NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)

Átírás

1 Tájékoztató NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye III. negyedév MISKOLC

2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, 2015 Tájékoztató Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Jóváhagyta: Demeter Ervin kormánymegbízott nevében és megbízásából: Lórántné Orosz Edit főosztályvezető 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) Fax: (46) Honlap (megyei): Honlap (országos):

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 4 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE, 5 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA III. NEGYEDÉVBEN A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2016 SZEPTEMBER VÉGÉN MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL MÓDSZERTAN MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) 21 TÁBLÁZATOK 1. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 4. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 30 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 30 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 30 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 7. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 8. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 9. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT GRAFIKONOK 1. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG (FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA) SZERINT 2. sz. melléklet: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT KÉRDŐÍV 1. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV 3

4 1. BEVEZETÉS 2015 júniusában negyvenegyedik alkalommal kerestük meg ( en, postai úton vagy személyesen) megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerőgazdálkodási terveiről. A korábbi (negyedévente zajló) felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerő-piac várható folyamatairól. 1 A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors felkészülés, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során B.-A.-Z. megye járási hivatalai (a továbbiakban járási hivatalok) a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy 1 oldalas, 5 kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik negyedévente változó kérdése egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban az NFSZ szolgáltatásairól és aktiváló eszközeiről gyűjtöttünk információkat. Az NMF adatfelvétele június 26 és július 24. között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a június 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Az adatközlő munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak (illetve közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül (a közfoglalkoztatottak létszámát nem tekintve) összességében 0,5%-os, míg egy év távlatában 1,4%-os létszámemelkedéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 1 A honlapon valamennyi megyei elemzés elérhető, évek szerinti bontásban. 4

5 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 2, 3 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A legutóbb publikált KSH munkaerő-felmérés szerint II. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 511,1 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 76,6 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 59,8%, amely 1,3%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 4 200,7 ezer fő volt, mely 125,5 ezer fővel, 3,1%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 48,9 ezer fővel, 310,4 ezer főre csökkent, így arányuk 6,9% lett, 1,2 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3 028,3 ezer fő volt, 114,7 ezer fővel mérséklődött II. negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* II. negyedév Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megnevezés II. negyedév Változás II. negyedévhez viszonyítva II. negyedév Változás II. negyedévhez viszonyítva ezer fő ezer fő %, ill. %-pont ezer fő ezer fő %, ill. %-pont Foglalkoztatottak 4 200,7 125,5 3,1 258,3 19,4 8,1 Munkanélküliek 310,4-48,9-13,6 25,1-8,1-24,4 Gazdaságilag aktívak 4 511,1 76,6 1,7 283,4 11,3 4,1 Gazdaságilag inaktívak 3 028,3-114,7-3,7 220,1-17,7-7, éves népesség 7 539,3-38,1-0,5 503,5-6,5-1,3 Aktivitási arány (%) 59,8 1,3 56,3 2,9 Foglalkoztatási arány (%) 55,7 1,9 51,3 4,5 Munkanélküliségi ráta (%) 6,9-1,2 8,9-3,4 * A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében II. negyedévében a évesek 56,3%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 51,3%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 8,9% volt, ami a megyék ragsorában (Békés megyével egyetemben) a negyedik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az országos arányszámoktól. Júniusban a regisztrált álláskeresők számát, összetételét illetően a korábbi hónapokhoz képest kisebb változások zajlottak, de az áprilisban megindult csökkenés tovább folytatódott. Az elsődleges munkaerő-piaci kereslet az előző havihoz hasonlóan alakult, a másodlagos munkaerőpiacon, a közfoglalkoztatás területén foglalkoztatottak száma az elmúlt hónapban kialakult magas szinten, 35 ezer fő fölött stabilizálódott. A kedvező irányú megyei munkaerő-piaci folyamatok hatására a regisztrált álláskeresők száma második hónapja lényegesen alacsonyabb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. 2 Forrás: KSH, STADAT-táblák ( 3 Forrás: Havi munkaerő-piaci tájékoztató, B.-A.-Z. megye, június ( 5

6 Június végén Borsod-Abaúj-Zemplén megye járási hivatalai összesen fő álláskeresőt tartottak nyilván. A nyilvántartott álláskeresők száma az előző havitól 5,4%-kal (2,5 ezer fővel), az egy évvel korábbitól 20,2%-kal (10,9 ezer fővel) volt kevesebb. Országosan is hasonló okok alakítják a regisztrált álláskeresők számát, de a létszám változására a közfoglalkoztatás kisebb hatást gyakorol. Június végén országosan 366,9 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, ami az előző hónaphoz képest 4,6%-kal (17,8 ezer fővel), az egy évvel korábbihoz képest pedig 16,3%-kal (71,7 ezer fővel) volt kevesebb. A megyében végbement nagyobb létszámcsökkenés következtében a nyilvántartott álláskeresők részaránya az elmúlt évi 12,3%-ról 11,8%-ra mérséklődött. fő A regisztrált álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, január június fő Az álláskeresők számának változása járásonként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, és június jún jún jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd Júniusban is a megye valamennyi járásában csökkent az álláskeresők száma. A legnagyobb havi létszámcsökkenést produkáló járások élén negyedik hónapja az edelényi járás áll. A májusi 647 fős csökkenést követően júniusban további 520 fővel (17%-kal) apadt az itt nyilvántartott álláskeresők száma. További három járásban - az ózdi (-429 fő, -7,9%), a miskolci (-355 fő, -2,8%) és a kazincbarcikai (-279 fő, -5,5%) - járásban zajlott még le nagyobb csökkenés, máshol ennél kevésbé fogyott a nyilvántartott álláskeresők száma. Az előző év júniusához képest lezajlott csökkenés négy járásban - a cigándi, a gönci, a szerencsi és az encsi járásban - kiemelkedő mértékű, 30% körüli volt, a járások többségében 20-26% között alakult, s egyedül a tiszaújvárosi járásban (-5,3%) maradt 10% alatt. Szám szerint tekintve továbbra is a miskolci járásban végbement csökkenés emelkedik ki, itt júniusban 3,1 ezer fővel kevesebb álláskeresőt tartottak nyilván, mint egy éve. További 3 járásban - a kazincbarcikai, az edelényi és a szerencsi járásban - volt még ezer fő körüli (0,9-1,1 ezer fős) az éves szinten mérhető csökkenés, de a többi járásban is több száz fős (rendszerint fős) az enyhülés júniusban a regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány 4 a megyében 15,7%-ot tett ki, ami az előző havitól 0,9 százalékponttal, az egy évvel korábbitól 4,8 százalékponttal alacsonyabb. Az országos arány a 8,3%-os volt, ez 0,4 százalékponttal kisebb, mint májusban volt, s 1,9 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbitól is. A kedvező létszámváltozással párhuzamosan megyeszerte csökkent a mutató értéke, de az egyes járások közötti különbségek érdemben nem változtak. Az álláskeresők aránya változatlanul a miskolci (11,7%) és a tiszaújvárosi (12,3%) járásban volt a legalacsonyabb, de alig magasabb ennél a Mezőkövesd, a Sátoraljaújhely és Sárospatak térségében kialakult arány (13,5-14,3%). A megye leghátrányosabb helyzetű térségeiben 18-25% között alakult, s egyedül a cigándi járásban (26,2%) 4 A nyilvántartott álláskeresők száma a KSH által megállapított gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva. 6

7 33,0 30,0 27,0 24,0 21,0 18,0 15,0 12,0 9,0 6,0 3,0 0,0 % Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés haladta meg kissé ezt a határt. Az előző évhez képest minden járásban csökkent az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, a csökkenés mértéke jellemzően a leghátrányosabb helyzetű térségekben elérte a százalékpontot is. A regisztrált álláskeresők arányának alakulása B.-A.-Z. megyében, jan jún jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, B.-A.-Z. megye járásaiban, június (%) JELMAGYARÁZAT A regisztrált álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült számához viszonyítva, %: <15,0 15,1-20,0 20,1-25,0 25,1-30,0 >30,1 A megyében június végén 6,2 ezer fő pályakezdő álláskereső szerepelt a járási hivatalok nyilvántartásában, pontosan száz fővel (1,6%-kal) kevesebb, mint egy hónapja. Az előző év júniusához mért változás viszont jelentős, csaknem 22%-kal (1,7 ezer fővel) kevesebb pályakezdőt tartottak nyilván a járási hivatalok, mint egy éve. Országosan 46,6 ezer pályakezdő állt kapcsolatban a hivatalokkal, számuk havi szinten 2,4%-kal (1,2 ezer fővel), éves összevetésben 16,9%-kal (9,5 ezer fővel) csökkent. A tavaszi hónapokban indított közfoglalkoztatási programok révén kiemelkedően nagy volt a járási hivataloknál bejelentett munkaerőigények száma, s nőtt az elsődleges munkaerőpiac munkáltatói által kért munkaerő-közvetítések száma is. Júniusban a közfoglalkoztatás területén már a korábbiaknál jóval kevesebb üres állás volt, a normál munkaerőigények pedig az előző havi szinten stagnáltak. Az elsődleges munkaerőpiacon tevékenykedő munkaadók júniusban 1,1 ezer üres állást jelentettek a járási hivatalokban, ezek kisebb részéhez (29%-ához) bérköltség vagy egyéb támogatást igényeltek. A hónap folyamán bejelentett összes üres állás 75%-a a közfoglalkoztatás révén a másodlagos munkaerőpiacon, 25%-a az elsődleges munkaerőpiacon állt rendelkezésre. Június folyamán a B.-A.-Z. megyei munkaadók összesen 4,6 ezer üres állást jelentettek be a járási hivatalokban. A bejelentett állások száma az elmúlt havitól 24%-kal volt kevesebb, s közel felével elmaradt az egy évvel korábbitól is. A nagy különbségeket jórészt a közfoglalkoztatás ütemezésében meglévő eltérések okozzák, de szerepet játszik benne az is, hogy az elsődleges munkaerő-piaci foglalkoztatás bővítéséhez nyújtható támogatások nagyságrendje is változott. Országosan júniusban összesen 39,9 ezer üres állást jelentettek be, 3,2%-kal kevesebbet, mint egy hónapja, s ugyancsak feleannyit, mint egy évvel korábban. Az összes bejelentett üres állás 11,4%-át a B.-A.-Z. megyei foglalkoztatók jelezték. 7

8 A megye járási hivatalai az előző hónapról még nyitva álló ajánlatokkal együtt összesen 10,3 ezer állásra végeztek közvetítést, ami a hónap folyamán bejelentett állások számához hasonlóan tért el a májusitól és az egy évvel korábbitól egyaránt. db A hónap folyamán bejelentett üres állások száma megyénként június db A hónap folyamán feltárt, bejelentett új állások száma járásonként, június Támogatott Nem támogatott nem tám. állás egyéb támogatás közfoglalkoztatás Budapest Pest Fejér Komárom-E. Veszprém Gyor-M.-S. Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-A.-Z. Heves Nógrád Hajdú-B. Jász-N.-Sz. Szabolcs-Sz.-B. Bács-K. Békés Csongrád 0 Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd Júniusban a miskolci és az ózdi járási hivatalban jelentették be a legtöbb üres állást (920 illetve 950 db-ot), s további két járásban, a kazincbarcikai és a szerencsi járásban alakult még 400 körül, a többi járásban üres állást vettek nyilvántartásba. Ahogy rendszerint máskor is, úgy júniusban is közfoglalkoztatási munkahelyek alkották a bejelentett állások túlnyomó többségét, az egyéb foglalkoztatási támogatások szerepe csak a miskolci és az ózdi járásban volt még számottevőbb. A támogatási igénnyel nem társuló állások száma mint általában mindig a miskolci járásban volt a legtöbb (324 db), s egyedül a kazincbarcikai járásban jeleztek még több mint száz ilyen állást. A támogatott állások túlnyomó többségét a helyi önkormányzatok jelentették be az illetékes járási hivatalokban (69%), de támogatott foglalkoztatási igényt jeleztek még mezőgazdasági, oktatási és különféle szolgáltatási területekről is. A nem támogatott állások több mint felét három tevékenységi területről, a feldolgozóipari (23%), a kereskedelemi (19%), valamint az adminisztratív szolgáltatási (12%) tevékenységek területéről jelezték. Az elmúlt hónaphoz képest a feldolgozóipari cégek által bejelentett munkaerő-kereslet csökkent, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és az adminisztratív szolgáltatási támogatások területéről kért támogatási igény nélküli - közvetítések száma emelkedett júniusához viszonyítva csak az építőiparban és a közigazgatásban megüresedett állások száma csökkent a járási hivatalokhoz eljuttatott bejelentések alapján, egyéb területeken stagnált vagy kissé nőtt a számuk. A bejelentett állások közül mintegy 700 állás (15%) szólt szakképzett álláskeresőknek, a többi állásra segéd-vagy betanított munkást kerestek. A szakképzettséggel rendelkező álláskeresők közül közel 300 főt a közfoglalkoztatás területén vagy egyéb foglalkoztatási támogatás igénybevételével kívántak alkalmazni, közülük 80 főt mezőgazdasági, ipari gépjavító, karbantartó, további főt bolti eladói, ügyviteli, adminisztrátori és különféle szolgáltatási területre kerestek. Támogatás nélkül a legtöbb állást szakmánként állást szintén a bolti eladóknak, valamint a lakatosoknak és a hegesztőknek kínálták, s főt szakács, pék, vezeték- és csőhálózati szerelő vagy gépjármű szerelő szakmával kerestek. Szinte mindig, így júniusban is viszonylag sok álláslehetőség volt a tehergépkocsi-vezetők számára is. 8

9 A foglalkoztatottá vált álláskeresők száma márciusban tetőzött, ekkor egyetlen hónap alatt csaknem 19 ezer álláskereső kezdett dolgozni a megyében, túlnyomó többségük az akkor indított közfoglalkoztatási programok valamelyikében. Ezt követően fokozatosan csökkent a havonta munkát kezdő álláskeresők száma, a félév egészét tekintve azonban 6,4%-kal, 3,5 ezer fővel több álláskereső állt munkába, mint az előző év első felében. A félév folyamán elhelyezkedő 57,7 ezer álláskereső többsége (81%) közfoglalkoztatottként kapott munkát, 19%-a ún. normál állásban, az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedett el, közülük 3% bér-vagy egyéb típusú munkaerő-piaci támogatással, 16% támogatás nélkül. A növekedést a közfoglalkoztatás kibővítése eredményezte júniusban a járási hivatalok által végzett állásközvetítések zárónapig ismertté vált eredménye alapján 6,1 ezer álláskereső kezdett dolgozni, harmadával (2,9 ezer fővel) kevesebben, mint májusban. Az egy évvel korábbihoz képest nagyobb a különbség (-9,6 ezer ő, -61%), mivel tavaly éppen május-június folyamán indultak a nagy létszámú megyei közfoglalkoztatási programok. A júniusban munkát kezdők közül 4,1 ezer fő (68%) közfoglalkoztatottként a másodlagos munkaerőpiacon vált alkalmazottá, 2 ezer fő (32%) pedig az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedett el. Ez utóbbiak közül mintegy 370 fő kivételével - akik különféle bérjellegű vagy vállalkozóvá váláshoz nyújtott támogatással jutottak munkához a többség támogatás nélkül kötött munkaszerződést. A hónap folyamán egyetlen megyei munkaadó sem jelentett be a megyei kormányhivatalban csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntést, így a korábban benyújtott 4 döntés nem változott, melyek összesen 222 fő elbocsátását helyezték kilátásba. Az előző év első felében eggyel több munkaadó hozott csoportos létszámcsökkentésről szóló döntést, de az érintett létszám 60 fővel kevesebb volt. Az idén bejelentett leépítések révén érintett állások többsége Miskolc, kisebb része Sárospatak térségében szűnik meg, illetve különféle irodai ügyviteli, ügyintéző, fémipari, kereskedelmi, borászati és kisegítő munkaterületeket érint. A hónap folyamán egy vállalkozás jelzett nagyobb, összesen 25 főre vonatkozó munkaerőigényt. Az edelényi járásban kialakított új telephelyen zömében lakatosokat és hegesztőket kíván alkalmazni, de néhány egyéb szakmában jártas (pl. villanyszerelő, forgácsoló) szakmunkásra is szüksége van. Ez év első félévében az ilyen nagyobb, egyszerre legalább 10 főt elérő létszámfejlesztés végrehajtásához összesen 19 vállalkozás 469 új munkahely betöltése kapcsán vette igénybe a járási hivatalok állásközvetítő szolgáltatását. Ezeknek az állásoknak a döntő többsége két térségben - a miskolci (41%) és a sátoraljaújhelyi (34%) járásban - koncentrálódott, de volt ilyen típusú fejlesztés pl. a kazincbarcikai, az ózdi és az edelényi járásban is. A tevékenységi területek is hasonlóképp koncentráltak: a fejlesztések 33%-a a feldolgozóipar, 23,5%-a a szállítás, 20,5%-a az egyéb szolgáltatások területén valósul meg. 9

10 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés június hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járási hivatala a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1540 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a bázis valamint az elkövetkező időszakra (2015. június szeptember közötti, illetve júniusra) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, valamint ben kiküldött kérdőívünkre 1313 szervezet, a megkeresett munkáltatók 85,3%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint* Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fő % Mikrovállalkozás , ,3 Kisvállalkozás , ,2 Középvállalkozás , ,1 Nagyvállalkozás 39 3, ,4 ÖSSZESEN , ,0 * Az alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül. Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 52,7% arányban a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 31,5%-a a kis-, 12,9%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú foglalkoztatók 3,0%-os arányt képviselnek a mintában. Az általuk alkalmazottak száma ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a munkaerő-gazdálkodási felmérésben való részvételre elsősorban a kisebb munkavállalói létszámmal működő cégek vállalkoznak. Fontos azonban figyelmet fordítani a csekély számú, kérdőívet kitöltő nagyvállalat(ok)ra is, hiszen jellegükből adódóan sokkal több alkalmazottal, szélesebb körű információval rendelkeznek. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, június 30-ra vonatkozó létszáma (közfoglalkoztatottak nélkül) fő volt. Ez a szám a KSH I. negyedéves adatai alapján a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának 5 32,7%-át teszi ki. Felmérésünk nem reprezentatív (azaz nem jellemzi a B.-A-Z. megyei munkaerő-piac ágazati és foglalkoztatási struktúráját), ennek következtében a mérés eredményei csak bizonyos megkötésekkel, lehatárolásokkal érvényesek, ugyanakkor a jelentős minta-elemszám alapján kellően informatívnak tekinthető. (ld. 8. sz. melléklet) 5 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 10

11 Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág 6 szerinti besorolása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben B.-A.-Z. megye válaszadói kör 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Egyéb szolgáltatások A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar (azon belül leginkább a feldolgozóipar); a kereskedelem, gépjárműjavítás; az egyéb szolgáltatások; valamint a mezőgazdasági ágba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, míg a humánegészségügyi, szociális ellátás; a közigazgatás; illetve az oktatás ágakhoz tartozók alulreprezentáltan szerepeltek; az építőipar; a szállítás, raktározás; valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei és országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a közép-, és a kisvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei válaszadók között a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 84%-ot is eléri, miközben ez az arány az országban 5,1%-ponttal alacsonyabb. A mérésben közreműködő munkáltatók több, mint fele négy járás (Miskolc, Kazincbarcika, Szerencs, valamint Sátoraljaújhely) munkaerő-piaci vonzáskörzetéből szolgáltatott adatot. 6 A főbb nemzetgazdasági ágakat ismertető táblázat a módszertani összefoglalóban (21. oldal) található. 11

12 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA III. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. A létszámadat az esetlegesen alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül kerül bemutatásra. Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 5 % f e le t t 1-5 % k ö z ö t t N Ö V E K E D É S 1 % a la t t 0 % 1 % a la t t 1-5 % k ö z ö t t C S Ö K K E N É S 5 % f e le t t június 30-án a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma III. negyedév végére várhatóan átlag 0,5%-kal emelkedik (országosan 1,1%-os létszámnövekedés várható). Mindez 1,8%-os létszám-felvétellel és 1,3%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 3,1%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 852 fős létszámfelvétel és 609 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 1461 fő munkavállalót fognak érinteni. Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként szeptember 30-án összesen fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a június 30- ai bázisadathoz képest 0,5%-os (243 fős) emelkedést jelent. 12

13 A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nyolc járás területéről kisebb-nagyobb létszámemelkedést jeleztek a munkáltatók, közülük jelentősebb: Miskolc (138 fő, 0,7%); Kazincbarcika (89 fő, 2,0%); és Sárospatak (48 fő, 1,9%) körzete. A cigándi és a tokaji körzetben szintén emelkedést prognosztizáltak a válaszadók, de az itt kialakult 4,8-3,2%-os emelkedés, abszolút értékben csekély, fős létszámbővülést jelent csupán. Négy járás (Szerencs, Mezőcsát, Putnok, Szikszó) területén várhatóan június végén is a márciusi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Az eddig említett körzetekkel szemben két járás területén viszont negatív egyenleget mutat a be- és kilépők száma: Tiszaújváros (-97 fő, -3,9%); és Mezőkövesd (-45 fő; -1,6%). A létszám negatív egyenlege főleg a feldolgozóipar és a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ághoz kapcsolódik. Vállalati méret szerint azonos előjelűek az előrejelzések. A június végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 2,4%-kal (61 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. A felmérésben részt vett kis-, közép-, és nagyvállalkozások többsége egyaránt az alkalmazotti létszám pozitív stagnálását valószínűsíti. (ld. 2. sz. melléklet) Az egy évvel korábbi III. negyedévi - felmérés során valamennyi kategóriában azonos irányú létszámváltozást rögzítettünk. Viszont a nagyvállalkozások estében az alkalmazotti létszám nagyobb növekedését figyelhettünk meg. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma - 3 hónapon belüli - létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 10 1, ,3 57 8, ,0 Kisvállalkozás 24 5, , , ,0 Középvállalkozás 14 8, , , ,0 Nagyvállalkozás 3 7, , , ,0 ÖSSZESEN 51 3, , , ,0 A vállalkozások 83,4%-a három hónapon belül stagnálással, 12,7%-uk növekedéssel számol, miközben 3,9%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben az előző negyedévhez képest elmozdulás nem várható. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 72,6%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 20,7% növekedést, 6,6% pedig létszámcsökkenést jelzett. 13

14 A 3 hónap múlva várható létszámváltozás (munkaerő-csökkenés, munkaerő- felvétel) nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások fő Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában a (létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva) a pozitív előrejelzések dominálnak. A be- és kilépési forgalom várhatóan számottevőbb létszámnövekedést eredményez az ipar - azon belül leginkább a feldolgozóipar (106 fő, 0,7%); a kereskedelem, gépjárműjavítás (63 fő, 0,9%) az építőipar (60 fő, 2,9%); valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás (42 fő, 1,6%); nemzetgazdasági ág(ak)ban. Negatív, létszámcsökkenést eredményező egyenleget három területen, közülük jelentősebbet a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (80 fő, 2,4%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A június - szeptember között várhatóan lezajló létszámváltozások az egyes foglalkozásokat a következőképpen érinthetik. A belépő létszám legmagasabb a fém- és villamos-ipari foglalkozások (159 fő); a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (112 fő); a feldolgozóipari gépek kezelői (90 fő); illetve az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (86 fő) csoport(ok)ban. A kilépő létszám legmagasabb az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (100 fő); a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások és a gazdálkodási jellegű foglalkozások (egyaránt 69 fő) vonatkozásában. A be- és kilépők egyenlege alapján a fém- és villamos-ipari foglalkozások (126 fő); illetve a feldolgozóipari gépek kezelői foglalkozások (76 fő) estében jelentősebb foglalkoztatás-növekedés, ezzel szemben a gazdálkodási jellegű foglalkozások (-66 fő); és az egyéb magasan képzett ügyintézők (-50 fő) esetében jelentősebb foglalkoztatás-csökkenés várható. 14

15 5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2016 SZEPTEMBER VÉGÉN Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 5 % f e le t t 1-5 % k ö z ö t t N Ö V E K E D É S 1 % a la t t 0 % 1 % a la t t 1-5 % k ö z ö t t C S Ö K K E N É S 5 % f e le t t A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a június 30-ai bázis időszaki létszámhoz képest június végére várhatóan 1,4%-kal nő az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés azonos irányú csaknem tizedre azonos (1,5%-os) mozgást prognosztizál II. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 650 fős munkahely-bővítést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A várható megyei 650 fős munkahely-bővítés több, mint 2/3-a két járásban (Miskolc, Kazincbarcika) fog megvalósulni. A miskolci járásban (250 fő) döntően a feldolgozóipar - azon belül pedig a járműgyártás; a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység -, a kereskedelem, gépjárműjavítás; a kazincbarcikai járásban (201 fő) a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, gyártása; a humán-egészségügyi, szociális ellátás; valamint az építőipar területén prognosztizálható létszámbővülés. Ezenfelül a munkáltatói előrejelzések alapján várhatóan még hat járásban alakul ki (25-54 fő közötti) létszámbővülés június végére vonatkozóan. Jelentősebb: Ózd (54 fő), és Sátoraljaújhely (49 fő); - legnagyobb számban, a feldolgozóipar; azon belül mindkettő a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása - területén. 15

16 A munkáltatók által jelzett várakozások szerint egyedül a Tiszaújvárosi (-47 fő, legnagyobb számban a feldolgozóipar, azon belül a vegyi anyag, termék gyártása) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak létszámfogyást. További hét járásban (Szerencs, Edelény, Szikszó, Tokaj, Putnok, Gönc, Mezőcsát) nem jeleztek számottevő változást az adatszolgáltatók, a jelenlegi illetve az egy év múlva várható létszámváltozás egyenlege járási összesítésben alig 3-17 fővel tér el. Vállalati méret szerint tekintve is azonosak az előrejelzések. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a június végi létszámhoz viszonyítva - legnagyobb arányú növekedésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 4,1%-kal (102 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező tizenkét hónap során. Őket a kisvállalkozások követik, rövidtávú 2,0%-os (171 fős) bővítési tervekkel. Abszolút számokban a legnagyobb létszámnövekedés a nagyvállatok esetén prognosztizálható 295 fővel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 1,4% emelkedést jelent. A felmérésben részt vett középvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, náluk várhatóan 82 fővel (0,5%-kal) emelkedik a foglalkoztatott létszám. A munkáltatók száma - 12 hónapon belüli - létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 17 2, , , ,0 Kisvállalkozás 23 5, , , ,0 Középvállalkozás 13 7, , , ,0 Nagyvállalkozás 3 7, , , ,0 ÖSSZESEN 56 4, , , ,0 A vállalkozások 17,0%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számol, míg 78,8%-uk stagnálást, 4,3%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 20,7%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számolt, míg 72,6% stagnálást, 6,6% pedig létszámcsökkenést jelzett. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (+200 fő, +1,3%); a kereskedelem, gépjárműjavítás (+116 fő, +1,7%); illetve a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (+101 fő, +3,0%) területén tevékenykedő szervezeteknél. Kisebb létszámcsökkenést II. negyedévének végére kettő nemzetgazdasági ágban, a pénzügyi biztosítási tevékenység (-15 fő, -0,5%), és az egyéb szolgáltatás (-9 fő, 0,5%) területén tevékenykedő munkáltatók jeleztek. 16

17 6. MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók miként vélekednek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) szolgáltatásairól és aktiváló eszközeiről. Ezek közül melyek azok, amiket ismernek, és ezeket hogyan rangsorolják fontosságuk szempontjából. A következő táblázat összefoglalja a fenti kérdésekre adott munkáltatói válaszokat: Az NFSZ szolgáltatásinak és aktiváló eszközeinek ismertsége és megítélése megyénk munkáltatóinak visszajelzései alapján NFSZ szolgáltatások és aktiváló eszközök Válaszadók száma A szolgáltatás(t), illetve aktív eszköz(t) fő % fő % fő % fő % fő % fő % 1 Első Munkahely Garancia program , , , ,3 49 8, ,3 2 Tájékozódás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről , , , , ,9 20 3,2 3 Bér, bérköltség támogatás , , , ,7 36 4,5 9 1,1 4 Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése , , , ,3 52 8,8 13 2,2 5 Munkahelymegőrzés támogatása , , , ,2 59 7,3 22 2,7 6 Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) , , , ,0 47 8,4 9 1,6 7 Bérkompenzáció támogatása , , , ,6 45 6,5 33 4,5 8 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás , , , , ,6 13 2,4 9 Munkahelyteremtő beruházás támogatása , , , ,3 36 7,8 25 5,2 ismeri FONTOS számára? nagyon fontos fontos nem fontos nem ismeri A táblázatból jól látható, hogy a felmérésbe vont munkáltatók szinte mindannyian ismerik az NFSZ szolgáltatásait és aktiváló eszközeit. Még a legkevésbé ismert szolgáltatásnak, nevezetesen az Első Munkahely Garancia programnak is 87,7% az ismertsége. A válaszadó munkáltatók javasolták továbbá, hogy egyéb támogatási forma, vagy szolgáltatás/segítségnyújtás keretében a megfelelő (szakképzett) munkaerő biztosítására, a pályakezdők támogatására, illetve képzésére is szükségük lenne. Az első három legfontosabbnak ítélt eszköz (a nagyon fontos és a fontos kategóriák összevonása alapján) a bér-, bérköltség jellegű támogatás, a bérkompenzáció támogatása, és munkahelymegőrzés támogatás, mutatójuk egyaránt 92,0% feletti. A munkahelyteremtő beruházás támogatásra, valamint a megfelelő munkaerő biztosítására (munkaközvetítés) a munkaadók ugyancsak rendkívül fontos aktiváló eszközként tekintenek, amelyet a 91%-feletti fontossági érték is alátámaszt. A tájékozódás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről; a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás; valamint a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése változó esetében hasonlóan magas ismertségi eredmények születtek, azonban a fontosság súlypontja már némileg eltolódik. 17

18 7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. A Nemzetgazdasági Minisztérium (azon belül a Munkaerő-piaci Főosztály, Elemzési és Bérpolitikai Osztály) szakmai irányításával az országban 173, a régióban 28, míg B.-A.-Z. megyében 16 foglalkoztatási osztály vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik az ún. kikérdezést megelőző héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban kikérdezést megelőző héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. 18

19 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az egyes mutatók számításánál a TEÁOR 08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, amelyek a következő területeket fedik le: 19

20 TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, teljes hierarchia (forrás: A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U Területen kívüli szervezet 00 Nincs besorolva 20

21 8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) T Á B L Á Z A T O K A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 1. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Járás/Megye/Ország létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Miskolc , ,2 Encs , ,3 Kazincbarcika , ,5 Tiszaújváros , ,9 Mezőkövesd , ,0 Ózd , ,0 Sárospatak , ,0 Sátoraljaújhely , ,3 Szerencs , ,2 Edelény , ,0 Szikszó , ,5 Tokaj , ,2 Putnok , ,5 Gönc , ,8 Mezőcsát , ,7 Cigánd , ,6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,4 Magyarország , ,5 A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 2. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Vállalati méret létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mikrovállalkozás , ,1 Kisvállalkozás , ,0 Középvállalkozás , ,5 Nagyvállalkozás , ,4 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,4

22 A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT 3. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás Nemzetgazdasági ág, ágazat válaszadók száma létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva (TEÁOR '08) db fő fő fő % fő fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,5 Bányászat, kőfejtés , ,0 Feldolgozóipar , ,3 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás , ,9 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd , ,0 Építőipar , ,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,7 Szállítás, raktározás , ,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,9 Információ, kommunikáció , ,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,5 Ingatlanügyletek , ,8 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , ,5 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,5 Oktatás , ,7 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,5 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,0 Egyéb szolgáltatás , ,5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,4

23 4. számú melléklet A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 júniusában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 30 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Fém- és villamosipari foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 júniusában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 30 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. számú melléklet Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Gazdálkodási jellegű foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézői foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 júniusában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 30 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. számú melléklet Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Fém- és villamosipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői foglalkozások Építőipari foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások

24 7. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT Járás/Megye MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN db % db % db % db % db % Miskolc , , , , ,1 Encs 15 2,2 26 6,3 5 3,0 1 2,6 47 3,6 Kazincbarcika 71 10,3 35 8, ,6 2 5, ,0 Tiszaújváros 28 4,0 29 7,0 14 8,3 1 2,6 72 5,5 Mezőkövesd 22 3,2 28 6,8 14 8,3 1 2,6 65 5,0 Ózd 33 4,8 27 6,5 9 5,3 5 12,8 74 5,6 Sárospatak 16 2,3 33 8, ,8 0 0,0 69 5,3 Sátoraljaújhely 35 5,1 25 6,1 10 5,9 5 12,8 75 5,7 Szerencs 46 6,6 23 5,6 9 5,3 1 2,6 79 6,0 Edelény 36 5,2 28 6,8 6 3,6 0 0,0 70 5,3 Szikszó 28 4,0 9 2,2 4 2,4 0 0,0 41 3,1 Tokaj 28 4,0 11 2,7 1 0,6 0 0,0 40 3,0 Putnok 23 3,3 7 1,7 2 1,2 1 2,6 33 2,5 Gönc 30 4,3 18 4,4 3 1,8 0 0,0 51 3,9 Mezőcsát 9 1,3 8 1,9 3 1,8 0 0,0 20 1,5 Cigánd 11 1,6 13 3,1 1 0,6 0 0,0 25 1,9 Borsod-Abaúj-Zemplén , , , , ,0 8. számú melléklet A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés GAZDASÁGI ÁG SZERINTI REPREZENTÁCIÓJA Ágazat betűjele Ágazat megnevezése TEÁOR '08 Alkalmazásban állók száma (KSH*) A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,9 B Bányászat, kőfejtés ,0 C Feldolgozóipar ,4 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás ,0 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ,1 F Építőipar ,9 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,4 H Szállítás, raktározás ,4 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,6 J Információ, kommunikáció ,4 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,2 L Ingatlanügyletek ,2 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,6 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,1 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít ,3 P Oktatás ,5 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,8 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,7 S-T-U Egyéb szolgáltatások ,9 A-U ÖSSZESEN ,7 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai, I. negyedév.

25 9. számú melléklet A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT Ágazat betűjele Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08) MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN fő % fő % fő % fő % fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 170 6, , , , ,2 B Bányászat, kőfejtés 7 0,3 96 1,1 65 0,4 0 0, ,4 C Feldolgozóipar , , , , ,5 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 15 0,6 27 0,3 69 0,5 0 0, ,2 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 17 0, , , , ,1 F Építőipar , , ,4 0 0, ,4 G Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , ,3 H Szállítás, raktározás 82 3, , , , ,7 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 244 9, , ,6 0 0, ,1 J Információ, kommunikáció 26 1,0 58 0,7 0 0,0 0 0,0 84 0,2 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 4 0,2 60 0, , , ,3 L Ingatlanügyletek 43 1, , ,8 0 0, ,4 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 157 6, , ,0 0 0, ,2 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 123 4, , , , ,6 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 11 0, , , , ,4 P Oktatás 27 1, , , , ,4 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 30 1, , , , ,6 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 28 1,1 90 1,0 44 0,3 0 0, ,3 S-T-U Egyéb szolgáltatások 96 3, , , , ,9 A-U ÖSSZESEN (fő, oszlop %) 100,0 100,0 100,0 100,0 100, A-U ÖSSZESEN (fő, sor %) 5,3 18,2 32,1 44,4 100,0

26 G R A F I K O N O K 1. számú melléklet A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG (FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA) SZERINT db fő MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) 0 Válaszadó szervezetek (db) Foglalkoztatottak (fő) 2. számú melléklet A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 4,0 3,4 3,0 2,4 2,0 1,9 1,7 1,7 % 1,0 0,8 0,2 0,4 0,0-1,0-2,0-1,0-1,0 MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) -1,5 KÖZÉP ( fő közötti létszám) -1,3 NAGY (250 fő feletti létszám) Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás

27 3. számú melléklet A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT fő június 30-ai tény létszám szeptember 30-ig várható létszám június 30-ig várható létszám Miskolc Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc Mezőcsát Cigánd járás

28 K É R D Ő Í V A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során alkalmazott kérdőív B o r s o d - A b a ú j - Z e m p l é n M e g y e i K o r m á n y h i v a t a l. Járási Hivatal Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedév Gazdasági szervezet Neve: adószáma: telefonszáma: címe: címe: kitöltő neve: