NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye II. negyedév

Átírás

1 Munkaügyi Központja Tájékoztató NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye II. negyedév Gönc Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Ózd Kazincbarcika Szikszó Szerencs Tokaj Miskolc Tiszaújváros Mezőkövesd Mezőcsát MISKOLC

2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, 2013 Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Tájékoztató Jóváhagyta: Lórántné Orosz Edit igazgató 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) Fax: (46) Honlap (megyei): Honlap (országos):

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 4 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 5 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI 9 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA II. NEGYEDÉVBEN A KÖVETKEZŐ 3 HÓNAP LÉTSZÁM ADATAI KÖZFOGLALKOZTATOTTAK NÉLKÜL A KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÖVETKEZŐ 3 HAVI LÉTSZÁM ADATAI A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2014 MÁRCIUS VÉGÉN ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁK PREFERÁLTSÁGA MÓDSZERTAN MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) 22 TÁBLÁZATOK (közfoglalkoztatottak nélkül)frissíteni 1. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 4. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 20 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 20 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 20 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 7. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 8. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 9. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT GRAFIKONOK (közfoglalkoztatottak nélkül) 1. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT 2. sz. melléklet: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT GRAFIKONOK (közfoglalkoztatottak létszáma szerint) 4. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, KÖZFOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT KÉRDŐÍV 1. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV 3

4 1. BEVEZETÉS 2013 áprilisában harminckettedik alkalommal kerestük meg postai úton megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerőpiac várható folyamatairól. A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek, a Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja (a továbbiakban Munkaügyi Központ), és a Megyei Járási Munkaügyi Kirendeltségek (a továbbiakban Kirendeltségek) közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során a kirendeltségek a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy gyorsan kitölthető, öt kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik negyedévente változó kérdése pedig egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók milyen atipikus foglalkoztatási forma 1 keretében alkalmaznának a legszívesebben. Az NMF adatfelvétele április között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a március 31- ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Az adatközlő munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak (illetve közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül (a közfoglalkoztatottak létszámát nem tekintve) összességében 2,0%-os, míg egy év távlatában 1,4%-os létszámnövekedéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 1 Atipikusnak nevezzük azon foglalkoztatási formákat, amelyek eltérnek a határozatlan idejű, hagyományosan alkalmazott munkaviszonyban történő teljes munkaidős foglalkoztatástól. (Pl.: munkaerő-kölcsönzés, távmunka, önfoglalkoztatás stb.) 4

5 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE A KSH munkaerő-felmérése szerint I. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 326,4 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 31,0 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 56,6%, amely 0,6%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3 817,7 ezer fő volt, mely 26,4 ezer fővel, 0,7%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 4,6 ezer fővel, 508,7 ezer főre emelkedett, így arányuk 11,8% lett, egy tizeddel magasabb, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3 314,0 ezer fő volt, 57,2 ezer fővel mérséklődött I. negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* I. negyedév Megnevezés I. negyedév Magyarország Változás I. n. évhez viszonyítva I. %, illetve negyedév ezer fő %-pont Borsod-Abaúj-Zemplén megye Változás I. n. évhez viszonyítva Foglalkoztatottak ezer fő 3 817,7 26,4 0,7 215,2 5,4 2,6 Munkanélküliek ezer fő 508,7 4,6 0,9 38,9-11,8-23,3 Gazdaságilag aktívak ezer fő 4 326,4 31,0 0,7 254,1-6,4-2,5 Gazdaságilag inaktívak ezer fő 3 314,0-57,2-1,7 252,2 2,0 0, éves népesség ezer fő 7 640,4-26,2-0,3 506,3-4,4-0,9 Aktivitási arány % 56,6-0,6 50,2 - -0,8 Foglalkoztatási ráta % 50,0-0,5 42,5-1,4 Munkanélküliségi ráta % 11,8-0,1 15,3 - -4,1 ezer fő %, illetve %-pont *A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében I. negyedévében a évesek 50,2%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 42,5%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 15,3% volt, ami a megyék ragsorában a harmadik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az országos arányszámoktól április végén a kirendeltségek álláskeresőt tartottak nyilván, 9,2%-kal (6,1 ezer fővel) kevesebbet, mint egy hónapja. Áprilisban megyeszerte folytatódott a közfoglalkoztatási programok - elsősorban a kistérségi startmunka mintaprogramok - indítása, s az elsődleges munkaerőpiacon is többek voltak sikeresek az elhelyezkedésben, mint korábban. A csökkenést erősítette az is, hogy sorra indultak a munkaerő-piaci (át)képző tanfolyamok is, ezek résztvevői szintén kikerültek a nyilvántartott álláskeresők közül. A tavalyi szintet meghaladó közfoglalkoztatás biztosítja azt, hogy az elmúlt évek hasonló időszakához képest továbbra is kevesebb a munkajövedelemmel nem rendelkező álláskereső a megyében. Április végén közel 10%- kal (6,5 ezer fővel) volt kevesebb a megyei kirendeltségekkel kapcsolatban álló álláskeresők száma, mint egy éve. Országosan nagyobb volt a havi csökkenés üteme a megyeinél, de éves összehasonlításban továbbra is kevés változás mutatkozik. 5

6 A havi változások csak kisebb mértékű módosulásokat eredményeztek az álláskeresők létszámának megyén belüli eloszlásában: a szikszói és a sátoraljaújhelyi kirendeltségek körzetében élők részesedése kissé csökkent, s nőtt valamelyest a miskolci, a szerencsi és a kazincbarcikai körzetben élőké. Április végén az álláskeresők 28,4%-át (17 ezer főt) Miskolc körzetében, 11,6, ill. 12%-át (6,9, ill. 7,2 ezer főt) Kazincbarcika és Ózd körzetében tartották nyilván. A megye további négy nagyobb körzetében Szerencs (7,4%, 4,5 ezer fő), Edelény (6,3%, 3,8 ezer fő), Sátoraljaújhely (5,7%, 3,4 ezer fő), Encs (5%, 3 ezer fő) együttvéve mintegy 14,7 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, kissé többet, mint a megye többi, az említetteknél kisebb körzetében (14,1 ezer főt). A legkisebb körzetekben az ezer főt sem érte el az álláskeresők száma (Gönc: 806 fő, Putnok: 970 fő), s a tokaji körzetben is alig 25 fővel haladta meg ezt a számot. Az egy évvel korábbi létszámhoz képest egyedül a tiszaújvárosi körzetben figyelhető meg egy 40 fős növekedés, a többi körzetben kevesebb lett az álláskereső. A csökkenés mértékét tekintve továbbra is Gönc térsége vezet, ahol most 30%-kal (348 fővel) kevesebb az álláskereső, mint tavaly áprilisban. További nyolc körzetben 10%-ot meghaladó a létszámfogyás mértéke, s ezek között van a megye legnagyobb körzete, a miskolci körzet is, ahol a 11%-os csökkenés 2,1 ezer fős létszámapadást eredményezett. Miskolc mellett más körzetekben is jól érzékelhető, több száz főt kitevő a csökkenés, így pl. Kazincbarcika térségében közel ezer fővel, Sátoraljaújhely körzetében több mint ötszáz fővel, Edelény, Szerencs és Encs körzetében több mint négyszáz fővel kevesebben szerepeltek az április végi nyilvántartásban, mint egy éve. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében január április fő jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. A megyén belüli különbségek továbbra is számottevőek. A legkedvezőbb helyzetű körzetekben (Miskolc, Tiszaújváros és Mezőkövesd körzete) 15-16% volt az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült létszámán belül, Tokaj, Sárospatak és Kazincbarcika körzetében a megyei átlag közelében alakult, a többi körzetben ennél magasabb volt, közülük Encs és Ózd körzetében átlépte a 30%-ot. Az egy évvel korábbihoz képest több körzetben jelentős mértékben csökkent a mutató értéke, különösen Sátoraljaújhely, Encs és Tokaj körzetében, ahol 3-4,4%-ponttal, továbbá Gönc körzetében, ahol csak nem 12%-ponttal süllyedt. 6

7 Április végén a megyei munkaügyi kirendeltségek együttvéve 7783 fő pályakezdő álláskeresőt tartott nyilván, 9,6%-kal (824 fővel) kevesebbet, mint egy hónapja. Bár a létszámfogyás üteme továbbra is jelentős volt, ezúttal elmaradt kissé az országostól (11,2%). A megyei létszám alig 170 fővel (2,2%-kal) haladta meg az egy évvel korábbit. Bár országosan is mérséklődött a különbség, továbbra is kedvezőtlenebb a mutató változása, április végén ötödével több volt a pályakezdő álláskereső, mint egy éve. Országosan 65,7 ezer fiatal pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván a munkaügyi kirendeltségek, arányuk az álláskeresők összes létszámán belül 11,9%-ot tett ki, alacsonyabb a megyei aránynál (13%). A kedvezőbb megyei létszámfolyamatok hatására a tavaly áprilisi 12,5%-ról 11,9%-ra mérséklődött a megyében élők részesedése az országosból. Az országos és a megyei változások különbözőségére hatással volt, hogy megyénkben több a tartósan álláskereső pályakezdő fiatal, s közülük nagyobb számban, arányban vállalnak munkát a közfoglalkozatásban, mint az országban általában. A pályakezdő álláskeresők megyei körzetenkénti eloszlása hasonló az álláskeresők összlétszámára jellemzőhöz. Ahogy a tavaszi időszakra korábban is jellemző volt, az idén is a megye valamennyi körzetében már második hónapja apad a számuk, amit elsősorban a közfoglalkoztatási programok indítása tett lehetővé körükben is. Áprilisban Szikszó és Tokaj körzetében csökkent a legerőteljesebben, ezekben a körzetekben negyedével kevesebb volt a hónap végén nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma, mint március végén, de további öt körzetben is 10%-ot meghaladó volt a létszámcsökkenés. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva továbbra is Gönc és Mezőcsát térségében figyelhető érdemi csökkenés, ahol 31%-kal (41 fővel), illetve 20%-kal (38 fővel) van kevesebb pályakezdő álláskereső, illetve Miskolc körzetében, ahol a csökkenés száz főt meghaladó volt (111 fő, 5,6%). Nagyobb arányú növekedés áprilisban Tiszaújváros (16,7%) és Ózd (15,7%) körzetében állapítható meg, máshol ennél kisebb arányú létszámtöbblet figyelhető meg (0,7% - 8,7%). A márciusi kiemelkedő létszámhoz képest áprilisban 27%-kal (544 fővel) kevesebb, 1472 fő pályakezdő álláskereső került ki a kirendeltségek nyilvántartásából. Az előző év azonos hónapjához mérten azonban továbbra is jelentős, csaknem másfélszeres a növekedés e téren. A nyilvántartásból kikerült fiatalok 68%-a elhelyezkedett, 5%-a munkaerő-piaci képzés résztvevője lett, a többiek (27%) egyéb ok, rendszerint a kapcsolattartás megszakítása miatt kerültek ki a nyilvántartásból. Az elhelyezkedő fiatalok túlnyomó többsége (58%) támogatással - közöttük 49% a közfoglalkoztatásban, 9% az elsődleges munkaerőpiacon, az Első munkahely garancia elnevezésű program, valamint az uniós forrásra alapozott TÁMOP program bérjellegű támogatásával, kisebb része (10%) támogatás nélkül jutott munkához. A regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány április végén 21,1% volt a megyében, ami az előző hónaphoz képest 2,1%-ponttal, a tavalyitól 1,8%-ponttal lett kevesebb. A regisztrált álláskeresők számának tartósan nagyobb mértékű csökkenése következtében folyamatosan mérséklődött a megyei és az országos arány különbsége, de érdemi változás nem történt. 7

