NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye I. negyedév

Átírás

1 Munkaügyi Központja Tájékoztató NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye I. negyedév Gönc Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Ózd Kazincbarcika Szikszó Szerencs Tokaj Miskolc Tiszaújváros Mezőkövesd Mezőcsát MISKOLC

2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, 2014 Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Tájékoztató Jóváhagyta: Lórántné Orosz Edit igazgató 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) Fax: (46) Honlap (megyei): Honlap (országos):

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 4 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 5 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI 9 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA I. NEGYEDÉVBEN A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2014 DECEMBER VÉGÉN VÉLEMÉNYEK A PÁLYAKEZDŐKKEL KAPCSOLATBAN MÓDSZERTAN MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) 20 TÁBLÁZATOK 1. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 4. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján az 50 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján az 50 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján az 50 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 7. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 8. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 9. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT GRAFIKONOK 1. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT 2. sz. melléklet: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT KÉRDŐÍV 1. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV 3

4 1. BEVEZETÉS 2014 januárjában harmincötödik alkalommal kerestük meg ( en, postai úton vagy személyesen) megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerőgazdálkodási terveiről. A korábbi (negyedévente zajló) felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerő-piac várható folyamatairól. 1 A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek, a megyei kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban munkaügyi központ), és a megyei járási munkaügyi kirendeltségek (a továbbiakban kirendeltségek) közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során a kirendeltségek a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy 1 oldalas, öt kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik negyedévente változó kérdése egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban arra keressük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók hogyan vélekednek a pályakezdők alkalmazásáról. A kérdőív többek közt rákérdez arra is, hogy a munkáltatók mennyire befogadóak a pályakezdőkkel szemben, hogy mennyire elégedettek a képzésükkel, hogy sikeresnek ítélik-e meg munkahelyi beilleszkedésüket, illetve, hogy a legújabb nemzedék mennyire tudja hasznosítani szakmai tudását. Az NMF adatfelvétele január között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a december 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Az adatközlő munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak (illetve közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül (a közfoglalkoztatottak létszámát nem tekintve) összességében 1,2%-os létszámemelkedéssel, míg egy év távlatában -0,7%-os létszámcsökkenéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 1 A honlapon valamennyi megyei elemzés elérhető, évek szerinti bontásban. 4

5 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 23 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A legutóbb publikált KSH munkaerő-felmérés szerint IV. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 418,5 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 41,7 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 58,0%, amely 0,8%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 4 015,2 ezer fő volt, mely 106,7 ezer fővel, 2,7%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 65,0 ezer fővel, 403,3 ezer főre csökkent, így arányuk 9,1% lett, 1,6 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3 203,8 ezer fő volt, 66,8 ezer fővel mérséklődött IV. negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség IV. negyedév Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megnevezés IV. negyedév Változás IV. negyedévhez viszonyítva IV. negyedév Változás IV. negyedévhez viszonyítva ezer fő ezer fő %, ill. %-pont ezer fő ezer fő %, ill. %-pont Foglalkoztatottak 4 015,2 106,7 2,7 235,2 15,9 7,2 Munkanélküliek 403,3-65,0-13,9 27,9-14,1-33,7 Gazdaságilag aktívak 4 418,5 41,7 1,0 263,0 1,7 0,7 Gazdaságilag inaktívak 3 203,8-66,8-2,0 239,8-5,1-2, éves népesség 7 622,4-25,0-0,3 502,8-3,4-0,7 Aktivitási arány (%) 58,0 0,8 52,3 0,7 Foglalkoztatási ráta (%) 52,7 1,6 46,8 3,5 Munkanélküliségi ráta (%) 9,1-1,6 10,6-5,5 A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében IV. negyedévében a évesek 52,3%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 46,8%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 10,6% volt, ami a megyék ragsorában a hatodik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az országos arányszámoktól. A közfoglalkoztatás széleskörű alkalmazásának eredményeként a megyei munkaügyi kirendeltségek által nyilvántartott álláskeresők száma éves összehasonlításban továbbra is lényegesen kevesebb. A téli átmeneti közfoglalkoztatási programokon a megyei közfoglalkoztatók több mint 41 ezer főnek adtak munkát januárban, két és félszer annyinak, mint egy éve január végén a járási munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában álláskereső szerepelt, közel harmadával, 30,3%-kal (22,9 ezer fővel) kevesebb, mint egy éve. Országosan 437,2 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, számuk hasonló mértékben (32,6%-kal) csökkent. A januári adatok alapján az álláskeresők 12,1%-a volt borsodi lakos. Megyén belül több járásban 40%-ot is meghaladó 2 Forrás: Statisztikai tájékoztató, B.-A.-Z. megye, 2013/4 (Elérhetőség: 3 Forrás: Havi munkaerő-piaci tájékoztató, B.-A.-Z. megye, január (Elérhetőség: 5

6 az éves szintű csökkenés mértéke (pl. az encsi, a sárospataki, az edelényi). Csak két kistérségben, a putnoki és a gönci járásban mérhető növekedés. Az álláskeresők járási létszámának éves alapon mért változásában szerepet játszik azonban illetékességi területük 2013 közepén végrehajtott módosítása is. Emiatt a gönci és a putnoki járásban július óta nagyobb az éves összevetésben megfigyelhető növekedés, a kazincbarcikai, a szerencsi, a szikszói, a sárospataki, az encsi kirendeltségek ügyfélkörében pedig nagyobb a csökkenés fő A regisztrált álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. fő Miskolc Encs Kazincbarcika Az álláskeresők számának változása körzetenként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok január január Gönc Mezőcsát Cigánd Decemberről januárra kevés kivétellel valamennyi megyében emelkedett az álláskeresők száma. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei növekedés mértéke 10,4% (5 ezer fő) volt, közel kétszerese az országosnak (5,5%). A havi változás hátterében a évi kistérségi és országos közfoglalkoztatási programok befejeződése áll, amihez a munkaerőpiac egészében érvényesülő szezonális hatások, a munkaerő-kereslet csökkenése társult. Ezek a hatások nagyon különböző mértékben érintették a megye egyes járásait. A kazincbarcikai járásban fél százalékos (31 fős) csökkenés történt, hat járásban (pl. a miskolci, a mezőkövesdi, a tiszaújvárosi, a tokaji járásban) a növekedés nagysága nem érte el a 10%-ot, a többi körzetben ennél viszont nagyobb (16,5-50,5%) volt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány januárban 20,3%-ot tett ki, ami az egy évvel korábbitól 8,7 százalékponttal kevesebb. A havi szinten bekövetkezett létszámemelkedés a munkanélküliségi arány 2 százalékpontnyi emelkedését vonta maga után. A januári országos arány 10% volt, ami az egy évvel korábbihoz képest pedig 4,9 százalékponttal javult. Így a megyei és országos arány különbsége számottevően mérséklődött, az egy évvel korábbi 14,1 százalékponttal szemben ebben a hónapban 10,3 százalékpontot tett ki az országos javára. Januárban a megye legkedvezőbb helyzetű járásaiban (Miskolc, Tiszaújváros, Mezőkövesd, Sárospatak és Sátoraljaújhely térsége) az álláskeresők becsült aránya 12,5-16,8% között alakult, a többi járásban meghaladta a megyei átlagot, közülük a cigándi, a szikszó, az ózdi és az encsi járásban volt a legmagasabb (32-34% közötti) januártól, a sátoraljaújhelyi kirendeltség illetékességi területének megosztásával, létrejött a cigándi járási munkaügyi kirendeltség, így a térségben, igazodva a járási beosztáshoz, két járási munkaügyi kirendeltség működik. Esetükben a bázisadatokat a hatályos járási területi beosztás szerint állapítottuk meg. 5 A nyilvántartott álláskeresők száma a KSH Munkaerő-felméréséből származó, a éves népességre vonatkozó gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva. 6

7 Januárban nőtt a nyilvántartásba vett álláskeresők száma, de közel sem olyan mértékben, mint egy évvel ezelőtt. A hónap folyamán 10,4 ezer fő került be a nyilvántartott álláskeresők közé, ez 33%-kal (2,6 ezer fővel) volt több mint decemberben, de közel 21%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A hónap folyamán regisztrált álláskeresőknek mindössze 3%-a (309 fő) volt első ízben regisztrált álláskereső (többségük pályakezdő), az összes többit már (97%, 10,1 ezer fő) ismételten vették nyilvántartásba. Ez utóbbiak többségének a határozott időre kötött közfoglalkoztatási szerződése járt le, kisebb részük az elsődleges munkaerőpiacon veszítette el ismét az állását. Januárban 5,5 ezer fő került ki a nyilvántartott álláskeresők közül, másfélszer annyi, mint az előző év első hónapjában. Többségük (69%) munkát kapott, jobbára a közfoglalkoztatás keretében (58%), csaknem minden harmadik egyéb ok miatt szakította meg a kapcsolatot a kirendeltséggel január végén a megyei munkaügyi kirendeltségek együttvéve 6944 fő pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, 25%-kal (2,3 ezer fővel) kevesebbet, mint egy éve. Havi szinten a pályakezdők száma is emelkedett kissé (5%-kal, 333 fővel). Arányuk 13,2%-ot tett kis az álláskeresők között. Minden negyedik pályakezdő a miskolci járásban él, számuk megyei eloszlása nagyjából azonos a nem pályakezdő álláskeresők eloszlásával. Január folyamán 1,2 ezer pályakezdő álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a megyei kirendeltségeken, s 904 fő nyilvántartása megszűnt. A kikerültek 59%-a elhelyezkedett, 41% nyilvántartása rendszerint a jelentkezési kötelezettség mulasztása miatt szűnt meg. A foglalkoztatási támogatások, közöttük is a közfoglalkoztatás, kiemelkedő szerepet töltenek be a megyei foglalkoztatási feszültségek kezelésében. A kirendeltségekre bejelentett munkaerő-kereslet túlnyomó többsége ilyen típusú foglalkoztatásra szóló állásajánlatot tartalmaz. Ezek számát a novemberben indított évi téli átmeneti közfoglalkoztatási program számottevő mértékben növelte, a januári álláslehetőségek többsége is ilyen típusú állás volt januárban országosan nyilvántartásba vett 32 ezer üres álláshely 11,6%-át a B.-A.-Z. megyei foglalkoztatók jelentették be. A megyei munkaadók által januárban jelzett 3,7 ezer üres állás 87%-a támogatással, 13% támogatás nélkül rendelkezésre álló állás volt. Ez 26%-kal (767 állással) több volt, mint 2013 első hónapjában. A növekedésben mind a támogatott, mind a támogatás nélküli állások számának emelkedése szerepet játszott. A támogatott állások száma 23%-kal (603-mal), a nem támogatott állásoké 50%-kal (164- gyel) volt több, mint egy éve január folyamán az előző hónapról még nyitva álló ajánlatokkal együtt összesen 13,5 ezer állásra végeztek közvetítést a kirendeltségek, ami több mint két és félszer meghaladta a tavaly januárit. A bejelentett állásokra végzett sikeres közvetítések és önálló álláskeresés eredményeként január folyamán a megyében nyilvántartott álláskeresők közül 7321 fő kezdhetett dolgozni. A többség támogatással (92,6%, 6,7 ezer fő), kisebb részük támogatás nélkül (7,4%, 536 fő) tudott elhelyezkedni. Mintegy hetven fő kivételével, akik bértámogatással a normál munkaerőpiacon jutottak 7

8 munkához, a többi támogatással elhelyezett álláskereső a téli közfoglalkoztatási program keretében közfoglalkoztatottként kapott munkát. A hónap folyamán elhelyezkedett álláskeresőkön kívül további 54 fő támogatott munkaerő-piaci képzése kezdődött meg. Ez év első hónapjában 2013 januárjához mérve megháromszorozódott a munkához segített álláskeresők száma a megyében. A növekedés hátterében szinte teljes egészében a közfoglalkoztatás bővítése áll. Járásonként tekintve januárban is a miskolci járásban nyilvántartott álláskeresők közül jutottak a legtöbben munkához (1,8 ezer fő), de viszonylag nagy volt még a kazincbarcikai (900 fő), a szerencsi (522 fő) és az ózdi (502 fő) járásban élők közül foglalkoztatottá váltak száma is. Az elhelyezkedők 52%-át az említett négy járás munkaügyi kirendeltsége segítette munkához. Két kivétellel valamennyi járásban 90% vagy azt meghaladó azok aránya, akik támogatással kaptak munkát, csak a tiszaújvárosi és a mezőkövesdi térségben volt ennél alacsonyabb, 70% körüli. fő A foglalkoztatottá vált álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, január január fő A foglalkoztatottá vált álláskeresők száma körzetenként B.-A.-Z. megyében, január Támogatás nélkül Támogatással jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát A támogatás nélkül elhelyezkedők száma most is a miskolci (149 fő) kirendeltség ügyfelei között volt a legtöbb, s csak két további járásban, az ózdi és a mezőkövesdi járásban haladta még meg az ötven főt, máshol az alatt alakult. Egy felszámolás alatt álló encsi feldolgozóipari cég jelentette be januárban dolgozói létszámának csoportos létszámcsökkentés keretében történő elbocsátását. A korábban bejelentett döntések ütemezését is tekintve januárban 101 dolgozó munkaviszonya szűnt meg csoportos létszámcsökkentés keretében a megyében, ami 56 fővel kevesebb, mint tavaly ilyenkor volt. Ezzel egy időben egy alsózsolcai, egy miskolci és egy kazincbarcikai munkaadó kérte nagyobb, 10 főt elérő létszámbővítése végrehajtásához álláskeresők közvetítését a járási kirendeltségeken. A feldolgozóiparban, valamint a gazdasági és az egyéb szolgáltatások területén tevékenykedő foglalkoztatók fémipari és termék összeszerelő munkára kerestek elsősorban betanított munkásokat, valamint képzett szociális gondozókat. Az említett szervezetek összesen 40 fővel bővítették alkalmazottaik létszámát. 8

9 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés január hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járási munkaügyi kirendeltsége a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1470 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a bázis valamint az elkövetkező időszakra (2013. december március, illetve december) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, valamint ben kiküldött kérdőívünkre 1178 szervezet, a megkeresett munkáltatók 80,1%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fő % Mikrovállalkozás , ,7 Kisvállalkozás , ,5 Középvállalkozás , ,1 Nagyvállalkozás 28 2, ,7 ÖSSZESEN , ,0 * Az alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül. Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 54,2% arányban a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 30,7%-a a kis-, 12,6%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 2,4%-os arányt képviselnek a mintában. Az általuk alkalmazottak száma ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a munkaerő-gazdálkodási felmérésben való részvételre elsősorban a kisebb munkavállalói létszámmal működő cégek vállalkoznak. Fontos azonban figyelmet fordítani a csekély számú, kérdőívet kitöltő nagyvállalat(ok)ra is, hiszen jellegükből adódóan sokkal több alkalmazottal, szélesebb körű információval rendelkeznek. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, december 31-re vonatkozó létszáma (közfoglalkoztatottak nélkül) fő volt. Ez a szám a KSH I-III. negyedéves adatai alapján a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának 6 28,6%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető. (ld. 8. sz. melléklet) 6 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai 9

10 Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág 7 szerinti hovatartozása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben B.-A.-Z. megye válaszadói kör 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Egyéb nem anyagi szolgáltatás A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar (azon belül leginkább a feldolgozóipar); a kereskedelem, gépjárműjavítás; a mezőgazdaság; illetve a szállítás, raktározás ágakba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, míg a humánegészségügyi, szociális ellátás; a közigazgatás; az oktatás; illetve az egyéb nem anyagi szolgáltatás ágakhoz tartozók alul reprezentáltan szerepeltek; a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; valamint az építőipari foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be, a kereskedelem, gépjárműjavítás; szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; és mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat szakágban tevékenykedő munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei-, országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a kis-, és a középvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 84%-ot is eléri, miközben ez az arány az országban (8,0%-ponttal) alacsonyabb. A mérésben közreműködő munkáltatók több, mint fele négy körzet (Miskolc, Kazincbarcikai, Ózd, valamint Szerencs) munkaerő-piaci vonzáskörzetéből szolgáltatott adatot. 7 A főbb nemzetgazdasági ágakat bemutató táblázat a módszertani összefoglalóban (20. oldal) található. 10

11 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA I. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. A létszámadat az esetlegesen alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül kerül bemutatásra. Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 10% felett 5-10% között NÖVEKEDÉS 5% alatt 0% 5% alatt 5-10% között CSÖKKENÉS 10% felett december 31-én a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma I. negyedév végére várhatóan átlag 1,2%-kal emelkedik (országosan 1,3%-os növekedés várható). Mindez 3,4%-os létszám-felvétellel és 2,3%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 5,7%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 1344 fős létszámfelvétel és 889 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 2233 fő munkavállalót fognak érinteni. Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként március 31-én összesen fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a december 31-ei bázisadathoz képest 1,2%-os (455 fős) emelkedést jelent. 11

12 A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyolc kirendeltségi területéről jeleztek a munkáltatók létszámemelkedést, ezek közül jelentősebb: Miskolc (389 fő, 3,9%); Ózd (124 fő, 2,5%); és Mezőkövesd (61 fő, 2,6%). Hat kirendeltség (Encs, Szerencs, Szikszó, Tokaj, Mezőcsát, Cigánd) területén március végén is a decemberi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Az eddig említett körzetekkel szemben két kirendeltség területén (Tiszaújváros, -253 fő, - 3,5%; Sátoraljaújhely -52 fő, -2,1%) viszont negatív egyenleget mutat a be- és kilépők száma. Vállalati méret szerint tekintve is különbözőek az előrejelzések. A december végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 4,3%-kal (96 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. Őket a kisvállalkozások követik, rövidtávú 1,4%-os (108 fős) bővítési tervekkel. Abszolút számokban szintén jelentősebb létszámnövekedés a nagyvállatok esetén prognosztizálható 172 fővel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 1,0% emelkedést jelent. A felmérésben részt vett középvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, náluk várhatóan 79 (0,6%) fővel emelkedik a foglalkoztatott létszám. (ld. 2. sz. melléklet) Az egy évvel korábbi, I. negyedévi felmérés során a mikro- és a kisvállalkozások vonatkozásában azonos irányú, de utóbbi esetében abszolút számokban lényegesen alacsonyabb létszámváltozást rögzítettünk. A közép, és a nagyvállalkozások esetében ellentétes irányú (2,2-2,0%- os) elmozdulást figyelhettünk meg. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 27 4, ,8 51 8, ,0 Kisvállalkozás 33 9, , , ,0 Középvállalkozás 20 13, , , ,0 Nagyvállalkozás 7 25,0 5 17, , ,0 ÖSSZESEN 87 7, , , ,0 A vállalkozások több, mint 3/4-e három hónapon belül stagnálással, 15,9%-uk növekedéssel számol, míglen 7,4%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben az előző negyedévhez képest jelentős elmozdulás nem várható. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 69,6%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 16,6% növekedést, 13,8% pedig létszámcsökkenést jelzett. 12

13 A 3 hónap múlva várható létszámváltozás (munkaerő-leépítés, munkaerő- felvétel) összevont nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar -0,9-2,2 2,1 3,1 3,1 5,3 Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás -2,7-2,6-1,0-3,6 2,3 3,3 4,0 5,8 8,5 8,6 7,6 11,1 Gazdasági szolgáltatások Közösségi és személyi szolgáltatások Nincs kitöltve -2,6-3,9-1,3 1,2 0,7 2,0 3,9 9,0 12,9-8,0-4,0 0,0 4,0 8,0 12,0 16,0 % Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában (a létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva) a pozitív előrejelzések dominálnak. A be- és kilépési forgalom várhatóan megyei átlagot meghaladó létszámnövekedést eredményez a kereskedelem, gépjárműjavítás (248 fő 6,0%); az iparon belül a feldolgozóipar (96 fő, 06%), a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (65 fő, 2,9%), valamint az építőipar (50 fő, 3,1%) nemzetgazdasági ág(ak)ban. Negatív, létszámcsökkenést eredményező egyenleget három területen, közülük jelentősebbet a művészet, szórakoztatás, szabad idő (123 fő, 52,3%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A december március között várhatóan lezajló létszámváltozások az egyes foglalkozásokat a következőképpen érinthetik. A belépő létszám legmagasabb a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (219 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (198 fő); a feldolgozóipari gépek kezelői (138 fő); valamint a fém- és villamosipari foglalkozások (116 fő) csoport(ok)ban. A kilépő létszám legmagasabb az összeszerelők (133 fő); az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (131 fő); a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (88 fő); illetve az irodai, ügyviteli foglalkozások (71 fő) vonatkozásában. A be- és kilépők egyenlege (zárójeles adatok) alapján az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (+139 fő); a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (+131 fő); a feldolgozóipari gépek kezelői (+120 fő); valamint a fém- és villamosipari foglalkozások (+92 fő) esetében várható jelentősebb foglalkoztatás-növekedés, ugyanakkor az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (-130 fő); az összeszerelők (-82 fő); illetve a kézműipari foglalkozások (-70 fő) esetében foglalkoztatáscsökkenés. 13

14 5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2014 DECEMBER VÉGÉN Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 10% felett 5-10% között NÖVEKEDÉS 5% alatt 0% 5% alatt 5-10% között CSÖKKENÉS 10% felett A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a december 31-ei bázis időszaki létszámhoz képest december végére 0,7%-al csökken az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés ezzel ellentétes irányú (+1,7%-os) növekedést prognosztizál IV. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 273 fős munkahely-vesztést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A munkáltatók által jelzett várakozások szerint a megye 16 munkaügyi körzetéből négy kirendeltség jelzett csökkenést. Nevezetesen, a Tiszaújvárosi (-1244 fő, legnagyobb számban a feldolgozóipar); a Sátoraljaújhelyi (-42 fő, feldolgozóipar); a Szikszói (-19 fő, oktatás) és az Encsi (-16 fő, kereskedelem, gépjárműjavítás, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak létszámfogyást. A munkáltatói előrejelzések alapján várhatóan kilenc körzetben alakul ki létszámbővülés december végére vonatkozóan. Ezek közül 100 főt meghaladó: Miskolc (521 fő, legnagyobb számban a kereskedelem, gépjárműjavítás, a feldolgozóipar; Ózd (203 fő, feldolgozóipar, építőipar), valamint Mezőkövesd (84 fő, feldolgozóipar). 14

15 További négy körzetben (Putnok, Szerencs, Cigánd) nem jeleztek változást az adatszolgáltatók, a jelenlegi illetve az egy év múlva várható létszám körzeti összesítésben alig 3-12 fővel tér el. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legtöbb új munkahelyre a közép-, illetve kisvállalkozások esetében számíthatunk az előrejelzések alapján. Az előbbi csoportban 263 fős, az utóbbiban 164 fős (egyaránt 2,1%-os) növekedés várható. Kisebb létszámú, ugyanakkor jelentősebb arányú (6,4%-os, 145 főt érintő) növekedést prognosztizáltak a 10 fő alatti létszámot foglalkoztató mikrovállalkozások. A felmérésben részt vett nagyvállalkozások (melyek több, mint 16 ezer főt foglalkoztatnak) várakozásai alapján viszont romló (-5,0, -845 fő) létszámegyenleg várható. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 30 4, , , ,0 Kisvállalkozás 34 9, , , ,0 Középvállalkozás 19 12, , , ,0 Nagyvállalkozás 8 28,6 4 14, , ,0 ÖSSZESEN 91 7, , , ,0 A vállalkozások 23,6%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számol, míg 68,7%-uk stagnálást, 7,7%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 22,4%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számolt, míg 64,3% stagnálást, 13,3% pedig létszámcsökkenést jelzett. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a kereskedelem, gépjárműjavítás (+266 fő, +6,4%); a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (+73 fő, +3,3%); illetve az építőipar (+50 fő, +3,1%) területén tevékenykedő szervezeteknél. Létszámcsökkenést IV. negyedévének végére összesen öt nemzetgazdasági ágban, közülük jelentősebbet a feldolgozóipar (-663 fő, -4,0%); és a művészet, szórakoztatás, szabad idő (-122 fő, - 51,9%) területén tevékenykedő munkáltatók jeleztek. 15

16 6. VÉLEMÉNYEK A PÁLYAKEZDŐKKEL KAPCSOLATBAN Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók hogyan vélekednek a pályakezdők alkalmazásáról. Foglalkoztatásuk esetén milyen előnyök jelentkeznek, milyen ösztönző elemek hatnak, illetve milyen problémák felmerülésével kell számolni. A pályakezdőkkel kapcsolatban megfogalmazott attitűdök, illetve az azokra adott munkáltatói vélemények megoszlását az alábbi grafikon szemlélteti % 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 Az állam számos támogatást nyújt utánuk 63,2 Könnyebben betanithatók, mint más korosztályok 34,3 Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő 24,0 Betanitásuk lefoglal egy szakképzett kollegát 22,6 A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek Betanításuk sok időt vesz el 18,9 21,6 Hosszú távon nem lehet rájuk számitani 17,7 Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 10,5 Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 5,9 Lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük 5,4 A kérdőíven felsorolt állításból öt a pályakezdők-, illetve az alkalmazásuk pozitívumaira, öt pedig esetleges negatívumaira utal. A munkáltatók válaszaiból az derül ki, hogy leginkább a pozitív állításokkal - három ilyen szerepel az összevont, illetve rangsorolt lista élén - értenek egyet. Megyénk nehéz gazdasági helyzetét jól példázza az a tény is, hogy az állami támogatás fontossága - minden második válaszadó említette 10,2%-ponttal meghaladja az országos átlagot, és az egy évvel ezelőtti felméréshez képest is 3,6%-ponttal emelkedett. A munkáltatók a pályakezdők egyik legnagyobb problematikájaként említik, hogy betanításuk nemcsak hogy sok időt vesz el, de még egy szakképzett kollégát is lefoglal. Szintén sajnálatos, hogy - még mindig - kevés válaszadó gondolja úgy, hogy a pályakezdők képesek önállóan feladatokat ellátni. Egy évvel ezelőtt is feltettük ugyanezeket a kérdéseket a munkáltatóknak és megállapítható, hogy érdemben nem változott a pályakezdők szakmai felkészültségéről alkotott vélemény. A pályakezdőkkel szemben megfogalmazott hosszú távon nem lehet rájuk számítani, és a lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb bérük attitűd továbbra sem domináns, sőt a másodikként említettet - az elmúlt évhez képest - most pont feleannyian választották. 16

17 7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 170, a régióban 28, míg B.-A.-Z. megyében 16 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 17

18 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít, 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az egyes mutatók számításánál a TEÁOR 08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, amelyek a következő területeket fedik le: 18

19 TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, teljes hierarchia (forrás: A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U Területen kívüli szervezet 00 Nincs besorolva 19

20 8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) T Á B L Á Z A T O K 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Kirendeltség/Megye/Ország létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Miskolci Kirendeltség , ,3 Encsi Kirendeltség , ,6 Kazincbarcikai Kirendeltség , ,1 Tiszaújvárosi Kirendeltség , ,3 Mezőkövesdi Kirendeltség , ,5 Ózdi Kirendeltség , ,1 Sárospataki Kirendeltség , ,2 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség , ,7 Szerencsi Kirendeltség , ,7 Edelényi Kirendeltség , ,3 Szikszói Kirendeltség , ,9 Tokaji Kirendeltség , ,8 Putnoki Kirendeltség , ,5 Gönci Kirendeltség , ,7 Mezőcsáti Kirendeltség , ,3 Cigándi Kirendeltség , ,3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,7 Magyarország , ,7 Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 2. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Vállalati méret létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mikrovállalkozás , ,4 Kisvállalkozás , ,1 Középvállalkozás , ,1 Nagyvállalkozás , ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,7

21 3. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás Nemzetgazdasági ág, ágazat válaszadók száma létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva (TEÁOR '08) db fő fő fő % fő fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,5 Bányászat, kőfejtés , ,1 Feldolgozóipar , ,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás , ,4 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd , ,3 Építőipar , ,1 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,4 Szállítás, raktározás , ,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,5 Információ, kommunikáció , ,7 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,7 Ingatlanügyletek , ,8 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,3 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , ,8 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,8 Oktatás , ,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,4 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,9 Egyéb szolgáltatás , ,1 Nincs kitöltve , ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,7

22 4. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a januárjában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - az 50 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Fém- és villamosipari foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Építőipari foglalkozások Járművezetők és mobil gépek kezelői Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Összeszerelők számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a januárjában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - az 50 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Összeszerelők Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Irodai, ügyviteli foglalkozások Kézműipari foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a januárjában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - az 50 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Fém- és villamosipari foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Építőipari foglalkozások

23 7. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT Kirendeltség/Megye MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN db % db % db % db % db % Miskolci Kirendeltség , , ,8 8 28, ,4 Encsi Kirendeltség 16 2,5 20 5,5 3 2,0 1 3,6 40 3,4 Kazincbarcikai Kirendeltség 68 10,6 23 6, ,1 1 3, ,1 Tiszaújvárosi Kirendeltség 18 2,8 33 9, ,1 3 10,7 69 5,9 Mezőkövesdi Kirendeltség 19 3,0 25 6,9 10 6,7 1 3,6 55 4,7 Ózdi Kirendeltség 45 7,0 35 9,7 10 6,7 7 25,0 97 8,2 Sárospataki Kirendeltség 21 3,3 28 7, ,1 0 0,0 70 5,9 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség 25 3,9 23 6,4 9 6,0 3 10,7 60 5,1 Szerencsi Kirendeltség 50 7,8 18 5,0 10 6,7 2 7,1 80 6,8 Edelényi Kirendeltség 39 6,1 26 7,2 7 4,7 1 3,6 73 6,2 Szikszói Kirendeltség 23 3,6 10 2,8 4 2,7 0 0,0 37 3,1 Tokaji Kirendeltség 19 3,0 11 3,0 0 0,0 0 0,0 30 2,5 Putnoki Kirendeltség 20 3,1 8 2,2 2 1,3 1 3,6 31 2,6 Gönci Kirendeltség 21 3,3 13 3,6 3 2,0 0 0,0 37 3,1 Mezőcsáti Kirendeltség 18 2,8 9 2,5 4 2,7 0 0,0 31 2,6 Cigándi Kirendeltség 6 0,9 7 1,9 2 1,3 0 0,0 15 1,3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , , , , ,0 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés GAZDASÁGI ÁG SZERINTI REPREZENTÁCIÓJA 8. számú melléklet Ágazat betűjele Ágazat megnevezése TEÁOR '08 Alkalmazásban állók száma (KSH*) A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,5 B Bányászat, kőfejtés ,1 C Feldolgozóipar ,2 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás ,1 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ,7 F Építőipar ,4 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,3 H Szállítás, raktározás ,8 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,0 J Információ, kommunikáció ,5 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,3 L Ingatlanügyletek ,8 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,5 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,3 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít ,7 P Oktatás ,5 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,5 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,4 S-T-U Egyéb szolgáltatások ,4 Nincs kitöltve A-U ÖSSZESEN ,6 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai, I-III. negyedév

24 9. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT Ágazat betűjele Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08) MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN fő % fő % fő % fő % fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 175 7, , , , ,5 B Bányászat, kőfejtés 2 0, ,4 65 0,5 0 0, ,4 C Feldolgozóipar , , , , ,0 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 4 0,2 54 0,7 0 0,0 0 0,0 58 0,1 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 35 1, , , , ,6 F Építőipar , , ,7 0 0, ,1 G Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , ,5 H Szállítás, raktározás 88 3, , , , ,6 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 203 9, , ,6 0 0, ,8 J Információ, kommunikáció 27 1,2 47 0,6 75 0,6 0 0, ,4 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 7 0,3 58 0,8 55 0,4 0 0, ,3 L Ingatlanügyletek 39 1, , ,2 0 0, ,1 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 141 6, ,8 56 0,4 0 0, ,8 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 102 4, , ,5 0 0, ,1 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 0 0, , , , ,7 P Oktatás 42 1, , , , ,3 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 37 1, , , , ,6 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 28 1, ,4 98 0,8 0 0, ,6 S-T-U Egyéb szolgáltatások 73 3, , ,9 0 0, ,8 Nincs kitöltve 0 0,0 0 0, ,2 0 0, ,4 A-U ÖSSZESEN (fő, oszlop %) 100,0 100,0 98,8 100,0 99, A-U ÖSSZESEN (fő, sor %) 5,7 19,5 32,1 42,7 100,0