tavaly júliusban, s ugyanennyivel múlja felül az országos részarányt is. A pályakezdő álláskeresők létszámának júliusi nagyarányú emelkedése hosszú ideje megfigyelt jelenség, az iskolai tanulmányok befejezését követően ebben az időszakban jelentkeznek a legtöbben álláskeresési céllal kirendeltségeinken. A júniusi 75%-ról júliusban 85%-ra emelkedett az első ízben regisztráltak között a pályakezdők részaránya. A júliusban első ízben regisztrált 1240 pályakezdő álláskereső legnagyobb hányada szakközépiskolát/technikumot végzett (37%), de közel ilyen részt képviseltek a szakmunkásképzőt/szakiskolát végzettek (31%) is. Minden tízedik általános iskolából kikerülve keres állást, közöttük egyre több azok száma, akik nem szerezték meg az általános iskolai végzettséget sem. Az ugyancsak szakképzetlen, de gimnáziumi érettségivel rendelkezők részesedése ennél nagyobb volt (14%), a frissen diplomázottaké viszont a legalacsonyabb (8%). Az elmúlt év júliusában újként regisztráltak összetételéhez képest a szakmunkásképzőt és a szakközépiskolát végzettek száma emelkedett a legnagyobb mértékben. A hónap folyamán 946 pályakezdő fiatal került ki elhelyezkedés, együttműködés hiánya, vagy egyéb okból a nyilvántartásból, a múlt havitól éppen 100 fővel, tavaly júliusitól pedig 69 fővel többen. Az elmúlt év júliusához képest csaknem minden körzetben nőtt a pályakezdők száma. Szám szerint leginkább Miskolc (288 fővel), Kazincbarcika (218 fővel) és Ózd (134 fővel) körzetében emelkedett a létszám, arányát tekintve pedig a tiszaújvárosi (33%), a kazincbarcikai (22%) és a tokaji (20%) körzetben volt kiemelkedő a növekedés. Csak két körzetben változatlan gyakorlatilag a számuk (Putnok: +4 fő, Gönc: -1 fő). A július végén nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának területi eloszlása követi az összlétszám eloszlását. Így csaknem minden negyedik álláskeresőt a megyeszékhely kirendeltsége tartotta nyilván (2,2 ezer fő, 24%), 13%, illetve 10%-ot a kazincbarcikai (1,2 ezer fő) és az ózdi (1 ezer fő) kirendeltség. A többi kirendeltség közül a szerencsi, az edelényi és a sátoraljaújhelyi kirendeltség emelkedik még ki, ahol júliusban a megyei pályakezdő álláskeresők 8, illetve 7-7%-át (740, illetve főt) tartották nyilván. Júliusban az álláskeresők 28%-át (17,9 ezer főt) Miskolc körzetében, 12-12%-át (7,7, ill. 7,5 ezer főt) Kazincbarcika és Ózd körzetében tartották nyilván. A többi körzet közül további négy nagyobb körzet Szerencs (7,6%, 4,9 ezer fő), Edelény (6,2%, 4 ezer fő), Sátoraljaújhely (6,2%, 4 ezer fő), Encs (5,2%, 3,3 ezer fő) emelhető ki, máshol körzetenként 1,0 2,8 ezer álláskeresőt regisztráltak. 7