8 Április folyamán Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15 munkaügyi kirendeltségén összesen 6234 fő foglalkoztatására vonatkozó álláshelyet jelentettek be a megyében tevékenykedő munkaadók. Ez ugyan mindössze 27%-a a márciusinak, de akkor rekordszámú, 23 ezret meghaladó volt a bejelentett munkaerőigény. Tavaly áprilishoz mérten viszont továbbra is több állást kínáltak a megyei foglalkoztatók, most 61%-kal (2,4 ezerrel) több álláshelyre vártak jelentkezőt, mint egy éve. A közfoglalkoztatás ez évi bővítésének eredményeként első négy hónapjában több mint 10,4 ezerrel (42%-kal) több állást kínáltak a helyi munkaadók, mint 2012 hasonló időszakában. Az áprilisban bejelentett állások több mint 91%-a, 5699 állás foglalkoztatáspolitikai támogatással létrehozott állás volt, melyek túlnyomó többsége (86,6%-a, 4933 állás) a közfoglalkoztatás valamelyik formájához kapcsolódott. A támogatott állások 13,4%-a (766 állás) egyéb formában pl. a TÁMOP program vagy az ún. Első munkahely garancia program keretében nyújtott bérköltség támogatás, vagy programon kívül biztosított bértámogatás nyújtott támogatással létrejött állás volt, mely az elsődleges munkaerőpiacon jelent meg. Az áprilisban bejelentett, támogatási igény nélküli állások 535 álláskeresőnek (8,6%) kínáltak munkát. Ezeknek az állásoknak a száma 8,9%-kal (52-vel) maradt el a márciusitól, az egy évvel korábbitól pedig több mint harmadával (34,4%-kal, 281 állással) volt kevesebb. Az idén eddig bejelentett közel kétezer támogatási igény nélküli állás 11%-kal maradt el a 2012 első négy hónapjában jelzett állások számától. Áprilisban egy feldolgozóipari és egy építőipari cég jelentett be mindkettő Miskolc körzetét érintően - csoportos létszámleépítést, melyek következtében 35 fő veszíti el a közeljövőben a munkahelyét. Megyénkben a korábbi bejelentések ütemezése, illetve azok módosítása szerint az év első négy hónapjában összesen 296 főnek szűnt meg csoportos létszámleépítés keretében a munkaviszonya, számuk 20%-kal (74 fővel) kevesebb volt, mint 2012 hasonló időszakában. Az év során eddig 5 munkaadó jelentett be csoportos létszámcsökkentést a megyében, szemben a tavalyi 8 bejelentővel. A csoportos létszámcsökkentések következtében főként feldolgozóipari, kisebb részt, kereskedelmi és építőipari munkahelyek szűntek meg Miskolc, Tiszaújváros, továbbá Edelény térségében. Ezzel párhuzamosan folyamatosan megjelennek kirendeltségeinken olyan bejelentések is, melyek nagyobb, 10 főt meghaladó létszámbővítést tartalmaznak. Áprilisban 4 munkaadó együttvéve 113 fős bővítési szándékáról értesültek a kirendeltségek, az új állások betöltését álláskeresők közvetítésével segítették. Január óta 340 álláshely bővítésről értesültek kirendeltségeink ilyen módon, ami néhány fővel meghaladta az egy évvel korábbit. Ezek az állások zömmel Miskolc, valamint Edelény, Tiszaújváros és Tokaj körzetében, főként feldolgozóipari, szociális szolgáltatások, valamint építőipari és kereskedelmi területen növelték a munkalehetőségeket. Az újonnan létrehozott munkahelyeken nagyobb számban csomagolókat, operátorokat, instruktorokat, valamint varrónőket, lakatosokat, vízés csőhálózati szerelőket és szőlőmunkásokat alkalmaztak, több munkaposzt kifejezetten megváltozott munkaképességű munkavállalók számra létesült. 8

9 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI április hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15 munkaügyi kirendeltsége a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1470 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a bázis valamint az elkövetkező időszakra (2013. április június közötti, illetve márciusra) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, valamint ben kiküldött kérdőívünkre 1142 szervezet, a megkeresett munkáltatók 77,7%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fő % Mikrovállalkozás , ,0 Kisvállalkozás , ,0 Középvállalkozás , ,4 Nagyvállalkozás 31 2, ,7 ÖSSZESEN , ,0 A kutatás-módszertan megalapozottságának erősítése érdekében az elmúlt évben több mint a duplájára (néhány kirendeltségnél még ennél is nagyobb mértékben) emelkedett a mérésben résztvevő munkáltatók száma. Leglátványosabban a mikrovállalkozások aránya emelkedett, mely döntően annak a következménye, hogy a megye több munkaügyi körzetében a mikro- és kisvállalkozások piaci jelenléte az egyetlen szegmens. A mintanagyság növelésével a becslés pontossága, megbízhatósága nőtt, amelynek eredményeként megbízhatóbb előrejelzés várható. Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 53,3% arányban a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 31,5%-a a kis-, 12,4%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 2,7%-os arányt képviselnek a mintában. Az általuk alkalmazottak száma ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, március 31-re vonatkozó létszáma fő volt. Ez a szám a KSH I-IV. negyedéves adatai alapján a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának 2 34,1%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető. 2 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai 9

10 Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág 3 szerinti hovatartozása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben B.-A.-Z. megye válaszadói kör 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Egyéb nem anyagi szolgáltatás A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar; a mezőgazdaság; a kereskedelem, gépjárműjavítás; és a szállítás, raktározás ágakba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, míg a közigazgatás; a humán-egészségügyi, szociális ellátás; az oktatás; valamint az egyéb nem anyagi szolgáltatás ágakhoz tartozók alul reprezentáltan szerepeltek; az építőipar, és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be, mezőgazdasággal, szállítási, logisztikai, és raktározási tevékenységgel foglalkozó munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei-, országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a közép-, és kisvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya csaknem a 85%-ot is eléri, miközben ez az arány az országban (8,3%-ponttal) alacsonyabb. A mérésben közreműködő munkáltatók valamivel több, mint fele négy körzet, a Miskolci, a Kazincbarcikai, az Ózdi, valamint a Szerencsi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének munkaerő-piaci körzetéhez tartozik. 3 A főbb nemzetgazdasági ágakat bemutató táblázat a módszertani összefoglalóban (21. oldal) található. 10

11 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA II. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak, valamint a közfoglalkoztatottak száma három hónap elteltével A KÖVETKEZŐ 3 HÓNAP LÉTSZÁM ADATAI KÖZFOGLALKOZTATOTTAK NÉLKÜL Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Gönc Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Jelmagyarázat: Növekedés: Tiszaújváros 10% felett 6-10% között NÖVEKEDÉS Mezőkövesd 5% alatt Mezőcsát 0% 5% alatt 6-10% között CSÖKKENÉS 10% felett március 31-én a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma II. negyedév végére várhatóan átlag 2,0%-kal emelkedik (országosan 1,4%-os növekedés várható). Mindez 3,4%-os létszám-felvétellel és 1,3%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 4,7%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 1542 fős létszámfelvétel és 616 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 2158 fő munkavállalót fognak érinteni. Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként június 30-án összesen fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a március 31-ei bázisadathoz képest 2,0%-os (926 fős) emelkedést jelent. 11

12 A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamennyi kirendeltségén kisebb-nagyobb növekedést jeleztek a munkáltatók, ezek közül jelentősebb: Tiszaújváros (257 fő; 3,1%); Sárospatak (158 fő; 7,2%); Mezőkövesd (98 fő; 4,6%); Kazincbarcika (92 fő; 1,5%) és Ózd (71 fő; 1,4%) körzete. A tokaji és a gönci körzetben szintén emelkedést prognosztizáltak a válaszadók, de az itt kialakult 10,3-7,1%-os emelkedés, abszolút értékben csekély, fős létszámbővülést jelent csupán. Nyolc kirendeltség (Miskolc, Szikszó, Sátoraljaújhely, Szerencs, Encs, Putnok, Mezőcsát, Edelény) területén június végén is a márciusi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Vállalati méret szerint tekintve is különbözőek az előrejelzések. A március végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 13,6%-kal (309 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. Őket a kisvállalkozások követik, rövidtávú 3,1%-os (244 fős) bővítési tervekkel. Abszolút számokban szintén jelentősebb létszámnövekedés a nagyvállatok esetén prognosztizálható 242 fővel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 1,1% emelkedést jelent. A felmérésben részt vett középvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, náluk várhatóan 131 (1%) fővel emelkedik a foglalkoztatott létszám. Az egy évvel korábbi, II. negyedévi felmérés során a mikrovállakozások vonatkozásában azonos irányú, de abszolút számokban mérsékeltebb létszámváltozást rögzítettünk. A kis-, és a középvállalkozások esetében (0,2, illetve 1,2%-os) visszaesést, a nagyvállalkozások körében viszont pozitív irányú (1,1%os) elmozdulást figyelhettünk meg. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Vállalati méret Csökkenést Stagnálást Növekedést jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 16 2, , , ,0 Kisvállalkozás 31 8, , , ,0 Középvállalkozás 23 16, , , ,0 Nagyvállalkozás 9 29,0 7 22, , ,0 ÖSSZESEN 79 6, , , ,0 A vállalkozások valamivel több mint 2/3-a három hónapon belül stagnálással, 26,2%-uk növekedéssel számol, míglen 6,9%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben az előző negyedévhez képest kedvező irányú elmozdulás várható, noha a stagnálás dominanciája alig csökkent. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 63,1%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 27,8% növekedést, 9,1% pedig létszámcsökkenést jelzett. 12

13 A 3 hónap múlva várható létszámváltozás - munkaerő-leépítés, munkaerő- felvétel - nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 0,8 2,5 3,2 Bányászat, kőfejtés 0,6 2,3 2,9 Feldolgozóipar 1,1 2,4 3,5 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 0,0 0,7 0,7 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 0,4 4,1 3,7 Építőipar 2,4 9,8 12,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás 0,7 1,5 2,2 Szállítás, raktározás 0,7 0,5 0,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,0 10,5 12,5 Információ, kommunikáció 0,0 1,5 1,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,0 0,0 0,0 Ingatlanügyletek 1,2 4,0 5,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1,0 3,6 4,6 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 4,9 4,9 9,8 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 0,1 1,7 1,6 Oktatás -0,9 0,4 1,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 0,5 0,4 0,1 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0,0 2,2 2,2 Egyéb szolgáltatások 0,8 6,5 7,3-2,0 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0 % Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában (a létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva) - egyetlen kivétellel - a pozitív előrejelzések uralkodnak. A be- és kilépési forgalom várhatóan a megyei átlagot meghaladó létszámnövekedést eredményez a szálláshely, szolgáltatás, vendéglátás (10,5%); az építőipar (9,8%); az egyéb szolgáltatások (6,5%); valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (4,9%) nemzetgazdasági ág(ak)ban. Létszámcsökkenést csak az oktatás (0,9%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A konkrét foglalkozásokat tekintve a belépő létszám legmagasabb az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (239 fő); az összeszerelők (158 fő); a fém- és villamosipari foglalkozások (149 fő); az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (129 fő); valamint a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások; és a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások (egyaránt 101 fő) csoport(ok)ban. A kilépő létszám legmagasabb a fém- és villamosipari foglalkozások (70 fő); a technikusok és hasonló műszaki foglalkozások (59 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (58 fő); a feldolgozóipari gépek kezelői (56 fő); illetve a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (52 fő) vonatkozásában. A be- és kilépők egyenlege (zárójeles adatok) alapján az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (+181 fő); az összeszerelők (+142 fő); az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (+92 fő); a fém- és villamosipari foglalkozások (+79 fő); az építőipari foglalkozások (+64 fő); az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (+59 fő); valamint a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások (+53 fő) esetében várható jelentősebb foglalkoztatás-növekedés. 13

14 4.2. A KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÖVETKEZŐ 3 HAVI LÉTSZÁM ADATAI március 31-én a felmérésben részt vett munkáltatóknál közfoglalkoztatás keretében 6046 főt (11,7%) alkalmaztak. A korrigált - közfoglalkoztatási létszámmal növelt - statisztikai állományi létszámunk így főt tett ki. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatóknál alkalmazott közfoglalkoztatottak száma II. negyedév végére várhatóan átlag 19,6%-kal nő. A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összesen 1188 fős emelkedést jelent az időszak végére, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a közfoglalkoztatottak számának számottevő gyarapodása prognosztizálható. Ez az egyenleg a válaszadó munkáltatóknál 1552 fő várható felvétele és 364 fő elbocsátása révén fog kialakulni. A március 31-ei létszámra, mint bázisra vetítve 25,7%-os felvétel és 6,0%-os elbocsátás mellett, a létszámváltozások a közfoglalkoztatottak 31,7%-át, 1916 főt fognak ily módon érinteni. A 3 hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszámváltozás kirendeltségi körzetenként A 3 hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszámváltozás a foglalkoztató méretnagysága szerint Kilépők Belépők Létszámváltozás március 31-ei tény létszám június 30-ig várható létszám fő 400 fő Miskolc Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Edelény MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) A be- és kilépő közfoglalkoztatottak létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy az adatszolgáltató munkaadóknál állományban lévő közfoglalkoztatottak száma 9 körzetben (Miskolc, Encs, Tiszaújváros, Ózd, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Edelény, Putnok, Gönc) fog együttvéve 1229 fővel emelkedni, míglen a Kazincbarcikai körzetben 41 fős létszámcsökkenés várható. 4 A foglalkoztató méretnagysága szerint tekintve mindegyik csoportban pozitív egyenleg alakult ki. Abszolút számokban kifejezve a legnagyobb létszámot érintő emelkedésre a nagy- (állami gazdálkodó szervezetek, valamint helyi önkormányzati költségvetési szervezetek), és a közép ( fő közötti) foglalkoztatók körében lehet számítani, ők ugyanis 1057 és 114 fő tervezett alkalmazásáról adtak visszajelzést. A felmérésben részt vett mikro-, és kis (10-49 fő közötti) foglalkoztatók körében nagyságrenddel alacsonyabb elmozdulást rögzíthetünk, az emelkedés együttesen 17 főt érint. 4 Mezőkövesd, Szerencs, Szikszó, Tokaj és Mezőcsát körzetéből nem volt olyan adatszolgáltató, ahol a foglalkoztatás közfoglalkoztatással is párosult. 14

15 5. A munkaerő-kereslet várható alakulása 2014 március végén Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Miután a válaszadók - az állományi létszám tervezési bizonytalanságain túl - nehezen tudják megbecsülni a közfoglalkoztatás egy év múlva várható létszámkihatását (a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás nagy része az éves ütemezés következtében az év végén befejeződik), így mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Gönc Sátoraljaújhely Edelény Encs Putnok Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Jelmagyarázat: 10% felett Mezőkövesd Tiszaújváros 6-10% között 5% alatt 0% NÖVEKEDÉS Mezőcsát 5% alatt 6-10% között CSÖKKENÉS 10% felett A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a március 31-ei bázis időszaki létszámhoz képest március végére 1,4%-al emelkedik az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés közel azonos mértékű (1,3%-os) növekedést prognosztizál I. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 650 fős munkahely-teremtést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A munkáltatók által jelzett várakozások szerint a megye 15 munkaügyi körzetéből egyedül a Tiszaújvárosi Kirendeltség jelzett 41 fős csökkenést. 15

16 A munkáltatói előrejelzések alapján várhatóan tizennégy körzetben alakul ki létszámbővülés március végére vonatkozóan. Ezek közül jelentősebb: Ózd (170 fő, legnagyobb számban a feldolgozóipar); Sárospatak (113 fő, feldolgozóipar, építőipar); Kazincbarcika (109 fő, vízellátás: szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékkezelés; adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; építőipar); továbbá Sárospatak és Mezőkövesd körzetéből (109 és 69 fő, egyaránt feldolgozóipar). A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legtöbb új munkahelyre az 1-9 fő közötti létszámot foglalkoztató mikrovállalkozások esetében számíthatunk az előrejelzések alapján. Az ebbe a létszám-kategóriába tatozó 609 munkaadó alkalmazásában állók száma várhatóan 12,5%-kal, 285 fővel lesz több egy év múlva. Arányaiban jóval kisebb, de létszámvonzatában hasonlóan jelentős (221 főt érintően, 2,8%-os, illetve 211 főt érintően, 0,9%-os) növekedést jeleztek a fő közötti létszámot foglalkoztató kisvállalkozások, valamint a nagyvállalatok. A középvállalkozások erre az időtávra létszámcsökkenést prognosztizálnak (-0,5%, -67 fő). A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 25 4, , , ,0 Kisvállalkozás 35 9, , , ,0 Középvállalkozás 27 19, , , ,0 Nagyvállalkozás 6 19, ,6 9 29, ,0 ÖSSZESEN 93 8, , , ,0 A vállalkozások 65,5%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számol, míg 26,4%-uk stagnálást, 8,1%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 63,2%-a tizenkét hónapon belül stagnálással számolt, míg 27,8% növekedést, 9,0% pedig létszámcsökkenést jelzett. A 12 és a 3 hónapos előrejelzés összevetése alapján elmondható, hogy a tizenkét hónapos prognózis lényegesen bizakodóbb munkáltatói létszám-változtatási szándékot vetít előre. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (+503 fő, +2,4%); az építőipar (+110 fő, +6,9%); a kereskedelem, gépjárműjavítás (+43fő, +1,0%); a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (+42 fő, +6,5%); illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (+42 fő, +4,9%) területén tevékenykedő szervezeteknél. Létszámcsökkenést I. negyedévének végére az oktatás (-155 fő, -6,5%); a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (-39 fő, -1,6%); valamint a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (-12 fő, -0,8%) területén tevékenykedő munkáltatók jeleztek. 16

17 6. Atipikus foglalkoztatási formák preferáltsága Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ebben a negyedévben arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók milyen atipikus foglalkoztatási forma keretében alkalmaznának leginkább munkavállalókat. Atipikus foglalkoztatási formák A következő negyedévben milyen atipikus foglalkoztatási formát alkalmazna? 100,0 biztosan alkalmazná talán alkalmazná biztosan nem alkalmazná 80,0 % 60,0 40,0 20,0 0,0 Részmunkaidős foglalkoztatás Munkaerő-kölcsönzés Távmunka Önfoglalkoztatás Bedolgozói jogviszony Megbizási szerződés Alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsített foglalkoztatás Határozott idejű munkaszerődéssel való foglalkoztatás A megkérdezett munkáltatók közül szinte minden második-harmadik válaszadó hangot adott véleményének a kérdőívben felsorolt nyolcféle atipikus foglalkoztatási forma valamelyikével kapcsolatban, amely a vizsgálatban érintett válaszadóknak átlag 60,1%-a. (Az elmúlt évben 7,1%- ponttal magasabb válaszadási hajlandóságot rögzítettünk.) A közölt adatokkal kapcsolatban fontos megjegyezni azt, hogy a válaszolók köre évről-évre kicserélődik, de az egyes atipikus foglalkoztatási formák sikerességével kapcsolatban jól érzékelhető jelzéseket tartalmaznak. A fenti grafikonon jó látható, hogy a felsorolt nyolc foglalkoztatási forma közül a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás vagy állami támogatással létrejövő határozott idejű munkavégzés (47,7%); az alkalmi vagy szezonális (36,3%); valamint a részmunkaidős foglalkoztatás (27,9%) a legközkedveltebb a válaszadói körben. A fennmaradó öt foglalkoztatási formát előnyben részesítők száma nagyságrendekkel alacsonyabb. A válaszadók legmarkánsabb véleménye a távmunka, a bedolgozói munkaviszony, az önfoglalkoztatás, és a munkaerő-kölcsönzés vonatkozásában mutatkozik meg, ugyanis itt az elutasítók aránya a 80%-ot is közelíti vagy meghaladja. 17

18 Hangsúlyozandó, hogy az eddig bemutatott atipikus foglalkoztatási formák elfogadottsága/vagy éppen elutasítása a jövőben még jelentősen változhat, kiváltképp ha figyelem bevesszük a részmunkaidős (51,4%); a határozott idejű szerződéssel (40,9%); az alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsített (39,2%); valamint a megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás (35,8%) bizonytalan válaszadóinak jelentős, illetve a nem válaszolók 28,7%-os összesített arányát. Az atipikus foglalkoztatási formák országos adatsorának szinte valamennyi mutatószáma többékevésbé megegyezik a megyei arányszámokkal, a két jelentősebb különbség a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás (8,4%-ponttal); és az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás (6,8%-ponttal) nagyobb megyei preferáltságát mutatja. 18

19 7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 168, a régióban 27, míg B.-A.-Z. megyében 15 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 19

20 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít, 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. A köznyelvben, illetve tájékoztatóinkban rendszerint az egyes nemzetgazdasági ágak rövidített változatait alkalmazzuk, amelyek a következő területeket fedik le: 20

21 TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, teljes hierarchia (forrás: A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U Területen kívüli szervezet 00 Nincs besorolva 21

22 8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) T Á B L Á Z A T O K 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN (közfoglalkoztatottak nélkül) jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Kirendeltség/Megye/Ország létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Miskolci Kirendeltség , ,5 Encsi Kirendeltség , ,9 Kazincbarcikai Kirendeltség , ,8 Tiszaújvárosi Kirendeltség , ,5 Mezőkövesdi Kirendeltség , ,2 Ózdi Kirendeltség , ,3 Sárospataki Kirendeltség , ,1 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség , ,9 Szerencsi Kirendeltség , ,9 Edelényi Kirendeltség , ,1 Szikszói Kirendeltség , ,6 Tokaji Kirendeltség , ,8 Putnoki Kirendeltség , ,0 Gönci Kirendeltség , ,7 Mezőcsáti Kirendeltség , ,4 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,4 Magyarország , ,3 Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 2. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Vállalati méret létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mikrovállalkozás , ,5 Kisvállalkozás , ,8 Középvállalkozás , ,5 Nagyvállalkozás , ,9 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,4

23 3. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás Nemzetgazdasági ág, ágazat válaszadók száma létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva (TEÁOR '08) db fő fő fő % fő fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,4 Bányászat, kőfejtés , ,0 Feldolgozóipar , ,4 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás , ,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd , ,6 Építőipar , ,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,0 Szállítás, raktározás , ,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,5 Információ, kommunikáció , ,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,0 Ingatlanügyletek , ,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,9 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , ,9 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,8 Oktatás , ,5 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,2 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,2 Egyéb szolgáltatás , ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,4

24 4. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 20 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Összeszerelők Fém- és villamosipari foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Járművezetők és mobil gépek kezelői Szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Irodai, ügyviteli foglalkozások Kézműipari foglalkozások Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 20 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Fém- és villamosipari foglalkozások Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Járművezetők és mobil gépek kezelői Építőipari foglalkozások Irodai, ügyviteli foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások

25 6. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 20 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Összeszerelők Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Kézműipari foglalkozások Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Kirendeltség/Megye Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN db % db % db % db % db % Miskolci Kirendeltség , , , , ,8 Encsi Kirendeltség 13 2,1 24 6,7 5 3,5 0 0,0 42 3,7 Kazincbarcikai Kirendeltség 77 12,6 23 6, ,0 5 16, ,7 Tiszaújvárosi Kirendeltség 19 3,1 27 7,5 10 7,0 3 9,7 59 5,2 Mezőkövesdi Kirendeltség 13 2,1 23 6,4 9 6,3 1 3,2 46 4,0 Ózdi Kirendeltség 63 10, ,4 12 8,5 6 19, ,7 Sárospataki Kirendeltség 21 3,4 27 7, ,0 0 0,0 65 5,7 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség 29 4,8 30 8,3 14 9,9 2 6,5 75 6,6 Szerencsi Kirendeltség 50 8,2 20 5,6 9 6,3 1 3,2 80 7,0 Edelényi Kirendeltség 26 4,3 23 6,4 6 4,2 1 3,2 56 4,9 Szikszói Kirendeltség 25 4,1 10 2,8 5 3,5 0 0,0 40 3,5 Tokaji Kirendeltség 20 3,3 10 2,8 0 0,0 0 0,0 30 2,6 Putnoki Kirendeltség 19 3,1 6 1,7 2 1,4 1 3,2 28 2,5 Gönci Kirendeltség 21 3,4 11 3,1 1 0,7 0 0,0 33 2,9 Mezőcsáti Kirendeltség 12 2,0 10 2,8 4 2,8 0 0,0 26 2,3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , , , , ,0

26 8. számú melléklet A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés GAZDASÁGI ÁG SZERINTI REPREZENTÁCIÓJA (közfoglalkoztatottak nélkül) Ágazat betűjele Ágazat megnevezése TEÁOR '08 Alkalmazásban állók száma (KSH*) A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,2 B Bányászat, kőfejtés ,8 C Feldolgozóipar ,7 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás ,5 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ,3 F Építőipar ,8 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,1 H Szállítás, raktározás ,5 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,2 J Információ, kommunikáció ,1 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,3 L Ingatlanügyletek ,8 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,2 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,9 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít ,1 P Oktatás ,3 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,8 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,7 S-T-U Egyéb szolgáltatások ,5 A-U ÖSSZESEN ,1 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai, I-III. negyedév A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 9. számú melléklet Ágazat betűjele Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08) Mikro Közép Nagy ÖSSZESEN fő % fő % fő % fő % fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 154 6, , , , ,8 B Bányászat, kőfejtés 1 0, ,4 64 0,5 0 0, ,4 C Feldolgozóipar , , , , ,0 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 3 0,1 63 0,8 70 0,5 0 0, ,3 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 21 0, , , , ,3 F Építőipar , , ,3 0 0, ,5 G Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , ,1 H Szállítás, raktározás 107 4, , , , ,2 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 224 9, , ,1 0 0, ,4 J Információ, kommunikáció 17 0,7 49 0,6 0 0,0 0 0,0 66 0,1 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 6 0,3 65 0,8 0 0,0 0 0,0 71 0,2 L Ingatlanügyletek 47 2,1 81 1, ,1 0 0, ,9 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 173 7, ,7 0 0,0 0 0, ,7 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 103 4, , , , ,9 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 13 0, , , , ,3 P Oktatás 50 2, , , , ,2 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 26 1, , , , ,2 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 16 0,7 71 0,9 96 0,7 0 0, ,4 S-T-U Egyéb szolgáltatások 70 3, ,4 73 0, , ,3 A-U ÖSSZESEN (fő, oszlop %) 100,0 100,0 100,0 100,0 100, A-U ÖSSZESEN (fő, sor %) 5,0 17,0 28,4 49,7 100,0 Kis

27 G R A F I K O N O K 1. számú melléklet A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) db fő MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) 0 Válaszadó szervezetek (db) Foglalkoztatottak (fő) 2. számú melléklet A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 % 8,0 15,9 13,6 6,0 5,4 4,0 2,0 2,2 2,3 3,1 2,9 1,9 1,7 1,0 1,1 0,6 0,0 MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás

28 3. számú melléklet A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT (közfoglalkoztatottak nélkül) fő március 31-ei tény létszám június 30-ig várható létszám március 31-ig várható létszám Miskolc Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc Mezőcsát munkaügyi körzet A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, KÖZFOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT 4. számú melléklet db fő Mikro Kis Közép Nagy 0 Válaszadó szervezetek (db) Közfoglalkoztatottak (fő)

29 KÉRDŐÍV A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során alkalmazott kérdőív