NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)

Átírás

1 Tájékoztató NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye III. negyedév MISKOLC

2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, 2016 Tájékoztató Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Jóváhagyta: Demeter Ervin kormánymegbízott nevében és megbízásából: Lórántné Orosz Edit főosztályvezető 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) Fax: (46) Honlap (megyei): Honlap (országos):

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 4 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE, 5 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA III. NEGYEDÉVBEN A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2017 JÚNIUS VÉGÉN MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL MÓDSZERTAN MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) 22 TÁBLÁZATOK 1. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2016 júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2016 júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2016 júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 4. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2016 júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján az 50 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2016 júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 50 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2016 júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 50 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 7. sz. táblázat: A válaszadó szervezetek megoszlása JÁRÁSOK ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 8. sz. táblázat: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 9. sz. táblázat: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT GRAFIKONOK 1. sz. grafikon: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG (FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA) SZERINT 2. sz. grafikon: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. grafikon:: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT KÉRDŐÍV 1. sz. kérdőív A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV 3

4 1. BEVEZETÉS július hónapban, immáron negyvennegyedik alkalommal kerestük meg ( en, postai úton vagy személyesen) megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerőgazdálkodási terveiről. A korábbi (negyedévente zajló) felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerő-piac várható folyamatairól. 1 A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors felkészülés, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során B.-A.-Z. megye járási hivatalai (a továbbiakban járási hivatalok) a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy 1 oldalas, 5 kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik negyedévente változó kérdése egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban az NFSZ szolgáltatásairól és aktiváló eszközeiről gyűjtöttünk információkat. Az NMF adatfelvétele július között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a június 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Az adatközlő munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak (illetve közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül (a közfoglalkoztatottak létszámát nem tekintve) összességében 1,5%-os, míg egy év távlatában 2,0%-os létszámemelkedéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 1 A honlapon valamennyi megyei elemzés elérhető, évek szerinti bontásban. 4

5 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 2, 3 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A legutóbb publikált KSH munkaerő-felmérés szerint I. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 534,9 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 70,2 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 60,3%, amely 1,2%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 4 262,2 ezer fő volt, mely 145,0 ezer fővel, 3,5%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 74,8 ezer fővel, 272,8 ezer főre csökkent, így arányuk 6,0% lett, 1,8 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 2 980,6 ezer fő volt, 102,5 ezer fővel mérséklődött I. negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* I. negyedév Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megnevezés I. negyedév Változás I. negyedévhez viszonyítva I. negyedév Változás I. negyedévhez viszonyítva ezer fő ezer fő %, ill. %-pont ezer fő ezer fő %, ill. %-pont Foglalkoztatottak 4 262,2 145,0 3,5 261,7 15,5 6,3 Munkanélküliek 272,8-74,8-21,5 20,9-11,9-36,2 Gazdaságilag aktívak 4 534,9 70,2 1,6 282,6 3,6 1,3 Gazdaságilag inaktívak 2 980,6-102,5-3,3 216,7-9,5-4, éves népesség 7 515,6-32,3-0,4 499,2-5,9-1,2 Aktivitási arány (%) 60,3 1,2 56,6 1,4 Foglalkoztatási arány (%) 56,7 2,2 52,4 3,7 Munkanélküliségi ráta (%) 6,0-1,8 7,4-4,3 * A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján. Az elmúlt egy-két évben lezajlott kedvező változások ellenére a gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest még mindig jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében I. negyedévében a évesek 56,6%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 52,4%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 7,4% volt, ami az elmúlt év hasonló időszakához képest 4,3 százalékpontos csökkenést mutat. A bővülő munkaerő-kereslet hatására tavasztól B.-A.-Z. megyében is folyamatos az álláskeresők számának csökkenése. A megyei folyamatok alakításában jelentős szerepe van a közfoglalkoztatásnak, a foglalkoztatásban betöltött súlya több mint kétszerese az országosnak. Januármájus időszakában havi átlagban 36 ezer álláskereső az országos 16,7%-a - kapott munkát a másodlagos munkaerőpiacon, számuk júniusban már 39 ezer fölé emelkedett. A folyamatot az elsődleges munkaerő-piaci kereslet bővülése, illetve az ott munkát találók emelkedő száma is támogatta első félévében a járási hivatalokban bejelentett, az elsődleges, illetve a másodlagos munkaerő-piacon rendelkezésre álló üres állások száma egyaránt nőtt, az előbbieké 27,8%-kal, a közfoglalkoztatásban létrehozott átmeneti állásoké pedig 8,4%-kal több volt, mint január-június folyamán. 2 Forrás: KSH, STADAT-táblák ( 3 Forrás: Havi munkaerő-piaci tájékoztató, B.-A.-Z. megye, június ( 5