8 A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány az előző hónaphoz képest B.-A.-Z. megyében 0,2%-ponttal 22,3%-ra emelkedett, az egy évvel korábbitól pedig éppen ennyivel alacsonyabb. Az országos arány az előző havi 11,8%-ról 11,9%-ra változott, így az országos és a megyei mutató közti különbség továbbra is számottevő, júliusban 10,5%-pont volt. Az egyes megyei körzetek közti eltérések is jelentősek. A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült számához viszonyítva a tiszaújvárosi, a miskolci és a mezőkövesdi körzetben a legalacsonyabb, 13-17% közötti. A többi körzetben meghaladja a megyei átlagot, közülük Ózd, Edelény, Encs, Szikszó körzetében a 30%-ot, Gönc térségében pedig a 40%-ot is. A havi létszámváltozások nyomán nőtt a nők, a fiatalok és a közép- vagy felsőfokú iskolát végzettek száma a regisztrált álláskeresők között, a férfiaké, a 25 évesnél idősebbeké, továbbá a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezőké pedig csökkent. A július végi létszámadatok szerint a nők és a férfiak részaránya már majdnem azonos volt (50,2 49,8%), a kor szerint elkülönített csoportjaik között alig különbözött a 25-34, a és a évesek részesedése (24, 24, ill. 23%), a felsoroltaknál fiatalabbaké 18%, az idősebbeké pedig 11%-ot tett ki. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva szintén a nők, valamint az 50 éves vagy ennél is idősebbek, valamint a középiskolát végzettek részarányának növekedése állapítható meg. A férfi álláskeresők számának erőteljes apadása mellett számottevőbb csökkenés a középkorúak és az alacsony iskolai végzettségűek körében figyelhető meg, összefüggésben azzal, hogy a kirendeltségeken megjelenő munkaerőkereslet javát kitevő közfoglalkoztatás e rétegek számára kínálja a legtöbb munkalehetőséget. A B.-A.-Z. megyei kirendeltségek júliusban összesen 3979 fő felvételére vonatkozó új munkaerőigénybejelentést fogadtak, így az előző hónap végéről még érvényes állásajánlatokkal együtt összesen 5925 álláshelyre közvetíthettek. A hónap folyamán az elmúlt év júliusához képest 24%-kal kevesebb új álláshelyet vettek nyilvántartásba a kirendeltségek, a csökkenés a támogatott álláshely-kínálatban jelentkezett (-28%), a nem támogatott munkaerő-piaci kereslet néhány fős eltéréssel megegyezett az egy évvel korábbival. Országosan összesen 37,9 ezer új álláslehetőséget jelentettek be a foglalkoztatók, ami júniushoz képest 13%-os növekedést, az előző évihez képest 9%-os csökkenést jelentett. A bejelentett üres állások 10,5%-át megyénk kirendeltségei vették nyilvántartásba, ennél több munkaerő-igényt (18%) csak a fővárosi kirendeltségek rögzítettek július folyamán a megyében nyilvántartott álláskeresők közül 5,7 ezer fő tudott munkát vállalni, a múlt havitól 11,5%-kal többen. A bővülést a foglalkoztatási támogatások alkalmazása eredményezte, ezek révén 22%-kal (662 fővel) többen jutottak álláshoz, míg a nem támogatott állásban elhelyezkedők száma kissé csökkent (3%-kal, 74 fővel). A foglalkoztatási támogatások közül júliusban is a közfoglalkoztatásnak volt nagyobb szerepe a foglalkoztatás növelésében. A hónap folyamán elhelyezkedett álláskeresőkön kívül további 107 fő munkaerő-piaci képzés résztvevője lett 8

9 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI július hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15 munkaügyi kirendeltsége a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1371 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a jelenlegi valamint az elkövetkező időszakra (2012. július szeptember, illetve június) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, valamint ben kiküldött kérdőívünkre 1154 szervezet, a megkeresett munkáltatók 84,2%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fő % Mikrovállalkozás , ,3 Kisvállalkozás , ,4 Középvállalkozás , ,6 Nagyvállalkozás 24 2, ,6 ÖSSZESEN , ,0 A kutatás-módszertan megalapozottságának erősítése érdekében I. negyedévtől - több mint a duplájára (néhány kirendeltségnél még ennél is nagyobb mértékben) emelkedett a mérésben résztvevő munkáltatók száma. Leglátványosabban a mikrovállalkozások aránya emelkedett, mely döntően annak a következménye, hogy a megye több munkaügyi körzetében a mikro- és kisvállalkozások piaci jelenléte az egyetlen szegmens. A mintanagyság növelésével a becslés pontossága, megbízhatósága nőtt, amelynek eredményeként megbízhatóbb előrejelzés várható. Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 51,9% arányban a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 33,1%-a a kis-, 12,9%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 2,1%-os arányt képviselnek a mintában. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, június 30-ra vonatkozó létszáma fő volt. Ez a szám a KSH I. negyedéves adatai alapján a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának 1 34,4%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető. 1 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai 9

10 Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág 2 szerinti hovatartozása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben B.-A.-Z. megye válaszadói kör 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság Építőipar Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Oktatás Egyéb nem anyagi szolgáltatás A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar; a mezőgazdaság; a kereskedelem, gépjárműjavítás; illetve a szállítás, raktározás ágakba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, míg az oktatás; a közigazgatás; a humán-egészségügyi, szociális ellátás és az egyéb nem anyagi szolgáltatás ágakhoz tartozók alul reprezentáltan szerepeltek, az építőipar; a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be kereskedelemmel, mezőgazdasággal foglalkozó munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei-, országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a kis-, és középvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 85%-ot is eléri, miközben ez az arány az országban (8,3%-ponttal) alacsonyabb. A mérésben közreműködő munkáltatók csaknem a fele három körzet, a Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ (27,1%), a Kazincbarcikai (10,8%), valamint az Ózdi (10,3) Kirendeltség munkaerő-piaci körzetéhez tartozik. 2 A főbb nemzetgazdasági ágakat bemutató táblázat a módszertani összefoglalóban (20. oldal) található. 10

11 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA III. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak, valamint a közfoglalkoztatottak száma három hónap elteltével A KÖVETKEZŐ 3 HÓNAP LÉTSZÁM ADATAI KÖZFOGLALKOZTATOTTAK NÉLKÜL Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Gönc Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Növekedés: Jelmagyarázat: Mezőkövesd Tiszaújváros Mezőcsát 10% felett 6-10% között 5% alatt 0% 5% alatt NÖVEKEDÉS 6-10% között CSÖKKENÉS 10% felett június 30-án a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma III. negyedév végére várhatóan átlag 1,5%-kal emelkedik (országosan is hasonló mértékű növekedés várható). Mindez 3,1%-os létszám-felvétellel és 1,6%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 4,7%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 1356 fős létszámfelvétel és 702 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 2058 fő munkavállalót fognak érinteni. Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként szeptember 30-án összesen fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a június 30- ai bázisadathoz képest 1,5%-os (654 fős) emelkedést jelent. 11

12 A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye szinte valamennyi kirendeltségén kisebb-nagyobb növekedést jeleztek a munkáltatók, ezek közül a jelentősebb: Miskolc (161 fő; 1,3%); Ózd (15 fő, 2,7%), Sátoraljaújhely (62 fő, 1,7%), Kazincbarcika (56 fő, 0,8%), Edelény (54 fő, 4,3%), Sárospatak (53 fő, 2,3%), Szikszó (43 fő, 4,6%) és Encs (32 fő, 3,0%) körzete. A tokaji körzetben szintén emelkedést prognosztizáltak a válaszadók, de az itt kialakult 4,3%-os emelkedés, abszolút értékben csekély, 16 fős létszámbővülést jelent csupán. Három kirendeltség (Szerencs, Mezőcsát, Tiszaújváros) területén szeptember végén is a júniusi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Az eddig említett körzetekkel szemben három kirendeltség (Gönc, Putnok, Mezőkövesd) területéről negatív mérleget jeleztek, a prognózis ezekben a térségekben a foglalkoztatottak számában összesen 35 fős csökkenést vetít előre. Vállalati méret szerint tekintve is különbözőek az előrejelzések. A június végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 7,3%-kal (169 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. Őket a kisvállalkozások követik, rövidtávú 2,3%-os (208 fős) bővítési tervekkel. Abszolút számokban a második legnagyobb létszámnövekedés a középvállatok esetén prognosztizálható 197 fővel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 1,3% emelkedést jelent. A felmérésben részt vett nagyvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, náluk várhatóan 80 fővel emelkedik a foglalkoztatott létszám. Az egy évvel korábbi, III. negyedévi felmérés során a mikro-, a kis-, és a nagyvállalkozások is azonos irányú, de eltérő arányú (10,9%, 1,7% és 1,0%-os) bővüléssel számoltak. A középvállalkozások esetében ugyanakkor ellentétes irányú elmozdulást figyelhető meg, mivel egy éve a középvállalkozások 1,0%-os leépítést terveztek. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Vállalati méret Csökkenést Stagnálást Növekedést jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 23 3, , , ,0 Kisvállalkozás 35 9, , , ,0 Középvállalkozás 27 18, , , ,0 Nagyvállalkozás 5 20,8 7 29, , ,0 ÖSSZESEN 90 7, , , ,0 A vállalkozások 69,5%-a három hónapon belül stagnálással, 22,7%-uk növekedéssel számol, míglen 7,8%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben mérsékelt elmozdulás várható. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 59,5%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 28,6% növekedést, 11,8% pedig létszámcsökkenést jelzett. 12

13 A 3 hónap múlva várható létszámváltozás - munkaerő-leépítés, munkaerő- felvétel - nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások -1,3-1,4-3,0-1,5-1,9-4,0-1,1-2,7-0,8-2,6-0,9-0,9-0,8-4,3-2,5-2,2-0,7-3,5-2,8 1,8 0,5 1,6 1,5 1,2 1,2 1,7 0,9 0,0 1,4 0,5 1,8 0,3 0,3 0,8 0,1 3,0 3,1 3,8 2,7 3,9 2,6 3,6 2,6 2,5 2,4 2,8 2,6 2,8 2,4 5,2 6,3 6,7 7,0 11,0-6,0-4,0-2,0 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 % Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerinti összetételének alakulásában (a létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva (egyetlen kivétellel) a pozitív előrejelzések dominálnak. A be- és kilépési forgalom várhatóan átlagot (1,5%-ot) meghaladó létszámnövekedést eredményez az építőipar (7,0%); a művészet, szórakoztatás szabad idő (2,8%); a kereskedelem, gépjárműjavítás (2,7%); továbbá az ingatlanügyletek (2,6%) nemzetgazdasági ág(ak)ban. Negatív, létszámcsökkenést eredményező egyenleget csak a - mintában kis létszámmal reprezentált - villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (-1,5%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A konkrét foglalkozásokat tekintve a létszámváltozás pozitív eredője a legmagasabb az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (166 fő); a feldolgozóipari gépek kezelői (78 fő); a különböző építőipari (68 fő); kereskedelmi és vendéglátó-ipari (53 fő); fém- és villamos ipari foglalkozások (49 fő); valamint az összeszerelők (ugyancsak 49 fő) csoport(ok)ban. Szintén pozitív (de már csak 20 főt meghaladó) létszámmozgás várható az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások; a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások; illetve a szolgáltatások; és a járművezetők és mobil gépek kezelői foglalkozási csoportok esetében is. A be- és kilépők egyenlege (lásd zárójeles adatok) alapján a gazdasági szolgáltatások (-33 fő); az egyéb ügyintézők (-4 fő); a felsőfokú képzéshez kapcsolódó egészségügyi foglalkozások (-3 fő); az oktatási asszisztensek (-2 fő); valamint a gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői (-1 fő) munkakör(ök)ben várható a belépő létszámot meghaladó kiáramlás. 13

14 4.2. A KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÖVETKEZŐ 3 HAVI LÉTSZÁM ADATAI június 30-án a felmérésben részt vett munkáltatóknál közfoglalkoztatás keretében 6779 főt (15,4%) alkalmaztak. A korrigált - közfoglalkoztatási létszámmal növelt - statisztikai állományi létszám főt tett ki. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatóknál alkalmazott közfoglalkoztatottak száma III. negyedév végére várhatóan átlag 4,0%-kal emelkedik. A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összesen 268 fős növekedést jelent az időszak végére, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a közfoglalkoztatottak számának enyhe emelkedése prognosztizálható. Ez az egyenleg a válaszadó munkáltatóknál 807 fő várható felvétele és 539 fő elbocsátása révén fog kialakulni. A június 30-ai létszámra, mint bázisra vetítve 11,9%-os felvétel és 8,0%-os elbocsátás mellett, a létszámváltozások a közfoglalkoztatottak 19,9%-át, 1346 főt fognak ily módon érinteni. A 3 hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszámváltozás kirendeltségi körzetenként A 3 hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszámváltozás vállalati méretnagyság szerint fő 100 Kilépők Belépők Létszámváltozás fő Miskolc Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc Mezőcsát Microvállalkozás (10 fő alatt) Kisvállalkozás (10-49 fő között) Középvállalkozás ( fő között) Nagyvállalat (250 fő) felett munkaügyi körzet június 30-ai tény létszám szeptember 30-ig várható létszám A be- és kilépő közfoglalkoztatottak létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy az adatszolgáltató munkaadóknál állományban lévő közfoglalkoztatottak száma 4 körzetben (Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Edelény) fog együttvéve 309 fővel emelkedni, 3 körzetben (Szerencs, Sátoraljaújhely, Sárospatak) összesen 47 fős létszámcsökkenés várható, míg 6 kirendeltség (Encs, Kazincbarcika, Szikszó, Putnok, Gönc és Mezőcsát) körzetében stagnálás várható. 3 Vállalati méretnagyság szerint tekintve mindegyik csoportban növekvő egyenleg alakult ki. A legnagyobb arányú bővülésre a fő felett foglalkoztató - nagyvállalati körhöz tartozók (állami gazdálkodó szervezetek, valamint helyi önkormányzati költségvetési szervezetek) körében lehet számítani, esetükben ugyanis a változás mértéke 2,5%, mely 104 fő többletfoglalkoztatást jelent. A közép-, és kisvállalkozások körében nagyságrenddel alacsonyabb elmozdulást rögzíthetünk, a növekedés 64 és 61 főt érint. A mikro vállalkozásoknál mérsékeltebb, 39 fős bővülés várható. 3 Mezőkövesd és Tokaj körzetéből nem volt olyan adatszolgáltató ahol a foglalkoztatás közfoglalkoztatással is párosult. 14

15 5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA JÚNIUS VÉGÉN Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Miután a válaszadók - az állományi létszám tervezési bizonytalanságain túl - nehezen tudják megbecsülni a közfoglalkoztatás egy év múlva várható létszámkihatását (a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás nagy része az éves ütemezés következtében ez év végén befejeződik), így mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Gönc Sátoraljaújhely Edelény Encs Putnok Szikszó Sárospatak Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Jelmagyarázat: Mezőkövesd Tiszaújváros 10% felett 6-10% között 5% alatt NÖVEKEDÉS Mezőcsát 0% 5% alatt 6-10% között CSÖKKENÉS 10% felett A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a június 30-ai bázis időszaki létszámhoz képest június végére 2,1%-al emelkedik az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés kisebb mértékű növekedést (0,8%) prognosztizál I. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 940 fős munkahely-bővülést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A munkáltatók által jelzett várakozások előremutatóak, hiszen a megye 15 munkaügyi körzetéből, tizenkettő kirendeltség jelzett kisebb-nagyobb mértékű növekedést. Legnagyobb létszámbővülést a miskolci (310 fő); az ózdi (176 fő); a kazincbarcikai (143 fő); az edelényi (83 fő) és a sátoraljaújhelyi (61 fő) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak. A fennmaradó 7 körzetben átlag 32 fős emelkedést jeleztek a megkérdezettek. 15

16 A munkáltatói előrejelzések alapján három körzetben alakult ki létszámcsökkenés június végére vonatkozóan, ezek Mezőkövesd (-30 fő; legnagyobb számban feldolgozóipar; adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység); Gönc (-19 fő; feldolgozóipar) és Putnok (-7 fő; humánegészségügyi, szociális ellátás; feldolgozóipar) körzetéből, illetve a jelzett tevékenységek területén. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legtöbb új munkahelyre a 10 fő alatti létszámot foglalkoztató mikro vállalkozások esetében számíthatunk az előrejelzések alapján. Az ebbe a létszám-kategóriába tatozó 599 munkaadó alkalmazásában állók száma várhatóan 14,8%-kal, 345 fővel lesz több egy év múlva. Ehhez képest jóval kisebb arányú, ugyanakkor létszámvonzatában jelentősebb növekedésre lehet számítani a kis- és a nagyvállalati kategóriába tartozók körében. Az előbbi csoportban 2,8%-os (254 fős), az utóbbiban 1,6%-os (274 fős) növekedés várható. A felmérésben részt vett középvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, náluk várhatóan 67 fővel nő a foglalkoztatott létszám. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Vállalati méret Csökkenést Stagnálást Növekedést jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 36 6, , , ,0 Kisvállalkozás 48 12, , , ,0 Középvállalkozás 35 23, , , ,0 Nagyvállalkozás 3 12,5 4 16, , ,0 ÖSSZESEN , , , ,0 A vállalkozások 59,0%-a tizenkét hónapon belül stagnálással számol, míg 30,4%-uk növekedést, 10,6%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 51,0%-a tizenkét hónapon belül stagnálással számolt, míg 31,5% növekedést, 17,6% pedig létszámcsökkenést jelzett. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (359 fő, 2,2%); a kereskedelem, gépjárműjavítás (169 fő, 3,8%); az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (96 fő, 14,3%); az építőipar (91 fő, 5,0%); illetve a pénzügy, biztosítási tevékenység (63 fő, 29,2%) területén tevékenykedő szervezeteknél. Enyhébb létszámcsökkenést II. negyedévének végére csak a közigazgatás (-34 fő, -1,4%) területén tevékenykedő munkáltatók jeleztek. 16

17 6. MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók miként vélekednek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) szolgáltatásairól és aktiváló eszközeiről. Ezek közül melyek azok, amiket használnak, és ezeket hogyan rangsorolják fontosságuk szempontjából. Az 5. kérdés kapcsán felsorolt változók egy része szerepelt egy évvel korábbi kérdőíven is, másik része viszont új elemként, a változó munkaerő-piaci folyamatokhoz igazodva jelenik meg. További változás, hogy a kérdőív értékskálája - az 1-5-ig terjedő osztályzattal szemben - hármasra szűkült. Az imént említett módszertani változások következtében nincs lehetőség a korábbi méréssel való összehasonlításra. A következő táblázat összefoglalja a fenti kérdésekre adott munkáltatói válaszokat, és fontossági sorrendbe állítja a nyújtott szolgáltatásokat. Az NFSZ szolgáltatásinak és aktiváló eszközeinek ismertsége és megítélése megyénk munkáltatóinak visszajelzései alapján NFSZ szolgáltatások és aktiváló eszközök FONTOS számára ÖSSZES ismeri nem ismeri nagyon fontos fontos nem fontos válaszadó fő % fő % fő % fő % fő % fő % 1 START kártya család , , ,6 32 3,5 19 2, ,0 2 Bér-, bérköltség támogatás , , ,2 13 1,4 7 0, ,0 3 Munkahelymegörzés támogatása , , ,4 34 4,5 58 7, ,0 4 Bérkompenzáció támogatás , , ,2 30 3,8 28 3, ,0 5 Munkahelyteremtő beruházás támogatása , , ,7 42 5,8 60 7, ,0 Tájékoztatás a munkaerő-piacról, az 6 álláskeresők összetételéről Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok 7 ismertetése Megfelelő munkaerő biztosítása 8 (munkaközvetítés) Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, 9 szakmai segítségnyújtás A szolgáltatás(t), illetve aktív eszköz(t) , , , ,5 45 5, , , , ,6 43 5,3 26 3, , , , ,4 56 6,5 20 2, , , , ,1 64 8,3 34 4, ,0 10 Egyéb támogatási formák 21 95, , ,6 0 0,0 1 4, ,0 A fenti táblázatból jól látható, hogy a felmérésbe vont munkáltatók szinte mindannyian ismerik az NFSZ szolgáltatásait és aktiváló eszközeit. Még a legkevésbé ismert szolgáltatásoknak is, - mint a munkahelyteremtő beruházás, vagy a munkahelymegőrzés támogatása % közötti az ismertsége. Az egy évvel ezelőtti vizsgálat eredményeihez hasonlóan továbbra is a legismertebbnek és legfontosabbnak ítélt eszköz között szerepel a bér-, bérköltség jellegű támogatás és a START kártya család, őket ismét a munkaközvetítés, illetve a foglalkoztatási szabályokkal kapcsolatos tájékoztatási tevékenység követi a sorban, de e két utóbbi esetében a fontosság súlypontja már némileg eltolódik. Az első alkalommal, új válaszlehetőségként megjelenő bérkompenzáció támogatás, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás, valamint a munkahelyteremtő beruházás támogatás ismertsége és megítélése egyaránt kedvező képet mutat a válaszadók körében. 17

18 7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, a régióban 27, míg B.-A.-Z. megyében 15 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 18

19 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít, 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. A köznyelvben, illetve tájékoztatóinkban rendszerint az egyes nemzetgazdasági ágak rövidített változatait alkalmazzuk, amelyek a következő területeket fedik le: 19

20 TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, teljes hierarchia (forrás: A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U Területen kívüli szervezet 00 Nincs besorolva 20

21 8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) T Á B L Á Z A T O K 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN (közfoglalkoztatottak nélkül) Kirendeltség/Megye/Ország válaszadók száma jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ , ,5 Encsi Kirendeltség , ,8 Kazincbarcikai Kirendeltség , ,2 Tiszaújvárosi Kirendeltség , ,9 Mezőkövesdi Kirendeltség , ,3 Ózdi Kirendeltség , ,2 Sárospataki Kirendeltség , ,4 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség , ,7 Szerencsi Kirendeltség , ,2 Edelényi Kirendeltség , ,6 Szikszói Kirendeltség , ,6 Tokaji Kirendeltség , ,2 Putnoki Kirendeltség , ,6 Gönci Kirendeltség , ,3 Mezőcsáti Kirendeltség , ,6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,1 Magyarország , ,8 Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 2. számú melléklet Vállalati méretnagyság válaszadók száma jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Microvállalkozás (10 fő alatt) , ,8 Kisvállalkozás (10-49 fő között) , ,8 Középvállalkozás ( fő között) , ,4 Nagyvállalat (250 fő) felett , ,6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,1

22 3. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Gazdasági ág (TEÁOR '08) válaszadók száma jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,3 Bányászat, kőfejtés , ,7 Feldolgozóipar , ,2 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás , ,5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd , ,0 Építőipar , ,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,8 Szállítás, raktározás , ,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,9 Információ, kommunikáció , ,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,2 Ingatlanügyletek , ,9 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , ,3 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,4 Oktatás , ,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,6 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,4 Egyéb szolgáltatás , ,6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,1

23 4. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júliusában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 10 főnél nagyobb pozitív egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Egyszeru szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezeloi Építoipari foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Összeszerelok Egyszeru ipari, építoipari, mezogazdasági foglalkozások Takarítók és hasonló jellegu egyszeru foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Jármuvezetok és mobil gépek kezeloi Muszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások Irodai, ügyviteli foglalkozások Mezogazdasági foglalkozások Könnyuipari foglalkozások Technikusok és hasonló muszaki foglalkozások számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Kirendeltség/Megye Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN db % db % db % db % db % Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ , , ,5 9 37, ,1 Encsi Kirendeltség 20 3,3 17 4,5 5 3,4 0 0,0 42 3,6 Kazincbarcikai Kirendeltség 71 11,9 32 8, ,1 4 16, ,8 Tiszaújvárosi Kirendeltség 36 6,0 28 7,3 14 9,4 2 8,3 80 6,9 Mezőkövesdi Kirendeltség 10 1,7 19 5,0 10 6,7 1 4,2 40 3,5 Ózdi Kirendeltség 68 11,4 37 9,7 9 6,0 5 20, ,3 Sárospataki Kirendeltség 19 3,2 28 7, ,1 0 0,0 65 5,6 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség 30 5,0 33 8,6 9 6,0 2 8,3 74 6,4 Szerencsi Kirendeltség 42 7,0 25 6,5 13 8,7 1 4,2 81 7,0 Edelényi Kirendeltség 23 3,8 31 8,1 4 2,7 0 0,0 58 5,0 Szikszói Kirendeltség 20 3,3 16 4,2 5 3,4 0 0,0 41 3,6 Tokaji Kirendeltség 17 2,8 12 3,1 0 0,0 0 0,0 29 2,5 Putnoki Kirendeltség 18 3,0 8 2,1 3 2,0 0 0,0 29 2,5 Gönci Kirendeltség 16 2,7 11 2,9 1 0,7 0 0,0 28 2,4 Mezőcsáti Kirendeltség 16 2,7 9 2,4 5 3,4 0 0,0 30 2,6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , , , , ,0