6 2016. június végén a megye járási hivatalai összesen fő álláskeresőt tartottak nyilván, ilyen alacsony létszámra 91 ősze óta nem volt példa a megyében. A június havi létszám 1,7 ezer fővel (4,5%-kal) kevesebb volt a május véginél, s 14,5%-kal (6,3 ezer fővel) elmaradt az egy évvel korábbitól is. Országosan is csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma, június végén 291,6 ezer fő volt a számuk, ami 5%-kal (15,4 ezer fővel) kevesebb az előző havinál, s 20,5%-kal (75,2 ezer fővel), mint egy éve. A megyei álláskeresők számának országosból való részesedése júniusban 12,7%-ot tett ki, némileg többet, mint egy éve (11,8%) fő A regisztrált álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, január június fő Az álláskeresők számának változása járásonként B.-A.-Z. megyében, és június jún jún jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd Az előző hónaphoz képest a megye 6 járásában , a miskolci járásban 600 fővel csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma, máshol csupán fő közötti változás zajlott a májusihoz képest. A havi csökkenés mértéke az encsi, a gönci és az edelényi járásban volt a legnagyobb, 9-9%-ot tett ki, két járásban, a sátoraljaújhelyi és a cigándi járásban pedig 1,6-2,6%-kal (20, ill. 30 fővel) emelkedett a létszám. Az egy évvel korábbihoz mérten 9 járásban két számjegyű volt a csökkenés aránya, közülük is kiemelkedik az ózdi és a tiszaújvárosi járás, ahol 25,8%-kal (1,3 ezer fővel), illetve 23,1%-kal (0,4 ezer fővel) kevesebb most a nyilvántartott álláskeresők száma, mint akkor. Szám szerint a miskolci járásban lezajlott csökkenés a legnagyobb, itt 2,3 ezer fővel (18,6%-kal) apadt egy év alatt az álláskeresők létszáma. A megye egyéb járásai közül egyedül a mezőcsáti járásban tapasztalható némi emelkedés (8,4%, 80 fő), s említhető még a szerencsi járás is, ahol egy fős eltéréssel pontosan annyi volt ez év június végén is az álláskeresők száma, mint egy éve. A létszámcsökkenés következtében júniusban is süllyedt a regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány 4 is. Ez a mutató a júniusi adatok alapján 13,1%-ot tett ki, 0,6 százalékponttal kevesebbet, mint az előző hónapban, s 2,7 százalékponttal volt alacsonyabb, mint egy éve. Az országos arány az előző hónaphoz képest 0,3 százalékponttal 6,5%-ra csökkent, s 1,8 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbitól. A bővülő kereslet, s döntően a megye munkaerőpiacán több éve folyamatosan biztosított nagyarányú támogatott foglalkoztatás nyomán a legnagyobb arányú munkanélküliséggel terhelt járásokban is számottevően - 30% körüli értékről 20% alá - csökkent az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült létszámán belül. Júniusban a járások felében 10-15% közötti, a tiszaújvárosi és a miskolci járásban pedig 9,2-9,2%-os volt a mutató értéke. Az álláskeresők aránya egyedül a cigándi járásban lépte át a 20%-os határt (21,9%), ugyanakkor egy év alatt itt mérhető az egyik legnagyobb 4 A nyilvántartott álláskeresők száma a KSH által megállapított gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva. 6

7 mértékű csökkenés. Az elmúlt év azonos hónapjához képest a nagyobb másodlagos munkaerőpiaccal rendelkező járások közül az ózdi járásban 7 százalékponttal, az encsi, az edelényi és a cigándi járásban 4,0-4,4 százalékponttal csökkent a mutató értéke, egyedül a mezőcsáti a járásban mutatkozik most egy kisebb, 0,9 százalékpontot kitevő emelkedés. Az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, B.-A.-Z. megye járásaiban, június (%) 30,0 27,0 24,0 21,0 18,0 15,0 12,0 9,0 6,0 3,0 0,0 % A regisztrált álláskeresők arányának alakulása B.-A.-Z. megyében, január június jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. JELMAGYARÁZAT A regisztrált álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, % <15,0 15,1-20,0 20,1-25,0 25,1-30,0 >30,1 Júniusban már elkezdődött a közoktatásból kilépő fiatalok jelentkezése a járási hivatalokban, de több volt most a nyilvántartásba visszatérők száma is, mint májusban. Júniusban 5,3 ezer álláskeresőt vettek nyilvántartásba a járási hivatalok, 15,7%-kal (0,7 ezer fővel) többet, mint egy hónapja, ami nagyjából annyi mindössze 131 fővel több, mint az előző év júniusában volt. Az első ízben regisztráltak száma 749 főt tett ki, túlnyomó többségük (82%) pályakezdő fiatal volt, majdnem háromszor annyi, mint májusban. Az első ízben nyilvántartásba vett pályakezdők közel 80%-a középfokú, zömmel szakmunkásképzőben szerzett végzettséggel akar munkát vállalni, kisebb részük alacsony iskolai végzettséggel (19%), alig 2% pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az ismételten regisztrált álláskeresők száma (4,5 ezer fő) mintegy 350 fővel (8,4%-kal) haladta meg az előző havit, s 200-zal az egy évvel korábbit. A visszalépők 55%-a egy éven belül tért vissza a járási hivatal ügyfelei közé. Június folyamán 7 ezer főt vezettek ki a járási hivatalok a nyilvántartásból, 11, illetve 8%-kal kevesebbet, mint egy hónapja, illetve mint egy éve. A nyilvántartásból kikerültek közel kétharmada elhelyezkedett (58%, 4 ezer fő) vagy támogatott munkaerő-piaci képzés részvevője lett (5%, 0,4 ezer fő), a többiek egyéb ok, többnyire a kapcsolattartás megszakítása miatt kerültek ki a nyilvántartásból. Az elhelyezkedők többsége közfoglalkoztatottként a másodlagos munkaerőpiacon (2,6 ezer fő, 37%), kisebb részük (1,4 ezer fő, 21%) az elsődleges munkaerőpiacon talált munkát; ez utóbbiak közül minden negyedik bérjellegű támogatással első félévében összesen csaknem 33 ezer álláskereső, a nyilvántartásból kikerültek 69%-a átmeneti vagy tartós munkavállalás miatt került ki a nyilvántartásból. Többségük (51%) közfoglalkoztatást vállalt, kisebb részük támogatással (5%) vagy támogatás nélkül (13%) az elsődleges munkaerőpiacon kapott munkát. Az álláskeresők ellátására jogosultak száma harmadik hónapja csökken, s ugyanez jellemzi április óta a pénzbeli ellátásban nem részesülők, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosultak számának havi változását is június végén 2,8 ezer fő volt jogosult álláskeresési járadékra, 1,8 ezer fő pedig a nyugdíj előtt állók segélyére. Együttes létszámuk (4,6 ezer fő) alig másfél 7

8 száz fővel (3,1%-kal) maradt el az előző havitól, de az egy évvel korábbit még kissé felülmúlta (9,9%- kal 0,4 ezer fővel). Az FHT-ra jogosultak száma június végén 14,8 ezer főt tett ki, 5%-kal (0,8 ezerrel) kevesebbet, mint egy hónapja, s 19,8%-kal (3,6 ezer fővel) szintén kevesebbet, mint egy éve. Csaknem ugyanígy változott júniusban is a pénzbeli ellátásra nem jogosultak száma (17,6 ezer fő). Az előző havitól 4,3%-kal (0,8 ezer fővel), az egy évvel korábbitól 14,8%-kal (3 ezer fővel) voltak kevesebben. A hónap végén az álláskeresők ellátására jogosultak részaránya 12,5%-ot, az FHT-ra jogosultaké 39,9%-ot, míg az ezek egyikére sem jogosultaké 47,6%-ot tett ki. Az egy évvel korábbihoz képest az álláskeresők ellátására jogosultak részaránya 2,8 százalékponttal volt magasabb, amit az FHT-ra jogosultak részarányának hasonló mértékű csökkenése kísért. A pénzbeli ellátásra nem jogosultak létszámsúlya azonos az egy évvel korábbival június végén 5,3 ezer fő pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván a járási hivatalok, 5,2%-kal (0,3 ezer fővel) többet, mint egy hónapja. Éves bázison mérve továbbra is nagyarányú a csökkenés, júniusban 15,1%-ot, közel ezer főt ért el. Országosan stagnált a számuk, éves összevetésben viszont jóval erőteljesebben csökkent, mint a megyében. Június végén országosan 34,2 ezer pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván - mindössze 26 fővel többet, mint májusban -, a június végi létszámhoz képest pedig 26,6%-kal (12,4 ezer fővel) kevesebbet. A pályakezdők részaránya a megyében 14,3%-ot tette ki, ami hosszú évek óta jellemzően magasabb, mint országosan (júniusban 11,7%). A járási hivatalokban bejelentett üres állások többségét több éve a közfoglalkoztatás keretében kialakított átmeneti foglalkoztatási lehetőségek teszik ki, de az utóbbi hónapokban folyamatosan emelkedett az elsődleges munkaerő-piaci munkáltatók által jelzett munkaerőigények száma, részaránya. Az év első negyedére jellemző 1,2 ezres szintről a második negyedében 1,5 ezer fölé nőtt az elsődleges munkaerő-piaci munkaadók által bejelentett üres állások havi átlagos száma, májusban minden negyedik, júniusban minden harmadik betölthető munkakör itt állt rendelkezésre. Kedvező munkaerő-piaci folyamatokra utal az is, hogy az előző évhez képest mindkét szektor munkaerőigénye bővült a megyében. A első félév folyamán nyilvántartásba vett, a közfoglalkoztatásban rendelkezésre álló üres állások száma (50,5 ezer állás) 8%-kal múlta felül a első felében bejelentett közfoglalkoztatási lehetőségek számát. Az elsődleges munkaerőpiacon tevékenykedő munkaadók ugyanezen időszak alatt 8,2 ezer állásra kértek munkaerő-közvetítést a járási hivataloktól, ami 28%-kal volt több, mint 2015 első félévében június hónapban a megyei munkáltatók 4,6 ezer üres állást jelentettek be a járási hivatalokban, ami a másodlagos munkaerő-piaci állások csökkenése következtében közel ezerrel (17%-kal) kevesebb volt, mint májusban, de mindössze 60 állással tért el az egy évvel korábbitól. A hónap folyamán nyilvántartásba vett üres állások 66%-a (3 ezer állás) a megyében működtetett közfoglalkoztatási programok keretében állt rendelkezésre, 34%-a (1,6 ezer állás) pedig az ún. elsődleges vagy nyílt munkaerőpiacon. Az előző évi gyakorlathoz képest ez évben rendszerint hosszabb idejű munkaszerződést kötnek a közfoglalkoztatók, ezért a megüresedő közfoglalkozatási állások száma májusban-júniusban elmaradt a tavalyitól. A nyílt munkaerő-piaci állásoké viszont a félév minden 8

9 hónapjában felülmúlta a tavalyit, így júniusban 41%-kal volt több, mint egy éve. Ezeknek az állásoknak a kisebb része az uniós programok révén elérhető bér- vagy egyéb támogatás igénybevételével növelte a megyei keresletet (27%), többsége viszont támogatás nélküli állás volt (73%). Az előző havi bejelentések alapján még érvényes állásajánlatokkal együtt június folyamán 11,2 ezer állás állt a járási hivatalok közvetítési tevékenysége rendelkezésére, 7%-kal (0,8 ezerrel) kevesebb, mint az előző hónapban, de 9%-kal (0,9 ezerrel) több, mint az előző év júniusában. Országosan június folyamán 42,8 ezer állást jelentettek be a járási hivatalokban, ami alig pár százzal volt kevesebb, mint májusban, de csaknem három ezerrel (7,3%-kal) meghaladta a tavalyit. A hónap folyamán jelzett állások 11%-át Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vették nyilvántartásba db A hónap folyamán bejelentett üres állások száma megyénként június db A hónap folyamán B.-A.-Z. megyében bejelentett új állások száma járásonként, június Nem támogatott Támogatott nem tám. állás egyéb támogatás közfoglalkoztatás Budapest Pest Fejér Komárom-E. Veszprém Gyor-M.-S. Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-A.-Z. Heves Nógrád Hajdú-B. Jász-N.-Sz. Szabolcs- Bács-K. Békés Csongrád 0 Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd A megyei, nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatók által bejelentett állások (1,6 ezer) kétharmada három tevékenységi területen, az adminisztratív szolgáltatásban (39%) döntően a feldolgozóiparnak munkaerő-kölcsönzést végző cégeknél -, a feldolgozóiparban (18%), valamint a kereskedelem (10%) területén állt rendelkezésre. Ezen kívül számottevőbb közvetítési igényt építőipari vállalkozások (8%) és szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással (6%) foglalkozó szervezetek jeleztek. Az előző hónaphoz képest nagymértékben nőtt az adminisztratív szolgáltatást, azon belül munkaerő-kölcsönzést folytató vállalkozások által bejelentett munkaerő-kereslet, az egyéb területről érkezett munkaerő-igények száma stagnált vagy néhány fővel csökkent. A 2015 júniusában bejelentett üres állásokhoz viszonyítva is egyedül az adminisztratív szolgáltatást végző cégek munkaerő-keresletének növekedése emelkedik ki, a többi gazdasági ágba sorolt foglalkoztatók által bejelentett üres állások száma alig különbözött az akkoritól. Viszonylag sok, 250-nél több állást öt kirendeltségen jelentettek be júniusban, így az állások kétharmada ezekben a térségekben koncentrálódott. Ezek közül a legtöbb a miskolci járásban (35%, 1,6 ezer állás), további 32%-a (1,4 ezer állás) pedig a kazincbarcikai, az ózdi, az encsi és az edelényi járás területén állt rendelkezésre. A többi járásban egyenként üres állást jelentettek be a hónap folyamán. A miskolci, tiszaújvárosi és a sárospataki járás kivételével mindenütt a közfoglalkoztatásban létrehozott állások voltak többségben, ezek részesedése a járások felében 80% feletti volt. A támogatási igénnyel nem társuló állások döntő része a miskolci (69,1%, 710 állás) járás területén működtetett állás volt, ezen kívül még a tiszaújvárosi járásban állt rendelkezésre viszonylag több ilyen állás (8,8%, 90 állás). 9

10 A hónap folyamán bejelentett állások közül 604 állás (13,1%) betöltéséhez igényeltek valamilyen szakképzettséget a munkáltatók. A szakképzettséggel betölthető állások csaknem 36%-a ipariépítőipari, 26%-a kereskedelmi szakmunkára, további 20%-a közép- vagy felsőfokú végzettséghez kötött szellemi jellegű munkaterületre szólt. Foglalkozásonként tekintve az állások legtöbbje mezőgazdasági és ipari gépkarbantartó, bolti eladó, irodai adminisztrátor, szakács, pincér, pultos, szobafestő-mázoló, kőműves, ács, villanyszerelő, valamint tehergépkocsi-vezető, kamionos állásra várakozóknak szólt. Ezeken a munkakörökön kívül nagyobb számban már csak vagyonőröket, munka- és termelésszervezőket, víz-, gáz- fűtés szerelőket, épületgondnokokat kerestek a járási hivatalok segítségével a megyében január-június folyamán jelentősebb telephelybővítés 10, új telephely létesítése miatt felmerült nagyobb, egyszerre tíz főt meghaladó munkaerőigénye kielégítéséhez pedig 1 miskolci cég vette igénybe a miskolci járási hivatal foglalkoztatási osztályának munkaerő-közvetítő szolgáltatását. Ezek révén 233 újonnan létesült munkahelyre gyártósori összeszerelő munkát vállaló, különféle feldolgozóipari gépkezelő, épületgépészeti szerelő, szociális gondozó, ápoló szakmával rendelkező, illetve felsőfokú végzettséggel ügyintézői munkát kereső álláskeresőket tudtak közvetíteni. Az új telephelyet létrehozó vagy nagyobb létszámbővítést végrehajtó munkáltatók többsége a feldolgozóipar (52%), kisebb része az energiaipar (14%), az építőipar, a kereskedelem és az egyéb szolgáltatások (egyenként 9-10%) körében, illetve egyéb (6%) területen növelte a foglalkoztatottak számát. Májust követően júniusban is egyetlen miskolci cég jelentett be csoportosnak minősülő létszámcsökkentést a megyében, amely azonban telephelyei révén a miskolci járáson kívül még öt járást érint (pl. szerencsi, sátoraljaújhelyi, ózdi). Ezzel a január június időszakot tekintve kettőre emelkedett a csoportos létszámcsökkentésről szóló döntések száma a megyében, melyek következtében 200 munkahely megszüntetésére kerül(t) sor június-július folyamán. Az érintett cégek a kereskedelem, illetve az egyéb szolgáltatások területén tevékenykednek. Az elmúlt év azonos időszakában 4 bejelentés-köteles döntés született a megyében, melyek következtében 222 munkahely szűnt meg. 10

11 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járási hivatala július hónapban a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1547 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a bázis, valamint az elkövetkező időszakra (2016. június, illetve szeptember június) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, vagy ben kiküldött kérdőívünkre az online rögzítő felületen 1266 szervezet, a megkeresett munkáltatók 81,8%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint* Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fő % Mikrovállalkozás , ,9 Kisvállalkozás , ,2 Középvállalkozás , ,4 Nagyvállalkozás 43 3, ,5 ÖSSZESEN , ,0 * Az alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül. Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 52,1% arányban a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 30,6%-a a kis-, 13,8%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú foglalkoztatók 3,4%-os arányt képviselnek a mintában. Az általuk alkalmazottak száma ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a munkaerő-gazdálkodási felmérésben való részvételre elsősorban a kisebb munkavállalói létszámmal működő cégek vállalkoznak. Fontos azonban figyelmet fordítani a csekély számú, kérdőívet kitöltő nagyvállalat(ok)ra is, hiszen jellegükből adódóan sokkal több alkalmazottal, vélhetően szélesebb körű információval rendelkeznek. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, június 30-ra vonatkozó létszáma (közfoglalkoztatottak nélkül) fő volt. Ez a szám a KSH I. negyedéves adatai alapján a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának 5 34,4%-át teszi ki. Felmérésünk nem reprezentatív (azaz nem jellemzi a B.-A-Z. megyei munkaerőpiac ágazati és foglalkoztatási struktúráját), ennek következtében a mérés eredményei csak bizonyos megkötésekkel, lehatárolásokkal érvényesek, ugyanakkor a jelentős mintaelemszám alapján kellően informatívnak tekinthető. (ld. 8. sz. melléklet) 5 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 11

12 Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág 6 szerinti besorolása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben B.-A.-Z. megye válaszadói kör 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Egyéb szolgáltatások A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar (azon belül leginkább a feldolgozóipar); a kereskedelem, gépjárműjavítás; a szállítás, raktározás; az egyéb szolgáltatások, illetve a mezőgazdaság ágba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, a humán-egészségügyi, szociális ellátás; a közigazgatás; illetve az oktatás ágakhoz tartozók alulreprezentáltan szerepeltek, az építőipar és a szálláshely-szolgáltatás foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei és országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a közép-, és a kisvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei válaszadók között a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 83%-ot közelíti, miközben ez az arány az országban 4,1 százalékponttal alacsonyabb. A mérésben közreműködő munkáltatók több, mint fele öt járás (Miskolc, Kazincbarcika, Szerencs, Ózd, Sátoraljaújhely) munkaerő-piaci vonzáskörzetéből szolgáltatott adatot. 6 A főbb nemzetgazdasági ágakat ismertető táblázat a módszertani összefoglalóban (21. oldal) található. 12

13 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA III. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. A létszámadat az esetlegesen alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül kerül bemutatásra. Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 10% felett 5-10% között NÖVEKEDÉS 5% alatt 0% 5% alatt 5-10%között CSÖKKENÉS 10% felett június 30-án a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma III. negyedév végére várhatóan átlag 1,5%-kal emelkedik (országosan 1,3%-os létszámnövekedés várható). Mindez 2,7%-os létszám-felvétellel és 1,2%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 3,9%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 1392 fős létszámfelvétel és 611 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 2003 fő munkavállalót fognak érinteni. Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként szeptember 30-án összesen fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a június 30-ai bázisadathoz képest 1,5%-os (781 fős) emelkedést jelent. 13

14 A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tizenkettő járás területéről kisebb-nagyobb létszámemelkedést jeleztek a munkáltatók, közülük jelentősebb: 200 fő feletti Tiszaújváros (267 fő, 3,8%) és Miskolc (205 fő, 1,4%); 100 fő feletti Sárospatak (138 fő, 5,7%); valamint 50 fő feletti Kazincbarcika (67 fő, 0,9%) körzete. Három járási foglalkoztatási osztály (Szikszó, Szerencs, Cigánd) területén szeptember végén is a júniusi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Az eddig említett körzetekkel szemben egy járás területén negatív egyenleget mutat a be- és kilépők száma: Mezőkövesd (-29 fő, -0,9%). A létszám negatív egyenlege főleg az egyéb szolgáltatás, a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése hulladékgazdálkodás, szennyeződésmenetesítés és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ághoz kapcsolódik. Vállalati méret szerint azonos előjelűek, de különböző mértékűek az előrejelzések. A június végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 2,9%-kal (74 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. Őket a kis-, és a nagyvállalkozások követik rövidtávú 2,2% (172 fős) és 1,9%-os bővítési tervekkel, ez utóbbi azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 498 fős emelkedést jelent. A felmérésben részt középvállalkozások többsége egyaránt az alkalmazotti létszám stagnálását valószínűsíti. (ld. 2. sz. melléklet) Az egy évvel korábbi, III. negyedévi felmérés során is mind a négy vállalati méret szerinti kategóriában azonos pozitív irányú - viszont valamivel mérsékeltebb - létszámváltozást rögzítettünk. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma - 3 hónapon belüli - létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 16 2, ,1 43 6, ,0 Kisvállalkozás 17 4, , , ,0 Középvállalkozás 23 13, , , ,0 Nagyvállalkozás 4 9, , , ,0 ÖSSZESEN 60 4, , , ,0 A vállalkozások 82,2%-a három hónapon belül stagnálással, 13,0%-uk növekedéssel számol, miközben 4,7%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben az előző negyedévhez képest pozitív irányú elmozdulás nem várható. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 83,4%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 12,7% növekedést, 3,9% pedig létszámcsökkenést jelzett. 14

15 A 3 hónap múlva várható létszámváltozás (munkaerő-csökkenés, munkaerő- felvétel) az adatszolgáltatóknál, összevont nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Gazdasági szolgáltatások Közösségi szolgáltatások Egyéb szolgáltatások -3,0-0,8-1,6-1,0-0,6-0,5-1,3-1,0-0,8 0,9 0,1 2,5 2,8 1,9 1,7 1,1 0,6 0,1 2,3 1,0 1,4 0,4 1,0 0,2 1,4 4,1 4,4-6,0-4,0-2,0 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 % Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában a (létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva) a pozitív előrejelzések dominálnak. A be- és kilépési forgalom várhatóan számottevőbb létszámnövekedést eredményez az ipar, azon belül főként a feldolgozóipar (673 fő, 3,1%); a kereskedelem, gépjárműjavítás (63 fő, 1,1%); valamint az építőipar (37 fő, 1,9%) nemzetgazdasági ág(ak)ban közölt adatszolgáltatóknál. Negatív, létszámcsökkenést eredményező egyenleget három területen, közülük jelentősebbet a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (50 fő, -1,9%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A június - szeptember között várhatóan lezajló létszámváltozások az egyes foglalkozásokat a következőképpen érinthetik. A belépő létszám legmagasabb az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (205 fő); az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (202 fő); a feldolgozóipari gépek kezelői (146 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (130 fő); illetve a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások (106 fő) csoport(ok)ban. A kilépő létszám legmagasabb az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (150 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (97 fő); illetve a feldolgozóipari gépek kezelői (87 fő) vonatkozásában. A be- és kilépők egyenlege alapján az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (127 fő); a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások (84 fő); valamint a fém- és villamosipari foglalkozások (67 fő) estében mérsékeltebb foglalkoztatás-növekedés várható. 15

16 5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2017 JÚNIUS VÉGÉN Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 10% felett 5-10% között NÖVEKEDÉS 5% alatt 0% 5% alatt 5-10%között CSÖKKENÉS 10% felett A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a június 30-ai bázis időszaki létszámhoz képest június végére várhatóan 2,0%-kal nő az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés azonos irányú, de valamivel magasabb (2,4%-os) mozgást prognosztizál II. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 1022 fős munkahely-bővítést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A várható megyei 1022 fős munkahely-bővítés több, mint 3/4-e négy járásban (Tiszaújváros, Miskolc, Sárospatak, Kazincbarcika) fog megvalósulni. A tiszaújvárosi járásban (350 fő) döntően a feldolgozóipar - azon belül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása -; a miskolci (295 fő) és a sárospataki (84 fő) járásban szintén a feldolgozóipar - azon belül a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása -; a kazincbarcikai járásban (69 fő) pedig a vegyi anyag, termék gyártása területén prognosztizálható létszámbővülés. 16

17 Ezen felül a munkáltatói előrejelzések alapján várhatóan még nyolc járásban alakul ki (14-50 fő közötti) létszámbővülés június végére vonatkozóan. Jelentősebb: Ózd (50 fő) és Sátoraljaújhely (49 fő), mindkettő döntően az építőipar, illetve a feldolgozóipar - azon belül a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása- területén. További négy járásban (Szerencs, Gönc, Cigánd, Tokaj) nem jeleztek számottevő változást az adatszolgáltatók, a jelenlegi illetve az egy év múlva várható létszámváltozás egyenlege járási összesítésben alig tér el. A munkáltatók által jelzett adatok szerint létszámfogyás a megye egyetlen járásában sem várható. Vállalati méret szerint tekintve is azonosak az előrejelzések. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a június végi létszámhoz viszonyítva legnagyobb arányú növekedésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan 5,6%-kal (142 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező tizenkét hónap során. Őket a nagyvállalkozások követik, rövidtávú 2,4%-os (625 fős) bővítési tervekkel. Arányaiban kisebb, de létszámvonzatában jelentős (133 főt érintően, 1,7%-os, illetve 122 főt érintően, 0,8%-os) növekedést jeleztek az fő közötti létszámot foglalkoztató kis-, valamint a középvállalkozások. A munkáltatók száma - 12 hónapon belüli - létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 16 2, , , ,0 Kisvállalkozás 18 4, , , ,0 Középvállalkozás 18 10, , , ,0 Nagyvállalkozás 4 9, , , ,0 ÖSSZESEN 56 4, , , ,0 A vállalkozások 17,1%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számol, míg 78,4%-uk stagnálást, 4,4%- uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 17,0%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számolt, míg 78,8% stagnálást, 4,3% pedig létszámcsökkenést jelzett. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (+693 fő, +3,1%); az építőipar (89 fő, +4,5%); illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (82 fő, 4,0%) területén tevékenykedő szervezeteknél. Jelentősebb létszámcsökkenést II. negyedévének végére egyetlen nemzetgazdasági ágban sem jeleztek a munkáltatók, ugyanakkor az ágazatok többségében stagnálást várnak. 17

18 6. MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók miként vélekednek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) szolgáltatásairól és aktiváló eszközeiről. Ezek közül melyek azok, amiket ismernek, és ezeket hogyan rangsorolják fontosságuk szempontjából. A következő táblázat összefoglalja a fenti kérdésekre adott munkáltatói válaszokat: Az NFSZ szolgáltatásinak és aktiváló eszközeinek ismertsége és megítélése megyénk munkáltatóinak visszajelzései alapján NFSZ szolgáltatások és aktiváló eszközök A szolgáltatás(t), illetve aktív eszköz(t) Válaszadók FONTOS számára? száma ismeri nem ismeri nagyon fontos nem fontos fő % fő % fő % fő % fő % fő % 1 Első Munkahely Garancia program , , , ,5 46 8, ,0 2 Tájékozódás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről , , , , ,3 21 3,7 3 Bér, bérköltség támogatás , , , ,7 11 1,5 12 1,6 4 Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése , , , ,9 32 4,9 10 1,5 5 Munkahelymegőrzés támogatása , , , ,6 46 7,4 26 4,0 6 Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) , , , ,2 41 6,6 6 1,0 7 Bérkompenzáció támogatása , , , ,6 46 7,7 43 6,7 8 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás , , , ,1 52 9,6 14 2,5 9 Munkahelyteremtő beruházás támogatása , , , ,0 35 6,3 28 4,8 A táblázatból jól látható, hogy a felmérésbe vont munkáltatók szinte mindannyian ismerik az NFSZ szolgáltatásait és aktiváló eszközeit. Még a legkevésbé ismert szolgáltatásnak, nevezetesen az Első Munkahely Garancia programnak is 84,0%-os az ismertsége. Az első három legfontosabbnak ítélt eszköz (a nagyon fontos és a fontos kategóriák összevonása alapján) a bér-, bérköltség jellegű támogatás, a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése, és munkahelyteremtő beruház támogatása, mutatójuk egyaránt 93,0% feletti. A megfelelő munkaerő biztosítására (munkaközvetítésre), a munkahelymegőrzés támogatásra, a bérkompenzáció támogatásra, valamint az Első Munkahely Garancia programra a munkaadók ugyancsak rendkívül fontos aktiváló eszközként tekintenek, amelyet a 91%-feletti fontossági érték is alátámaszt. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, illetve a tájékozódás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről esetében hasonlóan magas ismertségi eredmények születtek, azonban a fontosság súlypontja már némileg eltolódik. A válaszadó munkáltatók egy évvel ezelőtt is a bér, bérköltség támogatás fontosságát helyezték előtérbe, amely idén (3%-ponttal) tovább erősítette pozícióját. A legnagyobb elmozdulást a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése esetében tapasztalhatjuk, ugyanis az elmúlt évihez hasonló ismertsége mellett a fontossági értéke 4%-ponttal mérséklődött. 18

19 7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. A Nemzetgazdasági Minisztérium (azon belül a Munkaerő-piaci Főosztály, Elemzési és Bérpolitikai Osztály) szakmai irányításával az országban 173, a régióban 28, míg B.-A.-Z. megyében 16 foglalkoztatási osztály vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik az ún. kikérdezést megelőző héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban kikérdezést megelőző héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. 19

20 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az egyes mutatók számításánál a TEÁOR 08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, amelyek a következő területeket fedik le: 20

21 TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, teljes hierarchia (forrás: A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U Területen kívüli szervezet 00 Nincs besorolva 21

22 8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) T Á B L Á Z A T O K A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2016 júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN (közfoglalkoztatottak nélkül) 1. sz. táblázat jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Járás/Megye/Ország létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Miskolc , ,0 Encs , ,9 Kazincbarcika , ,0 Tiszaújváros , ,9 Mezőkövesd , ,4 Ózd , ,0 Sárospatak , ,5 Sátoraljaújhely , ,8 Szerencs , ,1 Edelény , ,6 Szikszó , ,3 Tokaj , ,5 Putnok , ,7 Gönc , ,2 Mezőcsát , ,1 Cigánd , ,9 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,0 Magyarország , ,4 A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2016 júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 2. sz. táblázat jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Vállalati méret létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mikrovállalkozás , ,6 Kisvállalkozás , ,7 Középvállalkozás , ,8 Nagyvállalkozás , ,4 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,0

23 A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2016 júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 3. sz. táblázat jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás Nemzetgazdasági ág, ágazat válaszadók száma létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva (TEÁOR '08) db fő fő fő % fő fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,6 Bányászat, kőfejtés , ,0 Feldolgozóipar , ,1 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás , ,7 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd , ,5 Építőipar , ,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,9 Szállítás, raktározás , ,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,1 Információ, kommunikáció , ,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,6 Ingatlanügyletek , ,6 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,3 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , ,0 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,5 Oktatás , ,5 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,5 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,9 Egyéb szolgáltatás , ,3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,0

24 4. sz. táblázat A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2016 júliusában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - az 50 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Építőipari foglalkozások A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2016 júliusában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - az 50 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 5. sz. táblázat Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Irodai, ügyviteli foglalkozások A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2016 júliusában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - az 50 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 6. sz. táblázat Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Egyéb ipari és építőipari foglalkozások

25 7. sz. táblázat A válaszadó szervezetek megoszlása JÁRÁSONKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Járás/Megye MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN db % db % db % db % db % Miskolc , , , , ,4 Encs 16 2,4 22 5,7 5 2,9 1 2,3 44 3,5 Kazincbarcika 73 11,1 32 8, ,7 5 11, ,6 Tiszaújváros 24 3,6 27 7, ,3 3 7,0 72 5,7 Mezőkövesd 24 3,6 26 6,7 13 7,4 3 7,0 66 5,2 Ózd 35 5,3 26 6,7 8 4,6 4 9,3 73 5,8 Sárospatak 19 2,9 28 7, ,4 0 0,0 67 5,3 Sátoraljaújhely 34 5,2 24 6,2 9 5,1 7 16,3 74 5,8 Szerencs 48 7,3 20 5,2 10 5,7 2 4,7 80 6,3 Edelény 37 5,6 26 6,7 6 3,4 1 2,3 70 5,5 Szikszó 25 3,8 12 3,1 4 2,3 0 0,0 41 3,2 Tokaj 28 4,2 9 2,3 3 1,7 0 0,0 40 3,2 Putnok 20 3,0 7 1,8 1 0,6 2 4,7 30 2,4 Gönc 27 4,1 18 4,6 4 2,3 0 0,0 49 3,9 Mezőcsát 11 1,7 10 2,6 3 1,7 0 0,0 24 1,9 Cigánd 8 1,2 8 2,1 1 0,6 0 0,0 17 1,3 Borsod-Abaúj-Zemplén , , , , ,0 8. sz. táblázat A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés GAZDASÁGI ÁG SZERINTI REPREZENTÁCIÓJA (közfoglalkoztatottak nélkül) Ágazat betűjele Ágazat megnevezése TEÁOR '08 Alkalmazásban állók száma (KSH*) A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,1 B Bányászat, kőfejtés ,5 C Feldolgozóipar ,6 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás ,2 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ,3 F Építőipar ,5 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,8 H Szállítás, raktározás ,7 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,4 J Információ, kommunikáció ,7 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,7 L Ingatlanügyletek ,9 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,2 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,5 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,0 P Oktatás ,3 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,3 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,0 S-T-U Egyéb szolgáltatások ,2 A-U ÖSSZESEN ,4 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai, I. negyedév.

26 9. sz. táblázat A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Ágazat betűjele Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08) MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN fő % fő % fő % fő % fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 178 7, , , , ,4 B Bányászat, kőfejtés 0 0,0 51 0, ,3 0 0, ,5 C Feldolgozóipar , , , , ,7 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 8 0,3 51 0,7 69 0,5 0 0, ,2 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 25 1,0 74 0, , , ,1 F Építőipar , , ,9 0 0, ,8 G Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , ,2 H Szállítás, raktározás 90 3, ,6 64 0, , ,5 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 240 9, , ,6 0 0, ,0 J Információ, kommunikáció 41 1,6 38 0,5 0 0,0 0 0,0 79 0,2 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 8 0,3 57 0, ,8 0 0, ,4 L Ingatlanügyletek 51 2, , ,6 0 0, ,9 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 157 6, , ,6 0 0, ,2 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 109 4, , , , ,0 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 11 0, , , , ,8 P Oktatás 40 1, , , , ,9 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 35 1, , , , ,2 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 20 0, ,1 42 0,3 0 0, ,4 S-T-U Egyéb szolgáltatások 119 4, , ,1 0 0, ,6 A-U ÖSSZESEN (fő, oszlop %) 100,0 100,0 100,0 100,0 100, A-U ÖSSZESEN (fő, sor %) 4,9 15,2 28,4 51,5 100,0

27 G R A F I K O N O K 1. sz. grafikon A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG (FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA) SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) db fő MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) 0 Válaszadó szervezetek (db) Foglalkoztatottak (fő) 2. sz. grafikon A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 6,0 4,0 4,0 2,9 3,5 3,0 % 2,0 2,2 1,4 1,9 0,0 0,3-2,0-1,1 MIKRO (10 fő alatti létszám) -1,3-1,2-1,2 KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás

28 3. sz. grafikon A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT (közfoglalkoztatottak nélkül) június 30-ai tény létszám fő szeptember 30-ig várható létszám június 30-ig várható létszám Miskolc Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely járás Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc Mezőcsát Cigánd

29 K É R DŐÍV A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során alkalmazott kérdőív B o r s o d - A b a ú j - Z e m p l é n M e g y e i K o r m á n y h i v a t a l. Járási Hivatal Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedév Gazdasági szervezet Neve: adószáma: telefonszáma: címe: címe: kitöltő neve: